FEJLESZTÉSI ÚTMUTATÓ ÉS MENETREND (ROADMAP)
A dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Államreform Operatív Program támogatásával, az Elektronikus közigazgatási keretrendszer tárgyú kiemelt projekt megvalósításának részeként készült. A dokumentum elkészítésében részt vett:
1. Metaadat-táblázat Megnevezés Cím (dc:title) Kulcsszó (dc:subject) Leírás (dc:description) Típus (dc:type) Forrás (dc:source) Kapcsolat (dc:relation) Terület (dc:coverage) Létrehozó (dc:creator) Kiadó (dc:publisher) Résztvevı (dc:contributor) Jogok (dc:rights) Dátum (dc:date) 2008.09.19. Formátum (dc:format) Azonosító (dc:identifier) Nyelv (dc:language) Verzió (dc:version) Státusz (State) Fájlnév (FileName) Méret (Size) Ár (Price) Felhasználási jogok (UserRights) Leírás Fejlesztési útmutató és menetrend (roadmap) szolgáltatásorientált architektúra; architektúra; útmutató A dokumentum a szolgáltató állam által a közeljövıben kialakítandó ügyfélközpontú és ügyfélbarát elektronikus közigazgatási szolgáltatások megvalósításához szükséges informatikai rendszer létrehozásának módjára, kifejlesztésének lépéseire tesz javaslatot. Áttekintve az EA rendszerek fejlesztésének legjobb gyakorlatát, módszert definiál a SOA alapú rendszerre történı átállásra. A módszer iteratív és inkrementális, lehetıvé teszi a fokozatos és rugalmas fejlesztést, idıt hagy a résztvevıknek a felkészülésre. szöveg Magyarország e-közigazgatási Keretrendszer Kialakítása projekt Miniszterelnöki Hivatal BME Informatikai Központ magyar V2 végleges EKK_ekozig_Fejlesztesi_utmutato_ 080919_V2.doc
2. Verziókövetési táblázat A dokumentum neve Fejlesztési útmutató és menetrend (roadmap) A dokumentum készítıjének neve BME Informatikai Központ A dokumentum jóváhagyójának neve A dokumentum készítésének dátuma 2009.09.21. Verziószám V2 Összes oldalszám 94 A projekt azonosítója e-közigazgatási Keretrendszer Kialakítása projekt 2.1. Változáskezelés Verzió Dátum A változás leírása V1 2008.07.30 Annotált tartalomjegyzék V2 2008.09.19 MeH-nek átadott verzió V3
3. Szövegsablon Megnevezés Leírás 1. Elıszó (Foreword) Az Elektronikus Közigazgatási Keretrendszer Kialakítása (EK3) projekt részeként indult Alkalmazásfejlesztési keretrendszer kidolgozása alprojekt célja: a) A magyar e-közigazgatási rendszer szolgáltatásorientált architektúrájának specifikálása b) A közigazgatási szolgáltatási sín (ESB) és mőködési rendjének specifikálása c) Fejlesztési útmutató és menetrend (roadmap) elkészítése d) Fejlesztési keretrendszer és komponenstár tartalmi meghatározása e) A fenti témákban oktatási csomagok kidolgozása Jelen dokumentum az alprojekt egyik terméke. 2. Bevezetés (Preamble) A dokumentum célja a szolgáltatásorientált architektúra kialakítása módszerének definiálása. A módszer iteratív és inkrementális, lehetıvé teszi a fokozatos és rugalmas fejlesztést. 3. Alkalmazási terület (Scope) Elektronikus közigazgatás 4. Rendelkezı hivatkozások (References) 5. Fogalom-meghatározások (Definitions) 6. A szabvány egyedi tartalma (UniqueContent) 7. Bibliográfia 8. Rövidítésgyőjtemény 9. Fogalomtár 10. Ábrák 11. Képek 12. Fogalmak 13. Verzió 14. Mellékletek (Appendix)
4. Tartalomjegyzék 1. Metaadat-táblázat... 3 2. Verziókövetési táblázat... 4 2.1. Változáskezelés... 4 3. Szövegsablon... 5 4. Tartalomjegyzék... 6 5. Vezetıi összefoglaló... 8 6. Bevezetés... 9 6.1. A téma elhelyezése... 9 6.2. Az anyag felépítése... 10 7. Helyzetkép... 11 7.1. Az e-közigazgatás fejlettségi szintje Magyarországon... 11 7.2. Az e-közigazgatási rendszer jellemzıi... 11 7.3. Jogi háttér... 13 7.4. Elfogadott fejlesztési projektek... 14 7.5. Problémák... 16 8. Jövıkép... 18 8.1. Az architektúra... 19 8.1.1. Az architektúra alapelvei... 19 9. A fejlesztési folyamat követelményei... 21 10. Fontosabb útvonaltervek (roadmap-ek) áttekintése... 23 10.1. Bevezetés... 23 10.2. EA módszertanok... 24 10.2.1. TOGAF... 24 10.2.2. Zachman Framework... 29 10.2.3. Gartner EA Process Model... 32 10.2.4. Practical Guide to Federal Service Oriented Architecture (PGFSOA)... 