TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM MENTORI ÚTMUTATÓ

TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM MENTORI ÚTMUTATÓ Insight Project 2015 1

Tartalom Tanári Szakmai Gyakorlati Program mentori útmutató... 1 Bevezetés... 3 A Tanári Szakmai Gyakorlat... 4 A mentor... 6 Miért jó mentornak lenni?... 9 A Gyakorlat folyamata... 10 Előkészítés... 12 A fogadó vállalat feladatai... 13 A mentor feladatai... 13 A gyakorlat tervezése... 17 A gyakorlat tartalmi tervezésének lépései... 19 A résztvevő tanárok igényeinek felmérése... 20 A fogadó vállalkozások felmérése... 21 Munka-élet egyensúlyának elérése a gyakorlat alatt... 23 A gyakorlati terv finomhangolása... 24 Lebonyolítás és visszacsatolás... 26 Gyakorlati szerződés... 26 A gyakorlati hely bemutatása... 26 Kapcsolatteremtés és bizalomépítés... 28 Visszacsatolás és értékelés... 29 Kiértékelés... 30 2

BEVEZETÉS A mentor szerepe a Tanári Szakmai Gyakorlat egyik legfontosabb pozíciója. Részvételével lehetővé teszi a gyakorlat megvalósulását. Ez az útmutató a Tanári Szakmai Gyakorlat módszertanára épül. Nem helyettesíti a részletes módszertant, hanem inkább egyfajta útmutatóként szolgál. Miközben rövid és áttekinthető formában bemutatja a módszertan fő elemeit, fel is hívja a figyelmet azokra a pontokra, amelyekben a mentornak feladata van. Az útmutató segít, de a részleteket továbbra is a teljes módszertanból lehet megismerni. Úgy gondoljuk, hogy az útmutató lehet az az eszköz, amivel könnyen és gyorsan elhelyezheti magát a rendszerben a mentor. A feladatok részleteiről viszont már a részletes módszertanból tájékozódhat. A két anyag tehát kiegészíti egymást: a Tanári Szakmai Gyakorlat egészéről az útmutatóból, a részletekről pedig a módszertanból érdemes tájékozódni. Jó munkát és sok sikert kívánunk a módszertan használatához és a Tanári Szakmai Gyakorlat megvalósításához! 3

A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT A Tanári Szakmai Gyakorlat egy néhány hetes időszakban a szakmai gyakorlati helyen történő tapasztalatszerzést és e tapasztalatok hatékony tananyagokká és oktatási módszerekké történő feldolgozását tartalmazza. A Tanári Szakmai Gyakorlat a munka-alapú tanulás elvére épül. Lényege, hogy a szakképzésben résztvevő oktatók egy vállalatnál az ott dolgozók munkáját megfigyelve tesznek szert tapasztalatokra. Különösen fontos a gyakorlaton résztvevők számára: a fogadó szervezet/vállalat szervezeti struktúrájának megismerése; a fogadó szervezet tevékenységének megismerése; a piaci igények jobb megértése; az innovatív új technológiák megismerése; a szakzsargon ismeretének frissítése, új szakkifejezések elsajátítása; az oktató szakmai előmenetelének támogatása. A Tanári Szakmai Gyakorlat így új hatásokkal, ötletekkel és naprakész szakmai és piaci ismeretekkel gazdagítja a résztvevő tanárokat. 4

Összességében tehát a Tanári Szakmai Gyakorlat tanulási lehetőség, amely lehetővé teszi a résztvevők készségeinek és ismereteinek a fejlesztését; szakmai tapasztalat, amelynek során a résztvevő oktatók egy rövid időszakban munkavállalóként tevékenykednek; munka, megfigyelés és ezeken keresztül tanulás kombinációja, amelyre szakmai munkahelyen, az oktatási intézményen kívül kerül sor. 5

A MENTOR A mentor az a személy, aki a gyakorlati hely részéről (és általában annak alkalmazottjaként) felelős a résztvevő tanárok szakmai gyakorlatának lebonyolításáért és egyben szakmai fejlődésük nyomon követéséért. A mentor a gyakorlat ideje alatt rendelkezésre áll annak érdekében, hogy a tanár kérdéseit megválaszolja és esetleges problémáinak megoldásában segítsen. A mentor szerepe a kapcsolattartás a munka világa és a szakképzés között. Ehhez a Tanári Szakmai Gyakorlat keretén belül széleskörű kapcsolatrendszert kell kiépítenie. Oktatók Diákok Koordinátor Munkatársak Mentor Turisták Vezetés Állam 6

