a Képviselő-testület 2016. május 26-án tartandó ülésére

rr r r GODOLLO VAROS POLGARMESTERE ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2016. május 26-án tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának 2015. évi átfogó értékeléséről Előterjesztő: Dr. Gémesi György polgármester

2 Tisztelt Képviselő-testületi A gjierniekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. evz XXXI törvény 96. (6) bekezdése előírja a helyi önkormányzatok számára a gyermelqóléti és.' gyermekvédelmi feladatok ellátásáról. és gyámügyi tevékenységről szóló beszámoló. és értékelés készítését. Az átfogó értékelés tartalmi követelményét a gydmh.atóságokról, valamint a gyermekvédelmi és 'gyámügyi eljárásról szóló 14911997. (IX. 10.).Kormányrendelet 10. sz. melléklete szabályozza. A beszámolót a Képviselő-testület megtárgyalja és dönt annak elfogadásáról, melyről a Pest ' megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Gyámügyi Osztálya.t tájékoztatja. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegftésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy. más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő. gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló 'tevékenység. A gyermekek védelmét pé.nzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekv~delmi szakellátások, valamúit törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzatj feladat. Mindezekre tekintettel a gyermelqólét_i és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásáról az alábbi átfogó tájékoztatást adom. L -TelepülésüÍtk demográfiai mutatói 2015. évben, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira Gödöllő város állandó lakossága 2015. -évben: 32.110 fő volt. A lakónépesség, mely tartalmazza a városunkban élő tartózkodás{hellyel rendelk~ző Iakosokat is 34. 038 fő. Az alábbi táblázat a 0-18 éves korosztály korcsoportonkénti bolitásban látható adatait tartalmazza: Összesen 0-2 éves -3-6 éves 7-14 éves 15-18 éves 1 0-18 éves Állandó lakcímmel rendelkező népesség 8_81 1328 2910 1347 6466 Lakónépesség. (tartózkodási hellyel 924 1416 3110' ]353 6803 rendelkezőkkel együtt)

3 LAKÓNÉPESSÉG ADATOK GÖDÖLLŐ ÁLLANDÓ NEPESSÉG FŐ LAKÓNÉPESSÉG FŐ TELEPÜLES ÉV FERFI NŐ YÜTT FÉRFI NŐ EGYÜTT Gödöllő 2015 15268 16842 32110 16155 17883 34038 Gödöllő 2014 15286 16830 32116 16281 18099 34380 Gödöllő 2013 15219 16776 31995 16217 18043 34260 Gödöllő 2012 15222 16790 32012 16304 18084 34388 Gödöllő 2011 15144 16787 31931 16401 18161 34562 Gödöllő 2010 15066 16771 31837 16503 18292 34795 Gödöllő 2009 15047 16762 31809 16320 18065 34385 Gödöllő 2008 15067 16818 31885 16153 17918 34071 Gödöllő 2007 15015 16675 31690 15877 17580 33457 Gödöllő 2006 14966 16513 31479 15740 17351 33091 Gödöllő 2005 14897 16364 31261 15478 17119 32597 Gödöllő 2004 14855 16207 31062 15371 16968 32339 Drasztikus kilengések egyik évben sem tapasztalhatók, ami stabil lakónépességet, tervezhető jövőt jelent. IL Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXl törvény, valamint a törvény végrehajtására hozott kormányrendelet, továbbá a tön;ény végrehajtására hozott önkormányzati rendelet határozza meg a pénzbeli és a természetben nyújtható ellátások körét. A támogatások mértéke az igénylő családok egy főre eső jövedelmétől függ. Támogatás adható azon családok részére, ahol a jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének jogszabályokban meghatározott százalékát. Az alábbi táblázatban szereplő összegek a megállapított és 2015. december 31-i mérleg fordulónappal pénzügyileg teljesített tételeket tartalmazzák. 2014. év 2015. év Segélytípus: Fő Mód. Teljesítés Teljesítés Fő Mód. Teljesítés Teljesíté előír. %-ban előír. s %-ban Rendszeres gyerm. védelmi 649-8.114 E Ft 100,00 548 6.960 6.920 E Ft 99,42 kedvezmény Óvodáztatási támogatás 10 250 250 E Ft 100,00 14 220 220 E Ft 100,00

4 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény azon gyermekes családokat illeti meg, ahol az egy főre jutó jövedelem a gyermeküket egyedül nevelő szülő esetében a nyugdíjminimum 140 % át: 39.900,- Ft-ot, a családban a nyugdíjminimum 130 %-át: 37.050,- Ft-ot nem érte el 2015. évben. A kedvezménynek az önkormányzatot terhelő pénzügyi kihatása nincs, a kedvezményről szóló határozat alapján bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermekek 100% normatív étkezési támogatásban, középiskolás korú gyermekek 50%-os étkezési támogatásban, illetve az iskolás korosztály ingyenes tankönyvjuttatásban részesül. 2012. október l-től a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek természetbeni támogatásként évente kétszer 5.800,- Ft összegű támogatásban részesülnek gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány formájában. 2015. augusztus hónapban 619 fő kapott támogatást összesen 3.590 E Ft értékű Erzsébet utalványban, 2015. novemberben 3.329 E Ft értékben 574 gyermek részesült 5.800,- Ft értékű Erzsébet utalványban, melynek fedezetét a normatív támogatás biztosította. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha a gyermek tartására köteles és nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A szigorú feltételek miatt városunkban 2015. évben senki sem volt jogosult ennek az ellátási formának az igénybevételére. Óvodáztatási támogatás Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése volt. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapította meg, akinek gyermeke teldntetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapította, és legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betöltötte, megkezdte az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és rendszeresen járt óvodába. A pénzbeli támogatás összege első alkalommal gyermekenként 20. OOO Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként 10. OOO Ft volt. A halmozottan hátrányos helyzet megállapítását külön kell kérelmezni a jegyzőnél. 2015. évben 14 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban, a ldfizetett összeg: 220 E Ft volt.

