A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium (Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 9.) Szervezeti és Működési Szabályzata 2014.

i.sz.: 106-8/2014 A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium (Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 9.) Szervezeti és Működési Szabályzata 2014.

Tartalomjegyzék I. Bevezető rendelkezések... 3 II. Az intézmény általános jellemzői... 4 III. Az SZMSZ hatálya... 10 IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata... 10 V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 11 VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel... 14 1. Az intézményi közösség... 14 2. A szülők közösségei... 14 3. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet... 16 4. A nevelők közösségei... 16 5. A tanulók közösségei... 23 6. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása... 25 VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 28 VIII. A működés rendje és a nyitva tartás... 30 IX. Tanítási, képzési idő rendje... 32 X. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái... 33 XI. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 35 XII. A felnőttoktatás formája és rendje... 37 XIII. Az intézmény létesítményeinek megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok... 37 XIV. Az intézményi védő-óvó előírások... 41 XV. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolatai... 48 XVI. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje,a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 51 XVII. Az iskolai tanulók jogállása. Jogok és kötelezettségek... 55 XVIII. A tanulók értékelési rendje, eljárási szabályok... 55 XIX. Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei... 61 XX. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága... 63 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 64 Legitimációs nyilatkozatok, elfogadási jegyzőkönyv, fenntartói jóváhagyás... 66

I. Bevezető rendelkezések A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, és a Nemzeti köznevelésről, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés biztosítása, a, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium nevelőtestülete a 2011.évi CXC törvény 25. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Móra Ferenc Gimnázium működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést; b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség; c) a szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok. a) Különösen: a KLIK mint fenntartó 948/2013/KIK/027 sz. testületi határozatával jóváhagyott Alapító Okirat; b) jogszabályok:

- 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; - 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről a 2012.évi I.számú törvény a Munka törvénykönyvéről; - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; - 138/1992. (X. 8.) korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; - 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. a 229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról. c) pedagógiai program Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. d) Munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. II. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Bács-Kiskun megye Tankerület megnevezése: KLIK Kiskunfélegyházai Tankerülete OM azonosító: 027946 Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény

1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 9. 2.1.1. telephelye: 2700 Cegléd, Törteli út 1-3. 2.1.2. telephelye: 6000 Kecskemét, Balaton utca 17. 2.1.3. telephelye: 6722 Szeged, Egyetem utca 2. 2.1.4. telephelye: 8000 Székesfehérvár, Budai út 45. 2.1.5. telephelye: 8200 Veszprém, Egyetem utca 10. 2.1.6. telephelye: 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi utca 3. 2.1.7. telephelye: 6300 Kalocsa, Kossuth utca 34-36. 2.1.8. telephelye: 2143 Kistarcsa, Semmelweis tér 1. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: gimnázium 5. OM azonosító: 027946

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 9. 6.1.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. felnőttoktatás - nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint 6.1.1.3. évfolyamok: négy, öt, hat 6.1.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5. nyelvi előkészítő 6.1.1.6. képességkibontakoztató felkészítés 6.1.1.7. iskolai diáksporttevékenység, úszásoktatás 6.1.2. iskola maximális létszáma: 760 fő 6.1.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2. 2700 Cegléd, Törteli út 1-3. 6.2.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.2.1.1. felnőttoktatás - nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint 6.2.1.2. évfolyamok: négy 6.2.2. iskola maximális létszáma: 120 fő 6.2.2. iskola maximális létszáma: 120 fő 6.3. 6000 Kecskemét, Balaton utca 17. 6.3.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.3.1.1. felnőttoktatás - nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint 6.3.1.2. évfolyamok: négy 6.3.2. iskola maximális létszáma: 120 fő 6.4. 6722 Szeged, Egyetem utca 2. 6.4.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.4.1.1. felnőttoktatás - nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint 6.4.1.2. évfolyamok: négy

6.4.2. iskola maximális létszáma: 300 fő 6.5. 8000 Székesfehérvár, Budai út 45. 6.5.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.5.1.1. felnőttoktatás - nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint 6.5.1.2. évfolyamok: négy 6.5.2. iskola maximális létszáma: 300 fő 6.6. 8200 Veszprém, Egyetem utca 10. 6.6.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.6.1.1. felnőttoktatás - nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint 6.6.1.2. évfolyamok: négy 6.6.2. iskola maximális létszáma: 300 fő 6.7. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi utca 3. 6.7.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.7.1.1. felnőttoktatás - nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint 6.7.1.2. évfolyamok: négy 6.7.2. iskola maximális létszáma: 50 fő 6.8. 6300 Kalocsa, Kossuth utca 34-36. 6.8.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.8.1.1. felnőttoktatás - nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint 6.8.1.2. évfolyamok: négy 6.8.2. iskola maximális létszáma: 150 fő 6.9. 2143 Kistarcsa, Semmelweis tér 1. 6.9.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.9.1.1. felnőttoktatás - nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint 6.9.1.2. évfolyamok: négy 6.9.2. iskola maximális létszáma: 180 fő 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

7.1. 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 9. 7.1.1. Helyrajzi száma: 5061 7.1.2. Hasznos alapterülete: nettó 4243 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.2. 2700 Cegléd, Törteli út 1-3. 7.2.1. Helyrajzi száma: 4075/1 7.2.2. Hasznos alapterülete: nettó 470 nm 7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.2.5. Működtető neve: GYEMSZI 7.2.6. Működtető székhelye: 1125 Budapest, Diós árok utca 3. 7.3. 6000 Kecskemét, Balaton utca 17. 7.3.1. Helyrajzi száma: 3747 7.3.2. Hasznos alapterülete: nettó 450 nm 7.3.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.3.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.3.5. Működtető neve: GYEMSZI 7.3.6. Működtető székhelye: 1125 Budapest, Diós árok utca 3. 7.4. 6722 Szeged, Egyetem utca 2. 7.4.1. Helyrajzi száma: 3486 7.4.2. Hasznos alapterülete: nettó 580 nm 7.4.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.4.4. KLIK jogköre: visszterhes bérleti jog 7.4.5. Tulajdonos neve: Magyar Állam 7.4.6. Székhelye: - 7.5. 8000 Székesfehérvár, Budai út 45. 7.5.1. Helyrajzi száma: 8482/1 7.5.2. Hasznos alapterülete: nettó 560 nm

7.5.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.5.4. KLIK jogköre: visszterhes bérleti jog 7.5.5. Tulajdonos neve: Magyar Állam 7.5.6. Székhelye: - 7.6. 8200 Veszprém, Egyetem utca 10. 7.6.1. Helyrajzi száma: 6104/25 7.6.2. Hasznos alapterülete: nettó 580 nm 7.6.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.6.4. KLIK jogköre: visszterhes bérleti jog 7.6.5. Tulajdonos neve: Magyar Állam 7.6.6. Székhelye: - 7.7. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi utca 3. 7.7.1. Helyrajzi száma: 8848 7.7.2. Hasznos alapterülete: nettó 410 nm 7.7.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.7.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.7.5. Működtető neve: GYEMSZI 7.7.6. Működtető székhelye: 1125 Budapest, Diós árok utca 3. 7.8. 6300 Kalocsa, Kossuth utca 34-36. 7.8.1. Helyrajzi száma: 8534 7.8.2. Hasznos alapterülete: nettó 430 nm 7.8.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.8.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.8.5. Működtető neve: GYEMSZI 7.8.6. Működtető székhelye: 1125 Budapest, Diós árok utca 3. 7.9. 2143 Kistarcsa, Semmelweis tér 1. 7.9.1. Helyrajzi száma: 6432 7.9.2. Hasznos alapterülete: nettó 480 nm 7.9.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.9.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog

7.9.5. Működtető neve: GYEMSZI 7.9.6. Működtető székhelye: 1125 Budapest, Diós árok utca 3. 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. III. Az SZMSZ hatálya 1. Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2014. évi szeptember hó 05. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Szülői Munkaközösség, iskolai DÖK. 2. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartója 2014. év szeptember hó 8. napján történt jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzatok érvénytelenné váltak. IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 1. A 2011 évi CXC. törvény 25. -a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. A Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot (KT) kell választani, melynek szabályzatát a közalkalmazotti tanács elnöke készíti el. 3. A munkáltató és a képviselettel rendelkező szakszervezet Kollektív Szerződést köt.

