SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS VÁLTOZÁSAI 2015 Készítette: Pestuka Gabriella Osztályvezető
A 2016/17-es tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák: szakközépiskolák szakgimnáziumok, szakiskolák szakközépiskolák Ingyenessé válik a második szakképesítés megszerzése.
Jogszabályi háttér Az Országgyűlés a 2015. május 27-i ülésnapján elfogadta a 2015. évi LXVI. törvényt, amely módosította a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényt, a szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvényt
Köznevelési törvény változásai A szakgimnáziumban szakmai érettségi vizsga és szakképesítés lesz szerezhető. 9-12. évfolyamon közismereti képzés mellett szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyhat majd, ezt követően az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint érettségire épülő emelt szintű technikus szakképesítés szerezhető; a képzés 4+1 éves. A szakiskolák helyébe lépő szakközépiskolákban az első három év után szakmai vizsgát tehetnek a diákok, majd további két év alatt felkészülhetnek az érettségire. a képzés 3+2 éves A szakiskola elnevezés ezentúl azokra az intézményekre vonatkozik, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulókat készítik fel szakmai vizsgára. a képzés időtartama 3+2 év
Köznevelési törvény változásai 2 Létrejönnek a szakképzési centrumok. Megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz centrumot hoznak létre. A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább. A törvénymódosítással 25 éves korig meghosszabbították a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel lehetőségét. Az első szakképesítést bárki, korra való tekintet nélkül, a felnőttoktatás nappali munkarendje szerint megszerezheti.
Két szakképzés ingyenes Azok számára jó ez a lehetőség, akik nem képesek vagy nem szeretnének magasabb szinten továbbtanulni. Másik kedvezményezetti kör, akiknek szakmai karrierjük, pályafutásuk megerősítéséhez indokolt egy további szakképesítés megszerzése.
Szakképzési Hídprogram A lemorzsolódás csökkentését célzó új intézkedés a szakképzési hídprogram. A hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint rész-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. Sikeres záróvizsga esetén alapfokú iskolai végzettséget lehet vele szerezni. Az a tanuló jelentkezhet, a programba, aki a tizenötödik életévének betöltéséig legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen.
Szakképzési Hídprogram Az is bekerülhet a programba, aki már nem tanköteles, és a képzésbe való belépésig legfeljebb a 23. életévét töltötte be. A szakképzési hídprogram nem ismételhető meg. A szakképzési hídprogramban résztvevő tanuló ösztöndíjat kap. A programban szakközépiskolák és szakiskolák vehetnek részt. Az intézményeket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jelöli ki.
A szakképzési hozzájárulás rendszere A szakképzési hozzájárulás teljesíthető: az állami adóhatóság felé a kötelezettség megfizetésével gyakorlatigényes alapképzés, valamint a duális képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal Alapvetően továbbra is igaz, hogy a szakképzési hozzájárulás célja a gyakorlatigényes alapképzés, valamint a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzés támogatása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprészének csökkenése miatt a gazdálkodó szervezetek a jelenleg pályázati úton nyújtott támogatásokat közvetlenül a szakképzési hozzájárulás teljesítésével vehetik igénybe.
A támogatások kiváltása úgy történik, hogy a kötelezett bruttó kötelezettsége mértékének csökkentésénél figyelembe vehető jelenlegi normatívát bizonyos feltételek teljesülése esetén megemelik. 2015-re 453 ezer forint/fő/év összegű az alapnormatíva. Az állami szakképző intézményekben visszaállítják a gyakorlati oktatásvezető munkakört. Az ő feladatuk lesz a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás is.
Szakképzési hozzájárulás változásai Elsődleges változás az, hogy a törvénybe bekerültek az egyéb szervezetek, mint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek Nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni a szociális hozzájárulás alapja után, ugyanakkor 2016. január 1-jétől csökkenthetik a bruttó kötelezettségüket. Meghatározásra került a duális képzés fogalma is, amelynek költségeivel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség is csökkenthető.
Szakképzési hozzájárulás változásai Kibővült a csökkentő tételek köre: a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést szervezők számára az alap csökkentő tételen felül kiegészítő csökkentő tételekkel is lehet számolni 2016. január 1- jétől beruházási kiegészítő csökkentő tétel : minden hozzájárulásra kötelezett (így az egyéb szervezet is), a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházás költségeit elszámolhatja, oktatói kiegészítő csökkentő tétel az a kis- és középvállalkozás alkalmazhatja, aki a gyakorlati képzést nem főtevékenységként végzi tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel a 9. évfolyamosok képzésére használt tanműhely költsége (egyéb szervezetek, illetve főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek kivételével).
Egyéb változások: 2016. január 1-jétől a saját munkavállaló képzésének elszámolása tekintetében a 45 fő tanulószerződéses tanulóra vonatkozó feltétel teljesíthető ún. partner- vagy kapcsolódó vállalkozás keretében is. Megfogalmazásra került a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma. A hiány-szakképesítést tanulók ösztöndíjának hivatalos elnevezése Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj lett, és a jövőben majd nem csak szakiskolások részesülhetnek benne Új kötelező adat a teljesítési megbízotti szerződésnél (átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésnél) a gyakorlati képzés helyszíne.
