Megalapozó elemzés az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiája aktualizálása kapcsán a turizmus és az innováció témájában, a régió turizmusának

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megalapozó elemzés az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiája aktualizálása kapcsán a turizmus és az innováció témájában, a régió turizmusának"

Átírás

1 Megalapozó elemzés az Észak-alföldi Régió Innovációs Stratégiája aktualizálása kapcsán a turizmus és az innováció témájában, a régió turizmusának innovációs potenciálja bemutatásán keresztül Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület 2009

2 TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám 1. A dokumentum célja Az Észak-alföldi régió turisztikai helyzetelemzése A turizmus kínálata a régióban Az Észak-alföldi régió turizmusának SWOT analízise Turisztikai kereslet a régióban A régió korábbi turisztikai célú fejlesztései Turisztikai trendek Nemzetközi turisztikai trendek A magyarországi belföldi és beutazó turizmus tendenciái Az innováció megjelenése a régió turizmusfejlesztési dokumentumaiban Összefoglaló Felhasznált irodalom

3 1. A dokumentum célja Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft áprilisában megbízta az Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesületet egy tanulmány elkészítésével, amely megvizsgálja az Észak-alföldi régió turizmusának helyzetét, a régió adottságait és lehetıségeit, a turisztikai fejlesztések és beruházások potenciális irányait, valamint az innováció szükségességét a témában. 2. Az Észak-alföldi régió turisztikai helyzetelemzése Az Észak-alföldi régió hazánk, és egyben az Európai Unió keleti határán fekszik, három megyébıl (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg) áll. Az Északalföldi turisztikai régiót a tervezési-statisztikai régiótól a 4/2000. (II.2.) GM rendelet 1 alapján határoljuk el. Hazánkban határos az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi és a Középmagyarországi régiókkal. Az Észak-alföldi régió turisztikai vonzerejében és szálláshely-kapacitásában bekövetkezett elmúlt évekbeli pozitív változás eredményeként folyamatosan nı a régió népszerősége. Elsısorban megvalósult fürdıfejlesztések rajzolják újra a régió turisztikai kínálatát, de meghatározó az ökoturizmus területén történı termékfejlesztés, valamint az attrakciófejlesztésekkel lépést tartó minıségi fogadókapacitás bıvülése is. A belföldi turizmus élénkülését segíti a régió közúti megközelíthetıségének javulása (M3 autópálya) is. 1 Jász-Nagykun-Szolnok megyébıl: Abádszalók, Berekfürdı, Fegyvernek, Karcag, Kıtelek, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Nagykörő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszasüly, Tiszaszentimre és Tomajmonostora települések, Hajdú-Bihar megyébıl pedig: Újszentmargita, Folyás, Polgár, Egyek, Tiszacsege települések a Tisza-tavi turisztikai régióhoz tartoznak. 3

4 2.1. A turizmus kínálata a régióban Egészségturizmus Az Észak-alföldi régió jelentıs termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. A régióban 209 db 30 C-nál melegebb vizet adó kút van, ez 16, 2%-a a Magyarországon található termálvíz kutaknak. A régió jelenleg mőködı kútjainak mintegy 40 %-a balneológiai célokat szolgál. Mintegy félszáz fürdıhelye van a régiónak, ebbıl 32 helyen minısített gyógyvízzel rendelkeznek között jelentıs, termál-és gyógyvízre alapozott turisztikai fejlesztések történtek a régióban, amelyek eredményeként a régió egészségturisztikai kínálata országos szinten is kiemelkedınek mondható. Nemzetközileg a hévízi és fıvárosi fürdık a legismertebbek, de a leglátogatottabb alföldi fürdı a régióbeli Hajdúszoboszló. A régióban több, külföldiek által is látogatott fürdıhely található (elsısorban: Hajdúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza, Cserkeszılı). Az Észak-alföldi régiónak óriási az egészségturisztikai potenciálja, amit a régióban található nagy gyógyászati intenzitású termálvizek, az ország átlagánál fejlettebb, stabilabb egészségügyi intézmények valamint a javuló elérhetıség jelentenek. A régió egészségturizmusát az innováció is segíti, így a Pharmapolis program, amely egyrészt bizonyítja és növeli a gyógyvizek hatékonyságát, másrészt természetközeli keleti és népi gyógymódokat, hatóanyagokat kínál kiegészítı elemként. Üzleti és konferencia (MICE) turizmus Az Észak-alföldi régióban az adottságok elsısorban a megyeszékhelyekre koncentrálódnak (azon belül is kiemelkedı Debrecen jelentısége). Nyíregyháza, Szolnok és Jászberény, elsısorban szállásférıhelyi és vendéglátói kapacitásai miatt, leginkább a kisebb létszámú, szakosított rendezvények számára adhat otthont fıs rendezvények lebonyolítására mintegy 80 szálloda, étterem és üdülıközpont alkalmas. A régió konferenciaturizmusának jövıbeli alakulását alapjaiban meghatározza a 2006 februárjában átadott debreceni konferenciaközpont. Tiszai-(Vízi) turizmus A régió folyó- és állóvizei jó lehetıséget nyújtanak a vízi turizmus számára, de a szükséges infrastruktúrával csak részben rendelkezik. A régión végigfolyik Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza, amely mint az Alföld régió tengelye sokszínő sportolási és 4

5 kikapcsolódási lehetıségekkel várja az utazókat. Az Észak-alföldi régió vízi turizmusának fejlesztési stratégiája elképzelhetetlen az egész Alföld nagyrégiót szervesen összekapcsoló Tisza menti régiók, kistérségek, összehangolt, közös gondolkodása nélkül. A Tiszai kikötık hiányoznak a régióból. A Tiszán történı sétahajózás, vagy motorcsónakkal, jachttal történı utazáshoz is elengedhetetlen, hogy több kikötı legyen. Kiemelt fontosságú feladatként kell kezelni a kulturált kikötık és a kikötıkhöz tartozó korszerő szolgáltatások létesítését. A horgászat alapját a Tisza, valamint annak mellékfolyói adják. Jelentıs horgászvizek a folyók rendezésekor levágott holtágak, valamint a Keleti- és Nyugati Fıcsatorna, a természetes és mesterséges tavak. Az aktív turizmuson belül a vízi turizmus mellett a régióban jelentıs lehet a kerékpáros turizmus is. Az EuroVelo nemzetközi kerékpáros úthálózat, a terepadottságok, az elhanyagolható szintkülönbség, a kis forgalmú utak és a gátak, töltések jó lehetıséget biztosítanak a kerékpáros turizmus számára. A régió egyes területei jó vadállománnyal rendelkeznek (jelentıs az apróvad-állomány, valamint a Hajdú-bihari Guthi erdıben a dámvad). A vadászat esetében a problémát a vadászházak nem kielégítı állapota, és a vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások (vadászboltok, vadászétterem, stb.) alacsony színvonala jelenti. Az alább felsoroltak az örökségturizmusnak a legfontosabb kínálati elemei. A régió építészeti emlékekben viszonylagosan gazdag. A régióban összesen 99 db múzeum, helytörténeti győjtemény, tájház, bemutatóhely található. A ma is látható pásztortanyák, hodályok, gémes kutak a hagyományos állattartás, a pusztai élet építészeti emlékei. A Hortobágy jeles mőemléke a Kilenclyukú híd. Európában is egyedülálló ipartörténeti emlék a túristvándi vízimalom, valamint a tarpai szárazmalom. Jelentıs a hasznosított, illetve még kihasználatlan kastélyok és kúriák száma (Tiszadob volt Andrássy kastély, Vaja, Lónya, Mándok, Gávavencsellı, stb.). A kisvárdai vár, valamint Közép-Európa egyik legépebben fennmaradt kora középkori Szabolcsi földvár a régió egyedi építészeti emlékei közé tartozik Ezek az örökségturizmusnak kedvezı kínálati elemei. A régióban 20 darab (ebbıl 2 db 5 patkós, 6 db 4 patkós, 5 db 3 patkós, 3 db 2 patkós, 3 db 1 patkós, és 1 db oktató hely) minısített lovas létesítmény van. Nem megfelelı az 5

6 együttmőködés a lovas-tanyák, lovas központok között, hiányoznak a régió lovas létesítményeit összekötı lovastúra-útvonalak, a garantált programok. Kiemelkedı értékő a régió két megyéjét érintı Hortobágyi Nemzeti Park, amely 1999 decemberétıl az UNESCO Világörökségének is része, és amely az ökoturizmus kiemelt színhelye. régióban több mint 404 falusi vendégfogadó férıhellyel (KSH évi adatai szerint) várja a turistákat. Az Észak-alföldi régióban a falusi turizmus vendégfogadói mintegy 65%-ban minısített házak. A régió gasztronómiai értékekben bıvelkedik. Olyan jellegzetességek köthetık e tájhoz, mint például a tiszai halászlé, a pásztorételek, a slambuc, a bográcsgulyás és stb. A régió számos településén az év minden szakaszában hagyományırzı rendezvények csalogatják a vendéget. A turistafogadás feltételei A régió vasúthálózata vonalsőrőség tekintetében az országos átlag feletti. A legnagyobb problémát mégis az alacsony kihasználtság és járatsőrőség, valamint az elavult jármőpark jelenti. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedı jelentıséggel rendelkezik a debreceni repülıtér, amely állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülıtérként mőködik. Az Észak-alföldi régió az országos közúthálózat hosszát tekintve a magyarországi régiók között a második helyen áll. Az úthálózat útjelleg szerinti megoszlását vizsgálva az egyik legfeltőnıbb sajátosság a gyors megközelíthetıséget leginkább biztosító autópályák és autóutak alacsony aránya. A régió legnagyobb terheltséget elszenvedı közútja a 4-es számú fıközlekedési út Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza közötti szakasza. 6

7 Az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyeinek száma július 31-én: ***** 1 **** 25 Szálloda *** 50 ** 12 * 10 Σ 98 Panzió 149 Turistaszállás 25 Ifjúsági szálló 18 Nyaralóház 63 Kemping 48 Mindösszesen 401 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az Észak-alföldi régión belül Hajdú-Bihar megye területén helyezkedik el a kereskedelmi szálláshelyek legtöbb egysége, így a kapacitások tekintetében az elsı helyen áll. A szálláshely-kínálattal szemben a legtöbb vendéglátó-egységgel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik, majd Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye következik a rangsorban. A régió környezeti állapota és a jelentkezı környezeti problémák általában megegyeznek az országossal és a többi régió jellemzıivel, eltérés inkább csak a mértékekben mutatható ki. A turisztikai szakemberek képzésének legfontosabb helyszíne a Szolnoki Fıiskola volt tıl a Debreceni Egyetem Agrár- és Mőszaki Tudományos Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar is elindított egy Turizmus és Vendéglátásmenedzsment tanszéket, bár Turizmus szakirányú képzés már 5 éve folyik az Egyetemen. A régióban a turizmus szervezeti felépítésében részt vevık: Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság, megyei és a települések önkormányzatai, Tourinform Irodák, szakmai és non-profit szervezetek. 2 Az utóbbi években elindult a TDM rendszer kiépítése az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, amely a Regionális Operatív Programok pályázati támogatásával valósul meg. A helyi az Észak-magyarországi régióban helyi és térségi TDM szervezet létrehozását, szakmai feladataik végrehajtását támogató pályázati kiírás 2009 áprilisában jelent meg. A 2 Magyar Turizmus Zrt. Szolnoki Fıiskola [2006: Az Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája

8 pályázaton a ıszi regisztrációs fordulón részt vett 131 TDM kezdeményezés indulhatott. A idıszakban TDM pályázatokra rendelkezésre álló mintegy 13 milliárd forintos keretösszegbıl ebben a pályázati fordulóban mintegy 4 milliárd Ft összeg áll rendelkezésre. Az Észak-alföldi régióban ebbıl 600 millió Ft jut a TDM szervezetek kialakítására és fejlesztésére ban az Észak-Alföldön 17 TDM kezdeményezés regisztrálta magát, amelyek közül a hajdúszoboszlói TDM szervezet jelent meg az elsık között. A projekt keretében a desztinációk az elnyert összeg mintegy 20-30%-át költhetik desztinációs marketingtevékenységre, ami nagyságrendileg a desztinációk terveitıl függıen 850 millió Ft-ot jelenthet, jellemzıen ben. A TDM pályázatok keretében a desztinációk marketingtevékenységükhöz kapcsolódóan az alábbi, tevékenységeket valósíthatják meg: Pozícionálási és versenyképességi stratégia felépítése, illetve az ezen alapuló arculatterv kidolgozása, nagyobb desztinációk esetében márkatervezés és -fejlesztés, mint kötelezı elem; Turisztikai kiállítási és desztinációt bemutató installációk kialakítása; Marketing, PR és kommunikációs tevékenység (például kiadványok, kommunikációs kampányok tervezése, vásárokon való részvétel); Desztinációs és termékalapú turisztikai értékesítés-ösztönzési projektek támogatása (például közösségi értékesítési tevékenység végzése, illetve annak elısegítése, kommunikációja, stratégiai és értékesítési partnerségek kiépítése nagy turisztikai szolgáltatókkal, partner desztinációkkal); E-marketing és tartalomfejlesztés (például webdesign, információs szolgáltatások bıvítése, webmarketing, értékesítési szolgáltatások bıvítése). 3 3 Magyar Turizmus Zrt. [2009]: Marketingterv

9 2.2. Az Észak-alföldi régió turizmusának SWOT analízise Erısségek Egyedi, sajátos és nemzetközi hatáskörő vonzerık: Hortobágy Világörökségi helyszín, gyógyvizek Hajdúszoboszló nemzetközi ismertsége, gazdasági és tudományos-kulturális értékek További vonzerık: - A természet viszonylag romlatlan állapota - Védett tájértékek, kedvezı környezeti állapot - A Tisza és a Tisza-tó, egyedülálló ökoturisztikai érték, zöldfolyosó - Országosan is gazdag vad- és halállomány - Lovas hagyományok - Népi kultúra - Gasztronómiai hagyományok, biogazdálkodás - Az Alföld hagyományos falvai - Kulturális örökségvédelmi területek és épített környezeti emlékek sokszínősége - Rendezvények - Vonzó társtérségek Gazdag gyógy- és termálvízkészlet Fejlett turisztikai centrumok és intézmények Társadalmi igény a turizmusra, mint a természeti adottságok védelemmel egybekötött kihasználását leginkább lehetıvé tévı gazdasági tevékenységre Az infrastruktúra megkezdett kiépítése, és annak folyamatos fejlesztése M3/M35 autópálya, Debreceni Repülıtér Turisztikai vállalkozások megjelenése és elterjedése a térségben Megindult önszervezıdés (kistérségek, civil szervezetek stb.) A regionális turisztikai intézményrendszer kiépítettsége Földrajzi fekvésbıl adódó jelentıs északdél és nyugat-kelet irányú tranzitforgalom Jó ár-érték arány Biztonság Kis távolságok Lehetıségek A régió turisztikai koncepciójának és problémájának térségi támogatása és megvalósítása A gazdaságpolitikában a turizmus elismerést kap, feltételrendszere javul (intézmények, tervek, források, szabályozók, szakszerőség) A szomszédos és közeli küldı piacok esetében a közeli úti célok növekvı népszerősége Az egészségturizmus iránti kereslet növekedése A kulturális turizmus iránti kereslet növekedése Az egyedi szolgáltatások / termékek iránti igény növekedése A TDM szervezetek megalakulásával a területi alapon szervezıdı együttmőködések és marketing erısödése EU-s forrásokból megvalósuló fejlesztések A 2010 folyamán megvalósuló kiemelt projektek Más szakterületekkel való javuló együttmőködés Az innovatív turisztikai termékek és megoldások, valamint az új kommunikációs eszközök, például a web 2.0 alkalmazása A gazdasági válság miatt a közeli úti célok növekvı népszerősége A belföldi turizmus imázsának javulása, presztízsének növekedése Egyes lakossági szegmensekben a magasabb színvonalú szolgáltatások iránti igény növekedése Értékes természeti és kulturális adottságok a turizmus fejlesztése számára. A turisztikai fejlesztések jobban kihasználják a régió komparatív elınyeit. Településfejlesztési tervek összehangolása Javulhat a megközelíthetıség / elérhetıség 9

10 Jellemzıen régión belül történı utazások Hagyományokon alapuló gazdálkodás Fejlett funkciókkal rendelkezı vonzásközpontok (Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza) Fejlett felsıoktatási hálózat Jelentıs K+F intézményhálózat és tevékenység Nagyszámú, relatíve képzett munkaerı A régió lakossága vendégszeretı Stabil egészségügyi háttér Gyengeségek A nemzetközi hatókörő vonzerıkre alapozott komplex turisztikai termékek, világszinten is kiemelkedı turisztikai attrakciók hiánya A térség nehéz és idıigényes megközelítése A régión belüli közlekedési nehézségek (Tisza-hidak és kikötık hiánya, a közúti és vasúti transzverzális utak elégtelensége) A Debreceni Repülıtér mőködésének nehézségei Egyéb infrastruktúra hiányosságok A folyók vizének minıségét veszélyeztetı tényezık: a szomszédos országokból eredı és határon belüli szennyezıdés veszélye, a változó vízszint, a Tisza-tó eutrofizálódása, a szemétkezelés megoldatlansága végig a A regionális repülıtér jobb kihasználása A határon átnyúló kapcsolatok adta helyzet kihasználása. A határmenti együttmőködés erısítésével vonzóbbá tehetı a külföldi turisták számára a régió A gyógy- és wellness szolgáltatások bıvítése A turisztikai szezon térbeli és idıbeli meghosszabbodása A hazai turisták növekvı érdeklıdése a régió turisztikai kínálata iránt Pályázati lehetıségek bıvülése Pályázati aktivitás és hatékonyság növekedése Markánsan javulhat a turizmus preferálása, bıvülhetnek a kormányzati források Jelentıs mértékben javítható a régió imázsa Növekvı nemzetközi és hazai kereslet a turisztikai régió-marketing javulásával Az egészségügy országosan is fejlesztési prioritássá válhat Az egészségügy fokozott bevonása Fedett fürdık építése révén csökkenhet a szezonalitás Attraktív befektetıi környezet Veszélyek A turizmus mőködési feltételrendszerének hiányosságai országos szinten fennmaradnak Általános tıkehiány a térségben A lakosság elszegényedése és elöregedése, a fiatalok, szakképzettek elvándorlása A cigány kisebbség magas bőnözési aránya, és társadalmi beilleszkedésének megoldatlansága Az önkormányzatok forrásszegénysége és túltengı napi túlélési gondjai Az együttmőködés hiánya a köz- és magánszektor, illetve a társtelepülések önkormányzatai között A megyék, kistérségek és települések rivalizálása következtében elmaradnak a régió mőködéséhez főzött remények 4 A lakosság szabadon elkölthetı jövedelmének csökkenése, növekvı 4 Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság: Észak-Alföld Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja,

11 partszakaszokon Komplex turisztikai termékek hiánya Elégtelen és alacsony színvonalú szálláskapacitás, kevés bár folyamatosan bıvülı számú színvonalas szálloda Rövid turisztikai szezon A beutaztatás hiánya A meglévı (rész) szolgáltatások alacsony átlagos színvonala A turisztikai szakismeretek gyakori hiánya Igénytelenség a környezettel szemben (települések és üdülıterületek képe, közterületek és illemhelyek állapota) Jelentıs társadalmi-gazdasági különbségek a régión belül A települések eltérı fejlettségi szintje és eltérı fejlesztési érdekei A térségi integrációs tevékenység elégtelensége Sok a kényszervállalkozás, és a mőködı vállalkozásokban gyakran hiányos a szakképzettség Magas képesítéssel rendelkezı szakemberek elvándorlása Foglalkoztatási lehetıségek szőkössége Alacsony jövedelmi színvonal, magas munkanélküliség Nyelvtudás hiánya a vállalatok és a lakosság körében egyaránt, bár fıleg Európai Uniós csatlakozásunk óta egyre több nyelvtanulási lehetıség, ösztönzés lépett életbe A nemzeti / regionális turisztikai marketingre fordítható költségvetés korlátozottsága A környezetvédelmi infrastruktúra alacsony színvonala (pl. közcsatorna, regionális hulladéklerakók) A turisztikai kis- és középvállalkozások tıkeszegénysége Külföldi tıkebefektetések alacsony részaránya Alacsony szintő a fejlesztések hasznosítása A régió turisztikai ismertsége nem megfelelı árérzékenység A 2-3. utazások (jellemzıen városlátogatások) számának csökkenése A vállalatok költségtakarékossága miatt az üzleti utazások visszafogása A versenytársak fokozott marketingtevékenysége Relatíve olcsó utazás a távoli desztinációba A H1N1 vírus elterjedése miatt a külföldi utazások elhalasztása A hitelezés visszafogása és a vállalatok tıkeszegénysége miatt a turisztikai fejlesztések lelassulása A gazdasági helyzet miatt az infrastrukturális fejlesztések lelassulása A nemzeti / regionális turisztikai marketingre fordítható költségvetés reálértékének csökkenése Az üdülési csekk megadóztatása miatt a csekkértékesítés csökkenése 5 A szolgáltatások minıségének romlása A környezetvédelmi szempontok elhanyagolása, az ökológiai szemlélet hiánya Környezetvédelmi beruházások elmaradása, levegı-, talaj- és vízminıség romlása Szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának idıbeni elhúzódása, elmaradása A hulladék nagymértékő megnövekedése Árvizek és folyószennyezési kockázatok a Tiszán Ágazati és térségi érdekek közötti feszültségek fennmaradása Nem javulnak a turizmusban érdekelt KKV-k hitelhez jutási feltételei Tıkehiány állandósulása Romló gazdasági környezet A régió falusi térségeinek társadalmigazdasági helyzete tovább romlik Egészségügyi és oktatási szektor mőködıképességének romlása Nem halad elıre a települések, megyék együttmőködése A feketekereskedelem és bőnözés erısödése a határtérségekben 5 Magyar Turizmus Zrt. [2009]: Marketingterv

12 A piackutatás fejletlen, nem régióspecifikus Fizetıképes kereslet alacsony szintje A belföldi és beutazó turizmus visszaesése Csökkenı pályázati lehetıségek, költségvetési források Versenytársak megerısödése 6 Az Észak-alföldi régió Turizmusfejlesztési Stratégiája az EU-ban alkalmazott regionális tervezés gyakorlatának megfelelı alapelveket követi. Az Észak-alföldi régió Turizmusfejlesztési Stratégiája szervesen kapcsolódik a II. NFT-hez, ugyanakkor figyelembe véve a régió adottságait meghatározza az alprogramokban kijelölt fejlesztési irányokat. A dokumentum turizmusfejlesztési célpiramisában, a szervezeti és mőködési feltételek javításának irányai között megjelenik az innováció támogatása. Az Észak-alföldi régió fejlesztésére közel 1,15 milliárd euró áll rendelkezésre a tervezési ciklusra, amelybıl kb. 18 % a turizmus fejlesztésére tervezhetı Turisztikai kereslet a régióban Az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma, Vendégek száma Vendégéjszaká k száma Átlagos tartózkodási idı (nap) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal I-XI. hó Belföld az elızı év %-ában 102,2 100,0 90,2 Külföld az elızı év %-ában 121,3 103,2 86,5 Összesen az elızı év %-ában 106,4 100,9 89,2 Belföld az elızı év %-ában 101,6 95,8 88,3 Külföld az elızı év %-ában 105,3 96,6 87,1 Összesen az elızı év %-ában 102,8 96,1 87,9 Belföld 2,8 2,6 2,6 az elızı év %-ában 100,0 92,9 96,3 Külföld 4,0 3,7 3,8 az elızı év %-ában 87,0 92,5 100,0 Összesen 3,1 2,9 2,9 az elızı év %-ában 96,9 93,6 100,0 6 Magyar Turizmus Zrt. Szolnoki Fıiskola [2006]: Az Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája

13 Az elmúlt 9 évet tekintve 2008-ban regisztrálták a legtöbb vendéget ( ) a régió kereskedelmi szálláshelyein, amellyel a negyedik legnépszerőbb hazai desztináció. Az vendégéjszaka ugyancsak a negyedik helyezést biztosítja a régiók versenyében. A hazai TOP 10 leglátogatottabb település listáján továbbra is helyet kap Hajdúszoboszló és Debrecen. A régió kistérségei közül éppen ezért a hajdúszoboszlói és a debreceni áll a legelıkelıbb helyen. A régióban mért átlagos tartózkodási idı 2,9 nap, amely a Balaton után (3,5 nap) a második legmagasabb. Az Észak-alföldi turisztikai régió 2008-ban a keresletet legjobban jellemzı mutató, a vendégéjszakák tekintetében 17,1 %-kal, a vendégforgalom tekintetében 8,1 %-kal részesedett Magyarország turizmusából (a KSH adatai szerint) elsı 11 hónapjának adatait vizsgálva láthatjuk, hogy az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyein regisztrált vendégek száma 10,8 %-kal, a vendégéjszakák száma pedig 12,9 %- kal csökkent. Az átlagos tartózkodási idı a vizsgált idıszakban megegyezett az elızı év azonos idıszakában mért átlagos tartózkodási idıvel. Megfigyelhetı, hogy mind a vendégek, mind a vendégéjszakák tekintetében a külföldi vendégek elmaradása nagyobb mértékő, mint a belföldi vendégeké. A külföldi vendégek tekintetében az Észak-alföldi régió legjelentısebb küldı országa a vendégéjszakákat tekintve még mindig Németország. Második helyen áll Lengyelország, azt követi Románia. Fontos megjegyezni, hogy a vendégek számát vizsgálva a felsorolt 3 ország sorrendje megfordul az utóbbi években megnıtt román turisták száma a régió kereskedelmi szálláshelyein, a lengyelek után a harmadik helyre szorítva vissza a német turistákat. 13

14 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtság az Észak-alföldi régióban, I-XI. hó Kapacitáskihasználtság Elızı év = 100 % Szoba Férıhely Szoba Férıhely Szálloda összesen 41,8 34,2 89,4 90,6 3*+4*+5*-os 43,0 35,6 90,3 91,2 ** 31,3 24,6 79,2 78,4 * 33,5 22,8 77,9 79,9 Gyógyszálló 56,9 49,9 93,3 90,2 Wellness szálló 43,3 37,4 87,9 89,2 Panzió 24,9 17,6 87,4 85,4 Turista- Ifjúsági szálló 20,9 14,5 97,0 106,3 Üdülıház 23,9 18,1 96,9 99,1 Kemping - 10,8-109,5 Összesen 35,3 22,6 89,5 94,0 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A fenti táblázat adatai alapján a régió kereskedelmi szálláshelyeinek kapacitáskihasználtsága alacsony, és az elızı év azonos idıszakához viszonyítva a turista- és ifjúsági szállók, valamint a kempingek férıhelyeinek kihasználtságát kivéve csökkenı tendenciát mutat. Legmagasabb kihasználtsággal a gyógy- és wellness szállók dolgoztak elsı 11 hónapjában. Kétségtelen, hogy a gazdasági válság következtében minden régióban meghatározó a költések, az utazásra fordított kiadások csökkenésének trendje. A belföldi turizmus (és a közeli országokba irányuló turizmus) számos európai országban egyelıre tartja magát, ami a vendégforgalmat illeti, de ezeket az utazásokat is csökkenı kiadások jellemzik. A városlátogatások és az egyéb rövid utazások azonban az átlagosnál jobban megszenvedik a válságot. Bizakodásra adnak okot a Regionális Operatív Program 2010-es kiemelt turisztikai beruházásai, amelyek megfelelı promócióval tovább növelhetik az Észak-Alföld vendégforgalmát. Ezek közé tartozik Hajdúszoboszló szenzációja, az Aqua-Palace Fedett Élményfürdı, a Nyíregyházi Állatpark legújabb beruházása, a Zöld Piramis és Ócenárium, Máriapócs és Nyírbátor összefogásával a Hit és Egészség elnevezéső projekt, valamint a tiszadobi Andrássy-kastély teljes felújítása. Továbbra is jelentıs fürdıfejlesztések és egyéb 14

15 attrakciófejlesztések elsısorban a kulturális turizmus területén, illetve további szálláshelyfejlesztések várhatók A régió korábbi turisztikai célú fejlesztései Az Észak-alföldi régió 2000 óta rendelkezik önálló, regionális Turisztikai Koncepcióval, és Fejlesztési Programmal. A koncepció olyan jövıképet vázol, amelyben a turizmus szervesen beépül a régió életébe, jelentıs tényezıje a gazdasági felzárkózásnak, az itt élı emberek életfeltételeinek javítása érdekében. A fenntarthatóság eléréséhez a turizmus tudatos fejlesztését helyezi elıtérbe, amely feltételezi a gazdasági elırelátást, a tervezést, a tervek ellenırzött megvalósulását, amihez felelıs intézményekre, felkészült szakemberekre, pénzügyi forrásokra, megfelelı jogi és közigazgatási szabályozásra, a fejlesztéseket irányító gazdasági ösztönzıkre, szakszerő térségi marketingre, és sokirányú együttmőködésre van szükség. A koncepció szerint a régió gazdasági felzárkózásának egyik alapvetı tényezıje a turizmus lehet. Az Észak-alföldi régió as idıszakra szóló Turizmusfejlesztési Stratégiája az alábbi jövıképet rajzolja meg: Komplex turisztikai kínálattal rendelkezı régió, melyben a turizmus fontos húzóágazat A dokumentumban megfogalmazott alábbi fejlesztési irányok a régió adottságait és lehetıségeit figyelembe véve kerültek megfogalmazásra: vonzerı és attrakciófejlesztésének fejlesztési irányai: a gyógy- és wellness turizmus, az üzleti- és a konferenciaturizmus, a Tiszai- (vízi) turizmus, az örökségturizmus, az öko-és a falusi turizmus valamint a golfturizmus. A fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés irányai: szálláshelyek kínálatának bıvítése, a vendéglátás mennyiségi és minıségi feltételeinek javítása, a közlekedési helyzet és elérhetıség javítása, turistabarát környezet kialakítása. A régiós turisztikai marketing tevékenység fejlesztési irányai: kommunikációs stratégia kidolgozása, régiómarketing eszközök fejlesztése, turisztikai információs szolgáltatások fejlesztése, turisztikai márkaképzés támogatása, turisztikai háttérkutatások. 7 Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság [2009]: Marketingterv

16 Szervezeti és mőködési feltételek javításának irányai: humán erıforrások fejlesztése, információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése, turisztikai szervezetek és hálózatok, határos régiókkal való turisztikai hálózati rendszer kialakítása, interdiszciplináris területek, innováció támogatása. Az új turisztikai termékek létrehozását célzó alprogramok, intézkedések elsısorban a magánszektor fejlesztését célozzák meg, a fejlesztések többsége a magánszektorban kerül megvalósításra. Az elmúlt évek fejlesztéseinek finanszírozására közpénzbıl és magánforrásból egyaránt jelentıs összegeket fordítottak. A források rendkívül széles köre (különbözı megyei, regionális, nemzeti és EU-s pályázatok vissza nem térítendı támogatások, kamattámogatás, hitel, magánforrások) miatt a teljesség igénye nélkül kínálkozik lehetıség a megvalósult beruházások számba vételére. Elmondható, hogy a régió kiaknázható adottságait, lehetıségeit figyelembe vevı, tervszerő és gazdaságilag fenntartható turisztikai fejlesztések történtek. A régióban páratlan gazdagságban elıforduló gyógyhatású termálvizekre alapozott beruházások jelentették a legnagyobb jelentıségő termékfejlesztést, köszönhetıen a Széchenyi Terv egészségturisztikai pályázatain történı sikeres regionális szerepléseknek. A régióban a terv keretében benyújtott és elnyert támogatások kétharmada (66%) termálfürdık, gyógyvizek fejlesztéséhez kapcsolódott, döntıen Hajdú-Bihar megyében. Az alábbiakban összeszedtük a régió elmúlt években megkezdett ill. megvalósult turisztikai fejlesztéseit, beruházásait 8 : ben megújult a Hajdúszoboszlói Gyógy- és Strandfürdı. A strandfürdı 30 hektáros fürdıparkkal, csónakázótóval, óriáscsúszdával, hullám- és pezsgımedencével, strandröplabda pályával, 50 méteres úszómedencével, új vízi szórakoztató centrummal, az Aquaparkkal és színes strandprogramokkal áll a nyári fürdızık rendelkezésére. A kibıvített strand egyik új szenzációja a pálmafákkal övezett mediterrán tengerpart. A kristálytiszta, hullámzó viző óriásmedence homokos partján kalózhajó és világítótorony nyújt egyedülálló látványt. Megújult és kibıvült Magyarország elsı csúszdaparkja is, ahol 8 Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 16

17 attraktív élménymedence (kisebb csúszdák, mászókák, állatfigurák, interaktív játékok), és immár kilenc pályával, közöttük a fı attrakciónak számító Black Hole és Crazy River Twister típusú csúszdákkal várják a csobbanás szerelmeseit. A termálfürdıben a gyógykezelések széles skálája, fedett és nyitott a fejlesztés során teljesen megújult - medencék várják a gyógyulni, regenerálódni vágyókat. Az egész évben nyitva tartó Túrkevei Gyógyfürdı a évi beruházásoknak köszönhetıen termálmedencével, felújított úszómedencével, új élménymedencével és gyermekmedencével várja a pihenni és gyógyulni vágyókat október 1-jén nyílt meg a Hunguest Hotel Aqua-Sol**** Hajdúszoboszlón. 142 db kétágyas szobában várja a vendégeket (254 fı), emellett mozgáskorlátozottak számára is kialakítottak néhány szobát. A szálloda saját medencével, szaunával, gızkabinnal, pezsgıfürdıvel és közvetlen kapcsolattal rendelkezik a városi gyógyfürdıhöz júliusában adták át a debreceni Hotel Platánt****. Jelenleg A szállodában 34 db kétágyas szoba áll a vendégek rendelkezésére, közte speciálisan felszerelt, mozgáskorlátozott vendégek számára kialakított szobákkal júniusától fogadja vendégeit a szolnoki Garden Hotel**** a Tiszaligetben. A szállodában 44 kétágyas szoba és 2 lakosztály van, emellett 150 személyes étterem, sörözı, terasz, 50 fıs reggeliztetı, 150 fıs konferenciaterem, valamint szauna, szolárium, masszázs-, pedikőr- és manikőrszalon várja a vendégeket. Szolnok belvárosának legszebb részén, a Tisza-parton, építészeti remekmővek szomszédságában, hangulatos utcában, a városközpont közvetlen közelében 2002 májusában nyitotta meg kapuit a Sóház Hotel***. A szálloda 12 igényesen kialakított apartmanszobát kínál, mely egyidejőleg 32 fı elhelyezését teszi lehetıvé Debrecenben csaknem 2 milliárd forintos beruházásnak köszönhetıen 2003 nyarától új mediterrán élményfürdı, az Aquaticum fogadja a vendégeket. A közel 5 ezer négyzetméteren kialakított fedett élményközpont az alábbi szolgáltatásokkal várja a pihenni vágyókat: hullám-úszó-játszó medencetér, pezsgıfürdı, dögönyözı vízsugár, sodrómedence, barlangfürdı vízeséssel, sodróbarlangfürdı, víz alatti masszázs, 11 gyermekcsúszda 5 csobbanó medencével. 17

18 Bıvült a gyógyfürdı Hajdúnánáson május 1-én adták át az új sportmedencét, 2 db tanmedencét, 2 db gyógymedencét (vízsugarak, dögönyözı), pancsolómedencét vízgombával. Megnyílt a püspökladányi új gyógykomplexum. A Városi Strand- és Termálfürdı területén található gyógykomplexum szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a nagyközönség elıtt. Fedett gyógymedence, szauna, sóbarlang, szolárium és kondicionáló terem várja a vendégeket, akik a gyógyszolgáltatások sorát is igénybe vehetik: rendelkezésükre áll merülıkád, iszap- és elektromos kezelı, súlyfürdı és masszázs. A szolnoki Tiszaligeti Termál- és Strandfürdı 2003 júniusától megújulva várja vendégeit. Hidegvizes strandmedence, termál-, gyermek-, úszómedence átalakítása, felújítása mellett vadonatúj csúszdapark épült. Fekete lyuk, kamikaze, rámpa, kétpályás multicsúszda, illetve mini csúszda várja a kikapcsolódni vágyókat. A Cserkeszılıi Gyógyfürdı évrıl-évre dinamikusan fejlıdik: látványmedence, tanmedence, hullámmedence, új téli fedett fürdırész várja a pihenni vágyókat a megújult fürdıben. Látogatottsága rohamosan emelkedik, a mozgásszervi- és nıgyógyászati betegségekben szenvedık közkedvelt gyógyhelye május 1-re elkészült a hullámfürdı, június 1-re az új öltözı és a vizes blokk. Az öltözı feletti emeletrészen alakították ki az új gyógyászati centrumot, melyben gyógymasszázs, vízalatti vízsugármasszázs, iszapkezelés, fizikoterápia, súlyfürdı és gyógytorna medence kap helyet május 1-jén átadták a 257 m 2 alapterülető új gyógymedencét és gyógyászati részleget. A fiatalabb generációkat többpályás csúszdapark várja. Augusztusban ponyvacsúszdával bıvült a kínálat nyarán speciális tetıszerkezetet kapott a Cserkeszılıi Gyógyfürdı legújabb medencéje. A nyitható oldalú létesítményhez most egy különleges, télen főthetı folyosót is építenek a szakemberek, összekötve a fürdı fedett medencéit és a gyógyászati centrumot. Az új, fedett medencén kívül a régi téli fürdıbe is főtött átjárón keresztül jutnak majd el a fürdızık, ami jelentısen növeli a hideg évszakokban a szolgáltatások komfortját, ráadásul gyakorlatilag az év 365 napjára kitolja a szezont. Bıvült a nyíregyházi szálláskínálat is: 2003 nyarán új panzió nyílt a nyíregyházi Verba Tanyán, amelyhez 4,5 hektáros horgásztó és lovarda is tartozik. A panzióban 2 ágyas zuhanyzós szobák találhatók, és melegkonyhás étterem is mőködik. A horgásztó mellett kisebb-nagyobb társaságok befogadására alkalmas fedett filagóriák várják a vendégeket. 18

19 A lovaglást kedvelık télen 800 négyzetméteres fedett lovardában, jó idı esetén szabadtéri épített gyakorló és versenypályán hódolhatnak szenvedélyüknek június 1-jén megnyílt a tivadari Református Ifjúsági Konferencia-és Üdülıközpont. A falu fıutcáján, a mőemlék jellegő református templommal szemben található üdülıközpont a kiépített szabad strandtól alig néhány száz méterre található és stílusában harmonikusan illeszkedik a beregi falu parasztházai és lakóépületei közé. A két különálló épületrészben 2, 3, 4, 5 és 8 ágyas szobákban 48 férıhely van, minden szobához külön fürdıszoba tartozik. Az épületegyüttesben emellett 50 fıs közösségi- és különterem is található május 29-én adták át a baktalórántházi felújított és kibıvített Fenyves Csárdát és Panziót. Az épület eredetileg is vendéglátóhelynek épült, 1963-óta folyamatosan áll a vendégek szolgálatára. A nyíregyházi Sóstógyógyfürdın megújult a Krúdy Vigadó. Az 1911-ben eklektikus stílusban épült Vigadóban elıször a 800 négyzetméteres, nagyrészt fedett teraszt adták át május közepén, majd június 20-án megnyitották az ezer ember befogadására alkalmas földszinti termeket is. A középsı szint dísztermét július elsı felében adták át. A teljes nyitás augusztus 15-én történt, ekkor már a második emeleti éjszakai szórakoztató klub is megkezdte mőködését ban újabb látványossággal bıvült a 24 hektáros Nyíregyházi Állatpark, megnyílt a Sarkvidéki Panoráma, mely egyedülálló az országban. Öt kontinens több mint 150-féle állatfajának közel ezer egyede él itt, természetes élıhelyüknek megfelelı környezetben. A beruházás 100 millió forintból valósult meg. Nemcsak Debrecen és az Észak-alföldi régió, hanem egész Kelet-Magyarország turistaforgalmának emelkedését jelentheti a Debreceni Repülıtér, amit a Magyar Kormány december 29-én nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülıtérré minısítette. A repülésbiztonság növelése érdekében egy nagyon fontos elırelépés, hogy a év folyamán átadásra került a Debreceni Repülıtéren Magyarország egyik legkorszerőbb ILS berendezése, a hozzá tartozó bevezetı fénysorral, szegélyfényekkel. A schengeni normáknak megfelelı fogadóépület elkészült, az utasváró korszerő mőszaki kiszolgáló eszközökkel, utasbiztonsági berendezésekkel történı felszerelése megtörtént. A futópályák és gurulóutak folyamatos fejlesztés alatt állnak. 19

20 május 1-jén nyitotta meg kapuit a félmilliárd forintból felújított, 6 medencével kibıvített kisvárdai gyógy- és élményfürdı. A beruházás során úszómedencét csúszdavárral, gyermekmedencét, vízgombát, vízköpıt, élménymedencét sodrófolyosóval, masszázs elemekkel, dögönyözıvel, csúszdavárral, és hullámmedencét alakítottak ki. A hajdúböszörményi fürdıben május 1-jén újabb medencéket adtak át. A beruházás teljes egészében önerıbıl, 23,9 millió forintból valósult meg. A fejlesztés eredményeképpen a fürdı fı befogadására alkalmas július végén új, négycsillagos szálláshely nyílt meg Hotel Bibic néven Nyíregyháza-Sóstóhegyen. A vendégek igénybe vehetik a 100 fıs étterem szolgáltatásait, kondicionáló termet, szoláriumot, valamint horgászásra is van lehetıség a Tüskevár tóban. Szeptember 1-jén nyílt meg a kaszinó, szeptember 15-tıl pedig bowling pálya is a vendégek rendelkezésére áll. További két új panzió nyílt Nyíregyházán. A Siesta Panzió Sóstógyógyfürdın 8 klimatizált szobával, mediterrán pihenı udvarral, játszótérrel várja a vendégeket, míg a hét szobás Váci Panzió Nyíregyházán, a Váci Mihály úton nyitotta meg kapuit. Szeptember 10-én átadták Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdın a Hotel Szinbádot***. Az Alföld egyetlen reneszánsz kori kastélya Vaja község központjában - a Vay Ádám Múzeumnak ad helyet, mely 2004 tavaszától várja a látogatókat októberében nyitotta meg kapuit a nyíregyházi új fedett élményfürdı. A fürdıkomplexum megvalósításának helyszíne Sóstógyógyfürdı, a Nyíregyháza központjától 6 km-re fekvı fürdıhely. A Parkfürdı területén belül az élményfürdı létesítmény telke 1,7 hektárt foglal el. A beruházás eredményeként a jelenlegi szabadtéri Parkfürdı továbbfejlesztése valósult meg, egy új, fedett, egész évben üzemelı élményfürdı létesítésével, mely a meglévı szolgáltatásokat kiegészítve egész évben biztosítja a termálvízre és természetes gyógymódokra alapozott prevenciós, egészségmegırzési-, wellness szolgáltatásokat júniusában került átadásra Hajdúböszörményben a négycsillagos CASTRUM Thermal Camping. A 600 fı befogadására alkalmas füves kemping apartmannal, saját parkolóval, hideg - melegvizes zuhanyzóval, étkezési lehetıséggel várja a látogatókat. A 20

21 tiszta levegıre, szép környezetre vágyók nyugodt, csendes, családias kempinget találnak a Bocskai gyógyfürdı szomszédságában. A XXI. század igényeit kielégítı topkemping áll a vendégek rendelkezésére június 24. óta Martfőn, közvetlenül a Tisza-parton. A sátorozók részére mintegy 50 sátor felállítására van lehetıség, a lakókocsival érkezık részére pedig 61 db sövénykerítéssel elválasztott terület áll rendelkezésre. A 4*-os gyógykemping területén 7 db bungaló, és 5 db jól felszerelt apartman várja a vendégeket. A komplexumban bowling pálya, drinkbár, internet kávézó, könyvtár, játszószoba, és az egészséges életmódhoz elengedhetetlen szolgáltatások masszázs, infraszauna, szolárium, fény- és mágnesterápia járulnak hozzá a vendégek teljes körő kikapcsolódásához. Hajdúszoboszlón a Hungarospa Termál Hotel 2005 szeptemberében nyitotta meg kapuit: A Hungarospa Termál Hotel*** csendes, nyugodt környezetben, Európa legnagyobb fürdıkomplexumának területén fekszik, közvetlen átjárás biztosított a 30 hektáros területen elterülı gyönyörően parkosított strandfürdıbe. A szálloda vendégei igénybe vehetik a fürdıkomplexum szolgáltatásait: a strandfürdı 13 medencéjét - köztük a mediterrán tengerpartot-, az uszodát, a gyógyfürdıt valamint térítési díj ellenében az Aquaparkot tavaszán nyitott meg Szolnokon a Tiszaligetben a teljesen felújított Liget Hotel (volt Touring Hotel), amely 3 csillagos kategóriában 2 ágyas szobákban, 66 férıhellyel, mozgáskorlátozottak részére is kialakított szobával, éttermi szolgáltatással, konferenciatermekkel, látványterasszal a Szolnoki Fıiskola tanszállodája. Hajdúnánáson, 2004 július 1-jétıl várja a vendégeket a gyógyfürdı közelében fekvı Termálpanzió. A 8 szobát és egy lakosztályt magába foglaló szálláshely a magasabb igényő nyugdíjasok, üzletemberek, kisebb családok igényeit igyekszik kielégíteni. Balmaz néven 3+ csillagos szálloda nyílt Balmazújvároson. A Debrecentıl mindössze 20 kilométer távolságra, a Hortobágy Nemzeti Park területén lévı városban, a Termálfürdı közvetlen szomszédságában épült fel a háromszintes hotel, amelyben 37 légkondicionálással ellátott szoba (31 kétágyas, 3 egyágyas, 2 négyágyas és 1 lakosztály), fõs konferenciaterem, személyes étterem, 6 pályás bowling- és 2 sqwuashpálya, valamint elektronikus kaszinó is található. 21

22 A Széchenyi Turizmusfejlesztési Program, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv részét képezı Regionális Operatív Program támogatásával a Hortobágyi Nemzeti Park fejlesztései között központi szerepet betöltı és régen várt beruházás valósult meg a Hortobágyi Látogatóközpont létrejöttével. A nemzeti park bemutató-épülete szintén 2006-ban nyitotta meg kapuit a látogatók elıtt. A Regionális Operatív Program támogatásával a híres hortobágyi Pásztormúzeum sokak által már ismert, a pusztai élet sajátosságait és kulturális elemeit felvonultató kiállítása is megújult. Szintén a Regionális Operatív Program támogatásával újulhatott meg a Látogatóközponthoz tematikailag szorosan kötıdı, annak közelében található Körszín. A Széchenyi Turizmusfejlesztési Program és a Nemzeti Fejlesztési Terv részét képezı Regionális Operatív Program támogatásával a Hortobágy-halastavi bemutatóterület kisvasútjának rekonstrukciója, valamint a korábbi bemutatóösvény tábláinak és madárles rendszerének felújítása valósult meg 2006-ra. A Széchenyi Turizmusfejlesztési Program és a Nemzeti Fejlesztési Terv részét képezı Regionális Operatív Program támogatásával 2006-ban kezdıdött meg a hortobágyi idegenforgalmi központhoz legközelebb esı bemutatóterület, a Malomházi bemutatóterület kialakítása. A terület a Nemzeti Park összes jellemzı tájképi együttesét tartalmazva (nyíltfüves puszta, folyó parti galériaerdı, sziki erdıssztyepp maradvány, tó) a Pusztára egykor jellemzı nagy testő patás állatokat, valamint a vadonélı madárfaunát igyekszik bemutatni a terepi bemutatás modern eszközeinek felhasználásával. A Nemzeti Fejlesztési Terv részét képezı Regionális Operatív Program támogatásával valósult meg a Hortobágyi Nemzeti Park két legrégebbi bemutatóterületének, a Szálkahalmi és Egyek-Pusztakócsi bemutatóterületnek a fejlesztése is. Bátorligeti İsláp Természetvédelmi Területen az İslápmúzeum 2006-tól teljesen megújult, kétnyelvő (angol-magyar) kiállítással várja a látogatókat. A régió egyik legnagyobb turisztikai beruházásaként számom tartott debreceni Konferencia Központot, amely méretét tekintve Kelet-Magyarország legnagyobb ilyen típusú létesítménye, 2006 tavaszán adták át. Az új komplexum három részbıl áll: konferencia központ, 140 szobás négycsillagos szálloda, étterem és drink bár, irodaház. A három egység átriumokkal kapcsolódik egymáshoz. A Konferencia Központ központi részét képezi a 750 fıs nagyterem, amelyet kiegészít 8 db 100 személyes helyiség. A nagyterem és a 100 fıs termek flexibilis felfelé mozgó falaikkal összenyithatóvá 22

23 válnak, így 1250 fıs rendezvények megrendezésére is alkalmas a terület. Mindezekhez szervesen kapcsolódik még egy 300 férıhelyes bálterem, amely az elıcsarnokkal összenyitva bálok, koncertek, konferenciák megrendezésére is alkalmas. A rendezvényekhez megfelelı stabil és mobil paravánrendszer biztosítja a természetes és helyi megvilágítás mellett a kiállított tárgyak, mővek vizuális élvezetét, így a létesítmény egyes helyiségei, és az elıcsarnok nagyszerő helyszínt biztosít különféle kiállításoknak, vásároknak. Elkészült a Bocskai Gyógyfürdı Hajdúböszörményben, a több mint 400 millió forintos beruházást december 22-én együtt adta át Kiss Attila, a város jelenlegi, és Kathiné Juhász Ildikó, Hajdúböszörmény volt polgármestere. A hét új medencét és szaunákat is magába foglaló gyógyfürdı 369 millió forintba került, amihez 70 millió forintos támogatást az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács biztosított a területfejlesztési célelıirányzatból. A fürdıt a debreceni Neviép Kft. építette, amely nyílt közbeszerzési eljárás során négy pályázó közül nyerte el a munkát. A helyi városgazdálkodási kft. pedig további 60 millió forintos költséggel készítette el a fürdıhöz kapcsolódó öltözıket. Ezzel befejezıdött a fürdıfejlesztés három üteme, amelynek korábbi szakaszaiban két szabadtéri strandmedence, egy uszoda, valamint a kemping készült el. Hajdúböszörményben távlati terveket fogalmaztak meg a fürdıkomplexum továbbfejlesztésére: ebben panzió- és szállodaépítés, valamint élményfürdı is szerepelnek Újabb fejlesztéseket valósított meg a Debreceni Nemzetközi Repülıtér üzemeltetıje, az Airport-Debrecen Kft. a debreceni légikikötıben. Folytatódott a parkolók bıvítése, a 369 személygépkocsi és 16 busz várakozását biztosító parkolót térítésmentesen használhatják a Debrecenbıl utazók, illetve az oda érkezık. Az utasparkoló mellett 2007 nyarára elkészült a szolgálati parkoló is, mely 61 gépkocsi befogadására alkalmas. Tovább folytatódott a repülıtér biztonsági rendszerének kiépítése is. Az utasterminált a jövıben egy rövidebb bekötıúton érhetik el az utazni vágyók, megkezdték a bekötıút építését, amely jelentısen lerövidíti a reptéri utat. Elbontották azokat a hangárokat, melyek az új bejárat kialakítását akadályozták, folyamatos a terület rendezése. A Hotel Kálvin márciusi, teljes körő felújítása után április 15-tıl hivatalosan is a Best Western International tagja lett. Új recepciós pult, megszépült lobby, komplex szolgáltatásokat nyújtó business sarok (PC, internet, nyomtatási- és faxolási lehetıség, stb.) várja a vendégeket. Valamennyi szoba és fürdıszoba is megszépült. A szobákba 23

24 black-out sötétítı függönyök kerültek, az ágyakat ágystóla díszíti és védi, a teret pedig új világítás teszi hangulatossá és otthonossá. A vendégek kényelmét szolgáló új szolgáltatások: a szobákban ingyenes vezeték nélküli internet kapcsolat, speciális kávé- és tea bekészítés, hajszárító a fürdıszobában. A szállodai fejlesztések és standard-ek megvalósulásának ellenırzésén túl, az alkalmazottak képzésére is sor került. A hotel június 25-tıl foglalhatóvá vált a világ legnagyobb szállodaláncának rendszerén keresztül is. Átadták a Hortobágyi Nemzeti Park új látogatóközpontját és erdei iskoláját. Az épületet a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával húzták fel 300 millió forintból. 10 mőhelyben 20 régi kézmőves mesterséggel ismerkedhetnek meg itt a látogatók, de a hortobágyi pusztai életet és az élıvilág gazdagságát bemutató kiállítások, valamint oktató és konferenciaközpontok is helyet kaptak az épületben. Az erdei iskola természetvédelmi és kézmőves táborokhoz adhat helyet. A Martfői Egészség és Rekreációs Központ beruházás második lépéseként július 11-én tartották a háromcsillagos Termálhotel Martfő ünnepélyes megnyitóját. Az 500 millió forintos beruházás eredményeként (ebbıl 200 millió forint ROP-os támogatás, a többi saját forrás) megnyíló szálloda 44 szobával és 100 ággyal fogad vendégeket, a szobatípusok között található standard kétágyas, négyágyas és superior. A szobák közül 4 akadálymentesített. Mivel nagy hangsúlyt kívántak fektetni a családos vendégekre, a szobák többsége egybenyitható. Amíg nem készül el a projekt harmadik fázisát jelentı fürdı, a rendezvényekre fókuszálnak, ehhez 70 fıs konferenciaterem és 100 fıs, nemzetközi konyhát kínáló étterem áll rendelkezésére. Cserkeszılın elkészült az ország elsı BOCHNIA-i gyógysóból bányászott Gyógy Sóbarlangja. A gyógy- sóbarlang szimulálja a földalatti sóbarlangok mikroklímáját. A falai, a mennyezete és a padozata só- réteggel borított. Ökoturisztikai játszóteret és turista úthálózatot adtak át Szolnokon, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari (Nefag) Zrt. Szolnoki Erdészetének parkerdıjében, a Széchenyilakótelep mellett. A 125 hektáros erdıben játszóteret, esıbeállókat, sétáló, kerékpáros és lovas utat építettek ki, a csoportos látogatókra gondolva pedig buszparkolókat építettek ki. Uniós elıírásoknak megfelelı, akácfából készült eszközökkel felszerelt játszótér, tanösvény, tájba illı erdei iskola létesült. A most átadott területen júniustól november végéig tartottak a munkálatok. 24

25 2008 Aqua-Spa**** Konferencia & Wellness Hotel néven nyitotta meg kapuit az Aqua- Lux*** Wellness Hotelt is birtokló Szarvas Lux Kft. beruházásában, részben uniós finanszírozással felépült szálloda Cserkeszılın. A klimatizált szálláshelyen 17 kétágyas szobát alakítottak ki, a szálloda mögötti 1 hektáros területen további 16, 4+2 személyes, internet kapcsolattal és szobaszéffel is ellátott luxus vendégház készült el, ezzel a komplexum összesen száz vendég fogadására alkalmas. A szálloda konferenciaközpontja a település és vonzáskörzetének megnövekedett rendezvényigényét is kiszolgálja. Ennek érdekében a legfelsı, konferenciaszinten 290 négyzetméteres, három részre szekcionálható, természetes megvilágítású, megfelelı technikai berendezésekkel felszerelt konferencia-, illetve egy 49 négyzetméteres tréningtermet létesítettek, mellettük a kávészünetek lebonyolítására alkalmas konferencia-lobby és egy drinkbár is helyet kapott. A közel 600 milliós beruházással felépült új hotel a konferencia- és corporate vendégkörön kívül a magas minıségő wellness szolgáltatásokat keresı belföldi egyéni vendégekre is számít. İket a beltéri élménymedence, finn, bio- és infraszauna mellett többféle masszázs, kozmetika, pedikőr és manikőr szolgáltatás várja. Debrecenben Hotel Divinus néven megnyitották Kelet-Magyaroszág elsı ötcsillagos szállodáját. A 150 szobával, 29 teraszos apartmannal, 2 étteremmel, konferencia- és wellness-kapacitásokkal rendelkezı hotel egyediségét az ún. selfness szolgáltatás adja. Új helyen fogadja az Aquaticum Debrecen Termál és Wellness Hotel**** Wellness Szigete a vendégeket. A hotel harmadik emeleti elıterében új wellness-recepciót és hat teljesen új kezelıt alakítottak ki, így világosabb, színvilágában a mediterrán hangulatot idézı helyiségekben tudják végezni a kezeléseket. Az átalakítás oka, hogy az eddig üzemelı négy kezelı szőknek bizonyult, hiszen a több mint 70-féle wellness-kezelésre az elmúlt egy évben egyre nagyobb igény mutatkozott. A kezeléseket a masszırök és természetgyógyászok a négy új masszázshelyiségben, egy speciális wellnessarckezelésekre kialakított szobában és a kétszemélyes káddal kialakított wellnessfürdıben végzik. Ezzel egyidejőleg a fitneszterem is új helyre, a wellness sziget közvetlen közelébe költözött. A gyermekjátszó is új helyet kapott, ahol a gyermekek nagyobb helyen és új játékokkal játszhatnak. Kulturált körülmények között fogadhatja vendégeit a tiszaföldvári fürdı. A helyi víz- és csatornamő kft. kezelésében lévı létesítményben új öltözı épült, amely télen is üzemel. 25

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2011. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRİL

TÁJÉKOZTATÓ A 2011. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRİL TÁJÉKOZTATÓ A 2011. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRİL Nyugdíjasklubok és Idısek Életet az éveknek Országos Szövetsége (Budapest, 1053 Királyi Pál u. 20. I/3., tel/fax: 06/1/327-0118, email: nyugszov@hu.inter.net)

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1 A desztináció menedzsment napjainkban... 6 2.1.1

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı

Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı Magyarország Alaptörvényének 38. cikke rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Ph.D. értekezés tézisei A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése Máté Andrea PÉCS, 2007 A doktori program

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu K Ö Z L E M É N Y Sárospatak Város Önkormányzat Gazdasági Programjának

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2011. március 30. (szerda) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s

M E G H Í V Ó. 2011. március 30. (szerda) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Sárospatak, 2009. június

Sárospatak, 2009. június Javaslatok a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) létrehozásához szükséges döntésekre és változásokra, a TDM-szervezet létrehozására kiírt pályázat feltételeinek megfelelıen Javaslattevı: Marcziné

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

VULKÁN-FÜRDİ C E L L D Ö M Ö L K

VULKÁN-FÜRDİ C E L L D Ö M Ö L K VULKÁN-FÜRDİ C E L L D Ö M Ö L K Az egészségturizmus gyors növekedése világszerte megfigyelhetı jelenség. Az egészséges életmód társadalmi felértékelıdése és általános terjedése következtében a hagyományos

Részletesebben

Természeti erıforrások, környezeti állapot

Természeti erıforrások, környezeti állapot Természeti erıforrások, környezeti állapot Változatos és vonzó természeti környezet Bakony hegység, Bakonyalja, Somló-hegy, Kisalföld, Marcal mente Sajátos klíma és talajadottságok a térség bizonyos területein

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Elızetes Megvalósíthatósági Készítette: 2005. október T A R T A L O M J E G Y Z É K Bevezetés 3 Elızmények 3

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Gyógyhelyfejlesztési Stratégia Hajdúszoboszló

Gyógyhelyfejlesztési Stratégia Hajdúszoboszló Gyógyhelyfejlesztési Stratégia Hajdúszoboszló 2015. szeptember Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Helyzetelemzés... 5 Kereslet-kínálat elemzése... 5 Célcsoport elemzés... 6 Fő attrakció (fürdő),

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából

a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából készítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Helyzetértékelés 4 2.1. Földrajz

Részletesebben

Környezet és energia Operatív Program

Környezet és energia Operatív Program Környezet és energia Operatív Program 5. prioritás: Hatékony energiafelhasználás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program Akcióterve (2009-2010)

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program Akcióterve (2009-2010) Jász-Nagykun-Szolnok Területfejlesztési Program Akcióterve (2009-2010) Készítette: Jász- Nagykun-Szolnok Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Szolnok 2009. június Elfogadta a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK VELENCEI-TÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI TERVEZÉS ALAPJAINAK VIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ 2009 VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Velencei-tó tó a 1117/2005. (XII.

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft)

Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) 1. Gyermekintézmények fejlesztések TOP 1.4 2. Városi fókuszú településfejlesztés TOP 2.1 3. Turizmusfejlesztés TOP 2.2 4. Települési közlekedésfejlesztés TOP 3.1 III. Jászapáti Járás Térségfejlesztésfejlesztési

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2007. I. félévi gazdálkodásáról

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2007. I. félévi gazdálkodásáról KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1218/2007. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. szeptember 27-ei ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, FEJLESZTÉSI RENDSZERE Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

Elıadó: Ribányi József polgármester. Tisztelt Képviselı-testület!

Elıadó: Ribányi József polgármester. Tisztelt Képviselı-testület! - 1 - A 2011. augusztus 31-ei képviselı-testületi ülés II. számú napirendi pontja: Tájékoztató a Városi Önkormányzat 2011. évi költségvetésének elsı félévi végrehajtásáról. Elıadó: Ribányi József polgármester

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen 1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék

MEZŐFÖLDI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 5 1. A világturizmus alakulása, prognózisok, világtrendek... 5 2. Magyarország turizmusa... 7 3. A Közép-Dunántúli Régió turizmusa... 9 4. Fejér megye

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa Egy szakmai életút eredményei és helyszínei HELYZETKÉP AZ ALFÖLDÖN TURISZTIKAI PROJEKTEKET TERVEZETT TELEPÜLÉSEKRŐL Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa E-mail: l.csordas@freemail.hu A turizmus

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata Salgótarján, Kassai Sor 2. Tel.: 32/423-227, 423-228 Fax: 32/423-238 E-mail: oigsz@mail.globonet.hu T á j é k o z t a t ó a közoktatási intézmények takarítási,

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

1.)Tevékenységünk, történetünk:

1.)Tevékenységünk, történetünk: 1.)Tevékenységünk, történetünk: AZ ÉV HR CSAPATA 2008 A Zalakerámia Zrt. tevékenysége fal- és padló-burkolólapok, dekorelemek gyártása, valamint kül- és belföldi forgalmazása, továbbá a saját tulajdonban

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

1.A rendelet hatálya. 1.. A rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatra és költségvetési szervére.

1.A rendelet hatálya. 1.. A rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatra és költségvetési szervére. Tengelic Község Önkormányzata Képviselı-testületének 7./2011 (IV.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról. Tengelic Község Önkormányzata Képviselı-testülete

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben