ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.

2 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (Jelen szabályzatot a Szenátus 104/2015. (IX.16.) sz. határozatával elfogadta) (Módostva a Szenátus146/2015. (XII. 09.), 148/2015. (XII. 09.), a 2/2016. (II.23.), 21/2016. (III.30.) és 22/2016. (III.30.) sz. határozatával) ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND MÁSODIK RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER NEGYEDIK RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK ÖTÖDIK RÉSZ FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK 2015.

3 TARTALOMJEGYZÉK ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA... 1 ELSŐ RÉSZ... 9 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND... 9 I. FEJEZET... 10 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 10 A szabályzat hatálya... 10 Az intézmény alapadatai... 10 A főiskola jogállása... 11 II. FEJEZET... 12 A FŐISKOLA FELADATAI... 12 A működés alapelvei... 12 A főiskola feladatai... 12 III. FEJEZET... 14 A FŐISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE... 14 A főiskola vezető testületei... 14 A testületek jogkörei... 14 A Szenátus... 15 A Szenátus feladat- és hatásköre... 15 Hatáskörök átruházása, bizottságok létrehozása... 16 A Szenátus létszáma, összetétele, létrehozása... 17 A választás kiírása... 17 Választási bizottságok létrehozása és feladata... 18 A szenátusi póttagság... 19 A Szenátus tagjainak megbízása... 19 A szenátusi tagság megszűnése... 19 A Szenátus működése... 20 A konzisztórium... 22 Magasabb vezetői és vezetői megbízások... 23 Irányítási és felügyeleti jog... 24 A rektor... 24 A rektori megbízás megszűnése... 25 A rektor feladat- és hatásköre... 25 A rektorhelyettesek... 27 A kancellár... 29 IV. FEJEZET... 32 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS... 32 A főiskolán működő szervezeti egységek... 32 V. FEJEZET... 33 OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI EGYSÉGEK... 33 A kar szervezete... 33 Kari Tanács... 34 A dékán... 35 Dékánhelyettes... 36 Dékáni Hivatal... 36 Az intézet... 37 Az intézeti tanács... 38

4 Intézetigazgató... 38 Önálló tanszék... 39 Tanszéki értekezlet... 40 Tanszékvezető... 40 Oktatási és Kutatási Bázisok... 41 A főiskolán működő kutatási egységek... 41 Szerződés vagy pályázat alapján működő kutatási egységek... 43 A Kutatási és Fejlesztési Központ... 43 A Kutatási és Fejlesztési Központ főigazgatója... 45 VI. FEJEZET... 46 SZOLGÁLTATÓ ÉS EGYÉB FUNKCIÓT ELLÁTÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK... 46 Rektori Hivatal... 46 Kancellári Hivatal... 46 Tanárképző Központ... 47 Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum... 48 Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság... 48 Innovációs Igazgatóság... 54 PR-, Média és Rendezvényszervezési Osztály... 55 Tanulmányi Igazgatóság... 56 Informatikai Osztály... 58 Belső Ellenőrzési Osztály... 58 Líceum Kiadó... 59 Hotel E*Stella Tanszálloda... 60 Kollégiumok, szakkollégiumok... 60 VII. FEJEZET... 61 EGYÉB FŐISKOLAI TESTÜLETEK... 61 Főiskolai szintű, rektorhoz, illetve kancellárhoz rendelt tanácsok és bizottságok... 61 Intézményi Tanács... 61 Professzorok Tanácsa... 62 Tudományos Tanács... 62 Intézményi Doktori és Habilitációs Tanács... 63 Munkabizottság a Fenntartható Fejlődésért... 64 Esélyegyenlőségi Bizottság... 65 Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság... 65 Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottság... 65 Informatikai Bizottság... 66 VIR Kompetencia Központ... 66 Kitüntetési Bizottság... 67 Intézményi Arculati Bizottság... 67 Tudományos Diákköri Bizottság... 67 Kreditátviteli Bizottság... 68 Hallgatói Ügyek Bizottsága... 68 Hallgatói Jogorvoslati Bizottság... 68 Hallgatói Fegyelmi Bizottság... 69 Főiskolai Szociális és Ösztöndíjbizottság... 69 Lakásügyi Bizottság... 69 Közbeszerzési Bíráló Bizottság... 69 Kockázatkezelési Bizottság... 70 Kutatásetikai Bizottság... 70 Etikai Bizottság... 70

5 Nemzetközi Bizottság... 70 VIII. FEJEZET... 71 ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK A FŐISKOLÁN... 71 Intézményi Érdekegyeztető Tanács... 71 Közalkalmazotti Tanács... 71 Szakszervezet... 72 Főiskolai Hallgatói Önkormányzat, Doktorandusz Önkormányzat... 72 Hallgatói öntevékeny csoportok működése... 74 IX. FEJEZET... 75 A FŐISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE... 75 A főiskolai irányítás és vezetés eszközei... 75 Utasítási és tájékoztatási jogok... 75 A szolgálati út betartásának rendje... 76 A médiával való kapcsolattartás rendje... 76 A főiskolán folytatott képzések létesítésének, indításának, folytatásának rendje... 77 Képzés kezdeményezése és jóváhagyása... 77 Pedagógusképzésre vonatkozó különös szabályok... 78 Kutatási tevékenység rendje... 78 Kutatási pályázatok... 79 A főiskola együttműködése... 79 Az iratkezelés szabályai... 80 Adatok nyilvántartása és kezelése... 80 Főiskolai ünnepek, megemlékezések rendje... 81 X. FEJEZET... 82 A FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSA... 82 A vagyongazdálkodás általános szabályai... 82 A főiskola éves költségvetése, a finanszírozás elvei... 82 A főiskolán folytatott beruházás és felújítás szabályai... 85 Rendészeti és vagyonvédelmi szabályok... 85 XI. FEJEZET... 87 A FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE... 87 A minőségirányítási rendszer céljai... 87 A minőségirányítási rendszer működése... 87 MÁSODIK RÉSZ... 89 FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER... 89 XII. FEJEZET... 90 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 90 Alapelvek és azok érvényesülésének garanciái... 90 A foglalkoztatási követelményrendszer hatálya... 90 Oktatói, Kutatói Minőségértékelési Rendszer... 91 A munkáltatói jogkör gyakorlása... 91 A foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos főiskolán belüli jogorvoslatok... 92 A jogorvoslati eljárás elindítása... 92 A főiskolai döntések elleni jogorvoslati kérelmek elbírálása... 92 XIII. FEJEZET... 94 A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MÓDOSÍTÁSÁNAK, MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 94 Általános szabályok... 94 XIV. FEJEZET... 95 A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI... 95

