Szakképzési hozzájárulás változások ben és január 1-től. Készítette: Tóth-Szabó Anna

Átírás

1 Szakképzési hozzájárulás változások ben és január 1-től Készítette: Tóth-Szabó Anna

2 Változást előidéző jogszabályok: A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXVI. törvény (Szht-t mód. tv.) Kihirdetés: június 04. Három hatályba lépési időpont: (kihirdetést követő 8. nap) ; ; A 280/2011. (XII. 20.). Korm. Rendeletet (Korm. Rend.) és a 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletet módosító 257/2011. (IX. 10.) Korm. Rendelet Három hatályba lépési időpont: , , )

3 Milyen főbb változások jellemzik a szakképzési rendszert és a nemzeti felsőoktatás rendszerét? Sok ponton és koncepcionálisan is változik a szakképzésről szóló CLXXXVII. törvény (Szt.), néhány fontos pont: - Új szakképzési intézménytípusok, új szakképzési struktúra: szakképzési centrumok; szakközépiskola szakgimnázium (4+1); szakiskola szakközépiskola (3+2) mindkettő: érettségi!; speciális szakiskola szakiskola. - Technikusi képzés és az szakképzés melletti érettségi szerepe nő; - Második szakma megszerzése is ingyenes; - Második szakma iskolai rendszerű oktatás keretében, csak felnőttképzés során szerezhető meg; - Felnőttoktatás keretében folyó szakképzés esetén is köthető tanulószerződés! - Gyakorlati oktatásvezetői munkakör jelentősége ismét növekszik, ez a szakképzési hozzájárulást is érinti. - Lényegesen változik a szakképzés támogatási rendszere. A nemzeti felsőoktatásról törvénybe bekerült a duális képzési módszer!

4 Szht. mely rendelkezéseit érintik a változások? Célja től; Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre és a mentesítési szabályok től; Fogalmak , A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módjai , ; Bevallás és visszatérítés: - alapnormatíva: C. tv. (költségvetési tv.) 62. (4) bekezdés: 2016-ban (is): Ft/év; - csökkentő tételek számítása Korm. rend.) (hatály: ); (kiegészítő csökkentő tételek), megszűnő rendelkezések: az eddigi csökkentő tételek mellett új kiegészítő csökkentő tételek jelennek meg; visszaigénylés eltérő lehetőségek eltérő kötelezetti körök esetén kettős könyvvezetésű egészségügyi szolgáltató és nonprofit g. t. elszámolás módosítási lehetősége; Képzési támogatáshoz való hozzájutás lehetősége, módja.

5 i változások Szakképzési hozzájárulás teljesíthető: a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző iskolában vagy szakképzési megállapodás alapján, költségvetési hozzájárulással nem állami szakképző iskolában kerülnek megszervezésre,. A Szt : költségvetési hozzájárulás: a központi költségvetésből a nem állami köznevelési intézmények működéséhez nyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott támogatás; [Finanszírozás eltérő nem állami fenntartójú iskola esetén] eb) saját munkavállaló képzése esetén elszámolási kötelezettség: nem a munkaügyi szakigazgatási szervhez, hanem állami szakképzési és felnőttképzési szervhez, 9. (6) A kettős könyvvitelt vezető, egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapja mentesített részének meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett - az éves elszámoló - bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza. Nincs önellenőrzés! Fontos: től nemcsak az eltérő üzleti évűek élhetnek ezzel a lehetőséggel. 9. (1) bekezdés bekerült: visszaigénylés, bár gyakorlatban eddig is így volt.

6 től hatályos változások 2. Szakképzési hozzájárulás célja: 1. cb) nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. tv-ben (Nftv.) től szereplő duális képzés támogatása. 1a. duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik. Gyakorlati képzés fogalma kiegészül a Nftv. szerinti duális képzéssel.[3. a) 3.] 5. c) pontja is kiegészül: szakképzési hozzájárulás teljesíthető: c) az államilag támogatott létszám tekintetében ca) gyakorlatigényes alapképzési szak vagy cb) duális képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor, Számítás mint az államilag finanszírozott gyakorlatigényes alapképzésnél: 1 hallgató havi csökk. tétel{[alapnormatíva(ft/fő/év) : 100] X képzési napok száma} Előző tétel valamennyi hallgatóra tekintettel összesítve csökkentő tétel/hó//év Szja, járulék és szocho azonos a hallgatói munkaszerződéssel gyakorlatozókkal.

7 től hatályos változások 3. Szt.: től: A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. [34. (1) bekezdés] A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. [34/A. (4) bekezdés] Magyarországon az első és második, az állam által elismert szakképesítés megszerzése - az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenes. [2. (1) bekezdés] A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének a) 100%-a, a nappali oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén, b) 60%-a, az esti oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén, c) 20%-a, a levelező oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén Fontos: felnőttoktatás iskolai rendszerű képzésben történik iskola és tanuló közötti jogviszony tanulói jogviszony, NEM felnőttképzési szerződés!

8 től hatályos változások 4. Korm. Rend. változása től hatályos - tanulószerződéssel folytatott gyakorlati képzés esetén a csökkentő tétel. Általánosságban: ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll csökkentő tétel tanulónként az alapnormatíva összege x tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó súlyszorzó. De: a) régi szakképzési tv. (1993. évi LXXVI. tv.) alapján indított ( ig él ): alapnormatíva x 1. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó, b) az új szakképzési tv. (Sztv.) alapján ba) nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás: (alapnormatíva x 2. melléklet szerinti szakképesítésenkénti súlyszorzó) 100%-a (átmeneti rendelkezés hiányában előtti időszakra is érvényes!), bb) esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás: (alapnormatíva x a 2. melléklet szerinti szakképesítésenkénti súlyszorzó) 60%-a, bc) levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás: (alapnormatíva x 2. melléklet szerinti szakképesítésenkénti súlyszorzó) 20%-a. Egyéb szabályok a csökkentő tételek számítására vonatkozóan (pl. ha tanulószerződés nem teljes évben hatályos, év közben kezdődő, befejeződő tanulószerződés esetén az adóelőleg számítás) változatlanok.

9 Felnőttképzés keretében tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra vonatkozó szja, járulék és szocho szabályok NINCS KÜLÖNBSÉG az iskolai rendszerű, s azon belül nappali rendszerű és a felnőttoktatás keretében folyó képzések között tanulószerződések is azonosak! Szja tv. 1. számú melléklet adómentes: a szakképző iskolai tanulónak, tanulószerződés alapján, külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás. Tbj (1) bekezdés c): biztosított a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló; - 4. k) 1.: Járulékalapot képező jövedelem: a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj; - 8. h) Szünetel a biztosítás: tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt; Eat.: (1) c) A kifizetőt terhelő adó alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj; - (2) e) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony; Szht. 3. b) alapján a tanulószerződéses tanuló után fizetett szocho nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját.

10 től hatályos fontosabb változások A Szht. új adóalanya: 2. (1) h) a Szt. 43. (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (a továbbiakban: Szt. szerinti egyéb szervezet), ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. a) pont ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától. Melyek ezek az egyéb szervezetek? Tanulószerződés kötésére jogosult egyéb, szerv, szervezet a) a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, Szociális, Pedagógia.. ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező aa) költségvetési szervként működő intézmény, ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá c) a 4/A. (2) bekezdése szerinti miniszter (pl. agrár) által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben.