Együttműködési megállapodás Az iskola és a gazdálkodó szervezet köthet nyári időszakban összefüggő szakmai gyakorlatra, tanítási év idején kiegészítő szakmai gyakorlatra. Összefüggő nyári gyakorlat (a 9., 10., 11. évfolyamos szakközépiskolai tanulónál), időtartamára az egyéb juttatásokon felül nem kell pénzbeli juttatást biztosítani. A törvényi feltételek esetén a szakközépiskolai tanulónak, valamint a szakiskolai tanulónak az egyéb juttatásokon kívül pénzbeli juttatást is kell biztosítani, melynek mértéke a minimálbér 15 %. Minden megkezdett hét teljes hétnek számít bérkifizetés szempontjából. A tanulónak járó bért az utolsó gyakorlati napot követően kell kifizetni.
Együttműködési megállapodás Szorgalmi időszakban: Amennyiben a gyakorlati órák száma nem haladja meg a képzés 40 % - át, az évközi gyakorlat esetén nem kell pénzbeli juttatást biztosítani a tanuló számára, csak az egyéb juttatásokat. A pénzbeli juttatás összegét csökkenteni kell a mulasztott napok arányában, ha a tanuló igazolatlanul távol marad. A kifizetés időpontja is pontosításra került, eszerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megtörténnie a kifizetésnek.
Kötelező tanulói juttatások: munkaruha és védőfelszerelés (iskola, vagy fenntartója, vagy a gyakorlati képzőhely biztosítja) felelősségbiztosítás (iskola, vagy fenntartója biztosítja) rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálat (iskola, vagy fenntartója biztosítja) étkezés vagy étkezési hozzájárulás (gyakorlati képzőhely biztosítja) munkavédelmi-, tűzvédelmi- és balesetvédelmi oktatás (gyakorlati képzőhely biztosítja) tisztálkodási eszközök (gyakorlati képzőhely biztosítja)
Általánosságok A Foglalkozási naplót minden együttműködési megállapodással rendelkező gazdálkodó szervezetnek vezetni kell Az együttműködési megállapodással gyakorlati oktatáson résztvevő tanulót NEM kell bejelenteni az OEP és a NAV felé, a tanuló a tanulói jogviszonya alapján biztosított Nem kell fizetni utána egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot sem. Az Szja tv. 1. sz. melléklete alapján a tanuló gyakorlati képzésben kapott juttatása SZJA mentes bevétel.
Munkaügyi ellenőrzés Az Együttműködési Megállapodás dokumentuma már a tanuló első munkanapjától legyen a gyakorlati helyen, mert a Munkaügyi Felügyelet ellenőrizheti a jogviszonyt. A Jelenléti ívet is minden nap alá kell írnia a tanulónak. Figyelemmel kell lenni a tanuló életkorára, mert ez befolyásolja a munkanapok számát. Fontos azonban, hogy a gazdálkodók, csak olyan tanuló után érvényesíthetnek havi csökkentő tételt, aki nappali munkarendben tanul, és aki után az iskola is állami képzési támogatást kap.
Csökkentés A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés. A gyakorlati képzést szervező, KIVA szerint hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés. A gyakorlati képzést szervező, KATA szerint hozzájárulásra kötelezett csak munkavállalója után érvényesítheti a csökkentő tételt. Nem csökkentheti bruttó kötelezettségét a kötelezett, aki, a törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik.
Visszaigénylés Együttműködési megállapodás (EM), Tanulószerződés (TSZ) Együttműködési megállapodás (EM) és tanulószerződés (TSZ) alapján elszámolható csökkentő tétel együttesen > mint a bruttó kötelezettség és EM >= bruttó kötelezettség, csak a TSZ szerint számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél. EM < bruttó kötelezettség és EM >= TSZ, csak a bruttó kötelezettség mértékéig lehet csökkenteni EM < TSZ, a csökkentő tételek összeadódnak és a bruttó kötelezettségből levonva a különbözet visszaigényelhető. Ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége 0, csak a tanulószerződés alapján számított csökkentő tételt lehet figyelembe venni a visszaigénylésnél.
Mit vizsgál a NAV? A normatíva pontos kiszámítását, felhasználását és az adott periódusban a kamarai rendszerben rögzített tanulószerződések számát is! Csak abban az esetben van lehetősége a gazdálkodónak a normatíva elszámolására, ha az adott szakképesítésre érvényes kamarai határozattal rendelkezik, valamint a tanulószerződést a kamara nyilvántartásba vette és ellenjegyezte. A gazdálkodóknak továbbá figyelembe kell venniük, hogy az év során a tanulószerződés hónap közben történt megszűnésekor a normatívát arányosítaniuk kell.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!