2. A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai: Megnevezés Közalkalmazotti tanács Szakszervezet - Kollektív Szerződés véleményez kötő fél - közalkalmazotti szabályzat kötő fél - munkavédelmi szabályzat véleményező véleményez - szociális juttatások Kötő fél kötő fél - információkérés joga általában minden esetben megilleti minden esetben megilleti - egyedi ügyekben nem illeti meg szakszervezeti tagok képviseletét ellátja V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 1. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója, az igazgatóhelyettesek látják el. 1.1 Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettesek Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény vezetősége rendszeresen (általában kéthetente egyszer) megbeszéléseket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézmény vezetőség tagjai kötelesek: - az intézmény vezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól;

- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az intézmény vezetőség felé. 1.2 Az intézmény igazgatója Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Feladatai különösen: - felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért; - gondoskodik az intézmény pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről; - gondoskodik a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról; - dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe; - eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek a szakszervezettel, közalkalmazotti tanáccsal ; - ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Az igazgatóhelyettesek megbízását határozott időre, a nevelőtestület véleményének kikérése után a fenntartó adja. Igazgatóhelyettes csak az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa lehet. Feladataik különösen: - részt vesznek a pedagógiai program, pedagógiai munkaterv előkészítésében; - segítik az igazgató ellenőrzési munkáját; - ellenőrzik a pedagógiai adminisztráció határidejének betartását; - szakmai segítséget nyújtanak a beosztott kollégáknak; - megszervezik, ellenőrzik a helyettesítéseket; - figyelemmel kíséri és segíti az SZMK munkáját; - összefogják a munkaközösség-vezetők munkáját; - szervezik és lebonyolítják a továbbképzéseket;

- előkészítik a szabadságolási tervet; - segítik a munkarend kialakítását; - részt vesznek a szülői értekezleteken, nyílt napokon; - kapcsolatot tartanak a társintézményekkel. - 1.4 A hatáskörök átruházása Az intézmény igazgatója egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: 1.5 A helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy - az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; - az intézményvezető helyettese a szükséges, vezetőhelyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az alábbiak szerint kell ellátni: A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Rosta Ferenc - igazgató A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Nagy Lajos igazgató helyettes Mohosné Kothencz Irén igazgató helyettes Nemcsok Erika felnőttoktatási igazgató helyettes Dr. Szabó Gyuláné Matyók Katalin munkaközösség vezető

A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 1.6. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása KIADMÁNYOZÁSI JOG A 2. számú KLIK UTASÍTÁS SZERINT! VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1. Az intézményi közösség - Az intézményi közösséget az iskolaközösség alkotja. - Az iskolaközösséget az iskolában dolgozó közalkalmazottak, az iskola tanulói és a nappali tagozatos tanulók szülei alkotják. 2. A szülők közösségei 2.1. Az iskolában a szülőknek a Köznevelési Törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Munkaközösség működik. 2.2 A vezetők és a Szülői Munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje A vezetők és a Szülői Munkaközösség közötti kapcsolattartás Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére Szülői Munkaközösség működik, amelybe osztályközösségenként egy szülő képviselő delegálható. A fenntartó is delegálhatja megbízottját.

A Szülői Munkaközösség maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. a Szülői Munkaközösség az elnök képviseli. A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata együttműködés a Szülői Munkaközösség való Az együttműködés és kapcsolattartás során: - a vezetők feladata a Szülői Munkaközösség jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a Szülői Munkaközösség jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), - iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal; - a Szülői Munkaközösség feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: - segítse az intézmény hatékony működését, - támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. A Szülői Munkaközösség kiemelt feladata, hogy: a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: - az intézmény irányítását érintő kérdésekben, - a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, - az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben; b) egyetértési jogot gyakoroljon az iskolai pedagógiai program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. A Szülői Munkaközösség egyetértési jogot gyakorol még - SZMSZ elfogadásakor - a házirend elfogadásakor is.