36 10.2.5. BEA SOA Roadmap... 46 10.2.6. ZapThink s SOA Roadmap... 49 10.2.7. Accenture roadmap... 57 10.3. Közigazgatási roadmap-ek... 60 10.3.1. Federal Enterprise Architecture (FEA) - USA... 60 10.3.2. BPIR - Australia... 64 10.3.3. Yesser Szaud Arábia... 69 10.4. Érettségi modellek... 73 10.4.1. Business Process Interoperability Maturity (BPIM)... 73 10.4.2. Microsoft Service Oriented Architecture Maturity Model... 77 10.4.3. The Gartner Assessment Framework... 78 11. Javasolt magyar roadmap... 82 11.1. Jövıkép... 82 11.2. Egy projekt roadmap-je... 84 11.3. A projekt lépései... 85 11.3.1. Kezdeményezés... 85 11.3.2. Egyetértés... 86 11.3.3. Feladatanalízis... 86 11.3.4. Modellezés... 87 11.3.5. Tervezés... 88 11.3.6. Implementáció... 89 11.3.7. Sikertényezık... 89 12. Fogalomtár... 91
13. Irodalomjegyzék... 93
5. Vezetıi összefoglaló Az e-közigazgatásra történı áttérés, a felhasználóbarátság, a felhasználói elégedettség javítása, a folyamatosan (7x24), gyakorlatilag bárki által elérhetıen szolgáltató állam kialakítása menedzsment és technológiai vonatkozásokban egyaránt jelentıs erıfeszítést igénylı feladat. A megoldás nehézségét növeli a közigazgatás természetébıl következıen a jogszabályok szigorú betartásának, és a változások gyors követésének követelménye. A közigazgatásban történı szemléletváltás megköveteli az azt kiszolgáló IT rendszerek átalakítását is. Az IT rendszerek átalakításának, az új technológiákra (SOA) történı átállásnak meghatározó követelménye a meglevı (legacy) rendszerekre történı építkezés úgy, hogy közben az állampolgárok kiszolgálása az eddig rend szerint zavartalan maradjon. A hasonló jellegő áttérési problémák kezelésére, megoldására az üzleti életben és a kormányzatban egyaránt olyan útvonalterveket dolgoztak ki, amelyeken haladva mind a mőködési modell, mind az architektúra váltása megvalósítható. Jelen anyaggal dokumentált munka célja egy áttérési útmutató kidolgozása a magyar e- közigazgatás szolgáltatási alapokra történı helyezésének végrehajtására. A Helyzetkép rövid áttekintést ad a magyarországi e-közigazgatás fejlettségérıl, jelenlegi állapotáról, kitérve a vonatkozó jogszabályokra és a futó fejlesztési projektekre. A Jövıkép megadja az e-közigazgatás keretében kialakítandó szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeket, és az architektúra kialakításának elveit. A Fejlesztési folyamat követelményei címő rész összefoglalja a folyamattal szemben támasztott követelményeket. A következı Fontosabb útvonaltervek (roadmap-ek) áttekintése fejezet több részbıl áll. A bevezetést követıen ismertet 11, a gyakorlatban is elterjedt módszertant, kiemelten a kormányzati feladatok megvalósítására szolgáló metodológiákat (amerikai, ausztrál, szaud arábiai), és az intézményi érettség vizsgálatára javasolt módszereket. Az útvonalak lényegének összefoglalása mellett utalunk az elérhetı támogató eszközökre, és kísérletet teszünk az összehasonlításra. Ezt követıen adjuk közre a magyar e-közigazgatási rendszer szolgáltatásorientált architektúrája (MKA) fejlesztésére kidolgozott javaslatainkat. Lényegét tekintve javaslatunk a fokozatos, iteratív és inkrementális megközelítés. Három iterációs ciklust tervezünk, ciklusonként 6 lépésben látjuk megvalósíthatónak a közigazgatás elektronizálásának ma belátható feladatait. A sikertényezık közül kiemelnénk a mérnöki szemléletmódnak, a projektben közremőködık elkötelezettségének és a szakmai, politikai támogatásnak a fontosságát. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az e-közigazgatás fejlesztése hosszú távú feladat, amelyik az 1960-70-es években kezdıdött és a vége egyelıre nem látható. Ennek a folyamatnak a spirál modell szerinti kezelését javasoljuk a mindenkori kormányzatok számára. Természetesen a stratégiát, a feladatterveket periodikusan karban kell tartani, és az aktuális környezeti feltételekhez kell igazítani. Jelen dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési terv idıhorizontjára tervez.