6 A jogviszony létesítésének feltételei... 95 A közalkalmazotti jogviszony létesítésének kezdeményezése... 95 Munkakörök betöltése pályázati eljárással, illetve pályáztatási eljárás mellőzésével... 95 A pályázat meghirdetése... 96 XV. FEJEZET... 99 OKTATÓI, KUTATÓI, TANÁRI ÉS MÁS ALKALMAZOTTI PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSI RENDJE... 99 Egyetemi tanári pályázat elbírálásának rendje... 99 Főiskolai tanári pályázat elbírálásának eljárása... 100 Egyetemi docensi, főiskolai docensi pályázatok elbírálása... 101 Pályázati eljárás adjunktusok és tanársegédek kinevezéséhez... 101 Kutatói munkakörben foglalkoztatottak pályázati eljárása... 101 Pályázat tanári munkakörben történő alkalmazás esetén... 102 Nem oktatói, kutatói, tanári munkakörre vonatkozó pályázatok elbírálásának rendje.. 102 A kinevezés... 103 Jognyilatkozatok... 103 További közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás... 104 Oktatói feladatok ellátása megbízási jogviszonyban... 104 Áthelyezés, helyettesítés... 104 A közalkalmazotti jogviszony módosítása... 105 A munkakör módosítása... 105 Többletfeladat elrendelése... 105 Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak felmentésére vonatkozó szabályok... 106 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén alkalmazandó eljárás szabályai... 106 A munkakör átadás-átvételi rendje... 107 XVI. FEJEZET... 108 A KÖZALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI... 108 A közalkalmazottak jogai és kötelességei... 108 Magasabb vezetők és vezetők kötelességei... 109 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség... 109 Összeférhetetlenségi szabályok... 110 XVII. FEJEZET... 112 KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSE ÉS MUNKÁJUK ÉRTÉKELÉSE... 112 Általános szabályok... 112 Az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak tevékenységének értékelése... 113 A tanári és a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak munkájának értékelése... 113 XVIII. FEJEZET... 114 A MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ TOVÁBBI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI... 114 Általános szabályok... 114 A munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése és bejelentése... 115 XIX. FEJEZET... 116 A KÖZALKALMLAZOTTAK ÉS A FŐISKOLA FELELŐSSÉGE... 116 Fegyelmi és kártérítési felelősség... 116 A leltárfelelősség szabályai... 117 Együttes fegyelmi és kártérítési eljárás... 117 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó feladatok nem teljesítésének következményei... 118 XX. FEJEZET... 119 AZ EGYES MUNKAKÖRÖKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK... 119

7 Oktatói, kutatói munkakörök és címek... 119 Más alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó külön szabályok... 119 XXI. FEJEZET... 121 A MAGASABB VEZETŐI ÉS VEZETŐI PÁLYÁZATOK... 121 A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra vonatkozó általános szabályok... 121 Rektori pályázat... 121 Egyéb magasabb vezetői pályázatok elbírálásának rendje... 122 Oktatási szervezeti egység vezetői megbízására vonatkozó szabályok... 122 Vezetői összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok... 123 Magasabb vezetői és vezetői megbízásokkal összefüggő hatásköri feladatok átadásaátvétele... 124 XXII. FEJEZET... 126 KITÜNTETÉSEK, KITÜNTETŐ CÍMEK... 126 Általános rendelkezések... 126 A kitüntetések adományozásának általános feltételei... 126 XXIII. FEJEZET... 127 DÍJAZÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 127 Alapilletményre vonatkozó szabályok... 127 Illetménynövekedés, többletjárandóság... 127 Pótlékok, jutalom... 127 Címek és kitüntetések esetén történő díjazás... 128 XXIV. FEJEZET... 129 SZEMÉLYÜGYI ADATOK KEZELÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA... 129 A közalkalmazottakra vonatkozó nyilvántartás... 129 HARMADIK RÉSZ... 130 HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER... 130 XXV. FEJEZET... 131 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 131 A hallgatói követelményrendszer hatálya... 131 Felsőoktatási információs rendszer... 131 XXVI. FEJEZET... 132 A TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI... 132 Felvétel, beiratkozás... 132 XXVII. FEJEZET... 133 A KÉPZÉS SZERKEZETI ÉS TARTALMI EGYSÉGEI... 133 A képzési program... 133 A tantervi egységek... 133 A tanegység... 134 A modul... 134 A szak... 134 Szakirány és specializáció... 135 A tanterv... 136 Az előfeltétel... 136 A mintatanterv... 136 A képzési formák, a képzés időtartama... 137 XXVIII. FEJEZET... 138 A TANULMÁNYOK JOGI KERETE... 138 Hallgatói jogviszony... 138 A hallgatói jogviszony létrejötte... 138 A hallgatói jogviszony szüneteltetése... 139

8 Vendéghallgatói jogviszony... 139 Részismeretek megszerzésére irányuló képzés... 140 A hallgatói munkavégzés szabályai... 140 A hallgatói jogviszony megszűnése... 141 XXIX. FEJEZET... 143 A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE... 143 Tanulmányi és vizsgaszabályzat, doktori szabályzat... 143 A hallgatók teljesítményének értékelése... 143 A vizsgák teljesítésének rendje... 144 Az oklevél, a bizonyítvány... 145 Tehetséggondozás... 145 XXX. FEJEZET... 147 HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK, TÉRÍTÉSEK... 147 Finanszírozási formák... 147 Támogatási idő meghatározása... 147 Átsorolás... 148 Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások... 149 Térítési díj fizetéséhez kötött szolgáltatások... 149 XXXI. FEJEZET... 151 ELJÁRÁS HALLGATÓI ÜGYEKBEN... 151 A hallgató jogai és kötelességei... 151 Hatáskör és illetékesség... 151 Méltányosság... 152 Az eljárás megindítása... 152 Az eljárásban való részvétel... 153 Jogorvoslat... 153 Eljárás semmis és jogsértő döntés esetén... 154 XXXII. FEJEZET... 155 HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG... 155 A fegyelmi eljárás... 155 A hallgató kártérítési felelőssége... 156 A főiskola kártérítési felelőssége... 156 A hallgatói balesetek megelőzésének feladatai... 156 Az intézkedés rendje baleset esetén... 157 NEGYEDIK RÉSZ... 158 VEGYES RENDELKEZÉSEK... 158 XXXIII. FEJEZET... 159 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK... 159 A képzés feltételeire vonatkozó átmeneti rendelkezések... 159 Szervezeti, foglalkoztatási rendelkezések... 160 XXXIV. FEJEZET... 162 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 162 ÖTÖDIK RÉSZ... 163 FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK... 163 AZ SZMSZ RÉSZÉT KÉPEZŐ FŐISKOLAI SZABÁLYZATOK... 164 SZERVEZETI EGYSÉGEK RÉSZLETES FELSOROLÁSA... 166

