Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2. oldal BEVEZETŐ... 6. oldal 1. Az intézmény bemutatása...6. oldal 1.1. Az iskola adatai... 7. oldal 2. Iskolánk jövőképe...8. oldal 2.1. A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Iskola küldetése... 9. oldal 2.2. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei... 9. oldal 2.2.1. Az általános iskolai felvétel rendje... 9. oldal 2.2.2. A középiskolába történő felvétel alapelvei... 9. oldal 2.2.3. A felvétel rendje a gimnázium esti tagozatán... 10. oldal 3. I. NEVELÉSI PROGRAM...10. oldal 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, elvárásai.... 10. oldal 3.1.1. Nevelő-oktató munkánk alapelvei... 10. oldal 3.1.2. A nevelő-oktató munka célja... 11. oldal 3.1.3. Az oktató-nevelő munka pedagógiai szakaszai... 13. oldal 3.1.3.1.Célok a nevelés-oktatás bevezető szakaszában.....14. oldal 3.1.3.2.Célok a nevelés-oktatás kezdő szakaszában.14. oldal 3.1.3.3.Célok a nevelés-oktatás alapozó szakaszában.....14. oldal 3.1.3.4.Célok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszában.....15. oldal 3.1.3.5.Célok a középfokú nevelés-oktatás szakaszában......15. oldal 3.1.4. A nevelő-oktató munkánk feladata... 16. oldal 3.1.4.1. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek.... 16. oldal 3.1.4.2. Az alapműveltséghez szükséges feltételrendszer fejlesztése... 18. oldal 3.1.4.3. Egészségfejlesztési, egészségnevelési program... 19. oldal 3.1.4.4. Környezeti nevelés... 28. oldal 3.1.5. A nevelő-oktatómunka eszköz- és eljárásrendszere... 32. oldal 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 33. oldal 3.2.1. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok... 33. oldal 3.2.2. A test, a lélek harmonikus fejlesztése... 33. oldal 3.2.3. A szocializáció folyamatainak elősegítése... 34. oldal 3.2.4. A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt területei... 34. oldal 3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 34. oldal 3.3.1. A közösségfejlesztés fő területei... 34. oldal 3.3.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok... 34. oldal 2

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. 3.3.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai... 35. oldal 3.3.4. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai... 36. oldal 3.3.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai... 36. oldal 3.4. A sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység, valamint a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése-integrált oktatásuk.... 37. oldal 3.5. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése. Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése40. oldal 3.6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység... 42. oldal 3.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 43. oldal 3.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok... 45. oldal 3.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 46. oldal 4. Kompetencia alapú oktatás elvei, eljárásrendszere. 47. oldal 4.1. Alapelvek, értékek.....48. oldal 4.1.1. Alapelveink... 48. oldal 4.2. Az iskola cél-és tevékenységrendszere... 50. oldal 4.3. Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink... 55. oldal 5. A szülők, a tanulók és az iskola pedagógusainak együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...57. oldal 6. II. HELYI TANTERV... 60. oldal 6.1. Tanulásszervezés... 60. oldal 7. Jankó János Általános iskola és Gimnázium 1-12. évfolyamán tanított tantárgyak műveltségi területenként...60. oldal 7.1 Jankó János Általános iskola és Gimnázium 1-4. évfolyamán tanított tantárgyak műveltségi területenként... 60. oldal 7.2. Az iskola 5-8. évfolyamon tanított tantárgyak műveltségi területenként... 62. oldal 7.3. Az iskola speciális tagozat 1-8. évfolyamain tanított tantárgyak rendszere és az óraszámok... 65. oldal 7.4. A gimnázium 9-12. évfolyamain tanított tantárgyak rendszere és az óraszámok... 66. oldal 7.5. Középiskola (9 12. évfolyam) Esti tagozat - óraszámok a kerettantervekhez...... 68. oldal 7.6. Kompetencia alapú oktatás... 68. oldal 7.7. A tantárgytömbösítés tanulásszervezési eljárás alkalmazása... 70. oldal 7.8 Érettségi vizsgára történő felkészítés... 71. oldal 8. Az intézmény értékelési rendszere...72. oldal 8.1 Az értékelés alapelvei... 72. oldal 8.2. Az értékelés célja... 72. oldal 8.3. Az értékelés típusai... 73. oldal 8.4. Az értékelés formái... 73. oldal 3

