TISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

TISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM Többszörösen átdolgozott változat Csupán két dolog van, amit gyermekeinknek, tanítványainknak adhatunk: a gyökerek és a szárnyak. (Lactantius) KÉSZÜLT: AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA ALAPJÁN 2013

2 Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Városi Óvoda és Bölcsőde. Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 4066 Tiszacsege Óvoda u. 3/A. szám (52) 373-069 Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Tiszacsege Város Önkormányzata 4066 Tiszacsege Kossuth út 5. szám (52) 588 400 Az óvodai csoportok száma: 7. Az intézmény vezetője, a program benyújtója: Kótiné Losonczi Zsuzsanna

3 TARTALOM: BEVEZETÉS. 5. HELYZETELEMZÉS..7. - AZ ÓVODA MAKRO ÉS MIKROKÖRNYEZETE.7. - HELYZETKÉP..7. - SZEMÉLYI FELTÉTELEK..7. - TÁRGYI FELTÉTELEK...8. - A GYERMEKEK KÉPESSÉGEI, CSALÁDI HÁTTÉR.10. HELYI LEHETŐSÉGEK, MELYEK MEGALAPOZZÁK A HATÉKONY NEVELŐI MUNKÁT.10. I. ÉLETFA ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI:..12. 1. A SZÜKSÉGLETEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN 15. 2. A TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN.16. 3. A KÉPESSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN...18. 4. A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉS 20. II. III. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI..21. A FEJLESZTÉS TARTALMA 25. 1.1 JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG...26. 1.2 TÁRSAS ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG..30. 1.3 MUNKATEVÉKENYSÉG 32. 1.4 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD..34. IV. A KOMPLEX KÉPESSÉGFEJLESZTÉS RENDSZERE 36. 1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE...37. 1.1 ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZET....37. 1.2 MATEMATIKA.41. 2. MŰVÉSZETI NEVELÉS..43. 2.1 ANYANYELVI ÉS IRODALMI NEVELÉS...44. 2.2 VIZUÁLIS NEVELÉS...48. 2.3 ZENEI NEVELÉS...49. 3. HAGYOMÁNYÁPOLÁS... 52. 3.1. NÉPHAGYOMÁNY ÁPOLÁS, NÉPSZOKÁSOK 52. 3.2.ÓVODAI HAGYOMÁNYOK...54. 4. MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉK, MINDENNAPI TESTNEVELÉS 55. V. A KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉS PROGRAMJAI.58. 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉS..60. 1.1 A BEVEZETÉS ÜTEMEZÉSE. 60. 1.2 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA. 60. 1.3 A KOMP ALAPVETÉSEI...60. 1.4 MÓDSZERTANI JELLEMZŐI...61. 1.5 A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG HASZNÁLATÁNAK ELŐNYEI..61. 2. AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉS PROGRAMJA.61. 2.1 ELŐZMÉNYEK. 61. 2.1.1 HEFOP 2.13- PÁLYÁZAT.61. 2.1.2 BGR 61. 2.2 AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉS CÉLJA, FELADATA 61. 2.3 AZ INTEGRÁCIÓS NEVELÉS GYAKORLATA......62. 3. NEMZETISÉGI NEVELÉSI PROGRAM.....62.

4 A. HELYZETKÉP 62. B. A TISZACSEGEI ROMÁK KÖRÉBEN MA IS ÉLŐ HAGYOMÁNYOK, SZABÁ- LYOK...63. C. A FEJLESZTŐ PROGRAM INDOLOTSÁGA 64. D. PEDAGÓGIAI PROGRAM.64. 4. SNI...66. 4.1 TÖRVÉNYI HÁTTÉR.66. 4.2 ÁLTALÁNOS CÉLJAINK, ALAPELVEINK...67. 4.3 NEVELÉSI FELADATAINK A GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉ- BEN..67. 4.4 FEJLESZTŐ PROGRAM 68. 4.5 MÓDSZEREINK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉ- SÉBEN.70. 4.6 SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK..70. VI. VII. VIII. IX. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI.71. KAPCSOLATAINK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL...75. AZ ÓVODA BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE.....82. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI..91. MELLÉKLETEK.95.

