Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Pedagógiai Programja Pedagógiai Program 0
1.INTÉZMÉNYI ADATOK 1.1 Alapadatok Hivatalos neve: Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Székhelye: 4562 Vaja, Leiningen út 1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Típusa: általános iskola OM azonosító: 033532 1.2 Köznevelési és egyéb alapfeladat általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) integrációs felkészítés Iskola maximális létszáma: 450 fő Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 1.3 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Helyrajzi száma: 2 Hasznos alapterülete: bruttó 3218 m 2 Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Vaja Város Önkormányzata Működtető székhelye: 4562 Vaja, Damjanich út 71. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 1
2. JOGSZABÁLYOK az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról 2
3. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Iskolatörténet Iskolánk alapításának pontos ideje a történelem homályába vész. Az első, az iskola létezését bizonyító írásos forrás a Debreceni Református Kollégium levéltárában található. Az 1649-ből származó díjlevél-töredék a vajai iskolamesternek fizetendő járandóságokat sorolja fel. Ennek alapján állíthatjuk, hogy 1649-ben Vaján már működött iskola, melynek fennállását 1999-ben ünnepeltük. Ekkor volt iskolánk bizonyítható létezésének 350. évfordulója. Az első iskolamester neve 1680-ból származik. 1795-től folyamatosan ismerjük a vajai tanítók névsorát. A tanulók létszámára vonatkozó első adat 1800-ból való. Ekkor 22 fiú és 29 leány járt a vajai iskolába. Az első ismert iskolaépület, egybeépítve a tanítói lakással a református templom előtt, a mai Vay Ádám síremlék helyén állt. Lebontására 1906-ban került sor, amikor Vay Ádám hamvait Danzigból (Gdansk) hazaszállították és a Vay család a templom előtt akart méltó síremléket állíttatni. A lebontott iskola helyett újat az akkori községházához (ma egészségház) közeli telken építettek. Ezt megelőzően 1898-ban épült a jelenlegi egészségügyi központtal szemben egy tanítói lakás és egy tanterem. 1914-ben újabb tanterem és tanítói lakás épült, melyet a két világháború között még két tanterem és tanítói lakás követett. Az iskola kezelője, fenntartója a református egyház volt. A református iskolában felekezetre való tekintet nélkül járhattak a vajai gyerekek. A nem református vallású gyerekek szüleinek iskola-fenntartási hozzájárulást kellett fizetniük. A község lakosságának nagy része református volt, de beköltözések folytán emelkedett a más felekezetűek, főleg a római katolikusok száma. 1936-ban a római katolikusok saját iskolát és tanítói lakást építettek az Aulich utcában. Az egyházi iskolákat, így a vajai református és katolikus iskolát is, 1948-ban államosították. A tanulók létszámának növekedése, a 8 osztályos oktatás bevezetése miatt a meglévő tantermek mellé szükségtantermeket is igénybe kellett venni. Tanultak a gyerekek a községháza egyik helyiségében és várkastély két emeleti tantermében is. A napközi otthon a várkastély földszinti termében volt elhelyezve. A községben lévő iskola mellett tagiskola 3
működött a Rákóczi-tanyán és a Boglyatanyán. Itt összevont osztályokban folyt a tanítás. A tanteremgondokat az 1961/62-ben a templom mellett felépített 2 hat-hat tanteremből álló épület oldotta meg. Az un. " B " épület 1976-ban új szárnnyal bővült, melyben vizesblokkot és 5 tantermet hoztak létre. 1982-ben épült a konyha és étterem, valamint a tornaterem. 1994-ben az 1962-ben épült két épületen tetőtér beépítést végeztek. Ez után 26 tanteremmel rendelkezett iskolánk. Az utolsó építkezés 2002-ben történt. A C épületet teljesen felújították és 5 tanteremmel, valamint 2 vizesblokkal bővítették. Jelenleg 31 tanterem áll a nevelő oktató munka szolgálatára. 1967-től az intézmény Általános Iskola és Diákotthon néven működött, mert a Vay Ádám Múzeum melletti un. kiskastélyban a környező tanyákon élő gyerekek számára diákotthont alakítottak ki. A diákotthon fénykorát az 1970-es években élte, ekkor 120-nál is több tanyai gyerek lakott itt. Az 1990-es évek elejére a tanyákról sokan beköltöztek a közeli falvakba, a Vajához tartozó Rákóczi - tanyai gyerekeket pedig naponta iskolabusz szállítja az iskolába és haza, ezért a diákotthon eredeti funkciója megszűnt. 1982-91 között az intézmény Általános Művelődési Központ volt, mert közös irányítás alá helyezték az iskolát, a diákotthont, a művelődési házat, a könyvtárt. Ezt a szervezetet 1991-ben az Önkormányzat megszüntette, a művelődési ház és a könyvtár önálló intézmény lett, de 1996-ban a könyvtárt újból az iskolához csatolták, majd 1999-től a művelődési házban dolgozó közalkalmazott is az iskolához került. 2000. november l-jétől intézményünk hivatalos neve: Molnár Mátyás Általános Iskola és Diákotthon lett, névadóünnepség keretében felvettük iskolánk volt pedagógusa, a Vay Ádám Múzeum alapító igazgatója nevét. 2003-ban a fenntartó úgy döntött, hogy a diákotthont maga működteti, így ez kikerült az intézmény elnevezéséből. Ettől kezdve hivatalos intézménynevünk: Molnár Mátyás Általános Iskola 2004. szeptemberétől 2007. novemberéig iskolánk alapfokú művészetoktatási tevékenységet is vállalt, ezért ez idő alatt intézményünk neve: Molnár Mátyás Általános és Művészeti Iskola. 2007. szeptemberétől a művészetoktatás finanszírozása oly mértékben csökkent, hogy ezt a tevékenységet tovább nem tudtuk folytatni. Jelenleg intézményünk hivatalos neve: Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola. 4