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. 8.5. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei... 73. oldal 8.6. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje és korlátai, szerepük a tanulók értékelése minőségi csoport ajánlásai alapján... 77. oldal 8.6.1..A tanulók értékelése... 77. oldal 8.6.2. Az iskolai vizsgák, mérések és értékelések helyi rendje... 79. oldal 8.7. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái... 80. oldal 8.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 86. oldal 8.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 86. oldal 9. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...87. oldal 9.1. A tankönyvek kiválasztásának elvei... 87. oldal 9.1.1. Tartalmi kritériumok... 87. oldal 9.1.2. Formai kritériumok... 88. oldal 9.2. Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 89. oldal 10. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok...89. oldal 10.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja... 89. oldal 10.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei... 89. oldal 10.3. A fogyasztóvédelem oktatás színterei az oktatásban... 90. oldal 11. Ügyelet...90. oldal 11.1. Az ügyeleti teendők ellátása (terület, idő, pedagógusok száma)... 90. oldal 12. Szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás...90. oldal 12.1. Alkalmazott tanulásszervezési módszerek... 91. oldal 13. Helyi tantervek...92. oldal A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA, ÉRVÉNYESSÉGE......93. oldal 4

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM I. NEVELÉSI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 5

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. BEVEZETŐ A 2004-ben elfogadott pedagógiai programunkat négyévenként terveztük áttekinteni, aktualizálni. A jelenlegi program módosítását több tényező indokolja. A közoktatási törvény többszöri módosításából adódóan megváltozott a jogszabályi környezet. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően igazodunk az ajánlásokban megfogalmazott prioritásokhoz, melyeket az iskolánkban zajló folyamatoknak is követniük kell. A magyar közoktatás tartalmi szabályozását szolgáló Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatra került. A 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet módosította a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló korábbi rendeletét. Ebben a dokumentumban újabb fejlesztési prioritások fogalmazódtak meg, amelyek a jövő generációja számára a mindennapi élethelyzetekben való eligazodást, a modern gazdaságban, társadalomban való boldogulást, a személyes önmegvalósítást, az aktív és tudatos állampolgári lét megélését segítik elő. A TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás innovatív intézményekben című pályázat előírja a kötelező elemek pedagógiai programban való megjelenítését, beépítését a 2009-2010-es tanév végére. Ebben a folyamatban az iskola a tanulási esélyegyenlőség biztosításával, a nyolc legfontosabb kulcskompetencia fejlesztésével, differenciáló, egyénre szabott tanulási követelményekkel, ellenőrzési-értékelési eljárásokkal, a tanulói aktivitásra és együttműködésre épülő tanulásszervezési eljárásokkal vállal felelősségteljes szerepet. Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszolás lehetővé tette a készségek, képességek kialakítására, fejlesztésére szánt idő kitolását a 6. évfolyamig a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével (2008/09. tanévben az 5. évfolyamon a tanórai időkeret 20 %-a). A helyi tanterv módosításával, a kompetens szaktanári, tanítói feltétel megteremtésével, a tanmenetek átalakításával fel kell készülnie tantestületünknek erre az új feladatra. Pedagógiai programunk megújításakor a hatályos jogszabályok mellett figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásáról, neveléséről szóló irányelveket. A program kidolgozásában az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesek vállaltak szerepet, a helyi tanterv írását a munkaközösség-vezetők segítették. A tantestület elfogadásával, az egyetértési jogkörrel rendelkező szervezetek (szülői és diákönkormányzat) egyetértésével, a fenntartó jóváhagyását követően lép életbe iskolánk alapdokumentuma. 1. Az intézmény bemutatása A Jankó János Általános Iskola 1945 őszén a polgári iskolában általános iskolai oktatás kezdődött, osztályai a következő években fokozatosan felváltották a polgári iskolai osztályokat. 1948-ban az utolsó osztállyal a polgári iskolai oktatás megszűnt. 1972 decemberében a helyi vezetés határozatot hozott egy 6 tantermes iskola építésére. Ünnepélyes átadása 1975. augusztus 20-án volt. 6

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Az iskola fennállásának 50. évfordulójára felvette Tótkomlós szülöttének, Jankó János rajzoló- és festőművésznek a magyar karikatúra megteremtőjének nevét. A gimnázium létrehozása 1977 nyarán a IV. osztály kifutásával a középiskola megszűnt, s így a megye közös igazgatású iskolái közül az utolsók között fejezte be a működését. A középfokú oktatás újraindítása: 1992 Az önkormányzat 1992. január 13-án az 1/1992-es számú testületi döntéssel mondta ki a gimnázium létesítését. Így 15 évnyi szünet után Tótkomlósnak ismét lett középiskolája. A képviselő-testület gondoskodott az iskolaépület bővítéséről is. A középiskolai oktatás 1992 szeptemberében újraindult. Kollégium Az Általános Iskolai Diákotthont a körzetesítés szellemében hozták létre 1966-ban. Jelenleg egy tanulócsoporttal működik. A gimnáziumi oktatás újraindítása óta középiskolás tanulók is helyet kapnak a diákotthonban, ezzel aktívvá és mozgalmasabbá téve a diákotthon életét. 1.1. Az iskola adatai Az intézmény pontos neve és címe: Az intézmény neve: Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény székhelye: 5940 Tótkomlós, Erzsébet u. 2. Az intézmény működési körzete: Tótkomlós város közigazgatási területe és igény szerint a környező települések Az intézmény fenntartója: Tótkomlós Város Önkormányzata 5940 Tótkomlós, Fő út 1. Az intézmény típusa: összetett iskola (általános iskola és gimnázium) Típus szerinti besorolása A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátásához kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő és gazdálkodó Jogszabályban meghatározott közfeladata: Alaptevékenységi szakágazat: Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) 852010) Intézményegységei: általános iskola alsó tagozat 1-4 osztály felső tagozat 5-8 osztály napközi otthon 1-5 csoport gimnázium nappali tagozat 9-12 osztály esti tagozat 9-12 osztály kollégium 16 fő / 1 csoport 7