A mentor partnereit három csoportba sorolhatjuk: 1. A fogadó vállalat, az a szervezet, amelyet a mentor képvisel, és amely a szakmai gyakorlaton levő oktatóknak a gyakorlati helyet biztosítja. Itt a mentor kapcsolatot tart: a. A vállalat vezetésével, akikkel egyezteti a szakmai gyakorlat céljait és lebonyolítását. b. A vállalat munkavállalóival, akiknek a munkáját a szakmai gyakorlatra érkező oktatók megfigyelhetik. c. A vállalat által kiszolgált fogyasztókkal, esetünkben a turistákkal. 2. A szakképző iskola, az az intézmény, amely a szakmai gyakorlatra érkező oktatókat foglalkoztatja. Itt a mentor kapcsolatot tart: a. A gyakorlatra jelentkező oktatókkal, akik kiválasztás esetén a vállalathoz érkeznek. b. A gyakorlati koordinátorral, aki az iskola részéről a szakmai gyakorlatot szervezi. c. A diákokkal, akiknek a teljesítményében tükröződik, hogy a szakoktatás mennyire képes megfelelni a gazdaság elvárásainak. 3. Az állam, amely a szakképzés és ezen belül potenciálisan a tanári szakmai gyakorlat szabályozója és nagyrészt fenntartója. 7

Amennyiben a mentor sikeres, partnereit a következő előnyökhöz juttatja: A résztvevő oktatók friss szakmai tapasztalatokhoz jutnak; Jobban megértik a vállalkozások által elvárt szakmai ismereteket és Megerősítik önbizalmukat; készségeket; Új szakmai kapcsolatok fejlődnek, amelyek a jövőben anyagi vagy technikai erőforrásokat biztosíthatnak; A gyakorlat a résztvevő tanárok személyes fejlődéséhez is hozzájárul, bővíti érdeklődését és javítja motivációjukat; Kialakítják és fejlesztik szakmai viselkedésmódjaikat; Összességében a gyakorlat hozzájárul a szakképzés színvonalának emeléséhez; A gyakorlaton levő tanárok megfogalmazhatnak új ötleteket, véleményeket és ezzel új impulzusokat adhatnak a vállalat fejlődéséhez. 8

Miért jó mentornak lenni? A mentor maga is számos olyan előnyhöz juthat, ami ezt a feladatot a munkakörrel járó anyagi juttatások mellett is vonzóvá teszi. Így a mentor: Kibővíti szakmai kapcsolatrendszerét; Tapasztalatot szerez a tanárok gyakorlatának szervezésében, ami munkakörének kibővítését jelenti; A gyakorlat fogadása révén, a tanárokkal való kapcsolatban betekintést nyer a szakképzés oktatási folyamataiba és képzési programjaiba; Első kézből ismeri meg a szakképzésben dolgozó oktatók kompetenciáit; Gyakorlatot szerez a konfliktuskezelésben, a problémamegoldásban, illetve abban, hogy a gyakorlaton levő oktatókat hogyan lehet a team munkába bevonni; Kiteljesítheti önmagát mások támogatása és fejlesztése révén; Személyes kapcsolatot alakíthat ki a gyakorlaton részt vett, elégedett oktatókkal. 9

A GYAKORLAT FOLYAMATA A szakmai gyakorlat a következő lépéseken keresztül valósul meg: 1. Minden érintett résztvevő bevonása 2. Jelentkezés 3. Kiválasztás 4. A feladatok egyeztetése 5. A tanárok igényeinek felmérése 6. A lehetséges gyakorlati helyek számbavétele 7. A gyakorlat és a hétköznapi élet összeegyeztethetőségének elemzése 8. A gyakorlati hely kiválasztása és a gyakorlat feltételeinek finomhangolása 9. A gyakorlati szerződés elkészítése (benne rögzítve a gyakorlati tervet) 10. A gyakorlati hely bemutatása, előzetes kapcsolatépítése 11. A gyakorlat lebonyolítása 12. Visszacsatolás és értékelés 10

Előkészítés Tartalom tervezése Igények felmérése Gyakorlati helyek számbavétele Gyakorlat és a hétköznapi élet összeegyyeztetése Gyakorlati hely kiválasztása Lebonyolítás és lezárás Gyakorlati szerződés elkészítése A gyakorlati hely bemutatása A gyakorlat lebonyolítása Visszacsatolás és értékelés 11