Tárgyi feltételek Iskolánk külsőleg tetszetős, emeletes építmény. Szaktantermeink: 3 informatika terem 1 kémia-fizika szaktanterem 1 biológia-földrajz szaktanterem 1 technika szaktanterem 1 tankonyha 1 ének szaktanterem 1 nyelvi szaktanterem 1 fejlesztő szoba Iskola könyvtár Tornaterem Ebédlő Az épülethez egy belső udvar, valamint egy kézilabda pálya tartozik. Lépést tartva az informatikai forradalommal, megvannak a szükséges informatikai, audiovizuális és más oktató-nevelő munkát segítő kommunikációs és technikai eszközök, 16 tantermünk interaktív táblával van felszerelve. Taneszköz felszereltségünk megfelelő. Rendelkezünk az egyes tantárgyak tanításához szükséges eszközökkel, az elhasználódottakat folyamatosan cseréljük és a taneszköz jegyzékben előírtakat iskolánk szükségleteihez mérten fokozatosan beszerezzük. Az elmúlt években az IPR-es támogatásnak köszönhetően folyamatosan cseréljük a tantermek elhasználódott bútorzatát, törekedve a tanulóbarát osztálytermek kialakítására. 5
Személyi feltételek Tanulólétszámunk alakulása: Tanulói létszám 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 427 416 386 372 362 HH 333 332 313 286 216 78 % 79 % 81 % 77 % 60 % HHH 189 199 189 206 195 44 % 48 % 49 % 55 % 54 % Etnikum 182 183 178 168 170 42 % 44 % 46 % 45 % 47 % Nevelőtestületünk létszáma 30 fő. Valamennyien szakképzett pedagógusok. Az oktató-nevelő munkát könyvtáros, pedagógiai asszisztensek segítik, valamint gyógypedagógusok látják el az SNI tanulóink fejlesztését. Az iskola személyzetéhez tartozik: 1 fő iskolatitkár 3 fő pedagógiai asszisztens Az iskola egységes irányítási rendszere: Az intézményvezetés szervezeti rendszere lineáris felépítésű: a vezetőség tagjai: igazgató 2 fő igazgató helyettes 3 munkaközösség-vezető Diákönkormányzat-vezető 6
NEVELÉSI PROGRAM 4. ALAPELVEK, CÉLOK, ÉRTÉKEK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK 4. 1. Alapelveink Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, nappali tagozatos oktatást végez, melynek során elsajátíttatja a tanulókkal az általános műveltséget megalapozó készségeket, képességeket. Az iskola nevelő-oktató munkája során a gyermek személyiségének átfogó fejlesztése révén érheti el, hogy a társadalom által általánosan elfogadott emberi értékek beépülésével váljon szűkebb és tágabb közösségéért tenni képes, az egyéni életben boldogulni tudó emberré. A korszerű, életkornak megfelelő mennyiségű és mélységű tantárgyi ismeretanyag elsajátítása során, a készségek, képességek, ismeretek, jártasságok fejlesztésével fenntartható és megerősíthető a gyermekkorban meglévő a nyitottság, kíváncsiság a minket körülvevő világ iránt. A tanulók eltérő képességeinek, érdeklődésének figyelembevétele teszi lehetővé az egyéni fejlődést. A különleges bánásmódot igénylő tanulókra irányuló kiemelt figyelem, a támogató attitűd segíti problémáik, hátrányaik leküzdését. A tevékenykedtető, korszerű pedagógiai módszereket használó, kompetenciafejlesztést segítő oktatás során a tudást a tanulók a tanár segítségével a felismerés útján szerzik meg. A művészeti nevelés és a művészettel nevelés az általános iskolás életkorban a személyiség komplex fejlesztésének hatékony, kiemelten fontos eszköze. Napjainkban elengedhetetlen a használható nyelvtudás megléte, amelynek megalapozása, az egyéni képességek, a teherbírás felmérésével, azok figyelembevételével történik. 4. 2. Céljaink a) A tanulók nevelése, amely elősegíti harmonikus lelki, testi, értelmi és érzelmi fejlődésüket. b) Készségeik, jártasságaik életkoruknak és képességüknek megfelelő fejlesztése. c) Oktató munkánk eredményeképpen minél teljesebben legyenek képesek elsajátítani a NATban, a kerettantervekben, a helyi tantervben megjelenő tudástartalmat, hogy felelős állampolgárrá érve legyenek képesek közösségi és egyéni céljaik elérésére. d) A NAT-ban rögzített fejlesztési területeken a nevelési célok minél teljesebb elérése, a kulcskompetenciák fejlesztése. e) Helyi tantervünk tükrözze a NAT-ban meghatározott közös értékeket. 7
