Iskolánkban Budapest Főváros Közgyűlése döntött a fővárosi fenntartású nevelési-oktatási intézmények igazgatói álláspályázatának kiírásáról, a pályázati felhívás általános szövegéről és a pályázati feltételekről. A magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívás a Nemzeti Közigazgatási Intézet internetes oldalán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának hivatalos lapjában és a Fővárosi Önkormányzat internetes oldalán is megjelent. A meghirdetett magasabb vezetői megbízásra iskolánkhoz egy érvényes pályázat érkezett: Spekkerné Tánc Katalin pályázata. A pályázat véleményezése megtörtént. A véleményező nevelőtestület szavazatainak aránya: SZAVAZÓK SZÁMA 44 fő támogatta 56,81% nem támogatta 38,63% érvénytelen 4,54% A véleményező alkalmazotti szavazás eredménye: SZAVAZÓK SZÁMA 48 fő támogatta 58,35% nem támogatta 37,50% érvénytelen 4,16% Miután az egymást követő szavazások alkalmával mindkét esetben a pozitív szavazatok aránya meghaladta az 50%-ot, így a pályázat elnyerte a nevelőtestület és a szavazásra jogosult dolgozók támogatását. Váradi Anna levezető elnök
Spekkerné Tánc Katalin Igazgatói pályázata 2012 Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola készítette: Spekkerné Tánc Katalin kapja: Budapest Főváros Önkormányzata tel: 20/4373685 pályázati azonosító:16-2624/2/2012 e-mail: tanckata@gmail.com cím: Budapest, 1052 Budapest, Bárczy utca 1-3. Budapest, 2012. október 18. 1
Budapest Főváros Önkormányzata Budapest, Bárczy utca 1-3. 1052 Tisztelt Képviselőtestület! Alulírott Spekkerné Tánc Katalin megpályázom az Önök által meghirdetett, a Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola igazgatói állását. Pályázatomhoz mellékelem szakmai önéletrajzomat, a Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskoláról készített helyzetelemzést és az ennek alapján készített vezetői programomat, munkáltatói igazolást, tanári oklevelem és pedagógus szakvizsgám másolatát, hatósági erkölcsi bizonyítványomat, nyilatkozatomat a nyilvánosságról és az összeférhetetlenségről szakmai ajánlásokat Tisztelettel: Spekkerné Tánc Katalin Budapest, 2012. október 19. 2
Tartalom 1. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ... 5 2. HELYZETELEMZÉS... 7 2.1. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE ÉS MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE... 7 2.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 8 2.2.1. Pedagógusok... 8 2.2.2. A pedagógia munkát segítő alkalmazottak... 9 2.2.3. Humánpolitika... 9 2.2.4. Iskolai szervezet... 9 2.2.5. Az iskolában működő szervezetek... 10 2.2.6. Osztályok, tanulócsoportok... 11 2.3. TÁRGYI FELTÉTELEK JELLEMZŐI... 11 2.4. GAZDÁLKODÁS... 12 2.5. AZ OKTATÓ, NEVELŐ MUNKA... 12 2.5.1. Az osztályfőnöki munka... 13 2.5.2. Beiskolázás... 13 2.5.3. Tanulmányi helyzet, továbbtanulás... 14 2.5.4. Értékelés, ellenőrzés, minőségbiztosítás... 14 2.5.5. Differenciált foglalkozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás... 14 2.5.6. Kompetenciák, gyermek- és ifjúságvédelem... 15 2.5.7. Tankönyv- és taneszköz választás... 16 2.5.8. A diákok... 16 2.5.9. Diákönkormányzat, sportélet... 16 2.6. HAGYOMÁNYOK... 17 2.7. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE... 17 2.7.1. Kapcsolat a szülőkkel... 17 2.7.2. Külső kapcsolatok... 18 3. CÉLMEGHATÁROZÁS... 19 3
4. A HELYZETELEMZÉSBŐL ADÓDÓ FELADATOK... 19 4.1. PEDAGÓGIAI PROGRAM... 19 4.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA... 19 4.3. BEISKOLÁZÁS... 19 4.4. TANULMÁNYI HELYZET, TOVÁBBTANULÁS... 20 4.5. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS... 20 4.6. TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS... 21 4.7. NEVELÉSI PROBLÉMÁK, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM... 21 4.8. TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ VÁLASZTÁS... 21 4.9. DIÁKÖNKORMÁNYZAT... 211 4.10. HAGYOMÁNYOK... 22 4.11. KOMPETENCIAFEJLESZTÉS... 22 4.12. A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAIBÓL ADÓDÓ FELADATOK... 23 4.13. HUMÁNERŐFORRÁS MŰKÖDTETÉSE... 24 4.14. TÁRGYI FELTÉTELEK FEJLESZTÉSE... 24 5. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE... 25 5.1. KAPCSOLAT A SZÜLŐKKEL... 25 5.2. KÜLSŐ KAPCSOLATOK... 25 5.3. GAZDÁLKODÁS... 26 5.4. PÁLYÁZATOK... 26 6. VEZETŐI PROGRAM... 26 6.1. VEZETÉSFEJLESZTÉS... 26 6.1.1. Vezetői hitvallás... 26 6.1.2. Vezetői programom kialakítását alapvetően meghatározta... 28 7. SZERVEZETFEJLESZTÉS... 29 7.1. ISKOLAI SZERVEZETI FELÉPÍTÉS... 29 7.1.1. Közalkalmazotti tanács, szülői szervezetek... 29 7.1.2. Osztályok, tanulócsoportok... 29 7.1.3. Az iskolai dokumentumok... 30 8. INNOVÁCIÓ... 30 9. FORRÁSBŐVÍTÉS... 30 10. AZ INTÉZMÉNY MENEDZSELÉSE... 31 11. MELLÉKLETEK... 33 4
1. Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: Spekkerné Tánc Katalin Szül. hely, idő: Nagyvárad 1964.05.18 Cím: 1213 Budapest Cirmos sétány 13 Házastárs: Spekker György gépészmérnök Gyermekek: Kinga (18), Boglárka (15) Munkahely: Csete Balázs Közgazdasági Szakközépiskola Beosztás: tanár Telefon: 06-20-437-3685 E-mail: tanckata@gmail.com Tanulmányaim: Mogyorós Sándor Gimnázium Nagyvárad, 1982 Babes-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár, Matematika - Informatika szak, 1988 BME közoktatási vezető szak, 2006 Akkreditált továbbképzések: Elektronikus tananyagkészítés Lapoda multimédia-szerkesztő programcsomaggal (Gyakorlatorientált multimédia-szerkesztés az oktatásban), 2006 Közép- és emelt szintű érettségi vizsgáztató középiskolai pedagógusok képzése matematika, 2007 5
Munkahelyek, megbízatások 1990 1993: Zalka Máté Német Nemzetiségi Általános Iskola, 1239 Bp. Hősök tere 18-20. matematika-informatika szakos tanár 1992-1993: BME Építőmérnöki Kar, óraadó 1993-2001: Bánki Donát Szakközépiskola matematika tanár 2001 2010: ADU Vállalkozói Szakközépiskola és Szakiskola matematika informatika szakos tanár, osztályfőnök 2003-2005: Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola óraadó matematika szakos tanár 2010-2011: Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola matematika informatika szakos tanár, általános nevelési igazgatóhelyettes 2011-től: Csete Balázs Közgazdasági Szakközépiskola matematika informatika szakos tanár Szaktanári, érettségi elnöki megbízatások: 1993-tól javító tanár, kérdező tanár érettségi vizsgán matematikából 2006: érettségi elnök 2007-től: emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi bizottságának tagja, illetve elnöke; javító tanár, illetve javításvezető matematikából 6
