Gádoros Nagyközség Helyi Fenntartható Fejlődési Terve Local Agenda 21

Gádoros Nagyközség Helyi Fenntartható Fejlődési Terve Local Agenda 21 2012

Gádoros Helyi Fenntartható Fejlődési Terve (Local Agenda 21) 1.1. Vezetői összefoglaló... 3 1. Az Orosházi kistérség... 4 Gádoros nagyközség... 6 Végzettség...8 2.Célok és feladatok...9 3.A költségvetés és az önkormányzati munka... 10 A települési környezetvédelmi program... 34 A környezetvédelmi törvény alapelvei... 34 Közműellátás javítása... 35 Csapadékvíz elvezetés... 37 Talaj védelme...38 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól... 41 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről... 41 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról... 41 Hulladékgazdálkodás... 41 Épített környezet védelme... 43 Kül- és belterületi zöldfelület-fejlesztés... 46 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése... 47 Energiagazdálkodás racionalizálása... 48 Természet- és tájvédelem... 50 1. Helyi jelentőségű védett természeti érték tárgya... 51 Levegő- és Zajvédelem... 51 Környezeti nevelés és szemléletformálás... 56 Összegzés... 57 Stratégia... 58 2. A munka háttere... 64 3. A helyi fenntartható fejlődési terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 67 4. CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK... 78

1.1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A helyi fenntartható fejlődési terv kidolgozásának módszertana A Helyi Fenntartható Fejlődési Terv (Local Agenda 21- a továbbiakban LA21) egy újszerű stratégiai és tervezési dokumentum a települések számára. Készítését ajánlás szintjén az 1992- ben az ENSZ ŐŐ. Környezetvédelmi Világkonferenciája javasolta. Azóta világszerte számos település dolgozta ki saját programját és kezdte el megvalósítását. Az ENSZ és az EU minden települést a helyi társadalom által létrehozott egyedi térbeli képződménynek tekint, melynek további fejlődését saját társadalma határozza meg igényeivel és környezeti, társadalmi, gazdasági lehetőségeivel összhangban. Ebből a szemléletből adódóan a helyi fenntartható fejlődési terv elkészítésének nem alakultak ki határozott, egységes formai és tartalmi követelményei. Az LA21 központi gondolata a szemléletváltás elősegítése a település fejlesztésében. Ezért a cél a dokumentum kidolgozásával nem egy új stratégia megalkotása volt, hanem segítség a települések szakmailag jól kiforrott célrendszerének a fenntarthatósági szempontok szerinti végrehajtásá.hoz. A fenntarthatóság lokális programja társadalom-, és környezetközpontú program, de nem azonos a környezetvédelmi programmal, tekintettel arra, hogy a LA21 a fenntartható fejlődés, a társadalom-természet-gazdaság komplex rendszerét foglalja magában. 1Az átfogó fejlesztési célnak a fenntarthatóság elérésének egy új és átfogó megközelítéssel kell párosulnia, amely a LA-21 értelmezésének mindhárom szintjén megjelenik. A fenntarthatóság lokális programjának az LA-21-nek a legszűkebb értelmezése maga az elkészült stratégiai terv, a dokumentum. A második bővebb értelmezés szerint LA-21-en értjük a program létrehozásának és megvalósulásának folyamatát. A harmadik és egyben a legteljesebb értelmezés szerint az LA-21 a fenntarthatóság lokális programja maga a gondolkodásmód, gazdálkodási mód, életforma, életmód és a politikai kultúra, amelyet a fenntartható fejlődés elve hat át. A megvalósítás az érintett helyi társadalmi és gazdasági szereplők aktív részvételével lehetséges. Jelentősen segítheti vagy gátolhatja a folyamatot a nemzeti kormányzat és a nagy regionális szervezet (esetünkben: Európai Unió) hozzáállása is. A fenntartható fejlődés lokális programjának legelső és döntő lépése az, amikor a helyi közösség eljut a fenntartható fejlődés megvalósítása szükségességének felismeréséhez és komolyan elhatározza, hogy hozzáfog a megvalósításhoz. E nélkül készülhet jó és szép Local Agenda 21 program és dokumentum, de nem sok minden történik a valós előrelépésbe

1. AZ OROSHÁZI KISTÉRSÉG Az orosházi kistérség Békés megye nyugati részén Csongrád megyével határosan helyezkedik el. A város és a vonzáskörzetébe tartozó kilenc környező település történelme és kultúrája egyaránt közös. Orosháza a kistérség gazdasági, egészségügyi, kulturális, oktatási és sportéletének központja. A város központi szerepkörének kialakulása a térség fejlődésével párhuzamosan, a természetes igények megjelenésével egyidejűleg fokozatosan történt. Az utóbbi évek gyopárosi gyógyvízre alapozott nagyarányú és intenzív fejlesztésének köszönhetően, a kistérség idegenforgalmának zászlóshajója is Orosháza lett, hiszen Gyopáros fürdőjének világszínvonalúra formálása jelentheti a hajtóerőt, amely képes lehet hatékony, új üzletággá formálni a környék turizmusát. Tótkomlós fürdője így nem vetélytársként követi az orosházi dinamizmust, hanem partnerként illeszkedik ehhez, s a kistérség idegenforgalmi látványosságait is ez a bázis vonhatja be hazánk és a környező országok turisztikai életébe. Az Orosházi Kistérség Többcélú Társulása azt a célt hivatott betölteni, hogy a települések érdekeit egyként, egy név alatt az erőforrások lehető legoptimálisabb kihasználása mellett valósítsa meg. Gádoros Nagyközség Gádoros nagyközség Békés megye északnyugati kiszögellésében fekszik. Nyugat felől Árpádhalom, északról Eperjes Csongrád megyei településekkel, kelet felől Nagyszénással, délről Szentetornyával határos. Természetes felszíni vize a Mágocsi-ér, mely az Orosháza-Szentesi műutat érinti. Régészeti leletek szerint már i.e. 4000-3500 éve éltek itt emberek. Szórványleleteink fekete gránit kőbalta, kőpengék, szakócák, Körösi-kultúra cserépedény maradványai, de felszínre került bronzkori, szarmata, szkíta, dák, római, avar cserepek, érmék, fibula, honfoglalás kori őrlőkő, edénycserepek, négy lovas sír, aranyozott bronz veretekkel. /L. Szentes, Békéscsaba, Orosháza múzeumaiban/. E területen 3 Árpád-kori település nyomaira bukkantak. Gádoros (Gadoros) is Árpád-kori település, melyet a tatárok 1241-ben 48 faluval együtt felperzseltek, s az 1436. május 16-i királyi adománylevél már csak mint Gadoros pusztát említi. Az elnevezés Gádoros visszautalt a régi, árpádkori névre. Gádor a magyar nyelvtörténeti szótár szerint átriumot, tornácot, előcsarnokot jelent. A történészek szerint Gádoros onnan kapta a nevét, hogy a település templomának volt egy kis előcsarnoka, melyet gádornak neveztek. Gádoros újratelepítése báró Dezséri Rudnyánszky Sándor Békés Vármegye főjegyzője érdeme, akit mint a szentetornyai birtok örököse 1826. szeptember 29-én 40 telekhely kimérésével, 30 orosházi, illetve szentesi telepessel szerződést kötve létrehozta Bánfalva települést. Bánfalva (Bárófalva, Bánomfalva) 1826-tól 1901-ig viselte ezt a nevet. 1901-ben Dr. Karácsony János püspök történész kezdeményezte a névváltozást. Az evangélikusok 1838-ban építenek először szerény templomot, mely 1888-ban kapja mai külsejét. A római katolikusok műemlék jellegű temploma 1844-ben épült, és 1891-ben építették át. A reformátusok templomát 1929. június 16-án szenteli fel Dr. Balthazár Dezső püspök. Az 1848-49-es szabadságharcban 18 helybeli küzdött, köztük báró Rudnyánszki Gyula is. Emléküket

az 1999. május 31-én felavatott emlékmű örökíti meg a község főterén. A falu népét sok sorscsapás érte: az 1831-es kolerajárvány, marhavész, aszályok és peronoszpóra pusztított. A századvégen hazánkból meginduló kivándorlás hulláma ide is elér. 1890 és 1910 között a kivándorlók száma 50 fő. A népesség száma az 1871-es népszámláláskor 2454 fő, 1897-ben 3836 fő, 1999-ben 4351 fő. A falu infrastruktúrája az 1950-es években indult gyorsabb fejlődésnek: építkezés, villamosítás, úthálózat kiépítése, 34 kilométeres vízhálózat, gázprogram, telefonhálózat, kábeltévé megvalósítása. Korszerű középületek. A művelődés, az oktatás, az egészségügyi ellátás megfelelő szinten biztosított. Köztéri emlékművekben, szobrokban is gazdag a falu: 1848/49-es Hősi Emlékmű (1999), I. Világháborús Emlékmű, II. világháborús emlékmű, Dr. Hidasi László községi orvos mellszobra, Szervátiusz Tibor Anya gyermekével c. szobra, Justh Zsigmond író mellszobra és síremléke a Községi Újtemetőben, Udvardi Kossuth Lászlóné, Petőfi Sándor első szerelmének Cancrinyi Emilia unokájának síremléke, Hét Vezér Liget díszkúttal, Justh Zsigmond emléktábla, Millecentenáriumi Emléktábla, Torja székely testvérközség Székelykapuja és kopjafája. A község nevezetes személyiségei: a falut újraalapító báró Dezséri Rudnyánszky Sándor, Baross Gábor evangélikus lelkész, történetíró, Justh Zsigmond író, Papp Károly főjegyző, Udvardi Kossuth Lászlóné, Némann Valéria tanítónő, Békés József dramaturg és író, Szalai György bronzérmes olimpikon, Pisont István válogatott labdarúgó. Az ősi Gádoros Befejeződtek a régészeti feltárások Gádoros nyugati határában. 2000. november 06. és 28. között egy minden ízében Árpád-kori templomot sikerült a teljesség igényével dokumentálnunk. Hiszen építése és (településének) pusztulása is az Árpád-kor idejére tehető. A templom egyhajós, félköríves szentélyzáródású, enyhén patkóíves, egyszerű falusi plébániatemplom. A kor szokásának megfelelően épült. Felmenő téglafalait döngölt föld alapozás tartotta, mely alapozás készítési technikája teljességgel megegyezett a még nemrégiben is alkalmazott módszerekkel, melyeket a vertfalú házak esetében alkalmaztak. A mezőgazdasági munkálatoknak és a későbbi falkereső-, kutató gödröknek köszönhetően itt is, mint sok más hasonló templomásatás esetében tapasztalható, csak a templom alapozását sikerült megtalálni, a téglafalakat helyükön sehol sem leltük meg (az átlag téglaméret a 8-900 évvel ezelőtt épített templom esetében 28x15x4,5 cm volt.) Az ásatás jellegzetessége a nyugati oldalfalból kiugró, a templommal egyszerre alapozott két gádor, melyek jellegzetes részei templomunknak. A környéken feltárt közel 30 templom egyikénél sem tapasztalt alapozás lehetett a templom, s rajta keresztül a falu elnevezését adó gádor, ami esőfogót és szélfogót, továbbá előcsarnokot is jelent. Az ősi Gádoros tehát eme, a környéken csak itt fellelhető templomalapozás sajátossága után kaphatta nevét. Ezt a feltevést a templom alaprajza, a templom és a temető viszonya (kevés és a templomtól távol eső sírok), és a bővítmények, illetve a gótikus támpillérek hiánya megerősíti, alátámasztva az okleveles adatokból ismert tényt, miszerint az ősi Gádoros a történelem folyamán viszonylag hamar elpusztult. Templomunk tehát valamikor a Szent István utáni időben épült. A minden 10 falu építsen egy templomot törvény hamar érvényesült vidékünkön is, így Szent László törvénye értelmében jelen esetben is az elhunytakat a templom köré temették el. Ezen sírok közül hármat, köztük 2 esetben a nem túl gyakori, téglával keretezett sírt tártunk fel.

Templomunk utóélete valószínűleg a múlt század elején zárulhatott le, mikor is az újratelepülés következtében a még álló falakat elhordják a környék lakói, amikor is a csorvási és a szénási templom sorsára jutott (az 1733. évi katonai felmérés még magas felmenő falakkal ábrázolta őket a térképen!), elenyészett nyomtalanul. 1935-ben homokbányászás közben csontokat találtak a területen és 1965-ben az Orosháza Története és Néprajza c. Monográfiában, mint régészeti lelőhely vonult be a régész szaktudatba. 2000-ben pedig, a Milleniumi Évhez kapcsolódóan Gádoros Nagyközség pályázatot nyert a régészeti feltárásokra. A leletanyag Orosházára, a csontanyag Szegedre kerül. A tudományos feldolgozás, Gádoros korábbi régészeti leleteinek méltatásával a Gádorosi Füzetek következő számában várható.. Gádoros nagyközség

I. 1.1. Demográfiai adatok Gádoros nagyközség lakónépessége az alábbiak szerint alakult az elmúlt években: Év Állandó népesség Lakónépesség 1990 4502 4319 1993 4477 4121 1998 4350 4225 2001 4116 4074 2002 4266 4084 Megállapítható, a népességszám csökkenése, illetve a lakónépesség tekintetében 1993-tól kismértékű ingadozás tapasztalható. A település öregedését az öregedési index mutatja jól, ez nem más, mint a 15 éven aluli korosztály aránya a 60 éven felüliekéhez. Gádoroson ez az érték az alábbiak szerint alakult az utóbbi években: Év Öregedési index 1993 1,43 1998 1,41 2002 1,42 A településre be- és elköltözők különbsége az utóbbi években pozitív, azaz nagyobb a beköltözők, mint az elköltözők száma (jelenleg 1,4 / év a teljes lakossághoz viszonyítva). A természetes szaporodás (születés és halálozás különbsége) -3,9 a teljes lakossághoz viszonyítva. A természetes szaporodás negatív értéke ellenére a település Békés megye hasonló adataihoz viszonyítva (-4,5 -es vándorlási különbözet, -12,4 -es természetes szaporodás) kedvező helyzetben van. 1.2. Szociális ellátás, foglalkoztatottság A város lakóinak gazdasági helyzetét két mutatóval lehet értékelni, melyek közül az egyik a 100 lakosra jutó jövedelempótló ellátásban részesülők száma, a másik pedig az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma. A 100 lakosra jutó jövedelempótló ellátásban részesülők számának Békés megyei értéke 19 fő, Gádoros településen 25 fő. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 175, amely jó-közepes értéket mutat. A város lakásállományának csupán 10,5 %-a épült az utóbbi két évtizedben. További kedvezőtlen adat, hogy az utóbbi két évtized lakásépítését összehasonlítva az 1990-es években felépült lakások száma csupán ¼-e az 1980-as években épültekének. A háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi ellátás biztosított. A rendelők felszereltsége még javítható. Év Regisztrált munkanélküliek száma 1993 401 1998 222 2002 126

A település 3558 fő -15 és 60 év közötti- lakosságából csak 1123 fő foglalkoztatott. A nem foglalkoztatott aktív korú lakosság végzettségét az alábbi adatok mutatják: Végzettség Általános iskola 8 osztályánál kevesebb 3,3% Általános iskola 37,3% Szakmunkásképző 36,5% Szakiskola 4,7% Szakközépiskola, technikum, gimnázium 18,2% Főiskola - Munkanélküliek százalékos aránya A helyben foglalkoztatottak 552 főt tesznek ki Gádoros nagyközségben. A település legnagyobb munkáltatója az önkormányzati szféra, a helyi önkormányzat alkalmazásában 135 fő foglalkoztatásával. 1.2.3.. A nagyközség gazdasága, gazdálkodása A településen, a helyben foglalkoztatottak száma szerint a leghangsúlyosabb a szolgáltatói szektor (278 fő), melyet a mezőgazdaság (143 fő) majd az ipar (131 fő) követ. Az önkormányzat kevés forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlannal rendelkezik. 1.2.4. A település természeti és művi környezete Természeti környezet Gádoros település meleg, száraz, vízhiányos hordalékkúp-síkságon fekszik, ahol jellemzően a mezőgazdasági tájhasználat uralkodik. A mezőgazdasági művelésbe vont területeken -az éghajlatnak megfelelően- leginkább kis vízigényű, szárazságtűrő kultúrák tenyésznek. A nagyközség időszakos vízfolyása a település D-i részét érintő Mágocséri-főcsatorna, melynek partvonalát nem-folytonos zöld-folyosó kíséri. Az erdészetileg kezelt -akác, illetve vegyes állományt képező- területek a településen csupán 1,0%-ot tesznek ki, mely nagyon kedvezőtlen érték. A rétek, legelők növényzetét a löszpusztarétek növénytársulásainak fajai alkotják. A településen több -települési szinten értéket képviselő- idősebb, értékes fa található, melyek jelenleg nem állnak védelem alatt. A belterület zöldfelülettel jól ellátott, melyek mind funkciójukban, mind minőségükben jól szolgálják a település lakosságát. A művi környezet hatása A levegőszennyezettség a nagyközség területén nem jelentős, a lakások által okozott légszennyezés a gáztüzelés dominanciája miatt kisebb méreteket ölt. A helyhez kötött, bejelentésre kötelezett pontforrások között határérték feletti légszennyező nincsen. A gépjárműforgalom csupán kismértékű légszennyezést vált ki. Jelentősebb légszennyezést okoz a városban az ülepedő por mennyisége, mely elsősorban a mezőgazdasági területen a mezővédő erdősávok hiányára vezethető vissza. Jelentős bűzhatással terheli a lakókörnyezetet mind a belterületi lakóportákon történő, mind a külterületi állattartó telepeken folytatott állattartás. A településen az ipari, mezőgazdasági telephelyeken zajkibocsátási határértéket meghaladó zajkibocsátás nincsen. A lakókörnyezetet határérték feletti közlekedési zaj nem terheli. Összességében megállapítható, hogy a települési környezet zajállapota kedvező, határérték feletti zajterhelés sem az üzemi, szolgáltató, sem a közlekedési forrásokból nem ered. A kommunális hulladék gyűjtése a nagyközségben megoldott, azonban a felhagyott kommunális szilárd hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata még nem történt meg, rekultivációs terv a területre nem készült.

A település III. rendű, időszakos vízfolyása a Tiszához irányuló Mágocséri-főcsatorna. Vízminősége III. osztályú. A régi településrész jellegzetes telekformái és beépítése Gádorosnak jellegzetes arculatot kölcsönöz. Településképi szempontból megtartásra érdemes a település néhány jellegzetes épülete, illetve néhány épületének homlokzata és első traktusa. A nagyközség területén lévő gádoros templom romjai jelenleg a közönséges számára nem bemutatható. 1.2.5.A jövő fejlesztését befolyásoló trendek A település várható térségi szerepe, nem változik. 1.2.6. A népesség várható alakulása A 2001-es népszámlálás 4074 gádorosi lakost regisztrált. Megfordítva az évek óta tartó negatív mérleget a vándorlási különbözet az elmúlt években pozitív, illetve várhatóan pozitív marad, mely jelenség hátterében a környező városok ingatlanárainak jelentős növekedése áll. Azonban az ország nyugati felére elköltözés tartósan fenn fog maradni, a két országrész közötti nagy életszínvonal különbség miatt. A természetes szaporodás tartósan negatív értékeket mutat, amely a megyei tendenciával megegyező. E két hatás eredményeként 10-15 éves távlatban Gádoros lakossága közel azonos marad, illetve kis mértékben csökken. 1.2.7. Az infrastruktúra és szolgáltatás Gádoros település elektromos energiával jól ellátott. A gázenergia hálózat kiépítettsége megfelelő. Ivóvíz megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll, a hálózat kiépített. A kommunális hulladék rendszeres elszállítása megoldott. A szennyvízcsatorna-hálózat nincs kiépítve a településen. A burkolt utak kiépítettsége csaknem 100%-os. 1.2.8.A környezetalakítás elve A környezetvédelmi feladatok megoldásának elsőbbséget kell biztosítani, hogy a lakható település továbbra is csábító környezetet biztosítson lakói számára. 1.2.9. Társadalmi folyamatok kezelése A természetes szaporodás negatív értéke, illetve az aktív korú lakosság elvándorlása a település elöregedését vonja maga után. A nem foglalkoztatott aktív korú lakosság az alacsonyabb iskolai végzettségűek között a legnagyobb ezért az átképzésüket, továbbképzésüket szorgalmazni kell. 2.CÉLOK ÉS FELADATOK 2.1.Gazdaságfejlesztés Cél:A lehetőség szerint minnél magasabb foglakoztatás biztosítása. A helyben foglalkoztatás arányának javítása.