ELŐKÉSZÍTÉS A mentor a fogadó vállalat képviselőjeként meghívás nyomán kerül a Tanári Szakmai Gyakorlat rendszerébe. A kezdeményező az oktatási intézmény, amely a szakmai gyakorlat fő szervezője. Első kapcsolat esetén szükséges hogy a partnerek személyesen is találkozzanak és a Tanári Szakmai Gyakorlat folyamatát és elvárásait részletesen áttekintsék. Amennyiben már hosszabb kapcsolat áll fenn a partnerek között és a Tanári Szakmai Gyakorlat lebonyolítása a korábbi rutinnak megfelelően történik, elegendő lehet ebben a bevezetésként az e-mailen vagy telefonon zajló rövid egyeztetés. A konkrét igények és gyakorlati lehetőségek áttekintése és összehangolása, valamint a tanárok felkészítése azonban a későbbiekben mindenképpen személyes találkozót és megbeszélést tesz szükségessé. A mentornak azonban akár rutin, akár mostani egyeztetés alapján mindenképpen személyesen ismerni kell a többi partnert és tisztában kell lenni a gyakorlat folyamatával és a rá vonatkozó elvárásokkal. 12

A fogadó vállalat feladatai Fontos, hogy a vállalat vezetése mindenkit tájékoztasson arról, hogy a vállalathoz gyakorlatra szakoktató(k) érkeznek. Ezzel lehet elérni, hogy támogató környezet alakuljon ki a gyakorlattal kapcsolatban és a résztvevő tanárok elvárásai teljesüljenek. A fogadó vállalat (vezetésének) feladatai: a gyakorlaton résztvevő tanárokat fogadó és gondozó mentor kijelölése; a mentor munkájához szükséges feltételek biztosítása tárgyi és szervezeti feltételek biztosítása a gyakorlaton résztvevő tanárok fogadásához; kellő betekintés biztosítása az összes olyan folyamatba, amely a gyakorlat tartalmát adják, valamint a szabályzatokba és az eljárásokat leíró dokumentumokba A mentor feladatai A mentor feladata a fogadó vállalat részről a szervezés és a közvetítés. Tájékoztatja a résztvevő tanárokat a vállalat sajtosságairól, a gyakorlat során elérhető lehetőségekről és a fogadó vállalat részéről velük szemben megfogalmazódó elvárásokról, feladatokról. Megszervezi, hogy szakmailag felkészült munkatársakkal kerüljenek kapcsolatba és így kellően sokrétű tapasztalatot szerezhessenek a résztvevő tanárok. A mentor 13 vezeti be a résztvevő tanárokat a gyakorlati helyre, megteremti a kapcsolatrendszert a cégen belül és a gyakorlat során mindvégig támogatja őket. Emberileg a mentor egy felkészült, a cégnél már régóta dolgozó munkatárs, aki így saját tapasztalatára építve is képes támogatást nyújtani a résztvevő tanároknak. A mentort a szerződés alapján a fogadó vállalat nevezi ki.

A jó mentor jellemzői: szakmailag felkészült; jó rálátása van a vállalat tevékenységének egészére és ismeri a szakmai folyamatok lényegét; hosszabb ideje a vállalat alkalmazásában áll, így széles körű személyes kapcsolatai vannak a saját részlegén kívül is; kellően motivált a résztvevő tanárok támogatására. Annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményeket érjék el a Tanári Szakmai Gyakorlat során, a mentornak kiemelten a következő feladatokat kell ellátnia: segít a személyre szabott gyakorlati program kialakításában a tanárok előre megfogalmazott igényeinek megfelelően biztosítva, hogy a kompetencia-hiányosságokat lefedjék; rendszerezi a gyakorlattal kapcsolatos elvárásokat és leírást készít az adott vállalatnál megismerhető feladatokról és munkafolyamatokról; tájékoztatja a résztvevő tanárokat a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokról és eljárásokról; tájékoztatja a kollégáit a gyakorlaton résztvevő tanárok érkezéséről és jelenlétéről, valamint a gyakorlat céljairól; megszervezi a kívánt munkafolyamatok elérhetőségét és segít az tanároknak az azokba való bekapcsolódásban; részt vesz az egyéni gyakorlati terv összeállításában; biztosítja a kívánt ismeretek, készségek és képességek megszerzéséhez szükséges munkakörnyezetet, valamint nyomon követi a gyakorlatot; amennyiben valamilyen technikai felszerelés használata is szükséges, biztosítja az ahhoz való hozzáférést és biztosítja a használati utasítás és feltételek elérhetőségét; 14