Vezetői pályázat 2. Helyzetelemzés 2.1. Az iskola története és működési környezete Az iskola 1965-ben kezdte meg működését Csepelen 8 osztályban 215 tanulóval, mint Textilipari Szakmunkásképző Intézet, a Bajáki Ferenc utca 27. szám alatt. 1973-tól a Fővárosi Tanács irányítása alá került és neve 50.számú Szakmunkásképző Intézet lett. 1975-től két évre ide került a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó papíripari szakképzés is. 1983-tól újra elkezdődött a cellulóz- és papírgyártó szakma oktatása. Ugyanebben az évben beindult a takácsképzés is. Az 1989/90. tanévben a tanulói létszám már 822 fő volt. Ez volt a textiles képzés virágkora. Ez után a tanév után végbemenő rendszerváltás és gazdasági átalakulás az iskola életét is döntően befolyásolta és hozzájárult a textilipari képzés hanyatlásához és a sorsdöntő profilváltáshoz. Az 1990/91. tanévtől az iskola beindítja a vendéglátóipari (szakács, pincér, cukrász) szakmunkásképzést. A következő tanévben megkezdődik a tankonyha építése és ebben az évben beindul a szakközépiskolai képzés is. Ettől kezdve az iskola neve Csepeli Textil- és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola. 1999-ben a tanulók örömmel vették birtokba a három tankonyhát, a felszolgáló termet és a cukrász tanműhelyt, ahol már korszerű körülmények között vehettek részt a gyakorlati oktatásban. 2005-ben az utolsó textiles osztályok is végeztek, ekkor kikerült az iskola nevéből a textil szó. 2008-tól a Gundel Károly TISZK társ iskolája. 2011-ben az iskola felvette a Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola nevet. Az iskola eredményesen teljesítette az újabb és újabb feladatokat, sikerült fennmaradnia a nehéz körülmények között is és bizakodva tekint a jövőbe. Az iskola Budapest XXI. kerületében, Csepelen található. Két épülettel rendelkezik. A központi épület a Petőfi tér 1. szám alatt van, a csepeli HÉV végállomásához közel, néhány méterre. 7
A másik épület a Mansfeld Péter utca 27. szám alatt található. Itt vannak a vendéglátóipari tanműhelyek is. Az iskola tömegközlekedési eszközökkel ( közvetlenül a csepeli HÉV-vel, illetve a 179-es autóbusszal ) könnyen elérhető mind a belső városi, mind az agglomerációs övezetből bejáró tanulók számára. Fővárosi szinten a közepes méretű iskolák közé tartozik. A földrajzi elhelyezkedés miatt sok tanuló jelentkezik az agglomerációs övezetből Gyál, Vecsés, Kiskunlacháza, Érd, Szigetszentmiklós településekről. 2.2. Személyi feltételek Az iskola személyi feltételei mind a pedagógusok, mind a pedagógiai munkát segítő munkatársak vonatkozásában jónak mondhatók. Az iskola nevelő-oktató munkájához, gazdálkodásához, működtetéséhez szükséges személyi feltételek rendelkezésre állnak. 2.2.1. Pedagógusok Az iskola oktató-nevelői létszáma optimális, a pedagógusok végzettsége megfelel a jogszabályi előírásoknak. Továbbképzésük a lehetőségeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen történik. A szakos ellátottság a közoktatási törvény előírásai szerint történik. A tantárgyi szakmai tapasztalatcserére a külső kapcsolatok, szakmai bemutatók, konferenciák, továbbképzések alkalmával nyílik lehetőség. A 45 fős nevelőtestületet az önképzési igény, az új iránti fogékonyság, az innováció jellemzi. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segíti a könyvtáros, gyermekvédelmi felelős és a DÖK vezető. A nevelőtestület tagjai a pedagógiai munka tervezési folyamatában önálló elképzeléseik megfogalmazásával vesznek részt. A döntéshozatalt képviselőik révén vagy testületi szinten gyakorolják. A végrehajtást a megoldási módok keresése, a feladattal történő azonosulás jellemzi. A nevelési folyamatokat a tantervi követelmények, az értékelési rend alapján irányítják a kollégák. Tanórai munkájuk során fontos szempontot jelent a változatosság, a motiválás, az alkotó tanulói aktivitás. Széleskörű programkínálat és tevékenykedtetés jellemzi a tantestület munkáját. A folyosókon, közösségi tereken a tanulók munkája díszíti az iskolát, a tanulmányi, szakmai és sportversenyeken elért eredményeket pedig az elhelyezett serlegek, oklevelek igazolják. A nevelői közösség jelenlegi összetételében alkalmas a magas szintű, alkotó tevékenységre, a feladatok megvalósítására. Véleményemet alátámasztják és igazolják a versenyeken elért eredmények. 8
A nevelőtestületen belül a szakmai munkát a munkaközösségek szervezik, amelyek a fejlesztés legfontosabb letéteményesei. A tanári kar tagjai között különböző generációk képviseltetik magukat, s ezzel a korosztályok közötti tapasztalatcsere is biztosított. A tanárok és oktatók korösszetétele kiegyensúlyozott. A jelenlegi iskolavezetés úgy biztosította a tantestület állandóságát, az évek során felhalmozott pedagógiai és szakmai tapasztalatok megőrzését, hogy közben megfelelt a fiatalítás igényének is. Ebből következik, hogy a tantestület tagjait magas fokú szakmai felkészültség és gazdag módszertani kultúra jellemzi. Ők személyükben is megtestesítik a folytonosságot a közelmúlt és a jelen között. Személyes példamutatásuk a jelenlegi diákok számára nagy értéket képvisel, amit a jövőben is meg kell becsülni. 2.2.2. A pedagógia munkát segítő alkalmazottak A pedagógiai munkát segítő dolgozók: iskolatitkár, rendszergazda gazdasági ügyintéző, gondnok, portás, takarítók. A gazdasági, technikai szervezet megfelelően szolgálja az iskola alapvető feladatainak megoldását. Hozzájárul a megfelelő feltételek megteremtéséhez, az iskola környezetének ápolásához, a tiszta rendezett, kulturált munkakörülmények biztosításához, a biztonságos működtetéshez. 2.2.3. Humánpolitika Az iskola vezetése tudatosan épít a kollégák öntevékenységére, a szellemi tőke minél hatékonyabb kiaknázására. Tudatosan tervezi a munkamegosztást. Törekszik a terhek arányos megosztására részleges sikerrel. Az egyéni pedagógusi ambíciókat igyekszik az iskola hosszú távú érdekébe terelni (lásd továbbképzéseken való részvétel). 2.2.4. Iskolai szervezet Az iskola strukturális felépítése. vezetői szint (igazgató, igazgatóhelyettesek) Az igazgató az iskola egyszemélyi felelős vezetője. Az iskolavezetés tagjai: az igazgató és az igazgatóhelyettesek. Jelenleg hetente tartanak vezetői értekezleteket, ekkor elemzik és értékelik az aktuális terminus feladatait. gyakorlati oktatatás-vezető, műszaki vezető 9
Az intézményben ( a gyakorlati oktató-nevelő munka irányításáért és a mindennapi protokoll lebonyolításáért felelős vezető ), elsősorban a Mansfeld utcai telephelyen zajló munka megszervezése, irányítása, valamint a külső kapcsolatrendszer ápolása, bővítése tartozik a hatáskörébe; a műszaki vezetőnek a székhely és a telephely épületeinek, tárgyi eszközeinek felügyelete a feladata. Az idei tanévben - munkaidejének hatékonyabb kihasználása érdekében - a felnőttoktatás/képzés napi feladatainak irányítása is a munkakörébe került. középvezetői szint (munkaközösség-vezetők) Az iskolában 5 munkaközösség működik: természetismereti, nyelvi, magyartörténelem, szakmai és osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezetők szerepe nincs megfelelően kihasználva; szükséges volna nagyobb önállóság biztosítása számukra a permanens, sok esetben egymásra halmozódó feladat ellátásához; a személyiségük erre fokozottan predesztinálja őket. pedagógus szint (pedagógusok) alkalmazotti szint (nem pedagógus alkalmazottak) Valamennyi munkatársnak munkaköri leírás szabályozza a tevékenységét. Ezeket folyamatosan figyelemmel kell kísérni és ha szükséges újra kell fogalmazni. A kibővített iskolavezetés alkotja az iskolai menedzsmentet. Tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, műszaki vezető, gyakorlati oktatás-vezető, a munkaközösség-vezetők, a KT vezetője, az IMIP vezetője, a DÖK segítő tanár. Ez a csapat menedzseli az iskolát. Még sok kihasználatlan lehetőség van munkájában. 2.2.5. Az iskolában működő szervezetek Az intézményben Diákönkormányzat, Alapítvány, Szülői Munkaközösség, Közalkalmazotti Tanács, szakszervezet működik. A Pedagógiai Programban, SZMSZ-ben és saját szabályzatukban a működési területük a törvényi előírások szerint leszabályozott. Az iskolavezetés munkájának demokratikus kontrollját a Közalkalmazotti Tanács, a Szakszervezet és az iskolai SZMK végzi. A Közalkalmazotti Tanács és az iskolavezetőség viszonya jó. Ez az iskola érdekeit szolgálja. Nagyon fontos az iskola és a szülők, szülői szervezetek együttműködése. A szülők elvárása egybeesik az iskola pedagógiai programjában leírtakkal: színvonalas oktató- és nevelőmunka, felkészítés az érettségire és a szakmai vizsgákra, gyerekközpontú iskola, a hagyományok ápolása, 10
a szűkebb közösséget és a hazát szerető ember nevelése. Az iskola és a szülők közti együttműködés sikerességét az eddigi eredmények bizonyítják. 2.2.6. Osztályok, tanulócsoportok Az iskolai élet alapját az osztályok jelentik. A 2012/2013. tanévtől kezdve 26 osztály működik az iskolában. A 2010-2011. tanévben indult az első angol nyelvi előkészítős osztály. Az alábbi osztályok működnek az iskolában: Szakközépiskolai osztályok 9.A, 9.B, 10.B, 10.C, 11.B, 11.C, 12.A, 9.d, 9.e, 10.e, 12.B 10.f, 10.g 4 éves képzés 2+2 éves képzés 10. A, 11. A nyelvi előkészítő 5 éves képzés 11. S esti képzés, 3 éves 11. O esti, 2 éves Szakiskolai osztályok 1/9.cp 1/9.d 1/9.sz 2/10.d 3 éves képzés 3/10.d Előre-hozott alternatív 3 éves képzés 1/11.c 1/11.p 1/11.sz Szakképző osztályok, 2 éves 2.3. Tárgyi feltételek jellemzői Az komplex intézményi feladatokat (elmélet+gyakorlat; szakközép-szakiskola), a jelenlegi adottságok szerint két épületben lehet (csak) elvégezni. A szakközépiskolai osztályok a Petőfi téri épületben, míg a szakiskolai osztályok és a gyakorlati oktatás helyszínei (jól felszerelt tankonyha, cukrászműhely és felszolgálóterem) a Mansfeld Péter utcai épületben kerültek elhelyezésre. Az épületek felszereltsége megfelelő, folyamatosan fejleszthető. Viszonylag rendezett az udvar, ahol nagyobb területű pormentes rész van, így sportolásra alkalmas. Rendezettsége, ápoltsága javítható. A tantermek többé-kevésbé kulturáltak, több terem osztályszinten mértékletesen dekorált. Vannak közöttük kifejezetten esztétikusak is. Láthatóan ezen a téren (is) van még mit fejleszteni. A tornaterem megfelelő. Mivel díszterem nincs, ahol az iskolai rendezvényeket, ünnepségeket, kiállításokat, vagy egyéb összejöveteleket lehetne tartani, ezért időnként díszteremként is funkcionál. 11
A könyvtár az oktatáshoz szükséges legfontosabb irodalommal rendelkezik. A kétszintű érettségi követelményeinek megfelelő készlettel felszerelt, bár még sokat kellene rajta fejleszteni. A mai világunkban nélkülözhetetlen a korszerű számítástechnikai háttér. Az iskolában a jelenlegi számítógépek többsége idős, cseréjük időszerű lenne. A tavalyi tanévtől bevezetésre került a digitális napló, így a tanárok is többet használják a számítógépet, bár többségük saját laptopját, notebookját veszi igénybe. A digitális napló tapasztalatai kedvezőek, népszerű mind a diákok, mind a szülők körében. A nevelő, oktató munka színvonalas végzésének alapvető feltétele a korszerű taneszközök és audiovizuális eszközök készlete. Ezt a célt szolgálja az eszközök fokozatos fejlesztése a szerény anyagi lehetőségek mellett is. A meglévő projektorok, magnók, számítógépek valamint az ezekhez szükséges szoftverek és egyéb eszközök jelenleg is hatékonyan segítik az intézményi oktató munkát. A felhasználható CD-k és DVD-k számát fokozatosan bővíteni kell a hatékonyabb és alaposabb szakmai munka érdekében Az iskolai rendezvények, ünnepélyek színhelye az udvar és a tornaterem. Ezekre az eseményekre a hang- és fénytechnikát ki kell építeni, amit a rendszergazda vezetésével végeznek el. Az iskola épületében, a tantermekben, a folyosókon elhelyezett hangszórókon keresztül működik a belső hangosítás. Ezen a rendszeren működhet az iskolarádió. Az eszközök nagy része részben elhasznált, részben elavulóban van. A technika korszerűsítése feltétlenül szükséges lenne. Mindenekelőtt az össz iskolai wifi kiépítése lenne nagyon időszerű - ennek megléte volna a legfőbb támasza az elektronikus napló naprakész állapotának eléréséhez; a szülők azonnali tájékoztatása a tanulók előmeneteléről nagyon sok tanulmányi, magatartási probléma megelőzését szolgálhatja. 2.4. Gazdálkodás Az iskola nem önálló gazdasági szervezetként működik. 2011. július 1-től a Fővárosi Önkormányzat fenntartása alá tartozó GSZ-hez (gazdasági szervezet) tartozik. 2.5. Az oktató, nevelő munka Pedagógiai program Az iskolában a nevelőtestül által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai Program szerint folyik az intézményi feladatellátás. Pontosan meghatározottak az iskolában folyó oktató és nevelőmunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai. 12
