SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete 082064 Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 6. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.március 31. Hajdúhadház

Tartalomjegyzék Bevezetés... 7 I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA... 7 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja... 7 1.2. Az intézmény működését meghatározó jogszabályok... 7 1.3. A szabályzat hatálya... 7 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 8 2. 1. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogállása.....8 és gazdálkodási módja... 8 2.1.1. Az intézmény alapdokumentumai... 8 2.2.2. Az intézmény gazdálkodási módja... 10 2.2.3. Az intézmény vezetőjének kinevezés... 11 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE... 11 3.1. A szervezeti egységek... 11 3.1.1 Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei... 11 3.1.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje... 11 3.2. Az intézmény vezetője... 11 3.2.1. A vezető személye... 11 3.2.2. Az intézményvezető jogköre... 11 3.2.3. Az intézményvezető felelőssége... 12 3. 3. Az intézmény vezetősége... 12 3.3.1. A vezetőhelyettes (igazgatóhelyettes) személye... 12 3.3.2. A vezetőhelyettes jogköre és felelőssége... 12 3.3.3. A vezetőség... 12 3.3.4. A vezetők kapcsolattartási rendje... 13 3.3.5. A vezetők helyettesítési rendje... 13 3.4. A gyakorlati oktatásvezető feladatai... 13 IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK... 14 4. 1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje... 14 4.1.1. Közalkalmazottak... 14 4.1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai... 14 4.1.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje... 14 4. 2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje... 15 4.2.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok... 15 2

4.2.2. Diákkörök... 15 4.2.3. A diákközgyűlés (iskolagyűlés)... 15 4. 3. A diákönkormányzat és működése... 15 4.3.1. A diákönkormányzat szervezete... 15 4.3.2. A diákönkormányzat jogai... 16 4.3.3. A diákönkormányzat működési feltételei... 16 4.3.4. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás... 16 4. 4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje... 17 4.4.1. A szülői szervezetek... 17 4.4.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás... 17 4.4.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje... 17 4.4.4. A szülők írásbeli tájékoztatatási rendje... 17 4. 5. Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje... 18 4.5.1. Az iskolaszék és jogai... 18 4.5.2. A kapcsolattartás rendje... 18 4.5.3. Az iskolaszék szülői fogadóórái... 18 4. 6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere... 18 4.6.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja... 18 4.6.2. Rendszeres külső kapcsolatok... 19 V. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK... 19 5.1. A nevelőtestület és működési rendje... 19 5.1.1. A nevelőtestület... 19 5.1.2. A nevelőtestület feladatai és jogai... 19 5.1.3. A nevelőtestület értekezletei... 19 5.1.4. A nevelőtestület döntései és határozata... 19 5. 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 20 5.2.1. A munkaközösségek célja... 20 5.2.2. A szakmai munkaközösségek feladatai... 20 5.2.3. A munkaközösség vezetők jogai és feladata... 21 5. 3. A nevelőtestület feladatainak átruházása... 21 5.3.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása... 21 5.3.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok... 21 5.3.3. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése... 22 VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE... 22 6. 1. A tanév helyi rendje... 22 6.1.1. A tanév rendjének meghatározása... 22 6.1.2. A tanév rendje és annak közzététele... 22 6.1.3. Az intézmény nyitva tartása... 23 6.1.4. A szakképzés rendje... 23 6. 2. A tanítási napok rendje... 23 3