6. Bevezetés 6.1. A téma elhelyezése Az Európai Unió országaiban prioritásként kezelik az e-közigazgatás fejlesztését. Az i2010 egovernment cselekvési tervben [10] megcélozták az elektronikus kormányzat létrehozásának, továbbfejlesztésének felgyorsítását a társadalom egészének javára. Ezek az átfogó célok az E- közigazgatás 2010 stratégiában is megjelennek [4]. Magyaroszágon a 2010-ig terjedı idıszakban a kormányzat a következı célokat definiálta [3]: Az ügyfelek igényei szerint kialakított közszolgáltatások Az elektronikus ügyintézés jogbiztonságának megteremtése Az ügyintézési rendszerek megbízhatóságának növelése A szolgáltatások egyetemleges elérhetısége, a szolgáltatási háló (ÜGYNET) kialakítása az állam házhoz megy Az elektronikusan aktív állampolgár, ügyfél tevékenységének átfogó támogatása A non-stop közigazgatás (7x24) megvalósítása A háttérfolyamatok érdemi elektronizálása, egységes elektronikus alapszolgáltatások A közigazgatáshoz értı informatikai és folyamatszervezı szakemberek koncentrálásával létre kell hozni a tervezıi, fejlesztıi, menedzsment kapacitások kínálatát, valamint az informatikai biztonsági, interoperabilitási, modellezési, és a közszolgáltatások újratervezését (reengineering) elısegítı specializált háttér tudás-platformokat. Magyarország az Új Magyarország Fejlesztési Tervben [6] egyik fontos prioritásként az államreformot jelölte meg, amelynek megvalósítására az Államreform Operatív Programot (ÁROP) [7] és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programot (EKOP) [8] indította el. Ezek a programok lehetıvé teszik, hogy az elektronikus közigazgatás fejlesztésének stratégiai céljait az Európai Únió támogatásával valósítsuk meg. Az EKOP projektek konvergenciájának elısegítésére az ÁROP projektek egyikeként indult az Elektronikus Közigazgatási Keretrendszer Kialakítása (EK3) projekt. Az EK3 projekt célja azoknak az elıírásoknak, szabványoknak és követelményeknek a meghatározása, amelyek biztosítják az elektronikus közigazgatás teljes fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez az egységes technikai, szemantikai, IT biztonsági, alkalmazásfejlesztés módszertani, valamint projekt-menedzselési és monitoring platformot. Ennek a célkitőzésnek a megvalósulása és következetes érvényesítésének biztosítása megfelelı garanciát jelent ahhoz, hogy a más projektek keretében, önállóan megvalósuló szakágazati, illetve önkormányzati alrendszerek fejlesztése, továbbfejlesztése eredményeként interoperábilis, biztonságos és korszerő elektronikus közigazgatási rendszer jöjjön létre. Az EKOP projektek eredményeként az egyes szakrendszerek továbbfejlesztésén túl ki kell alakulnia a magyar közigazgatás integrált háttérrendszerének. Ennek szem elıtt tartásával az EK3-ban, azon belül az "Alkalmazásfejlesztési keretrendszer kialakítása" c. alprojektben szoros együttmőködésben a folyamatleírással, a biztonsággal és az interoperabilitással kapcsolatos alprojektekkel kidolgozásra kerül a szakrendszerek együttmőködésének koncepciója. A koncepció az együttmőködés bázisaként szolgáltatásorientált architektúra és szolgáltatási sín kialakítását célozza meg.
A mai technológiákat és trendeket tekintve ez a megoldás látszik a legígéretesebb fejlesztési keretnek, mert a fejlesztés az integrációban résztvevı szervezetek számára kevesebb munkát jelent, miközben a szakrendszerek önállósága megmarad (heterogén, lazán csatolt alrendszerek és szervezetek együttmőködése valósul meg) a fejlesztés fokozatosan, lépésenként valósítható meg a meglévı funkcionalitás folyamatos fenntartása mellett az EU követelményeire, elvárásaira figyelemmel van a változások követése, a rendszer bıvítése áttekinthetı, uralható feladat marad. Az Alkalmazásfejlesztési keretrendszer kidolgozása alprojektben az alábbi dokumentumok készülnek el: A magyar SOA alapú architektúra rendszerterve (Rterv) A magyar e-közigazgatási rendszer szolgáltatásorientált architektúrájának specifikációja (MKA) A közigazgatási szolgáltatási sín és mőködési rendjének specifikációja (MKSZS) Fejlesztési útmutató és menetrend (Roadmap) jelen dokumentum Fejlesztési keretrendszer és komponenstár szoftver (Keret) Oktatási anyagok (Okt) Jelen dokumentum célja az elektronikus közigazgatás megvalósításására javasolt szolgáltatásorientált architektúra fejlesztésére kidolgozott módszer útmutató és menetrend (roadmap) formában történı bemutatása. 6.2. Az anyag felépítése A Helyzetkép c. fejezet rövid áttekintést ad a magyarországi e-közigazgatás fejlettségérıl, jelenlegi állapotáról, kitérve a vonatkozó jogszabályokra és a futó fejlesztési projektekre. A Jövıkép megadja az e-közigazgatás keretében kialakítandó szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeket, és az architektúra kialakításának elveit. A Fejlesztési folyamat követelményei címő rész összefoglalja a folyamattal szemben támasztott követelményeket. A következı Fontosabb útvonaltervek (roadmap-ek) áttekintése fejezet több részbıl áll. A bevezetést követıen ismertet 11, a gyakorlatban is elterjedt módszertant, kiemelten a kormányzati feladatok megvalósítására szolgáló metodológiákat, és az intézményi érettség vizsgálatára javasolt módszereket. Ezt követıen adjuk közre a magyar e-közigazgatási rendszer szolgáltatásorientált architektúrája (MKA) fejlesztésére kidolgozott javaslatainkat.