Az iskola Pedagógiai programja megfelel a hatályos jogszabályoknak (a NAT-nak, a kerettantervnek, az érettségi vizsgaszabályzatnak). A jogszabályok változása miatt a közeljövőben módosítani kell az iskolai dokumentumokat. Az új Pedagógiai Program elsősorban a jogszabályokon fog alapulni, de tükrözni fogja az iskola pedagógusainak értékrendjét is, amelyet a Pedagógus Etikai kódex is tartalmaz. Ezzel az értékrenddel magam is teljes mértékben azonosulok. Az értékrend elemzése során számos feladatot fogalmazott meg a tantestület. A következő években ennek megfelelően kívánok dolgozni. 2.5.1. Az osztályfőnöki munka A magas színvonalú szaktanári munka mellett kiemelt fontosságú tevékenység az iskolában az osztályfőnöki munka. Az osztályfőnök tevékenysége rendkívül sokrétű. Meghatározó szerepet játszik (a családi háttér mellett) az osztályába járó tanulók személyiségének fejlesztésében, formálásában, az osztályközösség értékrendjének kialakításában. Az osztályfőnök összefogja, szükség esetén segíti az osztályában tanító pedagógusok munkáját és kapcsolatot tart a szülőkkel. Jelentős részben az osztályfőnökön múlik, hogy a diákok és szüleik mennyire fogadják el az iskola által közvetített értékeket. Az osztályfőnök sokirányú tevékenysége közül különösen fontos és eredményes az osztály- és iskolai közösséghez fűződő viszony erősítése. 2.5.2. Beiskolázás A tanulólétszám 2012 október 1-én 696 fő volt. Szakközépiskola : 9.A 30 fő 9.B 28 fő 10.A (NYEK) 11.A (NYEK) 26fő Szakiskola: 27 fő 10.B 26 fő 10.C 22 fő +1 fő évh. 11.B 30 fő 11.C 29 fő 12.A 27 fő 12.B 30fő 9. d 32 fő 9.e 31 fő 10.e 25 fő 10.f 27 fő 10.g 28 fő Szakképzős évfolyamok: 1/9. cp 34 fő 1/9. sz. 31 fő 2/10.d (eh. szakács) 27 fő 1/11. c. 29 fő+1 fő évh. 1/11. p. 34 fő 1/11. sz. 37 fő 2/12. szp.25 fő 3/11.d (eh. szakács) 14 fő 13
Esti : 11.S 22 fő 11.O (OKJ-s) 23 fő A jelentkezők matematikából és magyarból megoldják a központi írásbeli felvételi feladatokat és a pontszámok alapján veszik fel őket. A szakiskolai képzés iránt különösen nagy az érdeklődés. 2.5.3. Tanulmányi helyzet, továbbtanulás Míg a 9-10-esek közt sajnálatosan magas az (egy vagy több tantárgyból) elégtelent szerzők száma (évfolyamonként 4-10 fő), a végzősök között csak ritkán fordul elő, hogy valaki nem mehet érettségizni. Az érettségi eredmények általában közepesek. A végzett diákok közül vannak, akik főiskolán folytatják tanulmányaikat. 2.5.4. Értékelés, ellenőrzés, minőségbiztosítás Az értékelés és ellenőrzés az iskola évekkel korábban kidolgozott értékelési és minőségbiztosítási rendszerén alapul (ISO). A pedagógiai program és a házirend tartalmazza a tanulók munkájának értékelésére vonatkozó szabályokat. A pedagógusok az ott leírtak alapján értékelnek. Az Oktatási Hivatal minden májusban felméri a 10. osztályos diákok anyanyelvi és matematikai alapkészségeinek fejlődését. Ezek alapján az iskola az országos átlagban, középmezőnyben helyezkedik el. A kollégák munkáját a tanítási órákon végzett szaktanári munkájuk és osztályfőnöki tevékenységük alapján értékelik. 2.5.5. Differenciált foglalkozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás A tanulásszervezés a pedagógus tevékenysége révén valósul meg. Fontos szerepe van az óraszervezésben a differenciált munkaformának. A differenciálás a tanulás megszervezésének az a módja, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus a tanulók közti egyéni különbségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszerét. A tanítási órákon több tevékenység folyik, amely feltételezi, hogy a tevékenységek váltása gyors ütemezésben történik. Külön odafigyelést igényelnek az átlagnál tehetségesebb és az átlagnál gyengébb tanulók. A pedagógus feladata, hogy mindenkiből kihozza a maximumot. A tanulók egy részének az önművelési képessége alacsony, nem tudnak tanulni, nem ismernek tanulási technikákat. Ennek a problémának a megoldásában a pedagógus tud segítséget nyújtani, de az osztályfőnököknek is fontos szerepük van. Az iskolában a 14
tehetséggondozás és a felzárkóztatás stratégiai kérdés. Fontos, hogy stabil osztálykeretben történjék a tanítás négy, vagy öt évig. 2.5.6. Kompetenciák, gyermek- és ifjúságvédelem Az iskolai műveltség tartalmának irányadó eleme a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az ifjúságvédelmi tevékenységben alapvető a tanulók otthoni, szociális helyzetének ismerete, a hátrányos, veszélyeztetett helyzet felderítése és ennek alapján a szükséges pedagógiai és szociális feladatok meghatározása. A tanulmányi és a szociális segítést tapintatosan és sokoldalúan kell megvalósítani, az osztályfőnökkel, az ifjúságvédelmis kollégával és a DÖKsegítő feladatokat ellátó kollegákkal együttműködve. Az iskolai könyvtár az önálló tanulási, ismeretszerzési képességek kialakításának és a különböző helyzetű tanulók esélyegyenlőségének egyik fontos (lehetséges kompetenciafejlesztő) tényezője. A tantervben előírt követelmények teljesítését és ezen felül a nevelési hatások pozitívumát egyaránt szolgálja. Az utóbbi években egyre több a hátrányos helyzetű diák, akiknek egy-egy iskolai rendezvényen, programon való részvétele is nehézségekbe ütközik (pl. osztálykirándulás, színház - látogatás). Az ezzel járó költségeket a család nehezen tudja biztosítani. 15
Pályázatok útján próbáljuk orvosolni a problémát. Évről-évre növekszik a tanulási és magatartási gondokkal küzdő tanulók száma. Az igazgató a jogszabályoknak megfelelően - a szakértői rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján mentesíti őket bizonyos tantárgyakból az értékelés alól. 2.5.7. Tankönyv- és taneszköz választás A munkaközösségek tagjai együtt választják ki a használni kívánt tankönyveket, segédeszközöket. A könyvtárban rendelkezésre állnak a tanári példányok, kézikönyvek. 2.5.8. A diákok Jelenleg 696 diák tanul az iskolában. A tanulók többsége fővárosi, de a bejárók száma és aránya azt jelzi, hogy az iskola nemcsak a budapestiek, hanem az agglomerációban élő diákok (és szüleik) körében is népszerű. Évek óta közepes létszámú osztályokban folyik a tanítás, így eredményesebb a tanulmányi munka; a tanítás számára kedvező létszámok mellett természetesen a sikeres tanulmányi munka (eredményes érettségi/szakmai vizsgák) a felkészült tanári karnak nagymértékben köszönhető. 2.5.9. Diákönkormányzat, sportélet Az intézmény oktatási feladatainak megvalósítása mellett fontos a nevelés és a hagyományok ápolása céljából a tanulók szabadidős tevékenységének szervezése is. Ezt a feladatot az iskola a diákönkormányzattal közösen oldja meg. Fontos, hogy az éves terv ütemezése során, az iskolai szintű ünnepségek, megemlékezések az iskola hatáskörében, a tanulmányi versenyek munkaközösségi feladatkörben, míg a tanulók szórakoztatásával összefüggő rendezvények, a gólyanap, egészségnap, diáknap, a farsang, a táboroztatás a diákönkormányzat hatáskörében legyen. Meghatározó szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak. A DÖK megbeszélések hasznos formálói a mindennapi iskolai életnek. További működtetése lehetővé teszi azon képességek fejlesztését, amely a társadalom közéletiségét megalapozza. Segíti a közügyekbe való bekapcsolódás módjának megismerését, megtanítja az érdekek kulturált képviseletének a formáit. A jól működő diákönkormányzat az iskola pedagógiai nevelőmunkájának egyik erőssége, sikere. 16