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Évfolyamainak száma: 8 évfolyamos általános iskola 4 évfolyamos gimnázium nappali és esti tagozaton A Képviselő-testület az alap - és középfokú oktatási intézményt közös igazgatással, egy intézményként működteti. OM azonosító: 028396 Az intézmény alapító okiratának kelte: 2009. május 11. Alapítvány Iskoláért, a jövő polgáráért Alapítvány Adószám:19061546-1-04 Bankszámlaszám: 11733182-20038210 Elnök: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna Bírósági nyilvántartási szám: PK 60197/1998/2 Békés Megyei Bíróság Gyula 2. Iskolánk jövőképe Iskolánk jövőképének meghatározásakor alkalmazkodunk a bennünket körülvevő társadalmi, gazdasági, demográfiai hatásokhoz, a személyi és tárgyi feltételek alakulásához. Újabb szakmai szerepvállalással (kistérségi együttműködés a pedagógiai szakmai szolgáltatásban, szakos ellátottság biztosítása, a nemzeti fejlesztési projektekben való részvétel) igyekszünk megerősíteni pozícióinkat a város alap-és középfokú közoktatásában. Sokszínű programkínálattal, a humánerőforrás fejlesztésével szeretnénk megfelelni a szülők és tanulók elvárásainak, igazodni a 21. század alap-és középfokú oktatási követelményeihez. Bízunk abban, hogy a tanulók egyéni képességeihez, adottságaihoz illeszkedő képzés eredményeként a tehetséges, illetve a hátránnyal küzdő gyerekek iskolai eredményessége biztos alapot teremt a továbbtanuláshoz, a munkavállaláshoz, az egész életükre kiható tudás megújításhoz. Reméljük, hogy az alkalmazott metodikának, a modern tanulásszervezésnek és a helyes tanulási technikák elsajátításának eredményeként kiegyenlítődnek az esélyek, tanítványaink körében elfogadottá válik az állandó tanulás követelménye. Feltételezzük, hogy az oktatáshoz európai színvonalú tantermek, felszerelés és infrastruktúra áll a rendelkezésünkre. Tantestületünkre jellemző lesz a szemléletbeli váltás, a módszertani megújulás iránti igény. Egyre többen lesznek képesek használni a digitális taneszközöket, alkalmazni a digitális tananyagrendszert. Többek rendelkeznek ECDL vizsgával, a fiatal kollégák a nyelvszakosokon kívül is- társalgási szinten beszélnek egy idegen nyelvet. A szakos ellátottság, a szakmai hozzáértés további fejlesztése érdekében tanulóink speciális igényeihez igazodó kiegészítő szakok, korszerű módszertani tanfolyamok elvégzésére vállalkoznak pedagógusaink. Megőrizzük az emelt szintű oktatást a gimnáziumban, a csoportbontást az idegen nyelv, a számítástechnika és az technika-életvitel oktatásában, a differenciált és egyéni képességfejlesztést, az ismeretekbe ágyazott készség-és képesség fejlesztést. Szolgáltatásaink színvonalával kívánjuk megnyerni az iskola használóinak bizalmát, a közvetett partnerek elégedettségét és a fenntartói megbecsülést. 8

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. 2.1. A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Iskola küldetése A tanítás és tanulás élményt jelentsen pedagógusnak, tanítványnak egyaránt. Motivált, közreműködő és együttműködő gyermek és pedagógus közösségek vegyenek részt az iskola életében. Pedagógusaink - szakítva a hagyományos tanár szereppel - rugalmasabban, megfelelő belső és külső motiváltsággal végzik munkájukat. A tanítási folyamatban irányító, támogató, kísérletező és reflektív szereplőkké válnak. Olyan programokat, módszereket alkalmazunk, melyek igazodnak a tanulók egyéni adottságaihoz. A személyiségfejlesztés eredményeként azt szeretnénk, hogy tudjanak beilleszkedni a felnőttek világába, és váljanak boldog, sikeres emberekké. Fontos feladatunknak tartjuk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet. Ennek érdekében biztosítjuk a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentéséhez szükséges egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozásokat. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásánál a többi gyermekkel történő együtt nevelést és oktatást részesítjük előnyben. Valljuk, hogy a sokoldalú és az új helyzetekhez alkalmazkodni tudó emberek állják meg a helyüket. Ehhez stabil tudás szükséges, melyre egy életen át lehet építeni. Olyan tanulókat kívánunk nevelni, akik szeretik és védik az épített és természeti értékeket, elfogadják önmagukat és másokat, kudarctűrők, testileg és lelkileg egészségesek. Tápláljuk a tudásvágyat, toleráljuk a másságot, támogatjuk és bátorítjuk a megtorpanókat, és elismerjük a sikereseket legyen ez tanuló vagy munkatárs. A tantestület felkészültsége, az igényes környezet, a korszerű eszközrendszer, a programfejlesztés biztosítja, hogy a jövő nemzedékét a szülők és a fenntartó elvárásainak megfelelően tudjuk nevelni, oktatni. 2.2. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 2.2.1. Az általános iskolai felvétel rendje Az iskola a településről és a környékbeli kistelepülésekről minden tanköteles korú tanulót az általános iskolai tagozatra felvesz. Az első osztályba beiratkozás a fenntartó által meghatározott időpontokban a törvényi előírásoknak megfelelően történik. A beíratáshoz szükséges dokumentumok: a tanuló anyakönyvi kivonata, szülő személyi igazolványa (lakcím igazolása), óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadó szakvéleménye, a tanuló egészségügyi törzskönyve, egyéb. 2-8. évfolyamba történő átvételkor szükséges iratok: a tanuló bizonyítványa és ellenőrző könyve, az előző iskola értesítője, a szülő személyi igazolványa (lakcím igazolása). 2.2.2. A középiskolába történő felvétel alapelvei: A gimnáziumi tagozatra bejutni csak az alábbi módokon lehetséges: 1. felvételi eljárás keretében; 2. azonos középiskolai tagozat esetén átvétellel; 3. különbözeti vizsga letételével 9

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. 4. felvételi eljárás nélkül felvételt nyerhetnek, akik tanulmányi eredménye nem gyengébb 3-as hozott átlagnál. 5. az érdeklődők számára november és december hónap folyamán nyílt nap keretében biztosítunk lehetőséget az iskola megismeréséhez. A középiskolába a tanulói jogviszony sikeres felvételi alapján, a felvételi bizottság javaslatára, az igazgató felvételről szóló döntésével jön létre. A gimnázium sikeres elvégzése adjon alapot sikeres egyetemi főiskolai továbbtanulásra, illetve magas szintű szakmai végzettség megszerzésére. Az iskola a 9-12. évfolyamon alapvetően a kerettantervi tananyaggal működő középiskola, melyben van: a) Az iskola gimnáziumi tagozattal működik, idegen nyelvi emelt szintű képzés 4 évfolyamos gimnáziumi osztály (az első idegen nyelvből folyik emeltszintű képzés, heti óraszáma 5); Az iskola OM kódja: 028396 Tagozat kódja tagozat megnevezése 01 Gimnázium: 4 évfolyamos angol és német nyelv emelt szintű oktatása 2.2.3. A felvétel rendje a gimnázium esti tagozatán A tagozatra felvételt nyer minden jelentkező, aki rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A tagozatra felvételkor be kell számítani a már megkezdett iskolai éveket; a 9-10.évfolyamot. A más intézményből érkező hallgatóknak különbözeti vizsgát kell tennie, amennyiben az adott tantárgyból még nem szerzett érdemjegyet. A törzslapra, bizonyítványba záradékolni kell mi alapján vettük fel a hallgatót az intézménybe. Amennyiben a hallgató felvételt nyer az intézmény vele tanulói jogviszonyt létesít. Beiratkozáskor minden jelentkezőnek beiratkozási díjat kell fizetnie, ami fedezi az adminisztrációs költségeket. A 11-12. évfolyamon térítési díjat kell fizetni, melynek mértékét a Közoktatási Törvény és Tótkomlós Város Önkormányzatának helyi rendelete együttesen szabályoz. Az érettségiztetési díj is a Közoktatási Törvény által szabályozott, a mindenkori minimálbér 10%-a. 3. I. NEVELÉSI PROGRAM 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, elvárásai 3.1.1. Nevelő-oktató munkánk alapelvei Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert egyrészt a demokrácia értékrendjére építve, a demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, másrészt olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Valamennyi tanulónknak egyenlő lehetőséget biztosítunk a minden ember számára nélkülözhetetlen, igényes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget nyújtó tudás elsajátításához. 10

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Tiszteletben tarjuk a gyermekek személyiségét, emberi méltóságát, vallását, világnézetét és jogait. Tiszteletben tartjuk a szülőnek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Az iskolának a pedagógiai programjában biztosítani kell a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többcélú átadását anélkül, hogy állást foglalna, vagy tanulóit állásfoglalásra kényszerítené ezek igazságtartalmát illetően. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szánunk a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, különös tekintettel a magyar nyelv ápolására, megőrzésére. Fontos feladatuknak tartjuk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a szociális hátrányok enyhítését, segítő tevékenységet. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásánál a többi gyermekkel, tanulókkal történő együtt nevelést és oktatást részesítjük előnyben. Programunkban fontosnak tartjuk a más népek, kultúrák iránti nyitottságot, megértést, a településünkön élő szlovák nemzetiségi hagyományok megismerését. Tanítványainkat, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük. Nyitottak vagyunk a család felé. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének feltétele: a nevelés két alapvető közösségének a család, szülők és az iskola, pedagógusok koordinált, aktív együttműködése. Az egyén és a közösség számára fontos értéknek tartjuk az egészséget, amely testi, lelki és szociális harmónia állapota. Részt kívánnunk venni lakóhelyünk (Tótkomlós város) életében. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai. 3.1.2. A nevelő-oktató munka célja Tanulóink egyéni képességeinek megfelelően olyan használható tudás birtokába jussanak, amely alkalmassá teszi őket tanulmányaik folytatására, a majdani társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódásra. Tanítványaink rendelkezzenek olyan anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs kultúrával, amely a műveltség, a tudás alapja, a kapcsolatteremtés eszköze. Ismerjék a magyarság múltját, a jeles történelmi személyeket és eseményeket. Tiszteljék nemzeti értékeinket és legyenek azoknak méltó továbbítói. Életkoruknak megfelelően legyen nemzeti azonosságtudatuk. Váljanak nyitottá, megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és a másság iránt. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Célunk az egész életen át tartó, fizikai aktivitás igényének kialakítása, fenntartása, a mozgás, a játék, a versenyzés által kiváltott élmények értékelése. 11

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Egészséges önismerettel, önképpel, és az élsportolói attitűdhöz szükséges személyiség-jegyek kialakításával segítjük tanulóinkat helytállásra, sportkarrierjük megalapozásához. A kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint pl. a közvetítés, más kultúrák megértése. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajlódó kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, s irányítsuk cselekvéseinket. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. 12

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív fejlesztése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvén, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót, s a mozgóképet. 3.1.3. Az oktató-nevelő munka pedagógiai szakaszai A közoktatási törvény a kötelező oktatás első nyolc, általános iskolai évfolyamát négy, a középiskolát további egy pedagógiai szakaszra tagolja. A törvényi megfogalmazásban kifejeződő iskolapolitika a következőkben látja az egyes szakaszok legfontosabb jellegzetességét. I. A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén - funkciójából fakadóan - még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a NAT az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak. II. A kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak - a negyedik évfolyam végére már meghatározóak - az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít. III. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. 13

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. IV. A fejlesztő szakasz alapvető feladata - az előző szakaszokhoz kapcsolódva a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. V. A középfokú nevelés oktatás szakasza, az iskolai nevelés oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tízedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők: a.) a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tízedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító, b.) a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, évfolyam végéig tartó, általános műveltséget a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz. 3.1.3.1. Célok a nevelés-oktatás bevezető szakaszában Az iskolába lépő kisgyermekekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megóvása, továbbfejlesztése. A gyermekek átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A tanulók fogékonnyá tétele saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt. Lehetőségekhez mérten a gyermekek játék- és mozgás iránti igényeinek kielégítése. A gyermekek fejlődésének segítése. A gyermek egészséges életmódra nevelése. 3.1.3.2. Célok a nevelés-oktatás kezdő szakaszában A tanulók fogékonnyá tétele saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékek tudatosítása. A gyermekek fejlődésének segítése. A gyermek egészséges életmódra nevelése. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése. A tanulási szokások megalapozása. 3.1.3.3. Célok a nevelés-oktatás alapozó szakaszában Az első szakasz nevelő-oktató munkájának, a képességek, készségek fejlesztésének folytatása. A jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészülés megalapozása. A környezettel való konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek fejlesztése. A nemzeti hagyományok tudatosítása, azok ápolására való nevelés. 14

