SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1193 Budapest Csokonai u. 5 Intézmény OM - azonosítója: Készítette: 034703.. Benkőné Sipos Erika Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: P.H. 2014/2015. 5. határozatszámon elfogadta: nevelőtestület nevében Véleménynyilvánítók:.. Radulyné Gál Anett Ph. 2014/2015. 6. határozatszámon jóváhagyta:. intézményvezető Egyetértését kinyilvánító: Fenntartó, működtető nevében Hatályos: a kihirdetés napjától visszavonásig. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: A vezetői irodában, www. bobita-ovi.hu honlapon Verziószám: Készült: 2 példányban 2015 módosított változat Iktatószám: I/1/76/2015. 1
Tartalom 1. Általános rendelkezések... 6 1.1. A célja... 6 1.2. Az SZMSZ hatálya... 6 1.2.1. Az SZMSZ személyi hatálya... 6 1.2.2. Az SZMSZ területi hatálya:... 7 1.2.3. Az SZMSZ időbeli hatálya... 7 1.3. Az SZMSZ felülvizsgálatának módja... 7 1.4. Az SZMSZ kihirdetésének módja (nyilvánossága)... 7 1.5. Az SZMSZ törvényi háttere... 7 2. Az intézmény általános jellemzői... 9 2.1. Az intézmény jellemzői a fenntartó által kiadott alapító okirat alapján.... 9 2.1.1. Alapító okirat száma, és kelte: 334/2013 (V. 16.)... 9 2.1.2. Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye:... 9 2.1.4. A költségvetési szerv, illetékessége, működési köre:... 9 2.1.5. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:... 9 2.1.6. A költségvetési szerv képviseletére jogosult személy:... 10 2.1.7. A költségvetési szerv tevékenységei... 10 2.1.8. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:... 11 2.1.9. A költségvetési szerv ellátható vállalkozási tevékenysége és mértéke:... 11 Költségvetési szerv, vállalkozási tevékenységet nem folytat.... 11 2.1.10. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga:... 11 2.1.11. Foglalkoztatottjainak jogviszonya:... 11 2.3. Kiegészítő tevékenységek... 12 2.4. Az intézmény jogállása:... 12 3.3. Az óvodavezető... 19 3.4. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza... 22 3.4.1. Az óvodavezető helyettesre... 22 2
3.4.2. A szakmai munkaközösség vezető/kre... 22 3.5. Az óvodavezető helyettes feladatai:... 22 3.5.1. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában: 23 3.5.2. Az óvodavezető helyettes felelős:... 23 3.6. A szakmai munkaközösség vezető/k feladatai:... 23 3.7. Az óvodatitkár... 24 3.8. Gyermekvédelmi felelős feladata;... 24 4. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézmény vezetésével... 25 4.2. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége... 25 4.4. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő nem pedagógus alkalmazottak közössége... 31 4.5. A nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógus közalkalmazottak... 32 4.5.1. Logopédus... 32 4.5.2. Fejlesztőpedagógus... 32 4.6. A szülői közösség... 32 4.6.2. Az intézmény a az alábbi jogokat rögzíti a szülői munkaközösség számára:... 33 4.6.3. A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási rendje... 34 5. Társadalmi környezettel való kapcsolattartás... 35 5.1. Az óvoda és fenntartó kapcsolata... 35 6.2. Általános Iskola és az óvoda kapcsolata... 36 5.5. Pedagógiai Szakszolgálat és az óvoda kapcsolata... 37 6. A működés rendje... 40 6.1. A nevelési év rendje... 40 6.2. A gyermekek elosztásának rendje:... 41 6.3. A nyitva tartás rendje... 42 6.4. Az intézményben dolgozók munkarendje:... 43 6.4.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának a rendje... 43 6.4.2. Az alkalmazottak munkarendje... 44 3
6.5.1. Az óvodavezető helyettesítésének rendje:... 45 6.5.2. Az óvodapedagógusok szakszerű helyettesítésének rendje... 46 6.5.3. A pedagógiai munkát segítők szakszerű helyettesítésének rendje... 46 6.6. Az alkalmazottak távolmaradása... 47 6.7. Szabadságolás ütemezése... 47 6.8. Az óvoda dolgozóira vonatkozó egyéb szabályok... 47 6.9. A gyermek távolmaradásának rendje... 48 6.10. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 48 6.11. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások... 50 6.12. Az étkezési hozzájárulás befizetésének szabályai... 51 6.13. Lobogózás... 51 6.14. Belső ellenőrzési rend önértékelés rendszer kiépítése, működtetése... 52 6.14.1. Az óvodavezető értékelésének eljárásrendje... 54 6.14.2. A munkatársak értékelése... 54 6.15. Az ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 57 6.15.1. A gyermeki élet hagyományos ünnepei... 57 6.16. A létesítmény, és helységek belső használati rendje... 58 6.16.1. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok:... 58 6.16.2. Az intézmény helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok... 59 6.16.3. Az udvar használati rendje:... 59 7. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 60 8. Óvó-védő rendelkezések... 60 8.1. Az intézmény dolgozóinak feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében:... 60 8.2. Gyermekvédelmi tevékenység... 61 8.3. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok... 62 8.4. Rendkívüli esemény, bombariadó esetére meghatározott szabályok... 63 9. Adatkezelés, hivatali titok megőrzés... 64 4
9.1. Általános szabályok... 64 9.2. Különös közzétételi lista... 64 10. Iratkezelés... 65 10.1. Az iratkezelési feladatok megosztása... 66 10.2. A kötelezően használt nyomtatványok... 67 10.2.1. Papíralapú dokumentumok... 67 10.2.2. Elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok vezetésére vonatkozó szabályok.. 68 11. Etikai Kódex... 70 5
A 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak alapján a Kispesti Zöld Sziget Óvoda nevelőtestülete az alábbi ot (a továbbiakban SZMSZ) fogadta el. Az SZMSZ az intézményvezető, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. 1. Általános rendelkezések 1.1. A célja Meghatározza a Kispesti Zöld Sziget Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 1.2. Az SZMSZ hatálya 1.2.1.Az SZMSZ személyi hatálya Az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok (vezetői utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézményben dolgozó valamennyi vezetőre, közalkalmazottra, óvodai munkát segítő dolgozóra, az óvodába járó gyermekek közösségére, szülőkre. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de az intézmény területén munkát végeznek, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában, az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. - az intézményvezetőre, vezető helyettesre - a nevelőtestületre, - a nevelőmunkát segítőkre, - egyéb munkakörben dolgozókra, - a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, - az óvodába járó gyermekek közösségére, - az intézménnyel kapcsolatba kerülőkre. 6
1.2.2. Az SZMSZ területi hatálya: kiterjed az óvoda működési területére és minden olyan helyszínre, ahol a gyermekekkel az óvoda dolgozói részt vesznek, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra, óvodán kívüli programokra, rendezvényekre, a családi rendezvények szervezésére. 1.2.3. Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ az óvodavezető jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti 2013. szeptember 30-i dátummal számon tartott, a fenntartó által jóváhagyott SZMSZ. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ-e. Az SZMSZ 1 példányát az óvodában kifüggesztjük, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást adunk. 1.3. Az SZMSZ felülvizsgálatának módja Jogszabályi változás A nevelőtestület 50+1 %-ának írásban megfogalmazott előterjesztése A működésben bekövetkezett jelentősebb változások 1.4. Az SZMSZ kihirdetésének módja (nyilvánossága) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Szülői értekezletek keretében 1.5. Az SZMSZ törvényi háttere 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 7
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, annak módosításai 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXCV.Törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2012. évi I. Törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt) 2012. évi II. Törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. Törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 296/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások 8
2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Az intézmény jellemzői a fenntartó által kiadott alapító okirat alapján. 2.1.1.Alapító okirat száma, és kelte: 334/2013 (V. 16.) Az intézmény neve: Kispesti Zöld Sziget Óvoda Az intézmény székhelye: 1193. Budapest, Csokonai u. 5. sz. Az intézmény telefonszáma: 1/357-9314 Az intézmény e- mail címe: bobita@ovoda.kispest.hu Honlap címe: www.bobita-ovi.hu Az intézmény típusa: óvoda Az intézmény OM azonosítója: 034703 Az intézmény férőhelyeinek száma: 180 fő Az óvodai csoportok száma: 6 Az intézmény tevékenységei Jogszabályban meghatározott közfeladat: óvodai nevelés Alaptevékenység: óvodai nevelés a gyermek három éves korától a tankötelezettség megkezdéséig sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 2.1.2. Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Kispest község Képviselő testülete, jogutódja Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának képviselő testülete. 2.1.3. Az intézmény fenntartó, működtető és felügyeleti szerve: Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzata 1195. Budapest Városház tér 18 20. 2.1.4. A költségvetési szerv, illetékessége, működési köre: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest közigazgatási területe 2.1.5. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Megbízó: Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Képviselő Testülete Megbízás időtartama: határozott idejű Megbízás módja: nyilvános pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és ennek végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet szerint. 9
2.1.6. A költségvetési szerv képviseletére jogosult személy: A költségvetési szerv vezetője, akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerinti személy. 2.1.7. A költségvetési szerv tevékenységei Szakágazat száma Szakágazat megnevezése 851020 Óvodai nevelés Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Integrált nevelés szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető autista gyermekek ellátása (intézményi szinten összesen 2 fő csoportonként 1 fő) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási magatartási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat. 10
562912 Óvodai intézményi étkeztetés 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 2.1.8. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: Kormányzati funkció Alaptevékenységek 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 096010 Óvodai intézményi étkeztetés 098031 Pedagógiai szakmai szolgáltatások szakmai feladatai 098032 pedagógiai szakmai szolgáltatások működtetési feladatai 2.1.9. A költségvetési szerv ellátható vállalkozási tevékenysége és mértéke: Költségvetési szerv, vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2.1.10. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: Budapest XIX. kerület Dobó Katica utca 73. sz. alatti ingatlanon (helyrajzi szám: 161027) és a Budapest XIX. kerület Zoltán utca 71. sz. alatti ingatlanon (helyrajzi szám: 160980/2) lévő épület, a benne lévő berendezés és szakmai felszerelés. A vagyon feletti rendelkezés a mindenkori hatályos helyi önkormányzati rendelet alapján történik. 2.1.11. Foglalkoztatottjainak jogviszonya: Közalkalmazotti jogviszony melyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló megbízási jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény az irányadó 11
2.2. Az óvodai nevelés keretében biztosított foglalkozások a logopédiai fejlesztés a feladat ellátási helyen, fejlesztőpedagógus által végzett fejlesztő foglakozás. 2.3. Kiegészítő tevékenységek Nevelési évenként a szülők igényeit felmérve, az intézmény lehetőséget ad olyan tanfolyamok szervezésére, melyek az óvoda pedagógiai szemléletével egyezőek. Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató. Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket. 2.4. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy: Az intézmény szakmai tekintetben önálló, az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló gazdálkodást folytat. Szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesz a fenntartó, a pedagógusok, szülők, ill. a képviselők a jogszabályban meghatározottak szerint. Az intézmény meghatározott pénzügyi gazdasági feladatait a Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat önálló gazdálkodó Gazdasági Ellátó Szervezete látja el. Az intézmény helységeiben, területén, párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 12
2.5. Az intézmény bélyegzői Aláírási joggal az intézményvezető rendelkezik, akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettese. Kiadmányozásra, utalványozásra, kötelezettségvállalásra, megrendelésre, megállapodásra, előírt feladatok szakmai teljesítésére, végrehajthatóság jogosultságára, összegszerűségének igazolására, kizárólag az intézményvezető hivatott. A bélyegzőket az irodában elzárva kell tartani, eltűnésük esetén érvényteleníteni kell. Jegyzőkönyvet kell készíteni. A bélyegzők használatára az idevonatkozó hatályos jogszabályt kell alkalmazni. Az intézmény bélyegzőjének használatára jogosultak Óvodavezető Óvodavezető helyettes Óvodatitkár Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata Hosszú bélyegző Körbélyegző 2.6. Az intézmény működési alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg. Az Alapító okirat Az óvoda Pedagógiai programja Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Jelen SZMSZ és mellékletei/etikai Kódex Házirend Továbbképzési program,- beiskolázási terv Esélyegyenlőségi terv 13
Kockázatvállalási Szabályzat Tűz- és munkavédelmi szabályzat Az alapdokumentumok nyilvánosak, minden érdeklődő számára hozzáférhetőek, az intézményvezető irodában. A vezetővel történő egyeztetést követően megtekinthetőek. Megtalálható és hozzáférhető az intézmény honlapján, illetve a főbejárattal szemben található faliújságon kifüggesztve. Az alapdokumentumok hivatalos példányát az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltozásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket. Az újonnan beiratkozott gyerekek szülei szóbeli és írásbeli tájékoztatást kapnak az óvoda Pedagógiai programjáról valamint a Házirend alapvető szabályairól. 2.5.1. Az alapító okirat Az intézmény legfontosabb jellemzőit tartalmazza, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 2.5.2. Az óvoda Pedagógiai programja tartalmazza Az óvoda nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. Az óvoda hagyományait, ünnepeit. 14
2.5.3. Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Az éves pedagógiai munkaterv a Pedagógiai program, a továbbképzési program és az esélyegyenlőségi terv alapján tartalmazza az adott év hangsúlyos feladatait a tárgyi- és humán erőforrások, valamint a szakmai fejlesztés vonatkozásában. Részletezi az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét, a felelősök és határidők megjelölésével. Tartalmazza: Az óvoda nevelésnélküli munkanapjait, időpontját, felhasználását A szünetek időtartamát Az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek, hagyományok megtartásának időpontját Az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadó órák időpontját Az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját Minden egyéb a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el. 2.5.4. Az óvoda a tartalmazza Az intézmény működési rendjét, ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési intézményben való benntartózkodásának rendjét, A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, A belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, A vezetők és az óvodai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, 15
A külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, A szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, Az intézményi védő, óvó előírásokat, Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, Annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, Azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás mintákat, Mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. 2.5.5. Házirend tartalmazza azokat az információkat és szabályokat, melyek érdemi módon segítik az óvoda család együttműködését, és lehetővé teszik a gyermekek, a szülők, az alkalmazottak számára jogaik érvényesítését, kötelességeik teljesítését. Az óvodába felvett gyermek szülője a Házirend 1 példányát kötelezően megkapja. 16
2.5.6. Az óvoda továbbképzési programja tartalmazza A pedagógusok kötelező továbbképzésének és a továbbképzés finanszírozásának elvi szempontjait, A továbbtanulás engedélyezésére vonatkozó szabályokat, rangsorolási szempontokat. Az intézmény vezetője a továbbképzési program szabályai alapján készíti el - nevelési évenként - a beiskolázási tervet. 3. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény belső szervezeti egységeinek, szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy feladatait zökkenőmentesen lássa el a követelményeknek megfelelően. Az óvoda szervezeti struktúrája. (lásd a 1. számú melléklet.) Az intézményt az óvodavezető képviseli, személyével testesíti meg. A jogkörét esetenként az intézményvezető helyettesre vagy az intézmény más alkalmazottjára írásban átruházhatja. 3.1. Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik, melyet munkába állásuk első napjától számított 15 napon belül az óvoda vezetője ad át. Engedélyezett pedagógus létszám: 13 fő Engedélyezett technikai dolgozók létszáma: 9 fő A munkaköri leírások tartalmazzák: A munkahely, a munkavállaló, a munkakör megnevezését A munkaidőt A közvetlen felettes meghatározását 17
A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat A munkaköre szerinti ellenőrzését A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat A helyettesítés rendjét Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. Gyermekvédelmi felelős Tűz és munkavédelmi felelős Szakmai munkaközösség vezető Egyéb 3.2. Az intézmény vezetősége intézményvezető intézményvezető helyettes szakmai munkaközösség vezető/k Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége az ellátandó feladatok mennyiségétől, és időbeli eloszlásától függően tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A megbeszélésekről feljegyzés készül. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 18
3.3. Az óvodavezető Az intézményvezető jogköre, felelőssége és feladatköre: Az intézmény vezetője, a fenntartó képviselő testülete által kerül kinevezésre, az érvényes jogszabályoknak megfelelően pályázat útján, határozott időre. Megbízására, alkalmazására a Köznevelési törvény rendelkezései, valamint az SZMSZ előírásai az irányadók. Az intézmény élén a vezető áll, egyszemélyi felelősként. Magasabb vezetői beosztású közalkalmazott. Kinevezési jogát a fenntartó gyakorolja. Az óvodavezető megbízatása az óvoda, alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelésről szóló törvény állapítja meg. Az óvodavezető felelős: Az óvoda szakszerű és törvényes működéséért A takarékos gazdálkodásért A pedagógiai munkáért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért Az intézményi szabályzatok elkészítéséért Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját Az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és az esélyegyenlőségi tervben foglaltak végrehajtásáért. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért A gyermekbalesetek megelőzéséért A középtávú pedagógus továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért A közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért Munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért 19
Az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett A nem dohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért A jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért HACCP működtetéséért. Gyakorolja a munkáltatói jogkört Dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden ügyben Képviseli az intézményt Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja Feladatkörébe tartozik különösen: A nevelőtestület vezetése A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a pedagógus teljesítményértékelés lebonyolítása, a gyakornoki szabályzat végrehajtása A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése Az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi- gazdasági feladatokban történő megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés Szülői szervezettel való együttműködés Óvodai ünnepek méltó megszervezése A gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, kit, mikor és hol kereshetnek meg A gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása A gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése A gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelésnélküli munkanapon, ha a szülők azt igénylik A szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul 20
Az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal Az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: az óvodába felvett gyerekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte A tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele A szülők értesítése az óvoda nyári és téli zárva tartásáról, nevelésnélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja. kizárólagos jogkörébe tartozik: A teljes munkáltatói jogkör gyakorlása A kötelezettségvállalás A kiadmányozás (aláírás) Az intézmény nevében az aláírásra csak az intézmény vezetője jogosult. Távolléte illetve akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az intézményvezető helyettes írhatja alá. A fenntartó előtti képviselet Utasítási, intézkedési jog gyakorlása közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, az óvodatitkárt. Az óvodavezető további feladata a kapcsolattartás koordinálása: Az Önkormányzattal, GESZ-szel, VAMÜSZ-szel, Humánszolgáltatási Irodával, 21
Pedagógiai Szakszolgálatokkal, Gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekkel, Szakmai szervezetekkel, A felettes szervekkel, A gyermekek étkezését biztosító konyhával, Védőnővel, Iskolákkal, bölcsődével. 3.4. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza 3.4.1. Az óvodavezető helyettesre A nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését Az egyeztetési kötelezettséget, az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében Az óvodai hagyományok őrzését és az ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, A felelősök, megbízottak feladatainak ellenőrzésé, A technikai dolgozók munkájának szervezését, ellenőrzését. 3.4.2. A szakmai munkaközösség vezető/kre A nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését Az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését. 3.5. Az óvodavezető helyettes feladatai: A vezető munkáját óvodavezető helyettes segíti. Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett, munkaköri leírása alapján végzi. A vezető távollétében teljes jogkörrel (kivéve munkáltatói jogkör) és felelősséggel végzi a vezetői feladatokat. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe utaltak kivételével az óvodavezető közvetlen munkatársaként részt vesz az óvoda irányításában, működtetésében. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető írásban meghatároz. 22
Az óvodavezető helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az óvodavezető adja. Az óvodavezető helyettes az óvoda határozatlan időre kinevezett alkalmazottja, felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusa lehet. 3.5.1. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában: a munka- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásának segítése, a szakmai munkaközösség működésének segítése, az intézmény ésszerű és takarékos üzemeltetésében való közreműködés, a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülésének biztosítása, a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezése. 3.5.2. Az óvodavezető helyettes felelős: a belső továbbképzések, hospitálások megszervezéséért, a szülői közösség működésének segítését, az alkalmazottak munkarendjének, beosztásának elkészítéséért a helyettesítési beosztás elkészítéséért a belső és külső továbbképzések megszervezéséért a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért a minőségfejlesztő csoport működési feltételeinek biztosításáért a szülői munkaközösség működésének segítéséért részt vesz az ellenőrzési terv összeállításában, az ellenőrzésben közvetlenül szervezi, irányítja, ellenőrzi a dajkák és a nem pedagógus munkakörben dolgozók munkáját. Az óvodavezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Beszámolási kötelezettsége- figyelembe véve a munkaköri leírását- az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki. 3.6. A szakmai munkaközösség vezető/k feladatai: módszertani tevékenység irányítása és ellenőrzése, a munkaközösség éves munkatervének, majd értékelésének elkészítés, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, segítségadás a tervező munkában, a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerekről, innovatív tevékenységekről, esetenként beszámol a munkaközösség foglalkozásain, a szakmai délelőttök irányítója és értékelője, Megbízása a nevelőtestület véleménye alapján határozott időre szól. 23
Beszámolási kötelezettsége- figyelembe véve a munkaköri leírását - az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki. 3.7. Az óvodatitkár Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Feladata: az intézményi gazdasági, ügyviteli feladatok jogszabálynak megfelelő maradéktalan ellátása, az intézményi leltár és selejtezés lebonyolítása felelős a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért. gondoskodik a ki- és befizetések időben történő teljesítéséről. Az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről. munkájával segíti az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodását. gondoskodik arról, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen. Az óvodatitkár feladatait részletesen a munkaköri leírása tartalmazza. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Anyagi felelőséggel tartozik az általa kezelt készpénzt illetőleg. Beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed: a térítési díjak kezelésére az ügyiratok vezetésének kezelésére Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 3.8. Gyermekvédelmi felelős feladata; Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, segíti az óvodapedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata: veszélyeztetett gyermek megismerése, a veszélyeztető okok feltárása, ennek érdekében családlátogatások lebonyolítása, 24
a gyermekbántalmazás esetén, vagy egyéb pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén: értesítik a gyermekjóléti szolgálatot, a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesznek az eset megbeszélésén, a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén tanácsadás támogatáskérés ügyben. a szülők által jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények, Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Gyámhatóság címét, illetve telefonszámát, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkáját, az éves intézményi feladattervben rögzítettek alapján végzi. Feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 4. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézmény vezetésével 4.1. Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. 4.2. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Köznevelési törvény), illetve ehhez kapcsoló rendeletek rögzítik. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkaterv rögzíti a nevelési év folyamán az óvodavezető által összehívandó alkalmazotti értekezletek számát. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet az éves munkatervben megjelölt jegyzőkönyvvezető vezet. 25
Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg: Részvételi jog illeti meg azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési és javaslattételi jog illeti meg az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben, melyet a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban beadott javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel írásban közölni kell. Döntési (egyetértési) jog illeti meg a pedagógus munkát segítők teljesítményértékelése és minősítése elfogadásakor, illetve módosításakor, ha ezt már megelőzte a nevelőtestületi elfogadás. E jogkör esetén nyilvános szavazással, egyszerű többséggel dönt. 4.3. A nevelők közössége 4.3.1. A nevelőtestület Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 4.3.2. A nevelőtestület jogosítványai Döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program és módosításának elfogadása a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása az óvoda éves munkatervének elfogadása a továbbképzési program elfogadása 26
a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása jogszabályban meghatározott más ügyek, így például a működés és döntéshozatal rendje az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról a nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettesi megbízás visszavonása előtt A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (Kivétel ez alól a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadása) Az intézményben a vezetői feladatokat ellátók és pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak valamint a pedagógiai munkát segítők teljesítményértékelési szempontjainak valamint az értékelés rendjének, a minősítés elvének elfogadása. 4.3.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben az átruházott feladatokkal működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben az eljárásrendet. 4.3.3.1. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: A szakmai munkaközösségre Vezető választást lebonyolító bizottságra Panaszt kivizsgáló bizottságra stb. A szakmai munkaközösség, az alkalmi bizottság tevékenységének befejezésekor írásban tájékoztatja a nevelőtestületet az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységéről. 27
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása megbízással történik. A megbízásnak tartalmaznia kell: a bizottság feladatát a bizottság hatáskörét a nevelőtestület elvárását a beszámolás formáját a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles-a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon, azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. 4.3.3.2. A nevelőtestület átruházott jogkörének gyakorlói Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége Az óvodai intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. (20/2012. EMMI. 118. ) A szakmai munkaközösség együttműködése, kapcsolattartási rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A hatékony működés érdekében a munkaközösség 3-4 főből áll. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát és feladatait nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösség az alábbi tevékenységet folytatja Javítja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét Fejleszti, tökéletesíti a módszertani eljárásokat Javaslatot adhat az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására Támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját Segíti a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyságvizsgálatát is elvégzik 28
A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit Pedagógiai program elfogadása A elfogadása Házirend elfogadása Az intézmény éves munkatervének elfogadása A továbbképzési terv elfogadása 4.3.3.3. A nevelőtestület értekezletei A testület tervezett és rendkívüli értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart/hat. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: nevelési évet nyitó értekezlet félévértékelő értekezlet nevelési évet záró értekezlet A testület rendkívüli értekezletei Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, az óvoda vezetője szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. Összehívásának feltételei: A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 8 napon belül akkor is, ha azt a Szülői Szervezet kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja e. 29
A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja - a Pedagógiai programot - a ot - a Házirendet - a Munkatervet - az óvodai munkára irányuló átfogó értékeléseket, elemzéseket - a beszámolókat - az intézkedési tervet - továbbképzési terv elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a nevelőtestületnek, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda vezetőjének. Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető, akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes látja el A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezleten egy nevelőtestületi tagot kell választani A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő 30
írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet, az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet a 20/2012. EMMI rendelet 85 (3) pontjában meghatározott formai, tartalmai követelményeknek megfelelően kell vezetni. A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van. A határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt o akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel o aki a meghívás ellenére nem jelenik meg Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. 4.4. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő nem pedagógus alkalmazottak közössége A csoportban dolgozó dajkák kapcsolattartását az óvodavezető helyettes és a dajkák képviselője segíti. Szükség esetén, (pl. munkakörülmények változása) szervezik munkaértekezleteiket, melyről feljegyzés készül. A csoportban dolgozó 2 óvodapedagógus, 1 dajka az egyes tervezési időszakok feladatait rendszeresen megbeszéli. A csoport óvodapedagógusai folyamatosan tájékoztatják dajkájukat a gyermekek nevelését elősegítő, részére átadható információról. Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelőmunkát Óvodatitkár Pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, Dajka Kertész 31
4.5. A nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógus közalkalmazottak 4.5.1. Logopédus A logopédiai ellátást az intézmény részére a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa végzi. Feladata A szülői engedélyek megléte mellett az óvodába járó gyerekek szűrése, a logopédiai foglalkozások órarendjének kialakítása, a foglalkozások vezetése rendszeres kapcsolattartás a pedagógusokkal, szülőkkel, a gyermek haladásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében fogadóóra, nyíltnap tartása nevelési év végén összegző értékelés készítése. 4.5.2. Fejlesztőpedagógus A fejlesztő foglakozásokat a szakvéleménnyel rendelkező gyermekek részére a Feladata Pedagógiai szakszolgálat fejlesztőpedagógusa végzi. a szakértői véleményben foglaltak alapján a gyermekek egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztése, rendszeres kapcsolattartás a pedagógusokkal, szülőkkel, a gyermek haladásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében. fogadóóra, nyíltnap tartása nevelési év végén összegző értékelés készítése. 4.6. A szülői közösség Szükséges, hogy a szülők ismerjék az intézmény nevelési törekvéseit és programját. A szülők jogos igénye, hogy gyermekük intézményi életéről, képességei fejlődéséről rendszeres felvilágosítást kapjanak, ezért a szülők tájékoztatására kiemelt gondot fordítunk. Fontos, hogy az óvónők, jól ismerjék a csoportjukba járó gyermekek családi hátterét. Az óvodai intézményt tekintve óvodai szinten a szülői munkaközösséggel az intézményvezető, a csoport szülői munkaközösségével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. A 32
szülői munkaközösség működése a Nemzeti Köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően rendelkeznek a szülők közösségéről, működéséről. Ennek alapján az óvodában a szülők meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. 4.6.1. A szülői szervezet részére biztosított jogok Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy A hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, Megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek, A szülői szervezet véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva minden esetben, köteles írásban nyilatkozni. 4.6.2. Az intézmény a az alábbi jogokat rögzíti a szülői munkaközösség számára: Az óvodai szülői szervezete (közösség) javaslattételi jogot gyakorol: a kulturális rendezvényekre történő eljutás, részvétel formáinak, tartalmi elemeinek kialakításában, a házirend kialakításában az óvodai SZMSZ kialakításában az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a szülőket érintő működéssel kapcsolatos kérdésekben Az óvodai szülői szervezete (közösség) döntési jogot gyakorol: a saját működési rendjében munkatervének elfogadásában tisztségviselőinek elfogadásában Az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken: az óvodai SZMSZ kialakításában 33
a házirend kialakításában az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a munkatervnek a szülőket is érintő részében a gyermekek fogadásának rendjében, a létesítmény használatára vonatkozóan A Szülői Szervezet véleményezési jogkörében eljárva, - írásban teszi meg nyilatkozatát. Az óvodai szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol: a szülőket anyagilag is érintő ügyekben az óvodai dokumentumainak nyilvánosságra hozásának módjával kapcsolatosan Működése: A szülői munkaközösség a nevelési év kezdetén alakuló ülést tart (csoportonként 2 képviselő). Megalkotja a munkatervet, ezt követően szükség szerint tart értekezletet. Az óvodai munkaközösség kapcsolattartója tájékoztatást ad az óvoda munkájáról a csoportok szülői közösségét képviselő kapcsolattartóknak. Az óvodai csoportok szülői munkaközösségének tevékenységét az óvónők segítik. 4.6.3. A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási rendje A szülői szervezet közreműködik az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezetőnek. A munkatervek egymás részére történő megküldése. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van. Az intézmény vezetője a szülői szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére. 34