Játéksziget Óvoda Készítette: Gugcsóné Nagy Judit óvodavezető Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete Véleményezte: a Szülői Közösség 1
Tartalom Bevezető 1. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások 1.1. Az alapító, a fenntartó felügyeleti szerv neve és címe, az alapító okirat kelte, száma 6.o. 1.2. Az intézmény neve, székhelye 6.o. 1.3. Ellátandó alaptevékenység alapító okirat szerint 6.o. 1.4. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság, a gazdálkodással összefüggő jogosítvány 8. o. 1.5. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltétel- és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai tartalma 9.o. 1.6. Az intézményvezető kinevezési rendje 1.7. Az iratkezelés szervezeti rendje 1.8. Az intézmény megszüntetése 10.o. 10.o. 10.o. 2. Nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 2.1. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat és hatáskörei, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 11.o. 2.2. A működés, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 19.o. 2.3. A vezetők közötti feladatmegosztás rendje 24.o. 2.4. A vezető vagy vezető helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 44.o. 2.5. A vezetők és a szülői szervezet, valamint az óvodapedagógusok és szülők közötti kapcsolattartás rendje, formája 44.o. 2.6. A szülői szervezetnek biztosított jogok, és azok gyakorlásának rendje, formái 45.o. 2
2.7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai 46.o. 2.8. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálatot, az egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatót, a szak és szakmai szolgáltató szervezeteket is 46.o. 2.9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvei, szempontjai, rendje 47.o. 2.10. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 48.o. 2.11. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 49.o. 2.12. A fakultatív hit, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje 49.o. 2.13. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai 49.o. 2.14. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések, az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje, a hiányzás következményeinek meghatározása 2.15. A térítési díj, tandíj, egyéb fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok, ezek mértékének megállapítása a fenntartói rendelet alapján, valamint a befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 2.16. A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai: a szociális és normatív támogatás kritériumai, a segély, egyéb juttatás lehetőségei, felosztásának elvei, a kérelmezés és elbírálás rendje 50.o. 50.o. 51.o. 2.17. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, formái 52.o. 2.18. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje, beleértve a gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendjét, a gyermekbaleset megelőzés feladatait, a baleset esetén teendő intézkedések rendjét, valamint a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendjét, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők rendje 2.19. Kiemelt munkavégzéssel járó kereset kiegészítés, teljesítménypótlék feltételei, a megállapítás szabályai 2.20. Egyéb jogszabály által szabályozandó, de más szabályozásban nem szabályozható kérdések 53.o. 58.o. 59.o. Záró rendelkezések 62.o. 3
Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet óvoda-egészségügyi ellátásról 1197. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a gyermekek szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2012. november 10.-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, ide értve a közhasznú foglalkoztatásban részt vevőket, továbbá az intézménybe járó gyermekekre, s azok szüleire, hozzátartozóira nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: Az óvoda területére. Az óvoda által szervezett a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó óvodán kívüli programokra. 4
Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok: Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Gyakornoki Szabályzat Iratkezelési és Adatkezelési Szabályzat Továbbképzési program, beiskolázási terv Közalkalmazotti Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Leltározási és Selejtezési Szabályzat Kötelezettségvállalási ellenjegyzés, teljesítés igazolása szabályzat Anyag- és eszközgazdálkodás szabályzat A beszerzések lebonyolításának szabályzata Belső kontrollrendszer szabályozása Együttműködési megállapodás Telefon használati Szabályzat A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata Bevezető Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendeletet módosító 32/2008. (XI. 24.) OKM - rendelet több fontos újdonságot, illetve részletszabályt vezetett be, felül kell vizsgálni a szervezeti és működési szabályzatot. A szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője vizsgálta felül, egészítette ki, a nevelőtestület, az egyéb dolgozók és a szülők közössége egyetértési jogukat gyakorolták. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló törvények: 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1996. évi XXVIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992.évi az törvény módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 1996. évi LXII: törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról 1999. évi LXVIII. törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról 2003. évi LXI. törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról 2011. évi: Köznevelési törvény 2007: CLII. Törvény: Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről 2012. évi: Munka Törvénykönyve 5
A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek: 138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 211/2007. (VIII. 7.) Kormányrendelet a gyakornoki szabályzat kiadásáról 8/2000.(V. 24.) OM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról 277/1997.(XII. 22.) Korm. Rend. A pedagógus továbbképzés, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 32/2008. (XI. 24.) OKM - rendelet Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzatának határozata az intézmény Alapító Okiratáról, Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzata feladat-ellátási, intézményhálózat - működtetési és fejlesztési terve (önkormányzati intézkedési terv) Az Intézmény Minőségirányítási Programja A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé, módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg érvénytelenné válik az intézmény előző. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteket képező egyéb szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottja számára nézve kötelező érvényű. 6
1. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások Az alapító, a fenntartó felügyeleti szerv neve és címe, az alapító okirat kelte, száma 1.1. Az alapító, a fenntartó felügyeleti szerv neve és címe, az alapító okirat kelte, száma Alapító neve, címe: Községi Elöljáróság, Csepel, Templom tér Létrehozásáról rendelkező határozat: Budapest XXI. ker. Tanács V. B. határozata, 1962. Az alapítói jogok gyakorlója: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest, Szent Imre tér 10. A fenntartó neve, címe: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest, Szent Imre tér 10. Irányító felügyeleti szerv neve, címe: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, 1211 Budapest, Szent Imre tér 10. 1.2. Az intézmény neve, székhelye Az intézmény megnevezése: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Játéksziget Óvoda Székhelye: 1214 Budapest, Jupiter u. 24/a. 1.3. Ellátandó alaptevékenység alapító okirat szerint Jogszabályban meghatározott közfeladata: Közoktatási feladatellátást végző közszolgáltató költségvetési szerv. Alaptevékenysége: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Feladata: a 3-7 éves korú gyermekek iskolába járáshoz szükséges fejlettségi szintig tartó sokoldalú fejlesztése; személyiségük kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságaik, eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével. Feladatait a közoktatási törvény, és végrehajtási utasításai, a vonatkozó jogszabályok, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és a költségvetési szerv helyi Nevelési Programja alapján látja el. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, a felvételi körzetében található, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Alaptevékenységének szakágazati besorolása: Vállalkozási tevékenységei arányának felsőhatára a szerv kiadásaiban: 10% Működési köre: Az önkormányzat mindenkori óvodai felvételi körzetjegyzéke szerint. Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: Közszolgáltató szerv fajtája: közszolgáltató közintézmény 7
Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Önállóan működő költségvetési szerv, szakmai célú költségvetési kerettel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Az önállóan gazdálkodó Oktatási Szolgáltató Intézmény látja el szellemi és fizikai támogató tevékenységét, különösen pénzügyi-gazdasági feladatait. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Közalkalmazottakat határozott, illetve határozatlan idejű kinevezéssel, vagy határozott időre szóló kinevezéssel foglalkoztathat. A közalkalmazottként foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozik; kivéve az óraadó pedagógusokat, vagy az egyéb feladatra vállalkozóként alkalmazottakat, akikre a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozik. Jogi személyiségű szervezeti egysége adatai: Nincs jogi személyiségű szervezeti egysége. Az intézmény típusa: óvoda Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: -. Az intézmény neve: Játéksziget Óvoda Tagóvodái: 1214 Bp., Jupiter u. 24/A. Játéksziget Óvoda Jupiter óvodája 1213 Bp., Körösi Sándor u. 11. Játéksziget Óvoda Zsongás óvodája 1213 Bp., Szúnyog u. 2-4. Játéksziget Óvoda Szúnyog óvodája Telephelye: -1213. Bp. Szúnyog u. 6. Feladatellátást szolgáló vagyon: Szakmai feladatai ellátáshoz rendelkezik a vagyonleltára szerint nyilvántartott ingó vagyonnal, és a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonát képező, Bp. XXI. Jupiter u. 24/a alatti 200517 hrsz.-on és a Bp. XXI. Bordás u. 11. sz. alatti 202788/11. hrsz.-on nyilvántartott, 1/1 tulajdoni arányú, és a költségvetési szerv használatába adott ingatlan vagyonnal. Felvehető maimális gyermeklétszám: Jupiter Óvoda: 92 fő Zsongás Óvoda: 100 fő Szúnyog Óvoda: 100 fő A költségvetési szerv OM azonosítója: 034747 Az óvoda a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. Az intézmény vezetője a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az óvoda hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Hosszú bélyegző: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, Játéksziget Óvoda, 1214 Budapest, Jupiter u. 24/a. OM: 034747 Körbélyegző: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, Játéksziget Óvoda, 1214 Budapest, Jupiter u. 24/a. OM: 034747 8
Hosszú bélyegző lenyomata Körbélyegző lenyomata A bélyegzők használatára jogosultak: óvodavezető, általános helyettes, tagóvoda-vezető, óvodatitkár(ok). A bélyegzők a lemezszekrényben kerülnek elhelyezésre, elvesztés esetén jogszabály szerint kell intézkedni. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok A költségvetési szerv számlaszáma: 11784009-16916241-00000000 A számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Nyrt. A számlavezető pénzintézet címe (székhely): 1051 Budapest, Nádor u. 16. A költségvetési szerv adószáma: 16916241-2-43 Az intézmény logója: A Jupiter óvoda logója: A Zsongás óvoda logója: A Szúnyog óvoda logója: 9
1.4. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság, a gazdálkodással összefüggő jogosítvány A fenntartó köteles gondoskodni az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. A fenntartási és működési költségeket a fenntartó költségvetésben irányozza elő az adott évre. Feladatellátást szolgáló vagyon: Szakmai feladatai ellátáshoz rendelkezik a vagyonleltára szerint nyilvántartott ingó vagyonnal, és a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonát képező, 1214 Bp., Jupiter u. 24/a. sz. alatti 209568 és a 1213 Bp., Körösi Sándor u. 11. sz. alatti 202788/11. hrsz.-on, 1213 Bp. Szúnyog u. 2-4. alatti 204944 hrsz-on nyilvántartott, 1/1 tulajdoni arányú, és az intézmény használatába adott ingatlan vagyonnal. Az óvodavezető az óvoda vagyonának kezelését, leltározását a Gazdasági Szolgáltató Igazgatóság (továbbiakban GSZI) közösen végzi. Gazdálkodási szempontból az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodásával a Gazdasági Szolgáltató Igazgatósághoz, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez kapcsolódik, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. Gazdálkodási szerv száma: 521019 Kifizetőhely száma: 000010 Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodását az önállóan működő és gazdálkodó Budapest, XXI. kerület Csepel Önkormányzata Gazdasági Szolgáltató Igazgatóság látja el. A GSZI, mint önállóan gazdálkodó intézmény az ÁFA alanya, az óvoda, mint részben önálló intézmény nem ÁFA alany. Az intézmény részben önállóan gazdálkodó szervezet, nincs gazdálkodási szerve, ezért az GSZI együttműködési megállapodás alapján látja el a gazdasági és műszaki feladatokat Az együttműködési megállapodás időpontja: 2000. nov. 29. A vagyon feletti rendelkezés joga: Gazdálkodási szempontból önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodásával a Gazdasági Szolgáltató Igazgatóság, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez kapcsolódik. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. A vagyon feletti rendelkezés jogát a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete mindenkori vagyonrendeletében leírtak szerint gyakorolja. A rendelkezésre álló vagyontárgyakat nevelő-oktató munkájához szabadon használhatja. Alaptevékenységét nem akadályozva az épület helyiségeit egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja. A rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el és nem használhatja fel biztosítékként. Ellátott szakfeladatok megnevezése Száma Óvodai intézményi étkeztetés 5629121 Munkahelyi étkeztetés 5629171 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komple támogatása 8510001 Óvodai nevelés, ellátás 8510111 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 8904411 Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 8904421 10
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6820024 Alaptevékenységének szakágazati besorolása: Óvodai nevelés - 851020 Alapvető szakfeladata: Óvodai nevelés, ellátás - 851011 1.5. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltételek és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárások. Az GSZI költségvetése tartalmazza a részben önálló intézmények költségvetési adatait. Így az óvodák esetében az elemi költségvetés magában foglalja a kiadások terén a személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások, felújítások, egyéb felhalmozások, a bevételek terén az AT bevétel, az AT összefüggő egyéb bevétel, az intézmény egyéb sajátos bevétel, az ÁFA, a továbbszámlázott bevétel, önkormányzati támogatás összegeit. A kiadások fedezetét a saját bevételek mellett a kerületi költségvetési rendeletben elfogadott költségvetési támogatás biztosítja. A költségvetés tervezése az önkormányzat által közölt előirányzattal és feltételekkel történik. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások és feltételek: A személyi juttatások és járulékainak tervezése a költségvetésben engedélyezett létszámnak és illetményekkel lehetséges. A dologi kiadások tervezése az önkormányzati koncepció alapján megadott előirányzatok összegének kiadási sorokra való részletezésére az intézményvezetők tesznek javaslatot az GSZI által megadott határidőre A bevételi előirányzatok az IÁ (Intézményfelügyeleti Ágazat) - val egyeztetve az GSZI végzi az intézmények költségvetési évre vonatkozó szerződéseinek figyelembevételével történik. Felújítási előirányzatokról az GSZI műszak igény felmérése alapján az Önkormányzat Képviselő testülete dönt. 1.6. Vezető kinevezési, megbízási, választási rendje: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerint nyilvános pályázat útján a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete bízza meg határozott időre. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, szülői szervezetének a véleményét. A megbízás 5 évre, illetve nevelési évre szólhat. Az intézmény vezetőjének jogosítványait, amelyek körében az intézmény képviselőjeként eljárhat: kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés és utalványozás szabályzata és az együttműködési megállapodás tartalmazza. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012, (VIII.28) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője 11
alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és az óvodavezető helyettesek) férhetnek hozzá. 1.7. Az iratkezelés szervezeti rendje Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. (SZMSZ 1. sz. melléklet) 1.8. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító/fenntartó jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító/fenntartó határozattal dönt. 2. Nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 2.1. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat és hatáskörei, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 12
Szervezeti felépítés Óvodavezető Általános helyettes 1 Óvodatitkár 2 gazd.ügyint. Tagóvoda vezető Tagóvoda vezető 8 óvónő Munkaközösség vezető(k) 8 óvónő 8 óvónő 4 dajka, 1 ped.assz. 1 kertész Intézményi fejlesztési csoportvezető 4 dajka, 2 ped.assz. 1 kertész 4 dajka, 1 ped.assz. 1 kertész Közalkalmazotti Tanács Munkaközösség tagjai Folyamatos vonal: alá - fölérendeltségi vonal Szaggatott vonal: együttműködési kapcsolat 13
Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, illetve a képviselők - a jogszabályban meghatározottak szerint. /tv. 39 (1) (2)/ Az intézmény vezetője az 1993. évi LXXIX törvény 54.. (1) és (2) bekezdése értelmében az intézmény egyszemélyi felelőse, képviselője, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembe vételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény és végrehajtási rendeleti határozzák meg. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, helyettes és megbízottak közreműködésével végzi. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. az intézményi szabályzatok elkészítéséért, az intézmény pedagógiai programjának és más belső szabályzatának jóváhagyásáért, az intézmény képviseletéért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és a hatékony működtetéséért, az intézmény besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatokat nyomon követő (monitoring) rendszer működtetéséért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért, a pedagógiai munka magas elvárásoknak megfelelő megvalósításáért, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, az alkalmazotti érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményben, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a munka-, és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért a pedagógusi középtávú továbbképzési program elkészítéséért, a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért a munkáltatói jogok gyakorlásáért, a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért, a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért, a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért, 14
az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításáért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért, az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért, az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésére álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt kötelezettség megtartásával gyakorolja. Közalkalmazottakat határozott, illetve határozatlan idejű kinevezéssel, vagy határozott időre szóló kinevezéssel foglalkoztathat. A közalkalmazottként foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozik; kivéve az óraadó pedagógusokat, vagy az egyéb feladatra vállalkozóként alkalmazottakat, akikre a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozik. A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban és a munkaköri leírásban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, nem adhat felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titkoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: amit a jogszabály annak minősít, a gyermekek adatai, fejlődésük, családi körülményeik, és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat, a dolgozók adatai, családi körülményei, munkahelyi előmenetele továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít. 15
Ezen adatok csak az 1993. évi LXXIX. Tv. 2. sz. mellékletében meghatározott módon és szerveknek továbbíthatók. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. A munkavállaló(k) általános magatartási követelményeit a Munka törvénykönyve 2012. évi I. törvény 4. pontja tartalmazza. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozói az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: (A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.) - az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra, az intézményvezető vagy engedélye alapján megbízott személy jogosult. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a pedagógiai, szakmai munka irányítása, ellenőrzése, értékelése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelőmunka irányítása, értékelése és ellenőrzése a középvezetőkön keresztül, az intézmény tevékenységének koordinálása, szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között, a szülők közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés, a középvezetők bevonásával, a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése, a gyermekvédelmi munka, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a hatáskörébe tartozó munkáltatói és fegyelmi jogkör gyakorlása a törvényekben rögzített jogok, a demokrácia elvének és követelményeinek megfelelően, a humánpolitikai feladatok ellátásával a dolgozók számára a munkaügyi, személyi, szociális, munka-egészségügyi feltételek meglétének biztosítása, a tanügy-igazgatási feladatok ellátása az adatszolgáltatási fegyelem betartásával, közvetett és közvetlen kapcsolat tartása a családokkal, nevelési - szociális segítség nyújtása, kapcsolattartás a felettes szervekkel, a Közalkalmazotti Tanács informálása, koordináló tevékenység a Polgármesteri Hivatallal, a gazdálkodást segítő intézménnyel (GSZI), Nevelési Tanácsadóval, szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel, a Humán Szolgáltatások Igazgatóságával a Közalkalmazotti Szabályzatban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása, felelős az óvoda gazdálkodási rendjéért, a munkavégzéshez szükséges technikai feltételek lehetséges biztosításáért, ésszerű felhasználásáért, a munkavédelmitűzvédelmi feladatok ellátásáért, betartásáért, az elemi költségvetés és beszámoló készítése, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási, képviseleti jogkör gyakorlása, 16
a gazdálkodási és iratkezelési feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint az intézmény informatikai rendszerének biztonságáért felelős rendszergazda munkájának közvetlen irányítása, gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a külön szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás, ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez. Az intézményvezető kizárólagos jog és hatásköre a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör. Az óvodavezető kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében: az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket, a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket, a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat, a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait, óvodai beszámolókar, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait, az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat, az előirányzat-módosításokat, mindazon iratokat, melyek az óvoda egészét érintik, a helyi és országgyűlési képviselők megkeresésével összefüggő iratokat, a rendszeres statisztikai jelentéseket, mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn. Az óvodavezető-helyettes kiadmányozza: a megkeresésekre, egyéb beadványokra adott válaszleveleket, valamint egyéb kiadmányokat, amennyiben azok kiadmányozását az óvodavezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást, a feladatkörébe tartozó ügyekben megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást. A rendszergazda kiadmányozza: elektronikus irat esetén vezetői rendelkezés alapján. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: vezető helyettes, tagóvoda vezető, munkaközösség-vezető, óvodatitkárok. Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményben közalkalmazotti tanács működik, tagjait a közösség választja meg, részükre a törvény által meghatározott órakedvezmény jár. 17
Az általános helyettes a bázisóvodában dolgozik. Óraszám kedvezménnyel, pótlékkal látja el munkaköri feladatait. A tagóvoda-vezető a tagóvodában dolgozik. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerint nyilvános pályázat útján az óvodavezető bízza meg őket, határozott időre. A mindenkori hatályos rendelet szerint óraszám kedvezménnyel, pótlékkal látja el munkaköri feladatait, amelyet a melléklet tartalmaz. Kedvezményes óraszámát az intézményben tölti el, vezetői feladatainak elvégzésével. Általános helyettes és tagóvoda vezető az lehet, akinek felsőfokú szakképesítése, határozatlan idejű kinevezése, valamint legalább ötéves eredményes szakmai gyakorlata van. A munkáltatói és fegyelmi jogkört az óvodavezető gyakorolja. Képviseleti és aláírási joga a vezető távollétében az általános helyettesnek van. Súlyos mulasztás esetén a fenti munkakörből, a vezető azonnal felmentheti, a megbízatás alól az általános vezető helyettest és a tagóvoda vezetőt. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület feladatai, jogai: Tagjaiból meghatározott időre bizottságot hozhat létre a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményezői és javaslattevői jogkörrel rendelkezik. Minden tagja javaslatot tehet az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdésben. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, akkor a döntésről az óvodavezető 30 napon belül köteles választ adni. A nevelőtestület tagjai kérhetik a választ írásban. Döntési jogkörébe tartozik az PP, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadása, az éves munkaterv és az intézmény munkáját átfogó elemzések és értékelések elkészítése, elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása, a gyermekek iskolára való alkalmasságának megállapítása a vezetővel együtt, az intézmény alapdokumentumainak megtagadása esetén a bírósághoz történő kereset benyújtása. Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti a közoktatási intézmény vezetője az alkalmazotti értekezlet elé. A nevelőtestület átruházhatja a szakmai munkaközösségre következő jogköreit Döntési jogkörét: A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése A nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása Jogszabályban meghatározott más ügyek Véleménynyilvánítási jogkörét Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során. 18
Az általános vezető helyettes, tagóvoda vezető helyettes megbízása, ill. a megbízás visszavonása előtt. Az intézmény beruházási és fejlesztési tervének megállapításában. Más, a fentiekben nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkörét A működéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából járt el. Jogkörét nem ruházhatja át a pedagógiai- a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadása esetében. Az óvoda munkatervében meghatározott időben és programmal nevelőtestületi értekezletet kell tartani. A tanévnyitó értekezleten történik a döntés a nevelés, tanítás feladatairól, a pedagógiai programról, a tanév rendjéről, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, a bemutató foglalkozások rendjéről, a nevelés nélküli munkanapok időpontjairól. A nevelőtestület üléseit az óvodavezető, ill. megbízottja vezeti. A tervezett értekezlet a testület tagjainak javaslatával, évente legalább négy alkalommal tervezhető. Alkalmai Nevelési évnyitó Október/november és február/március Nevelési évzáró Résztvevők köre óvodapedagógusok óvodapedagógusok minden dolgozó Munkatervben meghatározott témák szerint a fenti értekezleteken a pedagógusok kötelezően vesznek részt, meghívottak lehetnek esetenként a technikai dolgozók. Az értekezletek időpontjait úgy jelöljük ki, hogy az óvoda működése minél zökkenő-mentesebb legyen. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívható, ha a nevelőtestület 51 %, vagy az óvodában működő valamely választott testület, valamint az óvodavezető szükségesnek látja. Az értekezleteken döntések esetén jegyzőkönyv, egyéb esetekben emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Óvodapedagógusok feladata és jogköre A gyermekek nevelését minden csoportban 2 óvodapedagógus végzi, akik büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyek. Munkaköri kötelességüket a köznevelési törvényben valamint a közalkalmazotti törvény határozza meg. Feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. Pedagógiai munkájuk végzésére irányadó, meghatározó az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült intézményi helyi pedagógiai program, a minőségirányítási program, illetve az alapdokumentumok mentén az óvoda éves munkatervében megfogalmazott célok, feladatok. 19
A pedagógus a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet értelmében vesz részt továbbképzésen. A csoportnapló (a csoport adatai, heti és napirendje, a csoporttal kapcsolatos szervezési feladatok, az egész gyermekközösséget érintő események), a felvételi, mulasztási napló naprakész vezetése, illetve az egyes gyermekről a fejlődési naplóba történő bejegyzések valamennyi pedagógus munkaköri kötelessége. Az informatikai eszközöket a pedagógus igénybe veheti munkájához. Védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be a pedagógus a foglalkozásokra az általa készített és használt pedagógiai eszközöket. Pedagógiai tevékenységekkel kapcsolatos kötelező adminisztrációs munkák minden óvónő számára: A csoportnapló vezetése a csoport adatairól, heti- és napirendjéről, csoporttal kapcsolatos szervezési feladatokról, az egész gyermekközösséget érintő rendkívüli eseményekről. Heti, negyedéves, féléves nevelési, tanulási tervek, illetve tevékenységi tervek készítése. A gyermekek egyéni megfigyeléseinek rögzítése a fejlődési naplóba történik. Felvételi és mulasztási napló naprakész vezetése, melyben csak kék színű tollal lehet az adatokat vezetni, minden adatot szükséges kitölteni. A lakcímváltozásokat a bejelentés napjával dátumozni szükséges, javítani csak áthúzással és aláírással lehetséges. A gyermek fejlődési naplójának vezetése, amely az alábbiakat tartalmazza: családlátogatások feljegyzései, egyéni fejlődést megfigyelő lap, fontos tudnivalók a gyermekről, egyéni képességet és a személyiségfejlesztést célzó feladatok szülőkkel való megbeszélések témája, megállapodások, segítségnyújtás módja, szűrővizsgálatok eredménye, a veszélyeztetett gyermekekről nyilvántartó lap, a gyermekek rajzából egy-egy, a fejlődés ütemét mutató rajz, dátummal ellátva. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére. Az óvodapedagógus az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. A gyermekek értékelése az iskolakezdés szempontjából A gyermekek folyamatos megfigyelését, segítését az óvónők végzik, melynek eredményét személyes beszélgetésen ismerhetik meg a szülők. Az iskolaérettség elérését ezek eredménye alapján az óvodavezető és a nevelőtestület határozatban állapítja meg, illetve kéri a szakszolgálat segítségét. Minden év decemberében a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereihez, januárjában a Tanulási Képességet vizsgáló Bizottsághoz irányítjuk a rászoruló gyermekeket 20
Az óvodatitkár és a gazdasági ügyintéző(k) megfelelő képesítéssel rendelkező személy(ek) lehet(nek). Beszámolási kötelezettsége és felelőssége kiterjed munkaköri leírása szerinti feladatokra, az óvodavezető közvetlen munkatársai. Gyermekvédelmi megbízott feladatot csak óvodapedagógus láthat el. Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről, a gyermekvédelmi felelős személyéről a szülőket tájékoztatja. A gyermekvédelmi felelősök feladatai kiegészülnek, ezt a munkaköri leírás tartalmazza. A tűzvédelmi-, valamint munkavédelmi megbízott feladatokat az óvoda bármely dolgozója elláthatja. Ez óraszám kedvezmény nélküli, pótlék ellenében végzett tevékenység. A feladatokat munkaköri leírás tartalmazza. A gyermekvédelmi-, a tűzvédelmi-, munkavédelmi megbízottak mindkét telephelyen különkülön tevékenykednek. Mindkét intézményen belül további munkamegosztás működhet, ezt az éves munkatervben kell meghatározni (programok szervezése, leltározás, dekorációfelelős stb.). A vezetésben és a különféle megbízatásban résztvevőkkel kapcsolatos elvárások: Munkaköri megbízatásukban meghatározott feladataikat önállóan oldják meg, felelősségvállalás jellemezze munkájukat. A döntések előkészítésében, azok végrehajtásában példamutatóak legyenek, korrekt, etikus közösségformáló magatartást tanúsítsanak. A közös döntésekkel szembeni viselkedéstől és tevékenységtől tartózkodjanak. A közös döntések valamennyi dolgozó számára betartandóak. Reszort feladatok végzésének elvei Az egyenletes terhelés érvényesítése érdekében történik a feladatmegosztás, mely önkéntes feladatvállaláson alapul. A feladat végzéséért órakedvezmény, pótlék nem jár, értékelése a jutalmazásnál történik. Reszort feladatok: Elláthatják Leltárfelelős óvodapedagógus, technikai dolgozó Raktárfelelős technikai dolgozó Szertárfelelős óvodapedagógus Könyvtárfelelős óvodapedagógus Célfeladat munkaidőn túl önként végezhető tevékenység, illetve kötelezhető, ez esetben megállapodás szerinti díjazás illeti meg a dolgozót, vagy annak megfelelő szabadidő. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, a helyettes, a munkaközösség-vezető javaslata meghallgatása után. Szakmai munkaközösség Az óvodában legalább öt pedagógus kezdeményezése esetén szakmai munkaközösség(ek) hozható(k) létre. A munkaközösség(ek) határozott időre munkaközösség vezetőt választ(anak), dönt(enek) működési rendjéről, éves programjáról, a továbbképzés programjáról, pályázatokon való részvételükről. 21
Szakmai munkaközösség(ek) hozható(k) létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A munkaközösség(ek) szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad(nak) a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség(ek) tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség(ek) éves terv szerint részt vesz(nek) az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. Javaslatot tesz(nek) kiegészítő programokra, taneszközökre, módszerekre. A szakmai munkaközösség feladata közé tartozik még, a házi bemutatók szervezése, a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel, kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése, a munkaközösségi tagok önképzése. Tevékenységi területén minden olyan szakmai kérdést véleményez(nek), amelyben a nevelőtestületnek véleményezési joga van. A munkaközösség(ek) vezetője(i) munkatervvel és beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének, munkaterve része az óvodai munkatervnek. A munkaközösség vezető(k) kijelölése a munkaközösségi tagok szavazatai alapján történik, az adott nevelési év feladatainak megfelelően. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség(ek) vezetése pótlékkal járó feladat. Feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. A munkaközösség-vezető kiválasztásának elvei: felsőfokú végzettség, legalább 5 éves eredményes szakmai gyakorlat, a munkaközösség által választott témában szakmai felkészültsége, gyakorlati munkája alapján legjobban megfelelő óvodapedagógus, aki szakmai hozzáértéssel, átlátó-, szervezőképességgel, vitavezetéssel és meggyőzőképességgel, fejlett önkritikai és segítő szándékú ellenőrző, értékelő és feladatmeghatározó képességgel rendelkezik. 2.2. A működés, a vezetők, az alkalmazottak és a gyermekek intézményben való benntartózkodásának rendje Általános szabályok A nevelési év szeptember 1.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az 5 napot nem haladhatja meg. E munkanapokon, a szülő kérésére, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről, a gyermekkel óvodapedagógus foglalkozik. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva. A zárás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermeket az erre kijelölt másik óvodába kell elhelyezni. Az óvoda a nyári időszakban 5 hétig, a téli szünet (a két ünnep között), illetve az országosan elrendelt munkaszüneti napokon, pihenő- és ünnepnapokon zárva tart. Az óvoda a nyári zárva tartásáról legkésőbb, február 15-ig, téli zárva tartásáról legkésőbb november 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell, ennek módját a házirend szabályozza. 22
A közegészségügyi okokból történő karbantartási munkálatokat lehetőség szerint a nyári hónapokban kell elvégeztetni. Kivételes esetekben az év közben történő munkák elvégeztetésénél maradéktalanul eleget kell tenni a munkavédelmi- és balesetvédelmi előírásoknak. Az óvodai munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét. A nevelési év rendjében kell meghatározni a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a nemzeti-, az óvodai ünnepek, megemlékezések időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. A munkaterv tartalmazza továbbá az óvoda egészére vonatkozó nevelési/tanítási, fejlesztési célkitűzéseket. Az óvodai munka tervezéséért az óvodavezető a felelős. A munkaterv elkészítésében közreműködnek az óvodapedagógusok, a munkaközösség tagjai. A munkatervhez ki kell kérni az óvodai szülői szervezet véleményét. Elfogadás utáni végrehajtása az óvoda dolgozói számára kötelező. A munkaterv alapján készülnek a csoporttervek, amelyben rögzítésre kerül a csoportba tartozó gyermekek fejlesztését szolgáló pedagógiai és szervezést igénylő feladatok, módszerek, eszközök az egyedi/egyéni körülmények figyelembe vételével. Az elért eredmények tervezési ciklusonként értékelésre kerülnek. Munkaidő-beosztás Az intézményben óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel 6-18 óráig. Az óvodapedagógusok és dajkák heti váltásban dolgoznak. Minden dolgozónak kötelessége olyan időben az intézménybe beérni, hogy a munkaidő kezdetére napi teendőit megfelelően előkészítse, készen álljon a munka megkezdésére, továbbá kötelező órájának letelte után az aznap használt eszközeit megfelelően elhelyezze (szertári rend). A dolgozók munkarendje változhat szorgalmi időben, nyári szabadságolás ideje alatt, befolyásolja azt a személyi állomány összetétele, hiányzások, egyéni kérések figyelembe vétele. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a három épület egyikében vezetőnek kell tartózkodnia. 186/2006. (VIII. 31.) kormányrendelet alapján a nevelési-oktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a közoktatási intézményekre vonatkozó munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi rendet. A nevelési-oktatási intézményben vezetett munkaidő-nyilvántartás tartalmazza: a tanítással lekötött és a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve: a nevelési-oktatási intézményben, illetve-a nevelési-oktatási intézményen kívüli ellátandó, ellátható feladatokat. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező-órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. -ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti törzs idejének teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn felül végzett tanításért, a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért óradíj állapítható meg. 23