Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon 2015 Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon BUDAPEST 2015
A szakmai anyagot készítette: Modláné Görgényi Ildikó Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szilágyi János Szerkesztőbizottság: Ferencz Csaba Zsolt dr. Klész Tibor F. Kárpát Kinga Sikora Henriett Borítóterv: Horváth Balázs Nyomdai munkálatok: Perjési Grafikai Stúdió Kft. www.perjesi.hu A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki a Nemzetgazdasági Miniszternek és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnak a kiadvány elkészítéséhez és megjelenéséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére nyújtott anyagi támogatásért.
Tartalomjegyzék Köszöntő 5 1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete 7 1.1 A duális szakképzés jellemzői 7 Németország 9 Ausztria 11 Svájc 12 1.2 Vállalkozások a duális szakképzésben 14 1.3 A magyar oktatási rendszer 18 Középfokú oktatás 18 Alapfok és a középfok közötti átmenet 19 Felsőoktatási szakképzés 20 Felsőoktatás 20 Felnőttoktatás 20 Felnőttképzés 21 Az iskolaszerkezeti átalakítás 21 Iskolafenntartás 21 Intézménytípusok változása 22 Szakképzési centrumok 22 1.4 Az iskolák helyzete a duális szakképzésben 23 2. A gyakorlati képzés koncepcionális fejlődése 27 2.1 A gyakorlati képzés gyökerei 27 3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére 29 3.1 A kamara látlelete 2005-ben 29 3.2 A kamara középtávú stratégiája 30 3.3 A duális szakképzés bevezetése 32 1. lépés: a munkát megalapozó keret-megállapodás 32 2. lépés: a teljes OKJ és a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozása 33 3. lépés: a szakképzési kerettantervek kidolgozása 34 4. lépés: a képzések beindítása 35 3.4 A gyakorlati képzés minősége 36 4. Koncepciók és kormányzati intézkedések a duális szakképzés továbbfejlesztésére 39 2015 3
Tartalomjegyzék 5. A magyar duális szakképzési modell 41 5.1 A magyar és a német duális szakképzés eltérő vonásai 42 5.2 Az iskolarendszerű szakképzés szerkezete és tartalmi változásai 43 A tartalmi átalakulások sorrendje 45 5.3 A gyakorlati képzés megoldásai a magyar duális szakképzésben 47 Tanulószerződés 48 Együttműködési megállapodás 51 5.4 A kamarai garanciavállalás 52 5.5 A pályaválasztás szerepe a duális szakképzésben 53 5.6 A magyarországi duális szakképzés irányítási rendszere 55 Az irányítás állami és jogszabályi keretei 55 A kormány irányító szerepe a következő területekre terjed ki: 55 Az iskolákat fenntartó szervek, szervezetek irányítása, fenntartóváltás 56 5.7 Az iskolarendszerű duális szakképzés finanszírozása 57 6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében 61 6.1 Szakképzési tanácsadói hálózat tevékenysége 63 6.2 A szakmaszerkezet és a duális szakképzés 65 6.3 A pályaorientáció 69 6.4 A gyakorlati képzés minőségének ellenőrzése 72 A bevezető ellenőrzés 73 A köztes ellenőrzés 73 6.5 A szintvizsgák és komplex szakmai vizsgák 74 Szintvizsgák 74 Komplex szakmai vizsgák 75 6.6 A szakmai versenyek a kamara ernyője alatt 77 Hazai versenyek 77 EuroSkills WorldSkills 80 7. A duális szakképzés előnyei 87 8. A duális szakképzés jövője 89 Rövidítések jegyzéke 91 Ábrajegyzék 92 Irodalomjegyzék 94 4 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Köszöntő Az elmúlt negyedszázad során a magyar szakképzés figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül. A rendszerváltást követően a megváltozott gazdasági körülmények új megoldásokat követeltek. Az útkeresés során a szakképzés hullámzó mértékben, de egyre távolodott a munkaerőpiac aktuális elvárásaitól. 2003 és 2009 között már olyan komoly válságjelenségek mutatkoztak, melyek egyértelművé tették, hogy sürgős és az alapokig visszamenő változásokra van szükség. 2010-től megindult egy reformszerű átalakítási folyamat. Ennek eredményeképpen napjainkra kialakult a német mintára épülő, de a hazai sajátosságoknak megfelelően felépített magyar duális szakképzési rendszer, amely több elemében nemzetközileg egyedülálló. Pár év alatt sikerült az átalakítást elvégezni, és a 90-es éveket követően létrejött elméletorientált képzést a munkafolyamatba ágyazott, gyakorlatorientált szakmatanulás váltotta fel. A gazdaságot képviselő kamara kulcsszereplővé vált. A kormányzattal szorosan együttműködve nem csak részt vett az átalakítási folyamatban, de jelenleg példa nélküli az általa ellátott közjogi feladatok széles köre. Egyfajta közép-kelet európai modellként is szolgálhat a 2015-ben bevezetésre került ún. kamarai garanciavállalás intézménye, amely biztosítja az oktatási rendszerben rejlő lehetséges legmagasabb tanulószerződéses foglalkoztatási szint elérését. Ilyen formában az egyik kiemelt eszköze annak a kormányzati célkitűzésnek, hogy a szakiskolai tanulók között a duális képzésben részt vevők aránya a jelenlegi 50%-ról 70%-ra emelkedjen 2018-ra. Ajánlom kiadványunkat mindazok szíves figyelmébe, akik érdeklődnek a magyar szakképzés eseményekben, fejleményekben gazdag elmúlt 25 éve iránt és részleteiben is megismerkednének a jelenlegi rendszer legfőbb tulajdonságaival, jellemzőivel. Bihall Tamás az MKIK alelnöke 2015 5
6 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete Napjainkban Európa- és világszerte átalakulóban van a jellemzően munkaerőpiac által vezérelt szakképzés, a szakmai oktatás. A szakképzést befolyásoló körülmények, feltételek és intézkedések földrészenként, országonként rendkívül változatosak. Az utóbbi években Európában a duális képzés került középpontba. Az Európai Bizottság 2012. évi november 20-i közleménye a Gondoljuk újra az oktatást stratégiáról, valamint az Európa Tanács által elfogadott következtetések az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemről (2013. június 27-28.) igen egyértelmű üzeneteket fogalmaztak meg, amelyek összefoglalva a következők: Az európai szakképzési rendszerek központi pillérévé kell tenni a duális képzést. Világszínvonalú duális szakképzési rendszerek elterjesztésére van szükség. A munka alapú tanulás, valamint az oktatás és az üzleti világ közötti együttműködés erősítése a cél. Magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzés elterjesztése szükséges. A munkaerőpiacon elvárt készségek biztosítása a tanulmányi eredmények és az oktatás színvonalának javításával valósulhat meg hatékonyan. A magyar kormány 2010-ben programjában prioritásként emelte ki a duális képzés bevezetését a szakképzés területén. Ezt a törekvését a szakképzési koncepciójában megerősítette. A koncepció reformintézkedései között szerepelt a duális képzés általánossá tétele, melynek érdekében a gyakorlati képzés kiemelt fejlesztésére és támogatására került sor. A duális képzés kiterjesztése és az ezzel kapcsolatos a feladatok megvalósítása érdekében a kormány keret-megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Ennek köszönhetően a kamara szakképzési feladatai jelentős mértékben kiszélesedtek. 1.1 A duális szakképzés jellemzői A duális képzés a szakképzés olyan rendszere, amelyben a szakképzési feladatok felelősségén és költségein, a közös érdek elismerésével, megosztozik az állam és a gazdaság. A duális képzés megvalósítása az iskola és a vállalat szintjén zajlik. Az iskola és a gazdálkodó vagy egyéb szervezetek együttesen járulnak hozzá a tanulók szakmai kép- 2015 7
