1 Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium 6000 KECSKEMÉT NYÍRI ÚT 28. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: Minőségügyi team 2009. május 26. Fenntartói jóváhagyás dátuma:
2 Tartalomjegyzék 1. Az intézmény vezetőjének bevezetője... 3 2. Intézményi helyzetelemzés... 4 2.1. Az intézmény bemutatása... 4 2.2. Az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételei... 6 2.2.1. Szervezeti tagozódás... 6 2.2.2. A kollégium kapcsolatrendszere... 7 2.2.3. A tanulók összetétele... 8 2.2.4. Tárgyi- dologi feltételek, környezeti jellemzők... 8 3. Az intézmény küldetése, jövőképe, minőségpolitikája... 10 3.1. A kollégiumi missziónk... 10 3.2. Intézményi jövőkép... 11 3.3. Az intézmény minőségpolitikája... 11 4. Az intézmény célrendszere, feladatrendszere... 12 4.1. A Pedagógiai programból adódó stratégiai célok... 12 4.2. A fenntartó önkormányzat elvárásaiból adódó célok... 13 4.3. Az intézmény egészének minőségcéljai, feladatok... 14 5. A minőségirányítás szervezeti keretei... 15 5.1. Hatáskör, feladat, felelősség... 15 5.2. A minőségfejlesztés rendszere... 16 5.3. Humán elemek a rendszerben... 17 6. Az intézmény működését szabályozó minőségfejlesztési rendszer... 18 6.1. A fejlesztés intézményi folyamata, PDCA logika... 18 6.2. Megfelelőség szabályozása... 21 7. Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer... 22 7.1. Vezetők teljesítményértékelése... 24 7.2. Pedagógusok teljesítményértékelése... 27 7.3. Közalkalmazottak minősítése... 31 7.4. Partneri igény- és elégedettség mérés... 37 7.5. A tanulók mérése és értékelési eredményeinek figyelembe vétele... 39 7.6. Az intézmény küldő méréseinek és értékeléseinek (fenntartói, ÁSZ, OKÉV, ÁNTSZ stb.) figyelembe vétele... 40 7.7. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése... 40 7.8. A teljes körű intézményi önértékelés... 41 7.8.1. Nyitott önértékelés... 42 7.8.2. Irányított önértékelés... 42 7.9. A mérési értékelési rendszer panaszkezelési rendje... 47 8. Zárórendelkezések... 47
1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK BEVEZETŐJE 3 A kollégium minőségirányítási programjának meghatározói, intézményvezetési koncepció Kollégiumunk minőségfejlesztési programját a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Programban alapján kezdte megvalósítani. A programban lefektetett alapelvek és Tanácsadóval (Qualimed Kft.) szerződésben rögzített ütemezés szerint a 2002-2003-as tanévben kezdtük a Comenius I. intézményi modell csoportos rendszerépítésének bevezetését, majd 2004-től az IMIP alapján működtetjük rendszerünket. A modell követelményeit továbbra is követve a partnerközpontú működés kiépítésén munkálkodunk. Ez segít abban, hogy intézményünk alkalmazotti közössége egyre jobban megértse a minőség kezelésének szerepét, jelentőségét. Jövőbeni törekvésünk: a minőségfejlesztési rendszer megfelelő működtetése és fejlesztése. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program céljai, elvárásai szerint intézményünkben az alábbi célokat tűztük ki Minőségfejlesztési Programunkban. A kollégium speciális célja a 2000/2001 tanévben megkezdett Arany János Tehetséggondozó Program sikeres végig vitele, a vele kapcsolatos új elvárások teljesítése. E tehetséggondozó és komplex személyiségfejlesztő program szerves része A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának. Az országos alapprogram bevezetése a benne megfogalmazott elvárások megújult, szakmailag képzettebb pedagógusokat kívánnak. Ennek megvalósítása is kiemelt cél intézményünk működésében. Az Arany János Tehetséggondozó Programba való bekapcsolódás új színt hozott pedagógiai munkánkba. Az új elvárások is megkövetelték a pedagógusok továbbképzését. A tanulásmódszertan illetve az ember és társadalomismeret foglalkozások a kollégisták tanuláshoz való hozzáállását, ön és egymás megismerését gyarapítják. Pedagógiai programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a személyiségfejlesztésre, az önismeretre, ezért a témához kapcsolódóan különböző kötelező és szabadon választott foglalkozásokat tartunk, gyakran meghívott előadok részvételével. További konkrét céljaink: A tanulási utak segítése: korrepetálás, szakkörök, tehetséggondozás, egyéni és csoportos foglalkozások, tanulás módszertani tréningek. Komplex személyiségfejlesztés: önismereti tréningek, emberi kapcsolatok (egyén, párkapcsolat, család, közösség,) pályaorientáció.