Az iskolában fontos szerepet kap a sport. A tavalyi atlétikai diákolimpián súlylökésben az iskola csapata harmadik lett, gerelyhajításban pedig első. 2.6. Hagyományok A hagyományok megőrzése kiemelkedően fontos feladat. A gólyanap, amelyet a tanév elején szerveznek a 9. évfolyam számára. A hagyományt meg kell őrizni, de tartalmát a jövőben újra kell gondolni. Karácsonykor a diákok műsorral kedveskednek tanáraiknak. A szalagavató bált minden évben a 11. évfolyam szervezi. A nemzeti ünnepek magas színvonalú megünneplését minden évben a kollégák biztosítják, természetesen a tanulókat bevonva a műsorokba. Az diáknapok programját újra kell gondolni, hogy a sport legyen a középpontban. Minden évben egészségnapot szerveznek, ahol külső előadók is részt vesznek és az ifjúságot érdeklő témákról színvonalas előadásokat tartanak. Hagyománnyá kell tenni a Szamos - napot, a tavalyi névadó ünnepség napját. Színvonalas gálaműsort kell szervezni. A bolond ballagáson a tanulók vizsgáztathatják tanáraikat, akiknek válaszai óriási derültséget keltenek a diákok körében. 2.7. Az iskola kapcsolatrendszere 2.7.1. Kapcsolat a szülőkkel Nagyon fontos az iskola és a szülők, illetve a szülők egymás közötti együttműködése. A tanárok félévenként egyszer tartanak fogadóórát, de minden szaktanár hetente egy alkalommal, meghatározott időpontban várja a hozzá forduló szülőket. Az osztályfőnökök félévenként tartanak szülői értekezletet, de szükség esetén, ha mindenkit érintő probléma merül fel, akkor rendkívüli szülői értekezlet megtartása is indokolt. Novemberben nyitott kapuk néven nyílt napokat tart az iskola mindkét épületben a leendő kilencedikesek és szüleik részére. A kezdeményezés jónak bizonyult, mert folyamatosan nagy iránta az érdeklődés, kedvezően fogadják a diákok és a szülők is. Segíti a beiskolázást, évről-évre növeli a bizalmat a szülők körében. Az igazgató elsősorban az iskolai ISZSZ-el (Iskolai Szülői Szervezet) tartja a kapcsolatot. A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőségét javította, hogy az iskola áttért az e-naplóra. Így a szülők napra készen értesülhetnek gyermekük tanulmányi előmeneteléről, viselkedési problémáiról. 17
Az információátadásban az iskola honlapja is szerepet játszik, egyre több információ kerül fel rá szakavatott informatika-tanár és a rendszergazda segítségével. 2.7.2. Külső kapcsolatok A legszorosabb együttműködést a jelenlegi fenntartóval, Budapest Főváros Önkormányzatával folytat az iskola. A fenntartótól minden segítséget megkap az intézmény a megfelelő munkavégzéshez mind szakmai mind oktatási téren. A Kormányhivatallal az érettségik alkalmával korrekt, eredményes kapcsolatot ápol az intézmény. Az általános iskolákkal való kapcsolat a kölcsönös érdekegyeztetésen alapul. Minden évben a középiskolába jelentkezés időszakában az iskola vezetői felkeresik azokat az általános iskolákat, amelyek ezt igénylik és bemutatják az iskolát az érdeklődő szülőknek. Ennek ellenére a kerületből a legjobb képességű diákok nem ezt az iskolát választják, ezért az agglomerációból és a többi kerületből jelentkező diákok viszonylag nagy számban jöhetnek az intézménybe. Sajnos ebből a szempontból kevésbé sikeres a kapcsolat a kerület általános iskoláival. A további beiskolázási időszakokban ennek a problémának az orvoslása kiemelt feladat lesz. A Gundel TISZK tagjaként az iskola összehangolt, hatékony kapcsolatokat ápol a TISZK többi iskoláival, rendszeresek a közös értekezletek, a tanárok áttanítanak ezekbe az iskolákba is. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézettel való kapcsolat kiegyensúlyozott, korrekt. Az intézet által meghirdetett továbbképzéseken a kollégák rendszeresen és aktívan részt vesznek. Munkám során az Intézet illetékes munkatársaival a jó munkakapcsolatot fenn kívánom tartani, ha mód nyílik rá, még fejleszteni is. Az NMH SZFI-vel, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, az IPOSZ-szal és a KISOSZ-szal régóta eredményes munkakapcsolatot tart fenn az iskola. A Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiummal sikeres a kapcsolat és az együttműködés. Itt kerülnek elhelyezésre az intézményből a kollégiumot igénylő diákok. Nem utolsó sorban beszélni kell az éttermekkel, szállodákkal fennálló eredményes, szoros és gyümölcsöző munkakapcsolatokról is. Az iskola tanulói ezeken a munkahelyeken végzik szakmai gyakorlatukat. Jó az együttműködés a Csepeli Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával. Az iskola ifjúságvédelmi tevékenysége során kapcsolatot tart fenn az iskolába járó diákok lakóhely szerinti települési önkormányzataival is. 18
Rendszeres, jó partneri viszonyt ápol az iskola az iskolaorvossal, védőnővel, a kerületi iskolafogászattal és a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat orvosával. 3. Célmeghatározás Az alapfeladatok ellátása mellett kiemelt cél a szakmai oktatás és nevelés megerősítése, ezzel az iskola versenyképessé tétele, olyan piacképes tudást adni a tanulóknak, amellyel a végzett diák keresett és sikeres lesz a munkaerőpiacon. 4. A helyzetelemzésből adódó feladatok 4.1. Pedagógiai program Az iskola alapvető dokumentumai megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, ezek felülvizsgálatára 2012. december 31-ig kell sort keríteni. A már bekövetkezett és a még várható jogszabályi változások (a már elfogadott köznevelési törvény, a megújuló NAT, az ennek alapján elkészülő kerettantervek) miatt a következő tanévben jelentős változások várhatóak a teljes iskolai életben. 4.2. Az osztályfőnöki munka A pedagógus talán legfontosabb munkaeszköze a személyisége. Az osztályfőnöki tevékenységben a személyiség igénybevétele nagymértékben megnő. Az új kollégák felvételekor kiemelt szempontként kívánom vizsgálni, hogy a jelentkező akare, képes-e ellátni osztályfőnöki feladatokat. A jelenlegi kollégák közül nem mindenki szeretne és valószínűleg nem is mindenki alkalmas osztályfőnöki teendőket ellátni. El kell gondolkozni azon, hogy ne vezessük-e be az osztályfőnök-helyettesi feladatkört (nem kötelezően). A két érintett tanár megbeszélné és megosztaná a feladatokat, segítené egymás munkáját. Nagyobb empátiával közeledhetne a tanulók problémáihoz a két (különböző személyiségű) kollega. 4.3. Beiskolázás A felvételi rendszeren nem kívánok változtatni. Az ide jelentkező nyolcadikosoknak továbbra is központi írásbeli feladatlapot kell (majd) megoldaniuk. 19
Úgy gondolom a nyitott kapuk hagyománya nagyszerű lehetőséget biztosít a leendő diákok és szüleik számára, hogy kellően megismerjék az iskolát és felelősségteljesen dönthessenek a továbbtanulás leendő helyszínéről. Részt kell venni az általános iskolák pályaválasztási szülői értekezletein és minden lehetőséget meg kell ragadni az iskola népszerűsítésére (össz - nevelőtestületi marketing munka). 4.4. Tanulmányi helyzet, továbbtanulás Kinevezésem esetén kezdeményezem az elmúlt évek tanulmányi, ezen belül érettségi eredményeinek és a szakmai vizsgák eredményeinek alapos elemzését és ennek alapján reális célok kitűzését annak érdekében, hogy javuljanak a tanulmányi eredmények. Meggyőződésem, hogy ennek csak akkor van értelme, mozgósító ereje, ha minden kolléga tevékenyen vesz részt benne és hitvallásának tekinti a minőségi munka kötelezettségét. Ez ma már a túlélés záloga. 4.5. Ellenőrzés, értékelés, minőségbiztosítás Az ellenőrzés és értékelés továbbra is az iskola korábban kidolgozott értékelési és minőségbiztosítási rendszerén alapul. Ezen alapvetően nem kívánok módosítani, hacsak a jogszabályok változása ezt elő nem írja. A munkaközösség-vezetők ellenőrző tevékenységének a korábbiaknál nagyobb szerepet szánok. Egyrészt ők felelősek a munkaközösségben folyó szakmai-pedagógiai munka pontos, színvonalas ellátásáért, másrészt az ő feladatuk az elfogadott vizsgáztatási szabályzat betartása, betartatása. A pedagógusok munkájának megítélésében meghatározó az alaptevékenység ellátása. Minden kollégát elsősorban a tanítási órákon végzett szaktanári munkájának és osztályfőnöki tevékenységének minősége alapján kell értékelni. A tanulók munkájának értékelését továbbra is pedagógiai programban leírtak alapján végezzük. Mind a diákoktól, mind a pedagógusoktól, mind pedig a pedagógiai munkát segítő alkalmazottaktól elvárom a fegyelmezett munkavégzést. Ennek része a pontos munkakezdés. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a tanulók pontosan érkezzenek be reggelenként az iskolába, illetve napközben a tanítási órákra. Ez rendszeres ellenőrzéssel elérhető. Meggyőződésem, hogy csak akkor érünk el áttörést, ha a fegyelem, a pontosság a diákok belső igényévé válik. Ennek kialakításában kulcsszerepet játszik a pedagógusok példamutatása. A függelemsértések, késések, indokolatlan mulasztások feltárása és a következmények terén sokkal szorosabb együttműködés szükséges a szülőkkel,a villámgyors 20
tájékoztatás komoly visszatartó erő lehet (elektronikus napló). 4.6. Tehetséggondozás, felzárkóztatás Az általam (és meggyőződésem szerint sok kollégám által) vallott alaptétel: az iskola, a pedagógus alapvető feladata: minden tanulót hozzásegítsen ahhoz, hogy eljusson képességeinek maximumáig. Ehhez a gyengébbeknek több segítséget, a tehetségesebbeknek több lehetőséget kell biztosítani. Ha egy-egy pedagógus tanítási időn kívül foglalkozik egyegy tanulóval, ez fontos szempont lenne a jutalmazásban. 4.7. Nevelési problémák, gyermek- és ifjúságvédelem A sikeres munka feltétele és eredménye, hogy minél kevesebb legyen a megoldatlan gyermek- és ifjúságvédelmi probléma. Ezért ha a pedagógusok a jövőben egy-egy pedagógiai problémát önállóan nem képesek orvosolni, akkor az eddiginél több segítséget kell kérniük a kollégáiktól. Az iskolavezetésnek világossá és egyértelművé kell tenni, hogy egy-egy elakadás a nevelésben nem a pedagógus gyengeségének jele, nem az ő kudarca, hanem éppen ellenkezőleg, közösen megoldandó feladat. Ezért ezeket az eseteket nem eltitkolni, hanem egymás között megvitatni kell. Célunk, hogy megtaláljuk a magatartási nehézséggel küzdő gyermekek gyenge pontját, amelynek felismerésével képessé válunk arra, hogy megszelídítsük őt és segítsük beilleszkedését az osztályközösségbe. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémával küzdő tanulókra. Több energiát kell fordítani a szociális hátrányok kezelésére is. Ez elsősorban abban nyilvánulhat meg, hogy az iskolai és osztályprogramokat gondosabban, körültekintőbben tervezi meg minden pedagógus. 4.8. Tankönyv- és taneszköz választás Az elmúlt években mind a tankönyvek, mind a taneszközök kiválasztása a jogszabályoknak megfelelően, a pedagógusok és a szülők igényét, a diákok érdekeit szem előtt tartva történt. Ezért a tankönyv- és taneszköz választás eddig kialakult hatékony és bevált rendszerén a jövőben sem kívánok változtatni. 4.9. Diákönkormányzat Mindannyian, tanárok és diákok olyan iskolában szeretünk élni és dolgozni, ahol pezsgő diákélet folyik. Kiemelten fontosnak tartom, hogy működjenek sportkörök. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani az iskola szakmai, kulturális, sport és 21
egyéb közösségi eseményeinek dokumentálására, archiválására. Az ezekről készült felvételeket megjeleníthetjük az iskola honlapján, elérhetővé téve ezt mindenki számára, ezzel is növelve az iskola hírnevét. Szeretném, ha bevezetnénk könyvtári délutánokat. Ezen teljesen önkéntes alapon, változó összetételben vehetnének részt a diákok. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy a diákok kikkel találkoznak, kikkel beszélgetnek életüknek ebben a nagyon fogékony korszakában. Az olvasás és a könyvtári környezet sokat segíthet a mai agyon-technikanizált világban az emberi kapcsolatok normalizálásában. Fontos szerepet szánok az iskolarádió és iskolaújság folyamatos működésének. Kezdeményezem egy pályázat kiírását diákcsoportok számára, akik részletes műsortervet írva pályázhatnak az iskolarádió üzemeltetésére. Ez megmozgathatná a diákok fantáziáját, csoportos tevékenységre ösztönözné őket, versenyt indítana be közöttük és színvonalassá tenné az iskolarádiót. Szeretném minden tanév végén átadni az Év tanára díjat, amelyet az a színvonalas és eredményes oktató-nevelő munkát végző kolléga kapna, akire a legtöbb diák szavaz. 4.10. Hagyományok Fontosnak tartom a hagyományok megőrzését, hiszen ezek nélkül az iskola arctalanná, jellegtelenné válna. A régi hagyományok megőrzése mellett újakat is kell teremteni. Az idő majd eldönti, hogy az újak közül melyik életképes. 4.11. Kompetenciafejlesztés A 2007. szeptemberétől hatályos Nemzeti Alaptanterv szerint 1 : Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Színterek Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció. Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Szókincs. Kommunikáció szóban és írásban Információfeldolgozás. Szókincs. Funkcionális nyelvtan. Szóbeliség. Alapműveletek. Mértékegységek. Problémamegoldás. Bizonyítás. Gyakorlatias ismeretek. Tudásalkalmazás. Ember és természet kölcsönhatása. Magyar nyelv és irodalom órák, az iskolai élet minden területe. Idegen nyelvi órák. Matematika, fizika, kémia órák. Biológia, kémia, fizika, földrajz órák, tanulmányi kirándulások. 22
Digitális kompetencia Számítógépes Informatikai órák. alkalmazások. Könyvtárhasználat. Elektronikus média használat. Információkeresés. Hatékony önálló tanulás Tanulási stratégiák. Minden tantárgynál Informatika alkalmazása. Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség Önálló ismeretfeldolgozás. Normatudat. Magatartási szabályok ismerete. A pénz világában való tájékozódás. Művészi önkifejezés a szakmai gyakorlatokon Kulturális sokféleség megismerése. Osztályfőnöki órák, az iskolai élet minden területe. Osztályfőnöki óra Rajz és szakmai esztétika órák, a gyakorlati oktatáson 4.12. A Köznevelési törvény változásaiból adódó feladatok Az új köznevelési törvény szerint az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A 2012/13-as tanévben beiskolázott tanulókat érinti először a szabályozás ezért az iskola vezetőségének meg kell keresni a lehetőségeket, ahol a tanulók el tudják majd végezni a közösségi munkát. Szintén a törvény értelmében a magyarság megismerése érdekében határon túli kirándulásokra kell vinni a diákokat. Mivel az iskolának nincs testvériskolai kapcsolata, célszerű lenne cserekapcsolatot létesíteni külhoni iskolával. Az ebből adódó feladatokban való eredményes tantestületi részvétel részét képezhetné a minőségi munkáért adható jutalmazásnak. Szakképzési törvényből adódó feladatok Az iskolai képzés szerkezetéből következik, hogy differenciáltan biztosítani kell mind a szakközépiskolai, mind a szakiskolai ágazaton az elméleti és gyakorlati képzéseket. A jelenlegi szakképzési törvény ezt biztosítja. Elsődleges feladat ezek teljesítése. Ennek személyi és tárgyi feltételei adottak. A jövőben a szakképzési törvény változása miatt kiemelt fontosságú lesz az új törvény érvényesítése. 23
4.13. Humánerőforrás működtetése Az iskola vezetése tudatosan épít a kollégák öntevékenységére, a szellemi tőke minél hatékonyabb kiaknázására. Tudatosan tervezi a munkamegosztást. Törekszik a terhek arányos megosztására. Az egyéni pedagógusi ambíciókat igyekszik az iskola hosszú távú érdekébe terelni (lásd: továbbképzéseken való részvétel). Mivel jelenleg a személyi feltételei jók, a tantestület és a pedagógiai munkát segítő dolgozók összetételén nem kívánok változtatni. Sikeres iskolához sikeres, jól felkészült pedagógusok és az ő munkájukat alátámasztó munkatársak kellenek. Csak az a tantestület képes hatékony munkát végezni, amely egységes értékrend, azonos elvek alapján működik. Az ide járó 696 diák nagyon sokféle, s így nagyon összetett tanáregyéniséget igényel. Ennek a sajátos kívánalomnak is megfelel a tantestület. A karakteres, színes egyéniségekből álló tantestület a sikeres iskola egyik záloga. A pedagógusok hivatásában fontos munkaeszköz a személyiség. Amit a tanár cselekszik, mond, képvisel, az mind a személyiségén átszűrődve jut el a diákokhoz. A pedagógia munkát segítő alkalmazottaktól továbbra is azt a magas színvonalú, lelkiismeretes munkát kérem és várom el, amit eddig is végeztek. Kollégáimnak biztonságot jelentő, kiszámítható vezetői irányítói munkát ígérek. Minden kollégámnak bizalmat, együttműködést kínálok, és ezt tőlük is elvárom. Kérem, a szakmailag megalapozott véleményeket, kritikákat és ezt vezetői munkám és kötelességem alapján én is gyakorolom. Bátorítom, és igénylem a felelős önálló munkavégzést. Vezetői szakmai munkám során kitüntetett figyelmet, hangsúlyt fektetek a csapatmunkára, a sikerorientált folyamatmenedzselésre. Célomnak tekintem az iskolai terhek arányosítását. Minden belépő új dolgozóval meg kell ismertetni az alapvető iskolai dokumentumokat, az itt tanító pedagógusok értékrendjét, hogy a belépni szándékozó kolléga eldönthesse, tudja-e, akarja-e vállalni ezeket, képes-e velük azonosulni. 4.14. Tárgyi feltételek fejlesztése Az iskola két épülete megfelel a célnak, de továbbra is szükséges a rendszeres karbantartás. Taneszközök terén elengedhetetlen cél folyamatosan új számítógépek beszerzése. Fontos, hogy a rendelkezésre álló pénzt a legcélszerűbben használjuk fel. Vezetői célom a biztonságos, racionális, törvényes gazdálkodás (különösen ebben a válsággal terhelt időszakban), amelynek szorosan a pedagógiai munkát kell szolgálnia. 24
5. Az iskola kapcsolatrendszere 5.1. Kapcsolat a szülőkkel Mindannyian tudjuk, hogy a gyermekek hatékony neveléséhez elengedhetetlenül szükséges a pedagógusok és a szülők együttműködése. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a jövőben is minden pedagógusnak arra kell törekednie, hogy a szülőkkel éreztesse együttműködési készségét. Elemi érdekünk, hogy minél nagyobb mértékben vegyük figyelembe, és az ésszerűség határain belül teljesítsük igényeiket. Bár rendkívül fontos a szülői reális igények szem előtt tartása, ez nem jelenthet elvtelen megalkuvást, a szakmaiság feladását. A pedagógusoknak világosan ki kell jelölniük, milyen határok között érvényesülhet a szülői igények megfogalmazása. E határok tiszteletben tartását határozottan meg kell tartani. Átlépésük, esetleg konfliktus keletkezése esetén ugyanis a pedagógus emberi mivolta, hitele oly mértékben sérülhet, hogy az már elfogadhatatlan. Ezért, ha egy szülő átlépi e határokat, akkor az igazgató kötelessége, hogy határozottan kiálljon kollégái védelmében. Az igazgatónak hathatós támogatást, megerősítést kell nyújtania kollégáinak a méltatlan szülői támadásokkal szemben. A szülőkkel való kapcsolattartás fontos eszköze az iskola honlapja. Mindenki által látható képet mutat rólunk, s nem mindegy, hogy milyet. Ezért tanévkezdésre ki kell alakítani annak rendszerét, hogy milyen tartalmak jelenjenek meg a honlapon. 5.2. Külső kapcsolatok Az iskola és a fenntartó kapcsolata a korábbi években kiegyensúlyozott, rendszeres munkakapcsolat volt. Ennek alapfeltétele a fenntartó és az iskola közötti rendszeres információáramlás. Ezt továbbra is fenn kívánom tartani. színvonalasabb oktató-nevelő munka. Közös érdek és cél a minél Nagyon fontos az együttműködés az általános iskolákkal. Át kell gondolni az eddigi gyakorlat előnyeit, hátrányait, és ennek ismeretében kell átalakítani azokat. A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézettel a kialakult jó munkakapcsolatot továbbra is fenn kívánom tartani, ha mód nyílik rá, fejleszteni. A Kormányhivatallal korrekt, harmonikus munkakapcsolatot kívánok fenntartani főként a végzősök érettségi vizsgájának megszervezése, lebonyolítása érdekében. 25
5.3. Gazdálkodás Az iskola nem önálló gazdasági szervezetként működik,de nagyon fontos a továbbiakban is a jó,eredményes munkakapcsolat a GSZ-el. 5.4. Pályázatok Bár a pályázati lehetőségek beszűkültek, nagyobb mértékben kell élni velük, hogy az iskola minél több forráshoz jusson. Pályázati forrásokra, szponzorokra van szükség a fenntartó támogatása mellett. 6. Vezetői program HA A GYERMEK EGYÜTT ÉL A MEGÉRTÉSSEL, MEGTANULJA A TÜRELMET HA A GYERMEK EGYÜTT ÉL A BUZDÍTÁSSAL, MEGTANULJA A MAGABIZTOSSÁGOT. HA GYERMEK EGYÜTT ÉL A DICSÉRETTEL, MEGTANULJA MÁSOK MEGBECSÜLÉSÉT HA A GYERMEK EGYÜTT ÉL AZ ELFOGADÁSSAL, MEGTANUL SZERETETRE LELNI A VILÁGBAN. (Dorothy L. Nolte) 6.1. Vezetésfejlesztés 6.1.1. Vezetői hitvallás Amire egy ember képes, azzá kell válnia. (Maslow) - vallom a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban. Nem törekszem gyökeres változtatásokra, mert ha valami jól működik, azt nem szabad a mindenáron való változtatás kedvéért feldúlni. A modern iskola világát leginkább az jellemzi, hogy az adott intézmény nevelőtestülete megfogalmazhatja saját iskolafilozófiáját. Az iskola megtartó erejének növelése motivál. Egy 26
hosszú távon jól működő iskolának is szüksége van a folyamatos megújulásra, hogy az oktatást igénybe vevők elvárásainak megfeleljen. Terveimet a tantestülettel együtt szeretném megvalósítani. A 2010-2011-es tanévben nevelési igazgatóhelyettesként dolgoztam ebben az intézményben, volt alkalmam megismerni a kollégákat és úgy érzem, hogy eredményesen együtt tudtunk dolgozni. Igazgató helyettesi feladataimat sikeres pályázat útján elnyert munkakörben láttam el, bár külsős pályázó is volt; a tantestület cca. 90%-a bizalmat szavazott nekem három havi együttműködés után. Ennek alátámasztására, a többi munkaközösség mellett, a magyar-történelem munkaközösség támogató véleményét is elnyertem, mely a mellékletben megtekinthető. Vezetői munkámban a demokratikus vezetői stílust részesítem előnyben. Fontosnak tartom a döntések meghozatala előtt a vélemények megismerését. Hiszem és vallom, hogy mindig lehet (és kell) tanulni a kollégáktól. Ugyanakkor az egyszemélyi felelősség súlyos pozíciója is ismeretes számomra. Nagyon fontos a nyílt, őszinte munkahelyi légkör, a jó közérzet. Törekedni fogok arra, hogy minden tevékenységemben a másik ember iránti tisztelet legyen a meghatározó. Nagyon fontos az információcsere, a párbeszéd, a napi kapcsolat. Tiszteletben tartom a tanulók, kollégák és a szülők jogait, de elvárom a kötelességek maradéktalan teljesítését. Az iskola legfőbb feladata a diákok tanulásának irányítása, szervezése, támogatása. A tanórákon zajló folyamatok középpontjában a diákok állnak. Az iskola akkor tölti be a feladatát, ha a diákok eredményesen tanulnak, a tanárok pedig megteremtik a tanuláshoz a legjobb feltételeket. Olyan iskolát szeretnék irányítani: ahová a diákok szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket, ahol a tantárgyi és tevékenységi rendszer által a képességeik sokoldalúan fejlődhetnek, ahol a tanulás motivációs alapja a sikerélmény, ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért, így alkotói szabadsága kibontakozhat, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a mindenkori fenntartó igényeihez. 27
ahol magas szintű képzéssel, kulturált viselkedésre képes, testi és lelki harmóniában élő kreatív személyiségeket formálunk. Arra törekszünk, hogy az iskolából kikerülő diákok tisztelettudó, magabiztos, mások értékeit is megbecsülő, dinamikusan változó világunkban talpraesett vállalkozó szellemű, szakmailag, emberileg magasan kvalifikált felnőttekké váljanak. Stratégiai tervezésre van szükség, amely kiemeli az intézményt, jövőképet ad, hosszú távú célokat feltételez, és alternatív megoldásokat kínál. Közel huszonöt éve vagyok a pedagóguspályán. Ez alatt az idő alatt megtapasztaltam e hivatás nagyszerűségét, sok-sok örömét, de többször megéltem a pedagógus életformával gyakran együtt járó kudarcokat is. Több esetben megtapasztaltam, hogy igazi sikereket, hosszú távú eredményeket csak egy jó csapatban lehet elérni. Egy olyan közösségben, ahol a társak segítenek, ha elakadsz, figyelmeztetnek, ha rossz úton jársz, ösztönöznek, biztatnak a mindennapi munka során. A pedagógus egy összetartó, önmagával szemben igényes kollektívában teljesedhet ki igazán. Egy ilyen közösség segíti szakmai fejlődésében, átsegíti a kisebb-nagyobb kudarcokon. Hiszem, hogy ezzel a felfogásommal nem vagyok egyedül és hogy az iskola pedagógusai, dolgozói hasonlóképpen gondolkodnak. Hiszem, hogy közösen többet tehetünk a ránk bízott fiatalokért, elképzeléseink valóra váltásáért, mint egyedül. Ezt tekintem hitvallásomnak és ezért pályázom meg az igazgatói állást. 6.1.2. Vezetői programom kialakítását alapvetően meghatározta hogy az iskola emberközpontú rendszer legyen, ez vezetői célkitűzésem legfontosabb eleme, a közoktatásban jelenleg zajló változásoknak, az újabb kihívásoknak való megfelelés, annak a szellemi, pedagógiai, szakmai tőkének a megőrzése és fejlesztése, amely az elmúlt évtizedekben felhalmozódott az iskolában, a tantestületben lévő alkotóképesség, a szakmai kreativitás, az innováció kibontakoztatásának lehetősége, a társadalomban lezajló változások sorának motivációs ereje, a szociális gondok egyre több családot érintenek, ezek hatása a tanulókon is érezhető 28