6.2.1. A tanítási órák rendje... 23 6.2.2. Az óraközi szünetek rendje... 23 6.3. Az intézményi felügyelet rendszabálya... 24 6.4. Az intézmény munkarendje... 24 6.4.1. A vezetők intézményben való tartózkodása... 24 6.4.2. A közalkalmazottak munkarendje... 24 6.4.3. A pedagógusok munkarendje... 24 6.4.3.1. A pedagógusok munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok... 25 6.4.3.2. Egyhavi munkaidő nyilvántartása... 26 6.4.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje... 26 6.4.5. A tanulók munkarendje... 26 VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 26 VIII. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE... 27 IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALAKOZÁSOK... 28 9.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások... 28 9.1.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje... 28 9.1.2. Szakkörök... 28 9.1.3. Önképzőkörök... 28 9.1.4. Sportkörök... 28 9.1.5. A könyvtár... 29 9.1.6. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások)... 29 9. 2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások... 29 9.2.1. Versenyek és bajnokságok... 29 9.2.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások... 29 9.2.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok... 29 9.2.4. Kulturális intézmények látogatása... 29 9.2.5. Egyéb rendezvények... 30 9.2.6. Diákklub... 30 9.2.7. Tanfolyamok... 30 X. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA... 30 10. 1. A tanulói jogviszony és következményei... 30 10.1.1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei... 30 10.1.2. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák... 31 10. 2. A tanuló távolmaradása és annak igazolása... 31 10.2.1. A hiányzás indoklása... 31 10.2.2. A távolmaradási engedély... 31 10.2.3. Az igazolt és igazolatlan hiányzások... 31 XI. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI... 32 11.1. A tanulók dicsérete és jutalmazása... 32 4

11.1.1. A dicséret és a jutalmazás elvei... 32 11.1.2. A dicséret formái... 32 11.1.3. A jutalmazás formái... 32 11.2. A tanulók fegyelmezése... 32 11.2.1. Fegyelmi intézkedések... 32 11.2.2. Fegyelmi büntetések... 33 11.2.3. A tanuló kártérítési felelőssége... 33 XII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE... 33 12. 1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok... 33 12.1.1. Az épület rendje... 33 12.1.2. Biztonsági rendszabályok... 34 12.1.3. A látogatások rendje... 34 12.1.4. Az intézmény létesítményeinek és bérbeadási rendje... 34 12. 2. A helyiségek és berendezésük használati rendje 12.2.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata... 34 12.2.2. A tanulók helyiséghasználata... 34 12.2.3. A szaktermek használati rendje... 35 12.2.4. A berendezések használata... 35 12.2.5. Karbantartás és kártérítés... 35 XIII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE... 36 13. 1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai... 36 13.1.1. A hagyományápolás célja... 36 13.1.2. Nemzeti ünnepélyek... 36 13.1.3. A hagyományápolás további formái... 36 13.2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai... 37 13.2.2. Intézményünk jelképei... 37 13.2.3. A kötelező viselet... 37 13.2.4. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 37 XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK... 37 14.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 37 14.1.1. Rendszeres tüdőszűrő vizsgálat... 37 14.1.2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje... 37 14.1.3. Az egészséges életmódra nevelés... 38 14.1.4. Beteg tanuló... 38 14.1.5. Az intézményi védő-, óvóelőírások... 38 14.1.6. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 38 14.2. A térítési- és a tandíj fizetésének rendje... 40 14.2.1. A díjfizetésekről általában... 40 14.2.2. Térítési díj fizetése... 41 14.2.3. Tandíj fizetése... 41 5

14.2.4.A visszatérítés... 41 14.3. Szociális ösztöndíj és támogatás felosztásának elvei... 41 14.3.1. A tanulók szociális ellátása... 41 14.3.2. A diákszociális alap felhasználása... 41 14.4. Az iskola dolgozóinak munkaköri leírása... 42 14.5. Az iskola dohányzásra vonatkozó szabályai... 42 XV. KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK... 42 15.1. Az intézmény továbbképzési szabályzata... 42 15.2.A pedagógusok minőségi bérpótléka... 43 15.3.Fegyelmi felelősség... 44 15.4.A munkáltató kártérítési felelőssége... 44 15.5.Munkaügyi viták eldöntése... 45 15.6. Az intézményi tanács... 45 15.7.Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 45 15.8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 45 XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 46 16.1. Hatályba léptetés, kihirdetés... 46 16.2 Általános szabály, aláírások... 46 XVII. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI... 46 I. Az iskola dolgozóinak munkaköri leírása... 46 II. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata... 56 6