A Szülői Munkaközösség és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. A Szülői Munkaközösség által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. A Szülői Munkaközösség és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, - a Szülői Munkaközösség nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - dokumentum, irat a Szülői Munkaközösség által gyakorolt jogok írásba foglalásával. 3. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet a) Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazott) alkotja. b) Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. c) Az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. d) Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. 4. A nevelők közösségei 4.1. A nevelőtestület 4.1.1. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 4.1.2. A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel

rendelkezik: - a pedagógiai program és módosításának elfogadása; - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról; - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról; - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról; - a házirend elfogadásáról; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról; - a tanulók fegyelmi ügyeiben - az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról: - jogszabályban meghatározott más ügyekben. 4.1.3. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; - az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, - külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 4.1.4 Ezen jogkörök közül a nevelőtestület az alábbiakat ruházza át: A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - a Szülői Munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat,

- házirend elfogadása. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: - döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; e) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; f) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; g) jogszabályban meghatározott más ügyek. - Véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, h) az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, i) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. - Javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület feladat - és jogkörének részleges átadásával bizottságokat hozhat létre tagjaiból. a) Felvételi Bizottság feladata: - az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintének megítélése - a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása b) Fegyelmi Bizottság feladata:

- a házirendet súlyosan megszegő tanuló fegyelmi ügyeinek vizsgálata - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala Tagjai: - az intézmény vezetője (vagy helyettese) - az érintett tanuló osztályfőnöke - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus - egy, a tanuló által felkért pedagógus - a diákönkormányzat képviselője c) A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi, magatartási és szorgalmi problémáinak megvitatását és megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. d) A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai: - a pedagógus program helyi tantervének kidolgozása - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel - határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése - álláshelyekre beérkezett pályázatok illetve pályázók véleményezése 4.1.5. Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására állandó bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre. 4.1.6. Egy tanév, nevelési év során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: - tanévnyitó értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi értékelő értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - nevelési értekezletek. Az igazgató szükség esetén, a tanítási időn kívülre rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet kell összehívni: - a nevelőtestület tagjai egyharmadának - az iskolaigazgató,

- a Szülői Munkaközösség - az iskolai diákönkormányzatra kezdeményezésére. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van; - a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; - a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet; - a nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ám ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több, mint 50 %-a kéri. Ilyen értekezlet lehet: - egy osztályban tanító tanárok értekezlete - közismereti tanárok értekezlete - A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. - Az intézményt érintő legfontosabb nevelési-módszertani kérdésekkel a nevelési értekezletek foglalkoznak. Ezek témáit és előterjesztéseit az iskolaközösségek javaslatai alapján a munkatervben kell ütemezni. - Osztályozó értekezlet évente kettő: félévkor és tanév végén van. A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban tanító pedagógus javaslata alapján az osztályfőnök dönt. A nevelőtestület értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézmény igazgatója hívja össze. 4.2 Szakmai munkaközösségek - A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget.

- Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. - A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. - - A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. - A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. - Az iskolában, az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. - Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben. - A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. Az intézmény vezetősége határozza meg az általa elismert munkaközösségek számát. Az így létrejött munkaközösségeknek tagjai mindazon pedagógusok, akik a munka-közösséghez tartozó tantárgyakat tanítják A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban működő munkaközösségek: 4.2.1 Magyar munkaközösség - magyar nyelv és irodalom - ének-zene - művészettörténet - rajz és vizuális kultúra - művészetek 4.2.2 Történelem munkaközösség - történelem - filozófia - etika 4.2.3 Matematika-fizika-informatika munkaközösség - matematika 21

- fizika - informatika 4.2.4 Biológia-kémia munkaközösség - biológia - kémia - életvitel - testnevelés 4.2.5 Angol nyelv munkaközössége - angol nyelv 4.2.6 Német és egyéb nyelvek munkaközössége - német nyelv - orosz nyelv - olasz nyelv - francia nyelv - latin nyelv 4.2.7 Osztályfőnöki munkaközösség A szakmai munkaközösség dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjáról, b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, c) a felvételi követelmények meghatározásához, d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg. 22