4 Kollégium Iskola kapcsolatának szorosabbá tétele. Diákönkormányzat szerepének növelése. Életmód életvitel egészségnevelés sport. Európaiság magyarság nemzetiségi lét. Kollégiumunk mindig is nagy figyelmet fordított a diákok szabadidős tevékenységének megszervezésére. Ezt a specialitást a jövőben is folytatjuk mind a kulturális mind a testi lelki egészséget szolgáló tevékenységekre vonatkozóan. Bővítjük a szabadidős tevékenységeket, emeljük színvonalukat, sokszínűségüket, előadásokkal, filmbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal, színjátékkal, sportversenyekkel, vetélkedőkkel, ünnepekkel, táncestekkel valósítjuk meg. Rendezvényeinkre meghívjuk közvetlen és közvetett partnereinket és társintézményeinket. A fenti gondolatokat, továbbá a közoktatási törvény előírásait, A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja követelményeit és az Önkormányzati Minőségirányítási Program céljait, elvárásait alapul véve, a helyi adottságok, környezeti feltételek és sajátosságok szem előtt tartásával készült el az intézmény minőségirányítási programja. 2. INTÉZMÉNYI HELYZETELEMZÉS Szappanos Benedek igazgató 2.1. Az intézmény bemutatása A kollégium legfontosabb alapadatai: Az intézmény neve: Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium Székhelye: 6000 Kecskemét, Nyíri út 28. Alapítója: Alapító okirat száma: Felügyelő szerve: Jogállása: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 407/1977. /IV.2/ KH Módosítva: 674/2003.(XI.26.) KH. Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv
5 Kollégiumunk a jelenlegi formájában 1978 óta létezik, de működését tekintve nagy múlttal rendelkező, önálló intézmény. A 2002/2004-es tanév a Comenius 2000 I. intézmény modell kiépítésének éve, a 2003/2004-es tanév pedig a pedagógiai program átdolgozásának ideje volt. A tartalmi követelmények, és a partneri elvárások, valamint az ebből fakadó eredmények emelték a kollégiumi pedagógiai munkák rangját. Az új követelményeket A kollégiumi nevelés országos alapprogramja és a módosított Közoktatási törvény jogszabályai határozzák meg. A 2004/2005-ös tanévben folytattuk a minőségbiztosítási rendszer további kiépítését, a követelmények kidolgozását. 2001 óta veszünk részt a Hátrányos Helyzetűek Arany János Tehetséggondozó Programjában a kecskeméti Katona József Gimnáziummal. Jelenleg 0. és 12. évfolyamos osztályaink vannak. A program célja: a hátrányos helyzetű, jó képességű gyerekek gimnáziumba, kollégiumba való felvétele, ahol eredményes felkészítést kapnak felsőfokú tanulmányok folytatására. A 2002/2003-as tanévben kezdtük drogprevenciós programunkat a RÉV Szenvedélybeteg segítő Szolgálat segítségével. Az elsődleges prevenciót az intézmény dolgozói, a másodlagost a külső kapcsolatok segítik, hiszen odairányíthatók az érintett fiatalok, a szülők és az érdeklődő kollégák. További segítők: a kollégiumi orvos, Gyermekjóléti Szolgálat, a Kecskeméti Kábítószer Egyeztető Fórum. A 2003/2004-es tanévben egy nyertes pályázat keretében Bűnmegelőzés-bűnelkövetés címen, majd a 2006/2007-es tanévben drogprevenciós előadássorozatot tartottak a BKKM-i Rendőrség munkatársai. A szintén megrendezésre kerülő Egészségmegörző Nap programjai is nagy érdeklődést váltottak ki intézményi szinten. A kollégium tevékenységrendszere több elemből tevődik össze: tanulást segítő tevékenység, szabadidős és sportfoglalkozások, egyéni képességek kibontakoztatását, érdeklődést kielégítő foglalkozások rendszere. A tanulást segítő munkánknak része a tantárgyi, nyelvi felzárkóztatás, a tehetséges tanulók segítése. A csoportvezető tanárok hozzásegítik diákjaikat az egyéni tanulási stílusok, stratégiájuk megismeréséhez, a legmegfelelőbb tanulási módszerek, technikák kiválasztásához. A HHAJTP-nak saját fejlesztésű tanulást segítő programja van a foglalkozásaikra. A programba tartozó kollégisták sokféle szabadidős tevékenység közül választhatnak: mozi, színház, uszoda, filmklub, Internet-használat, sport. E lehetőségekkel csoportos szervezés keretében, vagy egyéni érdeklődés alapján élhetnek.
6 A program része az is hogy havonta egy alkalommal a kollégium szervezésében kötelező hétvégi programon vesznek részt. Szakmai terveink között szerepel az intézmény információs és módszertani kultúrájának fejlesztése. 2.2 Az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételei 2.2.1 Szervezeti tagozódás igazgató pedagógiai igazgatóhelyettes gazdasági vezető HHAJTP programgazda minőségfejlesztési programfelelős tanárok ápoló-adminisztrátor gazdasági ügyintéző könyvelő fűtő-karbantartók takarítók portások hivatalsegéd A nevelőtestület összetétele, szakképzettsége A tantestület létszáma: 13 fő (2 fő GYES-en) A tantestület szakképzettsége: T u d o m á ny e gy e t e m: 5 Szakok: matematika földrajz pedagógia minőségi szakértő gordonkaművész tanár orosz nyelv és irodalom francia nyelv és irodalom programtervező matematikus
T a n á r k é p z ő f ő i s k o l a: 10 szakok: magyar nyelv és irodalom történelem biológia technika pedagógia gyermek- és ifjúságvédelem népművelés rajz művelődésszervezés kollégiumi nevelőtanár közoktatásvezető 7 T a n í t ó k é p z ő f ő i s k o l a: 2 általános iskolai tanító, ember és társadalom óvoda pedagógia és tanító Ny e l v v i zs g á k: felsőfokú német 1 nemzetközi középfokú angol 1 középfokú C német 1 alapfokú C angol 3 alapfokú A angol 2 ECDL:4 OKJ: számítástechnikai szoftverüzemeltető 1 Autó-karosszérialakatos mester 1 Felsőfokú külkereskedelmi üzletkötő 1 2.2.2 A kollégium kapcsolatrendszere Nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, a település kulturális intézményeivel. A szakmai jellegű kapcsolatokat, a más kollégiumokkal való együttműködést intézményünk felhasználja belső életének színesebbé tételére, a tapasztalatok megosztására. A kollégiumok közötti találkozók, versenyek élménye erősíti a közösséghez való tartozás érzését, a belső értékrend megszilárdítását. Példaértékű, lassan hagyománnyá válik A legügyesebb kollégista vetélkedő megyei és országos megrendezése évenként. Kollégistáink minden évben sikeresen szerepeltek. Két év megyei vetélkedőjét intézményünk szervezte. Ezt a vetélkedőt a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség indította el.
