TARTALOMJEGYZÉK sorszám Megnevezés Oldalszám Bevezető 5 I. Helyzetkép 6 1. Óvodánk bemutatása 6 2. Az óvoda személyi és tárgyi feltételei 7 II. A program felépítése 8 1. Gyermekképünk 8 2. Óvodaképünk 8 3. Óvodai nevelésünk célja 9 3.1. A nevelési cél érdekében az óvoda egészére 9 vonatkozó feladatok 3.2. Alapelveink 10 3.3. Nevelési módszereink 11 3.4. Specifikumaink 12 3.5. Kompetencia alapú nevelésünk 12 4. Óvodánk csoportszerkezete 13 5. Az óvodai élet szervezése 15 6. Teljes körű egészségfejlesztési program 16 6.1. Teljes körű egészségfejlesztési program rendszere 18 6.2. Teljes körű egészségfejlesztési program tartalma 19 7. Nevelés tervezése 29 7.1. Dokumentumok vezetése 30 7.2. Gyerekek fejlettségi állapotának nyomon követése, 31 mérése, értékelése 8. Befogadás 36 9. A nevelés keretei 38 9.1. Játék 39 9.2. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 45 9.3. Értelmi képességek, képességfejlesztés és 51 differenciálás 9.4. Kiemelt figyelmet különleges bánásmódot igénylő 56 kiemelten tehetséges gyerek: Tehetséggondozás 9.5. Munka jellegű tevékenységek 58 9.6. Szabadidős tevékenységek 62 9.7. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 69 10. Komplex tevékenységek rendszere 70 10.1. Anyanyelvi nevelésünk 70 10.2. A külső világ tevékeny megismerése: matematikai tartalmú tapasztalatok 73 10.3. A külső világ tevékeny megismerése: természeti 79 emberi tárgyi tartalmú tapasztalatok Környezettudatos pedagógiánk 10.4. Művészeti tevékenységek 87 10.4.1. Verselés, mesélés 89 10.4.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 91
2 sorszám Megnevezés Oldalszám 10.5 Mozgás 97 10.6. Jó gyakorlatainkról 101 11. Ünnepeink, rendezvényeink, jeles napok 102 12. Óvodánk kapcsolatrendszere 105 12.1 Partnereink 105 12.2. Óvoda-család kapcsolat 105 12.3 Óvoda-iskola kapcsolat 106 12.4. Kapcsolattartás más intézményekkel 107 13. Gyermekvédelem az óvodában 108 III. Óvodai program a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára 113 a) Különleges bánásmódot igénylők ( autista) 114 b) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű 129 gyermekek nevelése c) Egyéb kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő nem sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 130 IV. Mellékletek 134 1. számú A program végrehajtásához szükséges, a 135 nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. számú Egységes értelmezést segítő fogalomtár 136 3. számú Gyermekek interjú kérdései teljeskörű 146 egészségprogram méréséhez 4. számú Dokumentáció minta esetleíráshoz 155 5. számú Dokumentáció minta a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő:- kiemelten tehetséges gyerekek azonosításának folyamatához, illetve fejlesztéséhez. 157
3 BEVEZETÉS Pedagógiai Programunk törvényi háttere 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2003. CXXV. Törvény az egyéni bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Helyi nevelési programunk készítésekor a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program koncepciójára építettünk, beépítve és hangsúlyozva a helyi értékeinket, sajátosságainkat. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű (autista, középsúlyos értelmi fogyatékos) gyermekeink esetében, a gyógypedagógiai csoportban is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk.
4 I. HELYZETKÉP 1. Az óvodánk bemutatása Óvodánk a város szélén, dinamikusan fejlődő lakótelepi és kertségi környezetben található. Tömegközlekedési eszközökkel, autóval jól megközelíthető. Az épület korszerű, minden csoportnak tágas foglalkoztató és öltöző-mosdó helyisége van. Ezen túl több közös tér biztosítja a szabadidős programok színvonalas szervezését. A parkosított, jól felszerelt udvar és a 70m 2 -es tornaterem tapasztalatszerzésre, mozgásfejlesztésre és rendezvények lebonyolítására ad kitűnő lehetőséget. Közel a Sportuszoda, sportcsarnok, a Nagyerdő, melyek kitűnő lehetőséget biztosítanak a mozgásra. Az épületben nagyméretű személylift van, ami sérültek akadálymentes közlekedését segíti az óvoda három szintjén. Óvodásaink a város, különböző pontjairól érkeznek. 2003 szeptembere óta egy, a 2014/15-ös nevelési évtől a megnövekedett igény alapján- újabb gyógypedagógiai csoportban foglalkozunk autista, autisztikus jegyeket mutató, középsúlyos értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekekkel. A csoportok működéséhez minden személyi és tárgyi feltétel, speciális fejlesztő program biztosított. Alapító okiratunk szerint - szabad férőhely esetén-, integrált körülmények között befogadunk más sajátos nevelési igényű gyermekeket is. A dolgozók befogadó attitűddel, jó hangulatú, családias légkörben együtt dolgozó közösséget alkotnak. A nevelőtestület életkor és érdeklődés szerint különböző, színes egyéniségekből áll. A közösségünkre jellemző, hogy innovatív, az új iránt fogékony és nyitott a partnerek felé. Széleskörű szakmai kapcsolatokkal rendelkezünk. Partneri igény szerint, három jó gyakorlatunkkal referencia-intézményi szerepet is betöltünk régiónkban. Sokszínű tevékenységek biztosításával, egyénre szabott fejlesztő programmal gondozzuk a tehetséget és felzárkóztatjuk a lemaradókat. Óvodánkban kiemelten, hagyományokra építetten kezeljük az egészségmegóvást, melyben hangsúlyos szerep jut a szabadidős tevékenységek szervezésének. Ebben mintát, példát adunk a családoknak is. Az óvodánkban a mai kornak megfelelő az infrastruktúra, melyet folyamatos Fejlesztéssel, felújítással, pályázatokkal, alapítvány útján, illetve a kötelező eszközés felszerelési norma beszerzéseivel biztosítottunk
5 2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI és TÁRGYI FELTÉTELEI Munkakörök PEDAGÓGUS: óvodavezető Óvodavezető-helyettes Gyógypedagógus Óvodapedagógus Jelenlegi létszám 1 fő 1 fő 1 fő 15 fő Összesen: 18 fő Nevelő és oktató munkát közvetlenül 8 fő segítő: dajka 8 fő Gyógypedagógiai 2 fő 2 fő asszisztens óvodatitkár 1 fő EGYÉB: Konyhai kisegítő-tálalós 2 fő 2 fő - fűtő-udvaros 2 fő 2 fő Összesen: 33 fő Pedagógiai programunk megvalósításához a személyi feltételek biztosítottak. Arra törekszünk, hogy az óvodapedagógusok olyan képzéseken vegyenek részt, melyek céljaink megvalósítását segítik. Továbbképzési stratégiánk területei: o egyéni képesség-és kompetenciafejlesztés, szakmai megújító képzések o jó gyakorlataink szabadidő szervezés, informatika, SNI gyerekek integrálása o gyógypedagógiai (logopédus, fejlesztő pedagógus, mozgásfejlesztő, beszédfejlesztő) irányultság és ezek kiemelt támogatása. A tárgyi feltétek biztosítottak, de az elhasználódásuk miatt folyamatos cserére van szükség. A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések beszerzése folyamatosan történik, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges jegyzék a mellékletben található.
6 II. A program felépítése 1. GYERMEKKÉPÜNK Óvodánkban elsősorban nyitott, kiegyensúlyozott, érzelmekben és élményekben gazdag, szellemi, értelmi és biológiai értelemben is egyedi személyiségű gyermekeket szeretnénk nevelni, akik rendelkeznek kezdeményező és együttműködő képességgel, képesek az egymással, illetve: a felnőttekkel való toleranciára, kulturált kommunikációra. Fontosnak tartjuk az egyéni bánásmód és a személyiség komplex fejlesztésének elvét, melynek alkalmazásával igyekszünk gyermekeink kompetencia készségeit, képességeit kibontakoztatni, különösen segíteni a gyermek pozitív énképének kialakulását, kreatív, öntevékeny, önmegvalósító, önállóan dönteni tudó személyiségjegyeik kialakulását. Arra törekszünk, hogy gyermekeinkben alapozódjon meg az, hogy hogyan kell egyéniségüknek megfelelően esztétikumot, multi-és interkulturális értékeket, szépséget felfedezni, az őket körülvevő világban környezettudatosan élni. Szeretnénk, ha gyermekeink egyéni érdeklődésüknek megfelelő alapozással tájékozottak lennének az informatika világában. 2. ÓVODAKÉPÜNK: Gyermekeinket élményekben gazdag, esztétikus, optimális feltételeket biztosító, vidám, biztonságot adó környezetben, gyermekközpontúságot, befogadó nevelést és egyenlő hozzáférést adó óvodában neveljük, ahol az óvodapedagógusok vallják a játék különösen a szabad játék - primátusát, képesek a gyermekek számára érzelmi és tárgyi biztonságot, otthonos légkört, tartalmas programokat, tevékenységeket biztosítani. Óvodánkban legnagyobb hangsúlyt fordítunk az érzelmi dominanciára különösen a gyermekek önazonosságának megőrzésére, ápolására, erősítésére -, a játékos tevékenységrendszerre, a szabadidős kultúra megalapozására, a gyermeki önmegvalósítás, önkifejezés megerősítésére, a gyerekek egészséges életvitelének megalapozására, másodlagos szocializációjuknak biztosítására. Fontosnak tartjuk, hogy óvodánkban az anyanyelvi nevelés áthassa az egész óvodai életet, a gyermekek folyamatosan, egyéniségüknek megfelelően elégítsék ki kommunikációs és kooperációs igényüket. Az eltérő motiváltságu szükségletek kielégítését, olyan inklúziók megtartásával végezzük, mint az interkulturális nevelésen alapuló integráció és a differenciálás pedagógia koncepciójának konkrét biztosítása, megvalósítása. A sajátos nevelési igényű gyermekeink fejlődését speciális, a hátrányok kiegyenlítését segítő környezetben, inkluzív szemlélettel, optimális feltételek mellett biztosítjuk. Óvodánk bizalmon nyugvó, a befogadó attitűdhöz megfelelő környezetet biztosító, teljesítménykényszertől mentes, családokkal szemben nyitott, együttműködő, a gyerekek nevelésében pótolhatatlanságukat hangsúlyozó. Helyi pedagógiai programunk az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és Az Autizmus Kutatócsoport Szolgáltató Központjának Szakmai Programja figyelembe vételével készült, építve az óvoda eddigi sajátos értékeire, hagyományaira.
7 3. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA: Az esélyegyenlőség biztosításával az óvodáskorú gyerekek teljes személyiségének, egyéni ütemű fejlődésének, a nevelési-tanulási folyamatok, valamint az iskolára alkalmassá tevő kompetenciák életszakaszhoz szükséges kompetenciák - önállóságra neveléssel, öntevékenységek biztosításával, sikeres tevékenységek által való elérése, kiemelve a környezettudatosságra és az egészséges életmódra nevelés területét. Kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű (autista) gyermekeknél az egyéni képességek, fejlettségek, kompetenciák mellett megvalósítható legjobb szociális adaptációk elérése. 3.1. A NEVELÉSI CÉL ÉRDEKÉBEN AZ ÓVODA EGÉSZÉRE VONATKOZÓ FELADATAINK: Az egészséges életmód alapvető szokásainak alapozása: - a gyermek testi-lelki szükségleteinek maximális figyelembe vételével. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása: - a gyerekek közti kommunikációs és kooperációs képességek fejlesztésével, az erkölcsi értékek alapozása toleráns viselkedési formák elsajátításával, közös élmények biztosításával, szokások, normarendszerek stabilizálása. Értelmi nevelés megvalósítása: alapvető és kulcskompetenciák fejlesztése, tevékenykedtetés, cselekedtetés, sikeres tevékenység előtérbe helyezésével. A szülőföldhöz kötődés identitás erősítése, multikulturális értékrend kialakítása. Komplex gondolkodásmód alakítása: - a környező világ összetett folyamatainak felfedeztetése. Környezettudatos szemléletmód alakítása: - esztétikus, harmonikus, tiszta környezet dominanciájának érvényesítésével. A beszédkedv fenntartása valamennyi óvodai tevékenység során. A beszédhibák korrigálása mintaadással, sok beszélgetéssel. Az egyéni sajátosságokhoz igazodó inkluzív pedagógia érvényesítése (esélyt adó, egyéni eltérést toleráló, életkori jellemzőkön belüli, ill. azokon túli eltérések). A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek állapotának megfelelő, különleges gondozási igény kielégítése: - speciális környezetének, fejlesztésük optimális feltételének, kommunikációs, szociális, kognitív fejlesztésének folyamatos biztosítása.
8 3. 2. ALAPELVEINK Gyermek és nevelésközpontúság, illetve befogadó nevelés elve. A játék kiemelt szerepének preferálása (minden tevékenységgel kapcsolatban). Nevelésünk fő meghatározója: esélyegyenlőség megteremtése egységesség együttműködés kölcsönös tisztelet autonómia gyermeki érdeklődés felkeltése, folyamatos fenntartása gyermeki aktivitásra építés az egyenlő hozzáférés megteremtése (egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség) altruizmus A játékosság elve (a gyermek játékos alaptermészetére építünk). Tevékenység, cselekvésközpontúság elve (legfontosabb a tevékenységek belső motiváltságra építése). A gyermeki szükségletek figyelembe vételének elve, különösen kiemelve a gondozást, a speciális szükségletek kielégítését. Egyenlő hozzáférés elve. Egyenlő bánásmód elve. Esélykülönbségek csökkentésének elve. Érzelmi dominancia elve (döntésképesség, közös élmények, közös szokások, közös normarendszerek). Spontaneitás (folyamatos tevékenységre, tapasztalatszerzésre ihlető környezet) elve. Inklúziós szemlélet (integráció, differenciálás, egyenlő esélyteremtés) Nyitott, családokkal együtt nevelő óvoda, ahol érvényesül az intervenciós gyakorlat
9 Gyermeki személyiségfejlesztésünk: individualizált tudatos kompetencia alapú tevékenységeken keresztül történő természetes komplexitásra épülő egyéni teherbíró képességet figyelembe vevő (önmagához való fejlesztés) egészséges önérvényesítést támogató különleges gondozást, fejlesztést figyelembe vevő belső fegyelemre építő Frekventáltan alakítjuk a gyermekek kreativitását (a gyermeki gondolkodásban és cselekvésben a sajátos látás és megoldásmód hangsúlyozása). Együttműködés elve (az óvoda minden partnerével). A nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontásának támogató elve. 3. 3. NEVELÉSI MÓDSZEREINK: a) Direkt: / közvetlenül hat a gyerekre / - segítségadás - magyarázat - ösztönzés - biztatás - helyeslés - mintaadás / modellkövetés / - személyes példaadás - tudatosítás - ellenőrzés, értékelés / folyamatos megfigyelés, beszélgetés / - meggyőzés - megerősítés / szokásalakítás / - dicséret - figyelmeztetés - gyakoroltatás - követelés b) Indirekt: / közösségen keresztül hat a gyerekre / - meggyőzés - felvilágosítás - beszélgetés - perspektíva adása - hagyományok alakítása
10 3. 4. SPECIFIKUMAINK: Valóságos tevékenységekre való felkészítés, a mindennapi élethelyzetekben folytatott kooperációban és kommunikációban. Négyes feladatrendszerben történő tevékenykedtetés: - komplex tevékenységek, környezettudatos szemléletmód. A szabadidő sajátos szervezése, hasznosítása. A természetről, az egészséges életvitelről vallott felfogásunk:- egészségközpontú szemléletmódunk, egészségfejlesztési programunk. Informatikai nevelés. Kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő autisztikus jegyet, mutató, ill. értelmi (enyhe és középsúlyos) fogyatékosságot (és az egyéb pszichés fejlődés zavarait) mutató gyerekek különleges gondozásának és készségeik kompenzációs fejlesztésének, speciális egyéni motivációs rendszerüknek kialakítása: - egyéni integrálási lehetőségük biztosítása. 3.5. KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉSÜNK Óvodapedagógusaink programunk szellemének megfelelően, módszertanilag megújulva követik a kompetencia, ill. a kompetenciafejlesztést. Célunk: a gyermeki személyiséget átfogó személyiségjegyek szokások, érzelmek, ismeretek, képességek oly módon történő fejlesztése, hogy sikeres cselekvések által, adott helyzetben megfelelő tudással, készségekkel, helyesen alkalmazott hozzáállással, vagyis kompetenciákkal rendelkezzenek a gyerekek. Felfogásunk szerint ezek a kompetenciák, képességek pszicho motoros, kognitív, affektív-összességéből állnak, melyeket gyakorlatunkban alapvető, ill. kulcskompetencia területek alá sorolunk. Óvodai nevelésünk területén legfontosabb, alapvető kompetenciának tartjuk a kognitív mely minden kompetencia működés alapja,-, ill. a személyes kompetenciát és ezek fejlesztését. Az Európai Unió élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciái közül programunk tartalmának megfelelően-, ill. annak figyelembe vételével, hogy az óvoda a kompetencia fejlesztés területén is alapozó funkciókat lát el- a következőket tartjuk számunkra fontosnak: anyanyelvi kommunikáció matematikai és természettudományos kompetencia szociális kompetencia kulturális kifejezőkészség kompetenciái
11 Véleményünk szerint a gyerekek az ismeretátadás és képességfejlesztés segítségével akkor jutnak igazán jól működő gyakorlati tudáshoz, ha: a fejlesztési célok egyénre szabottak a gyerekek belső késztetéseire alapozottak tevékenységeken keresztül, tevékenységek által megvalósítottak, gyakorlatorientáltak tartalmilag differenciáltak problémaközpontúak gondolkodásra, felfedező tanulásra buzdítóak a pedagógus gyerek együttműködésén alapszik változatos módszereket, eszközöket, értékeléseket használunk Meggyőződésünk, hogy a kompetenciafejlesztésnek az ismeretátadás mellett a gyakorlatban nagy hangsúlyt kell fektetnünk a tevékenységeken alapuló, használható készségek, képességek kiművelésére, meg kell kezdenünk alapozni a helyzetnek megfelelően cselekedni tudó gyermeki személyiséget. Törekszünk sokoldalú és hatékony egyéni képességfejlesztésre, ezek eredményeinek szintjeit abban mérjük, hogy a gyerekek mennyire képesek a különböző tevékenységek végzésében képességeiket érvényesíteni. Programunk megfelel a kompetencia központúságnak, mert cél, feladat és tevékenységrendszere, szemlélete pedagógiai tevékenységstruktúrája, eszköz, módszer és értékelési rendszere koherens a kompetencia alapú nevelés feltételeivel, elvárásaival. Eddigi gyakorlatunk: - a tevékenység által történő fejlesztés nem más, mint kompetenciafejlesztés, ezt folytatva célirányosan alapoznunk kell a programunknak megfelelő alapvető és kulcskompetenciákat. Fejlesztésünk komplex személyiségfejlesztés, ezért egyes képességek több kompetencia területen is megjelennek. Az óvónők alapvető feladatai a kompetenciafejlesztésben: fejlesztésközpontú szemlélet rendszerben történő gondolkodás céltudatosabb pszichológiai és módszertani ismeretszerzés, tervezés, felkészülés átgondoltabb mérési, értékelési kultúra A programban jelölt nevelési területek után megadottak azok az alap-és kulcskompetencia területek, ill. a területeken belül súlyozva (* fontos; ** nagyon fontos, *** legfontosabb) azok a képességek, melyek kompetenciafejlesztést igényelnek.
12 4. AZ ÓVODÁNK CSOPORTSZERKEZETE Az óvoda hagyományait, az óvodapedagógusok hozzáállását, a szülők igényeit figyelembe véve óvodánkban törekszünk az osztott, homogén (kis, középső, nagycsoport és a 4 évig óvodába járók) csoportok kialakítására, de a beiratkozások során felvételt nyert gyerekek életkori összetétele miatt részben osztott, osztatlan, heterogén csoportok is kialakulnak. A csoportszerkezet kialakításakor törekszünk arra, hogy a csoportok között megfelelő legyen a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. A gyógypedagógiai csoportunkba szakértői véleménnyel kerülhetnek be a gyerekek, ezért vegyes korosztály a jellemző. A heterogén, részben osztott csoportokban nem nagy az életkori különbség, hisz egymáshoz közelálló életkorú gyermekek kerülnek egy csoportba. Indokoltság esetén további óvodai nevelésben maradó gyermekek esetében a tevékenységek szervezésének az általános óvodai irányelvek megtartása mellett magasabb szintűnek kell lenni. A csoportokban meg kell oldani az adott tevékenységek homogén korosztállyal való gyakorlását, a különböző korosztályokkal és a különbözőséget mutató társakkal való viselkedésmódok elsajátítását. Ezért: Az óvodai élet mindennapjaiban lehetőséget kell biztosítani a csoportok közötti átjárhatóságra, egymással történő kommunikációra, kooperációra. A nagy udvarunk adta lehetőséget továbbra is ki kell használni a különböző korcsoportok közös tevékenységeire, együttjátszására.
13 5. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZÉSE A gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését óvodánkban a rugalmas keretű, rendszerességet, biztonságot, kiegyensúlyozott légkört adó változatos tevékenységeket biztosító napi-és heti rend kialakítása teszi lehetővé. Nálunk a csoport napi és heti rendjének kialakítása az óvónők kompetenciája. Intézményünkben a napirend párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységrendszer, ami: - rugalmas keretű - folyamatos - helyi szokásokat, adottságokat figyelembe vevő - a szabad játékot preferáló - a tevékenységek feltételeit, helyes arányait biztosító - a szabad levegőn való tartózkodást biztosító - a mozgási lehetőségeket hangsúlyozó - a különböző tevékenységekhez idomuló - a gyermek egyéni szükségleteihez igazodó Hisszük, hogy az elmélyült, érdeklődéssel, belső motivációval folytatott tevékenységhez, valódi aktivitáshoz, nyugalom, kellemes miliő, értelmes fegyelem szükséges. A szeptember 01-től május 31-ig terjedő időszak napirendjét a fentiek szerint, a gyermekek biológiai (életkor, alvás-mozgásigény, étkezés rendszeres időpontja), társas szükségleteit szem előtt tartva kell az óvodapedagógusoknak kialakítania. Mivel a nevelés nem zárul le május 31.-én, ezért a nyári időszak napirendjének is (június 01-től augusztus 31-ig) tartalmasnak, a gyermeki szabadságot tekintetben tartónak, gondosan megtervezettnek kell lennie. Az óvodapedagógusnak ebben az időszakban is kötelessége, hogy a gyermekek számára kötetlen formában, az évszak örömeit, lehetőségeit kihasználó tevékenységeket biztosítson. A napirendben az egyes tevékenységre fordított idő rugalmasan változtatható, a körülmények, az évszakok, váratlan események stb. hatására, de tartalmaznia kell állandó, mindig ismétlődő elemeket is. Heti rend: Nálunk a heti rend kötetlen és szabadon választott tevékenységek folyamatos, rugalmas rendszere, melynek kialakítása minden csoportban óvónői kompetencia. Óvodánkban a heti rendnek: - a gyermekek fejlődéséhez igazodva változónak kell lennie - erősítenie kell a csoportok szokásrendszerének alapozását - segítenie kell a csoportok életritmusának ütemezését A heti rend összeállításának elvei: - a befogadás ideje alatt fokozottan érvényesülnie kell a lazább, rugalmasabb heti rend alkalmazásának. A nagycsoportos gyerekek esetében törekedni kell a napi-és heti rend pontosabb betartására.
14 6. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Intézményünk egészségnevelő programját egy olyan folyamatnak tekintjük, ahol élethelyzeteket alapozunk meg konkrét, reális céllal, a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve. Ezért fő célunk: Felelősséggel fejleszteni gyermekeink azon képességeit, melyek birtokában képesek lesznek arra, hogy fokozott kontroll alatt tartsák saját egészségüket, vagyis javítsák, alakítsák azt. Helyzetelemzésünk alapján például genetikai tényezők problémái, környezeti tényezők, életmód, egészségügyi ellátásrendszer hiányossága, szűrővizsgálatok nem túl jó eredménye, szülői attitűdök hiányosságainak megismerése az egészséges életmód terén kiemelten fontos feladatnak tartjuk.: az egészségfejlesztésű modellünket holisztikus szemlélettel kezelni, tiltó, figyelemfelhívó módszerek helyett hitelessé, vonzóvá tenni az egészség megóvását, az egészség örömteli megélését, a harmonikus élet, az egészség értékként való kezelését, biztosítani a megfelelő feltételeket, tevékenységeket, pedagógusi példamutatást:- kezeljék, közvetítsék az egészséges életvitel elveit, minden lehetőséget felhasználni az egészségnevelésre, vonzó életvezetési alternatívák nyújtása, alapozni a gyerekek egészséges életstratégiájának kialakítását, fokozottan figyelni az egyéni adottságok (hallás, látás, mozgás, hiperaktivitás) kezelésére olyan készségeknek a fejlesztését, amivel a gyerek egészségét képes megőrizni, védeni élete folyamán, kialakítani a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkészséget. Legfontosabb elveink: Természet és társadalom harmóniájának elve (természet-épített környezetember harmóniája). Testi-lelki egészség elve (az egészséges élet igényének kialakítása, értékként kezelése). Rendszerszemléletre nevelés elve (problémalátás-megoldás, kompetenciák). Fenntarthatóság elve: - szűkebb-és tágabb környezet iránti személyes attitűdök. Társas készségek fejlesztésének elve (érzelem, erkölcs, konfliktuskezelés, döntési képesség, együttműködés stb.).
15 Egészségnevelésünk színterei, megjelenési formái Szükségesnek tartjuk, hogy minden óvodai területnek része legyen. Így: Környezeti nevelés: ember és környezete, környezetvédelem, harmónia a természettel. Mozgás-testnevelés:- állandó szerves része a mindennapoknak. Művészeti tevékenységek. A művészetek esztétikai csatornáin a gyerekek szellemére, lelkére való hatás azért, hogy alakítsa kreativitásukat, alapozza az emberhez méltó életminőség kialakításának kompetenciáit. Kirándulások, séták: ember- környezet kapcsolata, testedzés. Szabadidős tevékenység: testi-lelki feltöltődés, kikapcsolódás. Gyümölcsnapok: egészséges táplálkozás. A komplex egészségnevelés: például hétfői beszélgető nap (egészséges életmód, együttélési szabályok megtartása stb.). Fontosnak tartjuk, hogy egészségnevelő programunkat partnereinkkel védőnő, orvos, fogorvos, konyha) is megismertessük. Célunk, feladataink megvalósítása érdekében egészségfejlesztési programunkat a következő felépítés szerint működtetjük:
16 Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi. ( Artur Schopenhauer) 6.1. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM RENDSZERE Egészségvédelemre nevelés Testi nevelés 1. Prevenció 1. Mindennapi szükségletek: - gondozás a) a gyermekek egészségének védelme: betegségek megelőzése a) Egészséges életmód, higiénés szokások alapozása b) testi-lelki egészség megóvása egészség megőrzési c) mozgásigény szokások alapozása kielégítése b) egészséges és 2.Testedzés, biztonságos környezet kondicionálás megteremtése c) a környezettudatos magatartás szokásainak alakítása a) mindennapi d) baleset megelőzés mozgás e) egészségpropaganda b) a gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése 2.Korrekció a) Speciális testi-lelki nevelési feladatok ellátása b) szakemberek segítségének igénybe vétele ( szükség szerint) c) egészségfejlesztő testmozgás Mentálhigiénés nevelés 1. egészséges életvezetés 2. érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció a. m m TESTI-LELKI SZOCIÁLIS ÉRETTSÉG ELÉRÉSE
17 6.2. A teljes körű egészségfejlesztési program tartalma EGÉSZSÉGVÉDELEMRE NEVELÉS 1.Prevenció a) Egészségvédelmi és a betegségmegelőzési szokásaink tartalma: A fertőző betegségek (cseppfertőzés), Fontosnak tartjuk az élelmiszerek pl. gyümölcsök folyóvíz alatti mosását, különböző tárgyak (játékok, bútorok stb.) rendszeres fertőtlenítését, a zsebkendő használatát és utána a kézmosást. Az egyszerűbb rendellenességek kifejlődésének megelőzése: az érzékszervi hibák kialakulásának megelőzése (rendszeres látás, hallás szűrővizsgálatok) beszédhibák felfedezése, szakemberhez történő irányítás tartás-rendellenességek felderítése, korrekciója (heti rendszerességgel lábtorna a csoportokban). b.) Meggyőződésünk, hogy az egészséges és biztonságos környezet csak derűs, nyugodt légkörben, a gyermeki szükségletek kielégítésével biztosítható. Fontos, hogy a gyerekek környezetébe a balesetmentességet biztosított esztétikus, szín harmonikus, gazdag, sokféle tevékenységet biztosító eszközök kerüljenek. Biztosított legyen a megfelelő egészségvédelmi szokások betartásának (pl. szellőztetés, megfelelő hőmérséklet, árnyékos-napos udvarrész) lehetősége. c.) A környezettudatos magatartás szokásalakításának tartalma a külső világ tevékeny megismerése: természeti-emberi- tárgyi tartalmú tapasztalatszerzés fejezetben található. d). Az egészségnevelés megvalósulása szempontjából alapvető feladatunk a gyereke testi épségének megóvása, ezért rendszeresen tartanunk kell tudatos baleset-megelőzési felvilágosítást a veszélyérzet képességének kialakítása érdekében, a következő tartalommal: baleseti helyzetek felismertetése, közlekedési szabályok gyakorlása, új eszköz esetén az eszköz használatának bemutatása (új udvari játék, kerti szerszámok stb.) balesetvédelmi oktatás: figyelem felhívás balesetveszélyes helyzetekre (pl. séták, kirándulások alkalmával)
18 e).. Egészségpropagandánk: Hisszük, hogy az egészségnevelési, programunk csak akkor lesz eredményes, ha szorosan együttműködünk a családdal, a szülőkkel. A program hatékony működtetése érdekében fontosnak tartjuk, hogy az óvodánk egészségfejlesztési pedagógiai tevékenysége kapcsolatban legyen a gyerekek egészségügyi szakhálózati tevékenységével. Pl. szűrések, tisztasági vizsgálat stb. Az együttműködés formái: tanácsadói szolgálat: Családsegítő Központok igénybevétele, családterápia Szakszolgálatok. egészségfejlesztő szerep betöltése. A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek családterápia. védőnő, orvos, ÁNTSZ tájékoztatás: szülői értekezleteken aktuális kérdésekben óvodai nyílt napok keretében előadások, fórumok szervezése neves előadók részvételével filmvetítés, vita, kiadványok, könyvek, tájékoztatók ajánlása rendezvények a szülők és gyerekek számára családi egészségnapok óvodai egészségnapok tömegsport, kirándulások, túrák 2.Korrekció Ha a gyerekben a betegség a prevenció ellenére kialakul, vagy veleszületett a probléma, akkor szükségesnek tartjuk az egyéni igénynek megfelelő speciális testilelki feladatok alkalmazását. úgy, mint: kiemelten kezelni a szülőkkel a bizalomra épülő jó kapcsolattartást, fokozottan figyelni az inkluzív környezet megteremtésére, fenntartására, nem vagy csak szükség szerint, alkalmanként végezni szegregációt. A testi-lelki egészség helyreállításához a problémának megfelelően szükség szerint igénybe kell venni a szakemberek segítségét is, ezzel felgyorsítjuk, hatékonyabbá tesszük azt a habilitációs folyamatot, mely ismét alkalmassá teszi a gyereket az egészség örömteli megélésére.
19 TESTI NEVELÉS Óvodánkban a testi nevelést az egészséges életmód kialakításának egyik domináns elemeként kezeljük, mely nálunk magába foglalja a gondozásról vallott nézeteinket, a test, a szervezet felfedezésére vonatkozó nevelési felfogásunkat, a mozgásszokások alakításáról vallott elképzeléseinket Mi a gyerekek óvodai gondozását a nevelés szerves részének, alapvető szükségletkielégítő tevékenységnek és a gyermeki egészségmegóvás fontos feltételének tekintjük. Ezért nálunk a gondozási teendők ellátásának alapvető elvei: a gyermeki önállóság biztosítása (egyéni képesség szerint) a türelmes, kiváró, de mégis ösztönző óvónői magatartás, a fokozatosság, következetesség betartása, a család-óvoda összehangolt gondozás gyakorlása. Higiénés nevelésünk tartalma: Személyi higiénés nevelés: testápolás - igény kialakítás o önálló kézmosás begyakorlása o kéztörlés minden mosdás után szárazra o fogápolás, szájhigiéne o zsebkendő használata, o WC - használat szükséglet szerint egészséges ruházat, helyes öltözködés: o a ruházat igazodjon az időjáráshoz, biztosítsa a gyermek szabad mozgását, óvjon a sérülésektől o a szokások alakításánál építünk a gyerek más tevékenységeire is Környezethigiéniára nevelés: a helyiségek, csoportszobák higiéniája legyen tiszta levegő elégséges megvilágítás megfelelő hőmérséklet a felszerelések higiéniája balesetmentes, ép játékeszközök megfelelő tárolás / pl. gyurmák, festékek / folyamatos takarítás / dajkai feladat / az udvar higiéniája gondozott, ápolt növényzet felásott, fellocsolt homokozó a szépítés higiéniája- esztétikai nevelés élősarkok, virágok, akváriumok rendszeres gondozás, ápolás az év minden szakában kulturált étkezés higiéniája esztétikus terítés kulturált étkezés, esztétikus eszközök a szervezet edzése, egészségfejlesztő testmozgás végzése:- ajánlott a tornaruha használata.
20 Hisszük, ha sérült a gyerek lelke, akkor egészsége is sérülhet. Ezért fontosnak tartjuk gyerekeinket megtanítani arra, hogy: pozitív dolgokat, eseményeket örömmel éljék át, a negatív dolgokat viszont ne csak külsőként szemléljék, hanem igyekezzenek a problémákat megoldani. Szükségesnek tartjuk a gyerekek testének rendszeres edzését, amit nemcsak a mozgásigény egyik kielégítési formájának tartunk, hanem a lelki egészség megóvás fontos elemének is. (pl. az idegrendszerre pozitívan hat). A gyermeki mozgásigény kielégítése óvodai nevelésünkben nagy hangsúlyt kap, áthatja az egész óvodai tevékenységrendszert, így hatékonyan segíti a gyerekek egészségmegőrzését. Az óvodánkban folyó kondicionálás, testedzés, sportolás tartalma: Mozgásszokások alakítása: az alapvető mozgáskészségek kimunkálása, mozgástevékenység megvalósítása, az önálló testedzésre történő nevelés, aktív pihenés biztosítása. A mindennapi mozgás, a gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése, a mozgásanyag tartalmi kidolgozásának szempontjai a program mozgás fejezetében található. Az óvodapedagógus feladatai az egészségvédelemre és testi nevelés terén: - a gondozási feladatok megoldása - motoros képességek fejlesztése, egészség-megóvási prevenció, - szokások alakítása, - gyermekhez igazodó, gyermeki önállóságot tiszteletben tartó segítségadás, - a mozgás feltételeinek folyamatos biztosítása, újítása, - mozgásaktivitás növelése, fejlesztése- egészség megóvási készségek kialakítása - gyermeki pihenés kedvező feltételeinek megteremtése - minden tanév elején szükség szerint év közben is- a gyermek életkorának megfelelő tartalommal balesetvédelmi oktatás megtartása a gyermekek részére, amiről írásos dokumentáció készüljön a csoportnaplóban - együttműködés az egészségügyi szolgálattal a szűrővizsgálatok elvégzésében, - a szülők egészségmegőrző szemléletének alakítása, felvilágosító munka, - egészséges és biztonságos környezet biztosítása - speciális testi-lelki feladatok ellátása. ÓVODÁS KOR VÉGÉRE: - Képesek legyenek szükségleteiket önállóan kielégíteni. Rendelkezzenek szilárd szokásrendszerrel: személyi, környezeti higiénia terén. - Váljon igényűkké a rendszeres mozgás. - Ismerjenek alapvető baleset-megelőzési szabályokat (közlekedés, udvaron, játszótér, kirándulás stb.).
21 MENTÁLHIGIÉNÉS NEVELÉSÜNK Óvodánk nevelési rendszerének legmeghatározóbb eleme a mentálhigiénés nevelés. Valljuk, hogy totális személyiségfejlesztés csak egészséges gyermek esetében történhet. A mi felfogásunkban az egészség a gyermek testi, lelki és szociális-jóléti állapotát jelenti. Számunkra a mentálhigiénés nevelés a gyermek lelki egészségén és védelmén kívül jelenti a megfelelő érzelmi, erkölcsi, közösségi és szocializációs fejlődés biztosítását, a környezetével, önmagával és társaival kialakított harmóniáját. Meggyőződésünk, hogy a gyermek lelki egészségének, egészséges életvezetésének alapja (családon kívül): az érzelmi biztonságot adó, mozgásban gazdag, egészséges napirend, életrend, korszerű táplálkozási és higiénés szokások szerint működő aktív, örömteli tevékenységeket biztosító óvodai élet, helyes, következetes, egységes, stabil szokásrendszer a jó családi és munkahelyi légkörben dolgozó lelkileg egészséges óvodapedagógus. Szükségesnek tartjuk az érzelmileg sérült, pszichés fejlődés, valamint tanulási, beilleszkedési zavarral küzdő gyerekek problémájának prevencióját, korrekcióját. Ez a Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve, az óvodában integrált körülmények között, szakirányú végzettséggel rendelkező kolleganők bevonásával valósul meg. Intézményünkben befogadjuk, elfogadjuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket, toleráljuk, tiszteletben tartjuk különbözőségüket, a problémájuknak megfelelő speciális eljárásokkal, gyógypedagógus segítségével fejlesztjük őket. Mentálhigiénés nevelésünk alapelve az érzelem dominanciájának az elve, melynek érvényesítésével a gyermek minden észlelésére, tapasztalására úgy tekintünk, mint érzelmeiknek alapjára. Valljuk, hogy a gyermek életében az érzelmeknek uralkodó szerepük van, így tulajdonképpen motivációként jelen vannak a gyerekek életében, tetteiben, alapvetően meghatározzák a gyermek környezethez, személyekhez, tárgyakhoz, önmagukhoz való viszonyát. Mi az érzelmek minden fajtáját figyelembe véve az életkor szerinti differenciálódást (intellektuális, esztétikai, erkölcsi - morális) egyformán szükségesnek tartjuk kezelni és fejleszteni. Erre legsikeresebbnek tartjuk a játékot és a különböző gyermeki tevékenységeket, megnyilvánulásokat. Meggyőződésünk, hogy gyermekeinknek egyaránt meg kell tapasztalniuk pozitív-és negatív emóciókat, melyeket a gyermeki szocializáció különböző fokain, különböző módokon (pl. hang, testmozgás, mimika) kifejezésre is kell tudni juttatniuk, mert azt valljuk, hogy a tapasztalatok nagyon meghatározzák a gyermekek szocializációját. Fontosnak tartjuk a gyermeki felelősségérzés képességének megalapozását.
22 Ezért szükséges számukra biztosítani a különböző választási, döntési, helyzetmegoldási lehetőségeket, melynek során meg tanulhatják irányítani saját érzelmeiket és megtapasztalhatják, hogy az érzelmeken kívül más vezérlőelvek is vannak. Mi a gyermekek elsődleges szocializációja során kialakult értékekre támaszkodva teremtünk olyan pedagógiai szituációkat, állandó értékrendet, mellyel fejlesztjük a gyermek énképének, személyiségtudatának kialakulását, illetve erősítjük önkifejező, önérvényesítő törekvéseiket. Ezért szükségesnek tartjuk a - gyermek fejlődése érdekében - a családból hozott hibásan működő szokások, életérzések, erkölcsi normák koordinálását, illetve annak megláttatását, hogy az emberek különböznek egymástól. Ezért elfogadjuk a gyerekek különböző életmódjából, kultúrájából, szülői hátteréből adódó eltérő szokásokat, de szükségesnek tartjuk a a közösségben való tevékenykedés együttélési alapnormáinak betartását. Tehát erkölcsi nevelésünk alapjának tekintjük a betartható szokás-és szabályrendszerhez való alkalmazkodást. Az erkölcsi és közösségi nevelésünk terén nem célunk az egyformásítás, de célunk a modellkövetéssel történő szabálykövetésre nevelés, az együttműködés, az egymásra figyelés, segítségadás, az együttélési szabályok megtartásának képességalapozása, cselekvésre késztető légkörben, jó közérzettel. Fontosnak tartjuk a személyiségfejlődés folyamán alakuló egyéni fejlettségnek megfelelő önértékelési, ill. társak értékelési képességének formai és tartalmi megalapozását, a gyermeki jellem alakulásának pozitív irányba történő irányítását. Óvodai csoportjaink közösségének kialakításában alapvetően meghatározónak tekintjük az utánzásra, cselekvésre épülő szociális tanulás folyamatát. Ebben a folyamatban hangsúlyozzuk az óvodapedagógus és a dajka modell szerepét, hiszen nekik kell a szociális, erkölcsi szokások szabályait közvetíteni a gyermek felé, ezáltal a gyermek itt tanulja meg azokat a szerepeket, viselkedési formákat, közösségi normákat, mely a társas közösségi tevékenységeik meghatározóivá kell, hogy váljanak. Elvünk, hogy: az óvodai gyermekközösség tevékenységeken keresztül alakul. a tevékenységeknek a gyermek egyéni és közös élményeit kell erősíteni, az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze egymás személyiségének tolerálása szükséges a viselkedés szilárd szokásrendszerét kell kialakítani, a felnőtti megítélésnek értékekre, szokásokra azonosnak kell lennie. Valljuk, hogy óvodánkban egyéniségek alkotják a csoportok közösségeit, akiknek biztosítani kell akarataik, vágyaik, érzelmeik közösségi kereteken belüli megvalósítását.
23 Meggyőződésünk, hogy a társas viselkedés keretei között kell kialakítanunk a gyermeki önkontrollt, szabálytudatot, mert így lesznek képesek igazodni a környezetük normáihoz, így erősödik viselkedésük önszabályozó rendszere., viselkedésük így fogja tükrözni magatartásukat. Egészségközpontú szemléletmódunk alapján hisszük, hogy a gyermek eredményes értelmi nevelésének biztosítéka a lelkileg is egészséges gyermek. Az óvodapedagógus általános feladatai a gyermek mentálhigiénés nevelésében: az egészséges életvitel, érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció terén: - Az egészséges életvezetés kompetencia képességeinek alapozása. - Az életvezetési hibák elkerülésére nevelés. - Empatikus, a gyermek személyiségét övező bizalom, együtt érző, támogató óvónői magatartás megvalósítása. - Biztonságot nyújtó, derűs, családias, toleráns, különbözősséget elfogadó környezet biztosítása. - Szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, együttműködés megvalósítása. - A gyermek teljes személyiségének és mikrokörnyezetének megismerése. - Hitelesség, őszinteség. - A szeretet, a törődés, az egymás iránti figyelmesség, tisztelet képességeinek fejlesztése. - Az érzelmi megnyilvánulások felismerésének és az arra való reagálások képességének fejlesztése. - Az élménybefogadás képességének fejlesztései, közös élményekre épülő tevékenység szervezésével. - A gyermekek indulat megnyilatkozásainak kezelése. - Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. - A családi szocializáció mulasztásából adódó korrekció. - A különbözősség elfogadására nevelés. - Közösségi élet és magatartás szokás- és normarendszerének alapozása. - A modellkövetéssel történő szabálykövetésre nevelés. - Értékközvetítő, pozitív jellemformálás. - Felnőtt-gyermek demokratikus partnerviszony kialakítása. - Szociális tanulás feltételeinek, szituációinak kezdeményezése. - A családokkal való együttnevelés biztosítása.
24 AZ ÓVODÁS KOR VÉGÉRE: - Váljanak nyitottá, a természeti és emberi környezetben megnyilatkozó jóra és szépre, tiszteljék és becsüljék azt, érzelmeikben tudják kifejezni. - Ösztönözze a gyermeket, az aktív sikerhez kapcsolódó érzelmek, az új helyzetek kezelésének képessége - Képesek legyenek gyakorolni: az egymásra figyelés, a segítségadás konkrét formáit az együttérzés : - kudarc, fájdalom, bánat esetén az örömszerzés módjait, igazmondást, felelősségérzetet, társas érintkezést, kommunikáció technikáit, a művészi, esztétikai élményekhez, erkölcsi szokásokhoz kapcsolódó érzelmek átélését, egyéni fejlettségnek megfelelően a reális értékelést, önértékelést az önkontrollt együttműködés, együttélés szabályait a felelősségérzés képességét a különböző választási és döntési helyzetek lehetőségeit A teljes körű egészségfejlesztési programunk korszerű és hatékony működtetése érdekében szükségesnek tartjuk a program területének évenkénti mérését, az eredménytől függően esetleges korrekcióját. A gyerekek mérése 18 pontos interjúkérdéssel történik, melynek a 9, 10 és 11. kérdésére a választ az óvodapedagógus adja, megfigyelései alapján. A kérdőív értékelése után szükséges a hatékonyság növelése érdekében az óvodapedagógus által végzett területek szintjének megállapítása is. Szintek: - tudatosságvállalás (nincs, átlagos, jó, kiemelkedő) - a téma iránti érdeklődés (nincs, esetenként előfordul, folyamatosan van), - környezettudatos magatartás, életvitel (nincs meg a szokás - szabályrendszer alakulóban van, egyéni fejlettséghez mérten megvan) - az egészségmegőrzés értékként kezelése (nincs, esetenként előfordul, egyes területeken van, életkornak, egyéni fejlettségnek megfelelően van). Ismétlődő mérés esetén van-e ismeret vagy attitűdváltozás (igen, ha igen mi az; nem). Van-e cselekedeteikben változás? (igen, ha igen mi az; nem). A mérőlap a függelékben található.
25 Teljes körű egészségfejlesztés kompetenciái ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK Személyes Kognitív - az egészség értékként kezelésének képessége - betegség megelőzésének képessége egészség megóvásának képessége - érzékelés, észlelés - higiénés szokások betartásának képessége - figyelem, - étkezési szokások betartásának képessége - emlékezet - szükségleti igények kielégítésének képessége - gondolkodás - balesetmegelőző képesség - problémamegoldó - viselkedés képessége képesség - önállóság - tanulási képességek - frusztrációs tolerancia képessége - koordinált mozgás képessége - finommotoros képesség - ügyesség, pontosság, gyorsaság - együttélési képesség - együttműködési képesség - éntudat - önbizalom - tolerancia - empatikus képesség - szabályt megtartó képesség - konfliktuskezelő képesség - értékelési képesség ( ön-és társ) - egymásra figyelési képesség - etikus viselkedés képessége - segítségnyújtás képessége - erőfeszítés képessége - önmotivációs képesség - döntési képesség
26 - kooperációs képesség - kommunikációs képesség - kreativitás - érzelmi kifejezőképesség - felelősségvállalás képessége (gondolkodásban és cselekvésben) - szabadság megismerésének képessége - akaraterő képessége - vitakészség - véleményalkotó képesség - önzetlenség, figyelmesség, - környezettudatos magatartás - életstratégia alakító képesség
27 7. A NEVELÉS TERVEZÉSE Óvodánkban a tervezés alapja a gyermekcsoport ismerete, ezen belül az egyes gyermekek fejlettségi szintje. A célból és a négyes feladatrendszerből következően a tervezésnél az inklúzió szemléletét alkalmazzuk (differenciálás, esélyteremtés, egyénre való tervezés). A tervezés előkészítő folyamatában fontosnak tartjuk a következő makro-tényezők figyelembe vételét: a gyermekek folyamatos megfigyelését, mérését élményeik meghallgatását, a társakkal való közös élmények, tapasztalatok nyújtását, a helyi sajátosságok szem előtt tartását. Alapelvünk, hogy a tervezésnek a tevékenységekből kiindulva, a nevelés-tanulás komplex egymásra hatására figyelve, a PDCA ciklusra építve, a spontán és tudatos hatások együttesének alkalmazásával, az egyes gyerek eltérő fejlődési ütemére való figyeléssel kell megvalósulnia. Törekednünk kell arra, hogy a gyermeki globális látásmódnak megfelelően komplex formában tervezzük meg az óvodai nevelést. Tervezésünk legfontosabb rendező elvei a természet jeles napjai - mely magába foglalja a négy évszak, ünnepek-hagyományok eseményeit - is, illve kompetencia szemléletünk. Ezek ismeretében kell megtervezni az óvodai élet egészét, - a gyermekek napirendjét, heti rendjét, életmódját, közös élményeit, tapasztalatszerző megfigyeléseit. Tervező munkánk követendő szempontjai: rugalmas keretű napirend tevékenységeket tartalmazó heti rend tudatos anyaggyűjtés éves tematikus tervkészítés / újonnan induló kiscsoport esetén november hónaptól / havi tervezés heti tervezés kooperatív technikák alkalmazása kompetencia alap önreflexió Nálunk a tervezés: projektrendszerű, bipoláris, mert nemcsak az óvónő tervez, hanem a gyermek is aktív részese az alkotás, a kitalálás, felfedezés, a felismerés és megoldás együttes élményének. Gyermekeinket ért spontán és tudatos hatások tartalmát, közvetítésének alkalmait, módjait a gyermekek egyéni pszichikai jellemzőit, önmagukhoz mért fejlődésük figyelembe vételével folyamatosan, különböző óvodai dokumentumokban rögzítjük. Ilyen a személyiséglap, egyéni fejlesztő terv, nevelési terv, egészségterv, szükség szerinti tehetséggondozási terv, értékelő feljegyzések, éves tematikus terv, havi pedagógiai program, heti terv, napirend, heti rend. Ezt rögzítjük, elemezzük, értékeljük:- majd az értékelés eredményeire építve történik a tervezés következő ciklusának elkészítése.
28 7.1. Dokumentumok vezetése A csoportra vonatkozó minden neveléssel kapcsolatos dokumentum saját tervezésű, elektronikus úton kinyomtatott csoportnaplóban található. A napló kiállítása óvodapedagógusi kompetencia alapján történik: kézzel írott vagy elektronikus formában, a törvény által előírt tartalommal. A gyógypedagógiai csoportban, ill. minden integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az általános csoportra vonatkozó tervezésen túl a fogyatékosság típusának megfelelő fejlesztő program és egyéni fejlesztő terv készítése szükséges. A tervezés elvei: Kompetencia szemléletű. Projektrendszerű. A tervezés tükrözze a program szellemiségét (élményszerű óvodai élet, tevékenységközpontúság, játékosság, környezettudatos szemlélet stb.) A tervezés nélkülözhetetlen eleme a tudatos nevelőmunkának. A tervezésnek lehetnek olyan mozzanatai, amit nem szükséges írásban rögzíteni. Jelentős mértékben építünk a gyermeki spontán ötletekre, tapasztalatokra. A tervezést anyaggyűjtés előzi meg: - kiemelten ügyelve a multikulturális értékekre. Nem halmozzuk az ismeretanyagot, a meg lévőkre építve, alaposabb, többoldalú tapasztalatszerzést tervezünk. A nevelés - tanulástervezést komplex egységként kezeljük. Nem szükséges vázlat írása. Az óvónő önállósága messzemenően érvényesül a tervezés kivitelezése során. A gyerekcsoportok tervét az egy csoportban dolgozó óvónők együtt készítik el, közösen felelősek a terv megvalósításáért. A fejlesztőprogramok készítésekor szükséges a csoport óvónői közötti egyeztetés, szükség szerint gyógypedagógusával való megbeszélés, illetve szakvélemények (ha van) figyelembe vétele.
29 7.2. A gyerekek fejlettségi állapotának nyomon követése, mérése, értékelése: Csoportjainkban az óvodába lépés pillanatától nyomon követjük a gyerekek fejlődését. Kötelező a bemeneti mérés, amit egy diagnosztikus / helyzetfeltáró / értékelés követ. Óvodásainknál elsődleges és legfontosabb mérési eszköz a megfigyelés, amit kiemelten a játékban, de a gyerek minden más tevékenysége közben is alkalmazunk. Minden óvodapedagógus saját csoportjában végzi megfigyeléseit, rendszeresen vezeti azokat a gyermek személyiséglapján. Az objektivitás érdekében szükségesnek tartunk direkt mérések elvégzését is. Ilyen például a: - Prefer preventív mérés - Tudáspróba (nevelőtestület által kidolgozott kimeneti mérés) A méréseket minden esetben elemzésnek, értékelésnek kell követnie. Fontos megállapítani, hogy a gyerek önmagához képest, illetve a 3-7 éves korában a kimenethez iskolára alkalmas, iskolára kész) képest, mely területeken fejlett, hol van lemaradás. A mérésekből, elemzésekből, értékelésekből rendelkezésünkre álló adatokra támaszkodva a fejlesztés irányát, módját meghatározó egyéni fejlesztési tervet kell készíteni, amit a tervezési ciklus végén számszerű adatokkal (pl. a gyerekek által készített rajzokkal, feladatlapokkal) alátámasztott, szakszerű, szöveges értékeléssel kell ellátni. Erről a szülőt is tájékoztatni kell. Az értékelés jellegétől függően lehet formatív / folyamatos fejlesztést, formálást segítő / ill. szummatív / összegző, minősítő /. Alapelveink: objektivitásra törekvés (tényszerű adatok) érvényesség (azt mérjük, amit mérni szeretnénk) a mérés eredménye nem lehet megpecsételés a gyermek számára alapértéknek tekintjük a gyerekek saját ütemét és önmagukhoz mért fejlődését a mérést-értékelést meghatározott rend szerint végezzük Az óvoda mérési rendjét a következő táblázat tartalmazza: