A humánerőforrás helyzete (múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban Juhász Anikó Debrecen, 2016. április 22.
Az előadás felépítése Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye A humánerőforrás helyzetét befolyásoló tényezők Trendek (1): Foglalkoztatás az élelmiszer-gazdaságban Trendek (2): Jövedelmi viszonyok Trendek (3): A humánerőforrás szociodemográfiai jellemzői (nem, kor, képzettség) A humánerőforrás tartalékai (pályakezdők, új belépők, munkanélküliek) Kihívások, feladatok, javaslatok
Adatháttér Mezőgazdaság, élelmiszeripar: Lakossági Munkaerő Felmérés (-2015), Népszámlálás (2011) Mezőgazdaság: Mezőgazdasági Számlarendszer MSZR (-2014) Általános Mezőgazdasági Összeírás (2000, 2010) Gazdaságszerkezeti összeírások (2003, 2005, 2007, 2013) Egyéb adatgyűjtések, pl. NAV (mezőgazdasági idénymunka), Emberi Erőforrások Minisztériuma (szakképzettségi adatok).
Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye Innovatív Magasan képzett Technológiai fejlődés Multifunkcionalitás Gyakorlati tudással rendelkező Rugalmas Megbízható, lojális Motiválható, képezhető Szezonalitás
Jogszabályi környezet Mezőgazdaság alacsony presztízse Támogatáspolitika Más ágazatok elszívó hatása Befolyásoló tényezők Új kihívások (klímaváltozás, globalizáció, technológia) Migráció Tudásátadási rendszerek
Trendek (1) Foglalkoztatás Foglalkoztatási részesedés (2015) Mezőgazdaság: 5,2% Élelmiszeripar: 3,6% Foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a nemzetgazdaságban 2000 2015 (ezer fő) 300 250 200 150 100 50 0 239,8 234,2 233,0 207,7 201,1 186,1 190,1 181,5 168,1 174,9 172,8 184,6 192,7 184,6 189,6 203,2 145,0 151,9 157,7 151,1 137,9 139,6 141,1 134,3 126,9 130,3 122,0 120,2 121,0 130,2 143,0 140,3 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 4 300 4 200 4 100 4 000 3 900 3 800 3 700 3 600 3 500 3 400 3 300 3 200 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Nemzetgazdaság Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása
Trendek (1) Foglalkoztatás Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés
ezer ÉME Trendek (1) Foglalkoztatás Munkaerő-állomány (GSZÖ 2013) Egyéni gazdaságokban Családi munkaerő (983 ezer fő~315 823 ÉME) Állandó alkalmazottak (12 ezer fő~10 328 ÉME) Időszaki alkalmazottak (85,5 ezer fő~19 415 ÉME) Gazdasági szervezetekben Állandó alkalmazottak (85,3 ezer fő~74 947 ÉME) Időszaki alkalmazottak (42,7 ezer fő~14 263 ÉME) Trend: A koncentráció következményeként kialakul a munkaerő tartós foglalkoztatására képes, professzionális vállalkozói kör Nem fizetett (családi) munkaerő aránya csökken, a fizetett munkaerő aránya nő. A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 2000 2014 (ezer ÉME) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 143 135 126 533 508 521 124 127 115 114 458 427 408 391 111 110 110 109 108 115 121 127 348 325 336 335 329 319 324 336 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Nem fizetett Fizetett Forrás: KSH (2016), Mezőgazdasági Számla Rendszer (MSZR)
Idénymunkások száma (ezer fő) Trendek (1) Foglalkoztatás Jogszabályi egyszerűsítés (Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény) mérséklődő közterhek csökkenő adminisztráció Eredmény: 27%-os növekedés 2010 2013 között. Munkacsúcsok (szeptember) időszakában átlagosan 75-80 ezer munkavállaló vesz részt az alkalmi munkaerőpiacon. A mezőgazdasági idénymunka-vállalók számának alakulása évente 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 2010 2011 2012 2013 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2010 2013) adatai alapján az AKI Vidékfejlesztési Kutatások Osztályán készült ábra
Ezer Ft/fő/hó Trendek (2) Jövedelmi viszonyok A mezőgazdasági keresetek 24%-kal, az élelmiszer-ipari bérek 12%-kal maradnak el a nemzetgazdasági átlagkeresetektől. Arányokat tekintve lassú felzárkózás jellemző. Az élelmiszeriparon belül: legmagasabb bérek: növényi, állati olaj gyártása, sörgyártás és üdítőital, ásványvíz gyártása; legalacsonyabb bérek: halfeldolgozás, tartósítás, pékáru, tésztafélék gyártása és a húsfeldolgozás, tartósítás, húskészítmény gyártása. 300 250 200 150 100 50 0 Bruttó átlagkereset 2004 2008 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Mezőgazdaságban Élelmiszeriparban Nemzetgazdaságban Megjegyzés: Az 5 és több főt foglalkoztató vállalkozások, illetve létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. Forrás: KSH STADAT