8 2.2.3 A tanulók összetétele Beiskolázási körzet: országos beiskolázás Férőhelyek száma: 264 fő leány: 180 fő fiú: 84 fő Tanulócsoportok száma:11 A tanulók, valamint a tanuló-összetétel jellemzői: Tanulóink többsége Kecskemét gimnáziumaiba, szakközépiskoláiba, néhány tanuló általános iskolába jár. A 13-18 éves korosztályhoz tartoznak. A középiskolások jó előképzettséggel érkeznek, sikeresen érettségiznek és a legtöbbjük felsőfokú intézményben folytatja tanulmányait. Az iskolai elfoglaltságuk mellett igénylik a kollégium kulturális, sport és személyiségfejlesztő programjait. Az iskolán kívüli elfoglaltságaik között szerepel: sportkör, könyvtár, nyelvtanfolyamok, KRESZ, színház, mozi. 2.2.4 Tárgyi dologi feltételek, környezeti jellemzők Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium elhelyezkedése, környezete: Kecskemét Megyei Jogú Város centrumának perifériáján található, zöld területen, közeli szomszédságában található a városi Széktó. - A Széktó és környezete már hosszú idő óta a város lakóinak szabadidő eltöltési, fürdési, pihenési és sportolási centruma, - A városi uszoda, sportcsarnok, sportpályák, teniszpálya, stadion, élményfürdő 500 méter távolságon belül található - Kollégiumunk önálló, tömegközlekedési eszközökkel is könnyen megközelíthető épület, az épület bejárata előtt a parkolási lehetőség megoldott. - Az épület alapterülete: 6094 m2, 4700m2-es parkkal Férőhelyeinek száma, eloszlása: 264 fő elhelyezésére van mód, többnyire 4 ágyas szobákban 4 emeleten, összesen 66 szobában. A kollégium épülete modern, parkja gondozott, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási
9 lehetőségek). A javításokat, karbantartásokat folyamatosan végeztetjük, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Az üvegfalak hátránya viszont az, hogy napsütésben nagy a hőség. Az udvar a nagyvárosi létet ellensúlyozva, rendkívül nagy és tágas. Az épületen belül főzőkonyha biztosítja a diákok teljes ellátását, az egészségesebb életmódot szem előtt tartva. Tágas étterem és aula ad lehetőséget rendezvények lebonyolításához. A termek, a folyosók és az udvar zöldítéséről, organikus díszítéséről gondoskodunk. Az ünnepek megfelelő dekorációja folyamatosan megoldott. A büfé folyamatosan formálódó árukészlete apróbb élelmek, tisztálkodó-szerek beszerzését teszi lehetővé. A tanulók életteréhez kapcsolódó további objektumok: Tanulóhelyiségek száma: 4 db Felszereltsége: tanulóasztalok, székek Számítógépterem: 2 db Felszereltsége: 20 db számítógép Internetezési lehetőséggel Sportpálya és tornaterem: a szomszédos szakközépiskolával közösen használt Könyvtárszoba: 1 db 6000 db könyvvel ellátott Klubszobák: 3 emeleten, mindegyik televízióval ellátott Nagyobb létszám befogadására alkalmas klubhelység: a földszinten 1 db A foglalkozásokat segítő tárgyi feltételek, eszközök: multimédiás segédanyagok: videófilmek, DVD-k komplett stúdió berendezés: házi-mozi rendszer, vetítő vászon, DVD lejátszó, projektor, hordozható mikrofon, videó-kamera, fényképezőgép, digitális fényképezőgép, mini-hifi torony, hordozható CD rádiólejátszó, fénymásoló, írásvetítő Pianínó Háztartási ismeretekhez, környezeti neveléshez: mosógép, centrifuga, vasaló, vasalóállvány, varrógép, porszívók, takarítógépek, mikrohullámú sütő, szendvicskészítő, kávéfőző, hűtőgépek, teafőző, kertgondozó felszerelések Sportfelszerelések: medicinlabda, expander, futball, tornaszőnyeg, bordásfal, mountainbike kerékpárok
10 az ismeretterjesztés tanórán kívüli jobb kihasználása: faliújsággal, iskolarádióval A pedagógiai program megvalósításának külső-belső pénzügyi forrásai: - fenntartói finanszírozásból, - Táncsics Mihály Középiskolai Kollégiumért Alapítvány támogatásából, - pályázatok útján - az HHAJTP minisztériumi finanszírozásából 3. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE, MINŐSÉGPOLITIKÁJA 3.1.A kollégiumi missziónkat így fogalmaztuk meg : A szakmai kihívásoknak való megfelelés útján a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium, mint önálló intézmény regionális bázisintézménnyé szeretne válni. Tanulóinknak képességeik szerint a magyarság és európaiság értékeit közvetítő, korszerű emberi mintát és tudást adni. Ennek eléréséhez olyan magas szinten kell az intézménynek hosszú távon működnie, hogy kiváltsa önkormányzati fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését. Az intézményi működés feltételrendszerét úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a fejlődés és a távlati célok megvalósításának lehetősége. A kecskeméti Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium a kapcsolódó középiskolákkal szoros kapcsolatban álló, a középiskolák évek alatt kollégiumi ellátást és szolgáltatást igénylő, országos beiskolázású tanulók kiszolgálására létrehozott és Kecskemét város által fenntartott közoktatási intézmény. A kollégiumba felvételt nyert tanulók igényeinek megfelelően biztosított a folyamatos ellátás, a tanulási feltételek, valamint az egyéni igények szerinti tanulásvezetés, a szaktárgyi továbbfejlesztés és korrepetálás. Az intézményi struktúra, a személyi és tárgyi feltételek garantálják a tanulók biztonságát, a folyamatos és eredményes együttműködést a szülőkkel, az iskolákkal. A tanulási feltételek és lehetőségek fejlesztésével az intézményi minőségirányítási rendszer tovább építésével arra törekszünk, hogy tanulóink korszerű ismeretekhez jussanak, amelyekkel versenyképesek lesznek a társadalmi munkaerőpiacon. Nevelési koncepciónk a konstruktív életvezetési, magatartási és tevékenységi formák fejlesztését szorgalmazza.