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon zéséhez. A szakképző iskola a fiatalok szakmai elméleti oktatását látja el. A gyakorlati képzés a gazdálkodó vagy egyéb szervezetek (vállalatok, magánmunkáltatók, vállalkozók, költségvetési szervek, szövetkezetek, kisiparosok, kereskedők stb.) feladata. A duális képzés fontos jellemzője, hogy valós munkakörnyezetben szocializálja a tanulót, ezért lényegét tekintve vállalati-üzemi képzést jelent az iskolai képzés kiegészítéseként. Az állam a szakmai elméleti oktatási kötelezettséget és a rendszer jogszabályi feltételeinek biztosítását vállalja. A képzés elsődleges célja, hogy a fiatalokat képessé tegye teljes körű szakmai kom pe tencia elsajátítására, amelyeknek birtokában munkavállalóként képessé válnak munka feladataik hatékony, innovatív ellátására, önállóan és másokkal együttműködve. A duális szakképzési rendszereket működtető országokban a rendszer további jellemzői (melyek egyben a sikerkritériumai is): A szakképzés szolgáltatásként funkcionál, amelynek célja a sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényeinek kielégítése, illetve a fiatal szakképzett munkaerő számára karrierlehetőség biztosítása. A szakemberképzés célja nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a sikeres és hatékony munkavállaló képzése. A vállalkozásoknál nem a rövid távú haszonszerzés a fő motiváló erő, hanem a leendő munkavállaló magas színvonalú képzése, amely hosszú távon megtérülő befektetésnek minősül. A munkával egybekötött szakmatanulásnak köszönhetően a leendő munkavállaló elhelyezkedési esélyei jelentősen megnőnek, a munkaadó pedig minimalizálni tudja a betaníttatás és a téves foglalkoztatás költségeit. A tanműhelyi képzés felkészít a vállalati-üzemi gyakorlatra, de mindenkinek részt kell vennie életszerű helyzetben, külső gyakorlaton. A duális rendszerű képzést folytató európai országok nem egységesek a középfokú képzési rendszer szerkezetében, így a duális képzés súlyának változása függ az oktatási rendszerüktől is. Érdemes kiemelni és áttekinteni néhány környezetünkben levő ország duális szakképzési rendszerét, mert megállapíthatóak a hasonlóságok és eltérések, továbbá számos jó gyakorlat kerülhet adaptálásra a magyar körülmények közé is. Magyarország történelmi múltja és tradíciói mellett a német, az osztrák és a svájci rendszer bemutatása is adhat magyarázatot a magyar folyamatok fejlesztésének egyes lépéseire. 8 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete Németország Németországban az alkotmány értelmében a teljes közoktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. A kétszintű állami feladatok a szövetségi állam és a 16 tartomány között oszlanak meg. Valamennyi iskolai törvény, beleértve a szakképesítést adó iskolákra vonatkozóakat is, tartományi törvény. A tartományok hatáskörébe tartozik a tanterv, az iskolaév meghatározása, a tanárok fizetésének meghatározása, a vizsgák, illetve a követelményrendszer kidolgozása. Annak ellenére, hogy a Német Szövetségi Köztársaság 16 tartománya az oktatás területén is jelentős autonómiával bír, a közoktatási rendszer nagyjából egységes módon mindenhol érvényes. Az oktatási rendszer három fő szintből áll: alapfokú képzési szint, középfokú és felsőoktatási képzési szakasz. A kötelező iskolai oktatás tartománytól függően 10-12 évig a 6. életévtől a 16-18. életévig tart. Az alapfokú iskolai képzés hatéves korban kezdődik. A német kötelező oktatást az általános iskola és a középiskola alsó tagozata (alsó középfokú oktatás) alkotja. Az elemi iskola négy évfolyamos, ahol egységes, általános képzés folyik. A 4. osztályban dönteni kell, hogy a tanulók a tanulmányi teljesítmény függvényében a következő évfolyamtól a három rendelkezésre álló továbbtanulási út közül melyiket választják. Az alsó középiskolai szakasz általános oktatást adó iskolatípusa az öt évfolyamos Hauptschule. Alapvégzettséget ad, 15-16 éves korig tart. A kikerülő fiatalok szakmai tanulmányokat kezdhetnek vagy általános profilú középiskolában folytathatják tanulmányaikat. Szélesebb körű oktatást biztosít a tanulóknak a reáliskola, és általában az 5.-től a 10. évfolyamig tart. A 10. évfolyam után megszerzett reáliskolai végzettséggel (középszintű bizonyítvány, mittlere Reife) a tanulók bekapcsolódhatnak az általános gimnáziumi képzésbe vagy szakmai tanulmányokat kezdhetnek, vagyis a reáliskola egyfelől erősen szakmaorientált, másrészt nyitva hagyja a továbbtanulás felé vezető utat. A harmadik iskolatípusban, a gimnáziumi oktatásban a tanulók közismereti oktatása elmélyültebb. Az alsó középfokú oktatást követően a 11-13. évfolyam már a kötelező képzésen túli oktatás szakasza. A 13. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. A tanulmányok befejeztével a diákok a felsőoktatásban tanulhatnak tovább. A német oktatási rendszer pozitívumaként értékelhető a nyitottsága, mivel az egyes szinteken lehetővé teszi, hogy a tanulók módosítsák tanulmányaik irányát. A fiatalok mintegy 60%-a választja a szakképzésben való részvételt, a duális képzés keretein belül valamilyen szakmában. 2015 9