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az intézmény munkáját - részt vesznek az intézmény oktató-nevelő munkájának belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés ) - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása - szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez - javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját - javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére - segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint - a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. 4.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok - Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület döntése alapján. - Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 5. A tanulók közösségei - Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. - Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki feladatai különösen: 23

- Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét. - Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli tanulóit. - Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. - Aktív pedagógiai kapcsolatot tart a szülőkkel, valamint a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. - Figyelemmel kíséri tanítványai előmenetelét, magatartását, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson. Tapasztalatait megbeszéli az érintett kollégával, szülővel, esetenként az igazgatóval. - Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. - Szülői értekezletet tart, rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi eredményéről. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat: tanév elején bekéri a tanulók személyi adatait, TB-kártyáját, az étkezési térítés alapjául szolgáló bizonylatokat, azokat ellenőrzi, összegyűjti az osztályba járó tanulók bizonyítványait és szeptember 15-ig leadja az iskolatitkárnak, pontosan vezeti az osztálynaplót, anyakönyvet, elkészíti az aktuális statisztikákat. - Közreműködik a tanulók tankönyvvel, taneszközzel való ellátásában. - Szorgalmazza a tanulók iskolai felszerelésének meglétét, és rendszeres időszakonként ellenőrzi ezeket. - Gyermekvédelmi feladatokat lát el, év közben családot látogat: újonnan jött tanulónál szeptember 20-ig, új osztályfőnök október 15-ig. - A veszélyeztetett tanulókról naprakész feljegyzést készít, szükség szerint környezettanulmányt végez és pedagógiai véleményt ír. - Feladatai közé tartozik a továbbtanulásra való felkészítés, pályairányítás, szakértői vizsgálat szükségességének jelzése. - Osztályfőnökváltás esetén az átadó-átvevő osztályfőnökök kölcsönösen hospitálnak az érintett osztályokban és részletesen tájékoztatják egymást a tanulókról. - Segítséget nyújt osztálya kötelező orvosi vizsgálatának lebonyolításában, figyelemmel kíséri az orvosi javaslatok, vizsgálatok megvalósulását. - Betegség esetén gondoskodik a tanuló mielőbbi szülői felügyelet alá kerüléséről. - Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról és megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, bonyolításában. - Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére, 24

segélyezésére. - Nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. 5.3 Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választhatja meg: - osztálytitkár - gazdasági felelős - képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe 5.4. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a tanulói házirend tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 5.5. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. 5.6. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja. - Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg. 5.7. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést (vagy részközgyűlést, vagy küldöttgyűlést), melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. 6. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása 6.1. Az intézmény vezetősége és a nevelőtestület 25

megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. artás fórumai: az intézmény vezetőségének ülései a különböző értekezletek megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az intézmény vezetősége az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az elektronikus információs rendszeren keresztül is értesíti a nevelőket. Az intézmény vezetőségének tagjai kötelesek: - az intézmény vezetőségének ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézmény vezetősége felé - A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével és a Szülői Munkaközösségtel. 6.2. A nevelők és a tanulók 6.2.1 Az iskola egészének életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja a tanulókat: - az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon 6.2.2 A diákönkormányzat-i szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. 26

Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: - átadják a diák-önkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; - a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: - gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; - aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; - gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít: - a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, - illetve a működés anyagi támogatását. 6.2.3 A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. 6.2.4 A tanulók kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, 27

nevelőtestületével vagy a Szülői Munkaközösségkel. 6.3. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról - az igazgató a Szülői Munkaközösség ülésein - az osztályfőnökök az osztály szülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek (tanévenként az első négy évfolyamon legalábbkettő ) - fogadóórák (kéthavonta iskolai összevont, havonta egyéni - családlátogatások (csak indokolt esetben) - elektronikus információs rendszeren keresztül - írásbeli tájékoztatók iktatott levélben A szülői értekezletek és összevont fogadóórák idejét az iskolai munkaterv, az egyéni fogadóórákat az órarend tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőtestületével vagy a Szülői Munkaközösségkel. VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézmény nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. Szervezése A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. 28