11 Legfontosabb célunk, hogy diákjaink megtanulják a társadalmi együttélés és konfliktus megoldás alapvető szabályait, felismerjék a tanulás szükségességét, szeressék meg a csoportos alkotó munkát, sajátítsák el az önérvényesítés demokratikus technikáit és a másság elfogadását. A kollégium minden dolgozója arra törekszik, hogy képes legyen alkalmazkodni az egyre magasabb követelményekhez, állandó önfejlesztéssel megfelelni a partneri igényeknek. 3.2 Intézményi jövőkép Helyzetelemzésünk alapján pozitív jövőképet építünk. Legfőbb célkitűzésünk széleskörű szolgáltatást nyújtó intézménnyé szeretnénk válni, ezáltal tanulóinknak esélyegyenlőséget biztosítani és egyéni igényeiket is a lehető legjobban teljesíteni. Arra törekszünk, hogy a kollégium összes dolgozója azon fáradozzék, hogy kollégistáink jól érezzék magukat, szüleik otthont pótló, értéket közvetítő helyen tudják gyermekeiket. Arculatunkat úgy kell a jövőben is formálnunk, hogy mindkét elvárásnak megfeleljen. Eleget kell tennünk a régió, a város, a fenntartó igényeinek is. El kell érnünk, hogy az itt dolgozó tanárok és a nem pedagógus dolgozók is örömmel végezzék munkájukat. Együttműködő kapcsolatainkat fejleszteni kívánjuk a város oktatási-nevelési-közművelődési intézményeivel. Szorgalmazzuk, hogy folyamatos információáramlás legyen a szakmai szövetségekkel.,,testvérkollégiumi kapcsolatainkat is bővíteni szeretnénk Európa szerte. 3.3 Az intézmény minőségpolitikája Az alábbi minőségügyi alapelveket érvényesítjük és hajtjuk végre: - minőségközpontú szemléletmód - fokozatosság a fejlesztésekben - a fejlesztések folyamatosságának fontossága, - a vezetés minőségalapú elköteleződése - az alkalmazottak teljes körű meggyőzésen, meggyőződésen alapuló bevonása a minőségügyi tevékenységbe - a partnerközpontúság - a folyamatszemlélet
4. AZ INTÉZMÉNY CÉLRENDSZERE, FELADATRENDSZERE 12 4.1 A Pedagógiai programból adódó stratégiai célok Pedagógiai Programunk minőségi mottója : A minőség számunkra azt jelenti, hogy a legjobbak közé kerüljünk és hosszú távon ott is maradjunk: Nevelési-oktatási munkánkban folyamatosan építünk intézményünk haladó hagyományaira, a társadalmi, a partneri igényekre, a városi közoktatási, iskolai, művelődési kapcsolatrendszerre. Középtávú célunk: megfelelő ellátási, lakhatási feltételek, tárgyi-dologi felszereltség és módszertani kultúra fejlesztése mellett olyan hatékony intézmény működtetése, amely megfelel a korszerű követelményeknek, elvárásoknak. Célunk: az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése. A kollégiumban az is a minőséget jelenti, ha diákjainkkal: Megértetjük az életfogytig tartó tanulás szükségességét Megkedveltetjük az intellektuális aktivitást Fejlesztjük a tanulás tanulásának képességét Kialakítjuk a környezetért érzett felelősség érzését Megismertetjük a testi- lelki egészség fontosságát Elfogadtatjuk az önismeret szükségességét, az együttműködés normáinak betartását Pedagógiai hitvallásunk alapértékei: Humanizmus Hagyományőrzés és teremtés Gyermekközpontúság Nyitottság, korszerűség Klasszikus értékközvetítés (a műveltség és az erkölcs területén), Demokratizmus Képességek szerinti fejlesztés A kultúra, mint létmód Tudatos életvitel harmonikus személyiség fejlesztés Élethosszig tartó tanulás szükségességének tudatosítása
13 Nemzetiség, lét, európaiság Európaiság A minőség kollégium esetében is komplex fogalom. Az intézmény alaptevékenységének több területen kell kiváltania partnerei elégedettségét. Ennek elérését segíti a fenti alapértékek szerint végzett pedagógiai munka. 4.2. A fenntartó önkormányzat elvárásaiból adódó célok Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Minőségirányítási Programjában, az ÖMIP-ben fogalmazza meg elvárásait a különböző típusú intézmények felé. E programnak összhangban kell lennie az Intézményi Minőségirányítási Programokkal Jellemzők Célok, elvárások: ÖMIP (hivatkozás. pont) Határidő Szakmai A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének folyamatos elvárás növelése, felzárkóztatása Konkrét Gyermekközpontú szemlélettel egyéni képességekre folyamatos feladat épülő személyiségfejlesztés Stratégiai Haladó hagyományokra, társadalmi, partneri folyamatos cél igényekre városi közoktatási, iskolai, művelődési kapcsolatrendszerre építés Minőségcél A mindenkori fenntartói, iskolai, szülői és diák folyamatos elvárásoknak való megfelelés az oktatási törvények szerint. Minőség Partneri elégedettség, elégedetlenség mérése. kétévente mutató Minőség elvárás Szükség esetén folyamat módosítás Maximális megfelelés Az elvárásoknak megfelelően kezelt minőségcéljaink kétévente Hatékony intézményi működtetés Gyermekközpontú szemlélettel egyéni képességekre épülő személyiségfejlesztés A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelése, felzárkóztatása. A Hátrányos Helyzetűek Arany János Tehetséggondozó Program színvonalas működtetése Tartalmas, színvonalas szabadidő tervezés az egészséges életmódra nevelés A diák és a tömegsport kiemelt kezelése
14 Jól működő Diákönkörmányzat Aktív részvétel Kecskemét város oktatási- nevelési, közművelődési életében. A mindenkori fenntartói, iskolai, szülői és diák elvárásoknak való megfelelés az Oktatási törvények szerint 4.3 Az intézmény egészének minőségcéljai, feladatok Minőségirányítási rendszerünk meghatározza a partnerközpontú működést. Első lépés a partneri igények felmérése és elemzése. Az elvégzett összehasonlító elemzés során kiderülnek azok a problémák, amelyekkel elsősorban kell foglalkoznunk. A problémákat és az igényeket a pedagógiai programmal összehasonlítva elemezzük. Az elemzés eredményei és az abból levont következtetések alapján határozzuk meg elérendő céljainkat, amelyek a kollégium egészének minőségi céljai. A célokhoz hozzárendeljük időszükségletüket ( rövid, közép és hosszú távú ). Ezt követően választjuk ki azokat a problémás területeket, amelyekre intézkedési tervek készülnek részletes feladatbontással. Legfontosabb céljaink : - Hatékonyabb nevelői munka - Állandó tisztaság rend kialakítása - Gyorsabb pontosabb információáramlás - A napirend átalakítása a szülők és tanulók igényeinek figyelembe vételével - Alaposabb, tanulói igény szerinti programszervezés - Önismereti tréningek szervezése, tartása szakemberek bevonásával - A vezetők és beosztottak jobb összehangolása - Eredményeink ismertetése közvetlen partnereinkkel
15 5. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI KERETEI 5.1 Hatáskör, feladat, felelősség Intézményi minőségpolitikánkban leírtak szerint a vezetés arra törekszik, hogy az intézmény egésze egységes és folyamatosan fejlődő minőségirányítást folytasson. Ezt segítik elő a minőségfejlesztő tevékenység szervezeti keretei. A munkairányítás felelősei: Igazgató felelőssége: -A rendszer kialakításának, működtetésének támogatása -A szakmai működési keret biztosítása -Folyamatos tájékozódás -A támogató szervezet biztosítása Minőségügyi felelős feladata: A minőségügyi rendszer működtetése Munkacsoport team feladata: A pedagógiai programban elfogadott célok megvalósításához szükséges tevékenységeket munkafolyamatokba rendezze és szabályozással segítse a célnak való megfelelést. Munkáját igazgatói megbízás alapján végzi. Összetétele: - 4 fő Tevékenysége: - Munkaterv készítése - Elkészítik a folyamatleírást - Tájékoztatják a munkatársakat az elért eredményekről - A team folyamatszabályozási elképzeléseit az intézményvezetés és a nevelőtestület megvitatja, majd konszenzus formájában elfogadja A kollégiumi vezetés és a munkacsoport kapcsolata: A feltételek megteremtése. Humán erőforrás : - Nyilvános megbízás - A feladatok elosztása
- Dologi feltételek 16 - Hatáskör, felelősségkör - Szakmai fejlesztés biztosítása - A feladatteljesítés határideje - Ösztönző források - hely - eszközök 5.2 A minőségfejlesztés rendszere A minőségirányítási rendszer továbbépítésében, fejlesztésében figyelembe kell vennünk a mindenkori környezeti adottságokat. Ezek e következők: - A demográfiai tényezőktől függő tanulólétszám - A tanulólétszámhoz jogi szabályozás alapján rendelhető alkalmazotti létszám - A fenntartó oktatáspolitikája - A pénzügyi forrás mértéke és az aktuális intézményi stratégia A feltételeknek akkor tudunk megfelelni, ha rugalmas minőségirányítási struktúrát alakítunk ki. Számítva az esetleges személyi változásokra, hosszú távra nem rögzítünk konkrét szervezeti felállást, hanem olyan irányelveket fogalmazunk meg, amelyek mindenkor biztosítják a minőségfejlesztési rendszer zavartalan működését. - A minőségügyi munkát közvetlenül a minőségügyi felelős és az igazgató irányítja. - A minőségügyi felelősséghez nem szükséges igazgatóhelyettesi státusz - Minden folyamatnak legyen felelőse - Legyen dokumentációs rendszert kezelő személy - Legyen mód és lehetőség a kollégák bevonására a minőségi munkába - Az aktuális célfeladatok megvalósításához időszakosan működő munkacsoportokat hozzunk létre - Az intézmény vezetése és a rendszer működtetésében dolgozók rendszeresen tájékoztassák egymást az aktualitásokról.
17 Szabályozó elemek a rendszerben A jogi szabályozás elemei, amelyek a legmagasabb szabályozási szintet jelentik. Tőrvényi előírásként közvetve vagy közvetlenül az összes többi elemre kihatással vannak. ( Kt, Munkatörvénykönyve, OM rendeletek, Önkormányzati rendeletek ) Az alapdokumentumok a legfőbb belső szabályozóként működnek. (Alapító okirat, Pedagógiai program, IMIP) A fő szabályozó dokumentumok a belső szabályozás konkrétabb formáját jelentik ( SZMSZ, Házirend, Eljárási utasítások, Szabályzatok ) Részterületek szabályozó dokumentumai :Egy-egy speciális területre korlátozódik hatályuk ( Eljárási szabályzatok, Utasítások ) A munkautasítások ( Igazgatói, Tűzvédelmi utasítások ) A bizonylatok : a szabályozó rendszer legalacsonyabb szintű elemei. Tartalmuk: a keletkezés után soha többé nem változtatható.(jegyzőkönyvek, Jelenléti ívek mérési eredmények) 5.3 Humán elemek a rendszerben Minőségügyi felelős - Az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének figyelembevételével. Felette a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. - Működteti az intézmény minőségügyi rendszerét, amely a teljes szakmai munkát felöleli. - Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására - Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról - Tevékenységéhez tartozik a minőségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése. A fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai segítése. - Minőségügyi továbbképzéseket, tréningeket szervez. - Segíti és koordinálja a minőségi körök munkáját. - Előkészíti a területét érintő nevelőtestületi döntéseket. - A minőségügy területen állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját. Minőségügyi team - a minőségügyi felelős vezetésével működik
18 6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 6.1 A fejlesztés intézményi folyamata, PDCA logika Az intézményi modell kiépítésekor, a részfeladatok megvalósítása során a PDCA logikát alkalmaztuk. Tervezés (P) folyamata volt: 1. Nyitott önértékelés (intézményi helyzetfelmérés) 2. Az érdekelt felek azonosítása 3. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése 4. Az igények elemzése 5. Az célok és prioritások meghatározása 6. Intézkedési tervek készítése 7. Az intézkedési tervek megvalósítása (D) feladatokra, cselekvési sorra bontással történt. Mindhárom tervet bevezettük. Megvalósításukat folyamatosan végezzük 8. A tervben meghatározott időpontokban ellenőrzést, értékelést (C) tartunk. 9. Szükség esetén módosítást végzünk, vagy standardizálunk (A).
19 STRATÉGIAI FOLYAMATOK Intézmény vezetése, stratégiaalkotás P Külső környezet elemzése /adatgyűjtés/ Információbázis kezelése. A múltra és jelenre vonatkozó információk elemzése. Belső környezet elemzése ( SWOT analízis ). A Intézményi küldetés, jövőkép, minőségpolitika és fő stratégiai cél megfogalmazása. Intézményegységenkénti célok meghatározása Intézkedési tervek elkészítése, elemzés, következtetések. Végrehajtás. Mérés-értékelés. D C PEDAGÓGIAI SZAKMAI FOLYAMATOK: nevelés, fejlesztés, tanulás szervezés, pedagógiai értékelés ( a tanuló fejlődése Inputok Támogató folyamatok: humán erőforrás, egyéb erőforrások, tanügyigazgatás, pénzügyi-információs Outputok Transzformációs blokk
20 A PDCA logika érvényesítésének területei P D Az intézményi működés folyamatának főbb területei Intézményvezetés, stratégiaalkotás: információbázis kezeléseelemzése, környezeti elemzések, küldetés, jövőkép, minőségpolitika megfogalmazása, stratégiai célhierarchia, funkcionális akciótervek kidolgozása, MIR létrehozása. Végrehajtás, beavatkozás Bemeneti területek Transzformációs blokk Kimeneti területek Példák - a teljesség igénye nélkül - a MIR lehetséges folyamataira Pedagógiai Program megalkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamata. Éves munkaterv és funkcionális akció-tervek készítésének folyamatai. IMIP, MIR alkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamata. Partneri igényfelmérés folyamata Folyamatszabályozás, eljárások kialakításának folyamata és szabályzata. Nem megfelelőségek kezelésének folyamata. Megelőző tevékenység folyamata. Kollégium felvételi rendszer működési folyamata. Munkaerő kiválasztásának és betanításának folyamata. Beszerzések folyamata. Tanulók mérésének, értékelésének folyamata. Infrastruktúra üzemeltetésének folyamatai. Képzések, továbbképzések folyamata. Továbbtanulás elősegítésének folyamata. Partneri elégedetlenségek kezelésének folyamata.
21 C Mérés, értékelések területe. A Kontrollmechanizmusok működtetése. Partnerek elégedettségének mérési folyamata Intézményi önértékelés folyamata Vezetői ellenőrzés folyamata (intézmény működés). Belső audit folyamata ( MIR működése ). Döntés előkészítés folyamatai. Döntési protokollok. Kommunikációs folyamatok. Dokumentáció kezelési folyamata. Feljegyzések kezelési folyamata. 6.2. Megfelelőség szabályozása A kollégium pedagógiai programját összehasonlítottuk önértékeléseink eredményeivel. Igazolódott a pedagógiai programban levő állításunk, miszerint a kollégium arculatát kiemelkedő tanulmányi eredménye, belső szabályozottsága, szervezettsége adja. Megállapítottuk, hogy a nyitott önértékelés eredményei több helyen szoros összefüggésben vannak pedagógiai programunkkal. Az új információk is figyelemre méltóak voltak, mert sokat segítettek a pedagógiai programunk átdolgozásában. Az újabb követelményeket a 2004/2005-ös tanévben törvény szerint bevezetésre kerülő Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja tartalmazta. Ez meghatározta a kollégiumi nevelés általános célját, főbb alapelveit, és feladatait. Továbbá a módosított Közalkalmazotti Törvény előírásait is figyelembe vettük a minőségfejlesztésre vonatkozóan. (3/2002OMr.) A törvény szerint a fenntartói és intézményi minőségirányítási program is szoros kapcsolatban kell, hogy legyen (4.2. pont)u
22 7. ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 40. (11) bekezdése szerint: Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.a nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. E törvényi előírásnak megfelelően a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium az Önkormányzati Minőségirányítási Programban megfogalmazottakkal összhangban intézményi minőségirányítási programját az alábbi ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerrel egészíti ki. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe Alapelvek Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a gyermekek érdekében működjön. Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető.
23 Az objektivitás növelése érdekében az értékelendő területet több szempontból közelítse az információk forrása széles tartományú legyen. Építsen az intézményen belüli és kívüli humán erőforrásokra is. Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható legyen. A nyilvánosság kérdése esetenként kerüljön meghatározásra. A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen. Az intézményi folyamatokat az adatfelvétel ne zavarja meg. Célrendszer Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és a szervezeti célrendszer összehangoltsága. Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége. Hasznosítás Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek. A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetők figyelembe az értékelt előmenetelénél.
24 A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét. Vonatkozási terület Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozik: az intézményre, az IMIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri körre, az intézményben az IMIP alapján ellenőrzést, mérést és értékelést végzőkre. Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése Partneri igény és elégedettség mérés A gyermekek mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése A teljes körű intézményi önértékelés 7.1. Vezetők teljesítményértékelése A MIP meghatározza az intézményi vezetők, pedagógusok ellenőrzésének, mérésének és értékelésének alapjait, ezen belül a folyamatok elvégzéséért felelős személy kiválasztásának szempontjait, a teljesítményértékelés tárgyát, időszakát, módszereit, időintervallumokat. Vonatkozási terület Az intézmény vezető beosztású dolgozóira igazgató, igazgatóhelyettes minőségügyi vezető
25 Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva: intézményvezető esetében önértékelés, nevelőtestületi szinten történő értékelés vezető esetében önértékelés és intézményvezetői értékelés, nevelőtestületi szinten történő értékelés. Külső erőforrások felhasználásával: Felkért külső szakértő(k) által végzett értékelés. Eljárásrend Intézményvezető esetében: Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. Az intézményvezetői önértékelést kezdeményezheti a KT, a nevelőtestület vagy az intézmény vezetősége. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti önértékelését és a teljes nevelőtestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetőjét. Egyéb teljesítményértékelések mellett az intézményvezető a vezetői ciklus utolsó évében a MIP szerint komplex önértékelést végez, mely nevelőtestületi nyilvánosságot kap. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. Vezető beosztású dolgozók esetében: Az intézmény négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő vezető beosztású dolgozók vonatkozásában a jelen dokumentumot. Éves rendben meghatározza a vezetők vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát (mint
26 nevelőtanár), azaz konkrétan kijelöli a vezető nevelőtanár szerepére vonatkoztatva kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden vezető teljesítménye értékelésre kerüljön. A vezető vezetői teljesítményértékelésére ezen alfejezetben leírtak szerint, pedagógusi teljesítményértékelésére pedig a későbbiekben leírtak szerint kerül sor. A vezetői önértékelésnél és a vezető intézményvezető általi értékelésnél a mérőeszközt mindkét fél kitölti és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. A vezető nevelőtestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt az értékeltre vonatkoztatva minden nevelőtestületi tag kitölti és az adatokat az intézményvezető által megbízott személy kizárólag az intézményvezető számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a nevelőtestületet. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. Szempontok A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői (intézményvezetői is) feladatok: tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása, feladatszervezés, végrehajtás koordinálása, döntéshozatali folyamatok irányítása, ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás. Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetői (intézményvezetői is) feladatok érvényesülését értékeljük: Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat Forrásteremtés és elosztás
27 Nevelőtestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külső szakértelem bevonása) Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése, szerepek kiosztása Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése PP végrehajtása Minőségirányítás, minőségfejlesztés Partnerközpontú működés, mérés-értékelés PR, nyitottság 7.2. Pedagógusok teljesítményértékelése Vonatkozási terület A Pedagógusok teljesítményértékelése folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógusi munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva az intézmény vezetője, és/vagy az általa megbízott vezető beosztású dolgozó(k) végezheti(k). A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők. Ezen utóbbiakat a mérés vezetője illetve az értékelt pedagógus választja meg a teljesítményértékelés mérőlapjaiban az egyes részterületeknél feltűntetett szempontok szerint. Külső erőforrások felhasználásával: Az intézményvezető külső szakértő bevonásával is élhet, ebben az esetben a teljesítményértékelést a szakértő ezen dokumentumban rögzítettek alapján végzi. Eljárásrend A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a
28 teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Éves rendben meghatározza meg az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor nevelőtestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévre történő ütemezése is. A teljesítményértékelés folyamata Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegális támogatást kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása). Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során be kell tartani az előre meghatározott szempontokat, az esetleges eltérés okát írásban rögzíteni kell. A tapasztalatok alapján az adatfelvevő néhány szóban rögzíti a megadott szempontok szerint megfigyelt tényeket és értékeli a szempontokhoz viszonyított tapasztalatait. Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az értékelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezését írja elő a mérőlap, akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A véleménygyűjtő lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány a megkérdezett kollégák száma. A vezető által szignált és lepecsételt mérőlapokat a felkért kollégák kitöltik, majd egy erre a célra kialakított helyre teszik ( postaláda a tanári szobában, mely ha szükségét látják, akár zárható is - vagy elektronikus adatgyűjtés). A mérésértékelés vezetője a határidőre így eljuttatott anonim mérőlapokat használja fel további értékelő munkájához. A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap. A vezető intézkedik a Következmények megvalósulásának nyomon követéséről. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.