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon Németországban 1999 óta sok vita övezte a duális modell fenntartását még parlamenti szinten is. A német állam azonban ezekre további intézkedésekkel válaszolt, amelyek gyakorlati helyeket biztosítottak azoknak a fiataloknak, akik nem tudtak elhelyezkedni, és ösztönözte a vállalatokat, hogy tanúsítsanak nagyobb hajlandóságot a szakképzésben való aktív részvételre. A szövetségi kormány és a német ipar munkaadói szervezetei 2004 júniusában együttműködési nyilatkozatot írtak alá, amelyben a partnerek vállalták, hogy minden fiatalnak, aki képzésben kíván és tud részt venni, biztosítják erre a lehetőséget, szoros együttműködésben a tartományokkal. Ennek eredményeképpen az aláírt tanulószerződések száma megnőtt. Németországban a fiatalok döntő többsége részt vesz valamely szakmai képzésben. A duális képzés (1. ábra) támogatója a kamara, kiemelt feladata a szakmai képzés, a továbbképzés tartalmi alakítása, a képzési lehetőségek ismertetése, a cégek tájékoztatása a tanulók gyakorlati képzésének lehetőségéről, a kapcsolódó jogszabályokról. Ellenőrzi a tanulószerződéssel oktató cégeket, elvégzi a minősítésüket, hogy megfelelnek-e a gyakorlati képzés feltételeinek. Nyilvántartja az üzemi képző helyeket. A kamara részt vállal a képzőhelyek és a képzésre jelentkezők közötti közvetítésben. 1. ábra A német duális gyakorlatorientált szakképzés Szakmunkás tanulók Vállalatok Gyakorlati képzés Iskolai képzés Szakképző iskolák 4 nap hetente Gyakorlatorientált képzés Gyakorlati jártasság és szakelméleti tréning Képzési szerződés, a vállalat tanulóinak munkabért fizet A tanulót a cég veszi fel, munkavállalói státusz Kereskedő és ipari szakember Minél több idő eltöltése az üzemben 1-1,5 nap hetente Általános műveltség Szakmára vonatkozó elméleti és gyakorlati készség Nincs ösztöndíj 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015 10 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete A törvény feljogosítja a kamarákat a köztes és a szakmunkásvizsgák lebonyolítására, a vizsgarend kialakítására, a vizsgabizottságok felállítására és a vizsgabizottságokban közreműködő vizsgabizottsági tagok felkérésére és delegálására. A Németországban bevált duális szakképzési rendszert a sok németországi vita ellenére is eredményesnek, és ma már követendő példának tartják. Európa számos országában bevezették, a többi közt Ausztriában, Svájcban is. Ausztria Ausztriában a tankötelezettség 9 éves, 6-tól 15 éves korig tart. Az első négy év után az oktatás kettéválik, 5-8. évfolyamig az általános iskola felső tagozatának megfelelő iskolatípusba (Hauptschule), illetve a középiskola alsó tagozatával egyenértékű, általános műveltséget nyújtó, úgynevezett magasabb általánosan képző iskolába (AHS Allgemein bildende höhere Schule) léphetnek a tanulók. Az előbbi iskolatípus fokozatosan megszűnik, helyére az úgynevezett új középiskola (Neue Mittelschule) kerül, mely típust 2012 szeptemberében vezették be. A két (fokozatosan összevont) iskolatípust (Hauptschule és Neue Mittelschule) elvégzők beléphetnek a szakképzésbe úgy, hogy a politechnikai iskolában egy éves szakmai felkészítő (orientáló) évfolyam után a duális (a magyar szakiskolaihoz hasonló) képzés keretei között tanulnak, vagy közvetlenül elkezdik a felsőbb középfokú szakmai oktatást, amely a magyar szakközépiskolai képzésnek felel meg. Az érettségizni szándékozók az általános műveltséget nyújtó, felső középfokú oktatásnak megfelelő felső tagozaton (AHS Oberstufe) folytatják a tanulást, és a 12. osztály után, 18 évesen érettségi vizsgát tesznek, amely feljogosít a felsőoktatásban történő továbbtanulásra. Szakmai végzettséget azonban nem szereznek. A szakmunkásképzés duális gyakorlati képzés, mely döntően az üzemekben folyik. Ezt a gyakorlati képzést iskolai elméleti oktatás egészíti ki, melyre heti egy vagy két alkalommal kerül sor. Előfordul blokkosított formában is, ilyenkor a tanévet 4 10 hetes blokkokra osztják. 10 hetet tölt a diák az iskolában, ahol elméleti oktatást kap; ez a tanév bármelyik időszakában lehetséges. A következő háromszor 10 hét a vállalatnál, gyakorlati képzést jelent. Amennyiben nincs lehetőség vállalati gyakorlatra, az iskola az általános műveltség elmélyítésére és a tanműhelyben szerzett szakmai ismeretek kiegészítésére törekszik. Választott szakmától függően a szakmunkásképzés ideje 2, 2 és ½, 3, 3 és ½, vagy 4 év. A képzés szakmunkásvizsgával zárul. Ausztriában a tanulók mintegy 80%-a vesz részt szakképzésben. A diákok mintegy fele, azaz a korosztály csaknem 40%-a a duális képzés keretein belül folytatja a tanulmányait. E forma gyakran hangoztatott előnye, hogy éppen gyakorlatorientált 2015 11
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon voltából adódóan a tényleges gazdasági és munkaerő-piaci igényeknek megfelelően készíti fel a tanulókat a munka világába történő bekapcsolódásra. A beiskolázás a vállalat feladata. A tanulóknak azonban előtte felvételizniük kell, a felvételi eljárás két részből áll. Először tesztfeladatok alapján győződik meg a vállalat a tanuló elemi ismereteiről. Ezt követően a vállalat vezetője, a leendő tanuló szüleivel együtt, interjúra hívja a jelentkezőt. Itt megismerik egymást, s a másik fél közeli és távlati terveit. Ausztriában a cégeknél gyakorlaton lévő tanulókat munkavállalóként kezelik. A kamarák szerepe a szakképzés folyamatában rendkívül fontos Ausztriában, a kamara a szövetségi állam után a második legnagyobb szakképzést koordináló szervezet. A kisipari és szabályozott szakmák esetében a vizsgáztatás és a képesítés igazolása is kamarai határkörébe tartozik. Regionális szinten a szakképzés irányítása, a képző cégek ellenőrzése, a tanulószerződések és a záróvizsgák a kamara jogosultsága. A kamara a képzés minden szintjén jelen van, a szakmunkástól kezdve a közép- és felsőfokú szakmai képzéseken át egészen a poszt szekunder, a szakmai felsőoktatási képzésekig, szakmai felnőttképzésekig bezárólag. A kamara biztosítja évente közel 125 000 szakmunkástanuló gyakorlati képzését is. Svájc Svájcban az oktatási szolgáltatások megszervezése az egyes kantonok felelősségi körébe tartozik, ezért azok között jelentős eltérés mutatkozik az egyes kantonokban más-más szabályozás lehet érvényben. Az általános iskola Svájcban kötelező, általában 7 éves korban kezdődik, és 8 vagy 9 évig tart. Az alapfokú oktatás két részre oszlik, az első 6 évre, majd az azt következő 3 évre. A kötelező oktatási szakaszban a tanítás az anyanyelven zajlik (a kantonoktól függően franciául, németül, olaszul vagy rétorománul). Az alsó középfokú oktatás kantontól függően 3-4 évet vesz igénybe, amelynek célja az általános ismeretek oktatása és az alapfokú szakoktatás, azaz a felkészítés a felső középfokú oktatásra. A kötelező oktatási szakasz utáni lépcső a felső középfokú oktatás, amely általános oktatási részre és szakképzési részre osztható. Általános, érettségivel záruló képzést az általános és a speciális középiskolák nyújtanak. A szakiskolák a tantermi elméleti oktatást gyakorlati órákkal kombinálják (szakmai gyakorlat). Azok a tanulók, akik nem tudják megkezdeni felső középfokú tanulmányaikat, felzárkóztató és felkésztő programokon vehetnek részt. A középfokú végzettséggel rendelkező fiatalok egy része felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. A szakképzési szakasz a duális rendszerben zajlik a német példa alapján. Az alapoktatás befejezése után a tanulók háromnegyede tanulószerződés kereté- 12 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete ben tanul szakmát. Az üzemek részéről azonban egyre gyakrabban felmerülő igény, hogy a tanulók szakmai ismeretei mellett az alapvető gyakorlati felkészültséget is szervezett iskolai keretek között sajátítsák el a tanulók. Mindhárom országban (2. ábra) a duális szakképzésben részt vevők száma jelentős: a szakképzésben részt vevők közül Ausztriában 39%, Németországban 51% és Svájcban 63%. Ebben a sorban Magyarországon az e képzésben részt vevők száma még kevesebb (33%), de minden intézkedés azt segíti, hogy ez az arányszám növekedjen. 2. ábra A duális szakképzésben részt vevők aránya Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015 A duális képzés bevezetésével a szakképzésben paradigmaváltás történt (3. ábra). A kamara elemzéseken alapuló új koncepciójának megfelelően, amely stratégiává nőtte ki magát a valós munka világába koordinálta a gyakorlati képzést, ahol a diákok sikerélménye megnő, az aktivitásuk fokozódik. A munkaerőpiac folyamatos változásai között működő vállalkozások képzési hajlandósága is fokozatosan növekszik, a képzés többi szereplőjével való együttműködésük erősödik, amelyben nagy szerepe van a szervezésnek, oktatásnak, a közös módszerek cseréjének. 2015 13
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon 3. ábra A duális szakképzés jellemzőinek kapcsolódásai Fókuszban a duális szaképzés Paradigmaváltás Gyakorlatorientált képzés Résztvevő diákok aktivitása Tanulási, tanítási, szervezési, szakmai és módszertani anyagok készítése, oktatói felkészítés Munkaerőpiac folyamatos változása Vállalatok aktivitása Partnerség Forrás: Dr. Szilágyi János 1.2 Vállalkozások a duális szakképzésben A kamara a gazdaság és a szakképzés kölcsönhatására nagy figyelmet fordít. Nyomon követi azt is, hogy a gazdaság eredményei milyen erőteljesen hatnak vissza a képzésre. A duális szakképzési rendszer sikeres működtetése függ a gazdasági háttértől, a megfelelő környezettől (az ország GDP-je, az államadóság, a pozitív irányba haladó államháztartási egyenleg, a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta és még több hasonló jelző szám). A munkanélküliségi ráta 2014-ben Magyarországon az Európai Unió átlagánál jobb, és ez tendenciózusosan egyre javul. A 4. ábra grafikonján jól látható, hogy azon körbe került az ország, ahol a munkanélküliségi ráta kedvezőbb. 14 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete 4. ábra Ifjúsági munkanélküliségi ráta Európában Forrás: Eurostat A versenyképes gazdaság a gazdálkodó szervezetek, a vállalatok, a vállalkozások versenyképességén alapszik. Ehhez pedig nélkülözhetetlen és alapvető eszköz a versenyképes szakképzés is. A gazdaság és a szakképzés elválaszthatatlan egymástól, teljesítményük kölcsönösen befolyásolja a másik szektor eredményeit. Ugyanez az elválaszthatatlanság és egymásra utaltság jelenik meg jól nyomon követhetően magában a duális szakképzésben is. A duális képzés ugyanis csakis a termelő gazdaság, a szabályozó állam és az iskolai rendszer szoros együttműködése révén valósulhat meg. Különösen fontos ennek okán, hogy a szakképző iskolák a munkaerőpiac igényeinek megfelelően képezzék a tanulóikat és a vállalkozásokat még intenzívebben vonjuk be a szakképzésbe. A kamara célja, hogy minél több vállalkozás vegyen részt a duális képzésben mind a kis- és közepes vállalatok, mind a nagyvállalatok közül. Ezen a képzési úton a tanulók életszerű munkakörülmények között, a legkorszerűbb technikát, technológiát alkalmazva, kiváló szakemberektől tanulhatnak. A növekedési pályára álló gazdaságnak is vannak elvárásai a szakképzés terén. A nagyvállalatok a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű 2015 15
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon alapismeretekkel rendelkező munkavállalókat keresik. Aktuálisan pedig az mondható el, hogy a magyar gazdaságnak több szakmunkásra és technikusra van szüksége, mint amennyit a jelenlegi oktatási rendszer képez. Az is tapasztalható, hogy a munkaerőpiac szempontjából még nem megfelelőek az arányok az iskolatípusok között, ugyanis a középiskolás korú tanulók igen magas számban választják a gimnáziumot és a szakközépiskolát, és kevesen a szakiskolát. A gazdálkodó szervezetek motiválása nélkülözhetetlen a duális szakképzés működtetéséhez. A vállalkozások ez irányú meggyőzését a kamara évekkel ezelőtt kezdte meg és fokozatosan bővítette az eszközöket ahhoz, hogy az eredmények is növekedhessenek. A rendszer előnyeit felismerve a kamara mindent megtett a duális képzés kiterjesztéséért a gazdálkodó szervezetek után az egyéb szervezetek körében, az egészségügy területén is. 2013. január 1-jétől már kórházakkal, szociális otthonokkal is lehetséges a tanulószerződés kötése, így a duális képzési forma szakképzésre gyakorolt gazdasági tapasztalatok alapján pozitív hatásának eredményei immár az állami szférában is érvényesülhetnek. Azok a tanulók, akik a szakképzés alatt a gyakorlatukat vállalatoknál valós munkakörülmények között végzik, később a munkaerőpiacon könnyebben helyezkednek el. 2014-re a fiatal pályakezdők elhelyezkedése javult és növekedésnek indult (5. ábra). 5. ábra Munkaerő-piaci státuszok százalék 80 70 60 50 40 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 30 20 10 0 Elhelyezkedett Munkanélküli Tanuló Egyéb (GYES, GYED, háztartásbeli stb. Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015 16 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete 2008 óta folyamatosan végez felméréseket a tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytatott, már végzett pályakezdőkkel. A fiatal pályakezdők saját szakmájukban való elhelyezkedése (6. ábra) szintén növekedő irányt vett. Ez a pozitív tendencia a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlatorientált képzésnek köszönhető. 6. ábra A tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest Országos átlag 50 45 44,5 40 38,5 35 30 30,2 33,1 33,9 34,7 34,9 25 20 15 10 5 0 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015 A kamara a vállalkozások szerkezetében, működésében, eredményeiben, prosperitásában a képzés oldaláról is további erőforrást lát. A vállalkozások számaránya, foglalkoztatási mutatói, termelési jellemzői, eredményei bizakodásra adnak okot. Magyarországra jellemző, hogy a kis- és középvállalkozások száma az EU átlaghoz képest magasabb. Ez a speciális helyzet erősítheti a duális szakképzés kiterjedését. 2015 17
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon 1.3 A magyar oktatási rendszer A magyar oktatási rendszer 2013-tól több ponton módosult, hogy megfeleljen a hazai és a nemzetközi elvárásoknak. Középfokú oktatás Az óvoda és az általános iskola négy, hat, nyolc évfolyama után következik a középfokú képzés, ahol már többféle tanulási út lehetséges. A gimnáziumi képzési programok négyévesek (léteznek ugyanakkor nyolc, illetve hat évfolyamos gimnáziumok is), a kéttannyelvűek esetében ötéves az általános képzés, amely középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgával zárul. Az érettségi bizonyítvány a felsőoktatásba való belépés előfeltétele. Lehetséges a tanulást az érettségi után a szakképzésben is folytatni. A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a közismereti képzéssel párhuzamosan ágazati szakképzés folyik. A tanulók az első négy szakközépiskolai évfolyam elvégzése után középszintű vagy emelt szintű szakmai érettségi vizsgát tesznek, mely meghatározott munkakörök betöltésére is feljogosít. A tanulók választhatnak, hogy munkába kívánnak állni, vagy folytatják tanulmányaikat. A tanulási úton továbbhaladás lehetséges a szakközépiskola szakképzési szakaszába (szakképzési évfolyamok) vagy a felsőoktatási szakképzésbe, vagy az adott ágazatban felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Az új, egységesen hároméves duális szakiskolai képzés az első évfolyamtól egyszerre nyújt közismereti oktatást és szakképzést. Az évfolyamokon való előrehaladással a közismereti oktatás csökken, a szakképzési óraszám pedig növekszik. A gyakorlati képzés aránya a korábbi szakiskolai képzéshez képest lényegesen megnőtt, míg a szakmai elméleti és különösen a közismereti tárgyak óraszáma jelentősen csökkent. A 2016 szeptemberétől a szakképzési intézményrendszer megváltozik, új szakképző intézménytípusok jönnek létre: a szakgimnázium és a szakközépiskola. A szakgimnáziumi érettségi keretében szakképesítés is megszerezhető. 18 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete 7. ábra Magyar oktatási rendszer Iskola előtti oktatás Alapfokú oktatás Középfokú oktatás Szakképzés Felsőoktatás Felnőttképzés Általános iskola 1 6. évfolyam Gimnázium 7 12. évfolyam Általános iskola 1 4. évfolyam Gimnázium 5 12. évfolyam Óvoda Általános iskola 1 8. évfolyam Alapképzés Gimnázium 9 12. évfolyam Szakközépiskola 9 12. évfolyam +13 Szakiskola 9 11. évfolyam +12 13 Mesterképzés HÍD programok 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 évek Alapfok és a középfok közötti átmenet Azok a tanköteles korú tanulók, akik általános iskolai tanulmányaikat elvégezték de gyenge eredményeik miatt szakiskolába már nem nyertek felvételt, a Híd I. programban folytathatják tanulmányaikat. A Híd I. célja, hogy pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket és kompetenciákat. A Híd II. program azokat a tanköteles életkort már betöltő tanulókat célozza meg, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, de legalább 6 osztályt befejeztek, és további felkészítést igényelnek szakmacsoportos jelleggel, hogy képesek legyenek felvételt nyerni valamely szakiskolai képzési programba. 2016. szeptember 1-jétől HÍD II. program új néven, Szakképzési Hídprogramként folytatódik, és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény hatálya alá tartozik. Speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai programok a sajátos nevelési igényű tanulók képzését hivatottak biztosítani. A végzettek 2-es vagy 3-as szintű, az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban OKJ) szerinti szakképesítést szerezhetnek, vagy a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges készségeiket fejlesztik. A speciális szakiskolai programok kettő- és négyévesek, és kezdődhetnek két általános képző évfolyammal is. Az oktatás az állami intézményekben ingyenes. 2015 19
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon Felsőoktatási szakképzés A felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú szakképzettséget adó szakképzés a felsőoktatási szakképzés. A felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott szakképzés felsőfokú szakképzettséget ad, önálló végzettségi szintet azonban nem. Felsőoktatás Magyarország 1999-ben írta alá a Bolognai Nyilatkozatot, a bolognai folyamat célkitűzéseinek megvalósítására 2006-ban került sor. A felsőoktatásba felvételi eljárás keretében kerülhet az, aki teljesíti az intézmény által megjelölt feltételeket. Ennek megvalósítása összekapcsolt az emelt szintű érettségi vizsga rendszerével. Az első képzési ciklus a felsőoktatásban az alapképzés: lezárása a Bachelor diploma, mely 6 8 féléves képzést követően szerezhető meg, 180-240 kreditponttal. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés, amely Master diplomát jelent a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot megszerezte. E képzés 2 4 féléves, 60-120 kreditpontot kell összegyűjteni. Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. Néhány egyetemi szintű szak az új, ciklusos képzési rendszerben osztatlan mesterképzés maradt. Ugyancsak osztatlan mesterképzésként indul az új kétszakos tanárképzés. Az osztatlan mesterképzések bemeneti feltétele érettségi végzettség, a jellemzően 10 12 féléves képzések. A tudományos ismeretek bővítésére a mesterképzési szak elvégzése után, a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD) van lehetőség. Felnőttoktatás A felnőttoktatás az a képzés, ahol a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban vesz részt. A tanulók attól az évtől kezdődően, amelyben a huszonötödik életévüket betöltötték, kizárólag felnőttoktatásban kezdhetnek új tanévet. 20 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete A felnőttoktatás különböző képzési formákban szervezhető meg, így nappali munkarend szerinti oktatásban, esti és levelező oktatásban, valamint egyéb módokon, pl. távoktatás formájában. Általában véve a felnőtteknek kínált képzési programok nem különböznek a nappali rendszerű képzéstől a célok, belépési követelmények, a tantervek fő vonásai, illetve az értékelés és a képző intézmény által kibocsátott, államilag elismert képesítés tekintetében. A legjellemzőbb munkarend azonban az esti tagozat a szakképző programok mindkét típusában, s csak nagyon kevés felnőtt vesz részt egyéb képzési formában kínált programokban. Fontos megjegyezni, hogy a 2015-ben hatályba lépett jogszabály-változtatásnak köszönhetően Magyarországon ingyenes a második szakképesítés megszerzése, azonban a képzés csak felnőttoktatásban szervezhető meg, nem nappali munkarendben. Felnőttképzés Az alacsonyabb képzettségűek és idősebbek számára az állam inkább a felnőttképzés keretében kínál speciális célprogramokat. A felnőttképzés fogalmát az iskolarendszeren kívüli képzésekre használják. Lényeges jellemzője, hogy a képzés résztvevői nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak a képző intézménnyel, hanem felnőttképzési szerződés alapján történik a képzés. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot. Az iskolaszerkezeti átalakítás Iskolafenntartás 2015 szeptemberétől a szakképzés egy kézbe került, a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint a szakképzésért és a felnőttképzésért felelős minisztérium, vette át mintegy 500 szakiskola és szakközépiskola egységes szakmai irányítását. Ily módon létrejött jogszabályi, tartalmi, szervezési és működtetési szinten az egyszintű szakképzés-irányítás, ezzel lehetővé válik, hogy a szakképzés minél inkább megfeleljen a gazdaság igényeinek. Ezzel egyidejűleg a szerkezet átalakult és új szakképzési centrumok jöttek létre, amelyek a korábbiaknál nagyobb önállósággal működhetnek és nagyobb eséllyel biztosítják a szükséges forrásokat a szakképzés feltételeinek megteremtéséhez. A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került szakképzés-irányítói és -fenntartói szerep egyik részről erősíti a szakképzést, másik részről megszilárdítja a szakiskolák és szakközépiskolák működését. Az intézményrendszer hatékonyabb működése szorosabbá teszi az intézmények közötti kapcsolatot, gyorsabb és rugalmasabb reagálási lehetőséget nyújt 2015 21
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon a gazdasági igények változására. A cél az, hogy a szakiskolák és a szakközépiskolák önállóbbak legyenek, egyben felelősek és motiváltak a szakmai feladataik végrehajtásában. Ez a változás az iskolarendszerű szakképzést teljesen új alapokra helyezi. Intézménytípusok változása 2016. szeptember 1-jével átalakulnak a szakképző iskolák, új szakgimnáziumi és új szakközépiskolai intézménytípusok kerülnek bevezetésre (ebben a rendszerben a szakiskola fogalma a 2016 szeptembere előtti speciális szakiskolákat takarja). A változás lehetőséget ad arra is, hogy a jövő fiataljai megújított középiskolai rendszerben tanulhassanak, és ezen keretek között érettségi vizsgára is felkészülhessenek, nem csak a szakgimnáziumok, hanem a jelenleg hároméves szakiskolai rendszert felváltó új szakközépiskolai rendszer tanulói is. Az utóbbiak három, szakképzést folytató évfolyam és szakmai vizsga megszerzését követően két év alatt fel tudnak készülni az érettségi vizsgára. A szakmai képzés az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a 13. vagy a 14., szakközépiskolában a 11., szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződik majd be. A képzés mind három iskolatípusban az OKJ-ben levő ágazatok és szakképesítések szerint folyik. A jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá alakul, amelyben a képzés továbbra is az ágazati 9-12. évfolyamokon zajlik, illetve az érettségit követő szakképzési évfolyam(ok) on. Lényegi változás azonban, hogy a négy évfolyam alatti szakaszban növekszik a szakmai képzés időtartama, és ezen belül a gyakorlati képzés aránya is, amely biztosítja, hogy a tanulók az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezhessenek. Az érettségit követően pedig érettségire épülő emelt szintű szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát 4+1 éves képzés, gimnáziumi érettségi esetén 4+2 éves képzés folyik. A jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul, amelynek lényeges tartalmi újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbblépési lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik. A jelenlegi speciális szakiskola pedig szakiskolaként működik tovább. Szakképzési centrumok A jelenlegi többcélú köznevelési intézményi körbe beépítésre kerül a szakképzési centrum. Ez az intézményi forma a szakképző iskolákat a költségvetési szervként működő szakképzési centrum szervezeti egységeiként integrálja. A szakképzési centrumok felállításának célja a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartása alá tartozó szakképző intézmények hatékonyabb, össze- 22 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete hangoltabb működése, az erőforrások racionálisabb kihasználása az eredményesség optimalizálása. A centrumok száma megyénként legfeljebb 3, a fővárosban legfeljebb 10. A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább. 1.4 Az iskolák helyzete a duális szakképzésben A kamara figyelemmel kíséri az iskolák helyzetét és tevékenységét, hiszen a duális képzésben igen fontos partneri szerepet töltenek be. A szakképzést folytató iskolák helyzete komplex szakmai tartalmi, szervezésiműködtetési oldalról és a tanulói létszám sem állandó. Szakmai irányításukat befolyásolják az OKJ változásai ezzel összhangban évenként változhat a gazdaság igényeinek megfelelően meghozott döntések alapján az oktatott szakmák szerkezete. Működtetésük átformálása folyamatban van, a racionalizálás szellemében és a minőségi munkavégzés érdekében. Cél, hogy az iskolák száma összhangba kerüljön a szakmaszerkezeti elvárásokkal és a demográfiai folyamatokkal. A létszámcsökkenési tendencia sajnos a szakképzésbe belépők esetében még jó néhány évig folytatódik. 8. ábra A szakképzésbe belépő korosztály számának csökkenése 140 000 120 000 100 000 127 207 121 724 117 033 115 598 112 054 105 272 100 350 97 301 94 645 97 597 97 047 80 000 24%-os csökkenés 60 000 40 000 20 000 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015 2015 23
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon A csökkenő létszám mellett másik fontos problémakör a lemorzsolódás. A szakiskolába belépő és kilépő diákok közötti különbség mintegy 15 000 fő, amelynek okai sokrétűek. Ez a képzésből kiesett csoport hasznos tagja lehetne a társadalomnak és a gazdaságnak. Valószínűsíthető, hogyha a duális képzésben vennének részt ezen tanulók, a tevékenység-orientált gyakorlati képzésben sikerélményre tennének szert, amely megakadályozhatná a lemorzsolódásukat. 9. ábra Lemorzsolódás 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 Belépők Kilépők 2006 2005 2004 2003 2002 0 5000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015 Az iskolák szempontjából a már említett rendszerbeli probléma is megjelenik: a beiskolázási számok az egyes iskolatípusokban a társadalmi oldaláról, gazdasági hasznosság szempontjából nem megfelelőek. Túlsúlyban van az úgynevezett bölcsész irányú gimnáziumi létszám és 1995-től zuhanásszerűen csökkent a szakiskolák tanulóinak létszáma, így a szakmunkások száma (10. ábra). Ebben a kérdéskörben 2011-től kismértékű javulás tapasztalható. 24 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete 10. ábra Középfokú oktatásban tanulók iskolatípusonkénti megoszlása Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015 Ezt a visszás helyzetet enyhíti a 2015. évi törvénymódosítás az új szakgimnázium és az új tartalmú szakközépiskola bevezetésével. Fontos változtatás az is, hogy az állam a korábbi egy helyett két szakképesítés ingyenes megszerzését teszi lehetővé az iskolarendszerű szakképzésben. A másodszakma ingyenessége is növeli a szakképzésben tanulók létszámát. Az intézkedés célja, hogy azok számára is megteremtse a továbbtanulás lehetőségét, akik nem képesek vagy nem szeretnének magasabb szinten továbbtanulni, de szakmai karrierjük, pályafutásuk megerősítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés megszerzése. Tartalmi oldalról az iskolák legfontosabb alapdokumentuma a pedagógiai program. Ennek kidolgozásához szükség van az OKJ-re, a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeire és a kerettantervekre, mint központi jogszabályi dokumentumokra. Az iskolák vezetői és szakmai tanárai jól felkészültek, képesek a szakmai, szervezeti, 2015 25
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon működési változásokat, módosulásokat rugalmasan követni. A központi szakmai kerettantervek kidolgozásában partnerei voltak a kamarának és az átalakulásokat segítik a szakképzés megújítása, jobbítása, a jövő nemzedékének a munkaerőpiacon való biztonságos megjelenése érdekében. 26 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
2. A gyakorlati képzés koncepcionális fejlődése Magyarország történelmében a képzés metodikája a gazdasági és társadalmi körülményekhez igazodva alakult. Hol az elméleti képzés, hol a gyakorlati képzés került előtérbe. A rendszerváltás óta a kamara a gyakorlati képzés fejlesztésében aktívan részt vesz. Követi a gazdasági eredményeket, intézkedéseket kezdeményez, elemzi a szakképzés helyzetét, annak eredményeit, és a továbblépés útját ennek megfelelően jelöli ki, azonkívül koordinálja annak megvalósítását. Mindezen folyamatokban együttműködik valamennyi érintett partnerrel. 2.1 A gyakorlati képzés gyökerei A magyar szakképzés gyakorlati képzésének gyökerei egészen a középkortól követhetőek. A két világháború között a magyar szakoktatást rendelettel szabályozták, amely szerint azok a cégtulajdonosok, akiknek több mint 25 tanoncuk volt, kötelezhetőek voltak tanonciskola szervezésére és fenntartására. A tanonciskolából nőttek ki az ipari szakiskolák, ahol a legfontosabb cél a színvonalas műhelygyakorlatok vezetése volt. A szocialista gazdaság szakított a korábbi koncepcióval, az ipar és a képzés integrációjával. Olyan helyzetet teremtett, ahol a gazdaság szereplői nem szólhattak bele a képzésbe. Ennek ellenére a munkaerő utánpótlásának legfőbb forrása a szakmunkás iskola volt. A szakmunkásképzés elméleti és gyakorlati képzés keretében folyt. A gyakorlati képzés módjait úgy találták leghatékonyabbnak, hogy a tanulmányok elején, az alapképzés során iskolai vagy vállalati tanműhelyekben folyt a képzés, a későbbi időszakban pedig csak a termelési gyakorlaton keresztül kerültek kapcsolatba a tanulók az iparral. Végül a harmadik évfolyam sikeres elvégzése és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után a tanulók szakmunkásvizsgát tehettek. A gyakorlati képzés iskolai tanműhelyben (tangazdaságban, tanudvarban stb.) vagy az iskolával történt megállapodás alapján állami vállalatnál, szövetkezetnél és egyéb munkáltatónál a képzés céljának megfelelő a tantervi követelményeket megvalósító termelőmunkában való részvétellel is történhetett. A gyakorlati képzés céljára, a megállapodás szerint tanműhelyt állami vállalat és szövetkezet is létesíthetett és fenntarthatott. A vállalatnál folyó gyakorlati képzés rendjét a jogszabály keretei között a szakmunkásképző iskola határozta meg és gondoskodott annak irányításáról, és ellenőrzéséről is. A gyakorlati képzés oktatóit ha jogszabály másképpen nem rendelkezett az iskola biztosította. 2015 27
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon A rendszerváltást követően a magyar szakképzés történetének fő lépései 1990 és 2014 között makró szintű levezetéssel a következőképpen foglalhatóak össze: 1990 1992: Nagyüzemi képzőhelyek csődeljárás során való megszűnése; ebben a helyzetben csak válságmenedzseléssel volt megoldható az, hogy a tanulók be tudják fejezni a képzésüket. 1993 1996: Szakképzési, közoktatási, felsőoktatási és kamarai törvények megszületése, az OKJ megalkotása, az új fundamentumok letétele, szakképzési konszolidáció. 1997 1998: A szakképzés új fejlődési pályára állítása, az OKJ-s szakképesítések bevezetése az iskolai rendszerben, ugyanakkor a szakképzett munkaerő iránti kereslet növekedése, felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra. 1998 2002: Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervi rendszer, valamint a szakiskolai képzés bevezetése, a szakmacsoportos rendszer kialakítása. 2003 2009: Válságjelenségek a magyar szakképzésben, helyben topogás, csak felszíni javítgatások. 2010 2013: A fordulat évei, a kételemű szakmaszerkezeti döntések meghonosítása, a duális szakképzés bevezetése. Hosszú út vezetett el a duális képzés elindításáig. A magyar szakképzési rendszer azonban alapvetően alakult át 2012. január 1-jét követően. A magyar duális szakképzési rendszer 2013 szeptemberétől teljesedett ki. Ennek jellemzői: nyolc osztályra épülő hároméves szakmunkásképzés már kilencedik évfolyamon szakmai gyakorlat iskolán kívüli képzőhelyen, vállalati tanműhelyben, tanulószerződés keretében Új OKJ, új kötelező kerettantervi rendszer bevezetése Híd programok rendszere, mely segíti az általános iskolából a szakmatanulásba történő átmenetet 39 ágazati szakközépiskola elindítása, technikusképzés kialakítása. 28 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére 3.1 A kamara látlelete 2005-ben A szakképzési változások menetében a kamarai rendszer meghatározó szerepet vállalt. Szerepvállalása 1993-1994-től erősödött meg, amikor is a kamarai, illetve a szakképzési törvény megszületésével a gazdasági kamarák a szakképzés területén közjogi feladatokat kaptak. Az 1990-es éveket követő időszak legnagyobb szakmapolitikai deficitjének tekinthető, hogy az erőfeszítések ellenére különböző szakaszokban változó intenzitással, de a magyar szakképzés eltávolodott a munkaerő-piaci követelményektől. Ez tette szükségessé, hogy a szakképzést a feje tetejéről ismét a talpára állítsák. Alapvető célkitűzés volt, hogy a szakképzésben teret és sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon a munkára nevelés. A Magyar Kereskedelmi Iparkamara számára különösen nagy felelősséget jelentett az ezredfordulót követő válságjelenségek közepette a kilábaláshoz vezető helyes válaszok megfogalmazása, a kedvezőtlen tendenciák megállítása. 2005 májusában kritikus hangvételű látleletet készített a magyar szakképzés állapotáról és a válságból történő kitörés hosszú távú alternatíváiról. Az elemzés a Középtávú szakképzési stratégia 2005 2013 címet viselte. Az anyag ostorozta azokat a fejlődés útjában álló akadályokat, amelyek folyamatos válságjelenségeket generáltak. Heves vitákat váltott ki a döntéshozók körében, arra ösztönözve őket, hogy felülvizsgálják korábbi hibás döntéseiket. A szakképzés válsága nyilvánvaló volt, mert elméletorientált, akadémikus jellegű képzés folyt. Ezen belül a szakmunkásképzés különösen lepusztult állapotú volt, ugyanis háttérbe szorult a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés, a felére esett viszsza a tanulók gyakorlati óráinak száma. Csökkent a szakképzésben részt vevő tanulók száma is, a középfokú oktatásban mindössze 23%-a szakiskolások aránya, miközben a fejlett országokban a duális képzésben részt vevők aránya nagyságrendekkel magasabb. Sajnos nem sikerült a gazdaság szereplőinek nyitottságát sem növelni a szakképzésben való fokozottabb részvételre. A megindított szakiskolai fejlesztési program, a szakképzési intézményrendszer integrációja, a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) rendszerének kiépítése a kialakult feszültségpontokat nem tudta sikerrel kezelni. A változtatások, beavatkozások előfutárának tekinthető, hogy először 2004-ben az Oktatási Minisztérium 16 szakma, majd 2008-ban a Szociális és Munkaügyi Minisz- 2015 29
Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon térium 11 szakma gondozását adta át közjogi feladatként a kamarának. Ez már a jövő szempontjából olyan kezdeti frontáttörésnek tekinthető, amely a gazdaság egyre növekvő szakképzési szerepvállalásának irányába mutatott. 3.2 A kamara középtávú stratégiája A 2010-es év a szakképzés területén új időszámítás kezdete volt. Az ezt megelőző két évtizedben egy olyan kontraproduktív szakképzési rendszer jött létre, amely nem volt képes kezelni a szakképzés területén felhalmozódott problémákat. Ezek közül az egyik legnagyobb feszültségpont volt, hogy igen magas volt a szakiskolai képzésben a kihullók és a lemorzsolódók aránya, amely elérte a 30%-os arányt. 2010-ben a 19 éves életkort betöltöttek közel egynegyedének még szakmunkásvégzettsége sem volt, de a funkcionális analfabéták aránya az egyes korosztályoknál elérte az egyharmados arányt. Nem lehet megkerülni az általános iskolai oktatás problematikáját sem. A 2010-es időszakot megelőzően az általános iskolai lemorzsolódás aránya elérte a 4%-ot, jelentős tömegek kerültek be alapvető írás-, olvasási és számolási készségek hiányában a szakképzésbe, akiknek a problémáját a szakiskolai rendszer önmagában nem tudta kezelni. A 2010-ben elfogadott kormányprogram egyik fő célkitűzése a hazai szakképzés teljes körű átalakítása, a duális szakképzési rendszer kiépítése volt. Alapvető megállapításai között szerepelt, hogy a magyarországi vállalatok versenyképessége a szakképzés rendszerének teljes átalakításával biztosítható. Szembe kellett nézni azzal a lesújtó ténnyel, hogy Magyarországon a 18-23 év közötti korosztályban a szakképzetlenek 75%-a munkanélküli! A kormány egyik legfontosabb társadalompolitikai célja az inaktív rétegek bevonása a társadalmi munkamegosztásba. Ennek egyik legjobb eszköze a szakképzés kiterjesztése. 2010-ben kormányzati döntés született a duális szakképzés magyarországi rendszerének kialakításáról. Ez olyan szakmapolitikai fordulatot jelentett, amelynek következtében a gazdaság szerepe jelentősen felértékelődött. Folytatásként 2010 novemberében aláírásra került a kormány és a kamara között egy olyan szakképzési keret-megállapodás, amelynek következtében a Nemzetgazdasági Minisztérium 99 szakma teljes körű szakmai szabályozását a gazdaság kezébe adta. Az átadott szakmákhoz kapcsolódóan a kamara megkapta a vizsgaelnöki delegálás, a szintvizsgáztatás, a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV) és az Országos Szakközépiskolai Tanulmányi Verseny (OSZTV) feladatainak ellátását, valamint az EuroSkills és WorldSkills versenyek szervezését. Az átadott közjogi feladatok között szerepelt a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) működtetése és javaslatok készítése az iskolarendszerű szakképzés irányainak és a beiskolázási arányainak kialakítására. Ma már finomításra 30 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara