Testi-lelki egészségért játékkal, mozgással

Beszterec Napsugár Óvoda Pedagógiai Programja Testi-lelki egészségért játékkal, mozgással Beszterec, 2013.

I. Helyzetelemzés A közoktatásról szóló törvény, a kormány 137/1996. korm. rendelete és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján 1999. szept. 01-től saját, helyi pedagógiai program szerint működik intézményünk. Pedagógiai programunk címe összefoglalja nevelőtestületünk által elfogadott legfontosabb pedagógiai értékeket, céljainkat, amely által ezeket az értékeket közvetíthetjük: TESTI, LELKI EGÉSZSÉGÉRT JÁTÉKKAL, MOZGÁSSAL Óvodánkban a gyermeklétszám az elmúlt években csökkenést mutat. Míg korábban 60 fős létszámmal dolgoztunk, addig mára ez a szám nagyjából 50 főre csökkent. Előre láthatólag az elkövetkező években is további enyhe csökkenést várható, de csak annyira, hogy éppen a törvényeknek megfelelő létszámmal dolgozunk, kissé csökkentve a zsúfoltságot. A településen élő családok szociális helyzete az elmúlt években jelentős romlást mutat. Kevesebb szülő jár dolgozni és a munkalehetőség is igen korlátozott. Egyre inkább megnőtt a 3, vagy éppen 4-5 gyermekes nagycsaládok száma, akik igen alacsony átlagjövedelemből, nagyon rossz szociális körülmények között élnek. A gyermekek mintegy 90%-a hátrányos helyzetű családból érkezik hozzánk. Sajnos tapasztalataink szerint a sokgyermekes családokban felnövő gyermek kevesebb gondoskodást és odafigyelést kap. Ingerszegény környezet, máról holnapra élés, kevés közös élmény, életcél nélküliség, a tervezés teljes hiánya jellemzi a családok zömének életvitelét, ami örökre rányomja bélyegét a gyermek fejlődésére, hiszen a 0-6 éves korszakban a legfogékonyabb. Legfőbb feladatunk ennek a hiánynak a pótlása, a családi nevelés kiegészítése és a gyerekek erkölcsi, érzelmi életének megalapozása és a hátrányok csökkentése.

I. Az óvoda jellemzői Beszterec községben 1954-től működik óvoda, változó szervezési formákban. Jelenleg a helyi Önkormányzat fenntartása alatt szakmailag önálló közoktatási intézményként, két vegyes óvodai csoporttal működünk. A község lakosságának 30%-a etnikai kisebbséghez tartozik. A kisebbség asszimilálódása jellemző, gyakoriak a vegyes házasságok, a cigány" szót nem nemzeti büszkeséggel vállalva, inkább szégyenkezve fogadják a felnőttek, a gyerekek csúfolódásként" élik át, nyelvüket, kultúrájukat nem ismerik. Nemzeti öntudatuk vállalására már egészen kis korban fel kell készítenünk a gyerekeket (eredeti roma dalok, versek hallgatása, táncok megfigyelése videón.) Egy - egy hagyományos tevékenységet, népi mesterséget még tudó és művelő embert (kosárfonó, gyékénykötő) nagy tisztelettel, érdeklődéssel látogatunk meg óvodásainkkal. Igyekszünk derűssé, otthonossá és esztétikussá tenni a gyerekek környezetét. Dekorációinkban törekszünk a természetes anyagok melegséget sugárzó hatását érvényesíteni. Szűkös mozgásterüket az udvar jobb kihasználásával pótolni igyekszünk, a lehető legtöbb időt töltve az udvaron mozgásfejlesztő játékokkal. Óvodakép Olyan intézményt, környezetet biztosítunk a gyerekek számára, ahol esztétikus, otthonos környezetben, harmóniában a természettel,valamennyien jól érzik magukat. Ahol minden a gyermekért van, őt szolgálja, segíti és védi. Valamennyi óvodába járó gyermek jól, biztonságban érzi magát a melegséget, szeretetet sugárzó felnőttek és jókedvű, felszabadult társaink körében. Harmonikusan, saját szintjükhöz viszonyítva, egyenletesen fejlődjenek, elfogadják a különbözőséget, tapintatosak és nyitottak egymás iránt.

Óvodáskor végére minden területen fejlődjenek olyan szintre, hogy biztonsággal, könnyedén vegyék az újabb akadályokat, ne okozzon számukra nehézséget az iskolakezdés. Szorongás nélkül, biztonsággal tudjanak részt venni az iskolai munkában. Akinek arra van szüksége, kapjon meg minden segítséget, hogy felzárkózzon, ha lassúbb ütemben is, de egyenletesen fejlődjön. Gyermekkép Célunk olyan gyerekeket nevelni, akik felnőtt korukban is alapozhatnak arra, amit tőlünk tanultak, boldogok lehetnek, hiszen megtalálják önmagukban azt, amiben sikeresek lehetnek. Hasznosabbá válnak nemcsak önmaguk számára, hanem más emberek a környezetüknek, és a természet számára egyaránt. Mindezt a játékkal, a játékon át érhetjük el leghatékonyabba ebben a korban. Az általunk nevelt gyermekek fejlődésének várható eredményei óvodáskor végére Egészségesek, testiekben, lelkiekben gazdagok, tevékeny és boldog emberek, akik szeretik és védik a természetet, embertársaikkal szemben tapintatosak és toleránsak. Elfogadják, azt hogy különbözőek vagyunk. Megtalálják saját magukban és tisztelik másokban az értékeket. Jövőképünk Nevelő-oktató munkánk feleljen meg közvetlen és közvetett partnereink elvárásainak. Nevelési elveink, egyéni adottságaink hozzájáruljanak a gyermek egészséges személyiségének fejlődéséhez. Óvodapedagógusaink jól képzettek, elhivatottak legyenek és nyitottak a folyamatosan újuló elvárások felé. Az egymás iránti tolerancia, elfogadás és egymás segítése alapvető igény legyen. A gyerekek vidáman, önfeledten töltsék napjaikat intézményünkben.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek számára is biztosítottá váljon önazonosságuk megőrzése, hagyományaik ápolása, átörökítése. Az óvoda nevelési célja: Helyi nevelési programunkban kiemeltük a testi, lelki egészségnevelés fontosságát, a játékon és mozgáson keresztül. Napjainkban a felnőttekre, de sajnos egyre inkább a gyerekekre is az egészségtelen életmód, a kevés mozgás jellemző ( pl.: autóval, kerékpárral hozzák őket óvodába). A számítógépes játékok, a televízió tölti ki napjaik jelentős részét. Mozgásos játékokra, közös sportolásra szinte egyáltalán nincs otthon lehetőségük. A mozgásszegény, egészségtelen életmódot igyekszünk nap mint nap pótolni. Sokat sétálunk, gyalogolunk, minél több időt töltünk a szabad levegőn. Mentálhigiénés feladatként igen indokolt az érzelmi biztonság hiányában megszenvedő kisgyermek lelki biztonságának növelése. Legyen az óvoda a szülők számára is példa értékű, ahol az egészséges életmód és életvitel elsődleges. Az érzelmi gazdagság, a felnőttek és gyerekek sok szálon kötődése jellemző, ahol minden egyes gyerek a közösség értékes tagja. A hagyományok, a közös ünnepek segítenek elmélyíteni az összetartozás élményét. Törekszünk arra, hogy minél nagyobb szabadságot biztosítsunk a gyerekek számára. Óvodánkban mindent szabad, kivéve mások számára rosszat, kellemetlent tenni, másokat bántani. Előtérbe kell helyeznünk a játékot, a mozgást, hiszen ezek a 3-6-7 éves korú gyermekek létszükségletei, a legjellemzőbb tevékenységi formák, amelyek által leginkább fejleszteni tudjuk őket. Feladataink a kitűzött cél elérése érdekében: Esztétikus, nyugalmat árasztó, derűs környezetben megértéssel, szeretettel körbevenni a családok által ránk bízott gyermekeket. A természet közeliség, a környezetük védelmére-óvására nevelés. A lehető legjobb példát nyújtani a szülők számára az érzelmi biztonság, jó közösségi kapcsolatok kialakítása terén. Érzelmi intelligenciájuk, etikus magatartásuk kialakítása,

szokásrendszerük megalapozása. Változatos tevékenységi formák és lehetőségek biztosítása a gyerekek számára, melyekkel leghatékonyabban fejleszthetjük őket. Kiemelten a játék és a mozgásfejlesztés feladatát hatékonyan, tervszerűen, rugalmasan, minden egyes gyermek egyéni fejlettségéhez igazítva. A kiemelt figyelmet igénylő ( nehezen szocializálható, HH, HHH, lassabban fejlődő, sérült, vagy éppen kiemelkedő képességű) gyerekek egyéni speciális szükségleteinek figyelembe vétele. A nevelőközösség együttműködve, egymásnak segítséget nyújtva, tapasztalatokat cserélve, a gyermeket, mint legfőbb értéket tapintattal csiszolgatva, meg tudja oldani nehezebb körülmények között is a kitűzött feladatokat. II. A pedagógiai program tartalma, területei A játék és a mozgás, mint az óvodáskorú gyermekek legfontosabb szükséglete a népi játékok fejlesztő ereje A játék Leginkább a játék az a tevékenység óvodáskorban, amelyben önként és örömmel, legkreatívabban, ötleteinek szabad kipróbálásával vesz részt a gyermek. Ezért is a leghatékonyabb eszköze fejlesztésének. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja megfogalmazza a játék lényegét: Semmi mással nem helyettesíthető alaptevékenység." A tudomány jelenlegi állása szerint bizonyított, hogy az idegrendszer fejlődésének a játék alapfeltétele, szervező és összerendező funkciója van. A gyermek játékának megfigyelése közben képet kapunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről, tehát tükrözője a gyermek személyiségének. Óvodánkban különösen fontos, hogy az óvodapedagógusok tudatosan, elsődlegesen alkalmazzák nevelési eszközként a játékot. Az óvodába járó gyermekek spontán, szabad játékát sajnos nem jellemzi ötletgazdagság. Két-három gyerek kivételével többségük ingerszegény környezetből érkezik, ahol a gyermek számára nincs biztosítva a gyerekszoba, de még játszósarok, játékszerek, könyvek, írószerek sem. A családok, sajnos ezáltal a gyerekek is a tv-videó bűvkörében élnek. E téren a szülők meggyőzése is

ránk hárul. Az óvodának a játék szervezése terén szintén modellként kell szolgálnia. A jól megtervezett, a gyermek fejlettségi szintjére építő, sokféle élményt biztosító játékirányítással nem sértjük, inkább elősegítjük a szabad játék kialakulását. Az óvónő együttjátszása, modellszerepe kiscsoportban különösen fontos. Óvodába érkezéskor meg kell mutatni a gyermekeknek a játékeszközök használatát, kedvet kell bennük ébreszteni a játszás iránt. Nem kell siettetnünk a gyakorló játék elhagyását, hiszen a családban nem volt erre elég lehetősége a gyermekek többségének. A szerepjátékok sokféle, változatos élményháttér nélkül egyoldalúak, sivárak. Élménypótlás, sok-sok új élmény biztosítása elsődleges feladatunk. A játék szabadsága akkor érvényesül igazán, ha mindenhol és mindenből lehet játék. A csoportszoba valamennyi tárgya és berendezése felhasználható, alakítható, kedvükre rendezhető. Az igazi szerepjátékban megmutatkozik a gyermekek gazdag fantáziavilága az úgy mintha" légkörben minden lehetséges. A szabályjátékok életkoroknak megfelelő szinten minden korcsoportban megjelennek és igen kedveltek. Szinte észrevétlenül fejlődnek általuk a gyermekek beszédkészsége, alkalmazkodó készsége, figyelme és más értelmi képességei. Testi képességeiket, mozgáskoordinációjukat, igen jól fejlesztik az előbbieken túl is a mozgásos szabályjátékok. Minden óvodapedagógusnak nélkülözhetetlen a munkájához a saját játékgyűjtemény, mely tartalmazza a gyerekek korcsoportjának megfelelő értelemfejlesztő, anyanyelvi és mozgásos szabályjátékok csokrait. Igyekeztünk minden részterülethez játékgyűjteményt kapcsolni, emiatt szerkezetileg lazábbá vált programunk. A gyakorlati munkához segítséget kívántunk nyújtani. Az óvodapedagógusoknak ki kell lépniük a felnőttek világából, ha igazán szót akarnak érteni a gyermekekkel. Saját gyermekkorunk kedvelt játékait a gyermekek is hamar megkedvelik. A gyűjtőmunka, a szakirodalom használata, játékgyűjteményünk alkalmazása, a gazdag élményháttér, a természetes empátia nélkülözhetetlenek. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban A napirend rugalmas megtervezése úgy, hogy a játék számára elegendő idő legyen, feleslegesen ne szabdaljuk szét a játék folyamatát. Korcsoportnak, a gyerekek

érdeklődésének megfelelő, változatos, fejlesztő játékszerek folyamatos biztosítása, kiegészítve saját, illetve a gyermekekkel közösen készített játékokkal. Sokféle élmény biztosítása, a játékötletek bátor kipróbálására és kezdeményezésére buzdítás. Segítségadás a szükséges kellékek elkészítésében, a játszóhely átalakításában. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, tapintatos irányítás és bekapcsolódás. Modell szerep hangsúlyosabb kiscsoportban, ahol fokozottabban igénylik a gyermekek az együttjátszást is. Legjobb példa az őszintén játszani szerető, empátiával, tapintattal irányító, minden egyes gyereket saját szintjén továbbfejlesztő, segítő és buzdító óvodapedagógus. A megértő, elfogadó, nevelési elvnek játékirányítás terén is érvényesülnie kell, az egyéni bánásmód és a differenciálás elve mellett. A szabályjátékok fejlesztő erejét, sokkal jobban fel kell használni. A népi játékok programunkban több területen is hangsúlyt kapnak. Hangulatuk közel állnak a gyermekek világához. A játékgyűjteményként kiadott könyvek szinte 100%-ban népi eredetű gyermekjátékokat tartalmaznak, melyeknek gyökerei egészen régi időkre nyúlnak vissza. Hogyan hat a népi játék a gyerekekre? Különösen a beszoktatás idején tapasztalhatjuk milyen pozitívan hat a szorongó gyermekre a cirógató, lovagoltató, csiklandozó játék óvó néni ölében, a vidámságot, humort sugárzó mondókázás közben. Nagyobb gyermekek, sőt felnőttek számára is segítséget ad a népi játék, a tánc abban, hogy megtanuljon kapcsolatokat kialakítani, szabályokhoz alkalmazkodni. Játék közben kialakul önértékelésük, az egészséges önbizalom, ami szintén nagyon fontos a személyiség fejlődésében. A gyerekeknek ma is szükségük van arra az érzésre, hogy ők is alakítják a világot, saját kezükkel létre tudnak hozni különböző játékszereket, tárgyakat. Meg kell ismerkedniük természetes anyagokkal, a fával, bőrrel, textilekkel, papírral, tollal, szőrrel stb. (ne készüljön minden műanyagból). A gyerekek nagy becsben tartják a maguk készítette játékszereket, ezáltal semmi mással nem helyettesíthető, ügyességet fejlesztő funkciót tölt be a játék. Napjainkban is fontos szerepet tölt be a népi játék és a tánc a kreativitás kialakításában. A tánc, a dal a szokások a népi mesterségek aktivitást igényelnek, ebben különbözik a népi kultúra az ún. magas kultúrától", amire inkább a befogadás jellemző. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy mennyire fontos a szabadidő nagy részét tv-videó előtt eltöltő gyerekek számára a népi játék, amely aktivitásra, találékonyságra, önállóságra

nevel. Megalapozzuk a népi hagyományok ápolásával a családszeretetet, a nemzettudat, hazafiság gyökereit. így nem marad üres szólam, hogy magyarok vagyunk, hiszen magyarul beszélünk, játszunk, énekelünk. A hagyományos népi játékok segítenek abban, hogy a gyerekek ne legyenek félénkek, visszahúzódóak, de agresszívak, együttműködésre képtelenek sem. A népi játék akkor tölti be igazán a szerepét, ha nem elszigetelve, hanem minden területhez hozzáadva, komplexen építjük be az óvoda többi tevékenységébe. A mozgás Játék és mozgás, ezek az óvodáskorú gyermek legtermészetesebb igényei, megnyilvánulási formái. Legfontosabb a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. A rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása. Mozgástapasztalatok bővítése, sok-sok gyakorlása. Testi képessége: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, általános fizikai erőnlét fejlesztése. Mozgáson keresztül értelmi képességek fejlesztése, egészséges belső személyiségjegyek kialakításával mentáihigiéniás feladatok megoldása. A játékok közül leginkább a mozgásos játék segíti elő az egészséges testi és szellemi fejlődést együttesen. Mozgásos játékban fejlődik a gyermekek izomzata, csontozata, ízületei, mozgásszervei és idegrendszere. Növekszik figyelme, emlékezőképessége, ítélőképessége, leleményessége, megnyilvánul alkotóereje. Legyenek a kiválasztott mozgásos játékok vidámak, egyszerűek, melyek szabályaihoz sikerrel alkalmazkodhatnak. A testi nevelés feladatainál bővebben is lesz szó a mozgás szerepéről. A prevenció szerepe a testi, lelki egészség megőrzésében, védelmében Óvodai nevelésünk alapvető feladata a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, a testi-lelki harmóniájuk megteremtése. A beszoktatás folyamata igen fontos, mivel a gyermek első élményei rányomják bélyegét további óvodával kapcsolatos érzelmeire. A

szülők felkészítésével kezdődik a munkánk, óvodába kerülés előtt kell, hogy megismerjük a szülőt és gyermekét. A szülő meggyőzése az első, hogy fel kell készítenie gyermekét az elválás bűntudata nélkül, tudatosan buzdítva, hogy jó helyre kerül, ahol szeretettel várják őt. A beszoktatás legyen folyamatos. Legyen elegendő idő egy-egy új gyerek számára arra, hogy szoros testi érzelmi kapcsolat alakuljon ki óvónő és gyerek között, biztonságot sugárzó, nyugodt környezetben. Némi szervezéssel ügyeljünk arra, hogy minél kevesebb várakozási idő alakuljon ki egyes tevékenységek közben.(pl.: kisebb csoportokban menjenek mosdóba, öltözőbe). Az érzelmi élet óvodáskorban domináns, a gyermeket érzelmei vezérlik. A jó pedagógus ezt tudatosan kihasználva nyújt élményeket, a derű, az érdeklődés modellértékű a gyerek számára, pozitív hatással van értelmi és érzelmi fejlődésére. A kölcsönös bizalom, elfogadás, személyiségtisztelet felgyorsítja a szocializáció folyamatát. Az óvodapedagógusnak élnie kell a metakommunikáció eszközével (mimika, pantomimika, vokális mimika stb.). A konfliktusok kezelésében ne legyen hatalmi erő, a gyerekek egymás között próbálják megoldani, természetesen a már megtanított, kialakított érintkezés szabályai szerint. Baráti kapcsolatok elősegítésével, közös ünnepekre való készülődéssel, jó szokások kialakításával egészségesen fejlődik a közösség és benne az egyén. Ilyen környezetben nem okozhat problémát, természetes, hogy minden gyermek más'. A sikerélmény hatalmas, lendítő erejét a gyerekek javára kell állítanunk azzal, hogy segítünk megtalálni mindenkinek azt, amiben ő a nagy". Ebben az egyben aprólékos és átfogó munkában, amiben percet sem lankadhat odafigyelésünk, maradjon elég időnk és elég erőnk saját lelki egészségünkre is. Az óvoda nevelőközösségére is tudjunk odafigyelni, egymást segítve, megerősítve, együttműködve dolgozni. Az egészséges életmód kialakítása, megalapozása Részterületek:- Egészséges életritmus, napirend fontossága, gondozási feladatok. - Egészséges táplálkozási szokások kialakítása. - Testápolás feladatai, - egészség védelem. Öltözködés ésszerűsége, edzés- Testi nevelés feladatai. Testnevelés foglalkozások és a játék - Mindennapos testnevelés..- Prevenciós, korrekciós torna.

Napirend Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell kezdenünk. Munkánkban a testi, lelki szükségletek kielégítése, a harmonikus fejlesztés mellett a prevenció kap nagy szerepet. Optimális életritmus kialakítása már a csecsemőkorban, a családban elkezdődik. A napirend az az időkeret, amely biztosítja a gyermekek megfelelő idegrendszeri fejlődését, testi-lelki fejlődését, nyugalmát. Az ugyanabban az időben végzett tevékenységek segítik a gyermeket eligazodni az időben, kihatnak életfolyamataikra is, harmóniát, biztonságot nyújt számukra. A jó napirend rugalmas időkeret, mely legnagyobb teret a játéknak enged. Évszakhoz igazítva változtatjuk óvodánkban. Mindennapjaink szerves része a mozgásos játékok, a zenére végzett torna, a közös, vagy éppen egyéni verselés, mesélés. Előadhatják a gyermekek társaiknak a kedvenc meséjüket, akár dramatizálva is. Az eszközök előkészítésével lehetőséget biztosítunk a mindennapos festéshez, ahol egyéni fantáziájuk szerint alkothatnak. A június 01.-augusztus 31.-ig tartó napirend abban különbözik, hogy megnövekszik a szabadlevegőn való tartózkodás, a játék ideje. A pihenésen kívül minden tevékenységet az udvaron végzünk, az étkezéseket is. A megfelelő életritmus kialakításánál nagy hangsúlyt kap a szokások megalapozása, melyek egész életre kihatnak. Hetirend Heti rendünket úgy állítjuk össze, hogy egy témakör köré csoportosítjuk tevékenységeinket. Ugyanazt a témát dolgozzuk fel a környező világ megismerésében, vizuális tevékenységekben és lehetőleg az irodalmi anyagválasztásban is. Ezzel mélyítve az ismereteik, tapasztalataik körét. Középső- nagycsoport

A Középső Nagy csoport: Összevont: foglalkozások rendszere: csoport: Kötetlen foglalkozás: Kötelező foglalkozás: Kötelező foglalkozás: Hétfő Irodalmi nevelés Testnevelés Német nyelv megismerése Kedd zenei foglalkozás Matematika Vizuális nevelés Szerda irodalmi Felzárkóztató Matematika zenei nevelés nevelés diff. Fogl. Csütörtök vizuális nevelés zenei nevelés környezet megismerésére nevelés Péntek irodalmi környezet Testnevelés nevelés megismerésére nevelés Kis-középső csoport A Kis csoport Középső Kis csoport Középső foglalkozások csoport csoport rendszere Kötetlen Kötetlen Kötött Kötött Hétfő foglalkozás Irodalmi foglalkozás Irodalmi foglalkozás Testnevelés foglalkozás Testnevelés nevelés, zenei nevelés, zenei Kedd nevelés. Környezet nevelés. Környezet Szerda megismerése Irodalmi megismerése Zenei nevelés, Csütörtök nevelés Irodalmi Irodalmi testnevelés Matematika nevelés nevelés

Péntek Zenei nevelés, vizuális nevelés Vizuális nevelés A gondozás A gyermekek jó közérzete ad alapot az egészséges óvodai tevékenységekhez. Az óvodapedagógus, folyamatos odafigyeléssel kell, hogy biztosítsa minden egyes gyerek kellemes, nyugodt, biztonságos közérzetét, ápoltságát. Bensőséges felnőtt-gyerek kapcsolatban lehetséges, hogy a szeretett lény (anya, óvónő, ) modellszerepet tölt be. Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik, önállósodik a gyermek. Óvodáskor végére a napi élethez szükséges szokások szükségletté válnak, ami hosszú, türelmes nevelési folyamat eredménye. Sikerélmények kísérjék valamennyi szokás gyakorlatát, elegendő idő legyen a gyakorlásra a gyerekek önállósodási szándékának tiszteletben tartásával. Akkor és csak annyit segítsünk, ami éppen szükséges, így fokozódik a gyermek önállósodási kedve. Minden tevékenységet kísérjen a felnőttek (óvónő, dajka) tudatos szóbeli megerősítése (pozitív példa kiemelése), otthonról hozott szokásaikat is figyelembe kell vennünk. Testápolás-öltözködés Felnőtt-gyerek testközelsége, segítés jellemzi a 3-4 éves gyerekekkel kapcsolatos testápolási teendőket. A kapcsolatfelvételt is szolgálják a bizalmas együttlétek (wc-re kíséret, fésülködés stb.). Különösen a beszoktatás ideje alatt kell nagy gondoskodással, szeretettel végeznünk ezeket a teendőket, mint ha csak ő" lenne számunkra, tapintatosan felhívva a figyelmét arra, ahogyan a többi gyerek végzi a feladatát. A bemutatásokat magyarázat, minden önállósodási törekvést elismerés kövessen. Beszélgetések közben megismerik a test részeit, a térirányokat, a tisztálkodási kellékeket, ezek használatát. Jó szolgálatot tesz a nagyméretű tükör.

Az öltözködés a testápolástól elválaszthatatlan. Öltözködés közben játékosan szerez ismereteket a gyermek a testrészekről, ruhadarabokról. (Környezetünk megismerése, testünk, évszakok, család, felnőttek, gyerekek munkái) Elemi matematikai ismeretek, (bőség, szűk, kicsi-nagy, páros ruhadarabok, vastag-vékony, réteges öltözködés stb.) Játékok: Mi van a zsákban? - páros ruhadarabok, lábbelik párjának keresése tapintással. Babaöltöztetés: - őszi- téli- nyári ruhadarabok kiválasztása. Cipőfűző verseny Gyakorlókötény lehetőségei: - patent, tépőzár, gomb, fűzés, masni kötés, kapcsok, stb. Minden bemutatást magyarázattal kísérünk, időt, lehetőséget adva a gyakorlásra, érje minél több sikerélmény a gyereket. Családlátogatás, szülői értekezletek témája, tanácsadás. Túlöltöztetés veszélyére. A réteges öltözködés hasznára felhívjuk a szülők figyelmét. Nagycsoportos gyerek tudjon segíteni magán, ha fázik vagy melege van. A gyermek ruházata legyen praktikus, jól mosható, vasalható, kényelmes, egészséges, természetes anyagokból, (ne kelljen félteni a játéknál). A cipők lehetőleg zártak, bokafogók, hajlékony talpúak legyenek. Egészséges táplálkozás, étkezési szokások Az étkeztetés közös konyháról történik (az iskolai napközi otthon és az óvoda). A 3-6 éves gyermekek szükségleteinek megfelelően (fehérje dús, vitaminokban, ásványi sókban gazdag étrend ( sok tejféle, gyümölcs, zöldségfélék nyersen). A gyerekekkel közösen készítjük időnként, hatva ezzel a családi étkezési szokásokra is. Étkezési szokásaink egész életünkre kiható tapasztalatokra épül óvodáskorban. Szépen terített asztal, szalvéta, evőeszközök helyes használata, stb. vegyes csoportban különösen sokféle tapasztalatra tehet szert a gyermek, akár a családban, a nagyok jó példája gyorsítja a kisebbek fejlődését minden téren, (pl.: a kisebbek a nagycsoportosoktól ellesik a kés-villa használatát. A mozgás

A mozgás, a játék az óvodáskorú gyermekek alapszükséglete. Kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Alapvető, hogy jó levegőn, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak, megfelelő, kényelmes öltözetben töltsenek minél több időt mozgással a szabadban. A rendszeres, örömmel végzett mozgással egészséges életvitelre szoktatjuk a gyerekeket, jó mintát adva a szülők számára is. Szülők, gyerekek együttjátszására, közös versenyekre való alkalmak szervezése feladatainkhoz tartozik a jövőben. A levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás, testedzés mind az egészséges életmódra nevelést célozzák, a testi nevelést szolgálják. Egészségvédelem feladatai közé tartozik a környezet higiéniás szabályainak betartása (fertőtlenítés, portalanítás, réteges öltözködés stb.). A gyermek testi épségének védelme, baleset megelőzés igen fontos feladat, a gyermekek egészségét hivatott megőrizni. Éves rendszerességgel orvosi szűrővizsgálatokra kerül sor. Közösen az orvossal, védőnővel fontos feladat az esetleges rendellenességek kiszűrése, időben kezelése (szemvizsgálat stb.). Mozgásfejlesztés játék közben A gyerekek óvodai napirendjét az óvoda környezetét úgy kell kialakítanunk, hogy biztosítsuk számukra egész nap a megfelelő helyet, eszközöket, természetes mozgásigényük kielégítéséhez. E téren a csoport életkorához, összetételéhez, fejlettségi szintjéhez kell igazodnunk. A 3-4 évesekre a természetes nagymozgások gyakorlása jellemző, aminek fejlődését elő kell segítenünk. Lehetőséget kell adnunk az e korban oly kedvelt csúszásra, bújásra, mászásra, kúszásra a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Greiswald- fal elemeiből, tornaszőnyegekből építhetünk mászókákat, csúszdát, asztalokból búvóhelyeket, függönyök segítségével kuckót készíthetünk (állatok mozgásának utánzása, állatok lakhelyének építése stb.). A 4-5 éveseknél nagyobb hangsúlyt a szem-kéz, szem-láb koordinációjára és az egyensúlyérzék fejlesztésére kell fektetnünk: célba dobó játékok, ugróiskola, kugli játék, ugrókötelezés, barkácsoló tevékenységek. Egyensúlyérzék fejlesztése, pörgő, hintázó mozgások közben: Forgóhinta, billenő rácshinta, mérleghinta, forgó korong, ugróasztal, kengurulabda, Body

