A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kozbeszerzesek-tanacsa.hu Ikt.sz.: D. 936/ 13 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot A Döntőbizottság a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (1095 Budapest, Soroksári u. 22-24., a továbbiakban: kezdeményező) által Iváncsa Község Önkormányzata (2454 Iváncsa, Fő u. 61/b., a továbbiakban: ajánlatkérő) Játszótér építése Iváncsán tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a kezdeményezésnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 251. (3) bekezdés szerint alkalmazott 76. (1) bekezdését, a Kbt. 250. (3) bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó 83. (1) és (2) bekezdését, valamint a Kbt. 250. (3) bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó 88. (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a 81. (3) bekezdését. A Döntőbizottság a kezdeményezés kiegészítő jogorvoslati kérelmi eleme részében a jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 300.000,-Ft, (azaz háromszázezer forint) bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa kincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361- 000000000 számú számlájára köteles megfizetni. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat érdemi rendelkezésének felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A határozat megszüntető rendelkezése ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem nyújtható be. Mind a keresetlevelet, mind a külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Kezdeményező, mint a 256/2007. (X.4.) Kormányrendelet által kijelölt mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 2009. november 2-án hozott határozatával ajánlatkérőnek az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap falumegújításra és - fejlesztésre igénybe vehető támogatási program keretében, játszótér építésére vonatkozó fejlesztési célterületre benyújtott projektjének támogatásáról döntött. A fenti előzményeket követően ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű - tárgyalás nélküli - közbeszerzési eljárást folytatott, melyre vonatkozó ajánlattételi felhívását 2010. február 19-én tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-3050/2010. számon. A hirdetményt 2010. február 15-én adta fel közzétételre. Az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontja tartalmazta a beszerzés részletes tárgyát, mennyiségi adatait az alábbiak szerint: Iváncsa belterület 214 hrsz. alatt található közterületen játszótér kialakítása. Bontási munkák: drótfonatos kerítés bontása 20,5 fm, kapu bontása 2,5 fm, fa kivágások, tuskó kiszedéssel. Alépítményi munkák: tükörkészítés gépi erővel, térburkolat alá 28 cm vastagságban 189,7 m2, tükörkészítés gépi erővel gumitégla burkolat alá, 26,5 cm vastagságban 28,1 m2, tükörkészítés gépi erővel homok burkolat alá, 45 cm vastagságban 509,6 m2, tömörítés 727,8 m2. Felépítményi munkák: térkő burkolat készítése 6 cm vastag szürke térkőből 149,6 m2, térkő burkolat készítése 6 cm vastag antracit térkőből 40,1 m2, ütéscsillapító burkolat készítése FS-45 gumitéglából 28,1 m2, ütéscsillapító burkolat készítése 0,2/2 mm mosott, folyami homokból cm vtsg 153 m3, szegély építése 20 5 100 cm antracit kerti szegély 208,6 fm, szegély építése 20 5 1000 cm homok kerti szegélyből 29,1 fm. Növénytelepítési munka: fák 1 1 m 23 m3, cserje 0,4 0,4 0,4m 61,1 m3. Kerti berendezések: fahíd építése 3 fm, pad süllyesztett fekete/natúr színben 12 db, hulladékgyűjtő lábbal zöld színben 2 db, ivókút egyedi készítése 1 db, Kerítés építése a játszótér lehatárolásához 1500 mm magas, háló, oszlopokkal 119 fm. Játszótéri eszközök telepítése 20 db. A részekre történő ajánlattétel, illetve alternatív ajánlattétel lehetősége a beszerzés tárgya vonatkozásában nem volt biztosított.

3 A szerződésre vonatkozó feltételek, valamint a részvételi feltételrendszer, ezen belül a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményei és a vonatkozó igazolási módok az ajánlattételi felhívás III. pontjában kerültek meghatározásra. Bírálati szempontként ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását határozta meg az alábbi részszempontok és súlyszámok megadásával. Részszempont Súlyszám 1. Ajánlati ár (nettó Ft) 12 2. Jótállás időtartama (hónapban, 3 min 24 hónap) 3. Szerződés előteljesítése (nap) 1 4. Karbantartás időtartama 3 (alkalom/félév) Az ajánlattételi felhívás V. pontjában, a kiegészítő információk között ajánlatkérő jelezte, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap falumegújításra és- fejlesztésre igénybe vehető támogatás feltételeiről szóló 135/2008 (X.18.) FVM rendelet alapján. A hiánypótlás lehetősége a Kbt. 83. szerint volt biztosított. A felhívás V.7.6. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a jelen felhívásban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. előírásai szerint kell eljárni. A felhívás V.7.7. pontja tartalmazta, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetve visszavonhatja. A közbeszerzési eljárás szempontjából lényeges időpontokat ajánlatkérő a következők szerint adta meg: ajánlattételi határidő: 2010. március 22., az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010. március 29., a szerződéskötés tervezett időpontja: 2010. április 19. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, ebben került meghatározásra a közbeszerzési eljárás részletes követelményrendszere, továbbá árazatlan tervezői költségvetési kiírást, tervdokumentációt, kötelezően alkalmazandó iratmintákat, valamint szerződéstervezetet tartalmazott. A dokumentáció Egyéb feltételek című 14. pontjában ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott tételes költségvetés csatolását akként írta elő, hogy a játszótéri eszközök kivételével a tételes árajánlatot az MVH

4 honlapján elérhető Építési Normagyűjtemény referenciaáraival szükséges összeállítani. A referenciaártól magasabb árat ajánlatkérő nem tud elfogadni. A referenciaártól magasabb árat tartalmazó árajánlat az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján. Ajánlatkérő megadta az Építési Normagyűjteménybe való belépéshez szükséges regisztrációs kódot is. Ajánlatkérő a tervezői költségvetési kiírásban megadta a beszerzés tárgyát képező konkrét tételek megnevezését, annak mennyiségi adatait, amelynek megfelelően az anyag és - díj egységár, valamint az anyag - és díj tételár kitöltése ajánlattevők feladata volt. Ajánlatkérő az egyes tételek mellett a dokumentáció 14. pontjában szereplő előírása ellenére a költségvetési kiírásban nem tüntette fel az MVH Építési Normagyűjteményben szereplő kódokat. Ajánlatkérő 2010. március 17-én az ajánlattételi felhívását módosító hirdetményt adott fel közzétételre a Közbeszerzési Értesítő részére, egyúttal 2010. március 18-án az ajánlattétel iránt érdeklődő szervezeteket e-mail útján a hirdetmény feladási napjának megjelölésével külön is tájékoztatta a módosítás tényéről, illetőleg ezzel összefüggésben az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról. A módosítás tartalmilag a felhívás II.2.1. pontjában rögzített részletes beszerzési tárgyat, annak mennyiségi adatait, eljárási szempontból pedig a releváns határidőket érintette. A Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottság Hirdetményellenőrzési Osztálya 2010. március 19-én hiánypótlást rendelt el, a hiánypótlási felszólításban egyebek mellett a Kbt. 76. (1) bekezdésére való hivatkozással felhívta ajánlatkérő figyelmét arra, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt közzétett hirdetménnyel módosíthatja a felhívását. Közölte egyúttal, hogy a vonatkozó 34/2004. (III.12.) Kormányrendelet 11. (3) bekezdése értelmében a hiánypótlásra történő felhívás alapján benyújtott kérelem, illetőleg hirdetmény esetében a hirdetmény feladása napjának az ismételt feladás napja minősül, így a Kormányrendelet 9. szerinti közzétételi határidő is ettől a naptól számítandó. Ajánlatkérő érkeztető bélyegzője szerint a 2010. március 25-én kézhez vett hiánypótlásra 2010. április 8-án adta fel ismételten a módosító hirdetményét, amelyben a hiánypótlásra tekintettel újabb eljárási határidőket állapított meg. A hirdetménynek a dátumok módosítására vonatkozó IV.2.1. pontjában az új ajánlatételi határidőt 2010. május 7-ében jelölte meg. Ugyanazon a napon e-mail útján tájékoztatta a dokumentációt megvásárló potenciális ajánlattevőket arról, hogy az eredetileg 2010. március 17-én feladott módosító hirdetményben szereplő eljárási határidők megváltoztak a módosított hirdetmény hiánypótlása okán. Ajánlatkérő 2010. április 13-án e-mail útján megküldte az érintett

5 szervezeteknek a beszerzés részletes tárgyának módosítására tekintettel a módosított műszaki dokumentációt is. A Szerkesztőbizottság Hirdetményellenőrzési Osztálya 2010. április 8-án ismételt hiánypótlást rendelt el annak kifejezett közlésével, hogy - mivel az eredeti ajánlattételi határidő 2010. március 22. napja volt, az ajánlatkérő a módosító hirdetményét pedig 2010. április 8-án küldte meg - a hirdetmény közzétételére a Kbt. 76. (1) bekezdése értelmében nincs lehetőség. Felhívta az ajánlatkérőt, hogy amennyiben a hirdetményt ennek ellenére közzé kívánja tenni, úgy kérelmében erre kifejezetten utaljon. Ajánlatkérő a 2010. április 15-én érkezett hiánypótlást követően 2010. április 16-án kelt beadványában a hiánypótlási felhívásban foglaltak ellenére kérte a módosító hirdetmény közzétételét a Szerkesztőbizottságtól, mellékelve az utolsó hiánypótlásra tekintettel aktualizált eljárási határidőket tartalmazó felhívását. Az ajánlattétel iránt érdeklődőket 2010. április 20-án e-mail útján értesítette az új ajánlattételi határidőről, amelyet 2010. május 19-ében jelölt meg. A módosító hirdetmény 2010. április 21-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-7478/2010. számon. Az ajánlattételi felhívás II.2.1. pontja szerinti beszerzés tárgyának végleges tartalma a következők szerint került rögzítésre : Iváncsa belterület 214 hrsz. alatt található közterületen játszótér kialakítása. Alépítményi munkák: tükörkészítés gépi erővel, térburkolat alá 28 cm vastagságban 189,7 m2, tükörkészítés gépi erővel gumitégla burkolat alá, 26,5 cm vastagságban 28,1 m2, tükörkészítés gépi erővel homok burkolat alá, 45 cm vastagságban 509,6 m2, tömörítés 727,8 m2, teherhordó fagyvédő réteg 727,8 m2. Felépítményi munkák: térkő burkolat készítése 6 cm vastag szürke térkőből 149,6 m2, térkő burkolat készítése 6 cm vastag antracit térkőből 40,1 m2, ütéscsillapító burkolat készítése FS-45 gumitéglából 28,1 m2, ütéscsillapító burkolat készítése 0,2/2 mm mosott, folyami homokból cm vtsg 153 m3, szegély építése 20 5 100 cm antracit kerti szegély 208,6 fm, szegély építése 20 5 1000 cm homok kerti szegélyből 29,1 fm. Növénytelepítési munka: lombos fák 23 db, örökzöld cserje 624 db, lombhullató cserjék 330 db. Füvesítés 476,3 m2. Kerti berendezések: fahíd építése 3 fm, pad 15 db, hulladékgyűjtő 2 db, Kerítés építése a játszótér lehatárolásához 1500mm magas, háló, oszlopokkal 119 fm., fa deszkakapu játszótér bejáratnál 1 db., fa deszkakerítés 6,5 fm. Ivókút 1 db. Játszótéri eszközök telepítése 23 db.

6 A végleges közbeszerzési eljárási határidők a következők voltak: ajánlattételi határidő: 2010. május 19., az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010. május 28., a szerződéskötés tervezett időpontja: 2010. június 21. Ajánlatkérő 2010. április 26-án értesítette e-mail útján a dokumentációt addig megvásárló szervezeteket a módosító hirdetmény közzétételéről. Ajánlatkérő első ízben 2010. március 16-án, majd a módosított ajánlattételi határidőre tekintettel 2010. május 12-én kelt iratában küldte meg a kiegészítő tájékoztatásokat az ajánlattétel iránt érdeklődők részére. A március 16-ai iratban egyebek mellett az alábbi kérdések és az azokra adott ajánlatkérői válaszok szerepeltek. A JÁTSZÓKERT Kft. által feltett kérdések: 6. Kérdés: A homok ütéscsillapító réteg 15 cm vastag zúzottkő ágyazatának költséghelyét a Mennyiségi kiírás nem tartalmazza. Kérjük a Tisztelt Ajánlatkérőt, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy ezt a költséget hol és milyen MVH kóddal szerepeltessük a költségvetésben. Válasz: A korrigált költségvetési kiírás II. alépítményi munkáknál szerepel. Mellékeljük. Amennyiben MVH kóddal nem azonosítható, K-tételként a piaci árnak megfelelően kérjük megadni. 10. Kérdés: Kérjük a Tisztelt Ajánlatkérőt, hogy a Mennyiségi kiírásban szereplő tételek MVH kódjait adja meg, az egységes elbírálás érdekében. Egyúttal kérjük a Tisztelt Ajánlatkérőt, hogy nyilatkozzon arról, hogy a költségvetés kalkulálása során az MVH kódok 2009/2 vagy 2010/1 verziója szerinti árak figyelembe vételét kéri-e. Válasz: Az ajánlattevőnek a feladata a tervezői tételes költségvetési kiírás tételei alapján az MVH kódos költségvetés elkészítése. A 2010/1 verzió szerinti árakat kérjük alkalmazni. 11. Kérdés: Kérjük a Tisztelt Ajánlatkérőt, hogy pontosítsa, hogy mely tételek megadását kéri az MVH kódok szerint, mert többek között a Kerti berendezések tételei sem azonosíthatók MVH kódok alapján. Válasz: Azok a tételek, melyek nem azonosíthatók az MVH kódok szerint, azokat a tételeket K-tételként, a piaci áraknak megfelelően kérjük költségelni. 12. Kérdés: Kérjük, adjanak tájékoztatást arról, hogy az MVH kódok szerint megadásra kerülő tételek esetében a referencia áraknál alacsonyabb összegű ajánlat megajánlását elfogadják-e? Válasz: Igen, elfogadjuk.

7 A Székom Zrt. által feltett kérdések: 5. Kérdés: A dokumentációban több olyan növényfaj, illetve más méretben szereplő növényfaj szerepel, ami a normagyűjteményben nem található meg. Továbbá a mennyiségi kiírás pontjai között több tétel összetett munkafolyamatot takar, amelynek egy része szerepel csak az Építési Normagyűjteményben. Ezeknek a hiányzó tételeknek a beárazását hogyan kéri a T. Ajánlatkérő? Válasz: Az ÉNGY-ben nem szereplő tételek esetén K-tételként, a piaci árak alkalmazása szükséges. A FŐKERT Parkfenntartó Kft. által feltett kérdések: 7. Kérdés: A Kertépítészeti tendertervben található tartalomjegyzékben feltüntetésre került a Tervezői költségvetési kiírás, amely nem található meg a dokumentációban. Kérjük a T. Ajánlatkérőt, hogy az esélyegyenlőség és összehasonlíthatóság érdekében a tételes költségvetés kiírást ami tartalmazza az MVH kódokat is részünkre megküldeni szíveskedjenek. Válasz: A részletes tervezői költség kiírást mellékeljük. Az MVH kódos költségvetés elkészítése a pályázó feladata. A május 12-én megküldött kiegészítő tájékoztatások egyebek mellett az alábbiak voltak: A ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. Ajánlattevő által feltett kérdések: Kérdés: A Játszókert Kft. által feltett kérdésre T. Ajánlatkérő azt a választ adta, hogy Ajánlattevők feladata a tervezői kiírás alapján az MVH kódos költségvetés elkészítése. Véleményünk szerint az árazatlan költségvetés elkészítése Ajánlatkérő feladata. A költségvetési tételek nem feleltethetőek meg egyértelműen az MVH kódoknak, emiatt nagy eséllyel előfordulhat, hogy az egyes Ajánlattevők eltérő tartalmú költségvetést készítenek el és így sérül a Kbt. azon követelménye, hogy az árajánlatoknak összehasonlíthatóaknak kell lenniük. Kérjük, hogy a korábbi válaszukat szíveskedjenek felülbírálni és a T. Ajánlatkérő által biztosított tervezői költségvetési kiírás árazott formában történő benyújtását elfogadni. Válasz: A vonatkozó közbeszerzési dokumentációban kiírásra került, hogy a pályázat kiíró MVH kódos költségvetés elkészítését kéri. A részletes tervezői költségvetési kiírás és a csatolt mellékletek, dokumentumok alapján az MVH kódos költségvetés elkészíthető. Az MVH kóddal nem beazonosítható tételeket K-tételként kell szerepeltetni és a piaci árakat kérjük figyelembe venni. A részletes tervezői költségvetési kiírás mennyiségi tartalmától és tételsor

8 tartalmától eltérni nem lehet. Ebből adódóan eltérő tartalmú költségvetést ajánlatkérő nem fogad el. Kérdés: Az MVH kódokban megadott árak nagyon sok esetben nem felelnek meg a jelenlegi piaci áraknak, azoknál jóval alacsonyabbak. Kérdezzük a T. Kiírót, hogy mi az ok az egységárak maximalizálásának, holott az ár szerepel a legnagyobb súlyszámmal a bírálati szempontok között. Válasz: Az ajánlatkérőnek nincs ráhatása az MVH Építési Normagyűjteményben meghatározott referencia árak meghatározására. A támogatás odaítélésének egyik feltétele a költségvetési tételek MVH Építési Normagyűjtemény alapján történő meghatározása, másik feltétele pedig, hogy a referenciaáraktól eltérni nem lehet, melyre vonatkozóan ajánlatkérő a dokumentációban egyértelmű tájékoztatást adott, így ennek alapján szíveskedjenek eljárni. Az ajánlattételi határidőre a következő társaságok tettek ajánlatot: Örökzöld Park-és Kertépítő Szolgáltató Kft.: ajánlati ár: nettó 25.350.789,- Ft, V-DBK Fővállalkozói Kft.: ajánlati ár: nettó 20.448.686,- Ft, ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft.: ajánlati ár: nettó 29.330.473,- Ft, FŐKERT Parkfenntartó Kft.: ajánlati ár: nettó 21.444.937,- Ft. Az Örökzöld Kft. ajánlatának 41-46. oldalán a dokumentációban szereplő formával megegyező formátumban csatolta a beárazott tervezői költségvetési kiírást az MVH kódok feltüntetése nélkül. A FŐKERT Parkfenntartó Kft. ajánlatának 238-243. oldalán csatolta a dokumentációban szereplő formátumban a beárazott tervezői költségvetési kiírást. Az MVH kódok ezen ajánlatban sem kerültek megjelölésre. Ajánlatkérő az Örökzöld Park-és Kertépítő Szolgáltató Kft. vonatkozásában 2010. május 27-én hiánypótlást rendelt el, amelyben a társaságot az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés körében szólította fel különböző hiányok pótlására. Ezen túlmenően egyéb hiánypótlás a közbeszerzési eljárásban nem volt. Ajánlatkérő halasztott időpontban, 2010. június 3-án hirdetett eredményt. Az ajánlatok elbírálását tartalmazó összegezés 4. a) pontja alapján az eljárás eredményes volt, érvényes ajánlatot tettek a V-DBK Fővállalkozói Kft. és a ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. Az összegezés 7. pontja szerint érvénytelen ajánlatot nyújtott be az Örökzöld Park-és Kertépítő Szolgáltató Kft., valamint a FŐKERT Parkfenntartó Kft. Érvénytelenségi okként ajánlatkérő mindkét ajánlattevő vonatkozásában a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontját jelölte meg. Az érvénytelenséget mindkét esetben akként indokolta, hogy az

9 ajánlattevők ajánlatukat nem az ajánlattételi dokumentációban meghatározott feltételek szerint adták meg, a költségvetési tételeket az ajánlattételi dokumentációval ellentétesen nem az MVH Építési Normagyűjtemény alapján nyújtották be. Az Örökzöld Kft. tekintetében további érvénytelenségi indok volt, hogy a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tett eleget. Ezt meghaladóan az összegezés egyéb részletes indokolást az érvénytelenség tekintetében nem tartalmazott. Az összegezés 8. a) pontja szerint a közbeszerzési eljárás eredményes volt, nyertes ajánlattevő a V-DBK Fővállalkozói Kft. lett, mivel a társaság ajánlata felelt meg a bírálati részszempontok alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztási kritériumának. Ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót 2010. június 8-án adta fel közzétételre, amely a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-17035/2010. számon jelent meg. A vállalkozási szerződést ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő 2010. június 26-án kötötték meg. A szerződés a 2010. december 28-án feladott tájékoztató szerint 2010. szeptember 8-án teljesült. Ajánlatkérő 2010. november 3-án nyújtotta be a hivatalból kezdeményezőhöz a támogatási határozattal kapcsolatos kifizetési kérelmét, amelynek mellékletét képezte a dokumentáció kivételével a tárgybani közbeszerzési eljárás iratanyaga. Kezdeményező 2010. december 2-án nyújtotta be a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő jogorvoslati eljárását kezdeményező iratát, amelyben a Kbt. 76. (1) bekezdésének, valamint a Kbt. 83. (1) bekezdésének megsértésére hivatkozva indítványozta az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásával kapcsolatban jogsértés megállapítását. A vélelmezett jogsértő események megtörténtének időpontjaként 2010. március 22-ét, valamint 2010. június 3-át jelölte meg, a jogsértő eseményekről való tudomásszerzés időpontjaként pedig 2010. november 3-át, a kifizetési kérelem és annak mellékletei kézhezvételének napját. A kezdeményezés indokolásaként előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlattételi felhívás módosítása jogszerűtlen volt, mivel a módosító hirdetmény a Kbt. 76. (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen az ajánlattételi határidő lejártát követően került közzétételre. Ezen túlmenően a FŐKERT Kft. ajánlatának érvénytelensége vonatkozásában az eljárást lezáró döntést kifogásolta arra való hivatkozással, hogy ajánlatkérő az összegezésben megjelölt indokból, miszerint a költségvetés nem az MVH Építési Normagyűjtemény alapján került összeállításra, nem nyilváníthatta volna

10 jogszerűen érvénytelenné a hivatkozott ajánlatot. Megítélése szerint az ajánlatban benyújtott, beárazott költségvetés tekintetében olyan pótolható hiányosság állt fenn, amellyel kapcsolatban a Kbt. 83. -ában foglalt hiánypótlási szabályok alkalmazásának lett volna helye, ajánlatkérő az ajánlat érvénytelenségéről kizárólag a hiánypótlást követően, annak tartalma függvényében dönthetett volna jogszerűen. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2010. december 3-án D.936/2/2010. ügyiratszámon megindította. A Döntőbizottság a jogorvoslati tárgyalás napján, 2010. december 13-án kelt végzésében a tárgyaláson meg nem jelent kezdeményezőt a kérelmi elemeinek pontosítására hívta fel, továbbá a tárgyalási jegyzőkönyvet kezdeményező részére megküldte, határidő tűzése mellett az abban foglaltakkal kapcsolatos észrevétel előterjesztésére lehetőséget biztosított. A kezdeményező 2010. december 23-án kelt, a Döntőbizottsághoz 2010. december 27-én érkezett írásbeli észrevételében előadta, hogy az ajánlatkérő nem bocsátotta rendelkezésére az ajánlattételi dokumentációt, de a kiegészítő tájékoztatás tartalma alapján feltételezi, hogy a dokumentációban szerepel azon előírás, hogy az ajánlattevőknek a költségvetésüket az MVH, mint támogatási szerv által közzétett Építési Normagyűjtemény alapján kell összeállítaniuk. Hivatkozott az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletnek az építési normagyűjtemény és referenciaár fogalmát meghatározó 3. 16. és 17. pontjára, amelynek értelmében:,,16. építési normagyűjtemény: olyan építési-műszaki paramétereket tartalmazó gyűjtemény, amely az építési munkanemek és tételek megnevezése mellett tartalmazza a tételekre vonatkozó referenciaárat is; 17. referenciaár: az elszámolható kiadás legmagasabb összege." Közölte továbbá, hogy az FVM rendelet 30. -ában foglalt rendelkezések írják elő az ügyfél számára kötelező jelleggel az ÉNGY katalógus használatát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezen jogszabályhely kizárólag az európai uniós támogatási eljárással kapcsolatban így a támogatási kérelem benyújtása, illetve a támogatás felhasználásának elszámolása vonatkozásában és ajánlatkérő nyilatkozatával szemben nem a közbeszerzési eljárás ajánlatkérési feltételeként teszi kötelezővé az MVH Építési Normagyűjtemény alkalmazását. A fentiekkel összefüggésben kezdeményező előadta, hogy az érvénytelenséget megállapító döntés mellett ugyancsak jogsértőnek találja az ajánlattevők kötelezését az egyes költségvetési tételek beárazásával megadott árajánlatának az ÉNGY referenciaáraknak való megfeleltetésére. Ajánlatkérő nem

11 támaszthatott jogszerűen olyan érvényességi feltételt az ajánlattevőkkel szemben, hogy az ÉNGY katalógus referencia árain belül tegyék meg az egyes munkanemekkel kapcsolatos ajánlataikat. Hangsúlyozta továbbá, hogy ajánlatkérő arra vonatkozó feltételt sem támaszthatott volna az ajánlattevőkkel szemben, hogy az árazatlan költségvetési kiírást fordítsák át az ÉNGY katalógus szerinti munkanem kódokra, tekintettel a közbeszerzési eljárás megindítása idején hatályos 162/2004. (V. 21.) Kormányrendelet 8. -ában foglalt rendelkezésre, amely szerint a költségvetési kiírás összeállítása ajánlatkérő feladata. Minderre figyelemmel kezdeményező álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. és a hivatkozott FVM rendelet alapján a FŐKERT Kft. ajánlatának érvényessége körében kizárólag annak a formai követelménynek a teljesítését vizsgálhatta jogszerűen, hogy a költségvetésben feltüntetésre kerültek-e az egyes munkanemek kódszámai az ÉNGY katalógus szerint. Ezen formai megfelelőség hiánya esetén pedig köteles lett volna hiánypótlást elrendelni a Kbt. 83. alapján, ugyanis ez nem eredményezte volna a szakmai ajánlat, továbbá azon ajánlati elemek módosítását, amelyek a Kbt. 81. (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. Ajánlatkérő írásban előterjesztett észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában a kezdeményezés megalapozatlanságára hivatkozva kérte a jogsértés hiányának megállapítását. Eljárásjogi szempontból nem vitatta, hogy kezdeményező részére a közbeszerzési eljárás iratanyaga a dokumentáció kivételével 2010. november 3- án került kézbesítésre. A Kbt. 76. (1) bekezdésével kapcsolatos kérelmi elem tekintetében előadta, hogy a Szerkesztőbizottság 2010. március 25-én érkezett hiánypótlási felszólításának 2010. április 8-án eleget tett. A második hiánypótlási felhívás 2010. április 15-én érkezett ajánlatkérőhöz, amelynek szintén eleget téve 2010. április 16-án megküldte a módosító hirdetményt közzététel céljából. Álláspontja szerint ezen eljárási cselekményekkel nem valósított meg jogszabálysértést. A Kbt. 83. (1) bekezdésével kapcsolatos kérelmi elem vonatkozásában előadta, hogy megítélése szerint az érvénytelenségi ok körében nem volt lehetősége hiánypótlás elrendelésére, mivel az érvénytelenség oka az volt, hogy az érintett ajánlattevő a tételes ajánlati árát nem az ajánlattételi dokumentációban foglalt feltételek szerint adta meg, ennek módosítása hiánypótlási eljárás keretén belül pedig nem volt lehetséges a Kbt. 83. (6) bekezdésére figyelemmel.

12 Tárgyalási nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az európai uniós pályázat kiírója a projekt elfogadásának feltételeként írta elő, hogy mind a pályázat, mind a támogatás elszámolása csak és kizárólag MVH kódos költségvetés alapján nyújtható be, ennek okán képezte a közbeszerzési eljárásának is a feltételét az, hogy az ajánlattevőknek az MVH Építési Normagyűjteményben szereplő kódok alapján kellett megadniuk az áraikat. A Döntőbizottság a jogorvoslati tárgyaláson felhívta ajánlatkérőt, hogy tegyen egyértelmű nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az érvénytelenséget az érintett ajánlattevő költségvetése vonatkozásában pontosan mely körülményre alapítottan - nevezetesen az MVH kódok feltüntetésének hiánya, vagy a megadott árak nem megfelelősége miatt - és a költségvetésben szereplő mely konkrét tételekkel összefüggésben állapította meg, ezen belül térjen ki külön azon tételek megjelölésére, amelyek árai nem feleltek meg a dokumentáció 20. oldal 14. pontjában foglalt referenciaárakkal kapcsolatos követelménynek. Ajánlatkérő a tárgyalást követően benyújtott írásbeli észrevételében a tárgyaláson tett nyilatkozatát akként pontosította, hogy a FŐKERT Kft. ajánlattevő ajánlata érvénytelenné nyilvánításának konkrét oka az volt, hogy a költségvetési tételeket nem az MVH Építési Normagyűjteményben feltüntetett kódok alapján állította össze. Ajánlatkérő álláspontja szerint ezen feltételnek való nem megfelelés önmagában eredményezte az érvénytelenséget tekintettel arra, hogy emiatt szükségszerűen módosításra került volna az ajánlattevő közbeszerzési műszaki ajánlata, hiszen az általa beadott költségvetést kellett volna módosítania hiánypótlás keretén belül, melyre a Kbt. 86. (6) bekezdése nem ad lehetőséget. Tárgyalási nyilatkozatát megerősítve hangsúlyozta, hogy a dokumentáció vonatkozó feltételének meghatározását az indokolta, hogy már magát az európai uniós támogatási kérelmet az MVH Építési Normagyűjteményes kódokkal volt szükséges összeállítani. A támogatási kérelem pozitív bírálatát tartalmazó határozat alapját is az Építési Normagyűjteményes kódokkal összeállított támogatási forrás összetétel képezte. Az elszámolás folyamatánál szintén az MVH Építési Normagyűjteményes kódok alkalmazása szükséges, melyeket a formanyomtatványok kitöltésénél is alkalmazni kell. Amennyiben ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok benyújtását nem az Építési Normagyűjteményes kódok alkalmazásával írja elő, akkor a támogatás elszámolása és lehívása lehetetlenné válik. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárás ellen benyújtott jogorvoslati kezdeményezés részben megalapozott, részben - annak kiegészítő kérelmi eleme tekintetében - elkésett.

13 A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását megindító hirdetményt 2010. február 15-én adta fel közzétételre, a Kbt. 35. (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás megkezdésének ezen időpont tekintendő, amely időpontban hatályos Kbt. rendelkezései alkalmazandók megfelelően jelen jogorvoslati eljárásban. A Kbt. 317. (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 37. (1) bekezdése alapján a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. A Döntőbizottság áttekintette a kezdeményező 2010. december 2. és 2010. december 27. napján benyújtott iratait, és azok tartalma alapján megállapította, hogy a 2010. december 2-ai alap kezdeményezésében két kérelmi elem került előterjesztésre, egyfelől az ajánlattételi felhívás módosítására, másfelől a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre vonatkozóan. A 2010. december 27-ei beadvány ehhez képest további kérelmi elemet tartalmazott, méghozzá az MVH Építési Normagyűjtemény referenciaáraival kapcsolatos érvényességi előírás tekintetében. A Döntőbizottság az alábbiak szerint megállapította, hogy ez utóbbi kiegészítő kérelmi elem elkésett, a kezdeményezés érdemi vizsgálatának ezen kérelmi elem tekintetében eljárásjogi akadálya van. A Kbt. 327. (1) bekezdés g) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezheti a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet, ha a feladatköre ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra. A Kbt. 327. (2) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított harminc napon belül kezdeményezheti. Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl nem kezdeményezhet eljárást. A Döntőbizottság a vonatkozó jogszabályok alapján megállapította, hogy kezdeményező a Kbt. 327. (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szervezetnek minősül, a Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a hivatalból

14 történő kezdeményezés a Kbt. 327. (3) bekezdés szerinti egy éves objektív határidőn belül történt. Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy a kezdeményezés a Kbt. 327. (2) bekezdés b) pontjában foglalt szubjektív jogvesztő határidőn belül előterjesztettnek minősíthető-e. A Döntőbizottság a becsatolt okiratok és a felek egybehangzó nyilatkozatai alapján megállapította, hogy kezdeményező a tárgybani közbeszerzési eljárás iratait - így a kiegészítő tájékoztatásokat tartalmazó dokumentumot is - a dokumentáció kivételével 2010. november 3-án vette át. A Döntőbizottság megállapította, hogy az alap kezdeményező iratban rögzített kérelmi elemek vonatkozásában ezen időpont tekintendő a vélelmezett jogsértésekről való Kbt. 327. (2) bekezdés b) pontja szerinti tudomásszerzési időpontnak, az alapul fekvő ajánlatkérői döntések a becsatolt iratokból ezen időpontban kezdeményező számára egyértelműen megismerhetők voltak. Ehhez képest a 2010. december 2. napján benyújtott kezdeményező irat a Kbt. 327. (2) bekezdés b) pontja szerinti harminc napos szubjektív határidőn belül érkezett. A harmadik - kiegészítő - kérelmi elem esetében a Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy a dokumentációt a kezdeményező nem kapta meg, ugyanakkor a kezdeményezéssel kifogásolt ajánlatkérői döntés, nevezetesen az ajánlati árak MVH Építési Normagyűjteményben szereplő referenciaárakhoz képesti maximalizálása a kiegészítő tájékoztatások tartalmából a Döntőbizottság álláspontja szerint egyértelműen megismerhető volt. A kiegészítő tájékoztatásokat tartalmazó dokumentumot pedig nem vitatottan 2010. november 3. napján ismerte meg a kezdeményező, ehhez képest a Kbt. 327. (2) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezés benyújtására nyitva álló harminc napos szubjektív határidő 2010. december 3. napján letelt. Ennek megfelelően a 2010. december 27. napján előterjesztett kérelmi elem elkésett, a kezdeményezés érdemi vizsgálatának ezen kérelmi elem tekintetében eljárásjogi akadálya van. A Kbt. 327. (7) bekezdése szerint a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, illetőleg az eljárás végzéssel történő megszüntetésére a 325. (3)- (4) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni. A Kbt. 325. (3) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül határozattal elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem elkésett. A Kbt. 325. (4) bekezdés alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti határozattal, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat

15 nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a fenti indokokra tekintettel, a Kbt. 327. (7) bekezdésére figyelemmel alkalmazandó Kbt. 325. (4) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást annak elkésett kérelmi eleme vonatkozásában érdemi vizsgálat nélkül megszüntette. A Döntőbizottság ezt követően érdemben vizsgálta a kezdeményezőnek a Kbt. 76. (1) bekezdésével kapcsolatban előterjesztett kérelmi elemét és az alábbiak szerint megállapította, hogy a kérelmi elem megalapozott. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott. A Kbt. 3. mondja ki a törvény szabályozásának kogens jellegét, amelynek értelmében a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 249. (1) bekezdés alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni. A Kbt. 251. (3) bekezdés alapján az egyszerű eljárásban a törvény 2 5/A. és 7 8., valamint 10. címének a 250. (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók. A Kbt. 76. (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 74. (1) (4) bekezdésében foglaltaknál rövidebb. A Döntőbizottság az idézett tételes jogszabályi előírásokkal összefüggésben, a Kbt. alapelvi rendelkezéseire is figyelemmel mindenekelőtt szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásban is ajánlatkérő alapvető kötelezettsége és felelőssége annak biztosítása, hogy a közbeszerzés eljárási feltételrendszerének a Kbt. szabályozásával összhangban történő kialakítása mellett a közbeszerzési eljárás során végzett eljárási cselekményekkel ne sérüljön a verseny nyilvánossága, tisztasága, az ajánlattevők esélyegyenlősége. Ezen alapelv érvényesülésének garanciális szabályaként rögzíti a Kbt. kogens 76. (1) bekezdése, azt, hogy az ajánlatkérés módosított feltételeit tartalmazó hirdetményt az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közzé kell tenni.

16 Ajánlatkérő a konkrét esetben maga is hivatkozott az ajánlattételi felhívás V. 7.7. pontjában arra, hogy a felhívását adott esetben módosíthatja, illetőleg visszavonhatja, továbbá a felhívás V.7.6. pontjában arra is, hogy a felhívásban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. előírásai szerint kell eljárni. Ajánlatkérő a felhívás módosítása mellett döntött, amelynek megfelelően a Kbt. 251. (3) bekezdése szerint irányadónak kell tekinteni a Kbt. 76. (1) bekezdésében meghatározott, a felhívás alapelveknek megfelelő módosítását garantáló rendelkezését is. A Döntőbizottság a rögzített tényállás alapján megállapította, hogy a tárgybani közbeszerzési eljárás eredeti ajánlattételi felhívása szerinti ajánlattételi határidő 2010. március 22. napja volt. Ajánlatkérő 2010. április 21-én, egy hónappal az ajánlattételi határidő lejártát követően, tette közzé az eljárás műszaki tartalmát és az ajánlattételi határidőt 2010. május 19-ére módosító hirdetményét. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 251. (3) bekezdés szerint alkalmazott 76. (1) bekezdését. A Döntőbizottság rá kíván mutatni, hogy ajánlatkérő hivatkozásával szemben a felhívás jogszerű módosításához nem elegendő a módosító hirdetmény ajánlattételi határidő lejárta előtti feladása, hanem annak Közbeszerzési Értesítőben való közzététele is szükséges. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a hirdetmények közzétételének, így a módosító hirdetmény megjelentetésének jogszerű határidőben történő biztosítása, a Kbt. 246. (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések figyelembe vételével ajánlatkérő saját érdekkörébe tartozó kötelezettsége. Ajánlatkérő kötelezettsége és felelőssége, hogy a beszerzési feltételrendszerének felmérése mellett, annak esetleges változtatását a törvény által biztosított keretek között és határidőben végezze el, amelynek részét képezi a feltételek határidőben való megjelentetésének biztosítása. Így ajánlatkérő viseli a törvényi határidőben történő közzététel elmulasztásának jogi kockázatát is. A Döntőbizottság ezt követően a kezdeményezőnek a FŐKERT Kft. ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban előterjesztett kérelmi elemét vizsgálta és annak megalapozottságát állapította meg az alábbiak szerint. A Kbt. 250. (3) bekezdés d) és g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban d) az ajánlatra a 70. (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a 71. (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése; g) az ajánlatok elbírálására a 81 89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.

17 A Kbt. 70. (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 81. (1), (3) bekezdései alapján: (1) az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (3) az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 83. (1)-(2) és (6) bekezdései a következők szerint rögzíti a hiánypótlási eljárás releváns szabályait: (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. (6) A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. A Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottságnak a rögzített tényállás alapján abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e a FŐKERT Kft. ajánlatát az összegezésben megjelölt indokok alapján érvénytelenné. A Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenség csak abban az esetben áll fenn, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ajánlattevő a felhívás és dokumentáció egyértelműen közölt feltételrendszerével, illetőleg adott esetben az ehhez kapcsolódó kiegészítő tájékoztatás értelmező rendelkezéseivel ellentétes, annak nem megfelelő ajánlatot tett.

18 A Kbt. jogszabályi rendszerében ugyanakkor az ajánlatok érvényességére, érvénytelenségére vonatkozó döntést megelőzi az ajánlatok a Kbt. 83. szerinti vizsgálata, és ennek alapján a Kbt. 83. (2) bekezdésében foglalt szabályozási körben - figyelemmel a Kbt. 83. (6) bekezdésének korlátozó rendelkezésére - a Kbt. 83. (1) bekezdésében foglalt hiánypótlás alkalmazása. Amennyiben ajánlatkérő jogsértően nem alkalmazta a hiánypótlást, akkor az ajánlatok érvényessége, érvénytelensége körében sem hozható megalapozott, jogszerű döntés. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlattevőknek a konkrét esetben milyen feltételek mellett kellett a tételes árajánlatukat képező költségvetésüket benyújtaniuk, amely előírásokat vetette össze a Döntőbizottság a hivatkozott ajánlatra vonatkozó érvénytelenségi döntés tartalmával. A dokumentáció 14. pontja alapján az volt megállapítható, hogy ajánlatkérő a költségvetéssel szemben tartalmi követelményként, méghozzá az ajánlatok kifejezett érvényességi feltételeként rögzítette a tételes árajánlatoknak az MVH honlapján elérhető Építési Normagyűjtemény referencia árain belül történő, a Normagyűjteményben szereplő árszinttől alacsonyabb árak meghatározását. Megállapítható továbbá, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott árazatlan költségvetést az egyes tételek és azok mennyiségének megjelölése mellett, a vonatkozó MVH kódok feltüntetése nélkül adta meg, ezzel kapcsolatban a kiegészítő tájékoztatásban tette egyértelművé, hogy az MVH kódos költségvetés elkészítése - amely nem vitatottan a megadott tételek és mennyiségek változtatásának kifejezett tilalma mellett gyakorlatilag a releváns tételek MVH kódszámokkal történő azonosítását jelentette - az ajánlattevők feladata. A fentieket összegezve ajánlatkérő a költségvetéssel szemben, - figyelembe véve a május 12-ei kiegészítő tájékoztatást is - két feltételt támasztott: az egyik feltétel a beárazott tervezői költségvetési kiírás releváns tételeinek az MVH Építési Normagyűjtemény kódjainak megjelölésével történő kiegészítése, a másik feltétel pedig az egyes kódokhoz tartozó referenciaárakhoz képesti alacsonyabb árak megajánlása volt. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Kbt. versenyelvű alapelveiből következően a közbeszerzési eljárásokban alapvetően az ajánlattevők joga, hogy az ajánlati áraikat a közbeszerzés feltételrendszerének függvényében szabadon alakítsák ki, az ajánlati ár, vagy azon belül egyes árelemek maximum értékének érvényességi feltételként rögzítése természetszerűen a verseny torzításának irányába hat. A Döntőbizottság továbbá a kezdeményező előadásával egyezően megállapította, hogy az európai uniós támogatási eljárásra vonatkozó jogszabályok sem

19 tartalmaznak kifejezetten olyan kötelezést, hogy a közbeszerzési eljárás dokumentációjának részét képező költségvetést az MVH Normagyűjteménye alapján kell összeállítani, főként nem azt, hogy a Normagyűjtemény referenciaáraitól magasabb ár nem fogadható el. A Normagyűjtemény alkalmazását a jogszabályok kizárólag a támogatás lehívása és felhasználása során írják elő, ugyanakkor a konkrét árszint rögzítése a Döntőbizottság álláspontja szerint magának a támogatás odaítélésének és elszámolásának sem képezi jogszabályi feltételét. Mindazonáltal a Döntőbizottság megállapította, hogy a dokumentáció ezen rendelkezésével kapcsolatban az ajánlattevők jogorvoslattal nem éltek, illetőleg ezek vonatkozásában a fent megállapítottak szerint hivatalbóli kezdeményezés sem került törvényes határidőn belül benyújtásra, így az ajánlati kötöttség szabályai alapján az ajánlattételi határidő lejártát követően a Kbt. 70. (1) bekezdése szerint, az MVH kódokkal történő tétel- beazonosítással kapcsolatos formai jellegű feltételek mellett ezen követelménynek megfelelően kellett az ajánlattevőknek ajánlatot tenniük, az ajánlatkérőnek pedig az ajánlatok érvényességét ezen követelmények összessége alapján kellett elbírálnia. A jelen esetben rögzített tényállás alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a FŐKERT Kft. ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó ajánlatkérői döntés tekintetében kizárólag az volt megállapítható, hogy ajánlatkérő azt csupán az MVH kódok feltüntetésének hiányára alapította és nem az ajánlat MVH referenciaárakhoz képesti konkrét tartalmi megfelelőségének hiányára. Erre tekintettel a Döntőbizottságnak a kezdeményezés keretei között abban kellett állást foglalnia, hogy az MVH kódok hiánya a FŐKERT Kft. tételes árajánlatának Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségét eredményezi-e. A Döntőbizottság megállapította, hogy a FŐKERT Kft. tételes árajánlata valóban nem tartalmazta az MVH kódokat, amely hiányosság azonban ajánlatkérő hivatkozásával szemben a Döntőbizottság álláspontja szerint nem eredményezi automatikusan az ajánlat érvénytelenségét, mivel az hiánypótlás keretében orvosolható. Ezen kötelező előírás ugyanis nem a szakmai ajánlat részét képező műszaki leírásra, hanem csak a pénzügyi ajánlat részét képező árazott költségvetésre, annak formai részére vonatkozott. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon érvelését, hogy a kódok utólagos pótlása önmagában eredményezi a költségvetés módosítását, mivel maguk a - beszerzés pontos mennyiségi adatait rögzítő - költségvetési tételek a közbeszerzési eljárás során nem voltak módosíthatók, amelyet az ajánlatkérő a 2010. május 12-én kiadott kiegészítő tájékoztatásában is megerősített. Minderre tekintettel ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha a FŐKERT Kft. ajánlata vonatkozásában a Kbt. 83. (2) bekezdés szabályozása alapján hiánypótlást alkalmaz, amelynek teljesítését követően elvégzi az ajánlat tényleges tartalmi bírálatát.

20 A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a FŐKERT Kft. ajánlatával kapcsolatban tartalmaz kérelmi elemet, ugyanakkor ezen okból hiánypótlást az Örökzöld Kft. érvénytelenné nyilvánított ajánlata vonatkozásában sem alkalmazott ajánlatkérő. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kezdeményezésben megjelölt ajánlattevő ajánlatát anélkül nyilvánította a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontjára hivatkozva érvénytelenné, hogy részére biztosította volna a Kbt. 83. (2) bekezdésében szabályozott kötelező körben a hiánypótlás lehetőségét, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. (1) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 83. (1) és (2) bekezdéseit, valamint a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. (3) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogszabályok megsértését, és alkalmazta a (3) bekezdés e) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Kbt. 340. (3) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. (2) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását mérlegelési jogkörében indokoltnak ítélte. A Döntőbizottság a bírság jogalapja körében értékelte, hogy az ajánlatkérő egyrészt súlyos, a közbeszerzési eljárás nyilvánosságára is kiható jogsértést követett el azzal, hogy jogszerűtlenül - a törvényes határidőben történő közzététel elmulasztásával - módosította az ajánlattételi felhívását, másrészt a közbeszerzési eljárás eredményére is kihatással bíró jogsértést követett el azzal, hogy a kötelező hiánypótlás alkalmazására tekintet nélkül nyilvánított érvénytelenné ajánlatot, amellyel indokolatlanul szűkítette a tényleges versenyt a közbeszerzési eljárásában.