f) Tárgyilagos ismeretnyújtással, a problémák többoldalú megközelítésével önálló gondolkodásra képes, véleményalkotásra és annak kifejezésére képessé tenni tanítványainkat. g) A tehetséggondozás és a felzárkóztatás változatos tevékenységek biztosításával történjen a tanórákon az egyéni fejlesztéskor és a köznevelési törvény által új fogalomként bevezetett egyéb foglalkozásokon. h) Az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése. i) Az írásbeli, szóbeli kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. j) A művészetek iránti fogékonyság kialakítása iskolán belüli és kívüli tevékenységekkel, programokkal. k) A műveltség iránti igény kialakítása. l) A tudás megszerzésére törekvés igényének kialakítása. m) A közösséghez tartozás érzésének kialakítása, a nyitottság, az elfogadó és befogadó, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló homoktövises szellemiség ápolása. n) Egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés. o) A fenntarthatóság, a környezeti problémák iránt érzékeny, felelősen gondolkodó és cselekvő emberré nevelés. p) Felkészítés a nyolcadik évfolyamot követő továbbtanulásra, pályaorientáció. 4. 3. Értékeink Nevelési-oktatási munkánkat a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékeire alapozzuk. Tanulóinknak elsősorban az ember tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, mások elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés. Értékként preferáljuk a kreativitást, aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. Törekvésünk, hogy tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. Pedagógiai munkánk során következetesen törekszünk arra, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális értékrendünk, az emberiség közös értékei, a demokrácia értékei, 8
alkalmazható tudás és műveltség, problémamegoldó gondolkodás (kreativitás), testi-lelki egészség, a család, mint a gyermek fejlődését leginkább meghatározó közeg, az ember és az őt körülvevő természet, valamint épített környezet tisztelete (humánum, esztétikum). 4. 4. Feladataink a) Az ismeretek, információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése, tiszteletben tartva tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. b) Annak biztosítása, hogy a tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. c) A nemzeti műveltség átadása. d) Az egyetemes kultúra közvetítése. e) Az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése. A tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök fejlesztése. Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás. f) Az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése. g) A közjóra való törekvés megalapozása. h) A nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. i) A tanulók felügyelete, testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről való gondoskodás. j) Egyéni bánásmódra való törekvés. k) A tanuló elfogadása. 9
l) Az életkornak megfelelő követelmények támasztása. m) A feladatok elvégzésének ellenőrzése. n) A tanuló fejlődésének - sokoldalú, a követelményekhez igazodó - értékelése. o) A különleges bánásmódot igénylő tanulók speciális igényeinek figyelembe vétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésüknek elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. p) A szülők rendszeres tájékoztatása. q) Diákjaink és a határainkon kívül élő magyar fiatalok közti kapcsolat kialakítása: határon túli kirándulások szervezése a központi költségvetés támogatásának igénybevételével. 4. 5. Eszközeink, eljárások a) Korszerű módszerek alkalmazása a nevelés-oktatás minden területén. b) Tevékenykedtetésen alapuló oktatás. c) Az osztályok kis közösségeinek és az iskola nagy közösségének egymásra épülő egysége megteremtésével biztosítható a közösségért tenni akaró és tudó, együttműködni képes egyén nevelése. d) Az egyéni képességek szerint differenciáló foglalkozás, feladatadás, haladási ütem, értékelés biztosítása a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében. e) A tehetséggondozás a tanórákon, az egyéni fejlesztésben, az egyéb foglalkozásokon, a tanulmányi versenyeken, a differenciált követelmények kialakításában. f) A foglalkozások a tanórai foglalkozásoktól eltérő megszervezése: múzeumi nap, projektoktatás, rendhagyó tanórák, művészeti előadásokhoz, könyvtári órákhoz kapcsolódó foglalkozások. g) Tehetséggondozás, felzárkóztatás. h) A hagyományok ápolása. i) A nemzeti ünnepek méltó megünneplése, megemlékezés az emléknapokon 10
5. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 5. 1. A személyiségfejlesztés célja Nevelő és oktató munkánk alapvető feladata a NAT-ban, a kerettantervben és a helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Számos olyan fejlesztési terület említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Az intézmény arra törekszik, hogy az iskolai élet minden területén kihasználja azokat a lehetőségeket, melyek hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Fontos ehhez az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülőkori személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A család szerepét nem képes átvállalni az oktatási rendszer, de hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésével esetleg befolyásolni tudja, amennyiben arra szükség van. Ezért fontos az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról. Mindennapi pedagógiai tevékenységünkben a következő személyiségjegyek fejlesztését állítjuk előtérbe: reális önismeret és önértékelés, önfegyelem, önbizalom, kezdeményezőkészség, 11