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Önálló és irányított ismeretek szerzése, az ehhez szükséges képességek és készségek megerősítése. Logikai és kommunikációs készség fejlesztése az együttműködő probléma-és feladatmegoldás sikerességéért. A szerzett ismeret új feladathelyzetben való alkalmazási képességének a fejlesztése. 3.1.3.4. Célok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszában Az első szakasz nevelő-oktató munkájának, a képességek, készségek fejlesztésének folytatása. Felkészítés a továbbtanulásra, a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően. A közösségre vonatkozóan a demokratikus működés értékének és szabályainak tudatosítása. A jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészülés megalapozása. A környezettel való konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek fejlesztése. A nemzeti hagyományok tudatosítása, azok ápolására való nevelés. Önálló és irányított ismeretek szerzése, az ehhez szükséges képességek és készségek megerősítése. Az idegen nyelv tanulásakor a társalgási szint elérése vagy megközelítése. Az elvont gondolkodási képességet megalapozó gondolkodási műveletek alkalmazása: önálló gondolkodás, probléma megoldás fejlesztése (elemzés, összehasonlítás, általánosítás, következtetés, fogalom-és szabályalkotás Logikai és kommunikációs készség fejlesztése az együttműködő probléma-és feladatmegoldás sikerességéért. Szöveggel való kritikai, elemző viszony kialakítása. A szerzett ismeret új feladathelyzetben való alkalmazási képességének a fejlesztése. 3.1.3.5. Célok a középfokú nevelés-oktatás szakaszában Célok a nevelés-oktatás középfokú szakaszában az általános műveltséget megszilárdító ismeretek elsajátíttatása. A tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően elmélyítő, az érettségi vizsgára felkészítő, pályaorientációt, pályaválasztást segítő ismeretek megszerzése, olyan ismeretekkel rendelkező tanulókat feltételez, akik az itteni tanulmányok befejezése után képessé válnak magasabb rendű összefüggések megismerésére és megértésére, a teljes életüket átszövő folyamatos önképzésre, szakképzésre, a kompetenciák rugalmas gyakorlati megvalósítására. Cél a kétszintű érettségi sikeres megvalósítása A gimnázium mindkét tagozatán gondoskodunk arról, hogy az emelt szinten érettségizni akaró diákok is megfelelő képzésben részesüljenek. Az iskolavezetés és az önkormányzat gondoskodik az igényeknek megfelelő időkeretről. 15

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. 3.1.4. A nevelő-oktató munkánk feladata Sokoldalú tanulási tevékenységgel alapozzuk meg tanulóinkban azt a továbbépíthető, alapvető képesség- és elemi ismeretrendszert, amelyre a következő iskolaszakasz pedagógiai munkája biztonsággal épülhet. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, támogassuk az egyéni képességek kibontakozását. Kiemelt fejlesztési feladatok a NAT szerinti képesség-és készség területeken a következő fejezetben szerepelnek. Célok a nevelés-oktatás középfokú szakaszában az általános műveltséget megszilárdító ismeretek elsajátíttatása. A tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően elmélyítő, az érettségi vizsgára felkészítő, pályaorientációt, pályaválasztást segítő ismeretek megszerzése. 3.1.4.1. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagunkért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon-és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népe megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A tanulók életkoruknak megfelelő ismereteket szerezzenek az állam demokratikus szervezeteiről, intézményeiről /helyiekről is/, azok működéséről, az állampolgári jogokról, kötelességekről. Sajátítsanak el néhány olyan technikát, amivel saját és mások mindennapos ügyeit elintézhetik, amivel egyetértési, véleményezési jogaikat gyakorolhatják. 16

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Gazdasági nevelés Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. A tanulás számos összetevője tanítható. Törekedjünk arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények kialakításában. Testi és lelki egészség Az iskola személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Amikor ők maguk is az egészség megőrzését, a preventív szemléletet tartják fontosnak, és ennek érdekében képesek az elvárható normák szerint élni, és környezetükre személyes példával hatni. Jellemezze őket kitartás, terhelhetőség, a kudarctűrés, az újrakezdés, a győzni tudás attitűdje. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola-és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Differenciált egyéni bánásmóddal segítsük elő a tanulóink között meglévő esélybeli különbségek kiegyenlítését. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: - Olyan szervezési megoldások előnybe részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. 17

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. - Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. - Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. - Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. 3.1.4.2. Az alapműveltséghez szükséges, a személyiségen belüli feltételrendszer fejlesztése: az értelmi képességek (különös tekintettel a gondolkodás és a megfigyelési képességre), a biztonságos szó és írásbeli nyelvhasználat és kommunikáció, a vizuális kommunikáció készségei, képességei, a kisiskolás korban kitüntetetten fejleszthető ritmusérzék, hallás és mozgáskoordináció, az önálló tanulás és önművelés igénye és képessége. Erősítsük tanulóinkban a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés és a számítógépes érintkezés fontosságát. Alapozzuk meg a tanulási szokásokat. Életkoruknak megfelelően fejlesszük tanulóinkban a nemzeti azonosságtudatot. Ezzel együtt fontos feladatunk a nemzethez való kötődés érzésének kialakítása, a hazaszeretet érzésének erősítése, a hagyományok ápolása, a múlt megbecsülése és a jövőbe vetett remény táplálása. Tudatosítsuk Európához való tartozásunkat és neveljük tanítványainkat más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak megismerésére, tiszteletére. A neveltségi szint emelése érdekében a következő viselkedési formákra és szokásokra fordítsunk nagy gondot: udvariasság, a másik ember tisztelete, megbízhatóság, 18

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. tolerancia, empátia, kitartás, együttműködési készség, segítőkészség. Erősítsük a humánus magatartásmintákat és szokásokat. Alakítsuk tanulóink környezettudatos magatartását, életvitelét, és segítsük elő a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulásuk megerősödését. Alakítsunk ki tanulóinkban olyan pozitív szemléletet, amely az egészség megőrzésére, a károsodások megelőzésére, a káros szenvedélyektől való teljes tartózkodásra irányul. Intézményi kiemelt nevelési területek 3.1.4.3. Egészségfejlesztési, egészségnevelési program Az egészségfejlesztés célja: Korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit alkalmazva képessé tenni tanulóinkat az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és egészségük javítására. Hosszú távú: Elsősorban az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való felfogására nevelünk. Az egészségromboló szokások valós veszélyként történő elfogadtatására törekszünk. Rövid távú: Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlani (gyakorlással, segítéssel, példamutatással). Motiválni, ösztönözni a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással. Az egészségfejlesztés fő feladata: Egészségfejlesztő környezet teremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése és szemléletváltoztatás elérése. Az egészségfejlesztés alapelvei: az egész közösségre irányul, és együttműködésére épít, az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság), az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Az iskolánk funkciója az egészségnevelésben Az egészségi állapotot a következő tényezők határozzák meg: genetikai tényezők környezeti tényezők életmód 19

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. egészségügyi ellátó rendszer működése. Az iskoláskor- elsősorban a 6-14 korosztály esetében- a szocializáció döntő időszaka. Ebben a nagyon érzékeny és képlékeny életkorban a prevenció nem elsősorban az ismeretközlésre, hanem a pozitív irányú befolyásolásra kell, hogy támaszkodjon, ezért az egészségfejlesztés módszere inkább készség, képességfejlesztést kell, hogy szolgáljon. Az iskolánk teljes szellemével, környezetével - a pedagógusok és az iskolához kapcsolódó más személyek viselkedés mintáival együttesen - fejti ki alapvető feladatát az egészségmegőrzésben, prevencióban, ebben a legfogékonyabb életkorban. A prevenció területei A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az iskolának a primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál nagy hangsúlyt fektetünk a következő területekre: egészséges táplálkozás aktív szabadidő eltöltés mindennapos testmozgás személyi higiéné lelki egyensúly megteremtése harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása családtervezési módszerek egészséges és biztonságos környezet kialakítása egészség károsító magatartásformák elkerülése járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása. Az egészségnevelést szolgáló témakörök a gimnáziumban: Az alábbiakban szereplő tartalmakat beépítjük iskolánk helyi tantervébe. Harmonikus emberi kapcsolatokra nevelés az ember fő biológiai, pszichológiai jellemzői, az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz (kortárscsoportok, munkatársak, stb.), a társadalomhoz, intézményekhez, emberismeret, empátia, alkalmazkodóképesség, egyén és közösség, a közösségbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel, kulturált viselkedés (beszédmodor, érintkezés, stb.) a felnőttekkel, tanárokkal és diáktársakkal minden élethelyzetben, normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása (szolidaritás, kooperáció, barátság), viselkedésünket, viszonyainkat szabályozó értékek, erkölcs, hagyományok, szokások, vallási előírások, divat, normák, jog, a társadalmi értékrend; az értékek, normák változó világa, saját és mások testi épségének óvása. 20

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Egészségnevelési feladataink feltételrendszere Tárgyi feltételek: biológia szaktanterem, osztálytermek, tornaterem, könyvtár. Személyi feltételek: biológia tanár, osztályfőnökök, szaktanárok, Nevelési Tanácsadó szakemberei, logopédus, gyógypedagógusok, iskolaorvos, iskolai védőnő, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógusok. Egyéb erőforrások: 1. Kapcsolattartás: az iskola és a család, szülői közösség iskolaorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat, rendvédelmi szervek, városi, megyei ÁNTSZ, fenntartó önkormányzat, Humánfejlesztő Központ 2. Pályázati lehetőségek: NFU Megyei Közalapítványi Iskolánk pedagógiai rendszerébe az alábbi területek tartoznak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás szerepe és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. 21