megismerteti a résztvevő tanár(oka)t a vállalat küldetésnyilatkozatával, stratégiájával, valamint a szükséges működési és eljárási rendekkel; a gyakorlat közben ellenőrzi annak sikeres előrehaladását és szükség esetén segíti és támogatja a résztvevő tanárt; összességében biztosítja, hogy a gyakorlat az előzetes terveknek megfelelően zajlik; részt vesz a Tanári Szakmai Gyakorlat utólagos kiértékelésében. 15

Jelentkezés és kiválasztás A Tanári Szakmai Gyakorlatra jelentkezés folyamatát az iskola kezeli, ebben a szakaszban a mentornak nincs feladata. Elvben minden turizmusban dolgozó oktató jogosult lehet a szakmai gyakorlati programban való részvételre. Nem lehet kor-, nemi vagy etnikai korlátozást alkalmazni. A jelentkezőknek egy sor formai követelménynek kell megfelelni, ezekről a Tanári Szakmai Gyakorlat módszertani anyagából lehet tájékozódni. A legfontosabb azonban, hogy az illető szakmai tárgyakat oktasson, az adott intézményben dolgozzon és szakmailag indokolt legyen részvétele a programban. Aki ezeknek a feltételeknek megfelel, azoknak a jelentkezését a programba el kell fogadni. A jelentkezés az egyéni gyakorlati terv elkészülésével végződő előkészítő szakasz első lépése. A jelentkezés a megadott jelentkezési lap kitöltésével kezdődik. A jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével és egy motivációs levél benyújtásával történik. Azoknak az oktatóknak az esetében, akik számára a fogadó vállalat megfelelő gyakorlati hely lehet, a mentor ezeket az anyagokat kapja meg. Ezekből előzetesen tájékozódva tud majd bekapcsolódni a gyakorlat tartalmi és formai jellemzőinek kialakításába. 16

A GYAKORLAT TERVEZÉSE A jelentkezés után a gyakorlat tartalmának és feltételeinek kialakítása kezdődik meg. Ennek során sort kerítenek a gyakorlat formai jellemzőinek és szakmai tartalmának kialakítására, méghozzá úgy, hogy a résztvevő oktató hétköznapi életével összeegyeztethető legyen. Ezek már olyan jellemzők, amelyek kialakításában a fogadó vállalat adottságait ismerő mentornak is szerepe van. Formai szempontból tisztázandó kérdések: Gyakorlat időtartama, ami alapesetben három hét. A tényleges időtartam (és a felkészüléssel, illetve a gyakorlati helyen töltött idő aránya) azonban attól függ, hogy a kiválasztott munkafolyamat megismeréséhez mennyi időre van szükség. Munkaidő időbeosztása, valamint az, hogy hétköznap vagy hétvégi időszakban lehet-e a gyakorlatot teljesíteni. Nem a munkaidő hossza a lényeges, elsősorban, hanem a gyakorlatra érkező oktató számára szakmailag érdekes feladatok, események időpontja. Munkavégzés helye, elsősorban abból a szempontból, hogy a résztvevő tanárok számára reálisan elérhető-e a helyszín. 17

Munkabiztonsági kérdések és ezzel kapcsolatos felelősségi kérdések tisztázása. Egyaránt fontos a résztvevő oktató biztonságának a garantálása és a fogadó vállalat esetleges felelősségének kizárása. Fontos, hogy a mentor és rajta keresztül a fogadó vállalat is tisztában legyen azzal, hogy a gyakorlaton levő tanár nem munkaerő, hanem éppen ellenkezőleg, olyan partner, aki rövidtávon, átmenetileg emberi és szervezeti erőforrásokat köt le. Amennyiben a vállalat vállalja az oktató fogadását, az azt kell, hogy jelentse, hogy számára a szakmai fejlődéshez szükséges betekintést, támogatást megadja. Ehhez szükséges, hogy a mentor a gyakorlat ideje alatt rendelkezésre álljon, a tanár kérdéseit megválaszolja és esetleges problémáinak megoldásában segítsen. 18