munkafegyelem, munkaszeretet, a tudás tisztelete, az új iránti nyitottság, kompromisszum- és segítőkészség, nyitottság és tolerancia, az értékek tisztelete, megbecsülése, a kultúra, a hagyomány, a művészetek tisztelete. Ezek célja, hogy fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. 5. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a nevelés különböző területein Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok Az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. A tanulás tanítása. A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is. 12
A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A szociális kompetenciák figyelembe vételével, a pozitív szokások kialakulásának, gyarapításának segítése, kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Állampolgárságra, demokráciára nevelés területén elvégzendő feladatok A helyes állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak megismertetése, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság alakítása. Az ezekhez szükséges kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás kialakítása. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása A közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése területén elvégzendő feladatok A tanulók váljanak képessé érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Énképükben is gazdagodjanak. Tudatosuljon bennük, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 13
A tanulók nemzeti öntudata és hazafias nevelése területén elvégzendő feladatok A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra, jeles magyar személyiségek megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet, a közösséghez tartozás érzésének felébresztése. Annak felismertetése, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek, nehézségeinek megismertetése. Évente megemlékezünk a Nemzeti Összetartozás Napjáról. A családi életre nevelés területén elvégzendő feladatok A gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakítása. A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Felkészítés a családi életre, a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésére, a szexuális kultúra közvetítése. A tanulók testi és lelki egészség nevelése területén elvégzendő feladatok A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, gyakoroltatása. A stressz-kezelés módszereinek megismertetése és alkalmazása lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A családdal együttműködve az önállóságra, a betegség-megelőzésre való felkészítés, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében. Igény kialakítása az önellátására és környezetük rendben tartására. A veszélyes körülmények és anyagok felismertetése, a váratlan helyzetek kezelésének kialakítása, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése. 14
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén elvégzendő feladatok A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása. Együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatosság területén elvégzendő feladatok Az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában ismerjék és becsüljék meg. Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használata. Környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása. A változásokat, válságokat előidéző gazdasági és társadalmi folyamatok felismertetése. Bekapcsolódás közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció területén elvégzendő feladatok Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A munka világának bemutatása. Tevékenységek biztosítása, amelyekben kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A megvalósításhoz szükséges erőfeszítések felismertetése. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása, fejlesztése és azok kezelése. Gazdasági és pénzügyi nevelés területén elvégzendő feladatok A gazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézmények és folyamatok, munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világának és a fogyasztásnak a bemutatása. Váljanak képessé döntéseik közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatának mérlegelésére. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát. 15
Ismerjék meg az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az alapvető pénzügyi szabályokat, a banki tranzakciókkal kapcsolatos eljárásokat és a fogyasztóvédelmi jogokat. Médiatudatosságra nevelés területén elvégzendő feladatok Az új és a hagyományos médiumokkal szembeni kritikai beállítódás kialakítása, hogy felelős résztvevőivé váljanak ennek a kultúrának. A médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésének tudatos kialakítása. A média működésének és hatásmechanizmusának felismertetése. A virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezési mód megkülönböztetése. A tanulás tanítása Annak megtanítása /készségszintre emelése/ hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások, hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok, melyek az egyénre szabott tanulási módszerek, miként működhetnek együtt a tanulók csoportban, hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a XXI. századi IKT technológiák megismertetése és tudatos használata a tanulásban. 5. 3. A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei alapvető szabályok megtanulása, alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség, csoportszokások, hagyományok, tanulmányi munka, szakkörök, értékelési rend, jutalmazás, elmarasztalás, 16
egyéni- és csoportos beszélgetések, didaktikus játékok, kézműves tevékenységek, kirándulások, erdei iskola, táborok, iskolán kívüli programok (mozi, színház, kiállítás, bábszínház, stb.), művészeti tevékenységek (képzőművészeti, zenei, irodalmi), sportvetélkedők, sportfoglalkozások, felelősi rendszer, versenyek, pályázatok, ünnepségek, megemlékezések, osztályünnepségek. 6. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. 6. 1.Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljes körű egészségfejlesztés során négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését értjük, amelyet minden tanulóval, a teljes tantestület és a szülők bevonásával végezzük. Ezek: 1. egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés - helyi fogyasztás összekapcsolásával); 2. mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); 3. a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatásának alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); 17
4. számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása. 6. 2. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot megőrzése. A betegség fogalma. Megelőzhető betegségek. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A társas kapcsolatok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. 18
A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás. A teljes-körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését: a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodó készség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; 19
Szeptember A tevékenység megnevezése: Balesetek megelőzése elsősegélynyújtás Célcsoport: Időskála: Alsó tagozat: A gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak megismerése. Az iskola berendezésének megfelelő használata. Mit kell tenni játék közben a biztonságért? Felső tagozat: Személyi biztonság. Egyedül a közlekedésben. A szabályok szerepe és fontossága. Az alapvető elsősegély nyújtási ismeretek gyakorlása. 1 8. osztály szeptember első hete Az iskola különböző tevékenységeivel folyamatosan végzett feladat.(kirándulások, erdei iskola, tanítási órák stb.) Módszerek: Videófilm megtekintése, közlekedési TOTÓ kitöltése, előadás, szituációs játékok, rajz készítése Mit jelent a biztonság? címmel. Értékelési módok: Gyermekrajzok bemutatása, a közlekedéssel kapcsolatos feladatok értékelése iskolarádión keresztül. Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok, asszisztensek Várt eredmények: Tudja a pontos címét, telefonszámát és szüleinek elérhetőségét. Ismerje fel és értse a közlekedési jelzéseket. Ismerje a segélyhívó telefonszámokat és azt, hogy mit kell közölni. Játék közben egymás és saját testi épségére vigyázni kell. Tudja, hogy a segítségnyújtás és a segélykérés alapvető kötelesség. Ismerje az elsősegélynyújtás alapvető követelményeit. Meg kell tanulniuk a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerését és kezelését. 20
Október Tevékenység megnevezése: Testápolás személyi higiéné öltözködés Célcsoport: Időskála: Módszerek: Értékelési módok: Felelősök: Várt eredmények: 1 8. osztály Alsó tagozat: Ismerjék meg az évszakoknak megfelelő öltözködési szabályokat. Tisztálkodás fontossága. A tisztálkodás eszközei. Felső tagozat: A testápolás alapja a tisztaság. A bőr a haj, a köröm ápolásának módjai. A kozmetikai szerek használatának veszélyei. A bőrbetegségek. Az életkornak megfelelő öltözködés. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás. Október második hetében egy témanap. Beszélgetés, kiselőadás az öltözködés kultúrájának változásairól, testápoló szerek bemutatása, könyvek ajánlása. Rajzok, képek, tréfás plakátok az osztályok faliújságján. Osztályfőnökök, szaktanárok A bőr, mint a külvilág és a belső szervezet határa kettős szerepet tölt be. Mint bármely határ, ez is elválaszt és összeköt. Az egészsége nem lehet közömbös senki számára. Az öltözködést ne a szépségideáloknak való megfelelés motiválja, hanem a célszerűség. A személyi higiéné szabályok betartásával betegségeket előzhetünk meg. November Tevékenység megnevezése: Személyi higiéné fogak ápolása Célcsoport: 1-8. osztály Alsó tagozat: Védd meg a fogad! Mese a fogról. Vendégségben a fogorvosnál. Miért olyan fontos, hogy fogaink egészségesek legyenek? A lyukas fog. 21
