Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015.

Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015. 0

Tartalom Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 Az iskola öndefiníciója, küldetése... 4 Az iskola oktatási céljai és feladatai... 4 Pedagógia eszközök, eljárások... 6 A pedagógiai célok és elvek érvényre juttatása érdekében történő intézkedések... 6 Iskolai sportkör... 8 Szakkörök... 8 Tanulmányi és osztálykirándulások... 8 Erdei iskola... 8 Rendkívüli tanórák rendszere... 8 Múzeumi, kiállítás, könyvtári, és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás... 9 Iskolai könyvtár... 9 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata... 9 Hit- és vallásoktatás... 9 Az iskola nevelésfilozófiai elvei... 9 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 9 Tanulási motívumok fejlesztése... 9 Kognitív képességek fejlesztése... 10 1.3. Az egészségfejlesztés iskola feladatai... 11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 12 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 12 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 13 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 13 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 14 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 14 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 15 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 15 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 17 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 18 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 18 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:... 18 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 18 A vizsgaszabályzat hatálya, célja... 19 A vizsgák szervezése... 19 A vizsgatárgyak részei és követelményei... 20 Tartalmi követelmények:... 21 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 21 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai... 21 2. Az intézmény nappali tagozatos helyi tanterve... 22 2.1 A választott kerettanterv megnevezése, tantárgyi struktúra, óraszámok... 22 1

I. 2013. szeptember 1-től a 9. évfolyamra vonatkozóan érvényes, azt követően felmenő rendszerben.... 22 Tantárgyi struktúra és alapóraszámok... 23 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 29 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 30 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 30 2.5 Mindennapos testnevelés... 30 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 30 2.7 Projektoktatás... 31 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 31 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 32 Írásbeli feladatok értékelése... 33 2.10 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei... 34 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 34 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 35 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 35 A fizikai fittness-szint mérésének legfőbb faktorai... 36 Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére... 36 A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök... 37 Általános vizsgálati szempontok... 37 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 38 Az iskola egészségnevelési elvei... 38 Az iskola környezeti nevelési elvei... 38 A környezeti nevelés színterei iskolánkban hagyományos tanórai oktatásszervezésben... 38 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 39 A magatartás értékelésének elvei... 39 A szorgalom értékelésének elvei... 39 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei... 40 3. A felnőttoktatási tagozat képzési rendje... 41 3.1 Tanulmányi és vizsgaszabályzat... 44 Általános rendelkezések... 44 A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések... 46 Vizsgákkal, számonkérésekkel kapcsolatos rendelkezések... 48 3.2. Helyi tanterv levelező tagozaton... 50 2

1. Az iskola nevelési programja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Móra Ferenc Gimnáziumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol kollégáink nyugodtan végezhetik felelősségteljes munkájukat, és ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: Az iskola életében nyugodt, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és pedagógus, - szülő és pedagógus, - pedagógus és pedagógus között Tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, Minden gyermek számíthat tanáraink jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában, és életének egyéb problémáiban. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, és bővítésé a legfontosabb. Ennek érdekében: A tervszerű nevelő és oktatómunka a tanuló készségeit fejleszti, illetve számukra korszerű a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető műveltséget nyújt. Iskolánk olyan emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra vonatkozó ismereteket közöl, melyek bővítik a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, elősegíti eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskola oktatótevékenységének célját a tanulói személyiség széleskörű fejlesztésében, valamint a minél sikeresebb felsőoktatási, egyetemi és főiskolai felvételikben látjuk. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kialakítsák az egyéni tanulás módszereit. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk arra, hogy minél többen éljenek a különböző versenyzési lehetőségekkel. Törekszünk, a hagyományos, keresztény alapokon álló értékrendre, a humánumra, az egyéni és a közösség iránti tiszteletre. Segítünk tanulóinknak észrevenni, és értékelni a jót megelőzni és felismerni a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak, és helyes formáinak kialakítására. 3

Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel, és hagyományival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk gimnazistáinkban a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Emellett tanulóinkat meg kell tanítanunk az ún. modern európai trendinek kikiáltott, ám hamis értékrendet valló nézetek felismerésére, és ezek elutasítására kell nevelnünk. De ugyanakkor törekednünk kell, hogy több nyelven beszélő, az európai pályázatokat figyelemmel kísérő, európai polgárok is legyenek. Iskolánk a települési, illetve járási önkormányzatokkal, más intézményekkel, a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel civil szervezetekkel, egyéb partnerekkel. Fontos feladatnak tartjuk eddigi hagyományihoz híven továbbra is képviseltesse magát súlyának megfelelően a különféle városi rendezvényeken, részt vállaljon városunk idegenforgalmi tevékenységében. Az iskola öndefiníciója, küldetése A Móra Ferenc Gimnázium nevelési-oktatási intézmény: a város és vonzáskörzetének igényeit elégítjük ki rugalmasan követve a város alsó fokú intézményeinek tartalmi változásait. A gimnázium, hagyományaihoz híven széleskörű, korszerű, általános műveltséget kíván adni tanulóinak, de lehetőséget biztosít az egyéni érdeklődés és a társadalmi elvárások irányába ható specializációnak is. Elsősorban felsőfokú tanulmányokra készítjük fel a tanulóinkat, de feladatunk és felelősségünk, hogy a szülőkkel, a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, a társadalom helyi szervezeteivel együttműködve gazdag, változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket kínáljunk és működtessünk. Olyanokat, amelyekben a tanulók megtalálják a kedvükre való, személyiségüket fejlesztő elfoglaltságokat. Oktatási struktúránk tartalmi vonatkozásai és a személyiségfejlesztési programunk végső kicsengése: magyarként kaput nyitni Európára, a világra. Az iskola oktatási céljai és feladatai Humán és reálprofillal egyaránt rendelkezünk. Humán specialitásunk az idegen nyelvek emelt nyelvi osztályban, illetve óratöbblettel történő oktatása. Lehetőségeink szerint a következő idegen nyelvek tanulását kínáljuk tanulóinknak: angol, német, francia, olasz, latin, és orosz nyelveket. Célunk, hogy minél több tanulónk rendelkezzen középfokú, és lehetőség szerint felsőfokú nyelvvizsgával és minél több tanuló kerülhessen élő nyelvi közegbe, pl. cserekapcsolatok, erdei iskolák. Természettudományos profilunkat egy komplex emelt természettudományos képzés biztosítja (matematika, fizika, biológia, kémia). Emellett két normál kerettantervű 4

osztályunkban egyrészt az idegen nyelvet, másrészt a magyar nyelv és irodalmat, illetve a matematikát tanítjuk óratöbblettel. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a gimnázium minden tanulója tudja munkaeszközként használni a számítógépet és váljanak részesévé napjaink kommunikációs forradalmának az Internet segítségével. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. - Az élet tisztelete, védelme. - A természeti környezet megóvása. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása. - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). - Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). - Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. - Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, őszinteség, udvariasság, egymás elfogadása. - A család tisztelete, szeretete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Fegyelem és önfegyelem. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. - A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására, a tehetség minél szélesebb körű kibontakoztatására. - - A szülőföld megismerése, szeretete nemzeti identitásunk megőrzése Európai Uniós polgárként. - A nemzeti kultúra ápolása: A nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Az emberek egyenlőségének elismerése. A fejlett demokrácia érvényesítésére. 5

Pedagógia eszközök, eljárások Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési programban meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, változatos pedagógiai eszközök valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók, közvetett és közvetlen módszerekre, melyek színtere a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek. - Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a tanár közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. - Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. A pedagógiai célok és elvek érvényre juttatása érdekében történő intézkedések Tanórán belül: Az idegen nyelvek tanítása négy minőségi szinten, különböző típusú osztályokban zajlik. Az első idegen nyelv vonatkozásában: 4 évf. gimn. A osztályok angol / német nyelvű speciális osztály heti 6-5 óra B osztályok: angol / német (olasz) nyelvű emelt szintű heti 5 óra C/D osztályok: angol / német nyelv heti 3 óra 6 évf. gimn. E osztályok: angol/német nyelv heti 5 óra A második idegen nyelv vonatkozásában: Minden osztály heti 3 órában választhat az angol, német, francia, latin, olasz nyelvek közül. Az EU s programokba való folyamatos bekapcsolódásunk biztosítja az olasz, francia, német és egyéb EU országok iskoláival való szoros együttműködést, a nyelvtanárok konzultatív találkozásait. Az idegen nyelvek tanítását és tanulását segítik az anyanyelvi újságok, szakkönyvek, multimédiás eszközök - bővítésük folyamatosan tervezett. Pályázatok és szponzorok segítségével a számítástechnika szaktantermek felszereltségét folyamatosan korszerűsítjük, lépést tartva a számítástechnika és az informatika dinamikus fejlődésével. A természettudományos profil vonatkozásában: A matematikát, biológiát, kémiát, fizikát emelt szinten oktatjuk. Ezzel a képzési profillal a természettudományos és műszaki irányba történő továbbtanulást készítjük elő. 6