29 Szempontok Nevelőtanári szerep értékelése Felkészültsége a kollégiumi nevelőtanári szerepre Képzettség Továbbképzésen szerzett kompetencia és hasznosítása Szakmai képzésen, konferencián való részvétel az elmúlt tanévben Belső vagy külső publikáció Foglalkozásvezetése Tervezettség, célirányosság Értékátadó tartalom és a módszertan A fejlesztett tanulói kompetenciák A tanulók aktivitása, motiváltsága A foglalkozás rendje, körülményei A foglalkozás helyi pedagógiai program szerinti tartalmi megfelelése Követelményrendszere A kollégisták teljesítményéhez kapcsolódó értékelési kultúrája A tanulói számára megtervezett kollégiumi tevékenységrendszer Szervező tevékenysége Kapcsolat a kollégáival A tanulói kötelezettség teljesülése A csoportjában az egyéni fejlesztés jelenléte, hatékonysága Pedagógiai tartalmú kapcsolatai szülőkkel, iskolákkal, szervezetekkel Pedagógusi jellemzői erősségei és a fejlesztendő területek, tervező munkája, fejlesztő tevékenysége (fejlesztési, nevelési, szervezeti), a tanulókhoz való viszonya, nevelési-oktatási stílusa, motiváló ereje, kiegyensúlyozottsága, szakmai felkészültsége, értékelési képessége, tanulóinak menedzselése, az érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe, felzárkóztató, tehetséggondozó szerepe
30 Szervezeti szerep értékelése A kollégiumi szervezeti struktúrában elfoglalt szerep Munkatársi jellemzői Szervezeti felelőssége Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése Kollégisták nyilvántartása (ügyeleti napló, foglalkozási naplók, orvosi igazolások, étkezésrendelés) Intézményi dokumentációk A kollégiumi dokumentációk elkészítésében, aktualizálásában vállalt szerep (éves csoportmunkaterv, éves beszámoló, csoportfoglalkozások tematikája, foglalkozások naplói, ügyeleti napló, nevelői feljegyzése). Az intézményi folyamatokban hasznosuló civil tudásának értékelése A fent felsorolt szempontrendszerekre kidolgozott mérőlapok állnak az értékelést végzők rendelkezésére, melyeken szerepel: - a mért terület megnevezése - az adatgyűjtés leírása - az elvárások - a mérés során szerzett tapasztalatok - az értékelés (mely lehet kiváló, megfelelő, fejlesztendő) szöveges formában részletezve - a következmény - indoklás - észrevétel - dátum - az értékelő és az értékelt aláírása. A mérőlapokhoz kiegészítő segédtáblák tartoznak, melyek segítik a mérésre kerülő terület részletesebb megfigyelését, értékelését. A mérőlapok és a hozzájuk tartozó segédtáblák az igazgatói irodában, illetve az IMIP dokumentációi között találhatók meg felhasználásra készen.
31 7.3. A közalkalmazottak minősítése Az 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról rögzíti, hogy a közalkalmazottat minősíteni kell (40. ). A munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. A minősítést az alábbi - a törvény mellékletében is közölt nyomtatványon kell elvégezni: 1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez Minősítési lap 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve):... Anyja neve:... Születési hely, idő:... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete:... A közalkalmazott besorolása:... A vezető megbízás/munkakör betöltésének kezdete:... A minősítés indoka:... 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakor ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás:... 3.2. A munkakor ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:... 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:... 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:... 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:... 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:... 4. Vezetői megbízásához/munkakorhoz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:... 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésnek szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás:...
32 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések:... 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel:... Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal A minősítés tartalmat ismerem, ismertettem: észrevételeimet megtettem:...... a minősítést végző aláírása, beosztása a minősített aláírása A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.
33 A közalkalmazott illetménye és minősítése közötti összefüggések a következők a Kjt. 66. -a alapján: A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas eredményű minősítés szükséges. A meghatározott illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott. Ettől eltérően: a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti garantált mértékre kell csökkenteni. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően [Kjt. 30. (1) bekezdés c) pont] A közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. Az integrációs támogatási rendszerben nem kaphat kiegészítő illetményt az értékelést követő nevelési évben, tanítási évben az, akinek a teljesítményértékelése kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárult. [138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15/A. (8) bekezdés. A gyakornoki időt töltő közalkalmazott esetében a gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell (Kjt. 22. (15) bek.. A minősítés során, a 40. -t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett, ha személyük nem azonos a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint a minősítés eredményeként megfelelt és nem megfelelt eredmény adható. A közalkalmazotti jogviszony viszont megszűnik (a minősítés eredményének ismertetését követő 10. napon), ha a közalkalmazott nem megfelelt minősítést kap. A teljesítményértékelés és minősítés kapcsolata: A teljesítményértékelés rendje: IMIP A közalkalmazottak minősítésének rendje: Kjt. 40. A közalkalmazottat minősíteni kell