9 ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND

10 Az Eszterházy Károly Főiskola (továbbiakban: főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. (továbbiakban: felsőoktatási törvény) és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek rendelkezései alapján az alábbiak szerint határozza meg az Eszterházy Károly Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely magában foglalja a főiskola szervezeti és működési rendjét, a foglalkoztatás követelményrendszerét és a hallgatói követelményrendszert. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. (1) A szabályzat hatálya kiterjed a főiskola valamennyi szervezeti egységére, a főiskolán alkalmazott oktatókra, kutatókra, tanárokra és más alkalmazottakra, a főiskolával hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló személyekre. (2) Jelen szabályzat a főiskola alapszabályzata, amely felsőbb szintű jogszabály által nem szabályozott valamennyi terület elsődleges jogforrásának tekintendő. Az intézmény alapadatai 2. (1) A főiskola neve: Eszterházy Károly Főiskola Rövidített neve: EKF (2) A főiskola idegen nyelvű megnevezései: angol: Eszterhazy Karoly University of Applied Sciences (EUC) angol rövidített neve: Eszterhazy University College (EUC) német: Eszterházy Károly Universität für Angewandte Wissenschaften (EKU) francia: Université des Sciences Appliquées Eszterházy Károly (EKU) latin: Academia Nominata de Eszterházy Károly (AEK) orosz: Университет прикладных наук имени Эстерхази Карой (ЭКУ) spanyol: Universidad Károly Eszterházy de Ciencias Aplicadas (EKU) (3) A főiskola székhelye: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. (4) A főiskola székhelyén belüli egyéb működési helyek megnevezése: A épület: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. B épület: 3300 Eger, Egészségház u. 4. C épület: 3300 Eger, Leányka u. 4. D épület: 3300 Eger, Leányka u. 6-8. E épület: 3300 Eger, Leányka u. 6. F épület: 3300 Eger, Leányka u. 2. G épület: 3300 Eger, Leányka u. 4. Érsekkerti épület: 3300 Eger, Klapka u. 12. Almagyardombi Kollégium: 3300 Eger, Leányka u. 6. Apartmanházak: 3300 Eger, Leányka u. 4/C Leányka Úti Kollégium: 3300 Eger, Leányka u. 2. Sas Úti Kollégium: 3300 Eger, Sas út 94.

11 (5) Az intézmény telephelyének megnevezése: Comenius Kar főépület 3950 Sárospatak, Eötvös u. 7. (6) Az intézmény telephelyén belüli egyéb működési helyek megnevezése: Dezső Lajos Kollégium 3950 Sárospatak, Eötvös u. 7. Oktatási Központ 3950 Sárospatak, Eötvös u. 5. (7) A főiskola fenntartóként az általa alapított, részben önálló gazdálkodású köznevelési intézményt működtet. Megnevezése: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet Feladat ellátási helyek: 3300 Eger, Barkóczy Ferenc u. 5. és 3300 Eger, Bartók Béla tér 4. A főiskola jogállása 3. (1) A főiskola államilag elismert felsőoktatási intézmény, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv, önálló jogi személy. (2) A főiskola alapítója és az alapító jogok gyakorlója Magyarország Országgyűlése. (3) Az állam nevében a fenntartói jogokat az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban miniszter) gyakorolja. (4) Felügyeleti szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. (5) A főiskola az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2014. június 5-én kiadott, 21198-1/2014. számú Alapító Okirat alapján működik. (6) A főiskola szimbólumai, bélyegzője, bankszámlaszáma, adószáma, nyilvántartási száma, statisztikai számjele, PIR törzsszáma: a) A főiskola szimbólumai: főiskolai címer: ellipszis alakú pajzs, melyben kék színű alapon fölül félkörben Eszterházy Károly Főiskola, alul félkörben Eger 1774 felirat található. Középen a Líceum, az Egyetemi ház főbejárati része látható a Csillagvizsgáló toronnyal, intézményi és kari zászló, rektori, rektorhelyettesi, dékáni, dékánhelyettesi lánc. A főiskolai és kari szimbólumok használatáról részletesen az intézmény Arculati elemek használata című szabályzata rendelkezik. b) A főiskola bélyegzője: kör alakú, középen Magyarország címerével, körben az Eszterházy Károly Főiskola Eger felirattal. A bélyegzőhasználat rendjéről kancellári utasítás rendelkezik. c) A költségvetés végrehajtására szolgáló számla megnevezése és száma: Magyar Államkincstár 10035003-01426713 d) Adószám: 15308823-2-10 e) Nyilvántartási szám (intézményi azonosító): FI34540 f) Statisztikai számjel: 15308823-8542-312-10 g) PIR törzsszám: 308823

12 II. FEJEZET A FŐISKOLA FELADATAI A működés alapelvei 4. (1) A főiskola jogszerű működése során: meghatározza működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyeket magasabb szintű jogszabály nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni. (2) Tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgatók különös tekintettel a fogyatékossággal élő hallgatókra beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején. (3) Elősegíti a hallgatók karriertervezését a tanulmányok ideje alatt és azok befejezését követően. (4) Különös figyelmet fordít a tehetséggondozásra és a tudomány társadalmi elismertségével kapcsolatos feladatokra. (5) Egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával lehetőséget nyújt az előadások látogatására hallgatói jogviszonyban nem álló személyek számára is. (6) Meghatározza a jogszabályi keretek alapján a felvételi követelményrendszert. (7) Széleskörűen biztosítja az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének érvényesülését. A főiskola feladatai 5. (1) A főiskola feladata különösen: felkészítés az értelmiségi létre, felsőfokú szakemberképzés, a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése, közvetítése. Alapkutatások, alkalmazott és kísérleti kutatások, fejlesztési és innovációs tevékenység, közreműködés a hazai pedagógusképzés korszerűsítésében, a tudásalapú társadalom létrehozásában, fejlesztésében. Felkészítés tudományos kutatásra és az eredmények alkalmazására, művészeti alkotások létrehozására, felnőttképzési tevékenység folytatása, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása. Köznevelési intézmény fenntartójaként köznevelési és szakképzési feladatok ellátása. A főiskola hallgatói és alkalmazottai részére sportolási lehetőségek biztosítása, hallgatói számára diáktanácsadás keretében komplex támogatás nyújtása (információs, mentálhigiénés, életvezetési, tanulmányi, karrier-tanácsadás), részvétel a régióban folytatott tudományos kutatómunkában, szaktanácsadói szerepvállalással. (2) A főiskola a felsőfokú szakemberképzés keretében biztosítja: a) az egészségfejlesztést, beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység végzésének lehetőségét, b) a köznevelési szolgáltatást, c) a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi, vállalkozói ismeretek fejlesztését,

13 d) a természeti erőforrások környezetkímélő, fenntartható felhasználása alapjainak megismerését, e) az anyanyelvi és idegen nyelvű szaknyelvi ismeretek fejlesztését. (3) A főiskola az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatainak megvalósítása érdekében képzési program alapján különböző szintű képzéseket folytat: a) felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzéseket jogszabályban meghatározott, esetekben osztott vagy osztatlan képzésként: alapképzést, mesterképzést, doktori képzést. b) felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként: felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést, felnőttképzést az Alapító Okiratban foglaltak alapján. c) a képzések sikeres elvégzése után záróvizsga alapján oklevelet, doktori fokozatot adományoz, bizonyítványt, tanúsítványt, igazolást állít ki. (4) A főiskola feladatainak ellátásában közreműködnek az oktatók, a tudományos kutatók, a tanárok és a munkájukat segítő ügyvivő-szakértői, ügyintézői, ügyviteli, pénzügyi, gazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmai szolgáltató, kisegítő munkakörökben foglalkoztatottak, továbbá a hallgatók, valamint a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, de a feladatok elvégzésében polgári jogi szerződés alapján bekapcsolódó személyek. (5) A főiskola feladatai ellátása céljából együttműködhet bármely a feladat ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. A régió gazdasági, civil és önkormányzati szerveivel együttműködve tudásközpontot létesíthet és működtethet. (6) A főiskola által ellátandó szakfeladat szerinti alaptevékenységek felsorolását a főiskola Alapító Okirata tartalmazza.

14 III. FEJEZET A FŐISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE (1) A főiskola vezető testülete a Szenátus. (2) A Szenátus elnöke a rektor. A főiskola vezető testületei 6. (3) A stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése a konzisztórium feladata. 1 (4) A főiskola vezetéséhez szükséges döntések előkészítése és végrehajtása során tanácsadó, véleményező és ellenőrző hatáskörrel intézményi és kari szintű testületek, illetve bizottságok működnek közre. A testületek jogkörei 7. (1) A 6. -ban megnevezett testületek jelen szabályzat alapján döntési, javaslattételi, véleményező, egyeztetési és ellenőrzési jogokat gyakorolnak. (2) Jelen szabályzat alkalmazásában, a testületek működésével kapcsolatban: a) javaslattétel: a jogszabályban vagy főiskolai döntési jogkörrel felruházott személynél, szervnél az előterjesztésben rögzített felvetés megfontolásának és annak alapján a javaslatot egészben vagy részben elfogadó, illetve elutasító döntés meghozatalának kezdeményezése. b) véleményezés: a véleményező elé terjesztett tárgyban foglaltak részben vagy egészben történő támogatását vagy elutasítását, illetve az azzal kapcsolatos észrevételeket, módosító javaslatokat tartalmazó határozat. A vélemény a döntéshozatalra jogosult szervet, testületet vagy személyt nem köti, de az attól való eltérést a döntéshozó köteles megindokolni. c) egyetértés: a döntési jog birtokában be kell szereznie az egyetértési jog birtokosának beleegyezését, egyetértés hiányában törvényes és érvényes döntés nem hozható. Az egyetértési jog gyakorlója a tárgyat érintő nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. A határidő annak lejárta előtt a másik félhez intézett nyilatkozattal legfeljebb egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás között nem oldható meg, a főiskolán kilenctagú bizottságot kell létrehozni. A bizottságba a felek három-három tagot delegálnak, három szakértő tagot a fenntartó kér fel. A bizottság döntése pótolja az egyetértést. d) döntés: a döntéshozó elé beterjesztett kérdésekben történő határozathozatal, amely valamennyi vagy a határozatban megjelölt főiskolai szervezeti egységre, oktatóra, tudományos kutatóra, tanárra, más alkalmazottra és hallgatóra kötelező. e) ellenőrzés: külön jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott jogosítványok gyakorlása. 1 Módosítva: 2015.09.16.

15 A Szenátus 8. (1) A Szenátus a felsőoktatási törvényben és a jelen szabályzatban meghatározott feladat- és hatáskörrel rendelkező döntéshozó, ellenőrző testület, amely meghatározza a főiskola tevékenységét, így különösen képzési és kutatási feladatait, szervezeti felépítését, tagolását, működését, a foglalkoztatási és hallgatói követelményrendszert, továbbá azok végrehajtásának ellenőrzését. (2) A Szenátust illetik meg a főiskola, mint felsőoktatási intézmény részére az Alaptörvény X. cikkében és az Alapító Okiratban rögzített jogosultságai. A Szenátus feladat- és hatásköre 9. (1) A Szenátus maga állapítja meg működési rendjét. Az ügyrendjéről jelen szabályzat részeként külön szabályzat rendelkezik. (2) A Szenátus: a) határozza meg a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását; b) állapítja meg saját működésének rendjét; c) fogadja el - középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait - az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát; d) javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét; e) fogadja el az intézmény ea) képzési programját, eb) szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát, ec) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, ed) a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését, ee) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; f) határozza meg az intézményben fa) a hallgatói tanácsadás rendszerét, fb) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét; g) a fenntartó egyetértésével dönt ga) fejlesztés indításáról, gb) az intézmény vagyongazdálkodási tervéről, gc) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről; h) a szenátus dönt továbbá hb) a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, hc) az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról, hd) a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról, he) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, hf) képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről,