11 től hatályos fontosabb változások 2. Eddig ezek az oktatást végző szervezetek típusai miatt: pl. költségvetési szerv, alapítvány, stb. nem voltak a Szht. alanyai. Tanulószerződést a Szt. 43. (2) bekezdésben szereplő szervezetek eddig is köthettek. Azonban a Szht. 12. és 15. -a alapján támogatást kaphattak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből. Tv. Indoklás alapján magyarázat: a jelenlegi igénylésen alapuló támogatás és annak a NFA KA-ból történő folyósítása kiváltásra kerül, a gyakorlati képzést végző egyéb szervezet támogatása egyszerűsödik. Ehhez kapcsolódó további változás: - 2. (5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra f) az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után, azaz bevallást be kell nyújtania, de fizetési kötelezettsége nincs. - Az 5. szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét csökkentheti az alapnormatíva figyelembe vételével. FINANSZÍROZÁS - LÉTFONTOSSÁGÚ A BEJELENTKEZÉS! Az egyéb szervezetek 1.) elszámolhatnak csökkentő tételt (pl. agrár ágazathoz tartozók az alapnormatíva 100 %-át, a további egyéb szervezetek a tanulószerződés alapján számított csökkentő tételt és a kiegészítő beruházási csökkentő tételt) 2.) szakképzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezetek, így 3.) a tanulószerződéssel teljesítő e rendelkezés alapján igényli vissza a NAV-tól az ezzel összefüggő támogatást. (Ugyanakkor Szht. 12. módosítva, 15. hatályon kívül!)

12 től hatályos fontosabb változások A 3. értelmező rendelkezésekbe új meghatározások kerülnek: d) nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett: az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt; e) kis- és középvállalkozás: ea) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 3. -a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, eb) az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda, ec) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó (mivel a katás egyéni vállalkozó is a Szja tv pontjában meghatározott egyéni vállalkozó, így rá is kiterjed a Szht. és a rájuk vonatkozó rendelkezés is, azaz ők is kis- és középvállalkozásnak minősülnek); ed) az egyéni cég. Ezeknek a meghatározásoknak a csökkentő tétel megállapításakor és a visszaigénylés lehetőségének megállapításakor van jelentősége.

13 től hatályos fontosabb változások Módosul a saját munkavállalók képzésével történő kötelezettség teljesítés lehetősége ig a hatósági képzésen való részvétel költsége nem figyelembe vehető től: a szakmai, nyelvi képzésen túl egyes - a közúti közlekedéssel összefüggő hatósági képzés költségei is figyelembe vehetők. 5. e) a d) pont szerinti teljesítés (saját munkavállaló képzése) esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződésre vonatkozóan számított csökkentő tételig, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett ea) az 5. ab) alpontja szerint, havonta legalább - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 4. (2)-(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított - 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét ha partner vagy kapcsolódó vállalkozásokról van szó: a kapcsolódó vállalkozásoknál foglalkoztatott tanulószerződésesek létszámát össze kell adni. A partner/kapcsolt vállalkozásoknak nagyobb esélye lesz saját munkavállaló képzése esetén az erre tekintettel érvényesíthető csökkentő tétel figyelembe vételére, hiszen összesíthető a kapcsolt/partner vállalkozásokban résztvevő vállalatoknál foglalkoztatott tanulók száma. A kicsik továbbra sem tudnak ezzel a lehetőséggel élni.

14 A partner és kapcsolódó vállalkozások fogalma a évi XXXIV. tv. 4. (2)-(6) bekezdések alapján: (2) Partnervállalkozás az, a) amely a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%. (3) Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak: a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

15 A partner és kapcsolódó vállalkozások fogalma a évi XXXIV. tv. 4. (2)-(6) bekezdések alapján: (4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt kapcsolatban. (5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. (6) A befektetők érdekeltsége tekintetében - az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.

16 től hatályos fontosabb változások A kötelezettség csökkentés általános szabálya változatlan [8. (1) bek. b)] az általános alap csökkentő tétel számítása változatlan, DE meghatározott kötelezetti kör kiegészítő csökkentés lehetőségével élhet [8. (1a)]! A szakképzési hozzájárulást tanulószerződéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét az alapnormatíva alapján számított kiegészítő csökkentő tétellel is csökkentheti az alábbiak szerint: a) beruházási kiegészítő csökkentő tétellel az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre. A Korm. rend. tartalmazza a számítás módját: - csökkentő tétel mértéke évente: a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege a) 1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának, b) főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának, c) 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának a szorzata. De nem haladhatja meg a beruházás összköltségének a mértékét, és évente max. 15 millió forint összegben vehető figyelembe (állami támogatás is azzal csökkenteni!) A beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának átlaga: a tanulók havi létszámának számtani átlaga [figyelemmel a Korm. Rend. 5. (5)-(6) bekezdésére adott hónapban kezdődő/végződő tanulószerződés].

17 től hatályos fontosabb változások 6. b) Az egyéb szervezeten kívüli kötelezetti körből a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett [3. d) szerinti kötelezett] ba) oktatói kiegészítő csökkentő tétellel, ha kis- és középvállalkozásnak [3. e)] minősül, bb) tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel, ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzést - a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében. Szt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben. További feltételek következő dián.

18 től hatályos fontosabb változások 7. Oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21 %-a. Tannműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25 %-a. Ezen tételek számítása során a Korm. Rend. 5. (3)-(6) bekezdése (tanulószerződés teljes évben hatályos; általános szabály: előleg alapnormatíva 1/12-e; hónap közben kezdődő/végződő tanulószerződés esetei) is alkalmazandó! Nftv (4) bekezdése: a évi CXXXIX. tv. alapján indított felsőfokú szakképzés szeptemberét követően nem indítható. Már megkezdett képzések változatlanul legfeljebb 2015/2016-os tanévben fejezhetők be. A Szht. 27. szerint a csökkentő tételek alkalmazása felsőfokú szakképzés esetén a legkésőbb 2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzés esetén alkalmazható augusztus 31-étől hatályon kívül kerülnek a felsőfokú szakképzés alapján figyelembe vehető csökkentő tételek (együttműködési megállapodás esetén a középfokú együttműködési megállapodás szerint, hallgatói szerződés alapján folytatott esetében a tanulószerződés szabályait kellett alkalmazni, visszaigénylésre nincs (nem volt) lehetőség.

19 től hatályos fontosabb változások Visszaigénylési lehetőségek a 9. (1) éves nettó kötelezettség -, (4) előleg - és (5) az éves és az előlegnél figyelembe vett nettó kötelezettség különbözete - bekezdések alkalmazása során: a) Tanulószerződéssel, vagy duális képzéssel részben vagy egészben teljesítő kötelezett kivéve az egyéb szervezetek -, ha alap + kiegészítő csökkentő tételek > bruttó kötelezettség - Kis- és középvállalkozások: bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összeg (alap- és kiegészítő csökkentő tételek), - Nem kis- és középvállalkozások: meghaladó részből csak az alap csökkentő tételt vehetik figyelembe visszaigénylésnél. b) Nem agrár ágazathoz tartozó egyéb szervezetek kizárólag a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel és a kiegészítő beruházási csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél, azaz ezt teljes egészében visszaigényelheti, hiszen fizetési kötelezettsége nincs. c) Agrárágazathoz tartozó egyéb szervezet: az alapnormatíva 100 %-át számolhatja el csökkentő tételként, azaz esetükben súlyszorzó nélkül állapítható meg a csökkentő tétel, s egyben ez a visszaigényelhető összeg.) d) Nonprofit gazdasági társaság nem érvényesíthet visszaigénylést, ha árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után az elszámolható csökkentő tételek (Szht. 8. ) összegének 400 %-át.

20 Módosul és kiegészül az Art. Módosul a 16. (4) bekezdése: A munkáltató és a kifizető... bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. Új (5a) bekezdéssel: Az állami adóhatóság a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott, a munkáltató vagy a kifizető által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adóhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának.

21 Pályakövetési rendszer Szt adatszolgáltatás Tanuló komplex vizsga befejezését követő 3 éven belül: iskolában megszerzett, államilag elismert szakképesítés hasznosulásáról, feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt; Szakképző iskola vele tanulói jogviszonyban állók szakmai komplex vizsgájával kapcsolatosa személyi azonosításra alkalmatlan módon ezek az adatok iskolánként csoportosíthatók és nyilvánosságra hozhatók; Szakképző iskola honlapján tanulmányaikat befejezők munkaerő-piaci helyzetükről információk; Felnőttképzési intézmény államháztartás vagy európai uniós forrásból támogatott képzéséről; Ilyen képzésben résztvevő felnőtt képzéssel megszerzett szakképesítés illetve egyéb kompetencia hasznosulásáról; Ha volt tanuló vállalkozó, vagy önfoglalkoztató lett milyen vállalkozást, tevékenységet végez; Ha foglalkoztatási jogviszonyt létesített - foglalkoztató közli milyen munkakörben foglalkoztatják, milyen tevékenységet lát el; OEP és NAV adatot szolgáltat a foglalkoztatottakról lásd Art. 16. (4) és (5a); Pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv kezeli az adatokat. Kormányrendeletben lesz részletesen szabályozva a rendszer.

22 A képzés, valamint a képzési rendszer fejlesztésének támogatása változások től a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész (NFA KA) kiadási előirányzata nem tartalmazza: hozzájárulásra nem kötelezett, a Szt. szerinti tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeg bejelentkezhetnek NAV-nál szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek, s így jutnak forráshoz. Jelenleg is megmaradó jogcímek: - egyedi miniszteri döntés alapján nyújtható képzési és tanműhely fejlesztési támogatás, - az állami szakképzési és felnőttképzési szerv működtetéshez nyújtott támogatás, - költségvetési tv. által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeg; - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj (Szabóky Adolf ösztöngdíj) ; - központi keretösszeg; - decentralizált keretösszeg. - mivel egyes szakképző intézmények fenntartói változnak mind a szakképzésért felelős miniszter, mind az adott szakképzésért felelős miniszter (pl. agrár ágazat) fejlesztésére, tárgyi feltételeinek biztosítására külön keretösszeg elkülönítve.

23 A képzés, valamint a képzési rendszer fejlesztésének támogatása változások 2. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntése alapján kérelemre - a 2. (1) bekezdés a)-c) pontjában [gazdasági társaság, lakásszövetkezet, iskola szövetkezet és szociális szövetkezet kivételével a szövetkezetek, állami vállalat, ) és (2) bekezdésében (belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, stb.) meghatározott szakképzési hozzájárulásra kötelezett részére a) képzési támogatás nyújtható, ha legalább 50 fő részére munkahelyet teremt, b) támogatás nyújtható saját tulajdonában álló olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben az iskolai rendszerű szakképzés keretében tanulószerződés alapján gyakorlati képzés folytatását tervezi, c) támogatás nyújtható tanműhelyben tanulószerződés szerint folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez. [14. ]3 A változás magyarázata: hozzájárulásra kötelezettek körét Ptk-val és az uniós szabályokkal való összhang teremtését célozta.

24 A képzés, valamint a képzési rendszer fejlesztésének támogatása változások 3. A 15. hatályon kívül: tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet részére az általa folytatott gyakorlati képzésre nyújtható támogatás megszűnt! Helyébe: szakképzési hozzájárulási kötelezettként juthat forráshoz bevallásában. A decentralizált keretből beruházási célú támogatás nyújtható a) az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben aa) a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben, vagy ab) a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott, szakképesítést vagy szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére, b) az a) pontban meghatározott iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére. [17. ] Támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik. A törvény módosítás indoka: szűkül a decentralitzált keretből folyósított támogatás. Párhuzamosan szakképzési hozzájárulásra kötelezettek a pályázat útján nyújtott támogatások helyett: gyakorlati képzéssel összefüggő beruházási költséget meghatározott kötelezetti kör elszámolhatja csökkentő tételként.

25 Köszönöm a figyelmet!