5 BEVEZETÉS A VÁROSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE KÜLDETÉSNYILATKOZATA A tiszacsegei Városi Óvoda és Bölcsőde két intézményegységében a Bóbita Óvodában és a Napsugár Bölcsődében óvodás korú, illetve kisgyermekek nevelése és gondozása történik, helyi szakmai program alapján, a mindenkor hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően. Az intézmény valamennyi dolgozója elkötelezett a minőségirányítás iránt, ennek értelmében folyamatosan figyelemmel kísérjük partnereink igényeit, és igyekszünk eleget tenni reális elvárásaiknak. A vezetés célja, hogy intézményünk szakmai célkitűzéseinek megvalósulása egyben partnereink elégedettségét szolgálja. Ennek érdekében figyelemmel kísérjük a folyamatosan változó szociális környezetet, partnereink reális elvárásait, az alkalmazottak szakmai fejlődésének, illetve az intézményi innovációnak a lehetőségeit. Minőségcéljaink elérését a tudatos és tervszerű szakmai munka, valamint az elkötelezett, együttműködésre kész, magas szintű szakmai tudással rendelkező testület szavatolja. Általános nevelési alapelveink: 1. A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása és tisztelete. 2. A gyermekek közötti adottság, és fejlődésbeli különbségek elfogadása. 3. A gyermekek hátrányos (szociális és egyéb) helyzetéből származó lemaradások enyhítése, ennek érdekében a minél korábbi intézményes gondozás, nevelés támogatása. 4. A gyermeki szükségletek középpontba állítása. 5. A teljes gyermeki személyiség fejlesztése, ennek érdekében hatékony együttműködés kialakítása a gyermek fejlődése szempontjából kompetens szakemberekkel, intézményekkel. 6. Az egyéni képességszintek eltérő fejlettségi fokának elfogadása. 7. A gyermekek mérésen alapuló differenciált, személyre szabott fejlesztésének, illetve tehetséggondozásának megvalósítása. 8. A szülőkkel, családdal, mint legfontosabb partnerrel való folyamatos, hatékony együttműködés kialakítása. 9. A szülőknek, gyermekük fejlődésével kapcsolatos korrekt, konkrét mérési eredményekre épülő tájékoztatása. Célunk, hogy a gyermekeket a családdal közösen neveljük, a szülőket bevonva fejleszszük, közös értékeket képviselve. Fontosnak tartjuk, hogy a településen élő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára minél korábban biztosítsuk az intézményes gondozást és nevelést, ezzel is segítve hátrányaik kompenzálását, esélyegyenlőségük megteremtését. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a gyermekek számára zökkenőmentessé tegyük a két intézményegység bölcsőde és óvoda közötti átmenetet, ezért egyrészről hasonló szabályrendszer kialakítására törekszünk figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó eltéréseket, másfelől a kapcsolattartás változatos formáit alkalmazzuk: pl. látogatások, közös programok, átadó megbeszélések. Szintén kulcsfontosságúnak tartjuk az óvoda iskola átmenet megkönnyítését, ezért változatos módszerekkel, élményszerű programokkal,

6 illetve a pedagógiai munka összehangolásával igyekszünk zökkenőmentessé tenni az iskolába lépést. Ehhez szervesen kapcsolódik a gyermekek főként a halmozottan hátrányos helyzetűek utánkövetésének rendszere, melyet a fejlesztő folyamatok visszacsatolásaként értelmezünk, és mint ilyen, lényeges információkkal szolgál a minőségi munka folyamatos biztosításában. A z ÉLETFA TISZACSEGEI NEVELÉSI PROGRAM többszörösen átdolgozott változata átfogja a teljes óvodáskor nevelő fejlesztő munkáját. Programunk a Közoktatási Törvényt és módosításait, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját, az Óvodai Integrációs Programot, a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag részeit valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbség Óvodai Nevelésének irányelveit követve, az 1999-ben elfogadott HOP teljes körű beválás vizsgálata alapján készült, figyelembe véve az elmúlt ciklus pedagógiai tapasztalatait, a nevelőtestület innovatív törekvéseit és partnereink elégedettségét. (A gyermeki, szülői, tanítói, dolgozói és fenntartói kérdőívek és azok kiértékelése megtalálható a MIP ben.) Programunk középpontba állítja a gyermeket, családi körülményeivel együtt, ezt alapul véve, személyiségének széleskörű fejlesztésével készíti fel a társadalmi életre. Elsődlegesnek tartjuk a tevékenységeken keresztül történő nevelést, a differenciált fejlesztést, melynek alapjául a részképességstruktúrát tekintjük. A jelképünkké választott életfa szimbolizálja a gyermeki személyiséget, melynek fejlődését genetikai adottságok, az érés, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen befolyásolják; az Affolteri fa modell teszi szemléletessé az egyéni fejlődés alakulását, melyben döntő jelentőségű a család és az óvoda segítő együttműködése.

