SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE - FELÜLVIZSGÁLAT - 2007.

TARTALOEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások... 6 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai...7 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása... 7 3.1.1. Demográfia... 7 3.1.1.1. A népességszám alakulása és összetevői... 7 3.1.1.2. A népesség szerkezete...11 3.1.1.2.1. A népesség nemi- és korstruktúrája...11 3.1.1.2.2. A népesség iskolázottsága... 12 3.1.2. Munkaerőpiac... 13 3.1.2.1. Gazdasági aktivitás és foglalkozási szerkezet... 13 3.1.2.2. Munkanélküliség... 14 3.1.3. A humán infrastruktúra kistérségi alakulása... 19 3.2. A gazdaság területi folyamatai...22 3.2.1. Általános jellemzők...22 3.2.2. Gazdasági szerkezet...24 4. A kistérség környezeti folyamatainak bemutatása, természeti értékek... 29 4.1. Levegőtisztaság...29 4.2. Zajvédelem...29 4.3. Vízvédelem...30 3.4. Természetvédelem...30 5. Műszaki infrastruktúra alakulása... 30 5.1. Közlekedési hálózatok...30 5.2. Vízgazdálkodás... 31 5.3. Szennyvízkezelés és tisztítás... 31 5.4. Energia ellátás... 31 5.5. Távközlés...32 5.7. Lakáshelyzet...32 6. Rendezési tervek, fejlesztési koncepciók, programok és tervek... 33 7. Kistérségi kulturális értékek... 35 8. A kistérség települési önkormányzatainak helyzete... 36 10. SWOT-analízis... 39

ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA: A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI HELYZETE 5 2. ÁBRA: NÉPESSÉGSZÁM VÁLTOZÁS A SÁRVÁRI KISTÉRSÉGBEN 1990-2001 8 3. ÁBRA: NÉPESSÉGSZÁM VÁLTOZÁS A SÁRVÁRI KISTÉRSÉGBEN 2001-2005 9 4. ÁBRA: TERMÉSZETES SZAPORODÁS A SÁRVÁRI KISTÉRSÉGBEN 10 5. ÁBRA: A VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET ALAKULÁSA A SÁRVÁRI KISTÉRSÉGBEN 11 6. ÁBRA: A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ALAKULÁSA 15 7. ÁBRA: MUNKANÉLKÜLISÉGI, FOGLALKOZTATÁSI ÉS AKTIVITÁSI RÁTA VÁLTOZÁSA A SÁRVÁRI KISTÉRSÉGBEN 15 8. ÁBRA: EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A RÉGIÓ KISTÉRSÉGEIBEN 21 9. ÁBRA: VÁLLALKOZÓI KÖRNYEZET, KÜLFÖLDI TULAJDON, ÁGAZATI KONCENTRÁCIÓ 23 10. ÁBRA: ADÓFIZETŐK ARÁNYA AZ ÁLLANDÓ LAKOSSÁGHOZ VISZONYÍTVA VAS MEGYE KISTÉRSÉGEIBEN, 2002 24 11. ÁBRA: EGY ADÓFIZETŐRE JUTÓ ÖSSZES SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ÖSSZEGE VAS MEGYE KISTÉRSÉGEIBEN, FT (2002) 24 3

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. TÁBLÁZAT: A LAKÓNÉPESSÉG VÁLTOZÁSA AZ 1990-ES ADATOKHOZ VISZONYÍTVA 7 2. TÁBLÁZAT: A NÉPESSÉGSZÁM VÁLTOZÁS ÉVI ÁTLAGA 2005 (%) 9 3. TÁBLÁZAT: AZ EZER FÉRFIRA JUTÓ NŐK SZÁMA 11 4. TÁBLÁZAT: KORSTRUKTÚRA ÉS ÖREGSÉGI INDEX 12 5. TÁBLÁZAT: A NÉPESSÉG ISKOLAI VÉGZETTSÉGE 2001-BEN 13 6. TÁBLÁZAT: A FOGLALKOZTATOTTAK FOGLALKOZÁSI SZERKEZETE 2001-BEN (%) 14 7. TÁBLÁZAT: A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSI FORMA SZERINTI MEGOSZLÁSA, 16 8. TÁBLÁZAT: A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK MEGOSZLÁSA (%) NEM- ÉS KOR SZERINT (2005. ÉV HAVI ÁTLAGÁBAN) 16 9. TÁBLÁZAT: A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK MEGOSZLÁSA (%) ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT (2005. ÉV HAVI ÁTLAGA) 17 10. TÁBLÁZAT: A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK ÁLLOMÁNYCSOPORT SZERINTI MEGOSZLÁSA (%) 2005. 17 11. TÁBLÁZAT: ÜRES ÁLLÁSHELYEK 2006. DECEMBER 18 12. TÁBLÁZAT: AZ AKTÍV ESZKÖZÖKKEL TÁMOGATOTTAK 2005. ÉVI ÉRINTETT LÉTSZÁMA 18 13. TÁBLÁZAT: A HUMÁN INFRASTRUKTÚRA EGYES INTÉZMÉNYEI ÉS MUTATÓI A SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIN 2005. 19 14. TÁBLÁZAT: EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER A KISTÉRSÉGBEN 2005 20 15. TÁBLÁZAT: REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA VAS MEGYE KISTÉRSÉGEIBEN, 2005. 22 16. TÁBLÁZAT: ADÓFIZETŐK ARÁNYA ÉS AZ EGY FŐRE JUTÓ BRUTTÓ JÖVEDELEM 23 17. TÁBLÁZAT: VÁLLALKOZÁSOK ADATAI 25 18. TÁBLÁZAT: REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA TELEPÜLÉSENKÉNT 25 19. TÁBLÁZAT: A KISTÉRSÉG MEZŐGAZDASÁGÁNAK EGYES JELLEMZŐI (A 2000. ÉVI ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁS SZERINT 2000. MÁRCIUS 31-ÉN) 27 20. TÁBLÁZAT: VENDÉGFORGALOM A KERESKEDELMI- ÉS MAGÁNSZÁLLÁSHELYEKEN (2005) 28 21. TÁBLÁZAT: KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK A SÁRVÁRI KISTÉRSÉG VÁROSAIBAN 28 22. TÁBLÁZAT: AZ ÉPÍTETT LAKÁSOK SZÁMA (2005.) 32 23. TÁBLÁZAT: AZ ÉPÍTETT LAKÁSOK ALAPTERÜLETE 32 24. TÁBLÁZAT: AZ ÉPÍTETT LAKÁSOK FELSZERELTSÉGE ÉS FŰTÉSI MÓDJA 33 25. TÁBLÁZAT: PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMOK A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIN 33 26. TÁBLÁZAT: A KISTÉRSÉG MŰEMLÉKJEGYZÉKE 35 4

