ÉSZAK-ERDÉLY (ÉSZAK( SZAK-NYUGATI) RÉGIR GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE Kerekes SándorS tanácsos Üzlet határok nélkül Székesfehérvár 2009. június 10-11
Románia fejlesztési régiói Az 1998/151-es és a 2004/315-ös törvények alapján hozták létre Fejlesztési régió, nem közigazgatási területi egység, nem jogi személyiség 1. Észak-Keleti (Moldva) Régió 2. Dél-Keleti Régió 3. Déli (Munténia) Régió 4. Dél-Nyugati (Olténia) Régió 5. Nyugati (Bánság) Régió 6. Észak-Nyugati (Észak-Erdély) Régió 7. Közép ( Közép-Erdély) Régió 8. Bukarest-Ilfov Régió
Észak-Erdély régió ÉER Románia % Megyék 6 41 14,6 Városok 42 314 13,4 Községek 398 2827 14,1 Falvak 1802 12957 13,9 Forrás: PDR NV Észak-Erdély Régió hat megyébıl áll: - Bihar - Beszterce-Naszód - Kolozs - Máramaros - Szatmár - Szilágy Területe: 34.159 kmp (14%) Lakossága: 2,73 millió (12,7%) Legvárosiasabb megye Kolozs 66,4% városi lakosság Legvidékiesebb megye Beszterce- Naszód 36,2% városi lakosság
Észak-Erdély régió Területi hálózat Növekedési pólusok Befolyási övezetek I. Kolozsvár régió központ II. Nagyvárad, Nagybánya megyeközti központok III. Szatmárnémeti megyei központ IV. Beszterce, Zilah megyei központok V. Torda, Dés, Máramarossziget kistérségi központok Forrás: PATR NV
Észak-Erdély régió általános jellemzıi - Jó geostratégiai helyzet, kapu Nyugat (Magyarország, EU) és Észak (Ukrajna) felé; - Jó légi közlekedés az európai országokkal, 4 repülıtér (Kolozsvár, Nagyvárad, Nagybánya, Szatmárnémeti) - 7 európai útvonal szeli át, mégis periférikus helyzete van az európai folyosókhoz képest; - Autópálya nehezen épül; - A GDP utóbbi évekbeli növekedése ellenére gazdasága még nagymértékben a mezıgazdaságon és egyes hagyományos iparágakon alapszik; - Alacsony munkatermelékenység, a termékek viszonylag gyenge minısége, nagy energiafogyasztó termelés hátráltatja a felzárkózást; Kitörési pontok: -Húzó gazdasági ágazatok meghatározása, majd fejlesztése (gépipar, információtechnológia, turizmus); - Kis- és középvállalatok klaszterekbe tömörülése; - Kutatás-fejlesztésre megfelelı forrásokat kell szánni.
Bruttó Nemzeti Termék (GDP) piaci árfolyamon, Euró/lakos Év EU27 Románia Észak-Erdély 2000 18996 1798 1683 2001 19727 2004 1860 2002 20415 2223 2101 2003 20672 2421 2351 2004 21601 2807 2727 2005 22400 3681 Üzlet 3499 határok nélkül 2009. június 10-11 Székesfehérvár Forrás: Eurostat
Bruttó Nemzeti Termék összesen, lejben 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Mrd.lej Mrd.lej Mrd.lej Mrd.lej Mrd.lej Mil.lej ÉER 95009,8 136673 180186 241107,8 303102,5 34620,4 Románia 803773,1 1167687 1514751 1975648 2464688 288176,1 Forrás: Eurostat
BRUTTÓ NEMZETI TERMÉK A Bruttó Nemzeti Termék (GDP) változása az elızı évhez képest: - 2006 +7,7% - 2007 +6% - 2008 +7,8% - 2009 I./2008 I. -6,4% Az elırejelzések 2oo9-re 4%-os gazdasági visszaesést és 4,6%-os költségvetési hiányt mutatnak, 531,25 Mrd lei GDP-vel számolva. ( 123,5 Mrd Euro, a 4,2662 Lej/Euro árfolyamon).
A gazdasági tevékenység Régiós Bruttó Hozzáadott Értéke (Mil. lej) Ipar Mezőgazd Halászat Épitkezés Kereskedelem Vendéglátás Szállitás Pénzügy Ingatlan Közig. Tanügy Egészségügy 3491,1 2,5 8509,3 1850,4 3420,3 607,1 3172,3 590,7 4812 1663,7 1391,4 1061 Forrás: INSSE 2005
Az ipari termelés alakulása 2008-ban Forrás: DJS CJ
Kutatás-fejlesztés Régiószinten a kutatás-fejlesztés és a technológia-transzfer nem mőködik megfelelıen. Több régióban ezek a tevékenységek növekvı tendenciát mutatnak, az Észak-Erdélyi régióban a 2000-2006-os idıszakban a csúcstechnológiában és intenzív tudást igénylı területen dolgozó munkaerı százalékos aránya a teljes munkaerıhız képest 1.87%-ról 1.47%)-ra csökkent. Csak Bukarest-Ilfov régióban haladja meg ez az arány az 5%-ot. Csúcstechnológiában és intenzív tudást igénylı területen dolgozók százalékos aránya Észak- Erdély Központi Észak- Keleti Dél- Keleti Dél Munténia Bukarest- Ilfov Dél- Nyugati Nyugati 2000 1.87 1.53 1.0 1.35 1.57 4.75 0.73 1.86 2001 1.39 1.6 1.36 1.22 1.31 5.57 1.57 1.92 2002 1.8 1.65 1.16 2.13 1.41 5.72 0.99 2.01 2003 1.99 1 0.9 1.09 1.7 6.41 0.88 3.04 2004 1.58 1.67 1.06 1 1.2 6.52 1.17 2.73 2005 1.15 1.24 1.06 0.72 0.94 6.17 0.87 2.72 2006 1.47 1.73 1.2 1.11 1.33 5.79 1.07 2.72 Forrás: Eurosat
Beruházások A külföldi mőködıtıke beáramlásának élénkülése és a gazdasági növekedés beindulása a 2000. évtıl országos szinten együtt járt a beruházási tevékenység megélénkülésével. A feldolgozó ipar, az építkezések, a kereskedelem és a logisztika, szállítás terén a régió arányait tekintve jelentısebb értékő beruházásokat halmozott fel, míg a szociális gondoskodás és egészségügy terén a regionális beruházások az országosnál kisebb arányt mutatnak. Romániába 9,1 Mrd Euro mőködı tıke jött be, Magyarországról több mint 200 millió Euro. Fıleg zöldmezıs beruházások és gépek, technológiák, szállitóeszközök vásárlása történt. Az Észak-Erdélyi régió fıbb beruházásai megyénként: - Kolozs: hipermarketek, új technológiák, ipari parkok, - Bihar: élelmiszeripar, mőanyag feldolgozás, könnyőipar, kereskedelem, - Szatmár: gépipar, élelmiszer-, textil-,faipar, (Draexelmaier, Electrolux, Steilmann, Friesland) - Szilágy: Zilahon jelentıs külföldi tıkeberuházás volt (Steel Cord, Tenaris Silcotub, Cuprom) - Máramaros: Jellemzı KKV-k többsége, 63 millió USD befektetés 53 országból, - Beszterce-Naszód: élelmiszeripar, gépgyártás, mőanyag, üveg feldolgozás, textilipar.
Export-import 2008-ban Románia külkereskedelmi forgalma rekordértéket ért el. 2oo6 2oo7 2oo8 Export 2585o 294o1 33628 Import 4o746 5o993 56337 Forrás: INSSE A régió kivitele 4 termékcsoport a kivitel 75%-át tette ki: - textiláru (22%), - gépek,villamos készülékek, hang- és képrögzítı berendezések (25%), - élelmiszer (16,4%), - kézmőipari termékek (11,8%). A régió behozatala A behozatal 52,5%-át a következı termékek jelentették: - textiláru (14,7%), - gépek,villamos készülékek, hang- és képrögzítı berendezések ( 26,7%), - fémáru (11,1). Forrás: ADRNV
Ipari parkok Az ezredforduló után beindult ipari park telepítési folyamat elısegítette a késıbbi gazdasági fejlıdést. Kolozs és Bihar megye nyomán a régió legtöbb városában ipari park épült, fıleg EU-s (Phare) vagy állami forrásokból közmővesítették a területeket. - Kolozsvár: Tetarom1 (IT), Tetarom2 (Villanymotor), Tetarom3 (NOKIA), - Nagyvárad-Bors: háztartási cikkek, vegy-, élelmiszeripar, logisztika, - Szatmárnémeti: háztartási gépek, mezıgépek, bútor, - Dés-Szamosújvár: papírgyártás, élelmiszer, faipar, - Torda- Aranyosgyéres: építıanyagipar, kábelgyártás, konfekció, - Zilah: gumiabroncsgyártás, építıipar, háztartási cikkek, - Zsibó: textil, élelmiszer, - Beszterce: fa-, üveg-, élelmiszeripar, - Naszód: tej-, gyümölcs-, hús-, gyapjú-, faipar. - Apahida: az elsı magánbefektetésbıl épült ipari park.
Turizmus ADOTTSÁGOK, TURISZTIKAI VONZERİK A RÉGIÓBAN Észak-Erdély régió változatos természeti, építészeti és kulturális adottságai különbözı típusú turizmus kifejlesztésére adnak lehetıséget: gyógyturizmus, hegyi turizmus, vadászati turizmus, faluturizmus, kulturális turizmus és nem utolsó sorban sportturizmus. gyógyturizmus amely alapvetıen a termálvizes fürdıkre és a sóbányákra alapoz (Nagyvárad - Felix Fürdı Május 1 fürdı (Püspökfürdı), Tasnád, Margita, Szilágysomlyó - termálvíz. Az átalakított sóbányák közül a legjelentısebbek: Aknasugatag, Torda, Kolozs, Désakna. hegyi turizmus Maramarosi havasok, Radnai hegység es Cibles az északkeleti részen, az Erdélyi Szigethegység délnyugaton. kulturális turizmus E téren a legfontosabb beruházásokat a fizikai infrastruktúra fejlesztése mellett az épületek rehabilitációja jelenti: - a Bánffy Kastély Bonchidáról, a Gyalui Várkastély (Kolozs megye) - a Károlyi Kastély Nagykárolyból (Szatmár megye) - a Teleki-kastély Koltóról (Márammaros megye) - egyéb mőemlékek, múzeumok.
Turizmus A VENDÉGFOGADÁS KÍNÁLATI ÉS KERESLETI OLDALÁNAK JELLEMZİI Szerkezeti szempontból, 2003-ban, Észak-Erdély régióban, a szálláshely és vendéglátási egységek 89,36%-ka mikro, 9,47%-ka kis, 1,14%-ka közepes, és 0,04%-ka nagy vállalatok voltak. Kolozs megyében található az aktív termelési egységek 28,36%-ka, ezt követi Bihar megye 25,54%-kal és Máramaros megye 17,08%-kal. Szálláshely típusa: - szállodák-motelek (27,63%) - vidéki panziók (27,87%) - turisztikai villák és bungalók (21,78%) A keresleti oldalt vizsgálva 2004-ben, 12,38%-ka az országos érkezéseknek az Észak- Erdélyi régióba volt beregisztrálva. Kolozs és Bihar megyékbe érkeztek a legtöbb vendégek: 36,96% illetve 30,95%. Viszont a legtöbb vendégéjszakát Bihar megyében töltötték a vendégek 53,04%, Kolozs megyében (20,58%) fıleg az átutazó turizmus volt jellemzı. Forrás:Juhász M.A. BBTE
Távlati elképzelések Az Észak-Erdélyi régió fejlesztési stratégiája három fejlesztési ciklust felölelı elképzelésbıl áll. A jövıkép szerint 2027-ben a régió Európa egyik legdinamikusabban fejlıdı régiójává válik, ahol az egy fıre jutó GDP eléri majd az európai átlag 55%-át. Az Észak-Erdélyi régió a térség logisztikai stratégiai központjává akar fejlıdni az elkövetkezı években. A régióban az innovatív technológiai fejlesztések nyomán a mezıgazdaság, élelmiszeripar, a bútorgyártás, a konfekció ipar, a gépgyártás, a turizmus, valamint az informatikai és kommunikációs ágazatok lesznek a meghatározó gazdasági ágazatok. Ezek a regionális jellegő termékek keresettekké válnak az európai piacokon. A régió egyik erısségét jelenti majd az innovatív beállítottságú és együttmőködésre kész emberi erıforrás, amit részben a nemzetközileg elismert felsıoktatási képzés, valamint a jól szervezett felnıttképzési rendszer biztosít, és ami a régiót elsısorban a közép-kelet európai befektetık és turisták számára vonzóvá teszi. Forrás: PDR NV
A 2007-2013-as stratégia Ezekbıl a távlati elvárásokból kiindulva fogalmazták meg a 2007 2013-as idıszak stratégiai céljait. Általános célkitőzés a régiók közötti és a régión belüli gazdasági, társadalmi és környezeti eltérések csökkentése, és az életszínvonal javítása. 1. cél: A régió gazdasági versenyképességének növelése az innovatív tevékenységek ösztönzésével, ami a magasabb hozzáadott értékő termékek létrehozását biztosítja, elsısorban a régió szintjén kiemelten fontos ágazatokban. Prioritások: - A vállalkozói tevékenységek infrastruktúrájának fejlesztése, könnyebb hozzáférés biztosítása a versenyképes technológiákhoz és a kedvezı finanszírozási lehetıségekhez, - A turisztikai infrastruktúra korszerősítése és fejlesztése, beruházások új turisztikai látványosságokba, - Specifikus regionális termékmárkák létrehozása, fejlesztése, promoválása elsısorban a mezıgazdaság, a feldolgozóipar és a turizmus területén, valamint a régió egésze szintjén, - A kutatási és fejlesztési tevékenység fejlesztése, amely a régió gazdasági fejlıdésének fenntartását biztosítja. Forrás: PDR NV
A 2007-2013-as stratégia 2. cél: Az európai közlekedési hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása, az infrastruktúra fejlesztése, ami a régió fejlesztési pólusai gazdasági és társadalmi fejlıdésének alapvetı feltétele, Prioritások: - A közmővesítés és a környezeti infrastruktúra fejlesztése elsısorban a jelentısebb vonzáskörzettel rendelkezı központokban, - Az európai hálózatokhoz való csatlakozás, - A környezeti problémák kezelése a kritikus helyzető térségekben valamint a turisztikai zónákban, - A közmővesítési és a környezeti infrastruktúra kiemelt fejlesztése azokon a vidéki településeken, amelyekben fejlesztési pólusokhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek folynak. Forrás: PDR NV
A 2007-2013-as stratégia 3. cél: Az emberi erıforrás fejlesztése, ami elısegíti a munkaerı-piaci foglakoztatási ráta növelését az oktatás és a vállalkozói képességek fejlesztésén, valamint a felnıttképzés és az egész életen át tartó tanulási rendszerek kialakításán keresztül Prioritások: - Az innovatív, vállalkozói szellem fejlesztése, - A felnıttképzési rendszerek kialakítása és olyan szolgáltatások fejlesztése, ami a felnıttek folytonos képzését biztosítja, - A jelenlegi oktatási rendszert összhangba hozni a munka erıpiaci kereslettel, - Az ágazati átalakulások (ipar, mezıgazdaság) elısegítését biztosító szociális intézkedések meghozatala. Az Észak-Erdélyi régió stratégiája azt a felismerést tükrözi, hogy a régió prosperitásának záloga a befektetési vonzóerı növelése, ennek pedig a fı feltétele az európai közlekedési folyosókhoz való hozzáférés, továbbá az olcsó és jól hasznosítható termelési eszközök beszerezhetısége és a megfelelı munkaerı (mennyiségben, minıségben és árban). Forrás: PDR NV
KÖSZÖNÖM M MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Kerekes Sándor Tanácsos Consilier Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara Camera de Comerţ şi Industrie Româno-Maghiară Carpatia T +40-364-405793 F +40-364-405794 M +40-728-045721 W www.ccirm.com Üzlet határok nélkül Székesfehérvár 2009. június 10-11