5 A megállapított óvodáztatási támogatások a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 2015. október 31-vel megszüntetésre kerültek. Tekintettel arra, hogy három éves kortól kötelezővé vált az óvodába járás, így ez a fajta támogatási forma létjogosultságát vesztette. Normatív étkezési támogatás A kötelező ellátás szabályait a gyermekvédelmi törvény szabályozza, a feltételek fennállása esetén - a családban 3 és több gyermeket, vagy tartósan beteg/fogyatékos gyermeket nevelnek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után - a kedvezményt kötelező biztosítani. 2015. szeptember 0 l-től új szabályozás került bevezetésre az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetésben. 2015. szeptember 01-től a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekein kívül a három vagy több gyermekes, a tartósan beteg/fogyatékos gyermeket nevelő családok bölcsődés/óvodás gyermekei és a nevelésbe vett gyermekek is 100%-os normatívára váltak jogosulttá, illetve az ingyenesen étkezők köre kibővült azon gyermekekkel, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át (2015. évben 89.408,- Ft). 2015. évben (bölcsődés, óvodás, iskoláskorú) átlagosan 1786 gyermek után 90.651 E Ft-ot utaltunk át a Kalória Kht. részére. ADHATÓ ELLÁTÁSOK Az önkormányzati rendeletünk alapján az alábbi pénzbeli és természetbeni juttatásokat biztosítottuk 2015. évben: 2015. év fő összeg Önkormányzati segély, rendldvüli települési 1.061 13.291 E Ft támogatás Újszülött köszöntő 277 5.200 E Ft Rászorultsági étkezési tám. 10 401 E Ft Vidéki rász. étk. tám. 2 69EFt Önkormányzati segély Az önkormányzati rendeletünk alapján 2015. január 0 l-től a kiskorú gyermeket nevelő kérelmezők részére évente négy alkalommal volt adható önkormányzati segély/ rendkívüli települési támogatás elsősorban pénzbeli vagy természetbeni formában, amennyiben családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem érte el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42. 750,-Ft), egyedülálló esetén 200%-át (57.000,-Ft). 2015. évben 1061 fő részére, összesen 13.291 E Ft összegű önkormányzati segély/ rendldvüli települési támogatás került kifizetésre. Ebből az összegből a rászoruló szülők főként a taníttatás, ruházat magas költségei, a gyermek kórházi ápolása, gyógyszer- és gyógyászati

6 segédeszköz költségei (szemüveg), az év folyamán felmerülő iskolai költségek, miatt igényeltek segélyt. A középiskolában tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek már csak 50% normatív étkezési támogatásra jogosultak. A gödöllői lakóhellyel rendelkező, de vidéki középfokú oktatási intézményben tanuló rászoruló ügyfeleink gyermekei közül 2 fő részére a fennmaradó étkezési térítési díj 50%-a ldfizetéséhez (az önkormányzati segély keretén belül) természetbeni juttatásként összesen 69 E Ft összegű önkormányzati segély került kifizetésre. Újszülöttek köszöntése Az újszülöttek köszöntésére gyermekenként 20.000,- Ft-ot biztosít önkormányzatunk, 2015. évben 277 gyermek született városunkban, részükre 5.200 E Ft-ot fizettünk ki. Rászorultsági étkezési támogatás Rászorultsági étkezési támogatásként 100%-os térítésmentesség adható, ha a család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át (34.200,- Ft), 50%-os térítésmentesség adható, ha a nyugdíjminimum 130%-át (37.050,- Ft) nem haladja meg. Az általános iskola 1-VIIL osztályába járó (beleértve a 6-8 osztályos gimnáziumban tanulókat is), rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek 100%-os normatív étkezési támogatásra jogosultak. A középiskolában tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek azonban már csak 50% normatívára jogosultak. Rászorultsági étkezési támogatással segítettük a szülőket a fennmaradó 50% térítési díj kifizetésével. 2015. évben 10 gyermek részesült rászorultsági étkezési támogatásban, melyre 401 E Ft-ot fizettünk ki. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása IIL A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Bölcsődék A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszen;ezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük - ideértve a gyermekgondozási díj folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

7 A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Városunkban három önkormányzati fenntartású bölcsőde működik, a Képviselő-testület az intézmények Szakmai Programját valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát 2014. június 19-én hagyta jóvá. Az intézmények adatait az alábbi táblázat mutatja be: Bölcsőde átlag Átlag Átlag Csoportok Férőhely- Intézmény neve kihasználtsága 2015- létszám létszám SNI HH HHH száma szám ben% 2014 2015 l.számú Bölcsőde Gödöllői Palotakert 6 82 87 72 71 0 3 0 Bölcsőde 2.számú Bölcsőde Gödöllői Mesevilág 4 45 76 37 34 0 3 1 Bölcsőde 3.számú Bölcsőde Gödöllői Mézeskalács 4 48 67 34 32 0 0 0 Bölcsőde Összesen: 14 175 78 143 137 0 6 1 A táblázat adatai mutatják, hogy az intézmények kihasználtsága a beíratott gyermekek tekintetében átlagban 78 %. Ez a szám 22%-kal alacsonyabb a gondozott gyermekek tekintetében, mivel a beszoktatás időszakában jóval kevesebb gyermek tartózkodik az intézményekben, illetve az 1-3 éves korosztály életkori sajátosságából adódóan (immunrendszer kevésbé fejlett), a megbetegedések száma magas, ezért sok a hiányzás. Az intézmények adatai Gödöllői Palotakert Bölcsőde ( 2016. március l-ig 1. Számú Városi Bölcsőde) Cím: 2100 Gödöllő, Palota-kert 17. Férőhelyek száma: 82 fő Gödöllői Mesevilág Bölcsőde ( 2016. március l-ig 2. Számú Városi Bölcsőde) Cím: 2100 Gödöllő, Kossuth Lajos u. 5-7 Férőhelyek száma: 45 fő Gödöllői Mézeskalács Bölcsőde ( 2016. március l-ig 3. Számú Városi Bölcsőde) Cím: 2100 Gödöllő, Premontrei u. 8. Férőhelyek száma: 48 fő A fentiek értelmében az önkormányzat 175 férőhelyen biztosít bölcsődei ellátást azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