Trendek (3) Szociodemográfia (nemek) Nők aránya: a mezőgazdasági foglalkoztatottak: 24,3% az élelmiszer-ipari foglalkoztatottak: 41,8% a mezőgazdasági munkaerőfelhasználásban (ÉME): 38,4% (GSZÖ 2013) az egyéni gazdaságvezetők: 26,8% (GSZÖ 2013) % 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 A nők aránya a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, illetve a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak között 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Mezőgazdaság Élelmiszeripar Nemzetgazdaság Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés
Trendek (3) Szociodemográfia (kor) % 80 60 40 20 0 A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása 65,8 58,2 62,1 67,7 69,6 67,9 4,6 29,6 37,4 4,4 12,625,4 8,5 23,9 7,8 22,6 6,5 25,6 2004 2014 2004 2014 2004 2014 Mezőgazdaságban Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés Élelmiszeriparban Nemzetgazdaságban 15 24 25-49 50-64 Az élelmiszeriparban dolgozók korszerkezete a nemzetgazdasági átlagnál kedvezőbb, a mezőgazdaságban dolgozóké kedvezőtlenebb. 2005 2013 7,8 6,1 A gazdaságvezetők korszerkezete 34,4 40,8 51,4 59,5 0% 20% 40% 60% 80% 100% 35 év alatt 35-54 éves 55 év felett Forrás: KSH, GSZÖ 2005 és 2013 A mezőgazdaságban jellemző tendencia az elöregedés mind a foglalkoztatottak, mind a gazdaságvezetők körében.
Trendek (3) Szociodemográfia (képzettség) % 80 A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2011 A gazdaságvezetők mezőgazdasági szakképzettség szerinti megoszlása 60 2003 10,9 81,7 3,2 3,2 0,9 40 20 0 62,5 69,7 63,3 27,2 10,3 20,6 9,7 11,5 25,2 Mezőgazdaságban Élelmiszeriparban Nemzetgazdaságban Legfeljebb általános iskola Középfokú iskola* Egyetem, főiskola A mezőgazdaságban foglalkoztatottak hátránya jelentős az iskolai végzettség tekintetében, az élelmiszer-ipari dolgozók helyzete valamivel kedvezőbb. 2013 4,0 79,3 0% 20% 40% 60% 80% 100% - nincs - gyakorlati tapasztalat - alapfokú - középfokú - felsőfokú * Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel és érettségi Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 Forrás: KSH, GSZÖ 2003 és 2013 A gazdaságvezetők szakképzettségi szintje rendkívül alacsony, 2003 és 2013 között javult. 6,7 7,4 2,7
A humánerőforrás tartalékai Munkanélküliek A mezőgazdaságból kikerült munkanélküliek 42,8%-a 40 év alatti, 49,4%-a közép- vagy felsőfokú végzettségű. Nők aránya: a mezőgazdasági munkanélküliek 30,5%-a, az élelmiszer-ipari munkanélküliek 66,7%-a. 25 20 15 10 5 0 Munkanélküliek száma, ezer fő 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Mezőgazdaságból kikerült munkanélküliek száma Élelmiszeriparból kikerült munkanélküliek száma Nemzetgazdaságból kikerült munkanélküliek száma Megjegyzés: Az adatok a 8 éven belüli munkatapasztalattal rendelkező munkanélküliekre vonatkoznak Forrás: KSH (2016) Munkaerőfelmérés 400 350 300 250 200 150 100 50 0
A humánerőforrás tartalékai Pályakezdők, új belépők Iskolarendszerű szakképzési rendszerből kikerülők létszáma: Mezőgazdasági szakmai képzést nyújtó középfokú oktatási intézményekben átlagosan 1 600-1 800 diák végez évente. Mezőgazdasági felsőfokú alap- és mesterképzésben átlagosan 1 000-1 200 diák végez évente. Az ágazatban foglalkoztatottak közel 1%-a potenciális pályakezdő. Fiatal gazdák induló támogatása intézkedés keretében 2007-től 2014. év végéig 5 342 fiatal gazda kapott támogatást. Nők aránya: 39% Termelési irány Fiatal gazdák száma Szántóföldi növénytermesztés 1 241 Kertészet 875 Borászat 148 Monokultúra 573 Tejtermelés 164 Legeltetéses állattartás 285 Sertés és/vagy baromfi 377 Vegyes 1 679
Kihívások, feladatok, megoldási javaslatok A munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő hatékony tudásátadási rendszer kialakítása; Az információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő együttműködések; A generációváltást elősegítő ösztönzési rendszer (adók, földhöz jutás, támogatások); Összehangolt foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer (közfoglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás, rugalmasságot lehetővé tevő munkaügyi szabályozás). Az ágazat vonzóvá tétele a fiatalok körében (marketing); Pályaorientáció pályán maradás feltételrendszerének megteremtése;
Köszönöm a figyelmet! juhasz.aniko@aki.gov.hu