7 HELYZETELEMZÉS Az óvoda makro- és mikrokörnyezete: iszacsege Hajdú Bihar megye nyugati részén a környékbeli nagyobb városoktól (Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza) kb. 60 km-re lévő, 5500 fős város. A lakosság döntő többsége növénytermesztéssel, állattenyésztéssel (őstermelőként) foglalkozik. Az önkormányzat által fenntartott intézményekben közel 250 fő dolgozik. Az ÁFÉSZ, a NAGÉV, a Papírgyár, a Halfeldolgozó üzem, valamint a varrodák és a mezőgazdasági vállalkozások biztosítanak munkalehetőséget a lakosság számára. Az elmúlt években egyre több falusi turizmussal és vendéglátással foglalkozó kezdeményezés indult el. A munkanélküliek aránya a munkaképes lakosság számarányán belül megközelíti a 30 % - ot. A nagyarányú munkanélküliség, a családok romló anyagi, szociális helyzete törvényszerűen kihat a mentális és egészségügyi állapotra, s tovább fokozza az itt élő emberek hátrányait. A lakosságon belül 20% -ot meghaladó etnikai kisebbség a fent említett nehézségek mellett fokozott és speciális problémákkal is küzd. A nehéz életkörülmények, a korlátozott munkalehetőségek miatt a település megtartó képessége csökkent, a fiatalok elvándorlása fokozódott. Ez különösen azért szomorú, mert a magasabban kvalifikált réteg településünktől távol keresi a megélhetési lehetőséget. Mindezek ellenére az óvodáskorú gyermekek száma stagnál, ugyanakkor évről évre jelentősen emelkedik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány gyermekek aránya. Ennek a problémának a hatékony megoldását szolgálja a Belső Gondozási Rendszer, melynek kiépítését óvodánk nevelőtestülete 2001-ben kezdte meg, valamint a BGR szemléletmódjával több ponton is illeszkedő Integrációs Pedagógiai Rendszer, melynek alkalmazását 2004 ben, konzorciumi együttműködés keretében indítottunk el. A 2009-2010 es nevelési évben kipróbálásra került a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag, melyet részleteiben építettünk be helyi nevelési programunkba. Helyzetkép: T Személyi feltételek: Óvodánkban valamennyi óvónő felsőfokú és főiskolai végzettséggel rendelkezik. Innovatív törekvéseink és céljaink megvalósításának érdekében támogatjuk az óvodapedagógusok továbbtanulását, önképzését, elsősorban pedagógus szakvizsga megszerzését. Fontosnak tartjuk az egymástól való tanulás biztosítását, egymás erősségeinek meg, illetve elismerését, ezért működtetjük a belső hospitálások rendszerét. A szakmai kihívások, innovatív törekvések teljesítésében az egyik leghatékonyabb módszernek a team munkát tartjuk, ennek megfelelően több team et is működtetünk. A pedagógiai önállóságot biztosítja, hogy az óvoda élén szakmailag független intézményvezető áll. A nevelőtestület azonos célokért, azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik, szakképzett dajkák segítségével. A gyermekek számára követendő minta az igényes nevelői és emberi magatartás. Az óvónőkre jellemző szakmai igényesség feltétele az eredményes, megújulásra kész nevelői magatartásnak és munkának

8 Az óvodapedagógusok képzettsége: Az óvoda vezetőjét hatékonyan segítik a nevelőmunka szervezésében, irányításában, ellenőrzésében a munkaközösség vezetők. A munkaközösségek feladatait a mindenkori igények és aktualitások határozzák meg. A feladatok elosztásánál meghatározó az óvónő többlettudása (MIP: Kompetencia térkép), emberi és szakmai képességei, igényessége. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek érdekeit intézményi szinten a gyermekvédelmi felelős, az óvoda iskola átmenetért felelős team és az intézményi környezeti csoport team képviseli. Tárgyi feltételek: 2010-ben intézményünk uniós forrásból épült, a kor elvárásainak mindenben megfelelő, tágas, jól felszerelt épületbe költözött. Az új környezet új lehetőségeket biztosít számunkra: 1. A bölcsőde és óvoda egy épületben kap helyet, mely hatékonyabbá teheti mind a szakmai együttműködést, mind a gyermekek számára az intézményváltást. 2. Korszerű, komplex mozgásformák fejlődését lehetővé tevő játékokkal felszerelt játszóudvar, tágas külső terasz. 3. Optimális alapterületű, gyermekbarát csoportszobák, modern fejlesztő eszközök. 4. Tágas, szakszerűen berendezett tornaszoba. 5. Kényelmes, barátságos öltözőhelységek, pelenkázóval felszerelt fürdőszoba. 6.Orvosi, és elkülönítő szoba. 7. Alternatív energiaforrásokat felhasználó, környezettudatos építészeti megoldások. 8. Kényelmes, tágas parkoló, biztonságos megközelíthetőség. És még egy dolgot: felelősséget. - az új épület és berendezési eszközeinek használatában, a kulturált környezet megőrzésében és továbbfejlesztésében, - a másság elfogadása és az integrációs nevelés hagyományának folytatásában, - az új tárgyi feltételek között hatékonyan megvalósítható tehetséggondozásban, - a környezetvédelem íratlan szabályainak betar(ta)tásában, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében, - a pedagógiai kihívások keresésében és azok megvalósításában, a szakmailag előremutató innovációk befogadásában, létrehozásában. Az óvoda nevelési elvei hatékonyabban juthatnak érvényre a gyakorlatban az új létesítmény adta lehetőségek között, valamennyi partnerünk megelégedését szolgálva. A gyermekek gondozása, nevelése 7 óvodai csoportban folyik. Az óvodában közel 170 gyermeket nevelünk évente 24 25 fős csoportlétszámokkal. A gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok száma 15, munkájukat 7 dajka és technikai személyzet segíti. A fokozatos elszegényedés következtében egyre inkább jellemző, hogy kevés hangsúlyt kapnak az érzelmi kapcsolatok. A csökkenő kulturális lehetőségek és igények hátrányosan befolyásolják a gyermeki fejlődést. Mindezek tudatában külső, belső környezetünket úgy alakítjuk, hogy az családias, pozitív értékeket és érzelmeket sugárzó legyen. Az intézmény külső és belső tereinek főként a csoportszobák alakításánál elsődleges szempont, hogy

9 biztonságosak, barátságosak, ingergazdag légkört biztosítóak legyenek, célunk tehát a gyermekbarát környezet biztosítása.. Legfőbb törekvésünk, hogy a ránk bízott kisgyermekek az óvodában töltött 3-5 évüket boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék. Mindent megteszünk azért, hogy a szülő nyomon követhesse gyermeke óvodai fejlődését, megfigyelhessen, kérdezhessen, kérhessen, javasolhasson, kezdeményezhessen, vagyis közösen, egymást segítve neveljünk. Gyermekeink harmonikus fejlődését szolgáló magasabb színvonalú nevelés tárgyi és szellemi feltételeinek, ingergazdagabb környezetének kialakítása, és az ehhez szükséges anyagi források biztosítása érdekében nevelőtestületünk 1997 ben létrehozta a Vackor Tiszacsegei Óvodai Alapítványt. Az intézménynek jól felszerelt főzőkonyhája van, melyet vállalkozásban működtet a fenntartó.. Az épületekben a tálalást, takarítást a dajkák végzik. A takarításhoz megfelelő számú és minőségű eszköz áll rendelkezésükre. Udvarunk az óvoda gyermeklétszámához viszonyítva megfelelő, viszont az új környezet nem biztosít számunkra árnyékos területeket, ezért törekszünk a fásításra, árnyékolók telepítésére, valamint a gyermekek mozgásigényének kielégítésére olyan mászókákat igyekszünk telepíteni, melyek változatos mozgáslehetőséget biztosítanak. Céljainkat pályázatokból, önkormányzati és szülői segítséggel, bevételes rendezvények szervezésével kívánjuk elérni. A gyermeki kreativitás fejlődéséhez, a képzelet fejlesztésére, a társadalmi szerepek gyakorlására az óvodapedagógusok minden lehető eszközt biztosítanak a gyermekeknek (bábok, rongyos láda, színes papírok, közösen gyűjtött termések, stb.), melyek mindenkor elérhetőek számukra. A vizuális neveléshez a szülők rajzlapokat, színes papírokat, színes ceruzát, ecsetet, festéket, zsírkrétát ajánlanak fel. A csoportszobákat, a gyermekek által használt helyiségeket az óvodapedagógusok a gyermekekkel közösen készített képekkel, dísztárgyakkal teszik otthonossá, hangulatossá, barátságossá. A tárgyi feltételek javítására minden pályázati lehetőséget kihasználunk. Alapelveink: - Ahol megtehetjük, a gyermekek mindvégig ugyanabban a csoportszobában élik óvodás életüket. Kiscsoporttól iskolába lépésig a gyermekeket ugyanazok az óvónők nevelik, jelenleg kétheti műszakváltással - Arra törekszünk, hogy minden gyermek elérje az iskolai életmódra való alkalmasságot, ennek érdekében hatékony mérési eljárásokat alkalmazunk, illetve az ehhez kapcsolódó egyéni bánásmódot, differenciált részképességfejlesztést preferáljuk - A gyermekekkel óvodába érkezésüktől távozásukig óvónő foglalkozik. - A csoportban együtt dolgozó óvónők személye csak kényszerítő hatásra változik. Ez biztosítja azt, hogy együttműködésük emberileg és szakmailag is a lehető legharmonikusabb lehessen.

10 A gyermekek képességei: Mind Életfa helyi nevelési programunk, mind holland eredetű minőségbiztosítási rendszerünk a Belső Gondozás Rendszere legfontosabb alapelve a gyermek középpontba állítása. Ennek feltétele a gyermek megismerése, azaz képesség és személyiségstruktúrájának feltérképezése, majd a gyermek személyiségéhez illeszkedő, differenciált fejlesztés megvalósítása. Cél, hogy minden gyermek elérje, illetve megközelítse potenciális képességszintjét, nem csupán a későbbi iskolai tanulást megalapozó képességek területén, hanem szocio emocionális téren egyaránt, hogy képessé váljon az egész életen át tartó tanulásra. A gyermek egyúttal a szociokulturális háttér megismerését szolgálják az óvodai mérések, melyek az életkori sajátosságokhoz igazodva elsősorban irányított megfigyelések. Saját kidolgozású anamnéziseink (Anamnézis I. és II.), az Egyéni fejlődési napló vezetéséhez kapcsolódó megfigyeléseink és vizsgálataink mellett a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (Difer). A sajátos szükségletű (különös tekintettel a beilleszkedési zavarokkal küzdő, valamint a részképesség gyengeséget mutató) gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése mindenekelőtt az óvodai csoporton belül történik, ugyanakkor speciális fejlesztő pedagógus által vezetett foglalkozásban is részesülnek. Az egyéni fejlesztés folyamatában a szülőket legfontosabb partnereinknek tekintjük, a Sindelar féle terápiában erre különös hangsúllyal építünk. Pedagógiai programunk és Belső Gondozási Rendszerünk céljainak megvalósításában nélkülözhetetlen teljes munkakörben a fejlesztő pedagógus és a belső gondozó speciális szakmai tudása. Helyi lehetőségek, melyek megalapozzák a hatékony nevelői munkát: Természeti adottságok: Tiszacsege a Hortobágyi Nemzeti Park és a Tisza folyó közvetlen határában terül el, természetvédelmi területek által körbezárva, melyek számos lehetőséget biztosítanak a közvetlen megfigyelésre, tapasztalatszerzésre, környezetvédelmi nevelés alapjainak megteremtésére. A lakosság falusi jellegből kifolyóan fő megélhetési forrását a növénytermesztés és az állattenyésztés jelenti, így a gyermekek nap mint nap átélhetik a növényekről, állatokról való gondoskodás fontosságát. Óvodánk közvetlen környezetében erdők, holtágak, szikes területek, mezők és szántók találhatók, ahol óvodásaink közvetlen tapasztalás útján ismerhetik meg a különböző életközösségeket. Tiszacsege értékei (melyek bekapcsolhatók a nevelőmunkába). Termál strand (fürdési lehetőségek, vízhez szoktatás). Átkelési lehetőségek a Tiszán (komp). Hajójárat a Tiszán (kirándulások szervezése). Falumúzeum (hagyományápolás). Tüzelős ól (hagyományápolás).

11 Népi kismesterek (kosárfonó, korongozó, szövő). Tisza - parti tábor (kirándulások, rendezvények). Szabadidőpark (testedzés). Sportpálya (testedzés). Az iskola gyakorlókertje, szántóföldek, gyümölcsösök (mezőgazdasági munkák). Művelődési Ház (kultúrprogramok). Könyvtári látogatások. Kiállítások. Óvodánk munkaközösségei: A Mentálhigiénés munkaközösség működése a pedagógusok önismeretének fejlesztésére és konfliktus kezelő technikák elsajátításának segítésére alakult. Belső továbbképzésként 2000. óta működik óvodánkban mentálhigiénés munkaközösség, melyet szakirányú diplomával rendelkező pedagógus vezet. A munkaközösség eddigi tevékenysége volt, hogy a napi munka során adódó problémás esetek megbeszélésével a tagok szakmai segítséget nyújtsanak egymásnak. A munkaközösség célja, hogy a különböző empátiás, kommunikációs és személyiségfejlesztő játékok, szituációs gyakorlatok által fejlődjön a pedagógusok önismerete, konfliktuskezelő technikáik tárháza bővüljön. A pedagógusok új módszerek, csoportszervezési vezetési ismeretek birtokába jussanak, melyekkel nem csak a gyermekközösséget, hanem a szülők csoportját is szabadabb, közvetlenebb stílusban, de hatékonyan tudják szervezni és összefogni. A csoportban lezajló csoportdinamikai folyamatok hatására fejlődjön személyiségük, s ezáltal interperszonális kapcsolataikban szakmai és magánéleti hitelesek és sikeresek legyenek. A Hagyományőrző munkaközösség működése a magyar népi kultúra és a multikulturális értékek közvetítését segíti. Hagyományőrző munkaközösségünk évek óta feladatának tekinti a magyar népi kultúra elemeinek beépítését az óvoda mindennapjaiba. Felvállalja a multikulturális értékek közvetítését, a cigány gyermekek identitástudatának támogatását, mert nevelőtestületünk vallja, megismerni gyökereiket, kultúrájuk valódi elemeit szükségszerű, hiszen e nélkül megítélésük differenciálatlan és felszínes. Feladatunknak tekintjük, hogy a gyermekeknek minél több alkalmat biztosítsunk az élményszerű megismerésre és alkotó részvételre. Tudatosítanunk kell, hogy a nemzedékeken át létrehozott hagyomány összeköt a múlttal, és segít kiigazodni a jelenben. A munkaközösség tagjai számára a cigány kultúra elmélyültebb megismerésében a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a cigány művészeti csoportok, és az általános iskola cigány népismereti szakembere nyújt segítséget.

I. Életfa Óvodai Nevelés célja és feladatai: A z Életfa óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. A fejlődést lehetővé teszi, elősegíti tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. Programunk a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan a szociális, értelmi, verbális és testi képességek fejlesztését állítja, képessé teszi a gyermeket az élethosszig tartó tanulásra. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együtt működni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartás mintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét eltérő kulturális színvonalon a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Képességközpontú nevelésünk azonos hangsúlyt fektet a szociális, az értelmi, a verbális és a testi képességek fejlesztésére. E négy képességterület formálódása egymást feltételezve és kiegészítve segíti a teljes gyermeki személyiség alakulását.

14 Életfa óvodai nevelés célja: 1. Életkompetenciák kialakítása, a teljes gyermeki személyiség fejlődésének biztosítása a részképességek kiemelt támogatásával. 2. A helyi hagyományok, multikulturális tartalmak átörökítésével, hagyományőrző életmóddal óvodás kor végére megalapozzuk a hagyományőrző szemléletmódot. 3. A sajátos nevelési igényű valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű különös tekintettel a roma származású gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése, a sikeres iskolakezdés biztosítása. 4. A társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése, a kommunikáció és kooperáció kiemelt fejlesztése. 5. Az egészséges életmódra nevelés; az egészségtudat, valamint a helyes étkezés és testápolás szokásainak kialakítása. 6. Környezetvédelemi nevelés; a környezettudatos magatartás alapjainak kialakítása. 7. A közös értékek közvetítésével példamutatással - segítjük a gyermekek erkölcsi fejlődését. 8. Hangsúlyt fektetünk az átmenetek megkönnyítésére, az egyes életszakaszok közötti éles határvonalak eltörlésére. ( bölcsőde-óvoda ; óvoda-iskola ) Óvodásaink szociális fejlődését biztosítják azok a nevelési alaphelyzetek, amelyek a különböző tevékenységeket, együttműködési formákat, fejlesztő hatásokat és fejlődési lehetőségeket együttesen tartalmazzák. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés. Az óvodáskort szenzitív periódusnak tekintjük, ekkor zajlanak le ugyanis azok az érési folyamatok, melyek segítségével a gyermek rendkívül gyors ütemben fejlődik, illetve fejleszthető. Programunk középpontba állítja a gyermeket, a fejlesztés alapjának a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat tekinti. Valljuk, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Tehát az óvoda feladata nem a szűken vett iskolára való előkészítés, hanem az életre nevelés, mely a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg a tevékenységek által.

15 A nevelési cél elérésének feltételei: Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. 1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek fejlődő személyiség, ezért sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, mely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a társadalomba való bevezetés feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. Intézményünkben magas a cigány gyermekek száma. Eltérő szociokulturális és erkölcsi normarendszerük miatt különleges odafigyelést igényelnek. Feladatunk a többségi és kisebbségi normarendszer különbségeinek csökkentése. Emellett jelentős a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, akik esetében a hátránykompenzálás érdekében a minél korábbi beóvodázás a cél. Fejlődésük támogatásában kiemelt jelentőséggel bír a szülők partnerré tétele, az egységes értékrend alapján megvalósuló nevelés. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van a másodlagos szocializáció során. Az óvoda a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált személyiség fejlődésnek a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben a családi légkör határozza meg. A lelki egészség megóvása érdekében szükséges az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Szeretetteljes légkörben, feszültségek, megalázás nélkül, bátorító megerősítő interakcióban valósulhatnak meg az egészséges életmódra nevelés céljai. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni, és empátia készséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyermekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás) különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Az ő fejlesztésükben még fontosabb szerepet töltenek be a korszerű pedagógiai módszerek és eljárások, mint például a drámapedagógia, vagy a mentálhigiéné speciális eszközeinek alkalmazása, illetve a kompetencialapú fejlesztés.

16 Az érzelmi nevelés feladatai: - A szeretet és kötődés képességének fejlesztése - Az önmaga és mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése - A különbözőség elfogadására és elfogadtatására való képesség fejlesztése - Az élménybefogadás képességének fejlesztése - Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése - Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése - Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése - A társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése, az általános erkölcsi normák átadása - A lelki egészség megóvása (pszichés klíma biztosítása; érzelmi biztonság, tevékenységszükséglet kielégítése; rugalmas napirend, derűs légkör biztosítása; differenciált bánásmód). A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata; olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: - Az egészséges, gyermekbarát óvodai környezet megteremtése - A nyugodt, kiegyensúlyozott, családias, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása - A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása - A gyermek alapvető testi, lelki szükségleteinek kielégítése - A személyes példamutatás 2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A. A gyermeki személyiség fogalma: A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény aktivitását. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban.

17 A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: - Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze - Képesség felhasználás, képességfejlesztés eszköze - Az egyén kompetenciájának megnyilvánulása B. A nevelő hatás belső a tevékenység tartalmából eredő feltételei: - Az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen (aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg) - A célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön - A tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen, elégítse ki a gyermekek akciószükségletét, oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát. C. A nevelő hatás pedagógiai feltételei: - A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás, stb.) közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek - A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről szakmai tudatosságot igényel. - Semmit se végezzünk el a gyermek helyett, de mindenben segítsünk, amikor arra szüksége van, ezzel biztosítjuk önállóságát, kompetenciamotívumának fejlődését. - A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya, stb. lehet az önértékelés kiinduló alapja, a reális énkép és önértékelés előfeltétele. D. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységek hierarchiájaként: A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan választott, belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor figyelembe kell venni a 3-7 éves korú gyermek személyiségének jellemzőit. Bármilyen mozgás, cselekvés, változás felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik, ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különül el élesen a játék, munka, tanulás. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg szabadidő kellemes eltöltése. Ebből kiindulva a gyermeki tevékenységek közül az önfeledt, szabad játéknak kell a legnagyobb teret biztosítani.

18 Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: Lehetőség szerint: - biztosítson minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek, biztonságos környezet megteremtése) - a tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára - élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban 3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében Óvodai nevelésünk a részképességek fejlődésének tudatos fejlesztését, a kompetenciák támogatását jelenti, annak érdekében, hogy a gyermekek az iskolai életmód és tanulás sikerességén túl, egyéni életük alakításában kompetensek, vállalt társadalmi szerepeikben sikeresek legyenek. Az egyéni képesség és kompetencia részben cél, az önmegvalósítás mértéke, részben pedig a társadalmi létezés eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. Ennek értelmében az óvodapedagógus feladata, hogy olyan tevékenységeket biztosítson a gyermek számára, melyben aktivizálja meglévő képességeit, ugyanakkor alapot biztosít a magasabb szintű képességek kialakulásának. A nevelés - orientáló tevékenység is, - tevékenységszervezés is, - képességfejlesztés is. A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen; ezeket képtelenség lenne áttekinteni és külön külön formálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének a nevelés szempontjából kitüntetett képességosztályok. A Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag a képességeket négy alapvető csoportba sorolja: - szociális képesség - verbális képesség - értelmi képesség - testi képesség. Ez az osztályozás teljes mértékben tartalmazza az egyes részképességeket, felsorolásuk megtalálható a KOMP alapdokumentumában.

19 A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek: - A tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek) - A tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség, meghatározott tevékenységekre való alkalmasság) - A tevékenység a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók) - A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg) A képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi esélye a sikeres képességfejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság, és a képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Ez az általános képességekre is érvényes. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek ezek egymással összefüggő folyamatában és gyakorlása közben szerezheti meg. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: - Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. - A folyamatos megfigyelés és a mérőeszközök alkalmazása útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről, azt folyamatosan regisztrálja; ennek ismeretében törekedjen a képességek differenciált fejlesztésére. - Minden gyermek képességét önmagához a saját lehetőségeihez viszonyítva igyekezzen tudatosan és tervszerűen fejleszteni annak érdekében, hogy elérje, de legalább megközelítse potenciális képességszintjét.

20 4. A kompetencia alapú pedagógiai fejlesztés A kompetenciaalapú fejlesztés esetében a hangsúly az ismeret attitűd képesség hármas egységére helyeződik, vagyis a kompetenciára. A programcsomag segíti: az élethosszig tartó tanulás megalapozását; a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását; hatékonyan támogatja az Oktatási Minisztérium középtávú fejlesztési stratégiáját. A programcsomag célja az óvodák jó gyakorlatának megőrzése mellett, a magyar óvodapedagógiában fellelhető hiányok feloldása. A pedagógiai fejlesztés célja (a hiány területek feloldásának eszközei): az óvoda iskola átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása; az integráció és a differenciálás elterjesztése; a játék központi szerepének, valamint a játék érzelem erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. A fent megjelölt, országos viszonylatban problémásnak ítélt területek kidolgozásában, alkalmazásában óvodánk már gyakorlatot szerzett, hiszen: az óvoda iskola átmenet problémakörével kapcsolatban a Belső Gondozói Rendszer kiépítése során jelentős ismeretekre tettünk szert, mind elméletben, mind gyakorlatban. Ennek továbbfejlesztéseként elkészítettük a gyermekek utánkövetésének rendszerét, illetve az óvoda iskola átmenet általunk alkalmazott rendszerének adaptálásával meghatároztuk a bölcsőde óvoda átmenet megkönnyítését szolgáló folyamatot is. a BGR rel való ismerkedés során figyeltünk fel a differenciálás lehetőségeire, s alkalmazzuk annak változatos formáit azóta is; több HEFOP pályázatban is részt vettünk, melyek az integráció elterjesztését célozták, az Óvodai Integrációs Program megvalósítása gyakorlatként működik óvodánkban; a játék érzelem erkölcs elválaszthatatlan együttese kimondatlanul is részét képezi óvodai gyakorlatunknak, mentálhigiénés munkaközösségünk kiemelten is foglalkozik a témakörrele. A TÁMOP- 3.1.4-08/2-2009 pályázati program keretében a 2009-2010-es nevelési évben bevezetésre került a Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag. A kipróbálási szakasz tapasztalatai alapján, 2010-ben az ÉLETFA helyi nevelési programba beépítjük a KOMP alapvetéseit, alapelveit, pedagógiai koncepcióit.

II. A tudatos fejlesztés feltételei: A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. Az objektív (külső) feltételekhez hozzátartozik az óvoda épülete, annak berendezései, az óvoda udvara és a gyermeket körülvevő környezet. Objektív feltételeink megfelelőek óvodás gyermekeink testi lelki szükségleteinek kielégítésére, és fejlődésének elősegítésére. Távlati céljaink az objektív feltételek javítására: Ennek a nevelési programnak a megvalósítása nem igényel különleges feltételeket, de a minőségi munkához szükségünk van a meglévő feltételek folyamatos javítására. Ez nemcsak az egészséges életmód feladatainak megvalósítását teszi könnyebbé, hanem kellemesebbé is varázsolná a gyermekek környezetét. Udvarunk alakítását tudatosan végezzük, hogy egyaránt biztosítva legyen a napos és árnyékos, valamint füves és kavicsos terület. Udvari játékaink folyamatos cseréje több funkciós játékeszközökre lehetővé teszi a gyermekek sokoldalú mozgásfejlődését és maximálisan kielégít i mozgásigényüket, óvja biztonságukat. Azokat az élettereket, helyeket, amelyeket a gyermekek birtokolnak, használnak, igyekszünk úgy alakítani, hogy az számukra a legbiztonságosabb, és minden tevékenységük végzéséhez megfelelő, esztétikus legyen. (csoportszobák, öltözőrész, mosdók, udvar stb.) Nem csak a biztonságra, esztétikumra, hanem a kellő tisztaságra is fokozottan odafigyelünk. A környezetünk alakításában, ápolásában, megóvásában a gyermekek is tevékenyen részt vesznek. Igyekszünk biztosítani a csoportok közötti átjárhatóságot, az óvoda udvaron és az óvoda épületében egyaránt. Ez segíti elő azt a pedagógiai célunkat, hogy a kooperáció és kommunikáció az egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanul megvalósuljon.

23 A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei: 1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése. A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül. Az aktív nevelés tevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermekeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Mindezeket igyekszünk beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, éppen ellenkezőleg, ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A fejlesztés során abból indulunk ki, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába. 2. Az óvodapedagógus modell szerepe Óvodai nevelési programunk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából adódóan az óvodapedagógus minta, modell értékű. Óvodáskorban, de későbbi életkorokban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket közvetít az óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és az óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek már megtanult és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége meghatározza a gyermeki személyiség fejlődését. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában még 6-7 éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fogadnia, hogy nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Hisszük, hogy olyan nevelő képes a gyermekeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. A programunkkal dolgozó óvodapedagógus legyen kreatív, fantáziadús, rugalmas, empatikus, tudjon alkalmazkodni a gyermeki kezdeményezéshez, folyamatos önképzéssel fejlessze képességeit.

24 3. Az óvónő és a dajka együttműködése Programunk megvalósítása során a dajka a pedagógiai munka közvetlen segítője, munkája összehangolt az óvodapedagóguséval. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, hogy milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. A hatékony együttműködés kialakításában döntő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki közvetlen felettese a csoportban dolgozó dajkának. 4. A környezetben élők hatásai A helyi nevelési rendszer kialakításának elengedhetetlen feltétele az óvoda környezetében élők véleményének, javaslatainak, kifogásainak vagy dicséretének ismerete. Figyelembe veszszük a szülők észrevételeit, visszajelzéseit, törekszünk reális igényeik kielégítésére. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők ismerjék módszereinket, célkitűzéseinket. Kapcsolattartásunk a bizalomra, őszinteségre épül. Ennek feltétele az óvoda nyitottsága.

25

III. A fejlesztés tartalma: A tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív része lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Programunk tartalma tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat feladatai által valósul meg. A feladatok elemeit a nevelés foglalja keretbe, amelyek a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. 1.Gyermeki tevékenységek: 1.1. Játék és tanulási tevékenység 1.2.Társas és közösségi tevékenység 1.3. Munkatevékenység 2.Az egészséges életmódra nevelés A gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Figyelembe kell venni ezt a komplexitást és az egymást átszövő feladatokból kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolása a szándékunk. 1.1. A játék és a tanulási tevékenység A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, amelyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett játékos módszerekkel nem helyettesíthető a szabad játék. A gyermeki tevékenységet különösen a játékban nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a szellemi alkotást is tevékenységként fogjuk fel. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység beleértve a játékot is felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségének megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyer-

27 mek a felnőttel való együttjátszást. A nevelési folyamat intenzív képességtermelő jellege ugyanis alapvetően attól függ, hogy milyen szélességben és mélységben képes az óvoda a gyermeki öntevékenység rendszerét kiépíteni. A legfőbb biztosíték az önfejlődés és önfejlesztés motívumainak, képességeinek, készségeinek kialakulására, a gyermek által megtervezett játéktevékenység. Jót és jól játszani ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermekek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az, amit a kisgyermek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. Programunk alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült, szabad játékra. A játéktevékenységekhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Külön szót érdemel az élmények szerepe a játékban. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetéből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés, a társadalmi érzékenység fejlesztésének folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti (társakkal való együttjátszás, játékon belüli önállóság, másik gyermek játékának tiszteletben tartása, kezdeményező képesség kibontakoztatásának lehetősége, mások mozgósításának képessége). Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: - Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült, szabad játék feltételeinek megteremtése. - A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára. - A játékhoz szükséges eszközök, anyagok biztosítása, mely sok esetben feltételezi az óvónő kreativitását. - Ötletek, lehetőségek, pedagógiai helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához. - A megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása. - Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. - Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel (ha ezt indokoltnak érezzük, ha ezt a gyermek igényli, ha a játék továbbfejlesztése indokolja, ha a konfliktust nem tudják a gyerekek önállóan megoldani, ha technikai segítségadásra van szükségük). - Olyan játékszituációk teremtése, melyben a gyermek ismeretei, tapasztalatai bővülnek, képességeik fejlődnek. - A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, annak érdekében, hogy saját elgondolásaikat megvalósíthassák, fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. - Folyamatos figyelemmel kísérése annak, hogy az alapvető viselkedési, udvariassági szokásokat a játék keretében, folyamatában is tartsák be