A gyakorlat tartalmi tervezésének lépései A Tanári Szakmai Gyakorlat sikerének szempontjából a legfontosabb a gyakorlat tartalmi jellemzőinek, vagyis a tényleges munkaprogramnak a kidolgozása. A kiindulópont a tanárok szakmai fejlődési igénye, ezt kell összhangba hozni a fogadó vállalat(ok) kínálta lehetőségekkel és a tanárok szakmai és magánéletbeli kötelezettségeivel. A tartalom tervezése a következő elemekből áll: 1. A résztvevő tanárok igényeinek pontos megértése (a meglevő és a szükséges ismeretek eltéréseként); 2. A lehetséges fogadó vállalatok felmérése, gyakorlati kínálatuk áttekintése; azoknak a munkafolyamatoknak az áttekintése, amelyekből a fenti ismeretek és kompetenciák megszerezhetők; 3. Az egyes tanárok igényeknek legjobban megfelelő gyakorlati helyek kiválasztása; 4. A tanárok számára a gyakorlatból eredő konfliktusok áttekintése úgy, hogy a gyakorlat a munka és a magánélet terén a lehető legkevesebb feszültséggel járjon; 5. A gyakorlat tényezőinek áttekintése és az egyes tényezők finomhangolása az optimális gyakorlati program elérése érdekében. A mentor nem vesz részt ezek mindegyikében, de lehetőségeivel összhangban nyomon követi a folyamatot és igény szerint támogatást ad vagy véleményt nyilvánít. 19

A résztvevő tanárok igényeinek felmérése Ez a felmérés az iskola feladata, de szerencsés, ha a kompetenciafelmérést végző csapatban a mentorok egyike is részt vesz. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a meglevő kompetenciákat piaci szempontok alapján (is) ítélik meg. A felmérés lépései: 1. a tanár oktatási feladatainak számbavétele (kurzusok, témakörök) 2. a tanár tanulmányainak áttekintése, a felsőoktatási, illetve szakmai tanfolyami ismeretek számbavételével (milyen témaköröket ismerhet tanulmányaiból) és az ott szerzett kompetenciák hozzárendelése a tantárgyakhoz 3. a tanár munkatapasztalatainak áttekintése, vagyis minden az adott szakmában végzett munka és ennek során szerzett kompetenciák felsorolása és a tantárgyakhoz rendelése 4. kompetenciahiányok kimutatása Ez a folyamat nem a tanár vizsgáztatása, hanem támogatása. Nem a jelentkező gyenge pontjait keresik, hanem a hatékonyabb gyakorlatot szeretnék kialakítani. 20

A fogadó vállalkozások felmérése Ebben a szakaszban a mentornak, mint a fogadó vállalkozás képviselőjének, kulcsszerepe van. A felmérés célja, hogy a lehetséges gyakorlati helyek kínálatáról minden olyan információ rendelkezésre álljon, ami alapján a résztvevő tanárok igényeinek legjobban megfelelő gyakorlati programokat lehet kialakítani. Ehhez szükség van a kijelölt vállalkozások jellemzőinek és szakmai tevékenységének megismerésére. Két részből áll, a szakmai profilból és gyakorlat szempontjából történő értékelésből. Fogadó vállalat szakmai profilja a vállalat neve; földrajzi elhelyezkedése és címe; kontakt adatok, hivatalos weboldala; a vállalkozás fő profilja és főtevékenysége, termékei. Fogadó vállalat értékelése a gyakorlati hely szempontjából a szakmai munkahelyi környezet bemutatása; nyitvatartási idő és a munkafolyamatok-feladatok szezonalitása; a nyújtott és javasolt munkafolyamatok és feladatok; bármilyen feltétel és előny, amelyet a cég nyújtani tud (pl. igény esetén szállás, étkezés). munkavégzés helyszíne és munkahelyi tér (van-e elegendő hely eggyel több fő részére?) 21

humán háttér o munkatársak gyakorlata o mentorálási képessége o általánosságban nyitottság, barátságosság megítélése 22

Munka-élet egyensúlyának elérése a gyakorlat alatt Mivel a szakmai gyakorlat többletfeladatot jelent a tanárok számára, a szakmai gyakorlat sikere attól függ, hogy a résztvevő tanárok megfelelő támogatást kapnak-e a hétköznapi és többletfeladatokhoz. Amennyiben szükség van rá, ez a tréning az iskola keretei között zajlik. Hasznos azonban, ha a mentort is informálják arról, hogy az oda érkező tanár milyen egyéb kötöttségeknek kell, hogy megfeleljen. "Munka" szféra "Közösségi" szféra "Én" szféra Három életszféra kapcsolata Ennek során 1. Számba veszik az oktató gyakorlat által érintett kapcsolatait 2. Rangsorolják a kapcsolatokat fontosság szerint 3. Áttekintik, velük szemben milyen kötelezettségek adódnak a gyakorlat idején és ezekre megoldásokat dolgoznak ki 23

A gyakorlati terv finomhangolása A gyakorlat előtt a résztvevő tanár kompetenciaigényei alapján sor kerül gyakorlati hely, vagyis a fogadó ipari partner kiválasztására. Miután ez megtörtént, kijelölik azt a mentort, aki a tanárral a gyakorlat alatt foglalkozik. A mentor így a gyakorlati koordinátorral és a résztvevő tanárral együtt már részese lehet a végleges, személyre szabott gyakorlati terv kialakításának. A mentor feladata ebben a szakaszban az, hogy a vállalat tevékenységének, illetve a tevékenység szezonalitásának ismeretében javaslatot tegyen azokra a munkafolyamatokra, amely megfigyelésével a kívánt kompetenciák fejleszthetők. Egyéni célok Szakmai munkaf. Szervezeti célok Technikai munkaf. Gyakorlat Emberi erőforrások Tér Anyagi erőforrások Idő 24

A gyakorlat sikeres együttműködését befolyásoló tényezőket a partnerek áttekintik. Ezeket a tényezőket, mint a csavarokat lehet finomhangolni annak érdekében, hogy a célok és az azokhoz vezető út a leghatékonyabb legyen. Első lépés a célok összehangolása és véglegesítése A célok meghatározása gyakorlati alternatívák jellemezése célok módosítása amennyiben nem volt megfelelő gyakorlati alternatíva Ezt követi a gyakorlati terv véglegesítése a munkafolyamatok megtervezésével és rendszerezésével A munkafolyamatok erőforrás-igényének tervezése a harmadik szakasz Ehhez végül el kell készíteni a rendelkezésre álló erőforrások listját, majd megtervezni, hogy a partnerek közül ki mit tud vállalni Ez a szakasz a megvalósíthatóság vizsgálatának is tekinthető ha nincs elég erőforrás, akkor az azt jelenti, hogy a gyakorlati tervet módosítani kell. 25

LEBONYOLÍTÁS ÉS VISSZACSATOLÁS Gyakorlati szerződés Az előzetesen megállapított feltételeket (gyakorlat helye, ideje és időbeosztása, megfigyelendő munkafolyamatok) a gyakorlat megkezdése előtt gyakorlati szerződésbe kell foglalni. Ezt a gyakorlat megkezdése előtt a résztvevő tanároknak, a gyakorlati fogadóhelynek és a képzési intézménynek alá kell írni. A gyakorlati hely bemutatása A résztvevő tanárok a gyakorlat kezdete előtt megismerik a fogadó vállalatot, a munkahelyi környezetet és a mentor személyét. A gyakorlat első napja a gyakorlati környezettel való ismerkedés napja. A mentornak kulcsszerepe van abban, hogy a megadja a fontos és szükséges információkat a résztvevő tanároknak és segítse őket a helyszíni ismerkedés során. Az ismerkedés az alábbiakra terjed ki: a mentor elmagyarázza a vállalat hátterét, történetét, célkitűzéseit és a küldetését; bemutatja a célcsoportokat és fő termékeket; elmagyarázza az egészségügyi és biztonsági előírásokat; bepillantást ad a vállalati dokumentumokba, a kézikönyvekbe és egyéb management jellegű dokumentumokba, amelyek a vállalat működésének megértéséhez szükségesek; 26

a mentor végigvezeti a résztvevő tanárt a vállalati irodákon, helyiségeken és bemutatja a szolgáltatásokat működés közben; bemutatja a résztvevő tanárt a személyzetnek és elmagyarázza a dolgozóknak a gyakorlat célkitűzéseit; megvitatja a munkatervet a résztvevő tanárokkal, beleértve az időtervezést és a részletes feladatokat és tevékenységeket és a munkahelyi koordinátor bevonásával. A mentornak komplex feladata van a kezdetektől a gyakorlat megvalósításán keresztül a gyakorlat végső kiértékeléséig. 27