Felső tagozat: Fogászati problémák. Néhány szó a fluoridokról. A táplálkozás és a száj-higiéné. A fogak alaki rendellenességei. Fogbalesetek. Időskála: Témahónap. A tevékenységekkel kapcsolatos feladatok megoldása egy hónapot vesz igénybe. Módszerek: A fogászati szűrővizsgálatok lebonyolítása. Plakátok, faliképek az egészséges fogakról. Mese írása az első tejfog elvesztéséről. Első élményem a fogorvosnál címmel rajz készítése. Feladatlap megoldás, melynek témája a szájápolás. Kiselőadások szervezése osztályszinten. Plakátok készítése a fogak védelmével kapcsolatban Értékelési módok: Az elkészült művekből kiállítás készítése. A legeredményesebb munkák jutalmazása. Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok, védőnő. Várt eredmények: A megfelelő táplálkozási szokás kialakulása: sok rágni való, édességek minél ritkább fogyasztása, édes üdítők kerülése. Gondos fogápolás. Fluoridok alkalmazása. Legyen az iskolában fogmosási lehetőség December Tevékenység megnevezése: Káros szenvedélyek helyes döntések Célcsoport: Időskála: 1-8. osztály Alsó tagozat: Önismeret. Tükör rólam. Egészséges és biztonságos élet. Veszélyeztető tényezők: élvezeti szerek, környezeti hatások, reklámok hirdetések. Felső tagozat: Önismeret: Változásaim, pozitív én bemutatás, helyem az iskolában, az osztályban. Kísértésnek kitéve: Dohányzás, alkohol, veszélyes és tiltott szerek. A legális és illegális szerek, függőség, hozzászokás fogalma, törvényi szabályozása. Káros szenvedélyek helyes döntések Alsó tagozat: témahét. December első hete. 22
Módszerek: Értékelési módok: Felelősök: Várt eredmények: 5-8. osztályig témahét, mely a későbbiekben tovább folytatódik. Előadások, videó film, szakkönyvek, beszélgetés. Kérdőív kitöltése: véleményed a veszélyeztető tényezőkről Szaktanárok, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos, Az önnevelésre való képesség kialakítása. A változások nyomon követése és tudatosítása, önjellemzés. Az egészség megőrző szokások kialakítása. A függőség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. Ismerjék fel azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott anyagokkal kínálhatják őket, és hogy ilyen esetekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Tevékenység megnevezése: Családi élet jelentősége. Célcsoport: 1 8. osztály Alsó tagozat: A baráti és családi kötelékek értékei, a személyiség tisztelete. Tájékozódás az időben, események sorrendjében. Családfa, generációk története. Felső tagozat: Én és helyem a családban. A kapcsolati hálók fontossága. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben Időskála: December 2. 3. hete. Módszerek: Értékelési módok: Felelősök: Várt eredmények: Anekdota gyűjtés a család életével kapcsolatban. Ötletbörze: Mi a család szerepe? Szituációs játék: Hogyan oldhatók fel az összeütközések? Rajz készítése: Milyen a családod? Milyen családot szeretnél? Mikor érzed jól magad a családban? címmel. Családfa készítése. Leírások készítése az ideális családról. Kérdőívek szerkesztése. Osztályfőnökök. A családi életre szóló háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Legyenek 23
képesek felismerni az önmagukban és másokban ébredező érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát. Legyenek képesek újraépíteni és karbantartani széttöredező kapcsolataikat. Január Tevékenység megnevezése: Táplálkozás mozgás Célcsoport: Időskála: Módszerek: Értékelési módok: Felelősök: Várt eredmények: 1 8. osztály Alsó tagozat: Az étrend és a mozgás szerepe az egészség megőrzésében. A mozgás = élet! A gyermek alapvető igénye. Felső tagozat: Mitől függ az étrendünk? (anatómiai és élettani sajátosságok) Az étrend összeállítás követelményei: a tápanyagok mennyisége és aránya. A mozgás és a sport szerepe: erőnövelő, állóképesség és ügyesség fokozó, keringés és légzésjavító, személyiségfejlesztő. A rendszeres testmozgás megtervezése. Témahét. Kiállítás egészséges ételek receptjeiből. Táplálkozási tanácsok. Előadás: A táplálkozás és a mozgás összefüggéseiről. A rendszeresen sportolók beszámolója a mozgás pozitív hatásairól. Helytelen táplálkozással kapcsolatos betegségek gyűjtése. Táplálkozási napló készítése. Táplálkozási kérdőívek kitöltése, eredmények összesítése. Ételreceptek értékelése. Versenyek szervezése. Hófesztivál. Szaktanárok, osztályfőnökök. A tanulóknak meg kell ismerni az egészséges táplálkozási szokásokat. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek. A tanulók legyenek fittek. A fittség olyan testi és lelki állapot, amely rendszeres testedzéssel, célszerű táplálkozással és kedvező életmóddal lehet megszerezni 24
Február Tevékenység megnevezése: Napirend - szabadidő helyes felhasználása Célcsoport: Időskála: Módszerek: Értékelési módok: Felelősök: Várt eredmények: 1 8. osztály A helyes napirend kialakításának módja a tanulás, pihenés, a kötött munka és a kötetlen foglalkozások váltakozása. A napirend tervezésének alapvető feladata az időmérleg betartása, a különböző tevékenységek időigényeinek összehangolása. Témanap. Beszélgetés, a tanulók tapasztalatainak csoportosítása. Pihenési módok. Napirendek készítése. A helyesen összeállított napirendek az osztály faliújságjára kerülnek ki Osztályfőnökök. A helyes napirend lehetőséget ad a mozgásra, a tanulásra, a szórakozásra és háttérbe szorítja az egyoldalú informatikai eszközök használatát. Tudatosítsuk, hogy az ember nem csak alvással pihen. Az idő okos kitöltése, a tevékenységváltás pihenteti a testet és a lelket. Március Tevékenység megnevezése: Kortárskapcsolatok szexualitás Célcsoport: 1 8. osztály Alsó tagozat: Az önismeret fejlesztése az osztály támogató légkörében. A csoportba tartozás, befogadás, kölcsönös megbecsülés. Helyük a kortárscsoportban: lehetőségek, kilátások. Az érzelmi kapcsolatok tudatosítása. A barátság és szerelem ismérvei, azonosságok és különbségek. Felső tagozat: A kortársak pozitív befolyásoló szerepének hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás formáira. A megfelelő ellenállókészség kialakítása. Nemi szerepek vállalása. 25
Időskála: Módszerek: Értékelési módok: Felelősök: Várt eredmények: A testi kapcsolatok kölcsönös felelőssége. A választás ízlés- és értéktükröző mivoltának megláttatása. Témahónap Beszélgetés, irodalmi szöveg, idézetgyűjtemény, előadás, szerep és szituációs játékok. Önismereti feladatlapok megoldása. Iskolaorvos, védőnő, szaktanárok, osztályfőnökök. A nemi érés tudatosulása, a nemi identitás kialakulása. Ismerjék a serdülőkor biológiai aspektusa mellett a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is. Nemi szerepek =viselkedési programok tudatosulása. Április Tevékenység megnevezése: Egészséges környezet és védelme Célcsoport: Időskála: Módszerek: Értékelési módok: Felelősök: Várt eredmények: 1-8. osztály. Alsó tagozat: A környezet állapota és az egészség közötti összefüggés megláttatása. A természeti és az épített környezet védelme. Az érintetlen környezet szépségeinek megláttatása. A szűk környezet megóvása, ápolása. Természeti értékeink. Felső tagozat: A jelen hatása a jövőre. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan Témahónap. Folyamatos tevékenység. Kiselőadás készítése, poszter készítése a jövő beteg Földjéről, kiállítás szervezése, ötletbörze Tudsz e tenni valamit a közös jövőnkért, feladatlap kitöltése, környezetünk parkosítása. A legjobb munkák értékelése könyvjutalommal történik. Szaktanárok, osztályfőnökök. Az egészség megőrzése. A közvetlen környezetünk megóvása. A saját jövőnk a környezettel kapcsolatos magatartásunktól függ. 26
Május Tevékenység megnevezése: Egészség betegség Célcsoport: 1 8. osztály Alsó tagozat: Az egészség ismérvei. A betegségek tünetei. A testi - lelki változások. Felső tagozat: Az egészség feltétele az egészséges mód. Időskála: Témanap. Május 8. Vöröskeresztes Világnap Módszerek: Beszélgetés, kiselőadás, a vöröskereszt működésének megismerése, rejtvények megfejtése. Értékelési módok: A megoldott rejtvények összegyűjtése, jutalmazása. Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok. Várt eredmények: Az egészség, mint érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. 6.3. Egészségügyi prevenció az iskolában A prevenció fő formái: Elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlása, a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló tevékenységek. ( Akkreditált programok alkalmazása: Egészséges élet, Drog prevenció DADA program, Életvezetési ismeretek és készségek, táplálkozási programok, stb.) Másodlagos prevenció: az egészséges emberek között végzett időszakos szűrővizsgálatok. Az iskolában végzett szűrővizsgálatok A gyermekkori szűrővizsgálatok különböznek a felnőttkoritól. Mivel a gyermekeknél dinamikusan fejlődő szervezetről van szó, náluk nemcsak az egészségi állapot, hanem a gyermek testi, mozgási mentális, pszichés és szociális fejlődését vizsgáljuk és értékeljük. Az egyedi fejlődési ütem miatt az orvos dönt a vizsgálatok rendjéről. 27
Minimális követelmények a vizsgálatok rendjéről: az iskolás gyermeket kétévente és a védőoltások beadása előtt meg kell vizsgálni, táborozás előtt, az iskolába lépést megelőzően, amikor a pályaalkalmasságot véleményezik. A szűrővizsgálatok rendje, mely kiterjed a következő területekre: a növekedés és a testi fejlődés mérése és minősítése (alultápláltság, túlsúly, növekedés megtorpanása vagy gyors növekedés), vérnyomásmérés, mozgásszervek vizsgálata (testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalp, mellkas deformitások), látás vizsgálat, hallás vizsgálat, beszédhibák vizsgálata, pajzsmirigy vizsgálat, nemi fejlettség vizsgálata, fogászati szűrővizsgálat, A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei A tanulók iskolai környezetének alakításában, a közegészségügyi feladatok teljesítésében meghatározott feladatkörrel rendelkeznek: az ÁNTSZ munkatársai, az iskolai egészségügyi szolgálat szakemberei (iskolaorvos, védőnő), az iskola pedagógusai, a szülők közössége, Nevelési tanácsadó, logopédiai hálózat, gyermekjóléti szolgálat, gyermekpszichiátriai rendelések. 28
Az ÁNTSZ feladata: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló Törvény a Tisztiorvosi szolgálat feladatkörébe rendeli a gyermekintézmények telepítésével és ellenőrzésével kapcsolatos közegészségügyi tevékenységet. Az iskolai egészségügyi szolgálat közegészségügyi feladata: Az iskolai egészségügyi szolgálat jogszabályban rögzített feladatai közé tartozik a közegészségügyi követelmények működés közbeni teljesítésének figyelemmel kísérése, az észlelt hiányosságok jelzése, Az életkornak megfelelő szűrővizsgálatok szervezése, lebonyolítása, Szülői értekezleten tájékoztatást adnak a tanulók körében végzett vizsgálatok eredményeiről, Bekapcsolódnak a prevenciós munkába. A pedagógusok közegészségügyi feladatai: A közegészségügyi szabályok betartatása elsősorban az intézményben dolgozók feladata. A nevelőknek nemcsak a gyermekek érdekében, de saját érdekükben is törekedniük kell a tárgyi környezet, valamint a napirendből adódó felesleges terhelések megelőzésére, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésére. A szülők közössége: Az iskola a gyermek egészséges testi és lelki fejlődésének elősegítését, a gyermeket nevelő családokkal, a szülőkkel, gondozókkal együttműködve tudja csak eredményesen megvalósítani. Nevelési tanácsadó: A gyermekek tanulási képességeit vizsgálja. A tanácsadó feladata, hogy a tanulási zavarokban, részképesség zavarokban szenvedő gyermekek komplex vizsgálatát, a speciális igények felmérését elvégezzék. A továbbhaladás érdekében tanácsokkal látja el a szülőket, a nevelőket. Figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését. 29
Logopédiai hálózat: A különböző eredetű beszédhibák korrigálását végzik. Gyermekjóléti szolgálat: A nehéz szociális körülmények között élő gyermekeknek nyújtanak segítséget. Feladatuk a családok segítése a gyermeknevelésben, a gyermekek veszélyeztetésének megelőzése, a bántalmazott elhanyagolt gyermekekkel kapcsolatos nehézségek megoldása. Gyermekpszichiátriai rendelés: A gyermekek és serdülők pszichés zavarait, betegségeit vizsgáló, kezelő egészségügyi intézmények. Feladatuk a gyermekek pszichés problémáinak, fejlődészavarainak és ezek komplex oki hátterének tisztázása, majd ennek megfelelő terápia végzése. 7. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA Általános iskolás kortól kezdve lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók az elsősegély nyújtás alapismereteivel megismerkedhessenek. Az oktatási intézmény maga is lehet baleset forrása, hiszen a mozgásos órák, foglalkozások (testnevelés, sportkör stb.), a szünetekben történő önfeledt játék, a legprecízebb tanári felügyelet mellett is tartogathatnak, eredményezhetnek kisebb-nagyobb baleseteket. A tanulóknak meg kell tanulniuk, el kell sajátítaniuk azokat az ismereteket, amelyekkel gyors segítséget nyújthatnak társaiknak (a baleset során keletkezett helyzet felismerése, stb.) addig, míg a szakszerű segítség meg nem érkezik. Ma Magyarországon több olyan baleset is történik, amely során kisebb lett volna a baj, ha a közelben van olyan személy, aki mer vagy tud gyors segítséget nyújtani a bajba jutottaknak, addig, míg a mentő megérkezik. Elsősegélynyújtó ismeretek elsajátítása elsősorban a jogosítvány megszerzéséhez köthető, ahol a megszerzett ismereteket rövid ideig, kevés gyakorlással szerzik meg. Az általános iskolában kezdődő ismeretelsajátítás segítséget nyújthat abban, hogy a későbbiekben tanulóink stabil ismeretekkel bármilyen baleseti szituációban hatékonyan tudjanak segítségére lenni a balesetet szenvedett társának 30
Ehhez a tanulóknak a következő ismeretek megszerzésére van szüksége Cím Az elsősegélynyújtás alapjai Általános betegvizsgálat Vérzések és ellátásuk Végtagsérülések Fej- és gerincsérülések Kötözések és rögzítések gyakorlat Légútbiztosítás Mérgezések Égési sérülések Komplex újraélesztés elmélete Komplex újraélesztés gyakorlata Cukorbetegség, allergia Belgyógyászati esetek Nőgyógyászati esetek Téma Az elsősegélynyújtás fogalma Helyszínbiztosítás Általános betegvizsgálat A keringés és a légzés vizsgálata Diagnózis felállítása A keringési rendszer felépítése Vérzések típusai Kötözések Csont- és izomrendszer felépítése Végtagsérülések Rögzítési módok Koponyatörések és sérülések Gerincsérülés Mellkas-sérülés Fedőkötés Nyomókötés Sapka-, parittyakötés Rögzítés háromszögletű kendővel A légző szervrendszer felépítése Légút biztosítási lehetőségek Légúti idegentest eltávolítása Ételmérgezések Gázmérgezések Gyógyszer-, alkohol- és egyéb vegyszerek okozta mérgezések A kültakaró felépítése Égési sérülések típusai Égési sérülések ellátása Általános tűzvédelmi ismeretek Füstmérgezés Komplex újraélesztés fogalma EKG-görbe elemzése Vérnyomásértékek elemzése Légzéselemzés Komplex újraélesztés Cukorbetegek ellátása Allergia biológiai alapjai Allergiás tünetek kezelése Tüdőhangok és elváltozások Gyomor és bélpanaszok Vakbélgyulladás Hüvelyi vérzés Terhesség Szülés Méhen kívüli terhesség 31
Idegrendszeri kórfolyamatok Hő ártalmak Áramütések Gyermekbalesetek Kisgyermekek komplex újraélesztése Vízi mentés Vízi mentés Hazai mentőszervezetek Epilepszia Stroke Hisztéria Hideg okozta sérülések Hőkimerülés Hőguta Áramütés Villámlás Tipikus gyermekbalesetek Kisgyermekek komplex újraélesztése Vízi mentés fogalma Vízi mentés jogi szabályozása Meteorológiai ismeretek Önmentés Társmentés Mentés Hazánk mentéstörténete Hazai mentőszervezetek 8. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: a tanórák (szaktárgyi és osztályfőnöki órák), tanórán kívüli foglalkozások (kirándulás, szakkör, sportkör, stb.) diák-önkormányzati munka szabadidős tevékenységek. Mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien hozzájárulnak: a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztéséhez. 32