Bevezetés A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Szilágyi Dániel Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden alkalmazottjának és tanulójának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak rájuk vonatkozó részének megismerése és értelemszerű megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenki közös érdeke. A Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban kell lennie az intézmény egyéb dokumentumainak: Pedagógiai Program, Iskolai Házirend, Munkaköri leírások. I. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél-és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 1.2. Az intézmény működését meghatározó jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló tv. végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára 1.3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető készíti elő és előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, - a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat egyetértési 7

jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2. 1. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogállása és gazdálkodási módja 2.1.1. Az intézmény alapdokumentumai ALAPÍTÓ OKIRAT Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1.Hivatalos neve: Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola 1.1.Idegen nyelvű megnevezése: 1.2.Rövid neve(i): Szilágyi Dániel Középiskola 2.Feladatellátási helye(i) 2.1.Székhelye: 4242 Hajdúhadház Bocskai tér 6. 2.1.1.telephelye(i): 2.2.Tagintézmény(ek) megnevezése, címe(i) 2.2.1.ügyvitel címe: 2.2.2.telephely (ei): 3.Alapító és fenntartó neve és székhelye: 4.Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény -gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, 1.OM azonosító: 031218 2.Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 2.1.Köznevelési alapfeladatok: gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás -számviteli ügyintéző 5234204 -közbeszerzési referens 52343510 -általános gazdasági és statisztikai ügyintéző 52343801 -családpedagógiai mentor 54761010 8

-pedagógiai asszisztens 521400100000000 szakágazgat szakiskolai nevelés-oktatás -erdészeti szakmunkás 316230110000000 -dísznövénykertész 336220110000000 -irodai asszisztens 333460110000000 -számítógépszerelő-karbantartó 335230110000000 -kertész 34622 02 Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás Híd I. Híd II. felnőttoktatás nappali oktatás esti levelező távoktatás többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 2.2.Átvállalt alapfeladat(ok): 2.3.nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 400 2.4.Iskolatípusonként az évfolyamok számát közismereti és szakképzési bontásban IX-XIII-XIV gimnázium:9-12. évfolyam szakközépiskola: 9-12. évfolyam szakiskola: 9-11. évfolyam szakképzés: 13-14. évfolyam 2.5.Gyakorlati képzés megszervezésére: 2.6.Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 2.7.Különleges pedagógiai célok megvalósítása: 2.8.Speciális jellemzők 2.9.Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel esetén: 3.A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 4242 Hajdúhadház Bocskai tér 6. helyrajzi szám: 12074 hasznos alapterület: (tetőtérrel együtt)1500 nm jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Hajdúhadház Városi Önkormányzat (4242 Hajdúhadház Bocskai tér 1 ) 4.Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 9

Az alaptevékenység forrásai: Az intézmény alaptevékenységi feladatainak ellátására a Hajdúhadházi Önkormányzat biztosít forrást a működtetésre, az adott tárgyévi költségvetési előirányzat keretein belül. Forrásul szolgál még az intézmény működési bevétele, mely a támogatás elenyésző részét teszi ki. Ezen összeg mértéke nem tervezhető, mivel az adott költségvetési évben kötődnek meg a megállapodások, változó partnerekkel és összegekkel. Az intézmény fenntartása a szakmai munka támogatása a KIK feladata., Alkalmazottak bérezése a KIK feladata. A technikai dolgozók szervezetileg Hajdúhadház Város Városgondnoksága alá tartozik mind fenntartásilag, mind vezetésileg. Pedagógiai program Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A pedagógiai program tartalmazza, a teljesség igénye nélkül: - a nevelés és az oktatás célját és feladatait, - a helyi tantervet és óratervet, - az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, - a minősítés szempontjait és módját, - átjárhatóságot Munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, - valamint felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény működését szabályozó dokumentumokról az igazgató, pedagógusok a szülők és tanulók részére kötelesek tájékoztatást adni. Az intézmény igazgatója szervezetten a szülői munkaközösség részére ad tájékoztatást. Az osztályfőnökök minden tanévben az esedékes szülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket. Az intézmény dokumentumaival, pedagógiai munkájával kapcsolatban a szülők és tanulók a rendszeres fogadóórákon tehetnek fel kérdéseket. Az intézmény munkáját szabályozó hivatalos okiratok megtekinthetők az iskola titkárságán, a tanári szobájában. 2.2.2. Az intézmény gazdálkodási módja Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytathat. A működtetés a hajdúhadházi Városgondnokság feladata (ez alatt értjük a közüzemi kiadások fedezetét, az iskola épületének karbantartását, felújítását és a működtetéssel kapcsolatos kiadásokat). Az intézményi vagyon tulajdonjoga: Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskolát illeti meg, melyet ingyenes használatra átadott a KIK számára a technikai eszközökkel együtt.( számítógépek, nyomtatók ) A vagyoni állapotot az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. Az átvett dolgozók béreit, kiadásait, az oktatással összefüggő kiadásokat a KIK köteles rendezni. A szakmai munka finanszírozását a KIK végzi. 10