Az ellenőrzéshez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek, ütemezik az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Általános követelmények A belső ellenőrzés: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (Szülői Munkaközösség, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. - segítse elő az oktatás színvonalának emelését, - a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól, - segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, - legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze, - támogassa a helyes kezdeményezéseket, kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is, - segítse a vezetői utasítások végrehajtását, - járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak - az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések 29

ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az újonnan érkezett pedagógusokra, - az igazgatóhelyettesek - ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő - saját területén végzik, - a nevelőtestületi tagok külön megbízás szerint egy-egy feladatnál, - osztályfőnökök saját osztályukon belül, - gyermekvédelmi felelős. - A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgató és az igazgatóhelyettesek felé. Az ellenőrzés módszerei - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata, eredményvizsgálatok, felmérések, - beszámoltatás szóban, írásban. - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a nevelőtestülettel meg kell beszélni, az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. VIII. A működés rendje és a nyitva tartás A működés rendje 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - a Szülői Munkaközösség, - az iskolai Szülői Munkaközösség (közösség), 30

- a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: - reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 20 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap illetve munkaszüneti napokon a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanítási órák rendje: Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik. A napi tanítási idő 08.00-től 15.55-ig tart, (a levelező tagozaton 14.30-tól 19.20-ig) A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 31

Óraközi szünetek időtartama 10 perc, az egy 15 perces óraközi szünet étkezési lehetőséget is jelent. Az óraközi szünetekben a tanulók felügyeletét a ügyeleti rend szerint beosztott pedagógusok látják el. 3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése: Rosta Ferenc igazgató Nagy Lajos igazgató helyettes Mohosné Kothencz Irén igazgató helyettes Nemcsok Erika tagozatvezető, felnőttoktatási igazgató helyettes Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. IX. Tanítási, képzési idő rendje 1. A tanítási, képzési idő A szorgalmi időt tanévenként miniszteri rendelet szabályozza. Az elméleti tanítási órákat a. a 20/2012.(VIII.28.) EMMI renddelet 16. (2) bekezdése alapján szervezzük. Tanítási órák időtartamai: - nappali tagozaton a tanítási órák 45 percesek - levelező tagozaton a tanítási órák 40 percesek 2. Az iskola munkaterve Az iskola éves munkatervét a köznevelési törvény,és a végrehajtási jogszabályában írtak alapján lehet meghatározni. 32

A nevelőtestület aktívan részt vesz a munkaterv összeállításában, a tanévnyitó értekezleten dönt elfogadásáról. A munkatervben kell meghatározni az alábbiakat: - tanítási szünetek, - ünnepélyek rendje, - szülői értekezletek rendje, - iskolai szakmai napok programja, - egyéb rendezvények, pl. szakmai továbbképzés 3. Tantárgyfelosztás, órarend A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül. Elkészítésénél az alábbi elveket vesszük figyelembe: - kötelező óraszámok, órakedvezmények, - a pedagógus személyisége és az osztály közössége lehetőleg feleljen meg egymásnak, - arányos terhelés, - egyéni kívánságok. A tantárgyfelosztást az intézmény vezetői állítják össze, a nevelőtestület véleményezi. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Az órarendet - a pedagógusokkal egyeztetve - a feladattal megbízott igazgatóhelyettes állítja össze az alábbiak figyelembevételével: - a tanulócsoportok heti optimális terhelése, - napi egyenletes terhelés, - tantárgyi speciális követelmények, - bontott csoportok szervezése X. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái: 33

- a napközis és tanulószobai foglalkozás; - a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; - az iskolai sportkör; - a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; - az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. A diákkörök jellemzői: - a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek: - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: - a tanulók javaslatára jönnek létre, - vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével. Az iskolai sportkör jellemzői: - a többi foglalkozásoktól elkülönül, - külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja. A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: - e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, - az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. 34