Roll hengerek stb. Az 5-6-7 éves korban a finommotorikára kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Játékidőben változatos ábrázolási technikák: tépés, nyírás, varrás, gyöngyfűzés, konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás. A rendszeres mozgás során fejlődnek a gyermekek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ezek eredményeként egészségesebb lesz. Célszerű az udvaron olyan sportolásra alkalmas részt kialakítanunk, ahol a pedagógus állandó felügyelete mellett sokoldalú mozgásfejlődést segítő felszerelések és eszközök mindig a gyerekek rendelkezésére állnak. A hintaállványokra kötélből, fából készült sportszereket függeszthetünk fel, gyűrű, körlap hintákat, nyújtót mászókötelet, hágcsót, melyek erősítik ügyesítik a gyerekeket, fejlesztik egyensúlyérzésüket. Labdák karikák, ugrókötelek állnak a gyerekek rendelkezéseire. Megfelelő magasságban kosarakat kötöttünk fel, melyekbe rongylabdával célba dobhatunk. A Greiswald- falon változatos mozgáslehetőségeket állítottunk össze: létramászás, csúszás, függések, lengések nyújtón stb. Tornapadokon, tornaszőnyegeken játszhatnak utazást, tornaórát stb. Ugróiskolát rajzolunk betonra krétával, homokba. Gyakran játszunk egyensúlyfejlesztő játékokat is pl.: lépegetés egymástól kis távolságra elhelyezett gumikerekeken, farönkökön, vagy mászás létrán, alacsonyabb törzsű fán, vagy, játszhatunk mocsárjárást" két tégla előrébbrakásával, két fa közé felfüggesztett vastagabb kötélen gyakorolhatjuk a lajhármászást". A leásott gumikerekek kuckózásra, lovacskázásra, barlangba bújásra, kerekezésre, egyensúlyozó lépegetésre, célba dobásra adnak lehetőséget. Ugrókötelezés, kötélhágcsómászás, kuglizás, golyózás kavicsokkal a kedvenc játékaik a gyerekeknek. Tervezzük diófagally hajlítással, zsinórral, náddal készített íjakon való gyakorlást is. Az íjászat természetesen elkülönített helyen történjen, a célzás előtt kivárva, hogy sorra kerüljünk, a balesetveszély elkerülése érdekében, (szem-kéz koordinációja). Az ép lábboltozat megőrzése érdekében, hogy esetlegesen lúdtalp ne alakulhasson ki, gyakran vagyunk mezítláb, játszunk kavicson járást, lábbal gyűjtögető versenyt, rajzolgatunk a homokba lábujjakkal, lábujjak közé fogott pálcával stb.. Mozgásfejlesztés, testnevelési foglalkozásokon

A testnevelési foglalkozásokat kötött formában a hét azonos napjaira tervezzük. Törekednünk kell arra, hogy minden gyerek örömmel vegyen részt foglalkozásokon és közösen mozogjanak a legkevesebb várakozási idővel. Ha lehetőség van rá, ha a fő feladat azt kívánja mindig az udvarra szervezzük ezeket az alkalmakat. Használjuk fel az udvar adta lehetőségeket: tágas tér, csúszda, kötélhinta. A nagycsoportosok számára lehetőséget igyekszünk biztosítani, arra, hogy minél többet tornázhassanak az iskola tágas tornatermében. A kézi szerek gyakori, változatos alkalmazására törekedjünk (labdák különböző méretben, tornakarikák, ugrókötelek, szalagok, tornabotok). A mozgásanyag tudatos, átgondolt tervezésekor mindig figyelembe kell vennünk a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét, és ehhez kell igazítanunk az ismétlési mozgásos anyagok számát. Igen fontos az optimális megterhelés. A túl könnyű feladatok nem késztetik erőfeszítésre a gyerekeket, a túl nehezek kudarcélményt okoznak. A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza, kiemelve a nagymozgások fejlesztését, pl.: különböző járások, futások, mászások, kúszások talajon és változó körülmények között (padon, asztal alatt, tárgyak megkerülésével). Igen sokféle utánzó játékos feladatot alkalmazhatunk, a testrészek és ezek funkcióinak ismeretét célozva: gólyajárás magasra emelt térddel, talpon és tenyéren mászás mint a cica". Járásgyakorlatok: utánzójárások (lábujjon, sarkon, óriás-, törpe, gólyajárás stb.), gyorsabban, lassabban, kis és nagy lépésekkel előre, oldalra, tárgyak megkerülésével, hullámvonalban, (óvónő vezetésével) kézfogással, dobbantással, tapssal, tornaszerek hordásával, tartásával. Futásgyakorlatok: tempó-, irányváltásokkal; szétszórt alakzatban, jelre kijelölt helyre. Versenyfutások 10-15m távon tornaszerek között, kézi szerek hordásával (fej fölött, test előtt, mögött stb.- testséma!), jelre különböző testhelyzetek felvétele (fekvés, elbújás). Ugrások: karikába be és kiugrás, páros lábon szökdelés előre-hátra, valamint megkerülve. Lefektetett szalagon vonalon átugrás. Magasugrás: - futásban tárgyak kézi szerek átlépése (10-15cm) kerítésen átugrás". Távolugrás: - papírdarab átugrása futás közben pocsolyán átugrás". Karikába ki-be ugrás, szalagbot átugrása. Rajzolt jelekre (pl.: csónak) ráugrás. Támaszugrás: - zsugorkanyarulati ugrás előkészítése (kartámasz, lábbal le-fel lépés pacira). Csúszás:

hason, háton, ülő helyzetben (csúszda) gyorsan, lassan, kötél alatt. Kúszás: mint a katonák" térden, tenyéren, két térd, két kar együtt lép; pókjárás tárgyak megkerülésével asztal alatt, padon stb. Mászás: talpon tenyéren (cica); kötéllétrán, bordásfalon, vízszintes és függőleges létrán, rézsútos mászókán, padon. Kézállásos támaszgyakorlatok: talpon tenyéren támasz, egyik majd másik lábbal hátra rúgás (kiscsikó). Hossztengely körüli gurulás: babzsákfogással szőnyegen dombról. Labdagyakorlatok: játékidőben, udvaron labdarúgás. Labdagurítás társhoz terpeszülésben, (távolság 1-2 méter). Labdafeldobás, leejtés(jelre ill.: anélkül), labdapattintás, guruló labda követése, görgetés padok között. Dobások kijelölt nagyobb területre (szőnyeg, homokozó). Egyensúlyérzék fejlesztés: létra fokai közé lépés; járás asztalon, padon, széksoron; csúszás ülőhelyzetben hátrafelé; kúszás asztalon, padon; mászás rézsútos létrán, kötéllétrán, rézsútos padon. Testséma fejlesztés: kézi szerek hordásával (pl.: babzsák) csípőn, tarkón, fejtetőn, stb. Gyakorlás játékosan, mindig megnevezve a testrészt (csípőn, fej fölött stb.) Az oldaliság (jobb-bal) alakítása. Irányok megtalálása térben: Futójátékok közben menekülés (asztal alá szekrény mellé, szőnyegre, fák mögé, gumik tetejére). 15m távolságú versenyfutás megadott irányba a cél felé (pl.: fa). A 3-4 éves korosztály számára mindig játékos, utánzó gyakorlatokkal, bemutatva, magyarázattal, szóbeli játékos vezényszavakkal, a testséma, a testarányok gyakorlásával. A 4-5 éves korban a testnevelési foglalkozások anyagában nagyobb szerepet kapnak térben történő mozgások, az egyensúlyérzék fejlesztése, emelt felületeken mozgások, forgások, testhelyzetváltozások, futás közbeni megállások, célba ugrás, célba dobás. Oldaliság megtanítása (bal-jobb) jelzőszalag segítségével. Járásgyakorlatok: járás talajra rajzolt alakzatokban (hullám, S, cikk-cakk) galopplépés, járás tyúklépéssel, (sarok illesztése lábujjhoz). Kézi szerek átlépésével, egyensúlyozás. Járás rézsútos padon, oldallépések utánzárással. Futásgyakorlatok: futás tárgyak megkerülésével, akadályok átlépésével. Versenyfutás 20-25m távon célba, futás csigavonalban. Futásból jelre vonal mögött felállás padra, székre, hasalás, guggolás futásból jelre. Futójátékban jelre menekülés akadályon át (pad, asztal). Futójátékban jelre kijelölt területre futás (elé, mögé, mellé). Ugrások: célba ugrás (karikába). Mélyugrás 40cm magasról. Távolugrás 6-

8m nekifutással, jelölt sávból elrugaszkodással (egy lábról érkezés páros lábra). Magasugrás: nekifutással egy lábról elrugaszkodva 20-25cm zsinór, léc fölött. Ugróiskola játék (egy vagy két lábbal alakzatban szökdeléssel). Mély ugrás: célba ugrás rézsútos padról, hullámzó zsinór átugrása. Csúszás, mászás, kúszás: asztalon, tornapadon karhúzással ( hernyó"). Elefántjárás (jobb kar jobb láb lép együtt) - oldaliságra figyelés. Sánta róka járás" padon, oldalirányú haladás keresztiránnyal bordásfalon. Kötélmászás egy-két mozdulattal. Láblengések gyűrűhintán, lajhármászás rúdon, kötélen, lábkulcsolással. Támaszugrás: zsugor kanyarlati ugrás páros lábbal talajra, padra. Kézállás előkészítő gyakorlatok (kéztámasz, egyik láb utána lendül). Bordásfalra mászás lábbal. Hossztengely körüli gurulás: babzsák fogással, más kézi szerek fogásával bal-jobb irányban. Gurulóátfordulás: előre guggoló támaszból, terpeszállásból. Dobások: (szem-, kézkoordinációs gyakorlatok) másfél méteres sávba, körbe, padok közé. Kétkezes alsó-, felsődobások labdával vízszintes, függőleges kijelölt sávokra. Babzsákkal, rongylabdával egykezes dobás, kb. 3,5m távolságban lévő alapvonalról. Függések: Greistwald-fal vízszintes rúdján tovahaladás megkísérlése (váltott kéz). Kézi szerek helyes fogása: (szalag, kendő: két újjal.) (bot fogása, végén, középen, lefelé-felfelé tartással). Kézi szerekkel testrészek megérintése (mellkas, láb, comb). Négykézláb haladva labdagörgetése homlokkal. Térészlelés: Tárgyhoz viszonyított testhelyzet. Futásból jelre valamilyen bútor mellé, mögé állás, alábújás, stb. Futás közben jelre menekülés akadályokon át. Játékos tartásjavító gyakorlatok: repülő", homlok a talajon, hason fekvés, karok a talajon integetnek. Cirkuszi lovak"- áll leszorítva a mellkashoz futás közben. Hullahopp karikázás a derékon. Karlengések ritmusra. Páros gyakorlatok (mérleg, bicikli, fűrészelés, talicskázás). Irányok megtalálása térben: a test mozgatása megadott irányokba. Járásgyakorlatok galopplépéssel jobbra, balra. Járás padon előrehátra. Csúszás, kúszás, mászás változó körülmények között a szalagos kéz irányába. Mászás rézsútos létrán le-föl, előre, hátra. A látott mozgásminta végrehajtása, utasítások követése. A szakszavak gyakori hallása a mozgással összhangban rögzüljön (hanyattfekvés, támasz elöl stb.)

Az 5-6-7 éves korban a testnevelés foglalkozások legfontosabb feladata a harmonikus mozgás kialakítása, a testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése, az észlelés és a finommotorika fejlesztése. Járás: zenére, számlálásra gyorsabb-lassúbb ütemben, akadályok megkerülésével, átlépésével megadott irányban, galopplépések oldalra, keresztlépések, stb.. Járás 5cm vastag kötélen, 40-80cm magas szeren, törpejárás guggolásban, 10cm-es rézsútos gerendán, fejtetőn hordozott kézi szerekkel, lefeszített lábfejjel, marok befelé fordulva (balerina). Forgás teljes fordulatokkal jobbra, balra kezdve. Futásgyakorlatok: futás térdemeléssel, saroklendítéssel hátra, belegyorsító futások, versenyfutások (30m). Futás földre rajzolt jelekre lépve, sűrűn elhelyezett akadályok kikerülésével, köralakítással, eszközszerzéssel. Helycserés sorversenyek, váltóversenyek szerepcserével, futás közben jelre hason fekvés, törökülés, stb.. Futás közben sávra, vonalakra lépés, lábujjon, sarkon bonyolultabb formákban, keresztirányban (labirintusban). Ugrásgyakorlatok: Célba ugrás 40cm-es sávba, mélyugrás 80cm magasról, függőleges repülés" (felhúzott térddel). Sorozatugrások páros és fél lábbal. Magasugrás: Nekifutással egyik lábról a másik lábra. Akadályfutás 5-6 akadállyal, 200-300m-es távon. Magasugrás 35-50cm magas gumizsinóron át. Ugróiskolák. Csigavonalban. Párosával egyszerre ugrás karikába (pl.: sorversenynél). Távolugrás: elrugaszkodás 6-8 lépés nekifutás után, erősebb lábról. Érkezés páros lábra, guggolásba (pl.: tornakarikán át). Ugrókötél hajtása egyénileg. Ritmikus szökdeléssel, páros lábon. Sorozatugrások: magasra, távolra, tornaszerre felugrás fél lábon is (zsámoly). Csúszás, kúszás, mászás: 60-80cm-re emelt rézsútos padon, fölfelé, lefelé, kar segítsége nélkül ( rozmár") háton csípő és váll előretolásával. Kúszás akadályok megkerülésével, rézsútos padon előre, le föl hátrafelé. Mászás: bordásfalon, rúdon, néhány mozdulat előrehaladva, (sánta róka).függés, lengés: függés felsőfogással, tovahaladás egy, majd két rúdon, létrán, lajhármászás folyamatos haladással. Támaszugrás: Zsugor kanyarlati ugrás zárt térddel, átugrás a pad fölött. Kézállás: Állásból kéztámasz, láblendítés függőleges helyzetig egy lábbal bordásfalnál (talicskajárás). Hossztengely körüli gurulás: Párosával, rézsútra emelt szőnyegen dombról le, stb. Gurulóátfordulás: előre-hátra ikerbukfenc". Dobások: célba dobás 1m-es sávba, háló fölött, kislabda dobás 2m magas zsinór fölött. Kétkezes alsó és

felsődobások, vízszintes és függőleges célba, karikába. Dobások különböző nagyságú és súlyú labdákkal. Labdagyakorlatok: Gurítások medicinlabdákkal, bot segítségével, labdavezetés sávok között. Labda földobása, elkapása, járás, futás közben, ülésben, térdelésben. Labdavezetés két-, majd egy kézzel. Labdavezetés folyamatosan, járás, futás közben, akadálykerüléssel. Labdagurítás lábbal, hullámvonalban, társhoz, 1m széles célba (4-6m távolságból). A test elülső, hátsó zónájának, oldaliságának kialakítása, irányok a térben: Gyűrűhintán darázsfészek", átfordulás rúdon csípőtámaszból. Páros gyakorlatok egymással szemben háttal. Labdavezetés jobb, illetve jobb kézzel. Támaszban jobb-bal kar emelése integetés". Futásból jelre felállás vonal mögött. Sorversenyek egymás mögött haladva. Karikapörgetés egy kézzel, karika lógatása két ujjal járás közben a test mellett. Futások irányváltással zenére. Testnevelési foglalkozások szervezése vegyes csoportokban Vegyes csoportban, ahol 2-3 év korkülönbség is lehet a gyerekek között, más az alkatuk, mozgásigényük, terhelhetőségük, mozgáskoordinációjuk, eszközigényük. Óvodánkban két vegyes csoport működik évről évre, egy kis-középső és egy középső-nagy. Az évek során megszoktuk, hogy egyszerre két korosztály számára tervezünk, szervezünk foglalkozásokat. A fiatalabb korosztály számára kimondottan fejlesztő hatású ez a csoportbeosztási forma. A nagyobbakra odafigyelve az előnyös oldalakat kihasználva (közösségi nevelés, munkára nevelés) szintén nem jelent hátrányt. Leginkább a testnevelési foglalkozásokon kell odafigyelnünk a kétféle korosztály képességeire. Alkalmat kell adnunk a két korosztály különfutására, futójátékaira. A kisebbek hamarabb befejezik időben is a foglalkozásokat, ilyenkor legyen a nagyobbaknak lehetőségük a nekik való mozgásos játékokat, csapatversenyt játszani. A foglalkozások elején, ugyanígy a bemelegítő futásoknál is, mivel a nagyobbak hamarabb átöltöznek. Szervezésnél figyeljünk rá, hogy a kicsik belső, a nagyok külső körben fussanak. Fokozatosan nehezítsük a gimnasztikai gyakorlatokat, amit a kisebbek kevesebbszer végezzenek. A foglalkozás végén két játékot szervezzünk, egyet a közös után, még egyet a nagyobbak

számára. Minden foglalkozáson természetesen helye van a gyerekek képességeihez igazított, differenciált feladatadásnak, értékelésnek. Mindennapos testnevelés Az óvodai egészséges életmódra nevelés szerves része minden korcsoportban naponta kétszer (ha testnevelés, zenei foglalkozás van, akkor naponta egyszer 15-20perces időtartamra kell szerveznünk. A napirendi illesztésről minden óvodapedagógus dönthet. Célszerű délelőtt, a tízórai előtt és a délutáni pihenő után, hogy frissítő, élénkítő hatása jól érvényesüljön. Ha lehetőség van rá, mindig a szabadban, jó levegőn végezzük. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve gimnasztikai gyakorlatokkal, melyek jól megmozgatják az összes testrészt. A rendszeres szervezés és a játékosság miatt a gyerekek örömmel vesznek részt rajta. így egyre több mozgásos játékot ismernek meg, lesznek kedvenceik, melyeket önállóan is kezdeményeznek az udvaron. A kötelező foglalkozások anyagának gyakorlását is elősegítik. Mozgásfejlesztő játékok Programunkban legnagyobb hangsúlyt a játékra irányítjuk. Mozgás és játék, ezek a gyermekek legtermészetesebb igényei, megnyilvánulási formái. A mozgásfejlesztés főbb feladatai számunkra: A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása, mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással mozgáskészségek alakítása. Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Mozgáson keresztül értelmi képességek fejlesztése. A játékok közül leginkább a mozgási játék segíti elő együttesen a testi és lelki fejlődést. A mozgásos játékban fejlődik a gyermek izomzata, csontozata, ízületei, mozgásszervei és idegrendszere. Növekszik figyelme, emlékezőképessége, leleményessége, vagyis a játékban megnyilvánul alkotóereje. Legyenek a kiválasztott játékok vidámak, egyszerűek, melynek szabályaihoz sikerrel alkalmazkodhatnak a gyerekek. Testnevelési játékok csoportosítása: mely csak töredéke az általunk használt,

összegyűjtött játékoknak. Utánzójátékok: kiscsoportban kedvelt mozgásos játékok, melyekben utánozni lehet mozgást, hangot is: Repülőgép, mozdony, állatok pl.: cammogó medve, méhecske stb. Futójátékok: futással vagy járással kapcsolatosak, gólya és a békák... mondóka: Gólya gólya brekeke. Házatlan mókus, nyulak ki a bokorból, kotlósok és a csibék, hullámvasút, stb. Feladat vagy szabályjátékok: főleg középső vagy nagycsoportban. Fogócska, páros fogó, láncfogó, lepkefogó, mágnes fogó, Utolsó pár fuss előre, szitakereső, hogy a kakas, ipiapacs stb. Egyéni versenyek, csoportos versenyek (sorverseny, váltóverseny) Főleg nagycsoportban, a szabályhoz való alkalmazkodó készség, egészséges versenyszellem kialakítását segíti elő. Egyéni versenyek: - elősegítik a sorversenyt, a váltóverseny megértését. Pl.: Ki tapsol elsőnek a falon? Ki ül leghamarabb a padra? Versenyek tárgyhordozással - babzsákkal a tarkóra tartva, kislabdával, karikával, stb. Versenyek akadályon át: - pl.: kockasoron átfutás, pad megkerülésével. Sorversenyek: - főleg nagycsoportban szervezzük - először kéz, vállfogással, pl.: egyensúlyozás padon, majd csak egymás mögött átbújás felfüggesztett karikákon. Váltóversenyek: szerepcserével legyenek összekötve a váltások. Fontos, hogy képességeiket tekintve egyensúlyban legyenek a versengő csoportok (eleinte tárgy átadásával szervezzük). A győztes csapat rendben állva jelezze, hogy elkészült. Egymás győzelmének is tudjanak örülni. Néhány játékos ötlet váltóversenyhez: öltöző-vetkőző váltóverseny, burgonyaültetés, betakarítás", forró vas", páros váltóversenyek: lovacskázás kötéllel, talicskázás. Valamennyi mozgással kapcsolatos játékot gyakran játszunk mindennapos testneveléseken, testnevelési foglalkozásokon, az udvaron szabadidőben egyaránt. A közösségi és társas tevékenységek A kisgyermek óvodába kerüléskor még csak önmagára képes figyelni, (én központúság). Hosszú folyamat eredménye, hogy az otthonról érkezett csöppségekből kialakul a közösség, amelyben minden egyes gyerek jól érzi magát. Elfogadják a kialakult szabályokat, képesek együttműködni, sőt egymás segítségére lenni. Mindez az életre nevelés szempontjából igen fontos. Az óvodapedagógusnak ebben is, mint a nevelés

egész feladatában modell szerepe van, a nevelőközösség szerepe szintén meghatározó. A jól együttműködő, egymást segítő, egymás munkáját megbecsülő és támogató nevelőközösség feltétele a gyermekközösség kialakulásának. Demokratikus, szeretetteljes irányítás, nyugodt, otthonos légkör, a gyermekek biztonságérzetének kialakításában elsődleges feladat. Közös élmények, közös munka, együttjátszás, a sokféle tevékenység, a komplex»foglalkozások erősítik az összetartozás érzését. A gyermek érezze partnerének az őt nevelő felnőtteket, akikhez bármikor fordulhat segítségért, vigaszért egyaránt. Az óvoda nyitottsága ne csak időnként és csak a beszoktatás ideje alatt érvényesüljön. Engedjen mindenkor betekintést a szülők számára az ott folyó nevelőmunkába. Szülők, pedagógusok együttműködő, egymást segítő jó kapcsolata a gyermek érdekeit szolgálja. A nyitottság mellett igen fontos feladat a másság elfogadása, hiszen minden gyerek egyegy egyéniség, a közösség értékes tagja. Éreznie kell mindenkinek odafigyelésünket, de helytelenítésünket éppúgy. Figyelnünk kell a magányos, visszahúzódó gyerekre, játsszon vele addig az óvodapedagógus, míg társakra nem talál. A nehezen nevelhető gyermek agresszióját türelemmel, és nem büntetésekkel kell semlegesítenünk. A nyugodt beszélgetés, a humor segítségünkre ehet ebben a helyzetben. Az ilyen gyereket önmagával szemben is védeni, nyugtatni kell, olyan tevékenységet kell találnunk számára, ami leköti és sikerélményt hoz. Közösségünkben nincsenek felesleges szabályok, néhányat viszont mindenkinek kötelezően be kell tartania: Legfontosabb szabály, hogy nem bánthatjuk egymást sem szóval sem tettel. Megbecsüljük egymás munkáit, ha szeretnénk megkapni valamit, szépen elkérjük egymástól. Illik köszönni, megköszönni, ha kapunk valamit, egymásra mindig tekintettel kell lennünk, a segítőkészségért dicséret jár. Rugalmas, engedékeny, demokratikus partneri kapcsolatot kell kialakítani felnőtt és gyermek között. A bizalom sugárzóerejével, a metakommunikáció eszközeivel élve, a közösség számára modellként, a fokozatos tűrőképesség kialakításával kell dolgoznunk. A kérem, köszönöm, légy szíves, szeretném szavak hangozzanak e! gyakran. A tolerancia megtanítása fontos feladatunk, ezáltal csökkennek a konfliktusok, megértőbbé, tapintatossá válunk egymás iránt. Kísérje mindig őszinte megdöbbenés a másoknak ártó magatartást és ne mulasszuk el dicsérettel megerősíteni a mások javát szolgáló cselekedeteket. A közösség kialakítását igen jól

segítik a közös élmények. Az ünnepek előtti közös készülődések, a hagyományok, szokások pl.: születésnapok megünneplése, a csoportszoba közös díszítése, átrendezése, új gyerekek fogadása, beteg társaik meglátogatása, kisebb társak segítése, ajándékok készítése. A közösségért végzett munka (pl.: naposi munka, kerti munka, felnőttek számára segítségadás) közöz kirándulások, mind mind a közösséget gazdagítják összetartozás érzését mélyítik. Munka jellegű tevékenységek A munka, akár a többi tevékenység, játékos jellegű az óvodáskorú gyerek számára. A munkára nevelés végső célja az életre való felkészítés, együttműködés képességének kialakítása. A munkára nevelés is szorosan összefügg a nevelés más területeivel, beleolvad a folyamatos napi tevékenységek sorába. A gyermek észrevétlenül és önként végzi el az apróbb feladatokat, hiszen természetes énje az örök mozgásvágy és tenni akarás, az önállósági vágy. Ahogy a végzett tevékenységek közben egyre önállóbbakká válnak (az önkiszolgálás, naposi munkák, megbízatások önálló végzése) természetes módon alakul társas kapcsolatuk, szociális magatartásuk, gazdagodnak tapasztalataik a környező világról. Az óvodapedagógus tapintatos irányításával figyelnie kell arra, hogy minden gyereknek, életkorának megfelelő szinten legyen feladata. Különös tekintettel a vegyes életkorú csoportokra. Törekednünk kell arra, hogy örömmel vállalják a munka jellegű tevékenységeket, segítsenek magukon és társaikon, vegyék észre, ha valamit meg kell csinálni. Munkavégzés közben rengeteg lehetőség nyílik a társas kapcsolatok elmélyítésére, felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek között. Gazdagodnak ismereteik, tapasztalataik a környező világról, bővül szókincsük, képesek követni szóbeli utasításokat, változatosabbá válik eszközhasználatuk, ezáltal fejlődik mozgáskészségük, ügyesebbé, önállóbbá válnak, társaikkal, felnőttekkel szemben figyelmesebbé. Képessé válnak együttműködésre, munkamegosztásra. A gyermek munkavégzés közben tapasztalhatja, hogy környezetünket képesek vagyunk a magunk számára kellemesebbé, szebbé alakítani. Fejlődik esztétikai érzékük, kitartásuk, alkalmazkodóképességük, felelősségérzetük. A megtanult alapfogások segítségével az iskolai feladatok végzése is

könnyebbé válik számukra. Munkavégzés közben is lehetőségük nyílik komplex ismeretek megszerzésére (pl.: terítés közben meg kell számolniuk, milyen evőeszközből hányra van szükségünk. Öltözködés közben beszélgetünk az évszakokról. Kerti munka közben tavaszi dalokat énekelgetünk, gyümölcsökről, állatokról verseket mondunk. A játék és a tanulás összefüggése óvodás korban A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A kisgyermek tanulását a spontán megismerési vágy, cselekvések által szerzett tapasztalatok, az újabb és újabb felfedezések jellemzik. Játék közben játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás legfontosabb színtere. A mozgásos, a manuális és nyelvi tanulás összefonódik, fejlődik általa a gyermek egész személyisége. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-4 éves gyermek fejlődésének szempontjából. Mivel a gyermek a világot komplex módon észleli és érzékeli, ebből kiindulva a foglalkozásokat is komplex módon kell szerveznünk, megerősítve azt, ami egy gyermek számára a világból megismerhető, befogadható ismereteket jelent. Játékos tevékenységek közben örömmel vesznek részt a tanulási tevékenységben, kialakul bennük a belső motiváltság, ami később meghatározza, hogy az iskolában is örömmel tanulnak-e. Az óvodapedagógus feladatai a játékos, komplex tanulás megszervezésében: A gyermekek számára egyéni képességeiknek megfelelő feladatokról kell gondoskodni. Csak így erősítheti meg sikerélmény önbizalmukat, fokozatosan nehezedő feladatokat is képesek lesznek megoldani. A nevelés egészén belül megvalósítható ab tanulás, kötött és kötetlen foglalkozásokon, beszélgetésekkel, tapasztalatszerző séták alkalmával. Különösen körültekintően kell megoldanunk a két részben osztott óvodai vegyes csoportban a tanulás szervezését, figyelve a különböző korú gyermekek összetételét. Az értelmi képességek fejlesztését (figyelem, emlékezet, képzelet stb.) a gyermekek kíváncsiságára, megismerési vágyára kell építenünk. Változatos tevékenységek közben, a