16 hg) érmek, kitüntetések alapítása, adományozása. 2 (3) Az intézményfejlesztési tervben kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat. (4) Előzetesen véleményezi a főiskolát érintő átalakítási egyesülés (beolvadás vagy összeolvadás), illetve különválás (szétválás vagy kiválás) javaslatokat, melynek ismeretében a fenntartó hoz döntést. (5) Jóváhagyja a hallgatói önkormányzat alapszabályát, a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatával. Amennyiben a Szenátus a felsőoktatási törvényben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, az Alapszabályt elfogadottnak kell tekinteni. (6) A Szenátus ellenőrizni köteles a hallgatói önkormányzat törvényes működését, a hallgatói önkormányzat működéséhez biztosított feltételek jogszerű felhasználását. (7) Véleményezi, rangsorolja az oktatói, a kutatói és a vezetői pályázatokat. (8) A Szenátus beszámolót kérhet a főiskolán működő bármely szervezeti egységtől. (9) A Szenátus a főiskola tevékenységét érintő bármely ügyben vizsgálatot rendelhet el, a vizsgálat lefolytatására bizottságot hozhat létre. Hatáskörök átruházása, bizottságok létrehozása 10. (1) A Szenátus a 9. (7) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörének alábbi részeit az illetékes Kari Tanácsokra ruházza át: a) tanársegédi, adjunktusi pályázatok rangsorolását, b) tudományos segédmunkatársi és tudományos munkatársi pályázatok rangsorolását. (2) A 9. (8) bekezdés c) pontjában meghatározott döntési jogköréből az illetékes Kari Tanácsokra ruházza át a kari kitüntetések alapítását és adományozását. (3) Az átruházott hatáskörök nem adhatók tovább. (4) A Szenátus állandó és eseti bizottságokat hozhat létre. Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői is a kreditátviteli bizottság kivételével. (5) A Szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hoz létre, melyben biztosítani kell a hallgatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban 2 Módosítva: 2015.09.16.

17 a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt százaléka. A Szenátus létszáma, összetétele, létrehozása 11. (1) A főiskolai Szenátus szavazati jogú tagjainak száma huszonhat fő. (2) A rektor és a kancellár hivatalból tagjai a testületnek, a Szenátus további tagjai választás útján nyerik el megbízatásukat. (3) Az oktatók, kutatók által választott tagok száma tizenhárom fő (a székhelyen lévő karok esetében karonként három fő, a telephelyen működő kar esetében egy fő), ebből a vezetői megbízással nem rendelkező képviselők száma a székhelyen lévő karok esetében karonként egy fő. A nem oktató alkalmazottak által választott tagok száma kettő fő, a gyakorlóiskola egy főt, a főiskolán működő reprezentatív szakszervezet egy főt, a hallgatói önkormányzat hat, a doktorandusz önkormányzat egy tagot delegál. (4) A Szenátus oktatói, kutatói és alkalmazotti tagjainak, valamint a gyakorlóiskola és a főiskolán működő reprezentatív szakszervezet képviselőinek megbízatása négy évre, a hallgatói és a doktorandusz hallgatói képviselők megbízása egy évre szól. (5) A Szenátus üléseire tanácskozási jogú állandó meghívottak (amennyiben nem választott tagok): a) a rektorhelyettesek, b) a dékánok, c) a belső ellenőrzési vezető, d) a főigazgatók, e) a Közalkalmazotti Tanács elnöke, f) a költségvetési felügyelő, g) jogtanácsos 3 (6) Tanácskozási joggal vehet részt a Szenátus munkájában a fenntartó képviselője, továbbá akiket a rektor vagy a kancellár esetenként meghív. A meghívottak az adott napirendhez kapcsolódóan vehetnek részt tanácskozási joggal a munkában. (7) A Szenátus titkári teendőit munkaköri leírásában meghatározottak szerint a Rektori Hivatal vezetője látja el. A választás kiírása 12. (1) A Szenátus tagjainak megválasztását a rektor írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig kerüljön sor. (2) A Szenátus tagja az lehet, a hallgatói képviselők kivételével aki a főiskolával munkaviszony illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be. 3 Módosítva: 2015.09.16.

18 (3) Az oktatók, kutatók képviselőiként, székhelyen működő karonként 3 főt, telephelyen működő kar esetében 1 főt, a kari oktatói, kutatói értekezlet választ, a nem oktató dolgozók összfőiskolai alkalmazotti értekezleten választanak 2 fő képviselőt. (4) A gyakorlóiskola, a reprezentatív szakszervezet, valamint a hallgatói és a doktorandusz hallgatói önkormányzat által delegált tagok választása saját működési rendjükben szabályozott módon történik. Választási bizottságok létrehozása és feladata 13. (1) A bizottságokat választási csoportonként kell létrehozni. A bizottságok egy elnökből és két tagból állnak. A bizottságok elnökei felelősek a testületi tagok jelölésének és választásának előkészítéséért és lebonyolításáért. A bizottságokat a rektor hozza létre. (2) A választási bizottság felelős a jelölés és a választás tisztaságáért, valamint a választási szabályok betartásáért. (3) A választási bizottság feladatköre: a) választási névjegyzék ellenőrzése: a névjegyzéket 4 a Bérgazdálkodási és Humánerőforrás Osztály készíti el, és megküldi a választások megszervezéséért felelős személynek, aki eljuttatja a bizottsági elnökökhöz. Az elnökök a listát összevetik az egységek adataival. A választási listára felvehetők közül törölni kell azt a személyt, aki írásbeli indoklással kéri, hogy neve ne szerepeljen a választhatók listáján. b) választási névjegyzék eljuttatása a választókhoz: minden jelölő személy aláírása ellenében megkapja a jelöléshez szükséges teljes listát. c) a listák összegyűjtése: a jelölési lapokat zárt borítékban, egységenként a kiosztástól számított 8 napon belül kell eljuttatni a bizottság elnökéhez. A jelölőlistán minden jelölési joggal rendelkező személy annyi nevet jelölhet meg, amennyit a testület összetételére vonatkozó szabályozás meghatároz. d) jelöltlista elkészítése: a jelölés akkor eredményes, ha a jelölési joggal rendelkezők több mint egynegyede a jelölési lapot eljuttatta a bizottság elnökéhez. A választási bizottság összesíti a jelölési lapokat, és elkészíti a jelöltek listáját. A listán fel kell tüntetni, hogy a jelölt a jelölésen hány szavazatot kapott. e) szavazólap elkészítése: a szavazólapra a jelöltek akkor kerülhetnek fel, ha elfogadják a jelölést, és nyilatkoznak arról, hogy megválasztásuk estén vállalják a megbízást. f) jelölőgyűlés összehívása: a választás lebonyolítása oktatói, illetve alkalmazotti értekezleten (továbbiakban: jelölőgyűlésen) történik. A jelölőgyűlést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. A jelölőgyűlésen további jelöltállítás lehetséges. A szavazólapra újabb jelöltek felvételére akkor kerülhet sor, ha jelölőgyűlésen a résztvevők több mint fele nyílt szavazással támogatja a jelöltet, és a jelen lévő jelölt szóbeli nyilatkozatot tesz a jelölés elfogadásáról. g) választás lebonyolítása: a jelölőgyűlés akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak több mint fele jelen van. A jelölőgyűlésen a bizottság elnöke ismerteti a jelölés eredményét és a bizottság által összeállított szavazólap listáját. A végleges szavazólapra javasolt jelölteket nyílt szavazással kell kiválasztani. A szavazás akkor 4 Módosítva: 2015.09.16.

19 érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele szavazott. A szavazás akkor eredményes, ha a jelölt megkapta a leadott szavazatok több mint ötven százalékát. A választás egyfordulós. Érvénytelen szavazás vagy szavazategyenlőség esetén második fordulót kell tartani. h) a választás eredményének dokumentálása: a választások eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni kettő példányban, melyet a választási bizottság elnökei és tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv egy példánya a bizottság elnökénél marad, másik példányát és a szavazólapokat a rektornak 24 órán belül meg kell küldeni. A jegyzőkönyvet a Rektori Hivatalban 5 évig kell őrizni, a szavazólapokat 3 hónap őrzés után meg kell semmisíteni. A szenátusi póttagság 14. (1) A választáson induló azon jelöltet, aki a szavazatkülönbség miatt nem lett a testület tagja, de a megválasztottak után a legtöbb szavazatot érte el, szenátusi póttagként kell nyilvántartani. (2) A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személyt tagságának megszűnése esetén helyettesíteni. A póttag megbízatása a helyettesített személy mandátumának lejártáig tart. Póttag hiányában tagság megszűnésekor harminc napon belül választást kell kiírni új tag megválasztására. A Szenátus tagjainak megbízása 15. (1) A megválasztott tagok a Szenátus első ülésén megbízólevelet kapnak, amelyet a rektor és a bizottság elnöke ír alá. A gyakorlóiskola, a reprezentatív szakszervezet, és a hallgatói és a doktorandusz hallgatói önkormányzat által delegált tagok megbízólevelét a rektor írja alá. A megbízólevelek előkészítése a Szenátus titkárának feladata. (2) A Szenátus tagjainak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek a testület munkájában, javaslataikkal, véleményükkel elősegítsék annak eredményes működését. (3) Az újonnan megválasztott testületet a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. A szenátusi tagság megszűnése 16. (1) A szenátusi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, a lemondás napján, c) tisztséghez vagy vezetői megbízáshoz kapcsolódó tagság esetén, a tisztség vagy a vezetői megbízás megszűnésével, a tisztség vagy vezetői megbízás megszűnésének napján, d) a közalkalmazotti, illetve hallgatói jogviszony megszűnésével (szüneteltetésével), a közalkalmazotti, illetve hallgatói jogviszony megszűnésének (szüneteltetés kezdő) napján.

20 (2) A tagság megszűnése esetén a Szenátus elnöke a megbízást visszavonja. A megbízás visszavonása írásban történik. A Szenátus működése 17. (1) A Szenátus működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a rektor gondoskodik. (2) A Szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. A rektor szükség szerint, de félévenként legalább kettő alkalommal a napirend megjelölésével köteles összehívni a testületet. A rektor a tanulmányi félév első ülésén javaslatot tesz a Szenátus munkaprogramjára, amit a testület egyszerű többséggel fogad el. (3) A Szenátust tizenöt napon belül össze kell hívni, ha ezt a tagok egyharmada a napirend megjelölésével írásban kéri. (4) Az ülést hét nappal az ülés időpontja előtt a tárgysorozat megjelölésével és az írásbeli előterjesztések megküldésével írásban kell összehívni. (5) A Szenátus ülésére előterjesztést, módosító javaslatot a testület szavazati joggal rendelkező tagjai vagy az állandó meghívottak tehetnek. Szóbeli előterjesztést csak kivételes esetben lehet tenni. (6) Kötelező kikérni az illetékes kari tanácsok állásfoglalását az alábbi esetekben: a) az adott kar szervezetét és működését érintő kérdésekben, új kar alapítása vagy megszűnésekor, b) a főiskolai SzMSz részét képező szabályzatok közül a kar szervezetét és működési rendjét érintő szabályozások elfogadásakor és módosításakor. (7) A Szenátus ünnepélyes alkalmakkor nyilvános ülést tarthat, ahol a rektor, a rektorhelyettesek, a dékánok és dékánhelyettesek a főiskolai hagyományoknak megfelelő tisztségük jelvényét viselik. (8) A Szenátus ülései a főiskola közalkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak. A Szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának indítványára zárt ülést kell elrendelni. (9) A Szenátus üléséről jegyzőkönyv, a határozatokról írásos dokumentum, illetve szükség esetén jegyzőkönyvi kivonat is készül. A jegyzőkönyvet a Szenátus arra megválasztott két tagja hitelesíti. Az írásos határozatokat és a jegyzőkönyveket iktatni és az Iratkezelési Szabályzat által meghatározottak szerint őrizni kell. (10) A Szenátus üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai a főiskola oktatói, kutatói, közalkalmazottai és hallgatói számára az adat- és titokvédelmi rendelkezések figyelembevételével nyilvánosak, megtekinthetők a Rektori Hivatalban. A Szenátus határozatait és az ülésekről szóló tájékoztatót a főiskola honlapján közzé kell tenni, figyelemmel az adatvédelmi szabályokra. A Szenátus egyszerű többséggel titkossá minősíthet bármely napirenden szereplő kérdést, az ahhoz kapcsolódó előterjesztéssel együtt. Titkossá minősítés esetén az érintett előterjesztés, illetve a jegyzőkönyv vonatkozó

21 része nyilvánosságra nem hozható, betekintés csak a Szenátus által felhatalmazott személyek, illetve szervek részére engedélyezhető. (11) A Szenátus akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van. A Szenátus titkárának a határozatképesség meglétét minden határozathozatalt megelőzően ellenőriznie kell. (12) A Szenátus minden szavazati joggal felruházott tagja egy szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jog nem ruházható át. 5 A Szenátus határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza. Főiskolai szabályzatban meghatározott esetekben a szavazás érvényességéhez minősített többségű szavazás szükséges, melynek két változata lehetséges: a) a testület összes tagjainak kétharmada igennel szavaz, b) a testület jelen lévő tagjainak kétharmada igennel szavaz. (13) A Szenátus titkosan szavaz személyi kérdésekben, a díszoklevelek adományozásáról szóló döntés kivételével illetve abban az esetben, haa a testület jelen lévő tagjainak egyharmada nyílt szavazással dönt erről. (14) A szavazás általában egyfordulós, többes jelölés vagy több döntési változat előterjesztése esetén többfordulós szavazást kell tartani. (15) A nyílt szavazás kézi vagy gépi az igen, nem gomb használatával úton történik. Titkos szavazás esetén a szavazást papír alapú szavazólapon kell lefolytatni. Ebben az esetben egy elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot kell választani. A szavazás a főiskola bélyegzőjével hitelesített szavazólapon történik. A szavazatok titkosságának megőrzéséhez minden feltételt biztosítani kell. A szavazólapok kitöltésére szavazóhelyiséget kell kijelölni. A szavazólapokat az e célra szolgáló, a bizottság által ellenőrzött szavazóurnába kell bedobni. Az ülésen részt venni nem tudó szenátustagok személyi kérdésekben a Bérgazdálkodási és Humánerőforrás Osztály által elkészített szavazólapon szavazatukat zárt borítékban előre leadhatják. (16) A Szenátus tagjai sürgős esetben, kellő tájékoztatás mellett virtuális szenátusülésen is hozhatnak határozatot elektronikus szavazással, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. 12. (7) bekezdés k) pontjában meghatározottak szerint 6. Az előterjesztést és a határozati javaslatot a tagok számára elektronikus formában kell kiküldeni. A tagok a szavazási időpontig adhatják le szavazataikat. Az elektronikus szavazás eredményét a következő ülésen a rektornak kell ismertetnie, szükség esetén a kérdést a Szenátus megvitatásra napirendre tűzheti. (17) Amennyiben a Szenátus nem döntési jogkörben jár el, hanem véleményt nyilvánít vagy állást foglal, a határozatban a szavazati arányokat kell közölni. (18) A Szenátus üléséről az ülés időpontja és a napirend megküldésével előzetesen a fenntartó képviselőjét tájékoztatni kell. A fenntartó képviselője az ülésen tanácskozási joggal vehet részt. 5 Módosítva: 2015.09.16. 6 Módosítva: 2015.09.16.

22 (19) A Szenátus működésének részletes szabályozása a testület által elfogadott ügyrendben történik. A konzisztórium 17/A. (1) A Főiskolán stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik. (2) A konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdaságitársadalmi környezete meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata. A személyi javaslat a tagjelölt - személyes adatai kezelésére, valamint jelen bekezdésben megjelölt személyes adatai nyilvánosságra hozatalára is kiterjedő - elfogadó nyilatkozatával válik érvényessé. A javasolt tagok névsorát és szakmai önéletrajzát nyilvánosságra kell hozni. (3) A konzisztóriumnak hivatalból tagja a rektor és a kancellár. (4) A konzisztórium delegált tagjait a miniszter bízza meg. A rektor és a kancellár konzisztóriumi tagsága magasabb vezetői megbízatása idejére, a delegált tagok megbízatása öt évre szól. (5) A konzisztórium delegált tagjai tevékenységükért díjazásra nem jogosultak. (6) A konzisztórium saját maga dönt működésének rendjéről, azzal, hogy a) tagjai közül választ elnököt, b) szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik, c) határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van, d) döntéséhez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatása szükséges. (7) A konzisztórium üléseit a kancellár készíti elő. (8) A szenátus a 9. (2) bekezdés c) pontjában, e) pont ed) és ee) alpontjában, g) pont gb) és gc) alpontjában meghatározott gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez a konzisztórium előzetes egyetértése szükséges. (9) A szenátus a konzisztórium döntésével szemben, illetve annak elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet. (10) A konzisztóriumi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag halálával, lemondásával, illetve visszahívásával. A miniszter jogosult a delegált tagot - a visszahívás okának megjelölésével - visszahívni. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás a miniszter hatáskörébe tartozik. 7 7 Módosítva: 2015.09.16.

23 Magasabb vezetői és vezetői megbízások 18. (1) A főiskolán a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki: a) rektor, b) rektorhelyettes, c) dékán, d) főigazgató, e) kancellár. (2) A főiskolán a következő vezetői megbízások adhatók ki: a) dékánhelyettes, b) intézetigazgató, c) tanszékvezető, d) főigazgató-helyettes, e) igazgató, f) belső ellenőrzési vezető, g) osztályvezető, h) hivatalvezető. (3) Egy személy, egy időben legfeljebb egy magasabb vezetői és egy vezetői megbízást vagy két vezetői megbízást tölthet be. (4) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben, illetve magasabb vezetői vagy vezetői beosztásban történik. (5) Magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás feltétele amennyiben jelen szabályzat másként nem rendelkezik hogy a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. (6) A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni. (7) A magasabb vezetői és vezetői munkakör, valamint vezetői munkakörbe történő kinevezés, illetve a beosztás ellátásával történő megbízás határozott időre három öt éves időtartamra adható. Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott magasabb vezetői megbízások három évre adhatók. A rektor, főigazgató és a dékán megbízása egy, a rektorhelyettes és a kancellár magasabb vezetői, továbbá a vezetői megbízások pályázat alapján több alkalommal meghosszabbíthatók. (8) A magasabb vezetői és vezetői megbízás legfeljebb a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. (9) A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízásról a közalkalmazott lemondhat. A lemondását követően a kinevezése szerinti munkakörben kell tovább foglalkoztatni. (10) A megbízás visszavonása, valamint határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő letelte után a közalkalmazottat kinevezése szerinti munkakörben kell tovább foglalkoztatni. (11) Magasabb vezetői, valamint vezetői megbízás megszűnik, az (1) a), e) pontok kivételével,

24 a) a megbízás időtartamának lejártával, a megbízás lejártának napján, b) a megbízás visszavonása esetén, a visszavonás érvénybe lépésének napján, c) lemondással, az átadás-átvétel napjával, d) a hatvanötödik életév betöltésekor, e) a főiskola megszűnése vagy átalakulása esetén. Irányítási és felügyeleti jog 19. (1) A főiskola magasabb vezetői és vezetői jelen szabályzat rendelkezései alapján irányítási, illetve felügyeleti jogot gyakorolnak. (2) Jelen szabályzat alkalmazásában: a) irányítás: a hatáskörébe tartozó szervezeti egység(ek) és személyek felé szabályozási, utasítási, döntéshozatali jog gyakorlása és instrukciós eszközök használata a hatáskörébe tartozó kérdésekben. A hatáskörébe tartozó szervezeti egység(ek) és személyek munkavégzésének ellenőrzése (információkérés, munkafolyamatok áttekintése, helyszíni szemle, beszámoltatás), egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. b) általános felügyelet: a hatáskörébe tartozó szervezeti egység(ek) tevékenységének törvényességi ellenőrzése, ezzel összefüggésben jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezés, felelősségre vonás kezdeményezése. c) szakmai felügyelet: a hatáskörébe tartozó szervezeti egység(ek) tevékenységének szakszerűségi ellenőrzése, ezzel összefüggésben jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezés, felelősségre vonás kezdeményezése. A szakmai felügyeletet ellátó személy gyakorolja a szakmai felügyelete alá tartozó személyek felett az alábbi munkáltatói jogköröket: munkaköri leírás elkészítése és aláírása, jelenléti ív aláírása, szabadság engedély aláírása. d) Szervezeti egység vezetője feletti munkáltatói jogkör gyakorlóját az Nftv., a szakmai felügyeleti jogkör ellátóját pedig a Szervezeti és Működés Szabályzat határozza meg. 8 A rektor 20. (1) A rektor a főiskola első számú felelős vezetője és képviselője a felsőoktatási törvényben meghatározottak szerint. (2) Rektori megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezési ismeretekkel és gyakorlattal, valamint legalább egy C típusú középfokú államilag elismert - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás szükséges. (3) A rektori magasabb vezetői pályázatot a fenntartó írja ki. 8 Módosítva: 2015.09.16.

25 (4) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot a Szenátus véleményezi és valamennyi tagja többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről. A rektor megbízását és felmentését a fenntartó kezdeményezi. A főiskolán a rektor megbízására, felmentésére a miniszterelnök jogosult. (5) A Szenátus a rektori pályázat kiírása javaslatára és elbírálásának előkészítésére eseti bizottságot hoz létre. (6) A rektor megbízása legfeljebb három évre szól, az intézményben ugyanazon személy - a vezetői megbízási ciklusoktól függetlenül - összesen legfeljebb két alkalommal kaphat rektori magasabb vezetői megbízást az esetleges jogelőd intézményekre is tekintettel. A rektori megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. (7) A rektor felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A fenntartó határozza meg a rektor juttatásait, valamint hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét. A rektori megbízás megszűnése 21. (1) A rektori megbízás megszűnik a felsőoktatási törvény 37. bekezdésben foglaltakon túl visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel, a miniszterelnöki felmentés érvénybe lépésének napján. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a megbízási idő lejárta előtti visszahívásának kezdeményezésére harminc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre tagjai kétharmadának igenlő szavazatával a Szenátus jogosult. A rektor feladat- és hatásköre 22. (1) A rektor, mint a főiskola első számú felelős vezetője és 9 képviselője, eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a jelen szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (2) Az intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet. (3) a rektor a felsőoktatási intézmény alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja: a) az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, b) az óraadó oktatói megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat, c) a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében az Nftv. 14. (3a) bekezdésében meghatározott korlátozással fenntartói jogot gyakorol, 9 Módosítva: 2015.09.16.

26 d) a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart az érdek-képviseleti szervezetekkel, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal, e) koordinálja a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási együttműködéseit más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel, f) kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie. 10 (4) Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult. (5) A rektor felelős: a) a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért, b) azért, hogy az intézmény képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álljon, c) az intézmény működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban meghatározott intézkedések kiadmányozásáért. 11 (6) A rektor hatáskörében: a) előkészíti az intézményfejlesztési tervet és annak részeként a foglalkoztatási tervet, illetve az intézményfejlesztési tervvel összhangban a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát, b) főiskolai szinten irányítja és összehangolja a képzési programnak megfelelő oktatási tevékenységet és kutatómunkát, c) gyakorolja a főiskola és a Líceum Kiadó kiadói és terjesztői jogkörét, d) előkészíti a Szenátus döntéseit, felügyeli azok végrehajtását, e) dönt a főiskola működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (7) A rektor az (1) (6) bekezdésben meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára jelen szabályzat felhatalmazása alapján rektori utasításban átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. (8) A rektor helyettesítése: a) A rektor távolléte, vagy akadályoztatása, érintettsége esetén halaszthatatlan esetben a rektor helyettesítésére a rektor eltérő rendelkezése hiányában az oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes jogosult. b) A rektor és az oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes együttes távolléte, akadályoztatása esetén a rektor helyettesítésére, a tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes jogosult. c) A rektor távollétében és akadályoztatása esetén szerződés, kötelezettségvállalás aláírására a rektor helyett a rektorhelyettes halaszthatatlan esetben jelen szabályzat és írásbeli, általános vagy eseti meghatalmazás alapján jogosult. 12 10 Módosítva: 2015.09.16. 11 Módosítva: 2015.09.16. 12 Módosítva: 2015.09.16.