A fentiekből kitűnik, hogy az iskolai oktatás tartalmi struktúrája, specialitásai, oktatási céljai a tehetséggondozás, a tanulói képességek kibontakozását szolgálják. Szakköri munka A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola igazgatósága dönt. Az alábbi szakkörök azonban állandó jelleggel indulnak - képzőművészeti kör (több, mint 30 éve működik) - Beszélni nehéz diákkör, - matematika szakkör - Médiaműhely, - Mozgásszínház, - Csillagászat Baráti Köre, - énekkar, és zenekarok. Tanórán kívül Iskolánkban a nevelési-oktatási célok megvalósítását az alábbi, tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a hagyományőrző tevékenységek iskolai hagyományaink. Az iskolai hagyományok, szokások ápolása, újak teremtése fontos eszköze a közösségi élet formálásának. Segíti az együvé tartozást, erősíti a hazafiság érzését. Kegyelettel őrizzük és ápoljuk iskolánk névadójának, Móra Ferencnek emlékét: az iskola falán lévő domborműnél és a Daru utcai Móra-szobornál az évfordulókon megemlékező koszorúzást tartunk. Hagyomány, hogy a ballagó diákok menete felkeresi a Móra-szobrot és elhelyezik a búcsúzás virágait. Az együvé tartozás külső jelképe az iskolai egyenruha. Fő jelképe az MFG monogramos sötétkék nyakkendő, amelyet a lányok sötétkék szoknya - mellény és fehér blúzhoz, a fiúk sötét nadrág és fehér inghez viselnek iskolai ünnepségek alkalmával. A lányok az iskolai egyenruhában ballagnak. Minden évben a ballagási ünnepségen adjuk át a legkiválóbb végzős tanulónknak a Kommunikáció a jövőért Közhasznú Alapítvány jutalmát, valamint ezen alkalommal, illetve a tanévzáró ünnepségen pedig egyéni szponzorok által felajánlott elismeréseket. Kétévenként megrendezzük az iskola képzőművészeti kiállítását, a Biennálét, évenként pedig a Ballagókiállítást. Az iskolai ünnepségek és rendezvények szép hagyományai évről évre erősödnek. Ezek: - gólyaavató, - megemlékezés gróf Széchenyi Istvánról, - megemlékezés október 6.-áról, - megemlékezés az 1956-os forradalmi eseményekről, - emlékezés Szántó Piroskára, - szép hagyomány lett az adventi Bécs meglátogatása, - karácsonyi rendezvény a Szent István templomban, - városi esemény lett a Mórás-bál a város legelőkelőbb és -szervezett báli rendezvénye - a legfrissebb hagyomány a Móra kupa sakkverseny, - emlékezés Holló Lászlóra - 1848. március 15-ről való megemlékezés, 7

- végzős tanulók ballagás előtti zöldnapja - ballagás iskolánk legszebb, legbelsőségesebb ünnepe, - megemlékezés a trianoni diktátumról, - Mórás napok - diákjaink számára fontos rendezvény az előző napi Mórás zenekarok versenye a Rocktárban nevű rendezvénnyel, - tanévzáró. Komoly pedagógiai hozzáadott értéket képviselnek az utazások, melyek gimnáziumi ifjúságunk számára rendszeresen szervezünk kétévenként Velencébe, feltre-i testvérgimnáziumba, Angliába, Ausztriába az évenkénti erdei iskolába, illetve a különböző európai pályázatok révén Spanyolországba, Lengyelországba, illetve a pályázatban megjelölt egyéb országokba. Fontos hagyományaink közé tartoznak a kecskeméti és a pesti opera- és színházlátogatások, amelyek már több évtizede tartanak. Évenként az iskola tevékenységét, munkáját, sikereit, örömeit és bánatait összefoglaló Értesítő kerül kiadásra immár 15. éve. Ünnepségeink egy részét pedig a 2010-ben átadott Millenniumi Emlékparkban tartjuk, mely az országban egyedülálló. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai, és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola igazgatósága dönt. Az iskola nagy hagyománya a több mint 30 éve működő képzőművészeti kör és a Beszélni nehéz diákkör, a Médiaműhely, a Mozgásszínház, a Csillagászat Baráti Köre, énekkar, és zenekarok. A tehetséggondozás kiemelt színtereiként működtetjük szakköreinket, munkaműhelyeinket. Tanulmányi és osztálykirándulások Az iskola tanárai a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek önkéntes jelleggel. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Egyes tantárgyakból szintén évenként egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek a pedagógusok (biológia, történelem, számítástechnika munkaközösségek). Erdei iskola Német nyelvoktatási programunk szerves része az évente ősszel megszervezett program ausztriai és a jövőben további helyszín lehetőségekkel. A program keretén belül több alternatív pedagógiai módszer alkalmazásra kerül. Rendkívüli tanórák rendszere Neves előadók és szakemberek egy-egy tudományterület neves képviselői által tartott tanórák, amelyen a diákok érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt önkéntes alapon. A rendkívüli tanórák által megjelennek az iskolánkban oktatott tantárgyak akadémikus vonatkozásai, mellyel hozzásegítjük tanulóinkat egy tudományterület teljesebb 8

megpillantásához. Műhelykonferencia sorozatokat működtetünk, főként a természettudományos tantárgyak területére fókuszálva. Múzeumi, kiállítás, könyvtári, és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Tanulóink, tanáraink is előadói évente 1-2 művészeti, múzeumi, kiállítási rendezvénynek. Szorgalmazzuk és támogatjuk a tehetségek ilyen irányú megismertetését, kibontakoztatását, megerősítését. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit (tornaterem, számítógép, stb.) a tanuló tanári felügyelet mellett egyénileg, vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak, - az iskola nevelő- és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően biztosítjuk a hit, illetve hit és erkölcstan órák megtartását, a személyiségfejlesztés ezen lehetőségét. Az iskola nevelésfilozófiai elvei Az iskola nevelésfilozófiai elveinek lényege: olyan légkört, szellemet, elvárás- és követelményrendszert kezdtünk fejleszteni és akarunk továbbra is fenntartani, amelyben a tanulók és a pedagógusok is jól érzik magukat, nem sérül a személyiségük, demokratikus jogaik, szabadságvágyuk. Célunk, hogy harmonikus, sokoldalúan fejlett, önmagukért felelősséget vállaló személyiségeket bocsássunk ki az iskola falai közül. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tehetséggondozás a tanulók képességeinek kibontakoztatását szolgálja. Ideális esetben minden diákunknál meg kell találni azt a területet, amelyben a legtehetségesebb, képességeit ilyen irányban kell fejleszteni azért, hogy tanulmányait minél eredményesebben tudja folytatni. Ehhez a következő tevékenységeket, eszközöket és módszereket alkalmazzuk. A személyiségfejlesztés elsődleges feladatának tekintjük az értelem kiművelését, a kognitív motívumok és a kognitív képességek fejlesztését. Tanulási motívumok fejlesztése 9

Az, hogy a tanulókban az ismeretszerzés, a tanulás iránti vágy belső késztetéssé váljon, nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem az egész életükre kiható jelentőségű, személyiségük fejlődésének belső erőforrása. Ennek érdekében: olyan inger gazdag környezetet teremtünk a tanítási órákon a célfeladatok pontos megfogalmazásával, az alkalmazott módszerek változatosságával, a szemléltetés, kísérletezés lehetőségeinek kihasználásával, az önálló tanulói tevékenység megteremtésével és a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésével (pl. szakkörök, sportkörök stb.), hogy a tanulókban kialakuljon a megismerési vágy, amelyből a tájékozódó - majd az ismeretszerző tanulás alakulhat ki. Nem szabad a tanulóknak a tanítási órákon és a tanórákon kívüli tevékenységek során unatkozniuk! Az érdeklődés felkeltése a dolgok, jelenségek további megismerésére készteti a tanulót. Ennek alapvető forrása, hogy a nevelők pozitívan viszonyuljanak ahhoz, amit tesznek. A felfedezési vágyat a tudáshiány okozta problémahelyzetek megoldása váltja ki. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése kiemelkedően fontos feladata egy továbbtanulásra felkészítő gimnáziumi oktatásnak. Fontos, hogy gondosan válasszuk ki a legalkalmasabb tananyagrészeket. Célszerű, ha a hasonló tanulási - gondolkodási folyamatokat igénylő tantárgyak tanítását egybehangoljuk az ismeretszerzés fokozatainak megfelelően. Pl. a biológia, kémia, fizika, földrajz tanításakor, a tananyag feldolgozásakor és az ellenőrzés során a 7. és a 8. évfolyamos tanulóknál domináljanak az ismeretszerzés egyszerűbb formái, fokozatai: a felismerést, megnevezést, a reprodukciót igénylő feladatok - később fokozatosan növekedjenek a külső majd belső algoritmus alapján történő feladatmegoldások és a kreativitást, a felfedezést fejlesztő problémamegoldó feladatok. A tanulás váljon belső szükségletté és élménnyé. A tanulási motívumok közül még kiemelt fontosságú fejleszteni a tanulói kötelességtudatot, az egészséges tanulási ambíciót, az önfejlesztési igényt, a tehetség tudatos felismerését. A házi feladatok elvégzését nagyban segíti a tanulói kötelességtudat. Kialakítását és fenntartását úgy tudjuk elérni, hogy pl. reálisan elvégezhető házi feladatokat adunk a tanulóknak és azok teljesítését rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. Az ambíció a személyre, önmagára vonatkozó sikervágy, amelyben találkozik a saját tehetség a társadalmi elvárással. Mivel a valódi érvényesülés csak teljesítménnyel, tanulással érhető el, tartható meg, ezért az egészséges ambíció megjelenése serdülőkortól kezdve a szándékos tanulás hatékony motívumává fejlődhet. Az egészséges ambíció csak reális önismeret talaján alakulhat ki. Ezért fontos feladatunknak kell tekintenünk, hogy az általános iskolából felkerült törekvő, ambiciózus tanulók érdekes, újszerű de teljesíthető feladatokkal és követelményekkel találkozzanak. A szaktanároknak, de főként az osztályfőnököknek a feladata, hogy az osztályközösségekben olyan szellem alakuljon ki, hogy a munkának, a teljesítménynek becsülete legyen, a továbbtanulási szándék életprogrammá fejlődjön. Kognitív képességek fejlesztése A személyiségjegyek közül kiemelkednek a képességek - fejlesztésük az iskolai nevelés alapvető feladata. Úgy gondoljuk, hogy annak az iskolának van és lesz jövője, tanulója, amelyik a legtöbb lehetőséget kínálja a különböző képességek kibontakoztatására, fejlesztésére, amelyek alapul szolgálhatnak többféle végzettség megszerzésére. A képességek szerteágazó rendszeréből csak néhány fontosabbat emelünk ki. Megfigyelési képesség: különösen a hat évfolyamos kisgimnazistáknál fontos feladat. A megfigyelési képesség olyan irányú továbbfejlesztése, hogy a megfigyeltek lényegét le tudják írni, tanuljanak meg jegyzetelni. Ennek fontos feltétele, hogy a tanári magyarázatnak legyen 10

logikai rendezői elvei. Élményszerű, életből (pl. erdei iskola, idegen nyelvi környezet) nyert tapasztalatok útján is szerezzenek tudást saját megfigyeléseik alapján a tanulók. A természettudományos tantárgyak, de a magyar és a történelem tantárgyak esetében is fontos az elemző képesség fejlesztése. Ez akkor lehet eredményes, ha a tanár ad elemzési szempontokat. A szintetizáló képességet, a lényegkiemelést fokozatosan kell fejleszteni: a sikeres érettségi vizsga egyik fontos feltétele, hogy ennek birtokában legyenek a tanulók. A természettudományos tantárgyaknál, pl. biológia laboratóriumi gyakorlatokon, számítástechnika tantárgynál a mai világban nélkülözhetetlen képesség fejlesztésére nyílik lehetőség: az írásbeli instrukciók átkódolása cselekvéssé. Ez nagy türelmet és a fokozatosság betartását igényli a tanártól. Az ábraolvasás és ábrázolás képességének a fejlesztése, a helyes, értelmező beszéd fejlesztése minden tantárgy alapvető feladata. Az anyanyelvi kultúra ápolásában jelentős szerepet játszik a "Beszélni nehéz" nyelvművelő szakkörünk. További tanulók bevonásával bővítjük azok körét, akik a tanórán kívül is foglalkoznak az anyanyelv ápolásával. 1.3. Az egészségfejlesztés iskola feladatai 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezi. Az egészséges életmódra nevelés a különböző tanórákon minden nevelőnek feladata. Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, személyiségük, tehetségük kibontakozását. A gimnáziumi tanulmányok kezdetén sor kerül az egészségi állapotmutatók felmérésére (kezdő évfolyam osztályfőnökei, biológia tanárok), a mentálisan veszélyeztetettek (magatartászavar, beilleszkedési nehézség, szenvedélybetegség veszélye), illetve a krónikus betegek, súlyos vagy kisebb mértékben fogyatékkal élők körének feltárása. A szükséges beavatkozások s adminisztráció koordinálása, a társ szervezetekkel való együttműködés elsődlegesen az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus feladata. Az egészséget károsító, kialakult vagy kialakulóban lévő szokások felmérése (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, rossz táplálkozási szokások, mértéktelen TV-nézés és számítógép használat) Egészséget várhatóan veszélyeztető tényezők megismerése tanulóink körében (mozgásszegény életmód, túlsúly, tartási hiba, családi halmozódás egyes betegségeknél). A feltárt információk, a szűrés eredményei alapján követőrendszert lehet kidolgozni az érintett tanulók tanulmányi idejére Az iskolai védőnői hálózattal való együttműködés keretében megtörténik az érintett tanulók és családjaik tájékoztatása a lehetőségekről az esetlegesen szükséges lépésekről. Az iskola alapvető feladata, a helyes attitűdök kialakítása. Az emberismeret és a biológia órákon nyílik elsősorban lehetőség arra, hogy az egészséges táplálkozás, az egészséges mozgásfejlődés jelentőségét bemutassuk, a lelki, mentális egészség megőrzésének fontosságát megértessük a tanulókkal. A szenvedélybetegségek megelőzése, azok egészségkárosító, önpusztító hatásának megismertetése alapvető feladata az iskolában folyó felvilágosító munkának. Célunk az is, hogy a biológia tanárok és az osztályfőnökök felkészültsége, egyénisége alkalmassá tegye 11

őket arra, hogy fel tudják vállalni a nemiség, a nemi szerepvállalás, a szexuális és családi életre nevelés feladatait. A tanulók testi-lelki egészségi állapotáért az iskola teljes nevelőközössége felelős, ezért nagyon fontos a pedagógusközösség életmódja - mintául szolgálhat a tanulóknak. A testnevelés tantárgy elősegíti, hogy a tanulókban tartós érdeklődés alakuljon ki néhány sport iránt. A testnevelés oktatás törekszik arra, hogy tudatos meggyőződéssé vállljon; a rendszeres testedzés és sportolás a jó erőnlét, az egészséges és kiegyensúlyozott életmód fontos feltétele és eszköze. A tanórán és a tanórán kívüli testi nevelésnek is feladata a helyes testtartás, a koordinált mozgás fejlesztése, a testi higiénia fontosságának megértetése, az egészség megtartásának, a szabadidő helyes eltöltésének megtervezése. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és lehetőség esetén az iskola védőnői hálózattal együttműködve, csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: - Az elsősegélynyújtási helyzetek felismerése. - Adekvát viselkedés kialakítása - Alapvető elméleti ismeretek megtanítása - Alapvető gyakorlati készségek kialakítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) A Kiskunfélegyházi Védőnői Hálózat együttműködésével tanórai keretek között, az osztályfőnöki órák témakörébe ágyazva. b) Intenzív gyakorlati képzés tömbösített formában, tanítás nélküli munkanapok bevonásával. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétel, a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartásig, egészen az autonóm személyiséggé válásig. Önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért, összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 12

Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése, és folyamatos megtervezése. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 62. (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 13

- Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, figyelve a tehetségek és leszakadók segítésére, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart, kapcsolatot tart a partnerekkel. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tanórai keretek között - fokozott jelentősége van az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezésének, differenciált tanórai munkával, változatos iskolai és házi feladatokkal. - Több képzési területünk van, mely az adott területen kiemelkedő képességű tanulók számára nyújt komoly fejlődési lehetőséget, majd minőségi továbbtanulási lehetőséget: emelt szintű idegen nyelv, matematika-fizika, biológia-kémia tanulmányi területek - Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások matematika, fizika, biológia, kémia, magyar nyelv és irodalom, történelem tárgyakból - sport, zene, képzőművészet. - szakkörök: ld.: ott A tanórai kereteken túl többféle tevékenység segíti a tehetséggondozást: - Versenyekre előkészítő kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozások. - Iskolai sportegyesület, sportversenyekre való felkészítés. - Szabadidős foglalkozások, Fellépési lehetőségek diákjaink számára: irodalmi estek, aktív részvétel a város kulturális eseményein, mozgásszínház, délutáni műhelymunka, szakkörök. 14

- Az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. - Testvériskolai programok, cserekapcsolatok európai nemzetekkel - A továbbtanulás segítése emelt szintű érettségi előkészítő foglalkozásokon. - A tehetséges, érdeklődő tanulók a felkészültségüknek megfelelően különböző szintű versenyeken vesznek részt a helyi versenyektől az OKTV-ig. - Önálló művészeti rendezvények (MFG Biennále, városi kiállítások) - Erdei iskolai program az élő nyelvkörnyezeten belül augusztus végén A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A négy évfolyamos képzésben az első év, a hat évfolyamos képzésben pedig az első két év fő célja az alapozás. Ekkor a tanulók elsajátíthatják a helyes tanulási módszereket. Ebben segítséget kapnak osztályfőnökeiktől és szaktanáraiktól egyaránt. Pótolhatják tudásuk esetleges hiányosságait, így az alapozó szakasz végére egységes ismeretanyaggal, kellő önismerettel, önértékeléssel rendelkeznek. - A komolyabb csoporton belüli szintkülönbségek csökkentése miatt a matematika tantárgy kerettantervi óraszámát megemeltük több képzési területünkön, illetve csoportbontás módszerével dolgozunk a 9. és 10. évfolyamon. - Indokolt esetben az egyéni problémákhoz igazodó tanórai tanulás megszervezésével segítjük a nehézségekkel küzdők felzárkóztatását, a tehetségesek felkészítését. - Szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat tartunk az érettségi tárgyakból. - Szükség szerint igénybe vesszük nevelési szakemberek segítségét, kikérjük szakvéleményüket, és bevonjuk őket a megoldás folyamatába. Mérési feladatokat végzünk a bejövő évfolyamokon. - Az iskolai könyvtár, az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, speciális tanórán kívüli foglalkozások könnyítik a felzárkózást. - A szülőkkel, kollégiummal való együttműködés is része programunknak. - A felsőbb évfolyamokon a továbbtanulás irányítása, segítése és az egyéni okokból a tanév közben lemaradók felzárkóztatása a fő feladatunk. - A kiemelkedő képességű tanulóknál alkalmazott módszerek adaptálása: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése differenciált tanórai munkával, változatos iskolai és házi feladatokkal, kiselőadások, bemutatók tartása. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 11. (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. A hagyományos tanórán kívüli programok, ezen túl az aktuális programok hozzájárulnak a beilleszkedési nehézségek oldásához. Elsősorban osztályfőnöki szinten értesül az iskola ilyen problémákról. Mivel az osztályban jelentkezik a probléma, általános elv, hogy próbáljuk ott megoldani. Az osztályfőnök több segítséggel is élhet a probléma megoldása, enyhítése kapcsán. A szakértői véleménnyel rendelkező tanulók számára fejlesztő pedagógiai foglalkozásokat tartunk, szakmai szempontok szerint kialakított csoportos foglalkozás keretében. 15

Intézményünk rendszeres munkakapcsolatban áll az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Az esedékes felülvizsgálatot, illetve a lehetséges mentesítésekkel kapcsolatos ügyintézést a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus koordinálja. Az intézmény együttműködik a Kapocs Családsegítő Központtal. Ezen együttműködés egyéni szinten, érintett diákok kapcsán valósul meg. A legtöbb magatartási problémával küszködő diák esetében a háttérben a család található meg. Ezért sem nélkülözhetjük a Családsegítő információit és szakmai tapasztalatait. Az iskola nevelőtestületében van drogkoordinátor tanár. Munkája a következő területeket foglalja magába: - drogprevenciós programok szervezése - kapcsolattartás a városi szervekkel - tanácsadás pedagógusok számára A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozva, az igazgató engedélye alapján tanulmányai alatt letett vizsgák során élhet a 20/2012 EMMI rendelet 68 (4) által számára biztosítható jogokkal. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Iskolánk minden pedagógusa közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Iskolai szinten ezt a munkát a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze. - Rendszeresen felmérést végez a diákok körében a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárására. - Tapasztalatairól folyamatosan feljegyzéseket vezet. - A tanulókat és a szülőket tájékoztatja azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, segít a kapcsolatfelvételben és figyelemmel kíséri a segítségnyújtók tevékenységét. - A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. - A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. - Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. - Javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tankönyv támogatási keret szétosztására, a tanulók segélyezésére. - Figyelemmel kíséri a szociális és ifjúságvédelmi feladatokhoz kapcsolódó pályázatokat. - Együttműködik a családdal, a kollégiummal, a nevelési tanácsadóval, a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, háziorvossal és az iskolaorvossal. - Kidolgozza az iskola drogprevenciós programját, gondoskodik szakértők bevonásáról, és aktívan közreműködik a program megvalósításában. A veszélyeztetettség forrása sajátos módon alakult az utóbbi években. Megnőtt azon tanulók száma, akik a család széthullása, vagy családon belüli légkör, a szeretet, a gondoskodás, az egymásra figyelés hiánya miatt válik veszélyeztetetté, kerül rossz társaságba. Ezek megoldása nagy tapintatot, körültekintést és rengeteg időt, türelmet igényel az osztályfőnököktől, minden tanártól. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökökkel együttműködve tárja fel a veszélyeztetett tanulókat. A Családsegítő központtal együttműködünk, az általuk szervezett programokban részt veszünk. - nevelési tanácsadóval, 16

- gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az intézményben az iskolavédőnői hálózat rendszeres felvilágosító, tanácsadó és egészségügyi szűrési feladatot lát el. A felvilágosító munka tematikája az osztályfőnökkel egyeztetve, a szükségletekhez igazítva zajlik. Fokozott figyelmet fordítunk az iskolánkban tanuló hátrányos helyzetű diákok élet - és tanulási körülményeire. Szükség esetén látogatjuk a családokat. A szenvedélybetegségek egyre nagyobb mértékben terjednek a 14-18 éves korosztály körében. A dohányzás, az alkohol, a drogfogyasztás ártalmaival rendszeresen foglalkozunk az emberismeret és a biológia órákon. Részt veszünk a városi programokban, előadásokon. A tanulók megfigyelése, a szülői házzal kialakított kontaktus, a felmérések, kérdőívek segítségével igyekszünk kiszűrni a veszélyeztetett vagy már drogfogyasztó fiatalokat. Rendszeres munkakapcsolatot tartunk mentálhigiénés szakemberekkel, előadásokat, kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gimnáziumunkba kerülő diákok többsége régebben nyugodt, biztos családi háttérrel rendelkezett. Mára azonban egyre több a gazdasági és mentális hátrányokkal iskolánkba érkező diák, s egyre nagyobbak lesznek egyes családok szociális hátrányai. Ezek kompenzálása komoly erőfeszítést jelent a szülőknek. Célunk, hogy a tanulók hátrányos szociális körülményei kevéssé befolyásolják eredményes tanulmányi munkájukat és a közösségben elfoglalt helyüket. A szociálisan rászoruló tanulók a vonatkozó jogszabályok alapján készített az ingyenes tankönyvellátást, illetve a rászorulók tankönyv támogatását meghatározó szabályzatunk szerint ingyenes tankönyveket vagy tartósan kölcsönözhető tankönyveket kapnak. A mindenkori jogszabályok által megállapított egyéb juttatások hozzáférhetők. A tanulók megismerése során a családok szociális helyzetét is fel kell tárni, amit segíthet a szülőkkel történő rendszeres személyes találkozás. A szociálisan hátrányos tanulók osztályfőnökeik javaslatára részesülhetnek különböző ösztöndíjakban, időleges adományokban. (pl. külföldi utazás költségének átvállalása, hétvégi étkeztetés) Az osztályfőnökök szükség esetén az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kérhetik. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény tanulóinak közösségét diákönkormányzat képviseli, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. 17

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskolai szereplői közötti kapcsolattartás fő fóruma az iskolai elektronikus adminisztrációs rendszer, mely több csatornás kommunikációt tesz lehetővé az iskolai munka szereplői között. Kiemelten alkalmazzuk a szülők, tanulók naprakész tájékoztatására: - tanulói hiányzások - osztályzatok, érdemjegyek - hirdetések - helyettesítések - hivatalos információk továbbítása tekintetében. A rendszer emellett alkalmas az iskolai munkát érintő, nem hivatalos kapcsolattartásra is. A rendszer működtetése nem helyettesíti a személyes kapcsolattartást, annak hatékonyságát növeli. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök személyesen is tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskolának az oktatási és nevelési céljai megvalósításához meg kell nyernie a szülőket. Az egyetértés és együttműködés erősíti, a véleménykülönbségek, az összhang hiánya gátolja az iskolai munka eredményességét. A szülőkkel való találkozások lehetőségei: - összevont szülői értekezletek - 9., 10., 12. évfolyamon (alkalomszerűen). - osztály szülői értekezletek - tanári fogadóórák - félévenként, de bármikor megbeszélés szerint. - igazgatói fogadóórák - bármikor a megbeszélt időpontban. - írásbeli tájékoztató - családlátogatás 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 65. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és 18

tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes Kormányhivatal bízza meg. 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 74. (1) (6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja A tanulóknak lehetőségek van speciális esetekben a tanulmányi idő alatt egyéni indokok alapján, egyes vizsgatípusokon való részvételre. A vizsga igénybevételét indokolhatja a magántanulói státusz, egyéni tanulmányi rend, speciális élethelyzet, előrehozott érettségi vizsga feltételeinek teljesítése. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat a Gimnázium által szervezett alábbi tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik: - osztályozó vizsga, - különbözeti vizsga, - javítóvizsga. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi nappali tagozatos tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. - Kiterjed továbbá más intézmények olyan nappali tagozatos tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. - Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgák szervezése 20/2012. (VIII.31.) EMMI r 65. (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Különbözeti és osztályozó vizsga a tanév a Gimnázium éves munkatervében meghatározott időpontokban kerül megszervezésre az alábbi időszakokban: - szeptember hónap végén (az őszi érettségik előtt) - január hónapban, a félévzárás előtt legkésőbb egy héttel - április hónap végén (a tavaszi érettségik előtt) 19