2.2.3. Az intézmény vezetőjének kinevezése Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az intézményvezető. Az iskola igazgatóját nyilvános pályázat alapján a KIK határozott időre 5 évre bízza meg a vezetői feladatok ellátására, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az iskola többi alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 3.1. A szervezeti egységek 3.1.1 Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. 3.1.2.A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. 3.2. Az intézmény vezetője 3.2.1.A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a KIK bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a helyi kisebbségi önkormányzatnak, - szakképző intézmény esetén a gazdasági kamarának - a véleményét. 3.2.2.Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a KIK határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. - a közoktatási intézmény képviselete, - együttműködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés, - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, 11

- a gyermek-és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, - a döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. - 3.2.3.Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője (igazgatója) a Nemzeti Köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. 3. 3. Az intézmény vezetősége 3.3.1.A vezetőhelyettes (igazgatóhelyettes) személye Az intézményvezető feladatait a pedagógiai és a gazdasági vezetőhelyettesek közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást és visszavonást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai vezetőhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A pedagógiai vezetőhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját, továbbá a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők munkáját. 3.3.2. A vezetőhelyettes jogköre és felelőssége A vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettesek feladat- és hatásköre, kiterjed egész munkakörükre. A vezetőhelyettesek munkaköri leírása az SZMSZ mellékletében található. A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 3.3.3. A vezetőség A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége, konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 12

3.3.4. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 3.3.5. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese, egyéb esetekben megbízás alapján valamelyik tanár beosztású kolléga. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. 3.4. A gyakorlati oktatásvezető feladatai Az igazgató, igazgatóhelyettes, kollégiumvezető távolléte esetén ellátja a vezetői feladatokat, a munkáltatói jogkör kivételével. Egyéb feladatai: Szervezi és irányítja a szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati munkát. Közreműködik a szakiskolai, szakközépiskolai órarend, illetve a gyakorlati foglalkozás rendjének elkészítésekor. Ellenőrzi a szakképzési évfolyamok haladási naplóit, a szakoktatók tanítási időkeret nyomtatványait. Ellenőrzi a szakképzés területére alkalmazott fizikai dolgozók munkáját. Javaslatot tesz a szakképzés fejlesztésére, az eszközök javítására. Félévkor és év végén összegző értékelést végez a szakképzés munkájáról, elkészíti a szakiskolai és szakközépiskolai tanulmányi statisztikákat. Véleményezi a szakiskolában és szakközépiskolában szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató pedagógusok munkáját. A szakiskolában és szakközépiskolában kivizsgálja a tanulói fegyelmi ügyeket, szükség esetén javaslatot tesz a fegyelmi büntetésre. A szakiskolában és szakközépiskolában a szaktanárokkal, az osztályfőnökkel és a gyermekés ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve figyelemmel kíséri a tanulói mulasztások alakulását, szükség esetén javaslatot tesz az igazgatói intézkedésre. Követi a szakképzés rendelkezéseinek változását, szakmai továbbképzéseket, munkalátogatásokat szervez a szakoktatók részére. Kapcsolatot tart gazdálkodó szervekkel és szakoktató intézményekkel. Részt vesz a vezetői értekezleteken. Javaslatot tesz iskolafejlesztési kérdésekben, napi és stratégiai problémák megoldására. Gondoskodik a szakmai vizsgák előkészítéséről. Tervet készít a gazdálkodásra és eszközfejlesztésre. Irányítja a szakképzéssel kapcsolatos munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet. Ellenőrzi a szakképzésben dolgozó karbantartó munkáját, és javaslatot tesz az éves szabadságának ütemezésére. 13

IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 4. 1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 4.1.1.Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 4.1.2.Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 4.1.3.Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattatás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabályt előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 14

4. 2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 4.2.1.Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munka-közösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelv órák, számítástechnika órák, stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 4.2.2.Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket a vezetőhelyettes tartja nyilván. 4.2.3.A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. a diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 4. 3. A diákönkormányzat és működése 4.3.1.A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat 15

érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk képviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. 4.3.2.A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, - vezetőinek, munkatársainak megbízására. 4.3.3.A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. 4.3.4.A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat az IDB képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az Osztály Diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként 16

változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata. 4. 4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 4.4.5. A szülői szervezetek A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a Szülői Munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezte. A Szülői Munkaközösséget a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 4.4.6. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a közösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Munkaközösséget az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 4.4.7. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két alkalommal, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Az októberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 2 alkalommal, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 4.4.8. A szülők írásbeli tájékoztatatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit 17

gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. 4. 5. Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje 4.5.1.Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működhet, melybe a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőit küldheti. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban, különösen a pedagógiai program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, - a házirend elfogadásakor, 4.5.2.A kapcsolattartás rendje Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések előzetes egyeztetés után való rendelkezésre bocsátásával. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként egy alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. 4.5.3.Az iskolaszék szülői fogadóórái Az iskolaszék szülői tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról. Az iskolaszék jelenleg intézményünkben nem működik. 4. 6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 4.6.1.A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a tanulók egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, 18

- módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 4.6.2.Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval - a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, - a gyermek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - nevelési tanácsadó szolgálattal, - a családsegítő központtal. V. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 5.1. A nevelőtestület és működési rendje 5.1.1.A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági igazgatóhelyettes, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 5.1.2.A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. - IMIP 5.1.3.A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részér az intézmény éves munkaterve rögzíti. 19

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - érettségi vizsga előtti megbeszélés. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 5.1.4.A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5. 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 5.2.1.A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül 5 évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 5.2.2.A szakmai munkaközösségek feladatai Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösségek a közoktatási törvényben meghatározott jogkörrel rendelkeznek. A szakalkalmazotti értekezlet, valamint az iskolai nevelőtestület a döntési és véleményezési jogkörébe tartozók közül alkalmanként vagy tartósan a munkaközösségek hatáskörébe utalhat feladatokat. A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - szervezi a pedagógusok továbbképzését, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja a egységes intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, 20

- összeállítja a vizsgák (felvételi-, érettségi, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, - kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. 5.2.3.A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség-vezetők további feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazott átsorolása stb. 5. 3. A nevelőtestület feladatainak átruházása 5.3.1.Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 5.3.2.A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával az állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból. A Felvételi Bizottság feladata: - az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése, - a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása. Tagjai: - a felvételi tantárgyak munkaközösség-vezetői. A Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézmény vezetője vagy egyik helyettese, -az érintett tanuló osztályfőnöke, -egy, - a fegyelmi ügyben független pedagógus, 21

-egy, - a tanuló által felkért pedagógus, -a diákönkormányzat képviselője. 5.3.3.Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházzák át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén a felelős vezetőhelyettes tudtával úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. 5.3.4..A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, - a szakmai munkaközösség vezetői munkájának véleményezése. VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 6. 1. A tanév helyi rendje 6.1.1.A tanév rendjének meghatározása A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 30-ig, a szorgalmi idő június 30-ig tart. A tanév általános rendjéről a művelődési és közoktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A gimnáziumi és a szakképzési intézményegységben az oktatás nappali munkarend szerint folyik. A felnőttoktatásban az oktatás heti két alkalommal (kedd csütörtök), levelező munkarend szerint történik. 6.1.2.A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, - a bemutató órák és foglalkozások rendjét, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. 22