1. BEVEZETÉS A sárvári kistérség Vas megye keleti részén helyezkedik el, határos a csepregi, a szombathelyi, a celldömölki és a vasvári kistérségekkel, illetve északon Győr-Moson- Sopron, délen pedig Zala megyével. Területe 590 km2, ezzel Vas megye második legnagyobb kistérségének számít. Ugyanez igaz a települések számával kapcsolatban is, hiszen a szombathelyi után itt van a második legtöbb település, 31 db, melyek közül Sárvár és 2001-től Répcelak város. A térség relatív földrajzi fekvése kedvező, hazánk nyugati részén, közel az osztrák határhoz fekszik, igaz, jelentős távolságban Budapesttől. Fekvése a megyén belül is viszonylag kedvező, hiszen nem periférikus a helyzete és közel van a megyeszékhelyhez. Mindebből fakadóan a kistérség egésze viszonylag jól ki tudta használni a fekvéséből származó előnyöket, vagyis általános fejlődése és fejlettsége nem maradt és marad el a megye egészétől. Mindehhez természetesen összességében kedvező természeti- és közlekedés-földrajzi adottságai is hozzájárultak. A Sárvári kistérséghez az alábbi települések tartoznak: Bejcgyertyános, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Gérce, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Káld, Kenéz, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Nick, Nyőgér, Ölbő, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sárvár, Sitke, Sótony, Szeleste, Uraiújfalu, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Zsédeny 1. ábra: A kistérség földrajzi helyzete Gyır-Moson-Sopron megye AUSZTRIA SZLOVÉNIA Szentgotthárd İriszentpéter Kıszeg Csepreg SZOMBATHELY Körmend Peresznye Tormásliget Simaság Csánig Bük Horvátzsidány Iklanberény Sárvár Celldömölk Répcelak Kiszsidány Csepreg NemesládonyNagygeresd Veszprém Lócs Sajtoskál Nick Pápoc Vámoscsalád megye Tompaládony Kenyeri Jánosháza Bük Mesterháza Tömörd Bõ Chernelházadamonya Vasegerszeg Uraiújfalu Vasvár Csönge Gór Hegyfalu Répceszentgyörgy Zala megye Kõszegpaty Meszlen Acsád Pósfa Zsédeny Jákfa Kemenesmagasi Vasasszonyfa Ostffyasszonyfa Vönöck Szeleste Salköveskút Vasszilvágy Rábapaty Ölbõ Kemenesszentmárton Söpte Kemenessömjén Vassurány Kemenesmihályfa Vát SÁRVÁR Nemesbõd Nagysimonyi Tokorcs SZOMBATHELY Bozzai Kenéz Táplánszentkereszt Balogunyom Vép Bögöt Porpác Megyehíd Csénye Kám Ikervár Pecöl Tanakajd Vasszécsény Csempeszkopács Meggyeskovácsi Sorkikápolna Nemeskolta Kisunyom Rábatõttõs Sorokpolány Sorkifalud Rum Gyanógeregye Zsennye Egyházasrádóc Nemesrempehollós Püspökmolnári Rábahídvég Magyarszecsõd Répcelak Egyházashollós Molnaszecsõd Döröske KÖRMEND Szarvaskend Vasvár Pácsony Alsóújlak Oszkó Egervölgy Szemenye Nyõgér Sótony Bejcgyertyános Csipkerek Csehimindszent Csehi Mikosszéplak Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Bögöte Mesteri Kemeneskápolna Borgáta Köcsk Kissomlyó Vashosszúfalu Duka Hosszúpereszteg Egyházashetye Keléd CELLDÖMÖLK Nemeskocs Kemenespálfa Jánosháza Boba Karakó Nemeskeresztúr 5

2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI ERŐFORRÁSOK Természetföldrajzi tájbeosztás szempontjából meglehetősen heterogén a kistérség. A két legészakibb település Csánig és Répcelak már a Kisalföld, ezen belül a Győri-medencében elhelyezkedő kistáj, a Kapuvári-sík része. A többi településen a Nyugat-magyarországiperemvidék területén lévő két középtáj, a Sopron Vasi-síkság és a Kemeneshát osztozik. A Répce-síkon fekszik Vasegerszeg és Vámoscsalád, a Gyöngyös-síkon található Bögöt, Kenéz, Porpác, Pósfa, és Szeleste, a Rábai teraszos síkon Csénye, Ikervár, Jákfa, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Nick, Ölbő, Rábapaty, Sárvár, Uraiújfalu és Zsédeny található, az Alsó-Kemenesháton van Bejcgyertyános, Bögöte, Gérce, Hosszúpereszteg, Káld, Nyőgér, Sitke, Sótony, Vashosszúfalu, és Vásárosmiske. Ez a nagyfokú tájheterogenitás tükröződik a kistérség geológiai és morfológiai képében is. A táj évi középhőmérséklete 9,8 oc, leghidegebb hónap a január, ennek középhőmérséklete -1,-2 o C, míg a legmelegebb a július, 20,5 o C körül alakul. Téli nap (amikor a napi hőmérsékleti maximum 0 o C alatt marad, azaz egész nap fagy) évente 25-30 fordul elő. A téli lehűlések viszonylag mérsékeltek, kemény fagyok az ország többi részéhez képest viszonylag ritkán lépnek fel. A zord napok száma (amikor a napi minimum hőmérséklet -10 o C alá süllyed) 10-15 nap. Az ősz kezdetét és a tavasz elmúltát az első és utolsó fagyos napokkal is behatárolhatjuk (fagyos nap az, amikor a napi hőmérsékleti minimum 0 o C alá száll). A legkorábbi fagyos nap átlagosan október végén, 25.-e körül várható, az utolsó tavaszi fagyra április végéig számíthatunk. A közismert májusi fagyosszentek ritkábban és kisebb kártétellel jelentkeznek. Fagyos nap évente 100-110 alkalommal fordul elő. Az első nyári napra (amikor a napi maximum hőmérséklet 25 o C fölé emelkedik) május közepétől kerül sor és évente mintegy 60-65 ilyen nap van (szemben az Alföldön átlagos 80-90 nappal). Hőségnap, amikor a napi hőmérsékleti maximum 30 o C fölé emelkedik, mindössze 10-15 fordul elő. Évente 1850-1900 órán át süt a nap, nyáron havi 780 órára, míg télen mindössze 190 órára tehető a havi napfénytartam. A borultság meglehetősen magas, 55-60%. Az uralkodó szélirány az Északi, ugyanis a nyugati-szelek a Kárpát-medencébe a hegyszorosokon, hágókon át (pl. a Dévényi-kapun) áramlanak be, így a Kisalföldön szétterülő légtömeg a Rába mentére É-i szelek formájában érkezik. A táj nagyobb részt a Rába, kisebb részt a Répce és a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozik. A Rába Graztól 30 km-re É-ra ered a Fischbacher-Alpok DK-i lejtőin, ezért magán viseli a hegyvidéki folyók heves vízjárását. Kisvíz idején Sárvárnál mindössze 6,4 m 3 /s vizet szállít, árvíz idején meghaladja az 500 m 3 /s-os vízhozamot. Tájunk területén (Sárvár felett) éri el a Rábát a Gyöngyös-patak és a Szapud-árok, illetve Csényénél torkollik a Gyöngyösbe a Hosszú-víz. A Rábát jobboldalról a Csörnöc-Herpenyő-patak kíséri. A patak a Kemeneshát és a Rába között, a Rábával párhuzamosan kanyarog annak árterén. Számos holtága, elhagyott morotvája jelzi gyakori mederváltoztatásait. Sárvár felett torkollik a Rábába. A Répce Ausztriában a Bucklige Welt D-i lejtőin kb. 700-800 m. tengerszint feletti magasságban több forráságból ered. A hegyvidékre hulló bőséges csapadék heves árhullámok formájában fut le a mederben. A hazai területekre érkezve a folyó esése gyorsan csökken, ez jelentős árvízveszélyt okozott a Répce mentén és a Kisalföldön. Ezért Répcelak alatt a Répce-árapasztó csatornán keresztül vizének egy részét a Rábába vezetik. Hazánk egyik legrégibb vízerőműve az ikervári erőmű. Technikatörténeti jelentőségét az adja, hogy az 1896-ban felavatott erőműben még napjainkban is termelnek áramot. Tájképi és idegenforgalmi jelentőséggel is bír az 1933-ban megépült nicki duzzasztómű. 6

Innen indul a Kis-Rába, ami Beled határában egy bújtatón halad át a Répce árapasztó csatornája alatt. Állóvizekben viszonylag szegényes a táj. Természetes eredetű tavai közül csupán a Rábamenti, Répcementi és Csörnöc-Herpenyőmenti morotvák érdemelnek említést. A felszín közeli kavicsrétegek szolgáltatják a talajvizet, melynek mennyisége a Rába és Répce mentén bőséges (5-7 l/s/km 2 ) a felszínhez közel 2-4 m mélységben található. Ettől távolodva 1 l/s/km 2 alá csökken a vízmennyiség, növekszik a nátrium és a szulfát tartalom, sőt jelentős a nitrát szennyezettség is. Ezért a talajvíz kutak és források vizét ivóvízként használni nem tanácsos. Az artézi kutak többsége 100-200 m közötti mélységből táplálkozik, jelentős mennyiségű, jó minőségű vizet hoznak a felszínre. Ezért ezek a területek jelentős vízbázist alkotnak, védelmük kiemelt jelentőségű. A táj legnagyobb kincse a föld mélyén rejlő termálvíz. A méltán híres termálkút Sárvártól É-ra Rábasömjén határában mélyült. A rendkívül magas oldott ásványi anyag tartalmú (kb. 45,4 g/l) vizet devon dolomit tárolja. A gyógyvíz kémiai jellege uralkodóan nátriumklorid tartalmú jódos, brómos ásványvíz. Összetétele alapján joggal feltételezhető, hogy 10-15 millió éves (miocén) tengervíz kerül itt a felszínre. A természet eme csodája bizonyítottan előnyös mozgásszervi, légúti, idegrendszeri és nőgyógyászati panaszok kezelésére. 3. A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI TERÜLETI FOLYAMATAI 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása 3.1.1. Demográfia 3.1.1.1. A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETEVŐI A sárvári kistérségben a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 36910 fő lakott, ezzel a megye második legnépesebb kistérsége volt, mely azóta is változatlan (1. táblázat). 1990- hez viszonyítva csökkenés figyelhető meg a lakosságszámban mind a 2001-es, mind a 2005-ös évben, és sajnos a Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint a tendencia tovább erősödik, így 2010-re már csak 33 757 lakosa lesz a kistérségnek. Ezzel szemben a kistérség települései által adott információ alapján 2007-ben a népesség 36 973 fő. Ez a szám 665-tel nagyobb, mint a 2005-ös adat, mely jelentős növekedésnek mondható. 1. táblázat: A lakónépesség változása az 1990-es adatokhoz viszonyítva Terület 1990 2001 Változás (%) 2005 Változás (%) 2010 Változás (%) Celldömölki 28274 26853-5,0 26024-8,0 23890-15,5 Csepregi 11688 11610-0,7 11593-0,8 10837-7,3 Körmendi 21451 22591 5,3 21973 2,4 21388-0,3 Kőszegi 17917 17989 0,4 18291 2,1 20257 13,1 Őriszentpéteri 8113 7443-8,3 7071-12,8 6284-22,5 Sárvári 38578 36910-4,3 36318-5,9 33757-12,5 Szentgotthárdi 15323 15427 0,7 15089-0,9 15243-0,5 Szombathelyi 118877 114409-3,8 113281-4,7 109667-7,7 Vasvári 15723 15371-2,3 14721-6,4 14256-9,3 Vas megye 275944 268653-2,6 264361-4,2 255579-7,4 7

Nyugat-Dunántúl 1009688 1001665-0,8 1000142-1,0 941108-6,8 Magyarország 10374823 10043224-3,2 10076581-2,9 9574200-7,7 Forrás: Népszámlálás 2001. KSH, Vas Megye Statisztikai Évkönyv, 2005 Az 1990 és 2001 közötti időszakban jelentősek voltak a területi különbségek a kistérségen belül a népességszám-változás tekintetében. Mindössze hat településen nőtt a lakók száma (Csénye, Ikervár, Pósfa, Rábapaty, Vasegerszeg és Csánig), az összes többiben csökkent (2. ábra). A csökkenés Porpácon és Hosszúperesztegen volt a legnagyobb (- 23,6%, illetve 21,1%), de kilenc településen is meghaladta a 10,0 százalékot. Általában a falvak népessége erőteljesebben csökkent (-5,8%), mint a városoké (-2,5%), de Répcelak e tekintetben inkább a falvakhoz hasonlított (-5,1%). 2. ábra: Népességszám változás a sárvári kistérségben 1990-2001 Vasasszonyfa Csepreg Meszlen Acsád Salköveskút Tormásliget Simaság Csánig Iklanberény Répcelak Nemesládony Nagygeresd Lócs Sajtoskál Nick Vámoscsalád Pápoc Tompaládony Kenyeri Bük Mesterháza Bı Chernelházadamonya Vasegerszeg Uraiújfalu Csönge Gór Hegyfalu Répceszentgyörgy Szeleste Vasszilvágy Pósfa Ölbı Zsédeny Jákfa Rábapaty Ostffyasszonyfa Vönöck Kemenesmagasi Szergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Vassurány Vát SÁRVÁR Nemesbıd Nagysimonyi Tokorcs Bögöt Porpác Csénye Sitke Vép CELLDÖMÖLK Táplánszentkereszt Bozzai Kenéz Mesteri Megyehíd Ikervár Kemeneskápolna Sótony Gérce Vásárosmiske Nemeskocs Pecöl Tanakajd Köcsk Vasszécsény Nyıgér Boba Csempeszkopács Egyházashetye Meggyeskovácsi Káld Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Kemenespálfa Sorkifalud Rábatıttıs Kissomlyó Rum Egervölgy Karakó Gyanógeregye Zsennye Kám Duka Jánosháza Vashosszúfalu Nemesrempehollós Püspökmolnári Szemenye Hosszúpereszteg Rábahídvég Csipkerek Bögöte Nemeskeresztúr Alsóújlak Egyházashollós Keléd Csehimindszent Vasvár Oszkó Csehi Mikosszéplak Döröske Pácsony Szarvaskend Döbörhegy Olaszfa Bérbaltavár Hegyhátszentpéter Népessészám-változás 1990-2001 Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok. KSH Budapest. növekedés (6) -4,2-0 (4) -10 - -4,2 (11) -10 - -25 (10) Ezzel ellentétben a 3. ábra már pozitív elmozdulást mutat, hiszen a 2001 és 2005 közötti időszakot vizsgálva látható, hogy már nincs olyan település, ahol a 10%-ot meghaladná a népességszám csökkenése, és hatról tizenháromra nőtt azon települések száma, ahol növekedés volt a népességszámot illetően. A legjellemzőbb azonban még mindig a minimális csökkenés. Az összességében pozitív irányt mutató adatok azonban betudhatók annak, hogy a két vizsgált időszak időtartama között is jelentős különbség van (11 illetve 4 év). Kiemelendő 3 település (Csénye, Pósfa, Rábapaty), ahol folyamatos növekedés figyelhető meg. 8

3. ábra: Népességszám változás a sárvári kistérségben 2001-2005 Magyarországon 1981-től állt be a fordulat, azóta csökken hazánk népessége. Ez a folyamat Vas megyében, s így a kistérségben is valamivel hamarabb következett be. A népességcsökkenés fő oka a népesség természetes fogyása volt, ehhez a megyében a 80-as évtizedben még a vándorlási veszteség is hozzájárult. A rendszerváltozást követően a régió és ezen belül Vas megye felértékelődött, vonzó térséggé vált, s azóta a vándorlási egyenlege pozitív. Vagyis 1990-óta a népességcsökkenés egyetlen oka a természetes fogyás. E mögött elsősorban az élveszületések erőteljes visszaesése, kisebb részben pedig a halálozások növekedése áll. A kistérség természetes fogyása nagyobb, mint a megyében és trendje sajnos növekvő, valamint kis mértékű vándorlási veszteség is megfigyelhető (2. táblázat). A térségben az élveszületés átlaga nagyjából megegyezik a megyével, de a halálozási mutató sokkal rosszabb. Összességében a városok mutatói jobbak a falvakénál, különösen a mortalitást tekintve. A halálozás viszonylag magas értéke nyilván összefüggésben van a népesség kissé rosszabb egészségügyi állapotával, a megyénél valamivel alacsonyabb születéskor várható élettartammal, mindkét nem esetében. 2. táblázat: A népességszám változás évi átlaga 2005 (%) Terület Természetes szaporodás ill. fogyás évi átlaga (2005) Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga (2005) Celldömölki -5,3-3,7 Csepregi -7,5 7,9 Körmendi -2,6-0,9 Kőszegi -5,4 9,5 Őriszentpéteri -11,3 1,5 Sárvári -5,2-0,4 Szentgotthárdi -6,5 1,5 Szombathelyi -3,9 0,1 9

Vasvári -7,6-1,8 Vas megye -4,9 0,5 Nyugat-Dunántúl -4,1 1,2 Forrás: Vas Megye Statisztikai Évkönyv, 2005 Nagyok a kistérségen belüli különbségek. Ezek az élveszületések esetében kétszeresek, a halálozásnál három-négyszeresek. Legnagyobb az élveszületési ráta Vásárosmiskén (14,8%), Zsédenyben (13,2%), Káldon (13,0%) és Rábapatyon (12,6%), míg a legalacsonyabb Pecölben (6,8%), Szelestén (7,6%) és Jákfán (8,3%). Fentiekből fakadóan nagyok a természetes szaporodást tekintve is a területi differenciák (4. ábra). A falvakban a természetes fogyás 9,5 %, a városokban 2 %. Kiugróan nagy (-15,0% feletti) Hosszúperesztegen, Pecölben, Porpácon és Vashosszúfaluban, nagy (-10,0 % feletti) 12 településen (Bejcgyertyános, Bögöt, Bögöte, Gérce, Jákfa, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Nyőgér, Sitke, Szeleste, Vasegerszeg, Vámoscsalád), közepes (-10,0 % - 5,2 %) 10 településen (Csánig, Csénye, Káld, Nick, Ölbő, Pósfa, Sótony, Uraiújfalu, Vásárosmiske, Zsédeny) illetve kicsi a fogyás Rábapatyon, Kenézen és Ikerváron, de sehol sem pozitív. 4. ábra: Természetes szaporodás a sárvári kistérségben Forrás: Népszámlálás 2001. KSH Budapest Az urbanizációs folyamatokban bekövetkezett fordulat, vagyis a városokból a falvakba történő költözés itt is érezteti hatását. A két városban együttesen 104 fő vándorlási veszteség van (melyből 97 fő Répcelakon és csupán 7 fő Sárváron), míg a falvak 578 fős vándorlási aktívummal rendelkeznek. Vagyis a falvak erős természetes fogyását a vándorlási nyereség valamelyest csökkenti, ami mindenképpen pozitívum. A települések közül csupán kilenc falunak és a két városnak negatív a vándorlási egyenlege, a legnagyobb passzívum Porpác, Zsédeny és Vásárosmiske esetében van. A települések 2/3-a vándorlási nyereséggel rendelkezik, a legnagyobbal (10% körül) Csénye, Gérce és Vasegerszeg. 10

5. ábra: A vándorlási különbözet alakulása a sárvári kistérségben Forrás: Népszámlálás 2001. KSH Budapest 3.1.1.2. A NÉPESSÉG SZERKEZETE 3.1.1.2.1. A népesség nemi- és korstruktúrája A kedvezőtlen demográfiai folyamatok (természetes fogyás, a magas halálozási ráta, különösen a férfiak esetében) és az ezekből következő elöregedés okozza a nemek egyensúlyának a megbomlását. Évtizedekkel ezelőtt is kismértékű nőtöbblet volt, de ez, különösen az elmúlt évtizedben felerősödött. 1990-hez képest a kistérségben 1034-ről 1060-ra emelkedett az ezer férfira jutó nők száma (a feminitási index), ez azonban 1990- ben is és 2001-ben is jóval kisebb, mint a megyében (3. táblázat). A kistérségek közül a körmendi és a szentgotthárdi után a legalacsonyabb. Ez örvendetes, hiszen viszonylag kiegyensúlyozott a nemi struktúra. 3. táblázat: Az ezer férfira jutó nők száma Terület 1990 2001 Változás Celldömölki 1036 1077 +41 Csepregi 1056 1064 +8 Körmendi 1014 1041 +27 Kőszegi 1043 1070 +27 Őriszentpéteri 1036 1061 +25 Sárvári 1034 1060 +26 Szentgotthárdi 1058 1040-18 Szombathelyi 1067 1092 +25 Vasvári 1080 1088 +8 Vas megye 1052 1075 +23 Forrás: Népszámlálás 2001. KSH Budapest 11

A kistérség lakói közül 2001-ben 18995 nő és 17915 férfi, vagyis mintegy ezerrel több a nő, mint a férfi. A 31 település közül csupán négyben van férfi többlet, a legnagyobb Szelestén, Pósfán és Jákfán, majd Csánigon. Az összes többi településen nőtöbblet van, a legnagyobb Nyőgérben, Zsédenyben és Porpácon. Azonban ismerve a népességszám előrejelzéseket, valamint a nemek mortalitásbeli különbségeit, valószínűsíthető, hogy a nőtöbblet a kistérségben növekedni fog. Hazánkban, a régióban, a megyében és természetesen a kistérségben is az egyik legnagyobb probléma a humán erőforrások struktúráját tekintve, a népesség erőteljes elöregedése. Ez alapvetően a természetes fogyással, a születéskor várható növekvő élettartammal függ össze, és hatásai sajnos többnyire negatívak. Fenti megállapítások a sárvári kistérségre is fokozottan igazak. Terület 4. táblázat: Korstruktúra és öregségi index 2001 2010 0-14 60-x Index Produktív korúak (%) 0-14 60-x Index Produktív korúak (%) Celldömölki 16,8 22,6 1.34 60,6 15,2 22,9 1.50 61,3 Csepregi 16,6 22,9 1.38 60,8 15,0 22,4 1.49 62,0 Körmendi 16,7 19,6 1.17 63,7 15,4 19,4 1.26 63,9 Kőszegi 18,0 18,6 1.03 63,4 15,7 17,7 1.13 64,8 Őriszentpéteri 14,5 28,3 1.95 57,2 13,3 28,6 2.15 59,2 Sárvári 16,0 21,4 1.34 62,6 14,6 21,6 1.51 63,4 Szentgotthárdi 15,5 21,9 1.41 62,6 15,3 19,2 1.25 64,8 Szombathelyi 15,8 18,7 1.18 65,5 15,3 19,2 1.25 64,8 Vasvári 18,2 23,9 1.31 57,9 16,9 23,4 1.38 58,2 Vas megye 16,3 20,4 1.25 63,3 15,1 20,6 1.36 63,5 Forrás: Népszámlálás 2001. KSH Budapest 2001-ben a kistérség lakóinak 16 százaléka volt 14 év alatti gyermekkorú és 21,4 százaléka 60 év feletti öregkorú. Mindkét mutató kicsit rosszabb a megyei átlagnál. A kettő eredőjeként kiszámított öregségi index (az időskorúakra jutó gyermekkorúak száma) így kissé magasabb a megyénél, vagyis a kistérség lakossága elöregedett (4. táblázat). Az elöregedés hazánkban és a megyében is folytatódni fog, csak úgy, mint a kistérségben, azonban itt a trend sokkal kedvezőtlenebb, mert gyorsabb. Az előrejelzések szerint 2010- re az öregségi index már 1.51 lesz, ami az Őrség után már a legmagasabb Vas megyében. Mindezek következtében csökkenni fog a produktív korúak (15-59 évesek) aránya is, ami kedvezőtlen a munkaerőpiac szempontjából. Az elöregedés ma még főleg csak a falvakat sújtja, de hamarosan a városokban is érzékelhető lesz. A falvak öregségi indexe 1.50, a városoké 1.05, vagyis a városi népesség jóval fiatalabb. Nagyon elöregedett a népesség Bögötén és Porpácon, ahol háromszor annyi az időskorú már, mint a gyermekkorú, de aggasztó a helyzet Hosszúperesztegen, Jákfán, Vásárosmiskén, Vasegerszegen, Vashosszúfaluban és Zsédenyben is. 3.1.1.2.2. A népesség iskolázottsága A humán erőforrások egyik legfontosabb mutatója a népesség iskolázottsága, sajnos azonban erről napjainkban keveset tudunk, hiszen csak a 2001. évi népszámlálás adatai 12

állnak rendelkezésre. A kistérségben a megyei átlaghoz viszonyítva kevesebb olyan 10 év feletti van, aki még az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, elenyésző mértékben alacsonyabb a 15 évnél idősebb általános iskolát végzettek aránya. Az érettségivel és valamilyen oklevéllel rendelkezők aránya szintén alacsonyabb a megyei átlagnál, és ezen a téren csak negyedik helyen áll a kistérségek rangsorában, hiszen a szombathelyi mellett a kőszegi és a körmendi kistérség is megelőzi. Az 1990-es adatokhoz viszonyítva csökkent az általános iskola első évfolyamát el nem végzők aránya, míg nőtt az általános iskolát elvégzők aránya. Az érettségivel és oklevéllel rendelkezők aránya sajnálatos módon csökkent. 5. táblázat: A népesség iskolai végzettsége 2001-ben 10-x éves, általános iskola 1. évfolyamát sem végezte el Megfelelő Fő korúak %- 15-x éves, legalább általános iskola 8 évfolyam Fő Megfelelő korúak %-ában 18-x éves, legalább középiskolai érettségivel Fő Megfelelő korúak %-ában 25-x éves, egyetem, főiskola, stb. oklevéllel Fő Megfelelő korúak %-ában ában Celldömölk 49 0,2 19782 88,8 5875 27,3 1235 6,5 Csepreg 52 0,5 8433 87,4 2616 28,5 518 6,4 Körmend 228 1,1 16668 88,8 6067 33,6 1349 8,6 Kőszeg 97 0,6 13393 91,1 4961 36,0 1350 11,3 Őriszentpéter 81 1,2 5235 82,8 1383 22,5 301 5,4 Sárvár 55 0,2 27665 89,2 8982 30,1 2027 7,7 Szentgotthárd 38 0,3 11470 88,1 3547 28,3 845 7,5 Szombathely 271 0,3 89546 93,0 40657 44,5 11634 14,8 Vasvár 39 0,3 10586 84,3 2691 22,4 524 4,9 Vas megye 910 0,4 202778 90,3 76779 35,8 19783 10,6 Forrás: Népszámlálás 2001, KSH Budapest 3.1.2. Munkaerőpiac 3.1.2.1. GAZDASÁGI AKTIVITÁS ÉS FOGLALKOZÁSI SZERKEZET Az országos trendekhez hasonlóan Vas megyében is csökkent a népesség gazdasági aktivitása, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására. A 80-as és a 90-es évtizedekben ezzel párhuzamosan nőtt az inaktívak (az öregedés következtében) és csökkent az eltartottak (a lecsökkent élveszületés miatt) aránya. 2006-ban 67,5% Vas megyében az aktivitási ráta a 15-64 évesek között, míg ez országosan csak 62,0 %, vagyis a megyében az aktivitás nagyobb. Hasonlóan bizonytalanok, illetve elavultak az aktív keresők foglalkozási szerkezetéről az információink. A 2001. évi népszámlálás szerint a sárvári kistérség jóval iparosodottabb szerkezetű volt, mint a megye egésze, az ipari foglalkoztatottak aránya itt volt a legmagasabb (6. táblázat). Ugyanakkor kevesebben dolgoztak a tercier szektorban, a megye kistérségei között a Sárvári kistérségben a legkisebb ez az arány. 13

6. táblázat: A foglalkoztatottak foglalkozási szerkezete 2001-ben (%) Terület Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatási jellegű ágazatok Celldömölki 8,0 50,5 41,5 Csepregi 7,5 37,2 55,3 Körmendi 6,1 48,0 45,9 Kőszegi 3,7 44,3 52,0 Őriszentpéteri 10,1 43,4 46,5 Sárvári 7,6 55,0 37,4 Szentgotthárdi 3,2 45,8 51,0 Szombathelyi 3,9 41,2 54,9 Vasvári 11,2 48,6 40,2 Vas megye 5,6 45,3 49,1 Forrás: Népszámlálás 2001. KSH Budapest A városok és a falvak foglalkozási szerkezete jelentősen különbözött. A városokban a népesség közel fele az iparban dolgozott, s már 1990-ben csupán 13,0 % élt az agrártermelésből és az aktív keresők 40 százaléka volt a tercier szektorban. Ezzel szemben a falvak lakói legtöbben a mezőgazdaságban dolgoztak, s legkevesebben a szolgáltatásokban. Különösen agrárfalunak számított Bögöte, Káld és Uraiújfalu, ahol a népesség 2/3-a élt a mezőgazdaságból, ipari falu volt a Répcelak környéki Csánig, Vasegerszeg és Vámoscsalád, vagy a jelentősebb gazdasági bázissal rendelkező Ikervár. A rendszerváltozás alapjaiban módosította a gazdaság, s ezen keresztül az aktív keresők foglalkozási szerkezetét. Ennek a lényege, hogy egy átstrukturálódás történt a mezőgazdaságból az iparba, de leginkább a tercier szektorba. A 2001-es népszámlálás szerint Vas megyében a keresőknek csupán 5,6 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, az iparban 45,3 %, a szolgáltatásban pedig 49,1 %. A kistérségi tekintve is hasonló irányú és mértékű változások történtek. 3.1.2.2. MUNKANÉLKÜLISÉG Hazánkban a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala a rendszerváltozás után nem sokkal megbomlott. Ez a folyamat a Nyugat-Dunántúlon és ezen belül Vas megyében később következett be. A megye foglalkoztatási helyzete az elmúlt évtizedben rendszerint a megyék közül a 2.-3. legkedvezőbb képet mutatta, ezt jelzi, hogy a munkanélküliségi ráta soha sem érte el a 10 százalékos kritikus szintet. A csúcsot 1993. augusztusában érte el 9,3 százalékkal, de azóta folyamatosan csökken, s 2002-ben átlagosan csak 4,5 % volt, 2005-ben pedig 6,8%. Sajnálatosan a sárvári kistérség területileg nem egyezik meg a Munkaügyi Központ sárvári kirendeltségének a területével, mivel magában foglalja a csepregi kistérséghez tartozó 13 települést is, ezek: Bő, Chernelházadamonya, Gór, Hegyfalu, Iklanberény, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony. Az adatok tartalmazzák tehát ezen települések adatait is, de kicsi népességük és a regisztrált munkanélküliek kevés száma (összesen 100 fő körül mozog) miatt nem módosítják lényegesen a kistérségi arányokat és trendeket. 14

6. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 16,0 Munkanélküliségi ráta változása Vas megye kirendeltségein 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Celldömölk Körmend Kıszeg Sárvár Szentgotthárd Szombathely Vasvár Vas megye A sárvári kistérségben a munkanélküliség általában a megyei átlag alatt volt (kivétel: 1994, 1995). A csúcsot 1994-ben érte el, de mértéke nem haladta meg a 9 %-ot. 1997-ben és 1998-ban itt regisztrálták a legkisebb rátát a kistérségek közül, s a többi évben is szinte csak a szombathelyi kirendeltségben alacsonyabb. Ez 2005-ben is így van, a sárvári kirendeltségben 6,5% a munkanélküliségi ráta. 2005-ben átlagosan 1303 főt regisztráltak a sárvári kistérségben, ez a szám 2002 óta növekszik az egész megyében. 2005-ben a megye munkanélkülieinek 14,9 százaléka volt a kistérségben. Az 1303 fő közül 186 fő (14,3 %) a tartós és 104 fő (8,6 %) a pályakezdő, mindkettő mutató a megyei átlag közelében van. A kistérségen belül a különbségek nem túl nagyok. A legmagasabb értékek sem érik el a 8 százalékos rátát (Csánig, Megyehíd, Pósfa, Vashosszúfalu), a legalacsonyabbak általában 2 % körüliek (Csénye, Sótony, Sitke, Vásárosmiske). 7. ábra: Munkanélküliségi, foglalkoztatási és aktivitási ráta változása a Sárvári kistérségben 80 7 0 60 50 40 30 20 10 0 2002 2003 2004 2005 Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta Aktiv itási ráta 15

A regisztrált munkanélküliek közül az országos trendeknek megfelelően a kilencvenes évek közepén nőtt az ellátást nem kapók és a szociális jövedelempótló támogatást kapók aránya a segélyben részesülők hátrányára. Ez a tendencia 1999 körül megszűnt, azóta az arányok alapvetően nem változnak. Vas megyében mindig kedvezőbb volt a helyzet, itt több volt az ellátottak aránya, s ez a sárvári kistérségre is jellemző. Ebben a térségben a regisztrált munkanélkülieknek 43,5 százaléka kap ellátást, s 33,2 % ellátatlan, amely a második legalacsonyabb a megyében. 7. táblázat: A regisztrált munkanélküliek ellátási forma szerinti megoszlása, 2005. évi átlag (fő) Kirendeltség Ellátásra nem jogosult Munkanélküli járulékra jogosult Rendszeres szoc.segély Nyugdíj előtti segély Álláskeresést ösztönző juttatás Celldömölki 300.3 339.1 83.3 26.6 60.5 Körmendi 382.4 432.3 113.3 40.0 111.2 Kőszegi 276.2 313.2 94.8 27.0 61.6 Sárvári 425.8 558.8 138.3 49.2 110.8 Szentgotthárdi 247.1 246.2 127.6 23.3 87.1 Szombathelyi 1121.1 1413.2 293.4 64.0 355.7 Vasvári 279.3 208.9 152.4 10.2 44.4 Vas megye 3033.3 3511.5 1003.1 240.3 831.3 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vas megyei kirendeltsége Mindent egybevetve a sárvári kistérségben a regisztrált munkanélküliek struktúrája nagyjából megegyezik a Vas megyei jellemzőkkel (lásd 8.-9.-10. táblázatok). Ez igaz a nemi összetételre is természetesen. A munkanélküliek nem szerinti megoszlásánál látható, hogy közel ugyanannyi nő és férfi munkanélküli van a megyében, a sárvári kistérségben a férfiak aránya magasabb. Az utóbbi években országosan kissé változott a munkanélküliek korösszetétele. A kistérségi mutatók nagyjából a megyei átlagot tükrözik, a 21-25 éves korosztálynál figyelhető meg nagyobb eltérés, a megyében a celldömölki után a sárvári kistérségben a legnagyobb az arányuk. Ezzel szemben azonban a 26-35 éves munkanélküliek aránya a legalacsonyabb a kistérségben, míg az 56 év feletti munkanélküliek aránya több mint 10%, s ezzel a megyében az egyik legrosszabb helyen áll (8. táblázat). 8. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) nem- és kor szerint (2005. év havi átlagában) Kirendeltség Nemi arány Kormegoszlás (év) Nő Férfi -20 21-25 26-35 36-45 46-55 56-x Celldömölki 48 52 4,4 17,5 26,4 20,5 23,2 8 Körmendi 51,4 48,6 3,4 14,2 25 19,2 28,1 10,1 Kőszegi 45,7 54,3 5,1 13,7 27,2 19,9 23,5 10,6 Sárvári 45,4 54,6 4,2 16,8 23,7 19,7 25,5 10,1 Szentgotthárdi 50,4 49,6 3,4 11,9 25,2 20,8 30,5 8,2 Szombathelyi 52,6 47,4 4,0 13,6 28,3 19,1 26,4 8,6 Vasvári 45,2 54,8 6,3 15,3 26,2 24,7 23 4,5 Vas megye 49,6 50,4 4,2 14,5 26,5 20,0 26,0 8,8 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 16

Közismert tény, hogy minél alacsonyabb a munkavállaló iskolai végzettsége és minél kevésbé van értéke a szakmájának a munkaerő piacon, annál könnyebben válhat munkanélkülivé. Vagyis szoros az összefüggés az iskolai végzettség és a munkanélkülivé válás között. Mindez azt is jelenti, hogy a regisztrált munkanélküliek iskolázottsága jóval alacsonyabb, mint általában a társadalomé. Ez így igaz Vas megyében is, de hasonlóan a népesség magasabb iskolázottságához, itt a munkanélkülieké is magasabb kissé. A sárvári kirendeltségen a megoszlás a megyei átlagot tükrözi (9. táblázat). Nyolc általánossal, vagy még azzal sem rendelkezik a munkanélküliek 33,4 százaléka, szakmunkásképzővel, vagy szakiskolával 36,1, érettségivel 20,8 és diplomával 4,3 százaléka. 9. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) iskolai végzettség szerint (2005. év havi átlaga) Kirendeltség 8 ált. kevesebb 8 ált. Szakm. képző Szakis kola Szakközép iskola Techni kum Gimná zium Főiskola, egyetem Celldömölki 2,6 32,6 34,5 1,5 10,0 5,0 9,7 4,1 Körmendi 1,9 34,4 33,2 0,8 12,5 5,1 8,6 3,5 Kőszegi 3,2 33,2 28,5 1,6 13,5 4,2 10,4 5,4 Sárvári 2,3 31,1 34,5 1,6 12,3 5,2 8,5 4,3 Szentgotthárdi 2,0 28,1 40,7 0,9 12,0 3,3 10,0 3,0 Szombathelyi 2,1 31,6 30,7 1,7 15,9 5,1 6,4 6,5 Vasvári 4,4 40,6 33,3 1,0 10,0 3,1 5,1 2,4 Vas megye 2,4 32,5 32,8 1,4 13,4 4,7 7,9 4,9 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A munkanélküliek állománycsoporti megoszlása többnyire szoros összefüggésben van az iskolai végzettségükkel, ami azt jelenti, hogy közöttük jóval több a fizikai dolgozó, mint szellemi. Így van ez országosan csak úgy, mint a megyében (10. táblázat). Vas megyében azonban a fizikaiakon belül kevesebb a segéd- és több a kvalifikáltabb munkás, mint országosan. 10. táblázat: A regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása (%) 2005. Kirendeltség Segéd Betanított Szak Fizikai Szellemi munkás együtt együtt Celldömölki 13,5 33,8 38,9 83,2 16,8 Körmendi 6,4 41,8 36,1 84,3 15,7 Kőszegi 13,9 30,9 35,1 79,9 20,1 Sárvári 14,4 29,3 42,2 85,9 14,1 Szentgotthárdi 12,6 26,3 45,3 84,2 15,8 Szombathelyi 8,0 33,0 38,8 79,8 20,2 Vasvári 21,2 32,4 35,0 88,6 11,4 Vas megye 11,3 32,8 38,6 82,7 17,3 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Hasonlóan alakul a kistérségben is, ahol a munkanélküliek közül 85,9% fizikai és 14,1% szellemi állományú. A kirendeltségek közül a sárváriban a második legmagasabb a szakmunkások részaránya, ahogy a segédmunkásoké is. 1991-óta bomlott meg hazánkban és Vas megyében is a munkaerő piacon az egyensúly, s azóta a kereslet többszörösen meghaladja kínálatot. A megyében azonban valamivel kedvezőbb a helyzet, hiszen itt 2006 év végén 100 regisztrált munkanélkülire 10,1 üres 17

álláshely jut (11. táblázat). A sárvári kirendeltség adatai tekintve megállapítható, hogy kis mértékben ugyan, de a megyeinél jobb helyzet, itt ugyanis 10,8 üres álláshely jut 100 regisztrált munkanélkülire. 11. táblázat: Üres álláshelyek 2006. december Kirendeltség Üres álláshelyek száma 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshelyek száma Celldömölki 60 9,6 Körmendi 118 12,9 Kőszegi 17 2,2 Sárvári 103 10,8 Szentgotthárd 139 18,9 Szombathelyi 248 9,9 Vasvári 37 5,5 Vas megye 722 10,1 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A munkanélküliség állami kezelésében és a munkanélküli emberek visszairányításában a munka világába fontos szerepe van az 1991 óta működő munkaerő-piaci aktív eszközöknek. Vas megyében 2005-ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel összesen 5783 főt támogattak. Közülük a legtöbben (44,9 %) a különböző képzésekben vesznek részt, de ebben benne vannak a munkaviszonyban állók képzése is. Megyei szinten az eszközök közül összesen 12-t használtak, ebből kettőt csak a központban. A képzés mellett a legtöbben a munkaerő-piaci programokban, a járulékátvállalási támogatásban és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatási támogatásában vettek részt (13. táblázat). A sárvári kirendeltségben 2005-ben 711 főt támogattak aktív eszközökkel, ez a megyei támogatottak 12,3 százaléka. Az érintettek közül a legtöbben a képzésben vettek részt (418 fő, 58,8 %), ezt a közhasznú foglalkoztatás támogatása követte (56 fő, 7,9 %), a harmadik a munkatapasztalat-szerzés támogatása (48 fő, 6,8 %). Ezt követi a vállalkozóvá válás támogatásában részvettek (6,3 %, 45 fő), 44 fő (6,2%) részesült járulékátvállalás támogatásban. Az önfoglalkoztatás és a munkahelymegőrzés támogatása a kirendeltségen belül 2005-ben nem volt. Alapvető gondok tehát összességében nincsenek a sárvári kistérség munkaerő piacán, a megyéhez hasonlóan itt is csökkent az ipar részesedése, ezzel egyidőben pedig nőtt a szolgáltatási ágazat szerepe, mely tartósabb munkahelyeket biztosít. 12. táblázat: Az aktív eszközökkel támogatottak 2005. évi érintett létszáma Eszköz Sárvár Vas megye fő % fő % Képzés 418 58,8 2598 44,9 Vállalkozóvá válás támogatása 45 6,3 258 4,5 Tartósan munk. fogl. támogatása 39 5,5 478 8,3 Közhasznú foglalkoztatás támogatása 56 7,9 357 6,2 Helyközi utazás támogatása 14 2,0 86 1,5 Munkatapasztalat szerzés támogatása 48 6,8 302 5,2 Foglalkoztatási támogatás 7 1,0 24 0,4 Önfoglalkoztatás támogatása - - 145 2,5 Munkahely megőrzés támogatása 0 0,0 163 2,8 18

Munkaerő piaci programok 40 5,6 697 12,1 Járulékátvállalás támogatása 44 6,2 675 11,7 Aktív eszközökkel támogatottak száma összesen 711 100,0 5783 100,0 Aktív eszközökkel támogatottak megoszlása (%) 12,3 100,0 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 3.1.3. A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A humán infrastruktúra helyzete önmagában nehezen értékelhető, a demográfiai, kulturális, gazdasági és önkormányzati-finanszírozási kontextus nagyban kijelöli sok tekintetben egyáltalán nem kistérség-specifikusan - e szféra lehetőségeit. 13. táblázat: A humán infrastruktúra egyes intézményei és mutatói a sárvári kistérség településein 2005. Település Férőhely Óvoda Óvodás gyermek Óvodapedagógus Osztályterem Általános iskola Tanuló Pedagógus Települési könyvtárak könyvtári egységei, 1000 Bejcgyertyános 25 19 2 0 0 0 0 Bögöt 0 0 0 2 9 2 0 Bögöte 0 0 0 0 0 0 2 Csánig 0 0 0 0 0 0 2 Csénye 30 31 2 2 28 3 0 Gérce 50 41 4 8 153 14 0 Hosszúpereszteg 25 30 2 8 99 10 6 Ikervár 75 56 5 15 200 21 11 Jákfa 20 17 2 0 0 0 0 Káld 50 36 4 8 112 11 0 Kenéz 0 0 0 0 0 0 0 Megyehíd 0 0 0 0 0 0 0 Meggyeskovácsi 20 10 3 0 0 0 0 Nick 0 0 0 0 0 0 3 Nyőgér 50 20 2 0 0 0 0 Ölbő 25 22 2 0 0 0 0 Pecöl 50 29 2 4 71 9 0 Porpác 0 0 0 0 0 0 0 Pósfa 0 0 0 0 0 0 0 Rábapaty 50 55 4 9 186 15 0 Répcelak 25 103 10 12 343 27 19 Sárvár 500 444 44 57 1458 135 143 Sitke 25 21 2 3 15 3 0 Sótony 0 0 0 8 104 13 0 Szeleste 25 29 2 8 133 11 0 Uraiújfalu 25 20 2 4 36 5 4 Vámoscsalád 0 0 0 0 0 0 2 Vásárosmiske 0 0 0 0 0 0 0 Vasegerszeg 0 0 0 0 0 0 0 Vashosszúfalu 0 0 0 0 0 0 0 Zsédeny 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: Vas Megye Statisztikai Évkönyve, 2005 19

Az oktatási ágazatot mindenekelőtt a korstruktúra alakulása érinti: a kistérség oktatási intézményrendszere alapvetően nem tér el az országos ellátottsági szinttől, s itt is tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A jellemzően alacsony gyermeklétszám miatt nem minden településen található óvoda és általános iskola, a működők közül is több intézményfenntartó társulás finanszírozásában tevékenykedik. A 2006/2007-es tanévet tekintve megállapítható, hogy tizennégy településen nincsen óvoda, tizenhét községben nincs iskola, további négy helyen is csak alsó tagozat. Mindössze tíz település (Sárvár, Répcelak, Gérce, Hosszúpereszteg, Ikervár, Káld, Pecöl, Rábapaty, Sótony és Szeleste) tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. Az intézmények kijelölnek mikroregionális vonzásokat és centrumokat is, melyek többnyire 1-6 települést kötnek össze. A kistérségben az alapellátás tehát (megyei átlag körüli mutatókkal) biztosított, de erősen különbözőek a lehetőségek településenként, az intézmények pedig szükségképpen magukon viselik az országos problémákat. A kistérség két középiskolája Sárváron működik, míg Répcelak városi létének legnagyobb hiányossága éppen e téren ragadható meg. A középiskolások száma átlag alatti, ami különösen a zömében kedvező kistérségi fejlettség -mutatók fényében hangsúlyozandó problémaként. (A gimnázium elmozdulása a közép-, illetve felsőfokú idegenforgalmi képzés irányába a gazdasági folyamatokkal összhangban levőnek tűnik, habár jelenleg a munkaerőpiac fogadókészsége nem egyértelmű.) 14. táblázat: Egészségügyi intézményrendszer a kistérségben 2005 Település Háziorvos és házi Gyógyszertár gyermekorvos Bejcgyertyános 0 0 Bögöt 0 0 Bögöte 0 0 Csánig 0 0 Csénye 0 0 Gérce 1 0 Hosszúpereszteg 1 0 Ikervár 2 0 Jákfa 0 1 Káld 1 0 Kenéz 0 0 Megyehíd 0 0 Meggyeskovácsi 0 0 Nick 0 0 Nyőgér 1 0 Ölbő 1 0 Pecöl 1 0 Porpác 0 0 Pósfa 0 0 Rábapaty 1 1 Répcelak 3 3 Sárvár 9 3 Sitke 0 0 Sótony 0 0 20

Szeleste 1 0 Uraiújfalu 1 0 Vámoscsalád 0 0 Vásárosmiske 0 0 Vasegerszeg 0 0 Vashosszúfalu 0 0 Zsédeny 0 Az egészségügyi intézmény és ellátórendszer ugyancsak nem csupán a helyi szándékok szerint alakul, s általánosságban ugyancsak kielégítő szintűnek minősíthető. 8. ábra: Egészségügyi ellátás a régió kistérségeiben Mosonmagyaróvári Soproni Kapuvári Csornai Téti Gyıri Pannonhalmai Kıszegi Csepregi Celldömölki Szombathelyi Sárvári Szentgotthárdi Körmendi Vasvári Zalaszentgróti İriszentpéteri Lenti Zalaegerszegi Keszthelyi Letenyei Nagykanizsai * A térképeken jelölt színek a képzett rangsorra utalnak, a sötét szín jelöli a kedvezőbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a helyzetjelző mutatók fokozatos romlását fejezik ki. Az egészségügyi ellátások elérhetősége természetesen a legjobb Sárváron, ahol a legtöbb szolgáltatás rendelkezésre áll, míg egyes településektől a központi ügyelet 20-30 km-es távolságra esik. A háziorvosok (és hétközi ügyeleteik) lefedik a kistérséget: ha nincsenek is jelen mindenütt, elérhetőségük viszonylag kis távolságon belüli, s a heti rendszerességű helyszíni rendelés (kijárás a szomszédos falvakba) is általános a kistérség egészében. Figyelmet érdemel a teleházak alacsony száma is: e számos funkciót betölteni képes, több Vas megyei példa szerint is jelentős közösségszervező hatású intézmények a Sárvári kistérségben egyelőre nem képviseltetik magukat kellő számban. Egyelőre csupán 21

Bejcgyertyánoson van teleház - igaz rendkívül kultúrált és esztétikus környezetben, s kitűnő felszereltséggel. A sportolási és szabadidő-eltöltési lehetőségek jelentőségét nemcsak az adja, hogy a helybélieknek mit tud nyújtani, hanem számításba veendők az idegenforgalom, a kistérség egészére kiterjedő aktív- és egészségturizmus (mai és jövőbeli) igényei is. E kettős nézőpont szerint nem a rendelkezésre álló lehetőségek, inkább a hiányosságok említendők hangsúlyosabban: noha szinte mindenütt van sportpálya, több helyen tekéző, tornaterem és lovarda, viszonylag kevés a magas igényeket kielégítő, turistáknak kínálható lehetőség. 3.2. A gazdaság területi folyamatai 3.2.1. Általános jellemzők Sárvárt és kistérségét a kilencvenes évek egyik sikertörténeteként, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő mikrorégiójaként tartják számon, amit a statisztikai adatok többségében alátámasztanak. A külföldi tőke beáramlása (az iparba), a foglalkoztatás magas foka, a termelési mutatók dinamikája és szintje valóban látványos pozitív ismérvek. E kedvező folyamatok nagyban hozzájárultak a város általános fejlődéséhez (társadalmi konfliktusok mérsékeltsége, helyi adók, infrastruktúra stb.). Mindazonáltal a statisztikák konkrét adatai számos nem lényegtelen részletre irányítják a figyelmet, melyek árnyalják e képet. 15. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Vas megye kistérségeiben, 2005. Kistérség Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások Összes vállalkozás Vállalkozások száma 1000 lakosra Celldömölki 426 1401 1832 70 Csepregi 330 1210 1540 133 Körmendi 556 1283 1839 84 Kőszegi 503 1209 1712 94 Őriszentpéteri 158 496 654 92 Sárvári 816 2390 3206 88 Szentgotthárdi 447 788 1235 82 Szombathelyi 5125 10737 15862 140 Vasvári 255 752 1007 68 VAS MEGYE 8616 20271 28887 109 Az egyéni vállalkozások több mint fele a szombathelyi kistérségben található, míg a fennmaradó rész közel 12%-át teszik ki a sárvári kistérségben működő ilyen típusú vállalkozások. Hasonló a helyzet a társas vállalkozásokat vizsgálva is, ám ha az 1000 lakosra jutó számot nézzük, látható, hogy csupán az 5. helyen áll a kistérségek rangsorában, és a megyei átlagtól is jócskán elmarad (16. táblázat). 22

9. ábra: Vállalkozói környezet, külföldi tulajdon, ágazati koncentráció Mosonmagyaróvári Soproni Kapuvári Csornai Téti Gyıri Pannonhalmai Kıszegi Csepregi Celldömölki Szombathelyi Sárvári Körmendi Vasvári Szentgotthárdi İriszentpéteri Lenti Zalaegerszegi Zalaszentgróti Keszthelyi Letenyei Nagykanizsai A térképeken jelölt színek a képzett rangsorra utalnak, mindegyik térkép esetében a sötét szín jelöli a kedvezőbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a helyzetjelző mutatók fokozatos romlását fejezik ki. Ami a kistérség egészét illeti, az általános dinamizmusra utaló adatok mögött jelentős aránytalanság rejlik: míg Sárvár és Répcelak mutatói kiemelkedőek, a falvak többségében szinte nincs munkahely, és alig működik vállalkozás. A kistérségi szinten is kifejezetten alacsony munkanélküliség kialakulása így csak komoly ingázási kényszerek közepette valósulhat meg. 16. táblázat: Adófizetők aránya és az egy főre jutó bruttó jövedelem Adófizetők aránya az állandó lakossághoz viszonyítva (2002) Egy főre jutó bruttó jövedelem e Ft/fő (2002) Celldömölki 47,47 439 Csepregi 45,79 431 Körmendi 50,17 542 Kőszegi 45,51 463 Őriszentpéteri 44,67 371 Sárvári 50,90 515 Szentgotthárdi 45,40 512 Szombathelyi 52,30 592 Vasvári 43,31 371 23

Az adófizetők aránya az állandó lakossághoz viszonyítva a szombathelyit követően a sárvári kistérségben a legmagasabb, míg az egy főre jutó bruttó jövedelem 515 ezer Ft, mellyel a megye kistérségei között a harmadik, majdnem azonos a Szentgotthárdi kistérség adatával. 10. ábra: Adófizetők aránya az állandó lakossághoz viszonyítva Vas megye kistérségeiben, 2002 60 50 40 30 20 10 0 Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Sárvár Szentgotthárd Szombathely Vasvár 11. ábra: Egy adófizetőre jutó összes személyi jövedelemadó összege Vas megye kistérségeiben, Ft (2002) 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Sárvár Szentgotthárd Szombathely Vasvár 3.2.2. Gazdasági szerkezet A gazdaság ágazati szerkezetére a több lábon állás jellemző. Viszonylag nagy súllyal egyszersmind a statisztikák által megragadható mutatóknál sok tekintetben jóval nagyobb jelentőséggel - van jelen az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus. 24

Működő vállalkozások száma, 1000 főre jutó, 2003 17. táblázat: Vállalkozások adatai 250 főnél nagyobb vállalkozások száma, 10000 lakosra jutó, 2003 1 főre jutó külföldi tulajdon összege 2002, Ft (APEH) Egy adófizetőre jutó összes személyi jövedelemadó összege, Ft 2002 Celldömölki 48,5 1,84 139 571 164 452 Csepregi 81,0 0,00 275 783 169 700 Körmendi 64,0 0,89 204 692 224 726 Kőszegi 65,7 1,68 27 084 207 324 Őriszentpéteri 58,7 0,00 31 024 151 618 Sárvári 61,3 1,61 3 858 254 196 229 Szentgotthárdi 58,7 1,31 1 491 057 237 943 Szombathelyi 98,4 1,85 8 971 758 259 739 Vasvári 49,7 0,00 93 329 146 597 Az ezer főre jutó működő vállalkozások számát vizsgálva látható, hogy a sárvári kistérség messze elmarad a szombathelyi, de még a csepregi kistérségtől is, s adata megyei átlag alatti. Az egy főre jutó külföldi tulajdon összegét tekintve már más a helyzet, hiszen többnyire köszönhetően az ipari parkba betelepülő külföldi cégeknek ezen a téren jóval a többi kistérség fölé természetesen a szombathelyi kivételével emelkedik. A 18. táblázat szemléletesen mutatja Sárvár és a kistérség többi települése különbségét a vállalkozások terén: a kistérségi központ mutatója kiugró, míg a többi településé (összesen) attól jelentősen elmarad. 18. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma településenként Települések Regisztrált Ebből vállalkozások száma Kft. Bt. Egyéni Bejcgyertyános 19 1 5 13 Bögöt 16 2 1 13 Bögöte 30 9 0 21 Csánig 18 3 1 14 Csénye 52 12 5 35 Gérce 66 15 9 42 Hosszúpereszteg 73 7 3 63 Ikervár 114 12 9 93 Jákfa 28 2 1 25 Káld 62 2 7 53 Kenéz 14 4 1 9 Megyehíd 22 5 1 16 Meggyeskovácsi 29 3 2 24 Nick 21 1 1 19 Nyőgér 22 3 4 15 Ölbő 26 2 1 23 Pecöl 45 7 5 33 Porpác 7 3 1 3 Pósfa 18 0 0 18 Rábapaty 136 13 4 119 Répcelak 256 28 26 202 25

Sárvár 1731 218 197 1316 Sitke 63 8 9 46 Sótony 35 1 4 30 Szeleste 43 4 4 35 Uraiújfalu 38 2 2 34 Vámoscsalád 18 1 3 14 Vásárosmiske 21 2 2 17 Vasegerszeg 30 1 0 29 Vashosszúfalu 25 3 6 16 Zsédeny 19 4 2 13 Összesen 3097 378 316 2403 Forrás: Vas megye statisztikai évkönyv, 2005 Noha a térségre legjellemzőbb gazdasági ágazat a turizmus, a helyi gazdaságának általános jellegére alapvető hatással bír tehát az ipar, különösen Sárvár iparának utóbbi évtizedben lezajlott átalakulása és megerősödése: mindenekelőtt ez az ágazat a legnagyobb foglalkoztató, s számos egyéb területen is központi szerepet játszik. Fontos körülmény, hogy az átalakult gazdasági szerkezet és megerősödött ipar a turizmust közvetlenül nem veszélyezteti, környezetterhelése nem jelentős, s a két szektor térbeli elkülönülése és viszonylag nagy távolsága is kedvező adottság. A kistérség iparának másik jelentős pillérét jelenti, s a foglalkoztatást illetően különösen fontos kistérségi vonzásközpont szerepet tölt be az e téren a városi szintet nyilvánvalóan teljesítő fiatal város Répcelak. A kistérség iparával összefüggésben említést érdemel a mintegy kettőezer főt foglalkoztató Sárvár Ipari Park, mely alapvetően azzal a szándékkal jött létre, hogy az elektronikai és a műanyag ipar számára biztosítson koncentrált beszállítói bázist. A letelepült cégek tevékenységi köre alapján a park profilja: elektronika, műanyagfeldolgozás, fémmegmunkálás, csomagolóanyag-gyártás és különböző szolgáltatások. Az ipari parkban előállított termékek legnagyobb részét jelenleg a Sony és a Lego termékek teszik ki. A cég profiljához hozzá tartozik a termékek készre csomagolása és szállítása a viszont eladóknak egész Európa területén. A park rendelkezik logisztikai és raktárközponttal (Versteijnen Logistics Kft) is. Fontos és jelentős tradíciókkal rendelkező szelete a helyi iparnak az élelmiszeripar. Az ágazat két legfontosabb szereplője a SáGa Foods Baromfiipari Rt. és a Répcelaki Sajtgyár Rt., melyek mellett kistérségi szinten további jelentős üzemek működnek a húsiparban, tejiparban és sütőiparban. A mezőgazdaság a hozzáadott értéknek kis százalékát állítja ugyan elő a sárvári kistérségben is, de jelentősége számos ok miatt (munkahelyek, kistermelés, életmód, turizmussal kapcsolatos összefüggések, stb.) ennél jóval nagyobb. Az ágazat legfontosabb szereplői az egykori szocialista nagyüzemek jogutódai, de néhány új (nagy)birtok és vállalkozás is formálódik. Az ágazat általános válsága a kistérségben is lecsapódik: a jövedelmezőség hasonlóan az országoshoz gyenge, jellemző a tőkehiány (és annak szerteágazó következményei), a szövetkezésben rejlő lehetőségek ma még javarészt kihasználatlanok, s piaci problémák is jelentkeznek, stb. 26