8 A bölcsőde, A Gyermekvédelmi törvényben meghatározott feladatok rövid ismertetése mint a gyermelg'óléti alapellátás része, a családban nevelkedő 20 hetes - 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű nevelését - gondozását végző intézmény. Ennek tükrében bölcsődéink feladata a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, gondozása, testiszellemi fejlődését elősegítő nevelése, segítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A bölcsődei nevelés célja, hogy a családdal együttműködve nevelje és segítse a gyermekeket személyiségük ldbontakoztatásában, lehetőséget adva arra, hogy egészségesen fejlődjenek, és tapasztalatokat szerezzenek. A célok megvalósítása a gondozási műveletek, valamint a játéktevékenységek során, a természetes kíváncsiságra épülve valósulnak meg. Szakmai feladatok A személyi feltételekben az elmúlt évekhez képest változás nem történt, a bölcsődei ellátás szakmai létszámminimum követelményeiben leírtak alapján jelenlegi létszámuk elegendő a feladatellátáshoz. Az intézmények a hatályos törvények, az érvényben lévő szakmai módszertani útmutatások, valamint a szakmai programokban megfogalmazottak szerint a bölcsődék egyéni arculatát megtartva, hagyományaikat ápolva, a fenntartóval, a szülőkkel valamint a jelzőrendszer tagjaival aktívan és hatékonyan végezték feladataikat. GONDOZÁSI DÍJ ADATAI HÓNAP Palotakerti Bölcsőde Mesevilág Bölcsőde Mézeskalács Bölcsőde 1;í 1;í 1;í a) a) a) -~... -~ <l) 'r;j 'r;j ~ ro '0 ~ -ro ro,.0 N '3,.0 N 0 ~ <l) "' "O <l) <l) ~ 1;l c= e= N e= ~ 1;l c= 0 <l) 0 <l) 0 öl) "' öl) öl) "' "' '0, -o, "' "',g '0 ~ "' '0,.0 N '3 "',g "' ~ :o 8 :o ~ -0 ti ~ te ~ ti ~ ~ ;:! te 8-0 :o '0 <l) 8-0 ~ -~ ~ <l) ro ~ <l) <l) -~ ~ ~ <l) N ~... N...... "' ro <l) ro "' s <l) ro "' ro <l) ro -0 8 ~ 8-0 -0 ~-!il 8,.0 ro e<:!,.0 -ro,.0 ro ~-!il 1;l ::-i N :.;:::;-i N :.p N :.p :.p N "O"' "O "O"' "O 1;l "O"' "' ~ 'r;j ~ -ro "' - ~ 'r;j~ "' - ~,.><: -~ ~ ro ro ~ ro N ~~ -~ ~ N <l) N N <l) N N <l),g 0 ~,g "O 1~,g.g ~,g e= <l) <l) e= <l) c= <l) <l) e= <l) e= <l) 0 0 0 Cl 6íl~ ~JJ 6íl Cl 6ílttl Cl ~~ ~ "' JANUÁR 314.475 57 19 118.650 32 13 102.900 23 10 FEBRUÁR 315.525 57 21 131.250 34 11 126.525 27 11 MÁRCIUS 309.750 56 19 131.250 34 11 120.225 27 14 ÁPRILIS 310.750 57 18 137.550 35 10 128.100 29 14 MÁJUS 313.950 58 20 177.975 38 7 131.250 29 15 JÚNIUS 309.750 59 13 0 0 0 128.100 28 15 JÚLIUS 284.550 55 7 177.975 38 7 0 0 40 AUGUSZTUS 7.350 3 29 63.000 20 5 100.315 23 7 SZEPTEMBER 227.100 51 11 94.500 25 5 119.700 16 14 OKTÓBER 276.975 60 13 117.075 30 10 124.957 19 16 NOVEMBER 303.975 64 16 184.950 32 10 137.550 22 17 DECEMBER 303.450 63 16 134.400 30 10 147.007 22 17 Összesen: 3.277.600 E ft 640 202 1.468.575 Eft 348 99 1.366.629 Eft 265 190 ~ 6íl füi 6íl

9 ÉTKEZÉSI KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÜLŐ GYERMEKEK SZÁMA Palotake1ti Bölcsőde Mesevilág Bölcsőde Mézeskalács Bölcsőde 82 férőhely 45 férőhely 48 férőhely étkezési étkezési étkezési Jogcím napok napok napok száma fő fő száma fő száma Rendszeres gyennekvédelmi kedvezményben részesül 6 562 2 52 1 54 Taitósan beteg vagy fogyatékos gyermek 6 671 1 42 1 74 Családjában ta1tósan beteg vagy fogyatékos gyenneket nevelnek 3 139 0 0 0 0 3 vagy több gyermekes családba nevelkedő gyennek 19 1580 9 745 20 2032 Családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező munkabér 130%-át 23 1295 14 507 8 476 ingyenes étkezésre jogosult gyermekek száma 57 4247 26 1346 30 2636 A Magyar Közlöny 2015. június 4-i számában megjelent a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXIII törvény. A jogszabály meghatározza azon gyermekek körét, aldknél a gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani. Ingyenes a bölcsődei étkezés a korábbi igénybe vevői körön túl, lta a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg, a nettó minimálbér 130 %-át (2015-ben ez 89.407,5 Ft), valamint ha az ellátott gyermek családjában tartós beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, illetve nevelésbe vettek.2015. évben nevelésbe vett gyermek ellátását nem igényelték. A táblázat adataiból kiolvasható a két új jogcím bevezetésével jelentősen ( 42%-kal) megemelkedett az ingyenes étkezésre jogosultak száma szeptembertől az intézménybe járó gyermekek 63 %-a ingyenes étkezésre jogosult

10 KIHASZNÁLTSÁGI MUTATÓK FELVETT LEHETSEGES TELJES/TETT KIHASZNALTSAG KIHASZNALTSAG GYERMEKEK GONDOZÁSI GONDOZÁSI FELVETT GONDOZOTT SZÁMA NAPOK SZÁMA NAPOK SZÁMA GYERMEKEKHEZ GYERMEKEKHEZ VISZONYÍTVA % VISZONYÍTVA % ~ ~ ~ jan. 74,95 1722 1064 91,40% 61,78% febr. 77,25 1640 1076 94,20% 65,60% ~ t~ ' ~ márc. 75,1 1804 1200 91,62% 66,51% ~~ t~ Qo ~ ~ ápr. 74,9 1640 1171 91,34% 71,40% ~ máj. 76,9 1558 1167 93,83% 74,90% júni. 75,2 1804 1191 91,74% 66,01% ~ ~ jú/i. 69,1 1476 847 84,28% 57,38% t: <.-; ~ aug. 49,83 492 236 60,77% 47,96% ~ ~ ~ t~ :::::: ~ :~ (,,!) szept. 53,95 1804 1049 65,79% 58,14% okt. 68 1722 1137 82,92% 66,02% nov. 78,47 1722 1214 95,70% 70,49% dec. 79 1312 822 96,34% 62,65% összesen /átlag 72 18696 12174 86,66% 64.()7% tz; ~ jan. 32,57 945 506 72,69% 53,54% ':::!. febr. 33 900 394 73,33% 43,77%!;; márc. 35,31 990 587 78,48% 59,29%.:..: '11) ~ '11) ápr. 35,7 900 501 79,30% 55,66% ~ t~ ~ ~ máj. 35,68 855 553 79,29% 64,67% ~ júni. 34,3 900 492 76,22% 54,66% t~ ~ :~ jú/i. 32 225 38 71,11% 16,88% ~ aug. 23 900 200 51,11% 22,22% ~ ~ szept. 22,59 990 417 50,20% 42,12% ~ ~ okt. 32,28 945 452 71,74% 47,83% t~ :::::: nov. 33 945 479 79,25% 50,68% ~ :~ (,,!) dec. 31 720 330 83,61% 45,83% összesen /átlag 39,5 10215 4949 72, 19% 46.43%.~!;; jan. 31,9 960 447 66,45% 46,56% ~ febr. 36,5 960 486 76,04% 50,63% ~ '11) ~ márc. 38,7 1056 639 80,77% 60,51% ~ ~ ápr. 40,3 960 611 83,96% 63,64% máj. 41,7 912 603 86,95% 66,11% '11) ~tz; í3 Qo júni. 40,09 1056 608 83,52% 57,57% ~""" ~ júli. 34,2 864 354 71,29% 40,97% í3 ~ aug. 27 240 100 56,25% 41,66% ~ ~ szept. 28,09 1056 553 58,52% 52,36% ~ ~ okt. 32,8 960 528 68,33% 55,00% te :::::: nov. 37,7 1008 616 78,57% 61,11% ~ :~ (,,!) dec. 40 816 453 83,33% 55,51% összesen!átlag 38,4 10848 5998 74,50% 54.30%

11 Karbantartások, beruházások Mindhárom bölcsőde az önkormányzatunk által biztosított felújítási-karbantartási keretet támogatói és szülői felajánlásokkal egészítette ki, így az évfolyamán az alábbi munkálatok, beruházások valósultak meg: Palotakerti Bölcsőde tisztasági festés a GlaxoSmithKline Biologicals Kft. 560. OOO Ft-tal, valamint fenyő faáruval, és kültéri fapác megvásárlásával támogatta az intézményt. A felajánlás lehetővé tette két EU szabványnak megfelelő kültéri játékeszköz megvásárlását és 10 db kültéri pad cseréjét. Mesevilág Bölcsőde tisztasági festés meghibásodott fűtésrendszer javítása csoportszoba padlózatának felújítása (szülői segítséggel) Mézeskalács Bölcsőde tisztasági festés öltöző szekrények cseréje 2 db homokozó árnyékolásának megvalósítása (szülői segítséggel) A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai Az év folyamán mindhárom intézményben belső ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzés vizsgálta a 32812011. (X/129.) Kormány rendelet által előírt kötelezően vezetendő nyilvántartások körét. Az ellenőrzés mindhárom bölcsődében azt igazolta, hogy a vizsgált terület szabályosan és eredményesen működik. Az ellenőrzés során a bölcsődékre vonatkozó összegző megállapítás az alábbi volt: A dokumentáltság példásan működik, a 32812011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján dolgoznak, az ott felsorolt formanyomtatványokat használják, az éppen aktuális nyomtatványok kitöltése egy esetben sem maradt el. Megállapítást nem kell tenni, intézkedési terv készítésére nincs szükség. Jelen előterjesztés mellékletét képezi a Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat által készített szalanai beszámoló, továbbá a jelzőrendszeri tagok 2015. évi működéséről szóló tájékoztató, melynek áttanulmányozását követően a Tisztelt Képviselő-testület elé terjesztem az alábbi határozati javaslatot. Gödöllő, 2016. május. "

12 HATÁROZATI JAVASLAT A Képviselő-testület a 2015. évi gyermelgóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelést elfogadja.

BESZÁMOLÓ A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2015. ÉVI SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Gödöllői Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Központ 2100 GÖDÖLLŐ, TESSEDIK SÁMUEL ÚT 4. Tel.: 28/513-605, 513-606, Tel./fax: 28/430-423

Tartalomjegyzék A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei.... 3 A gyermekek veszélyeztetettségének okai.... 5 Családgondozás alapellátásban......... 8 Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása... 10 A családból kiemelt gyermekek szüleinek gondozása... 13 Hallgatók és gyakornokok......................... 15 Együttműködés támogatókkal, civil és egyházi szervezetekkel.... 16 Szabadidős programok......... 17 Együttműködés a jelzőrendszer tagjaival... 18 Összegzés...... 19 1

A tanítás csak információt tölt a fejekbe, de a nevelés: növel. Nem mennyiséget ad, hanem minőséget. Segít egy rózsának igazi rózsává válni. És egy gyereknek megtalálni és kibontani önmagát. Müller Péter A beszámoló A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról" szóló 1997. évi XXXl tv. 96. (6) bekezdésnek és a 14911997. (IX 10.) Kormányrendelet A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról XXIV. fejezet 170/A (1 O.számú melléklet) értelmében, a Gyermekjóléti Szolgálat adatai, tapasztalatai, a jelzőrendszeri tagok véleménye és az éves tanácskozás anyaga alapján készült. 2

A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei A szolgálat munkáját az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről, illetve a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról és gyermekvédelmi gyámügyi eljárásról szóló törvények és a Szociális Munka Etikai Kódexe alapján végezte 2015-ben. A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekjóléti alapellátások biztosításával hozzájárul a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez, valamint a kiemelt gyermek családjába való visszahelyezéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat a problémák megszüntetése érdekében a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 6. -ának értelmében a szolgáltatásokat az ellátások teljesítésével (gondozás), az ellátások közvetítésével (szolgáltatás), szervező tevékenységgel (szervezés) biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítésmentes. Gondozás módja: információnyújtás tanácsadás környezettanulmány készítése ügyintézés, közvetítés más intézmény felé segítő beszélgetés jelzőrendszeri ügyelet megtartása gondozott családok rendszeres látogatása javaslattétel gyermekvédelmi intézkedésre adminisztráció Szervezés módja: kapcsolatok építése, ápolása észlelő és jelzőrendszer működtetése szabadidős programok szervezése esetmegbeszélések, esetkonferencia megtartása szakmaközi megbeszélések szervezése 3

együttműködés civil szervezetekkel, kulturális és szabadidős intézményekkel helyi gyermekvédelmi felmérések, helyzetértékelések elkészítésében való részvétel Szolgáltatás módja: szolgáltatások közvetítése tájékoztatás jogokról, ellátási formákról, érdekvédelemről akciók, adománygyűjtések szervezése, bonyolítása kérvények, kérelmek kitöltése, továbbítása A Gyermekjóléti Szolgálat egyéb szolgáltatásai: pszichológiai tanácsadás 2015-ben heti egy alkalommal, szerdai napokon, mgyenes pszichológiai tanácsadásra volt lehetőség. A szolgáltatás igénybe vétele előjegyzés alapján történt. A krízis helyzetben lévők előnyben részesültek. jogsegély szolgálat Az intézmény ingyenes jogsegélyszolgálatát minden második hétfőn, előjegyzés alapján vehették igénybe a kliensek. ruha és egyéb adományok gyűjtése Minden kedden délelőtt volt rá lehetőség, hogy az intézménybe beadott használt ruhákból térítésmenetesen válogassanak az arra rászorulók. Bútor, háztartási berendezések, eszközök közvetítését is vállaltuk. Emellett alkalomhoz kötötten (karácsony) élelmiszer, játék adományok közvetítése is folyt. hallgatók fogadása A Gyermekjóléti Szolgálat lehetőséget nyújtott szakirányú felsőfokú és középfokú képzésben tanuló hallgatók szakmai gyakorlatának teljesítéséhez. önkéntesek fogadása A Gyermekjóléti Szolgálat fogadta a közösségi szolgálatban résztvevő diákokat. Veszélyeztetett gyermekek esetében esetmegbeszélő konferencia 11 alkalommal történt a jelzőrendszeri tagok és az érintett család részvételével. Szakmaközi megbeszélés 6 alkalommal került megrendezésre. A jelzőrendszer munkájának értékelését, az éves tanácskozást 2016. február 26-án tartottuk. 4

A gyermekek veszélyeztetettségének okai A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. n) pontja szerint a veszélyeztetettség olyan -a gyermek vagy más személy által tanúsított- magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a településen élő veszélyeztetett gyermekek figyelemmel kísérése, a veszélyeztetettség megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetés megszüntetése. A gondozás során a prevenciós jellegű feladatokra kevesebb idő jut, a már kialakult veszélyeztetés, a krízishelyzet megoldása és az adminisztratív feladatok megnövekedése miatt. A gyermekek veszélyeztetésének megelőzése érdekében, a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet feladatként jelöli meg az észlelő- és jelzőrendszer működtetését. Az észlelő-és jelző rendszer írásban, krízishelyzet esetén szóban (majd írásban pótlólag) tájékoztatja a Gyermekjóléti Szolgálatot a gyermeket veszélyeztető tényezőkről. Figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, a közösségi viszonyokat, az ellátó intézményeket. Tagjainak együttes munkájával megoldja a család, a gyermek helyzetét. Az elmúlt évben anyagi jellegű problémák, az iskolai hiányzások, családi konfliktushelyzetből, válás és kapcsolattartásból adódó problémák fordultak elő a leggyakrabban. A szülői elhanyagolás, az igazolatlan iskolai mulasztások, a családon belüli bántalmazás mellett, számos jelzés érkezik magatartás- és teljesítményzavarral küzdő gyermekekről. a szülők és a család életviteléből adódó problémák, családi konfliktusok: A diszfunkcionálisan működő családok felerősítik a gyermeket érő negatív külső hatásokat. Előfordul, hogy a gyermek apa nélkül, csonka családban nevelkedik. Az anya érzelmi kiegyensúlyozatlansága szintén károsítja a gyermek egészséges személyiségfejlődését. A válások, a kapcsolatok felbomlása érzelmi válságot alakít ki a gyermeknél. A nyugtalan családi légkörben gyakoriak a veszekedések, viták. Ezek bizonytalanságban tartják a gyermeket. A költözködések folyamatosan kiszakítják megszokott környezetéből, baráti közösségéből. Ez különösen a Családok Átmeneti Otthonába élő gyermekeknél igaz. A szocializáció elsődleges színtere a család, de a folyamatot akadályozzák a fenti problémák. 5

szülői elhanyagolás Az elhanyagolás, a testi, egészségbeli, tanulási és érzelmi szükségletek megvonását jelenti. Ide tartoznak az igazolatlan hiányzások, az elmaradt védőoltások és orvosi vizsgálatok, nem használt gyógyászati segédeszközök. A gondozási feladatok elhanyagolása, a piszkos ruha, ápolatlan köröm, sőt a fejtetvesség kezelésének elmulasztása is ebbe a csoportba tartozik. családon belüli bántalmazás: A fizikai bántalmazás mellett, sajnos gyakran találkozunk az érzelmi bántalmazással, és ritkán, de előfordul a szexuális bántalmazás is. Az érzelmi bántalmazás a gyermek teljes elutasításától, a folyamatos lekicsinylésen át, a válási procedúrában eszközként történő felhasználásig terjed. Szolgálatunknál 2015-ben 8 bántalmazott gyermeket tartottunk nyilván. A kiskorúak közül 3 fizikai bántalmazott, 2 érzelmi és 1 szexuális bántalmazott volt. anyagi problémák: A családban jelentkező anyagi problémák, munkahely elvesztése, jövedelemformák átalakulása, csökkenése, az ésszerűtlen pénzbeosztás továbbra is nehezíti a gyerekek helyzetét. magatartászavar, teljesítményzavar, gyermeknevelési problémák: Előfordul, hogy a szülők nem ismerik fel a gyermek rosszalkodása" hátterében álló valós problémákat, vagy elutasítják azt. A válási, kapcsolattartási gondokkal küzdő szülők gyermekei az iskolai teljesítményük gyengülésével, agresszivitással, vagy visszahúzódással reagálnak a helyzetre. Az együttműködésre nem hajlandó család esetén, a családgondozó védelembe vételre tett javaslatot a Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatalának Járási Gyámhivatala felé. A gyámhivatal védelembe vett gyermekek esetében kötelező magatartásszabályokat állított fel a szülőknek és esetenként a gyermeknek is. A védelembe vétel eredménytelensége esetén sor kerülhet a családból való kiemelésre. Az elmúlt évben 46 gyermeket gondozott a szolgálat védelembe vétel keretében. 6

Az alábbi diagram a leggyakrabban előforduló problémákat, veszélyeztetési okokat mutatja 2015- ben. Leggyakrabban előforduló problémák ILlAnyagi DCsaládi konfliktus!si Iskolai hiányzások f8'j Válás, kapcsolattartási konfliktus B:l Szülői elhanyagolás D Szülök, család élet\atele liiiil Családon belüli bántalmazás ld Magatartászavar, teljes ítményzavar D Gyermekne\elési problémák f8'j Szabálysértés- lopás 7

Családgondozás alapellátásban Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével összhangban a Gyermekvédelmi Törvény a gyermek érdekeit és jogait helyezi előtérbe, elsőbbséget adva a családban történő nevelkedésnek. A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. A családgondozók 2015-ben 209 gyermeket gondoztak, ebből alapellátottak száma 124 volt, mely 81 családot érint. 46 gyermek védelembe vételi eljárás keretében volt gondozott, ez 25 családot érint, és 2 család esetében 3 gyermek ideiglenes hatállyal lett elhelyezve. További 36 gyermek nevelésbe vettként volt gondozott, 18 család volt érintett. Tanácsadáson 365-en jelentek meg. Hátrányos helyzetűként 58, halmozottan hátrányos helyzetűként 29 gyermeket tartottak nyilván. A Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott gyermekek életkora 2015 l2l 0-2 é\es ISl 3-5 é\es 06-13 é\es D 14-17 é\es A családgondozó az esetek összes körülményeinek feltárása után mérlegelte, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önkéntes alapellátásban történő gondozás során. Az együttműködés alatt, a családgondozó személyes segítő kapcsolat keretében támogatta a gyermeket, az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében. A gondozás során, a családgondozó kezdeményezte és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti 8

ellátásokkal összehangolta a szülők részére a szociális alapellátás keretében nyújtott szolgáltatásokat. Segítette a szülőket gyermekeik gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében. A legtöbb alapellátott eset kapcsán, több problémával áll szemben a család. Az anyagi problémák, a megélhetési gondok, a munkanélküliség, a rossz lakáskörülmények gyakran együtt járnak párkapcsolati problémákkal, családon belüli konfliktusokkal. A családgondozó, a családgondozás során legalább havonta találkozott a családdal a Gyermekjóléti Szolgálatban, vagy a család otthonában. Krízishelyzetben akár napi rendszerességgel tartott kapcsolatot. Az együttműködés során a gyermekekkel foglalkozó jelzőrendszeri tagokkal is rendszeresen konzultált a hatékonyság érdekében. Gondozási tervben rögzítette az érintettek feladatait. A családgondozó, a gondozási tervet hat hónap után értékelte, eredményesség esetén az esetet lezárta. Eredménytelenség esetén az alapellátást meghosszabbította, vagy védelembe vételre tett javaslatot. 9

Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása A várandós gondozás célja, a várandós nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen történő megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a gyermek korai kötődésére, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés. A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekjóléti szolgáltatás feladata a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése." Várandós anya szociális válsághelyzetéről olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet, vagy ezek következtében kialakult állapot tehet, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ez által veszélyezteti a magzati fejlődést, a gyermek egészséges megszületését. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, csökkentése, illetve megszüntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát tájékoztatja: az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokról, illetve abba a gyermekörökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről, a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről. A szolgálat közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében. A gyermekjóléti szolgálat, a születendő tájékoztatja gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát az örökbe adás lehetőségéről, az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek tevékenységéről és elérhetőségéről, arról, hogy bármely gyámhatóság és területi gyermekvédelmi szakszolgálat, részletes 10

tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, és hogy bármely gyámhatóság illetékes a szülői nyilatkozat felvételére, arról, hogy az örökbefogadási eljárás lefolytatására melyik gyámhivatal illetékes, valamint a gyermeknek az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokba történő elhelyezésének lehetőségéről és annak jogi következményeiről. A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védőnő várandós anya szociális válsághelyzetben van. haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a Amennyiben a védőnőnek a tudomására jut, hogy szociális válsághelyzetben levő várandós anya van a körzetében, írásban értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot és a házi gyermekorvost, háziorvost. A Védőnői Szolgálatnak legfontosabb feladata az anya folyamatos, és minden oldalról történő támogatásának a megszervezése, fenntartása, de ugyanolyan fontos szerepe van a felvilágosításban. Előadások keretében felhívja a fiatalok figyelmét a bekövetkezett terhesség esetén a magzatvédelem fontosságára, a gyermek iránti felelősségérzetre. 2015-ben válsághelyzetben lévő kiskorú várandós édesanyáról a Védőnői Szolgálat 2 esetben jelzett Gyermekjóléti Szolgálatunknak. A jelzések során az egyik édesanya a nem megfelelő lakhatási körülmények miatt szorult a szolgálat támogatására. A másik édesanya megfelelő háttérrel rendelkezett, de életkora miatt volt köteles jelezni a védőnő, és segítenie a családgondozónak. Sajnos a fiatal várandósok nem tartják fontosnak, hogy befejezzék az iskolát, ösztönözni kell őket. A Gyermekjóléti Szolgálat feladatai: tájékoztatást nyújt a Védőnői Szolgálattal való együttműködés fontosságáról és terhes gondozás szükségességéről, segít a baba fogadásához szükséges megfelelő lakókörnyezet kialakításában és adományokkal támogatja az édesanyát (pl.: gyermekágy, pelenkázó, babaruhák, babakocsi, egyéb), a szolgálat, az anya kapcsolatrendszerének feltérképezése után összekapcsolja a megfelelő segítő emberekkel, akik nem csak tanácsokkal, de anyagilag is támogatni tudják az édesanyát gyermeke nevelése során, szükség esetén segítő szakemberekhez irányítja az anyákat (pl.: pszichológus, jogsegélyszolgálat), amikor az édesanya nem képes és nem tudja vállalni a gyermeket, tájékoztatja az örökbe 11

adás lehetőségéről, nem megfelelő lakókörnyezet esetén, segít, hogy az anya családok átmeneti otthonába juthasson, ahol megfelelő körülmények között és megfelelő támogatással gondoskodhat gyermekéről. 12

A családból kiemelt gyermekek szüleinek gondozása 2015-ben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39. (5) bekezdése még a gyermekjóléti szolgáltatás feladataként határozta meg a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a családgondozás biztosítását. Ennek keretében a szülő számára, a gyermek családjába történő visszailleszkedéshez, illetve a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához nyújtott segítséget. A gyermek családból való kiemelését rendszerint egy hosszabb, éveken át tartó gondozás előzi meg, de előfordul olyan eset is, amikor egy féléves gondozás után kerül sor kiemelésre, tankötelezettség elmulasztása miatt. Sok esetben sikertelen az önkéntes együttműködés, a védelembe vétel sem hoz eredményt, a veszélyeztetettség megszüntetésének módja a családból való kiemelés marad. A családból való kiemelés a veszélyeztetettség mértékétől függően, történhet ideiglenes hatályú elhelyezéssel és nevelésbe vétellel. Az ideiglenes hatályú elhelyezésre akkor kerül sor, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete, vagy önmaga súlyosan veszélyezteti. Az ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyámhivatal, a gyermek korától függően helyezi el a kiskorút. A tizenkét éven aluli gyermekeket a gyámhivatal nevelőszülőkhöz, a tizenkét évet betöltött gyermekeket gyermekotthonba, vagy lakásotthonba helyezi. Előfordulhat olyan eset is, amikor az egyik családtagnál, rokonnál, például nagyszülőnél történik az elhelyezés. Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára harminc nap múlva kerül sor. Amennyiben az elhelyezést kiváltó okok megszűntek, a gyermek visszahelyezhető a családba. Ha a veszélyeztetettség okai továbbra is fennállnak, a gyámhivatal elrendeli a nevelésbe vételt és kijelöli a gyermek gondozási helyét. Amennyiben a gyermek nevelésbe vétele vált szükségessé, elhelyezési tárgyalásra került sor, melyen a családot jól ismerő családgondozó is részt vett. A tárgyalás lehetőséget biztosított arra, hogy a családgondozó megismerje a gyermeket tovább gondozó személyeket, nevelőszülőt, nevelőszülői tanácsadót. A nevelésbe vételt követően a családgondozó elkészítette a GYSZ-7" - adatlapot, melyben a gyermek visszahelyezése érdekében a szülő számára megfogalmazásra kerülnek a kitűzött célok, feladatok és azok teljesítésének határideje. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója az elmúlt évben is támogatta a szülőket a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában. A családgondozó információkkal, tanácsokkal vagy hivatalos ügyek intézésével segítette a szülőket abban, hogy lakó- és életkörülményeik alkalmassá váljanak a gyermek családba történő visszahelyezésére. Ezenkívül segítette a szülőt a munkakeresésben, pszichológushoz 13

irányította, mellyel lelki támogatást is nyújtott. A visszahelyezés érdekében fontos, hogy a szülő és a családgondozó között egy bizalmi kapcsolat alakuljon ki. Ez azonban nagyon nehéz, mivel korábban a családot gondozó családgondozó tett javaslatot a gyermek családból történő kiemelésére. Ilyenkor célszerű lehet családgondozó váltás., A gyermek visszahelyezése érdekében feladata, hogy személyes segítő kapcsolat keretében segítse a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítását. Fontos, hogy a távolság ne szakítsa szét a vér szerinti családhoz fűződő köteléket. Ennek érdekében lényeges, hogy a családgondozó ösztönözze a szülőket arra, hogy éljenek a kapcsolattartás lehetőségével. A nevelésbe vétel ideje alatt a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója kapcsolatot tartott a gyermekotthon illetékes szakemberével, nevelőszülővel, nevelőszülői tanácsadóval, vagy a gyermekvédelmi gyámmal. A gyermekek meglátogatására a gondozási helyen sajnos nem volt lehetőség, mivel a látogatást sem időben, sem anyagilag nem tudta vállalni a Szolgálat. Telefonon és levélben érdeklődött a nevelőszülőnél, a gyermekotthon vezetőjénél, a nevelőszülői tanácsadónál és a gyermekvédelmi gyámnál. Tapasztalatok szerint kevés az olyan eset, amikor a gyermek visszakerülhet vér szerinti családjába. A Gyermekjóléti Szolgálat minden gondozási eset kapcsán törekedett arra, hogy csak valóban indokolt esetben történjen kiemelés, mivel elsődleges szempont, hogy a gyermek a saját családjában nevelkedjék. 14

Hallgatók és gyakornokok A Gyermekjóléti Szolgálat a Wesley János Lelkészképző Főiskola Szociális Munkás Szakáról és a Semmelweis Egyetem Mentálhigiénés Intézetéből fogadott hallgatókat. A gyakorlatok során a hallgatók megismerkedtek az intézmény feladataival, működésével, a szolgálatban használt dokumentációval. Bepillantást nyertek az egyéni esetkezelésbe, a jelzőrendszer működésébe, bekapcsolódtak a szabadidős programokba. A hallgatók gyakorlati idejük eltöltésekor a Szociális Munka Etikai Kódexének előírásait betartva vettek részt a munkában. 15

Együttműködés támogatókkal, civil és egyházi szervezetekkel A Gyermekjóléti Szolgálat és a civil, illetve egyházi szervezetek közötti együttműködés a gondozott gyermekek és családjaik külső támogatásában különböző területeken valósul meg. Támogató segítségnyújtás, tartós élelmiszer adomány, bútor, pelenka, tisztítószer adomány, albérlet keresés, munkahely keresés, költözéskor segítségnyújtás, ruhaosztás, programok szervezése, tájékoztatás ingyenes képzésekről, együttműködés. egészségügyi vizsgálatok, jótékony célú megmozdulások során van Egy-egy üggyel kapcsolatban, esetmegbeszélő konferencián is részt vesznek, ezzel is elősegítve a rászoruló családok többirányú támogatását, a támogató feladatok megosztását és összehangolását. Együttműködő szervezetek: Regina Közhasznú Alapítvány Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesülete intézmények Szülői Munka Közösségei Gödöllői Kulturális és Szociális Kiemelten Közhasznú Egyesület Tessedik Sámuel Alapítvány Családok Átmeneti Otthona Máltai Szeretetszolgálat Pszichoszociális Fogadó Félkör Alapítvány Szeretet Lángja Gyülekezet Katolikus Caritas Református Egyház Evangélikus Egyház A Gödöllői Török Ignác Gimnázium tanulói 50 órás önkéntes közösségi szolgálat keretében, segítő munkát végeztek az intézményben. 16

Szabadidős programok A Gyermekvédelmi törvény szerint a Gyermekjóléti Szolgálat feladata a szabadidős szervezése. programok Rendszeresen tartottunk foglalkozásokat általános iskolákban. Programjaink elsősorban kézműves foglalkozásokból álltak, melyek anyagköltségeit az intézmény biztosította. Az elmúlt évben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott családok gyermekeivel a budapesti Állatkertbe és a veresegyházi Medveparkba kirándultunk. A kirándulások a gyermekek részére teljesen térítésmentesek voltak. Rajzpályázatunkra, amelyet Boldog család titka" címmel írtunk ki, 188 rajz érkezett. A díjazottak belépőt nyerhettek a Gödöllői Királyi Kastélyba és a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Kömyezettanulmányi Kar Botanikus Kertjébe, továbbá tanszereket, játékokat, könyveket és édességet kaptak. Tevékenységünket még a Gödöllői Városi Múzeum is támogatta. A Családok Karácsonyán 100 családot ajándékoztunk meg tartós élelmiszerekből összeállított csomaggal. Megvendégelésükről a Réti Karamell Cukrászda gondoskodott. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 100 gyermek számára a Gyermekjóléti Szolgálat megszervezte a nyári gyermekétkeztetést. A napi egyszeri meleg ételt az Alma Mater Étterem biztosította. A gyermekek az ételt helyben is elfogyaszthatták, de ételhordóban el is vihették. A családok, a visszajelzések alapján, elégedettek voltak az étel minőségével és mennyiségével is. Az étkezéshez kapcsolódóan heti két alkalommal, kézműves foglalkozások és családi nap megszervezésére került sor a Gyermekjóléti Szolgálatban. A fent felsorolt foglalkozásokra a szükséges alapanyagokat intézményünk biztosította. 17

Együttműködés a jelzőrendszer tagjaival A jelzőrendszer 2015. évi működésről szóló tájékoztatót a melléklet tartalmazza. A tájékoztatót a jelzőrendszeri tagok a 2016. február 26-án megtartott éves tanácskozáson elfogadták. 18

Összegzés A Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt év munkájának tapasztalatai alapján az alábbi összegzést nyújtja: A jelzőrendszeri tagok eleget tettek jelzési kötelezettségüknek. A kapcsolattartás rendszeres volt az intézmények és a Gyermekjóléti Szolgálat között. A szolgáltatást igénylők száma jelentősen megemelkedett. A családok problémái a korábbi évekhez képest összetettebb lett. Az igazolatlan hiányzások miatt védelembe vett gyermekek száma csökkent. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése visszatartó erőt jelent a tankötelezettséggel érintett korosztálynál. Szükség lenne gyermekek átmeneti otthonára és családok átmeneti otthonára, hogy krízishelyzetben elkerülhető legyen a szakellátásba történő elhelyezés. Gödöllő, 2016. április 25. ~ Íl. í I \ (J \}JJl,\ Forrainé Murányi Judit Intézményvezető 19

GYERMEKVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ A JELZŐRENDSZER 2015. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL A JELZŐRENDSZER! TAGOK VÉLEMÉNYE ALAPJÁN Gödöllő, 2016. február 26. Összeállította: A Gödöllői Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Központ 1

TARTALOMJEGYZÉK Jelzőrendszeri tagok............ 3 Bölcsődék...... 5 Óvodák... 8 Iskolák............ 11 Iskolai védőnők................................ 21 Területi védőnők................................... 24 Gyermekorvosok............ 26 Rendőrség... 28 Pedagógiai Szakszolgálat.......... 30 Pártfogó felügyelő............. 32 Családsegítő Szolgálat..................34 Gyermekjóléti Szolgálat.................. 36 Összegzés........................ 45 2

Minden gyerek jó. Jó, ha jól érzi magát a világban, ha biztonságban van. Ha a szülei mosolyognak, ő is mosolygós. Ha feszültek, ő is feszült. Ha barátságosak, ő is barátságos. Ha nem őszinték, ha titkolóznak, ő is így tesz. Szomjazik a jó példára és a szeretetre." Vida Ágnes A Gyermekjóléti Szolgálat a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 9. (1) bekezdés k) pontja és (5) bekezdése értelmében minden év február 28-ig tanácskozást szervez, amelyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek további működésükre. A szakmai tanácskozást követően a szolgálat a 15/1998 (IV. 30.) NM rendelet 9. ( 4) bekezdése alapján elkészíti az éves j elzőrendszeri intézkedési tervet. Az értékeléshez az alábbi intézmények részére állítottunk össze és küldtünk szempontsort. A *-al jelölt intézmények a szempontsort kitöltötték, illetve információt szolgáltattak. Az átfogó értékelés a visszaküldött anyagok és a Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalatai alapján készült. Bölcsődék: Gödöllői Palotakert Bölcsőde (korábbi neve: Gödöllő Város Önkormányzat 1. sz. Bölcsőde)* Gödöllői Mesevilág Bölcsőde (korábbi neve: Gödöllő Város Önkormányzat 2. sz. Bölcsőde) * Gödöllői Mézeskalács Bölcsőde (korábbi neve: Gödöllő Város Önkormányzat 3. sz. Bölcsőde) * Óvodák: Gödöllői Kastélykert Óvoda (korábbi neve: Martinovics Úti Óvoda)* Gödöllői Mesék Háza Óvoda (korábbi neve: Szent János Utcai Óvoda)* Szent Imre Katolikus Általános Iskola Tagóvodája* Gödöllői Mosolygó Óvoda (korábbi neve: Kazinczy Körúti Óvoda)* Gödöllői Palotakerti Óvoda (korábbi neve: Palotakerti Óvoda)* Gödöllői Zöld Óvoda (korábbi neve: Zöld Óvoda)* Gödöllői Kikelet Óvoda (korábbi neve: Egyetem Téri Óvoda)* Gödöllői Szabad Waldorf Óvoda (korábbi neve: Waldorf Óvoda) Gödöllői Fenyőliget Óvoda (korábbi neve: Táncsics Mihály Úti Óvoda)* Gödöllői Református Óvoda (korábbi neve: Református Óvoda) 3