7. Helyzetkép 7.1. Az e-közigazgatás fejlettségi szintje Magyarországon A közigazgatás informatikai támogatottságának több szempontú, összesített értékelése alapján az ENSZ E-Government Survey 2008 [1] jelentése Magyarországot a 30. helyre teszi a világban (e-government Readiness Index). (2005-ben a 27. helyre rangsoroltak.) A részletesebb adatok elemzésébıl megállapítható, hogy a web-es jelenlét és a humán-tıke tekintetében ennél jobban állunk, míg az infrastruktúra (fıként a számítógépes ellátottság) és az állampolgárokkal tartott interaktív kapcsolat (e-participation) tekintetében kevésbé jól. 2006-ban az OECD készített felmérı tanulmányt [2], amelyben a következı területeken tartja szükségesnek a magyar e-közigazgatás fejlesztését: a felhasználó-orientált fejlesztést a kormányzati ügyintézési folyamatok átszervezését az erıforrások felszabadítása érdekében az elektronikus szolgáltatásokra való építkezést az ügyfelek kiszolgálásában a kormányzati intézmények közti együttmőködés, interoperabilitás megteremtése. 7.2. Az e-közigazgatási rendszer jellemzıi A magyar e-közigazgatási rendszer legfontosabb alrendszere a központi elektronikus szolgáltató rendszer (KR). Emellett összességében jelentıs az önkormányzatok, és egyes szervezetek önálló szolgáltatásainak súlya is. Az E-közigazgatás 2010 stratégia [4] összefoglalja a legfontosabb jellemzıket: Az elmúlt évek hazai e-kormányzati, e-közigazgatási fejlesztései fıként az alapinfrastruktúra megteremtéséhez kötıdtek, ezen belül is a KR kiépítéséhez. A KR részeként kiépült az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG), a kormányzati portál, az ügyfélkapu és a Kormányzati Ügyfél-tájékoztató Központ (KÜK). A KR gerincét jelentı EKG-hoz 2008. februárra 1598 intézményi telephely kapcsolódott közel 70 ezer felhasználóval. Az EKG megteremti az interneten keresztül nyújtott kormányzati szolgáltatások elérésének hálózati hátterét. Emellett biztosítja a TESTA (az Európai Közösség saját zártkörő, IP alapú hálózata) és H-Sec-Net (minısített nemzetközi információk fogadására alkalmas hálózat) kapcsolatot. A kormányzati portál és az ügyfélkapu biztosítja az egységes kormányzati online információ- és tranzakciós szolgáltatások elérését, és a KÜK telefonon, smsen, e-mail-en és faxon keresztül is elérhetıvé teszi az ügyleírásokat, az ügyintézéshez szükséges ismereteket. Jelenleg a KR az államigazgatás (kivéve önkormányzatok) interneten bonyolított forgalmának a 95%-át bonyolítja, valamint az internet alapú állampolgári és vállalkozási információközvetítés 60%-át, és az interaktív szolgáltatások 80%-át teszi elérhetıvé. Az ügyfélkapun keresztül jelenleg 372 szolgáltatás érhetı el, ebbıl a leggyakoribb EU 20 szolgáltatás az összes államigazgatási ügyforgalom 80%-át teszi ki. 2006. május 1. óta az
ügyfélkapu alkalmazásával mintegy 39 millió azonosítási szolgáltatást vettek igénybe, több mint 28 millió dokumentumot továbbítottak, a kormányzati portálról 352 millió oldalnyi információt töltöttek le. Az ügyfélkapun regisztráltak száma több mint 640 ezer. A virtuális okmányirodában közel 80 féle közigazgatási ügy kezdeményezhetı, köztük a legsikeresebb az okmányirodai idıpontfoglalás, melyet 2007-ben közel 230.000 alkalommal vettek igénybe. A www.magyarorszag.hu kormányzati portálon elérhetı a hatályos jogszabályok győjteménye és mintegy 800 közigazgatási ügy leírása. Az elektronikusan letölthetı, illetve kinyomtatható nyomtatványok száma meghaladja a 2000-et. 33 hazai kormányzati, 26 EU-s szervezet és 8 közszolgáltató vállalat nyújt elektronikusan elérhetı szolgáltatásokat. Az ügyfélkapu szolgáltatásai: Az ügyfél biztonságos, egyszeri azonosítása, majd összekötése az elektronikus szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásaival. Az ügyfelek a rendszert magát, valamint az egyes elektronikus intézményi szolgáltatásokat böngészın keresztül érik el (kiegészítve esetleges letöltıdı alkalmazásokkal). A piacon lévı szabványos elektronikus aláíró alkalmazások fogadása. A rendszer felkészült a jövıbeni alternatív aláíró eszközök (pl. mobiltelefon) használatára, szabványos kapcsolódási felületek kialakításával. Az ügyfélkapu biztonsági alapelve: a kockázattal arányos, szükséges és elégséges mértékő biztonság garantálása. Az ügyfélkapu a szakrendszerek felé az alábbi szolgáltatásokat nyújtja [9]: Egységes be- és kijelentkeztetı ügyfél-azonosítási eljárás, tranzakciós kód ellenırzése, viszontazonosítás. A szakrendszer az ügyintézés elıtt az ügyfélkapura irányítja az ügyfelet, ahol megtörténik a beléptetése, azonosítása. A sikeres bejelentkezést követıen az Ügyfélkapu visszairányítja az ügyfelet a szakrendszerhez, paraméterként egy tranzakciós kódot adva. A szakrendszer az ügyfélkapunál a tranzakciós kóddal kéri az ügyfél nevét és e-mail címét. Ha a szakrendszer saját azonosítóval is rendelkezik (pl. TAJ), akkor azt elkérve az ügyféltıl, kérheti a saját nyilvántartásában szereplı természetes azonosítók hitelességének ellenırzését az ügyfélkaputól a viszontazonosítás keretében. Saját portállal nem rendelkezı szakrendszereknek a Kormányzati Portálon történı megjelenést támogató interfész. A Kormányzati Portálhoz a szakrendszer a Központi Rendszer Integrátorán (KRI) keresztül csatlakozik. A szakrendszer feladata az ügyintézéshez szükséges folyamatok vezérlése, az adattartalom szolgáltatása (a megjelenítést vezérlı információkkal együtt). A Kormányzati Portál elérhetıvé teszi a csatlakozó intézmény szolgáltatásait, megoldja a bejelentkeztetést, továbbá egységes megjelenítést biztosít. A felek közötti kommunikáció SOAP kérdés/válasz tranzakciókon keresztül valósítható meg. Az e-közigazgatási szolgáltatások fejlettségi szintjét az EU-ban elfogadott értékelési rendszer négy, újabban öt fokozatú skálán méri [12]. Ennek lényege a tájékoztatás, egyirányú on-line,
kétirányú on-line, tranzakciós kapcsolati szintek megkülönböztetése, illetve a felhasználócentrikus kiszolgálás. Ezzel összhangban van az ENSZ 2008-as jelentésében alkalmazott értékelés [1]. Fejlıdı (emerging) az e-közigazgatási szolgáltatás, ha csupán statikus, kapcsolatokat alig kínáló információkat közöl a felhasználókkal. Fejlett (enhanced), ha az információközlés bıvebb, dinamikusabb, kapcsolatokat, navigációs lehetıségeket, aktuális jelentéseket, jogszabályi tájékoztatást kínál. Interaktív (interactive), ha az ügyintézésekhez szükséges őrlapok letöltésére, ügyindításra is lehetıséget ad. Tranzakcionális (transactional), ha kétirányú, on-line, folyamatosan rendelkezésre álló (7/24) kapcsolat vehetı igénybe, beleértve az on-line fizetési lehetıségeket. Egységes (connected) a szolgáltatás, ha integrált back-office infrastruktúrára támaszkodva a felhasználó igényeihez alkalmazkodó kiszolgálást nyújt. Az E-közigazgatás 2010 stratégia [4] értékelésébıl kiolvasható, hogy az átlagos szintnek megfelelı helyünk a rangsorokban elsısorban az ügyfélkapu és a kormányzati portál által kínált szolgáltatás-elérhetıség eredménye, az egységes szint felé való továbblépés az integrált backoffice kialakítását, a technikai, szervezési és jogi kérdések együttes kezelését igényli. Sajátos, és külön említendı kérdés az önkormányzati rendszerek kérdése, a helyzetkép ezen a területen nagy változatosságot, színvonalukban is széles skálán elhelyezkedı, zömében önálló szigetrendszereket és egyedi megoldásokat mutat. Az a tény, hogy az önkormányzatok kötelezı feladatai egységesen rögzítettek, lényeges egyszerősítésekre, hatékony fejlesztésre ad lehetıséget. 7.3. Jogi háttér Az Európai Bizottsága i2010 egovernment cselekvési terv-e [10] szerint A tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy az elektronikus kormányzatra vonatkozó, a társadalmi integrációt szem elıtt tartó célkitőzések megvalósításával annak biztosítására törekedjenek, hogy 2010-re minden polgár beleértve a társadalmilag hátrányos helyzető csoportokat is az elektronikus kormányzat fontos haszonélvezıje lehessen Az elektronikus ügyintézés jogi keretei Magyarországon lényegében adottak, mert 2005. novemberében hatályba lépett, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.). a Ket. az online ügyintézést egyenrangúvá tette a hagyományos ügyintézéssel, elkészültek a végrehajtási rendeletek a Ket. a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszert határozza meg az e-ügyintézés központi alapinfrastruktúrájaként az e-aláírás szabályozása kiegészült a közigazgatásban való használat szabályaival az e-fizetés bevezetése érdekében több jogszabály-módosítás megtörtént (pl. illeték) az elektronikus információ szabadságáról szóló törvény garantálja az ügyfelek tájékoztatását Mindemellett a jogi környezet nem ellentmondásmentes (például az adatvédelmi jogszabályok és a Ket. rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása tekintetében), és indokolt az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény megalkotása [3].
A jelen alprojekt keretében kimunkálandó architektúrát érintı legfontosabb jogszabályok a következık: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket) 182/2007. (VII.10.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszerrıl 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézést lehetıvé tevı informatikai rendszerek biztonságáról, együttmőködési képességérıl és egységes használatáról 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó követelményekrıl 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végzı szervezetekrıl, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról 7/2005. (VII. 18.) IHM rendelet a digitális archiválás szabályairól, valamint az információs társadalommal összefüggı szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus archiválás szabályairól 2001. évi XXXV. törvény Az elektronikus aláírásról 2/2002. (IV. 26) MeHVM irányelve a minısített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekrıl. 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekrıl Az ÚMFT, az ÁROP és EKOP projektek tervezése során kialakított fejlesztési koncepcióknak [4] megfelelıen folyamatban van a Ket. módosítása és vele párhuzamosan az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény kidolgozása. 7.4. Elfogadott fejlesztési projektek Az EKOP átfogó célja a közigazgatás teljesítményének a javítása. Az operatív program magában foglalja a közigazgatás és igazságszolgáltatás mőködésének, eljárásainak, folyamatainak, szolgáltatásainak az infokommunikációs technológiát kihasználó modernizációját, továbbá az összes infokommunikációs eszközön keresztül nyújtható közszolgáltatás közös elemeként az ügyfelek azonosítását biztosító beavatkozásokat. Az átfogó célt az alábbi két specifikus cél megvalósítása szolgálja: javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége, továbbá növekedjen a mőködési hatékonyság. A célok teljesülését az alábbi indikátor méri: a lakosság és a vállalkozások közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintő elégedettségének változása a program hatására, illetve az állami szerepvállalás minısége és hatékonysága hatással van mind az üzleti környezetre, a vállalatok versenyképességére, mind pedig a lakosság életminıségére, így
az állami funkciók ellátásának az átalakítása segíti a lisszaboni célkitőzések megvalósítását. Az EKOP-ban az alábbi projektek indítását fogadták el: Projektgazda Projekt IRM A cégbírósági és céginformációs rendszerek korszerősítése KEKKH Jogügyletek biztonsága PMISZK Költségvetési Gazdálkodási Rendszer kiépítése Kopint-Datorg Zrt. Központi rendszer bıvítése és szolgáltatásfejlesztése PMISZK Egyablakos vámügyintézés megteremtése PMISZK Központi elektronikus fizetés megvalósítása Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Biztonságos elektronikus összeköttetés kiépítése FÖMI Ingatlan-nyilvántartások elérhetısége Kopint-Datorg Zrt. Elektronikus Levéltár Kopint-Datorg Zrt. Közigazgatási Informatikai Közmő Elektronikus azonosítás KEKKH Elektronikus anyakönyvi ügyintézés MVH Agrártámogatások feltételeként elıírt megfeleltetési rendszer MeH EKK Interoperabilitás megvalósítása egyes nyilvántartásoknál PMISZK Családtámogatási ellátások folyósításának korszerősítése OITH Civil szervezetek nyilvántartásának modernizációja PMISZK Adóalany-centrikus adatszolgáltatási modell megvalósítása Az Államreform Operatív Program (ÁROP) célja, hogy az igazgatási rendszer teljesítményét és a nyújtott szolgáltatások színvonalát a szőkös erıforrások optimális felhasználása mellett növelje. A közigazgatás akkor képes az átfogó célhoz a legnagyobb mértékben hozzájárulni, ha eléri az alábbi specifikus célokat: javuljon a társadalmi eredmény (növekvı eredményesség); takarékosan legyenek felhasználva a rendelkezésére bocsátott, illetve a mőködése által érintett társadalmi erıforrások (optimalizált hatékonyság) javuljon a közszolgálatiság. A célok teljesülését az alábbi indikátor méri: a lakosság és a vállalkozások közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintő elégedettségének változása a program hatására, illetve növelni szükséges a közszektor termelékenységét. Ennek jegyében az ÁROP tartalmában a közfunkciók költséghatékonyabb megszervezését, pénzügyileg pedig a program keretében megvalósítandó intézkedések hosszabb távú fenntarthatóságát feltételezi. Az ÁROP keretében a közvetkezı projektek indítását fogadták el: Projektgazda Projekt MeH Közpolitikai Titkárság Dereguláció MeH EKK Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása MeH EKK E-közigazgatási Tudásportál
TÖOSZ Kistérségek feladatellátásának támogatása A fenti táblázatok a jelen projekt kezdetekor, 2008 elején fennálló állapotot mutatják. 7.5. Problémák Az E-közigazgatás 2010 stratégia [4] három fı területen lát feladatokat: Az IT fejlesztéseknek, a közigazgatási intézményeket középpontba állító hagyományos ügyintézési filozófiával ellentétben, az állampolgárok és a vállalkozások köré kell épülniük A közigazgatásnak az elosztott, integrált szolgáltatási kultúra felé kell elmozdulnia Szükséges a közigazgatási hozzáértés és tudás szélesítése és mélyítése az informatikai szolgáltatóknál Dr. Baja Ferenc kormánybiztos, a Technológiai platform és e-közigazgatás workshop-on tartott elıadásában [3] 2008. április 29-én a következı problémákat azonosította: A stratégiai irányítás és koordináció nem megfelelı háttere, hatékonysága A különbözı hivatalok ellenérdekeltsége, ellenállása A szolgáltatások nem megfelelı minısége, megbízhatósága, rendelkezésre állása A felhasználók felkészültségi hiányai, a nem kellıen ügyfélközpontú megoldások miatti elégedetlensége Az e-közigazgatási informatikai rendszerének jelenlegi mőködését tekintve az alábbi problémák vetıdnek fel: A jelentıs állami nyilvántartások mőködtetésének felelıssége szervezetileg tagolt. Saját informatikai rendszerét minden szervezet önállóan fejleszti. Különbözı szakrendszerek nyilvántartásainak összekapcsolása adatvédelmi szempontokból csak törvényi felhatalmazással, a célhoz kötöttség elvének érvényesítésével lehetséges. Ebbıl az következik, hogy a nyilvántartások adattartalmát törvények rögzítik. A törvényi felhatalmazások alapján alakítják ki az ellenırzött (naplózott) hozzáférési pontokat a felhatalmazott külsı szervezetek számára, jellegzetesen egyedi, pont-pont kapcsolatok kialakításával meglehetısen szoros csatolást okozva a szakrendszerek között. Minden jogszabály-módosítás az érintett nyilvántartás(ok), és a nyilvántartást használók oldalán is fejlesztési feladatokat generál. Bármilyen módosítás a kapcsolatok ismételt, páronkénti egyeztetését igényli. Az ügyfélkapu túl az ügyfelek beléptetésén módot ad a saját portállal nem rendelkezı szakrendszerek megjelenésére a Kormányzati Portálon. Ez szükségessé teszi az együttmőködést, ami SOAP üzenetváltásokkal történik. Az üzenetek megjelenítendı adattartalmakból és annak formájára vonatkozó információkból állnak. A központi rendszer a szakrendszerbıl nézve egy speciális utasításkészlettel rendelkezı browserként viselkedik, a kommunikáció tehát a megjelenítés szintjén zajlik.
Mindez nem lehet alkalmas a szakrendszerek logikai, szolgáltatás szintő, biztonságos kapcsolatának kiépítésére.
8. Jövıkép Az e-közigazgatás mőködésének jövıképét a következı szolgáltatásokkal jellemezhetjük. Az állampolgárok (ügyfelek) lehetıségei: Minden állampolgár, aki erre igény tart, a hatóságokkal és egyre bıvülıen a közszolgáltatást végzı szervezetetekkel és az üzleti élet szereplıivel adott élethelyzetében, felmerülı problémájának megoldására elektronikus ügyintézés keretében lehetıséget kap (elektronikus állampolgár). A szolgáltatásokat a számára legmegfelelıbb eszközökrıl (számítógép, mobiltelefon, stb.) helytıl és idıtıl függetlenül igénybe veheti. A szolgáltatások folyamatosan (7x24) rendelkezésre állnak. Rendelkezésére áll egy garantált, letagadhatatlan, biztonságos elektronikus üzenetközvetítı rendszer, amelyet a hatóságokkal és a rendszerhez csatlakozott szolgáltatókkal, üzleti szereplıkkel való hivatalos kommunikációra használhat, küldemény érkezésérıl igénye szerinti értesítést kap (pl. sms). Rendelkezik egy csak általa elérhetı, biztonságos (sérülések, adatvesztések ellen védett, titkosított) tárhellyel. Az állampolgár biztonságos azonosítására a kockázatokat elfogadható szintre mérséklı megoldások állnak rendelkezésre. Az állampolgár észszerő keretek között megválaszthatja az adott ügyhöz általa szükségesnek tartott biztonsági szintet. Az állampolgár egyetlen belépéssel (azonosítási folyamat) elintézheti az adott élethelyzethez kapcsolódó ügyeit, eközben egységes környezetben érezheti magát. Az azonosításhoz szükséges adatok kivételével nem kell olyan adatokat igazolnia, megadnia, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. A szolgáltatás igénybevételével ugyanakkor felhatalmazást ad arra, hogy az ügy elintézéséhez szükséges adatokat a hatóságok célhoz kötötten felhasználják. További szereplık lehetıségei: A közhivatalok munkatársai az állampolgárokhoz hasonló, de szerep alapú azonosítási és jogosultsági rendszerrel kezelhetı lehetıségeket használhatnak. Ügyintézési folyamataikat fejlett alkalmazások támogatják, amelyek végigvezetik ıket az ügyintézés jogszabály szerinti menetén. A rutindöntések automatizáltak, a mérlegelést igénylı döntéseket a releváns adatok ergonomikus prezentációja segíti. A rendszerhez a közigazgatás szereplıi mellett fokozatosan továbbiak is csatlakozhatnak (közszolgáltatók, egyéb, jelentıs ügyfélforgalmú üzleti szereplık). Az üzemeltetık lehetıségei: A jogszabály-változások, az új csatlakozók belépése technikailag egyszerő, könnyen végrehajtható, átlátható módosításokkal valósítható meg. A jogosultsági rendszer átlátható, jól konfigurálható, a jogszabályoknak való megfelelés könnyen igazolható
A rendszeradminisztráció és a felügyelet hatékony eszközökkel támogatott. 8.1. Az architektúra A fentiekben felsorolt funkciókhoz és elvárásokhoz szükségesnek tartjuk egy szolgáltatásorientált architektúra kialakítását. Az Alkalmazásfejlesztési keretrendszer kidolgozása alprojekt elızı munkaszakaszában közreadtuk javaslatainkat a SOA alapú architektúra rendszertervében [11]. Az anyagot a projekt minıségbiztosítója a lényeget nem érintı megjegyzésekkel kiegészítve elfogadta. A rendszerterv alapján jelen munkaszakaszban elkészítettük A magyar e- közigazgatási rendszer szolgáltatásorientált architektúrája (MKA) címő anyagot, amely az architektúra specifikációja. Jelen dokumentációban az architektúra fejlesztésére kidolgozott módszert adjuk közre. Nyilvánvaló, hogy fejlesztési módszer maga az architektúra ismeretében értelmezhetı és értékelhetı. A következı pontban röviden összefoglaljuk az architektúrát megalapozó elveket (tekinthetık magas-szintő követelménynek is), egyebekben pedig az architektúra specifikációjának ismeretét feltételezzük. 8.1.1. Az architektúra alapelvei Önálló szakrendszerek A szakrendszerek önállóan, egymástól függetlenül fejlesztett, különbözı technológiai bázison álló informatikai rendszerek. Az architektúrában fekete dobozként viselkednek, velük szemben csak kapcsolódási felületükön (interfész) írhatók elı funkcionális és nem funkcionális követelmények. Meglévı rendszerek integrálása A rendszer teljes újratervezése, zöldmezıs beruházás indítása nem reális, de nem is indokolt. A meglévı alrendszerek jelentıs értéket képviselnek, és feladataikat nagyrészt megfelelıen ellátják, így teljes cseréjük az esetek többségében nem indokolt. Laza csatolás igénye A szakrendszerek önállóságának alapelvébıl következıen olyan megoldásra kell törekednünk, amelyben a kapcsolódó alrendszerek és komponensek (itt szakrendszerek) fekete dobozként viselkednek, közöttük a függıség a lehetı legkisebbre korlátozódik. Sín topológiájú logikai kapcsolatok kialakítása. A rugalmas bıvíthetıség és a fokozatos fejlesztés igénye miatt a kapcsolódó komponensek belsı szerkezetének elrejtése mellett a kapcsolatot biztosító sín egységesítését, szigorú felügyeletét, skálázható kialakítását kell biztosítani. Az egységes sín az összekapcsolt komponensek számának növekedésekor is elkerülhetıvé teszi a páros kapcsolatok számának négyzetes növekedésébıl adódó komplexitási problémát, így a várható további csatlakozások (önkormányzat, régió, közszolgáltatók, üzleti szereplık) kezelése könnyebben uralható. Nyílt szabványok és specifikációk alkalmazása A szakrendszerekben mőködı informatikai rendszerek különbözı platformokon épülhetnek fel. Ezen heterogén rendszer elemeinek összekapcsolásához gyártófüggetlen, nyílt, lehetıleg
elterjedten alkalmazott szabványokon alapuló megoldásokra kell építeni. Ez a megoldás csökkenti a szállítófüggıséget, a gyártóknak való kiszolgáltatottságot, egyben biztosítja a rugalmas továbbfejleszthetıséget és a szállítói verseny lehetıségét. A folyamatos mőködés fenntartása fokozatos fejlesztés A közigazgatás biztonsága, folyamatos mőködésének fenntartása, a folyamatban levı és a korábbi ügyek elérésének igénye miatt ez az igény természetes, hiszen nem lehet tartós (1-2 napot meghaladó) közigazgatási üzemszünetet meghirdetni. Ezért az architektúra rugalmasságának a fejlesztés fokozatosságát is támogatnia kell. Biztosítani kell, hogy a meglévı egyedi szakrendszer-közi kapcsolatok együtt éljenek a sín jellegő új kapcsolatokkal, és fokozatosan legyenek azokkal kiválthatók. Helytıl és idıtıl független elérhetıség Az architektúra kialakításakor figyelemmel kell lenni a helytıl és idıtıl független elérhetıségre, a különféle eszközökkel való csatlakozás lehetıségére. Összetett szolgáltatások végrehajtásának támogatása A több szakrendszert érintı ügyintézés támogatására a szakrendszerek együttmőködését is magába foglaló, magasszintő munkafolyamat-kezelı komponenseket kell kialakítani.