Kapcsolatteremtés és bizalomépítés A Tanári Szakmai Gyakorlat tipikusan olyan helyzet, ahol az egyén a résztvevő tanár átmenetileg új helyre kerül és teljesen megváltozik a tevékenysége, és új kapcsolatai jönnek létre. Az ismerkedés és kapcsolatépítés így a tanulást és a munkát segítő vagy akadályozó kérdéssé is válhat. A hétköznapi kapcsolatok fenntartása mellett az is lényeges, hogy a résztvevő hogyan tud új kapcsolatokat kiépíteni, bizalmat teremteni, beletanulni a gyakorlati hely kultúrájába. Mindez hosszú távon azért is fontos, mert ha sikerül fenntartani a kapcsolatokat, akkor ezek révén a későbbiekben is információkat kaphat a vállalat működéséről, vagy egy-egy szakmai kérdésben tájékozódhat. A gyakorlat résztvevőinek, de elsősorban a résztvevő tanárnak célszerű egy strukturált bemutatkozást készítenie. Ebben a következő témákat javasolt érinteni: szakmai karrier nyelvtudás család szabadidő, hobbik utazási tapasztalatok Ennek során a gyakorlaton résztvevő tanár és a fogadó vállalat munkatársa előre tervezett módon ismerkedik meg egymással, értik meg egymás szakmai és magánéletbeli hátterét. 28

Visszacsatolás és értékelés A mentor feladata, hogy kövesse a munkatervet és a gyakorlaton résztvevő tanár munkavégzését, tevékenységét. A mentor feladata a gyakorlat alatt: oktatásra és gyakorlati tapasztalatszerzésre alkalmas munkakörnyezet előkészítése; ösztönözni és támogatni a gyakorlaton résztvevő tanár bekapcsolódását az egyes munkafolyamatokba, tevékenységekbe; a résztvevő tanár bevonása az érintett megbeszélésekbe, döntési folyamatokba; a gyakorlat alatti munkatapasztalatok megvitatása; a megszerzett új ismeretek elhelyezése egy tágabb kontextusban, rávilágítás az alkalmazási lehetőségekre; a gyakorlat hatékonyságának felmérése és monitoringja. A gyakorlaton résztvevő tanárnak egy gyakorlati beszámolót kell elkészítenie a tanultakról és az elsajátított munkatapasztalatról, beleértve az elvégzett feladatokat, az áttanulmányozott dokumentumokat, az elsajátított tapasztalatokat stb. 29

Kiértékelés A gyakorlat lezárása után, a résztvevő tanár és a fogadóintézmény mentora, a gyakorlat koordinátora és az oktatási intézmény képviselői részvételével javasolt egy találkozó szervezése, ahol az érintettek kiértékelhetik a tanári szakmai gyakorlatot. A találkozó során a tanári szakmai gyakorlat minden szereplője által minden szempontból történő kiértékelése szükséges ahhoz, hogy a gyakorlat hozzájáruljon az oktatási tevékenység javításához, az oktatás és a munkaerőpiac sikeres együttműködéséhez, továbbá a jövőben is maximális hatékonysággal működhessen. A kiértékelés a résztvevő felek szemszögéből nézve sokféle formát ölthet: a résztvevő tanár értékeli a fogadóintézménnyel kötött szerződés, megállapodás tartalmát; a gyakorlatot adó intézmény értékeli a tanári szakmai gyakorlat tartalmi és formai elemeit, a gyakorlat hatékonyságát és a résztvevő tanár tevékenységét, munkavégzését; a képzőintézmény a gyakorlat oktatási hasznosíthatóságát (pl. az elsajátított ismeretek milyen tárgyakban használhatóak). 30

Közreműködő partnerek core partners: Városlődi Villa Oktatás-fejlesztési-, Üdültetési- és Étkeztetési Nonprofit Kft. koordinátor partner applicant co-ordinator Institut pro trénink pohostinnosti core partner Peter Sereinigg Management Consultancy core partner Séf Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola core partner A projektet az Európai Unió támogatta. A kiadványban megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Támogatási szerződés száma: 2013-1-HU1-LEO05-09611 Co-funded by the Lifelong Learning programme of the European Union. The contents of the publication reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. Contract number: 2013-1-HU1-LEO05-09611 31