- Környezetvédelmi program beépítése Feladatok: - A meglévő majorok, illetve a vágóhíd iparterületbe vonása (a fejlesztés lehetőségének biztosítása céljából). Ezeken a területeken az iparszerű mezőgazdaság elsődlegességének biztosítása. - Új munkahelyet biztosító kisebb cégek letelepedésének segítése. - Lehetőség biztosítása birtokközpontok létrehozásához. 2.2. Kistérségi szerepkör erősítése Cél: A kistérség gazdasági, társadalmi fejlődését elősegítő idegenforgalomban való szerepvállalás. (A Gyopáros-fürdő közelségéből adódó lehetőségek kiaknázása a falusi turizmus terén.) 3.A költségvetés és az önkormányzati munka Cél:A költségvetési bevételek növelése, a lakosság magasabb szintű ügyintézésének biztosítása. Feladatok: - A költségvetés készítésénél olyan célok előnyben részesítése, melyek megvalósításához pályázati úton támogatás nyerhető. - A költségvetés bevételeinek növelése érdekében csak a lakosság teherbíró képességégének határáig szabad terheket kiróni. - A lakosság komfortérzetének javítása. 3.1.Ingatlangazdálkodás, helységgazdálkodás Cél: Hosszútávon az önkormányzati ingatlanvagyon célszerű megtartása. Feladatok: - Az ingatlanvagyon értékesítése során olyan célok előnyben részesítése, melyek munkahelyteremtésre, illetve közösségi célra irányulnak. - A fiatalok letelepedésének elősegítése az ingatlanvagyon értékesítésével. - Életveszélyes épületek telekkel együtt való megvásárlása és újrahasznosítása (lakásépítés, stb. céljából). 3.2.Településrendezés

Cél: Feladatok: Iránymutatás a rendezési terv készítéséhez. - Közterületek, parkok megtartásának biztosítása. - Volt majorok területének gazdasági területté való nyilvánítása. - Az önkormányzati tulajdonú lapos-tetős épületek magas-tetősre alakítása (tetőtéri bővítési lehetőséggel). - Helyi védettség szabályozása. - Dobó utcai két temető kegyeleti parkká alakítása. - Gesztenyés parkban szolgáltató ház építése. - Kispiactér komfortosítása. - Északi területen játszótér kialakítása 3.3.Közlekedés Cél: A lakosság jobb kiszolgálásának biztosítása. Feladatok: - M44-es, M47-es gyorsforgalmi utak kiépítésének támogatása. - Gádoros és Budapest közvetlen összeköttetésének biztosítása ( a Budapestre közlekedő távolsági buszjárat Gádoros község érintésével közlekedjék). - Intézmények előtti parkolók létesítése (ahol nincs bővítve, illetve ahol igény mutatkozik). - Gyűjtőutak burkolatának szélesítése (min. 6m szélességűre). - Községet elkerülő mezőgazdasági utak létesítése, gyűjtőutak kijelölése. - Meglévő mezőgazdasági gyűjtőutak szélesítése (8-10 m szélességűre). 3.4.Közművek, energia ellátás Célok: Az ellátottság javítása. Feladatok: - Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. - Csapadékvíz kezelése, csapadékvíz-tározó kialakítása, szikkasztóárkokban a szikkasztás jobb feltételeinek biztosítása. - A termálenergia hasznosításának lehetőségét szem előtt kell tartani.

3.5.Zöldterületek, természetvédelem Cél: A meglévő adottságok megtartása, zöldterület növelése. Feladatok: - Defláció elleni véderdősávrendszer kialakítása, ahol nem lehetséges, ott a dűlőutak mentén fasortelepítést kell végezni. - Külterületi fasorok helyreállítása. - Utcai fasorok egységesítése, gyümölcsfák helyett várostűrő, növényvédelmet nem igénylő fafajok telepítése, a földalatti, illetve föld feletti közművek figyelembevételével. - Település bevezető útszakaszainál figyelemfelkeltő növényzet telepítése (ún. településkapu létrehozása). - Önkormányzati temető bővítése. - A rendezési terv vizsgálati munkarészében védelemre javasolt természeti értékek -részletes vizsgálat utáni- helyi védettség alá vonása. - Iskolai udvarok, óvoda udvarok parkosítása, zöldfelületek növelése. - Gyümölcsfa ültetvény létrehozása (közcélú munka keretében) 3.6.Kultúra, sport Cél: A lakossági igények kielégítése, és a település ismertségének növelése. Feladatok: - Sportcsarnok létesítése, mely több funkciót is ellátna (iskola, tömegsport). - Többfunkciós közösségi ház létrehozása (civil szervezetek elhelyezése, kiállítóterem stb.). - Sportpályán komplett sportcentrum kialakítása. - Iskolai tanmedence létesítése. - Nagy utcai iskolában tornaszoba kialakítása. 3.7. Oktatás Cél: Az ellátás színvonalának lehetséges növelése. Feladatok: - A volt pártház épületében kialakított szükségtantermek megszűntetése, pótlása. - A sportcsarnok létesítése az iskola közelében történjék.

- Az óvodák területének bővítéséről gondoskodni kell. - Felsőfokú végzettségűek megtartása (alapítvány útján). 3.8. Egészségügy Cél: Az ellátottság javítása. Feladatok: - A szakrendelők műszerezettségének modernizálása, az ellátási színvonal fenntartása. 3.9. Szociálpolitika, lakásellátás Cél: Feladatok: A rászorultak segítése differenciáltan, segélyezéssel, munkalehetőség és lakásépítés lehetőségének biztosításával. - A telekkínálat fenntartása -újabb telekosztások nélkül- az életveszélyes épületek helyén. - Munkahelyteremtő beruházások támogatása. - Gondozási Központ III. ütem megvalósítása (Miskucza-ház) 3.10. A környezet védelme, hulladékgazdálkodás Cél: Az emberi környezet állapotának javítása. Feladatok: - Állattartásról szóló önkormányzati rendelet alkotása. - Deflációveszély csökkentése mezővédő erdősávok által (levegőszennyezettség csökkentése). - A zsugorodásra hajlamos talaj miatti építészeti károk megelőzésére a HÉSZ-ban előírások megadása. - Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése. - Dögtelep korszerűsítése. Eperjes és Árpádhalom településekkel létesítésre és korszerűsítésre társulás kezdeményezése. - Illegális hulladéklerakók felszámolása. - Felhagyott hulladéklerakó rekultiválása.

3.11. Turizmus Cél: A turizmus munkahelyteremtésének kihasználása. Feladatok: - Gyopáros-fürdő közelségének kihasználása. - Az idegenforgalmat elősegítő falusi turizmusra irányuló magán beruházások támogatása. - A közparkok díszítő hatásának javítása. A közterületek tisztántartása. - Az árpádkori templom bemutathatóságának vizsgálata. - A helyi védettségű épületek fenntartásához helyi támogatás biztosítása. - Tájház létesítése. - Rendezvénytér kialakítása. - Művelődés Ház nagytermének rendezvényteremmé való átalakítása. - Napközi Otthonos Konyha épülete mellé panzió építése, étterem kialakítása. - Idősek Klubjában 2-3 szobás fogadóhelyiség kialakítása. 2.Közoktatás II. 2.1. Óvodai nevelés Gádoroson egy önállóan működő önkormányzati fenntartású óvoda működik. Két épületben, a Béke téren, illetve egy telephellyel a Kossuth utcán. Az óvoda jelenleg 7 óvodai csoporttal működik, kis - középső nagycsoport. Az épületek állaga, műszaki állapota eltérő.

A Kossuth utcai óvoda 1928-ban épült. 1996-os felújításakor kicserélték a padlózatot és a tetőszerkezetet. 2001 nyarán az óvoda vizesblokkja felújításra került. A Béke téri óvoda 1964-ben, a lapos tetős épület 1975-ben épült. 1989-ben tetőcserére került sor. 2002- ben teljes felújítás történt a régi épület két mosdó helyiségében, valamint az új épület tálaló konyhájában. 2003-ban az új épületben teljes felújítás történt a mosdó helyiségben. A két gyermeköltöző, a közlekedő lambéria burkolatot kapott, a padozat cseréjére is sor került. 2004-ben a Béke téri épületek nyílászáróinak cseréjére megtörtént. A lapos tetős épülethez szélfogó épült. Részben megtörtént az akadálymentesítés is. 2006-ban a Béke téri épületek hőszigetelése, nemes vakolattal való burkolása megvalósult. 2008-ban a lapos tetős épületben az egyik csoportszoba padozat cseréjére került sor, valamint lambériázásra. 2008- ban a Kossuth utcai óvodában új utcai kerítés épült. 2009-ben a régi épület kistermének padozatcseréje és lambériázása megtörtént. 2010-ben a régi épület középső termének padozatcseréje és lambériázása történt. Az óvodai élet fontos színtere a csoportszoba. A foglalkoztató termek nagysága megfelel a szabványnak (2 m2 / gyermek), kettő kivételével. A kisebb befogadó képességű szobákba a kevesebb létszámú csoportok kerülnek. Csoportonként szabvány szerint 25 férőhelyre 1 gyermekmosdó szükséges. Ezekkel a feltételekkel egyik óvoda sem rendelkezik. Udvarral mindkét óvoda rendelkezik, ahol a szabvány 10 m2/gyermek, s ennek a feltételnek mindkét óvoda megfelel. Mindkét óvoda udvarára EU szabványnak megfelelő udvari játékok lettek elhelyezve. 2.1.1.Tárgyi, dologi feltételek Az épületek felújításáról, karbantartásáról, állagmegőrzéséről az eddigi gyakorlatnak megfelelően kell gondoskodni. Felújítások során érvényesüljön a rangsorolás és a fokozatosság: Lapos tető megszüntetése Biztonsági rendszer kialakítása (részben megtörtént) Logopédiai foglalkoztató, tornaterem, nevelői szoba kialakítása Kossuth utcai óvoda homlokzata és az épület külső festése, bejárati ajtók cseréje. Csoportszobák padozatának folyamatos felújítása Mindkét óvodában a melléképületek ajtóinak cseréje, tető javítása 2.1.2.Személyi feltételek Szakképzett óvónő : 14 fő A jogszabályi előírások 93 %-a. Hiányzó pedagógus: 1 fő A szakmai munka fejlődését segítené óvodatitkár alkalmazása. Pedagógiai munkát segítő dolgozók (dajka): 7 fő. A megnövekedett adminisztratív munka miatt óvodatitkár alkalmazása szükséges. 2.1.3.Létszámprognózis A gádorosi óvodába beiratkozott gyermekek számának alakulása az elmúlt években: Év 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. ténylegesadatok 154 152 160 146 130 117 A következ ő években várható óvodások száma nevelési év 2012. 2013. 2014. 2015. becsült létszámadatok 100 100 100 100 2.1.4. A pedagógiai tevékenység, az óvodai nevelőmunka fejlesztése Az ÖMIP által meghatározott feladatok szem előtt tartása, hosszútávon való megvalósítása. Nevelőtestület szakmai segítése az IMIP megvalósításában.

Teljesítmény-értékelési rendszer működtetése. A Helyi Nevelési Program felülvizsgálata alapján meghatározott feladatok, célkitűzések megvalósítása a nevelői munka színvonalának emelése érdekében. o A szociális hátrányokkal küzdő gyermekek (HHH) 3 éves kortól történő korai beóvodázása, korai fejlesztése. o A nevelőmunka feladatainak teljesítéséhez szükséges optimálisabb körülmények megteremtése. o Az óvoda szakmai munkájának folyamatos értékelése, segítése szaktanácsadó bevonásával. o A tanköteles-korú gyermekek képességeinek folyamatos vizsgálata, rugalmas beiskolázás gyakorlatának folytatása. (DIFER mérés) o Szakszolgálat által biztosított szakemberek (logopédus, fejlesztő pedagógus) fejlesztő munkájának igénybevétele. o A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban történő nevelési feltételeinek biztosítása. o A Közoktatási törvényben meghatározott, maximált 25 fős gyermekcsoportok létrehozása. 3. Általános Iskola Gádoroson 1 iskola, a Némann Valéria Általános Iskola működik, amely önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési szerv. Az általános iskolában a 2011. októberi adatok szerint 314 fő tanul, 16 tanulócsoportban + 2 napközis csoport. Az évfolyamonkénti számított átlaglétszám jó, a költségvetési kiegészítő normatíva igénylésére jogosít. Az 1-8. évfolyamon napközis foglalkozás van az igénylők részére. A napközis foglalkozásokat 2 csoportban 60 tanuló veszi igénybe, ez az összes tanulólétszám kb. 19 %-a, a csoportok átlaglétszáma 30 fő. A gyermekétkeztetésben 1-8. évfolyamból összesen 170 gyermek vesz részt, ez 54 %-t jelent. Térítés nélkül étkező 150 fő. A más településről bejáró tanulók száma az utóbbi évben nőtt, mivel intézményfenntartói társulást alapítottunk Eperjes községgel. Jelenleg 10 vidéki tanuló veszi igénybe az általános iskola szolgáltatásait, ez az összes tanulólétszám 3,2 %-a. A veszélyeztetett tanulók száma: 12, hátrányos helyzetű (HH) tanulók száma: 186, halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanuló 66 fő. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult 238 tanuló. Községünk általános iskolája az érvényben lévő kerettantervekre épülő Pedagógiai Program és Helyi Tanterv szerint dolgozik, mely a felülvizsgálat során Egészségnevelési és Környezetvédelmi Programmal egészült ki. 2004 óta működik az Intézményi Minőségirányítási Program. Az Alapító Okirat szerint az iskola ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását, számuk jelenleg 8 fő. A gyermekek az egyes évfolyamokon csoportbontásban tanulják a számítástechnikát 1-8. évfolyamon. Az iskola helyet ad az orosházi Liszt Ferenc Művészeti Iskola kerámia szakának. 2006. szeptember1-től a Szentesi Szilver Művészeti Iskola szervezésében társastánc tanszakon is tanulhatnak a gyerekek, alsó tagozaton osztálykeretben. Az intézményben kapcsolódó órákban az egyházi felekezetek szervezésében hitoktatás is folyik. A tanulók között megtalálhatók a beilleszkedési- és magatartási, valamint részképesség zavarral küzdő, dislexiás, disgráfiás, discalculiás gyermekek, ellátásuk nem megoldott, mert a Nevelési Tanácsadó nem kapacitás hiányában nem tudja ellátni ezt a feladatot. A tanórán kívüli tevékenységek körében fontos szerepet játszik a tanulmányi versenyekre való felkészítés, a Diáksport Egyesület, a Bozsik Program és a Birkózóegyesület kínálata, a Komplex Művészeti Szakkör, a Szivárvány Szabadidős Egyesület, valamint az ECDL tanfolyam. Az iskolai demokráciát erősíti a Diákönkormányzat működése. Az iskola évente rendez Egészségnapot, Sportnapot, Művészeti napot, a tanulók a tanév utolsó hónapjában osztálykirándulásokon vehetnek részt. A 4. és 5. évfolyamon az önkormányzat támogatásával az iskolavezetés úszótanfolyamot szervez.

Az iskolások számára a nyári szabadidős tevékenységek szervezéséhez nyújt segítséget a Művészeti Szakkör nyári tábora, a Tánctábor, a helyi iskolai és a községi könyvtár, valamint a Művelődési ház. Az iskola közössége aktívan részt vesz a falu életében, a községi rendezvények szervezésében és lebonyolításában. 3.1.Tárgyi, személyi feltételek A Némann Valéria Általános Iskola két épületben működik. A 2004/2005-ös tanévtől megszűnt az ún. Pártházi iskola. A központi épület (Iskola utca 4.) 1981-ben épült, a fejlesztési terv elfogadása óta megtörtént a fűtés- és világításkorszerűsítés, valamint az állagmegóvás érdekében a külső vakolás és festés. Megvalósult a tálalókonyha HACCP követelményeknek megfelelő felújítása is. A tornatermi öltözők és a hozzájuk tartozó vizesblokk felújítása 2006-ban megtörtént. 2010-ben megtörtént a magastető felújítása, az emeleti vizesblokk korszerűsítése. A nyolc tantermes iskolában jelenleg 11 tanulócsoport működik, és itt kapott helyet délutánonként a két napközis csoport is. A központi épületben kialakításra került egy újabb számítástechnika terem a csoportbontások megvalósítása érdekében. A Központi iskola mára eléggé leromlott, hogy külső-belső felújítása elkerülhetetlen, gondolkozni kellene a két épület összevonásán és a tornaterem bővítésén. A Nagy utcai (Nagy utca 76.) telephelyen lévő épület 1936-ban épült, a legutóbbi nagy felújítás 1976-ban volt. Amennyiben az épületben az oktatás hosszú távon tovább folytatódik, gondolkodni kell a külső állagmegóvásról, a vizesblokk teljes korszerűsítéséről, az udvar parkosításáról, sportudvar és tornaszoba kialakításáról. Az általános iskola működési költségeit az állam által biztosított normatíva csak részben fedezi (60 70%), a működéshez az önkormányzat támogatást ad. Nagy gond az iskolaépületek állagának fokozatos romlása, az eszközállomány elöregedése. A szakmai ellátottság jó, képesítés nélküli pedagógust az általános iskola nem alkalmaz. A pedagógus-továbbképzések eredményeképpen a szakos ellátottság is tovább javul. 2009 óta elrendelt létszámleépítés az iskolánál nem történt, így jelenleg 23 főállású pedagógus, 1 iskolatitkár, 1 konyhai dolgozó, és 2 takarító dolgozik az intézményben. 3.2.Tanulói létszámprognózis A gádorosi általános iskolába beiratkozott első osztályosok számának alakulása: 2004/2005:45 2005/2006:45 2006/2007:45 2007/2008:60 2008/2009:30 2009/2010:44 2010/2011:35 2011/2012:38 Tapasztalat, miszerint figyelembe kell venni, hogy a tankötelesek egy része az óvodában marad további 1 évig (rugalmas beiskolázás, iskolaéretlenség).

A születések számát, a beiratkozott és várható elsőosztályosok számát tekintve az elkövetkező három évben várható a tanulólétszám jelentős csökkenése. Az oktatási feladatok ellátása nagyarányú finanszírozási terhet jelent a községnek, miután a működési költségek mintegy 30-40%-át (intézménytípustól függően) saját önkormányzati forrásokból kell biztosítani, de az önkormányzati saját bevételek az utóbbi időben csökkentek. 4.Tervezett változtatások a nevelési-oktatási intézményeknél Az ágazatban végrehajtásra kerülő változtatások, koordinációk a hatályos jogszabályok figyelembevételével történnek a továbbiakban is. 4.1.Óvoda Az óvodák működésében és struktúrájában változtatásokra a gyermeklétszám jelentős változása és az ellátandó feladatok csökkenése vagy bővülése esetén van szükség. Az óvodapedagógus álláshelyek számának meghatározása az óvodák nyitva tartásához, az óvodai csoportok számához, az óvodapedagógusok kötelező óraszámához kell, hogy igazodjon úgy, hogy a nyitva tartás idejében az óvodapedagógusok jelenléte megfelelő átfedési idővel biztosított legyen. Az óvodai nevelést végző óvodapedagógusok képzettsége tekintetében javasolt azon továbbképzések előnyben részesítése, melyek hozzájárulnak az integrált nevelés megvalósításához és emelik a nevelőmunka színvonalát. A nem pedagógus dolgozók száma szintén az ellátandó feladatokhoz és a jogszabályi előírásokhoz igazodjon. Törekedni kell arra, hogy az óvodapedagógus munkáját szakképzett dajkák segítsék, valamint óvodatitkár. 5.Alapelvek a közoktatás területén Az oktatás területén az alábbi célokat, feladatokat kell Gádoros Nagyközség Önkormányzatának kiemelten kezelni a helyzetelemzés, a létszámprognózis és a hatályos jogszabályok értelmében: Gádoros Nagyközség Önkormányzata kiemelten fontos területnek tartja az alapfokú nevelést és oktatást, s egyben törekszik arra, hogy a feladatát minél magasabb színvonalon lássa el. Intézményfenntartói kötelességéből adódóan biztosítja a meglévő oktatási intézmény működésének jogszerűségét. A nevelési, oktatási intézmény pedagógiai programját figyelembe véve rendszeresen gyakorolja a szakmai, törvényességi ellenőrzési jogosítványait. Gádoros Nagyközség Önkormányzata továbbra is támogatja mindazokat a tevékenységeket, amelyek az nevelés-oktatás területén a minőség fejlesztését tűzik ki célként. Együttműködik bármely olyan szervezettel, amely a gyermekek körében nevelési, művészeti, ifjúságvédelmi, szükség szerint karitatív feladatokat képesek felvállalni, amellyel elősegítik a felelősségteljes ifjúság felnevelését. Kiemelt fontosságúnak tekinti a gyermek- és ifjúságvédelem erősítését, az e területen dolgozók együttműködését. A Gyermekjóléti Szolgálat - mint a gyermekvédelmi rendszer koordinátora - a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézményi munkatársak, az óvónők, a gyámhivatal, a rendőrség, az egyházak, a kábítószerügyi szervezetek összefogásával tegyen további lépéseket a védőháló kiépítésére, működtetésére.

Gádoros Nagyközség Önkormányzata a továbbiakban is támogatja és szorgalmazza a szülői szervezetekkel történő együttműködést. Kiemelt feladatként kezeli a tehetséggondozást, a képességfejlesztést, a felzárkóztatást. E feladatokat összehangoltan kell végezni, igénybe kell venni a pedagógiai szakszolgálat intézményeit. Fontosnak tartja a szociokulturális hátránnyal rendelkező csoportok esélyegyenlőségének biztosítását. Gádoros Nagyközség Önkormányzata a humán erőforrás fejlesztésében kiemelt hangsúlyt fektet: o a vezetők és pedagógusok továbbképzésére o a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére o hazai és európai uniós pályázatok írására Gádoros Nagyközség Önkormányzata - anyagi lehetőségeinek függvényében kiemelt figyelmet fordít az önkormányzati törzsvagyon nevelést szolgáló részének állagmegóvására, felújítására, karbantartására. Gádoros Nagyközség Önkormányzata törekszik arra, hogy az intézmények fejlesztésére minél több külső forrást vonjon be, különös tekintettel az Európai Uniós tagság következtében megnyílt pályázati lehetőségek kihasználására. 6.Működtetés és fejlesztés a helyi oktatási-és hozzátartozó intézményrendszerben 6.1.Óvodai nevelés Gádoros Nagyközség Önkormányzata a közoktatási és a 2012. szeptember 1-én hatályba lépő köznevelési törvényben meghatározottak szerint az óvodai nevelést és az annak keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítő foglalkozásokat önkormányzati fenntartású intézmény keretében biztosítja 3 éves kortól. A sokszínű óvodai élet alapvetően a gyermekek és a szülők igényeire épül, preventív és korrekciós munkát is ellát. Kiszűri és megelőzi a tanulási zavart, a fejlődést gátló ártalmakat. Differenciált képességfejlesztéssel emeli a gyerekek fejlettségi szintjét, korrigálja a fejlődésben lemaradt óvodások hátrányait. Az óvodával szemben támasztott egyre szerteágazóbb igényeknek meg kell felelni az eddigi munka színvonalának megtartásával, illetve növelésével. A speciális gondoskodást igénylő gyermekek ellátását a - mindenkori anyagi helyzet függvényében - integrált csoportok szervezésével biztosítja. Az önkormányzat az óvodai előjegyzést követően minden évben felülvizsgálja az óvodai struktúrát, az óvodák kihasználtságát; az intézmények működését a demográfiai mutatókhoz és az ellátandó feladatokhoz igazítja. Gádoros Nagyközség Önkormányzata törekszik arra, hogy a gyermeklétszám további csökkenése esetén az esetleges átszervezésre úgy kerüljön sor, hogy a gyermeki, szülői igényeket a legkisebb érdeksérelem érje. Gádoros Nagyközség Önkormányzata kiemelt feladatnak tartja az óvodai nevelés eddig elért magas színvonalának megtartását, és támogatja annak további fenntartását. 6.2.Általános iskolai oktatás

Az önkormányzat változatlan helyen és szolgáltatással az egyházi fenntartónak 2012. szeptember 1- ével történő átadásával továbbra is biztosítja az általános iskolai oktatást. Gádoros Nagyközség Önkormányzata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. (2) bekezdése alapján kinyilvánítja, hogy feladat-ellátási kötelezettsége továbbra is fennáll azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, illetve világnézetileg elkötelezett intézménybe járatni gyermeküket. E kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy ezekre a szülőkre, gyermekekre, illetve tanulókra a közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat. 7. Gádoros Nagyközség Önkormányzatának feladat-ellátási kötelezettsége Kötelező alapfeladat Az önkormányzati törvény rendelkezése szerint közszolgáltatásként minden település köteles gondoskodni egyebek között az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről. A közoktatási törvény 86. -a az alábbiak szerint rendelkezik: (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. A kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, mely megváltoztatásának egyik kitörési pontját jelentheti a közoktatás minőségének javítása, eredményessé tétele. A közoktatás intézményi rendszere hatalmas változásokon esett át az utóbbi néhány esztendőben. A települések intézményfenntartói társulásokat hoztak létre, melynek legfőbb oka a gyermeklétszám csökkenése mellett a megváltozott finanszírozási mechanizmus. Így a kis létszámú települési iskolák-óvodák jelentős hányada bezárt.

III. 8.Szociális szolgáltatástervezési koncepció A szolgáltatástervezési koncepció célja: segíteni az érintett állami fenntartók ellátási kötelezettségébe tartozó és azon túli szociális ellátási formák megszervezését, a szolgáltatók - beleértve a "harmadik szektorba" tartozó szervezeteket is közti együttmûködést, az ellátások összeghangolását mind strukturális, mind területi értelemben egyaránt. A szolgáltatástervezés - a törvény értelmében - "kétlépcsõs" rendszerben történik. Az elsõ fokozatban a megyei önkormányzatok készítik el saját szolgáltatástervezési koncepciójukat, amelyeknek a saját intézményhálózat fejlesztési prioritásainak meghatározásán túl az adott megye teljes ellátórendszerére ki kell terjednie ajánlások szintjén. Az Sztv. 92.. (5) bekezdése kimondja: "A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz." A szolgáltatástervezési koncepciók elkészítésekor egyeztetési kötelezettsége van a megyei és a települési önkormányzatnak egymás felé. Az egyeztetések célja: összehangolt elképzelések valósuljanak meg, a szolgáltatások fejlõdjenek. Az Sztv. 92.. (4) bekezdése szerint "A koncepció tartalmazza különösen a.) a lakosságszám alakulását, korösszetételét, a szolgáltatások iránti igényeket, b.) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c.) a szolgáltatások mûködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmûködés kereteit, d.) az egyes ellátotti csoportok (idõsek, betegek, fogyatékos személyek, gyermekek, munkanélküliek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A szociális szolgáltatástervezési koncepció várható célja és eredményei: Meghatározza: - a szociális szolgáltató rendszerünkre vonatkozó fejlesztési prioritásokat, - a megvalósításhoz szükséges eszközöket, - célkitûzéseinket a szociális ellátás területén, amelyek a következõk: - a növekvõ igényeknek megfelelõen a szociális ellátórendszerünk legoptimálisabb kialakítása, - az intézményi ellátások korszerûsítése, - a családi és lakókörnyezetben nyújtott ellátások kiépítése, - hiányzó intézményi formák létrehozása,

- intézményi ellátásokhoz a hozzáférhetõség javítása, - esélyegyenlõség megteremtése, - a nem állami szereplõk részvételének erõsítése, együttmûködés, az ellátások lehetséges összehangolása, - a szociális, foglalkoztatási, egészségügyi, oktatási rendszerek összehangolása. - az ágazati irányítást végzõ szervek megfelelõ információkkal való ellátását. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésekor fontos követelmény a realitáson alapuló adatokból származó információk feldolgozása. A tervezés, a fejlesztés ütemezése során további követelmény a realitás, a fokozatosság elvének érvényesítése, a meglévõ szolgáltatások szakmai feltételeinek korszerûsítése, színvonalának emelése, a dolgozók szakmai felkészültségének növelése. Az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen a partnerség elve alapján, dinamikusabbá kell tenni az együttmûködés csatornáit a szolgáltatási szektorokkal, a településünkön lévõ civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, munkáltatókkal. Az adatok tanúsága szerint 2008-ben számottevõen nõtt a munkanélküliek száma az elõzõ évekhez viszonyítva. Leginkább a szakiskolai végzettségûek között nõtt ez a szám, és szomorú, hogy diplomások között is megjelent a munkanélküliség. Félõ, hogy a jelenlegi gazdasági válság miatt tovább nõ a munkanélküliek száma. A 90-es évek elejétõl eddig is sorra szûntek meg helyben, illetve a környéken a gádorosiakat nagyszámban foglalkoztató munkahelyek /Vas- Mûanyagipari Ktsz, Faipari Ktsz, Eperjesi Zsákgyár, Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ, SZIRÉN Szövetkezet, stb./ Voltak helyben kezdeményezések különbözõ vállalkozások folytatására, /varroda, zöldségszárító, stb./ de ezek 1-2 évnyi mûködés után sajnos csõdbe jutottak, vagy megszûntették tevékenységüket. A megszûnt munkahelyekrõl kikerülõk a környezõ városokban próbáltak /próbálnak/ meg elhelyezkedni, de sokuk számára - alulképzettségük miatt - egyedüli megoldást a rokkantnyugdíjazás, illetve valamilyen tb. ellátás igénybevételének lehetõsége jelentett, jelent. A Munkaügyi Központ Orosházi Kirendeltségével jó a kapcsolat, hosszú évek óta közös törekvés, hogy képzésekkel, továbbképzésekkel segítsük a munkaképes korú lakosság kilépését a munkaerõpiacra. Az Önkormányzati ellátásban részesülõk nagy része állandó körforgásban van a foglalkoztatotti státusz és a segélyes ellátás között. Azok, akik a munkaerõpiacra nem tudnak kilépni, a foglalkoztatotti státuszt az önkormányzatnál töltik be közhasznú, közcélú foglalkoztatottként, így jogosultságot szerezhetnek munkanélküli ellátásra, Nyugdíjak, nyugdíjszerû ellátások: Arról, hogy a községben különbözõ jogcímeken hány fõ részesül ellátásban, pontos nyilvántartás nincs. A legnagyobb probléma a rendszeres szociális járadékban részesülõk esetében jelentkezik, azok közül is azoknál, akik nem tudják a járadékot semmilyen keresettel kiegészíteni. Gádoroson is - mint országosan - nõtt azon járadékosok száma, akik a munkanélküliség miatt menekültek ezen ellátásba. Ez a réteg többnyire keres munkát, s ha máshol nem, alkalmi munkából kiegészíti jövedelmét. A legrosszabb helyzetben azok az idõs asszonyok vannak, akik 62. életévüket betöltve 5 év igazolt szolgálati idõvel szereztek jogosultságot rendszeres szociális járadék igénybevételére, és már munkaerejük nincs. A település lakosságának egészségi állapota A településen- az országos adatoknak megfelelõen - szív és érrendszeri valamint daganatos megbetegedésekben szenvednek a legtöbben. Egyre több a különbözõ szenvedélybetegségekkel /alkoholizmus, játékszenvedély/ küszködõk száma is, ami részben sokszor a kilátástalanságból ered /munkanélküliség, alacsony jövedelem, eladósodás, stb./ Dr. Bekker Sándor háziorvos halála (2007. október) óta egy háziorvos látja el a betegeket., mivel ez

ideig nem sikerült a megüresedett státuszt betölteni. Gyermekorvos és fogorvos végez még gyógyítást, valamint két védõnõ kíséri figyelemmel a gyermekes családok mindennapjait. Munkaerõpiaci tendenciák A nagyközségben a foglalkoztatottak száma 2005-ben 1123 fõ volt, ma ez a szám 1060 fõ. A helyben foglalkoztatottak és a más településre átjárók közötti különbözõ szempontok alapján készült - összehasonlítást az alábbi táblázat tartalmazza: Foglalkoztatás A nagyközség munkaképes korú férfi dolgozóinak nagy többségét más településen foglalkoztatják, fõként az ipari szektorban. A más településre átjáró munkavállalók közül jelentõs számot tesznek ki az orosházi és szentesi munkahellyel rendelkezõk. A helyi gazdasági szervezetekben lényeges változás az elmúlt években nem volt, számuk - elsõsorban az egyéni vállalkozásokat tekintve - emelkedést mutat: A helyi gazdaságot a mezõgazdaság határozza meg. A foglalkoztatásban a növénytermesztési ágazat mellett az állattenyésztés is fontos szerepet tölt be. Az õstermelõi igazolvánnyal rendelkezõk száma kb. 930 fõ. A vállalkozások száma és aránya a kereskedelemben a legnagyobb, melyet a vendéglátóipar követ /a kiskereskedelmi üzletek száma 54, a vendéglátó egységek száma 13, élelmiszer üzlet 16, egyéb üzlet 25/ Ez meghatározza a helyi gazdaság szerkezetét, illetve a foglalkoztatásra is hatást gyakorol. Lakóépületek: A település lakóépületeinek több mint 60 %-a a 60-as évek elõtt épült. A község lakásállománya közül nem lakott mintegy 150-200, rossz állapotban van 30-40 lakás, ezek közül kifejezetten romos, lebontásra érett 13-15 ingatlan. Ezek az ingatlanok jórészt az "öreg-faluban" /Attila- Bánfalva utcákban/, az Árpád utcában találhatók, de szórványosan a település többi utcájában is elõfordulnak. Az önkormányzatnak bérlakás-állománya nincs. A településen a legkedvezõtlenebb helyzetben a rossz anyagi körülmények között élo gyermekes családok vannak. Miközben nagyon sok esetben a gyermek az "egyetlen keresõ" a családban, az Õ jogán részesül a család ellátásban /GYES, családi pótlék, stb./ az Õ ellátására fordítja a család a legkevesebb pénzt. Elõfordul, hogy a gyermek/ek/nek nincs megfelelõ ruházata, iskolai felszerelése, nem egyszer fõtt ételt csak az iskolában fogyasztanak. Ezeknél a családoknál a szülõk általában munkanélküliek, akik alulképzettségük miatt nehezen vagy egyáltalán nem tudnak bekerülni a munkaerõpiacra, tõkéjük, hogy vállalkozzanak nincs. Ha a szülõk munkanélküli vagy valamilyen tb. ellátásban részesülnek, azok összege olyan alacsony, hogy tisztes megélhetést nem biztosít. Ezeket az ellátásokat bizonyos évszakokban alkalmi munkavállalással, valamint az önkormányzat által pénzben vagy természetben nyújtott ellátásokkal /segélyekkel/ lehet kiegészíteni. Nem lehet elhallgatni azt sem, hogy sok esetben rossz szociális körülmények kialakulásához nagyban hozzájárul a szülõk alkoholizálása, illetve egyéb szenvedélybetegségek /játékautomatázás/ megléte. Ezen családok esetében a jövõben kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy segélyek megállapítása továbbra is elsõsorban természetbeni juttatások /élelmiszersegély, tüzelõ, ruhanemû, stb./ formájában történjen, és ne "guruló forintként", amely esetleg nem a megállapított célra lenne fordítva. A jelenleg hatályos gyermekvédelmi törvény szerint a gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek ingyen étkezhetnek az óvodában illetve az általános iskola 1-6.osztályában. Gádoros viszonylatában a nyugdíjak összege viszonylag kielégítõnek mondható, így a nyugdíjasok nagy része /legalábbis azon családok esetében, ahol férj-feleség saját jogon nyugdíjas/ elfogadható körülmények között él. Nem nagy a száma azon nyugdíjasoknak - bár arról, hogy õk pontosan hányan is vannak nincs adatunk - akiknél a nyugdíj kirívóan alacsony.