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Egészségnevelési program Feladatok Módszerek Szükséges eszközök Tanórai A test működésének, Játékok, dramatikus Tankönyv, 1. évfolyam változásainak megfigyelése helyzetgyakorlatok, film különböző hatásokra. A beszélgetés, kooperatív leggyakoribb balesetek technikák alkalmazása megelőzésének módja. 2. évf. A környezet szervezetünkre Előadás, mérések, Házirend, gyakorolt leggyakoribb dramatikus gyakorlatok, viselkedési ártalmas hatásai. Sérült kooperatív technikák film embertársaink elfogadására alkalmazása való nevelés. 3. évf. A környezet változásainak Életjelenségek Feladatlap hatása életünkre. Egészséges változásainak életmód, helyes napirend megfigyelése, mérése. megismerése. Az egészség és a Saját tapasztalatok sport szoros kapcsolatának megbeszélése, tudatosítása. kooperatív technikák alkalmazása 4. évf. Az ember életkori szakaszainak megismerése. Az egészséget károsító szokások kialakulása, veszélyei, felkészülés az elutasításukra. Tanórán kívüli 1. évfolyam Helyes táplálkozási szokások kialakítása Megfigyelés, mérés a testen. Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, kooperatív technikák alkalmazása Bemutatás, szemléltetés, plakátkészítés. 2. évf. Helyes közlekedési ismeretek Bemutatás, gyakorlás, megismerése dramatikus játék, tablókészítés, plakátkészítés,, projektmódszer alkalmazása, közlekedési délután. 3. évf. Egészséges életkörülmények Tapasztalatszerzés, igényeinek kialakítása kiállítás, kooperatív technikák alkalmazása. 4. évf. Egészséges életmódra nevelés. DÖK- vetélkedő, filmvetítés, projektmódszer alkalmazása, 1-4 évf. Szakkörök: közlekedési ismeretek Jankó hét Feladatlap, házirend, film képek, kódex, Ételkóstoló, applikációs képek, film Applikációs képek, film, kerékpár Feladatlap, film 22

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Tanórai 5. évfolyam Oszt. főnöki Az egészség értékének tudatosítása. Veszélyes anyagok, helyzetek megismerése. Személyes biztonság, jogok, kötelezettségek megismerése. Előadás, dramatikus játék projektmódszer alkalmazása, Film, házirend Technika 6. évf. Oszt. főnöki Az ember legfontosabb szükségleteinek, és alapvető higiéniai szabályainak megismerése. A tanulók helyes szemléletformálása az egészséges életmódról és táplálkozásról. Önismeret: hogyan változom, fejlődöm? Pozitív én bemutatása a társadalomnak. Életrend, életritmus ismerése, egészségmegőrző szokások kialakítása Alkati jellemzők mérése, beszélgetés, napi és heti étrendek összeállítása. Gyümölcssaláta készítése, egyszerűbb ételek és italok készítése. Életjelenségek változásainak megfigyelése, saját tapasztalatok megbeszélése, dramatikus gyakorlatok. Videofilmrészletek, szakácskönyvek, élelmiszerek gyümölcsök. Képek Technika 7. évf. Oszt. főnöki A következetes és rendszeres testápolás igényeinek kialakítása. Egyszerű ételek elkészítésének elsajátítása. Konyhai és étel higiénés szabályok elsajátítása E témakörök megismerésével felkészítjük a tanulókat az egészséges életvitelre, annak megtartására, a harmonikus élet értékként való elfogadására. Egészséget károsító szokások veszélyei, kritikus helyzetek és döntések. Visszautasítási technikák és a helyes döntéshozatal megismerése. A nemet mondás módjainak megismerése Öltözködési módok megbeszélése. Egyszerű ételek elkészítése. Ételkészítés közben a szabályok megbeszélése. Bemutatás, dramatikus játékok. kooperatív technikák alkalmazása. Divatlapok Élelmiszerek, konyhai eszközök. Film 23

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. Technika Biológia A környezetbarát kertművelés és az egészségmegőrzés közötti összefüggés felismerése. A kellemes közérzet feltételeinek megismerése. Az egészséges táplálkozási szokások alkalmazása. A természet és az ember kapcsolata, természet és környezet védelem közötti összefüggések felismerés. A civilizáció káros következményeinek megismerése. Képek, szakkönyvek megfigyelése, kiselőadás. Mérések a lakásban, megfigyelések előre megadott szempontok szerint. Saláták készítése. Kiselőadás, olvasmányfeldolgozás. interjú, Képek szakkönyvek mérő eszközök, meteorológiai adatok, mélyhűtött termékek. Film, szakkönyvek, tankönyv 8. évf. Oszt. főnöki Barátság- párkapcsolat, a tanulók felkészítése a felelős felnőtté válásra. Beszélgetés, dramatikus játékok, projektmódszer alkalmazása Film Technika Személyi higiénia szabályainak elsajátítása, bőrápolás, ruhatisztítás legfontosabb szabályai. Az egészséges táplálkozás konyhatechnikai berendezések megismerése. Textil kezelési szimbólumok tanulmányozása, folttisztítási módszerek megismerése, kozmetikumok bemutatása. Konyhatechnikai berendezések használata. Tankönyv, szakkönyvek, kozmetikumok, modern konyhatechnikai eszközök. Biológia Az óra keretén belüli témakörök: bőr, haj, a köröm egészsége vázrendszer egészsége egészséges étrend, Kiselőadás, interjú, életjelenségek, testfelépítés megfigyelése, kooperatív technikák alkalmazása. Folyóiratok, könyvek, képek, modell, applikációs készlet, transzparens, film. 24