Tudnivalók a munkavállalói adóbevallásról munkabér(szja-) adófizetők számára a 2007-es évre ADÓKÖNYV 2008
Figyelem A magyar nyelv használata engedélyezett a német mellett Oberpullendorf (Felsőpulya) és Oberwart (Felsőőr) körzetben (A magyar nyelvre vonatkozó hivatalos nyelvhasználati rendelet, 229/2000 sz. Szövetségi Közlöny). Ungarisch Figyelem! A vastag betűvel szedett szavak a címszavak jegyzékében megtalálhatók, fontos határidőkre és összegekre is utalnak. A munkabér(szja-)adóval kapcsolatos irányeleveket valamint az ide vágó rendeleteket és az űrlapokat, melyek a munkabér(szja-)adó és jövedelmi adó tekintetében szükségesek, megtalálja az internetben is a következő honlapunkon: www.bmf. gv.at a Findok rubrikában (munkabér(szja-)adóval kapcsolatos irányelevek), valamint a www.bmf.gv.at a Formulare rubrikában (űrlapok), mindez költségmentesen letölthető. 2
Előszó Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ausztria sikeres reformok segítségével elérte, hogy Európa legkorszerűbb pénzügyi adminisztracióját mondhatja magáének. Tevékenységünket az állampolgárok érdekében végzett szolgáltatás jellemzi, a Szövetségi Pénzügyminisztérium és az adóhivatalok munkatársai mindennapi munkájukban erre összpontosítanak. Munkánkhoz tartozik az is, hogy szakavatott módon és személyesen gondozzuk ügyfeleinket a hivatalokban és ügyfélcentrikus szolgáltatást nyújtunk az internet útján. Ilyen szolgáltatást jelent az aktuális 2008-as adókönyv is. Fontos útmutatásokat tartalmaz, melyekkel költségmentes szolgáltatásokhoz vagy adókedvezményekhez lehet jutni. Alapja a 2007-es év utáni jogállás, a 2007-es munkavállalói adókivetésre (régebben: adóvisszatérítés) kell alkalmazni. Számunkra az a fontos, hogy Ön a munkavállalói adókivetés során az Önnek járó pénzt gyorsan és biztonságosan visszakapja. Ha adóbevallását elektronikus módon kívánja leadni, a következő honlapon teheti meg: www.bmf.gv.at kattintson itt a FinanzOnline ikonra. A FinanzOnline szolgáltatásunkon belül egész Ausztriából helyi hívás díjáért hívhatja hétfőtől péntekig 08.00-tól 18.00 óráig a tájékoztató telefonszolgálatunkat (0810/22 11 00). Személyes felvilágosítást pedig az Ön illetékes adóhivatalában vagy a Pénzügyminisztérium lakossági szolgálatától kaphat hétfőtől péntekig egész Ausztriából helyi hívás díjáért 08.00-tól 17.00 óráig a következő telefonszámon: 0810/00 12 28. Wilhelm Molterer Alkancellár és Szövetségi Pénzügyminiszter Christoph Matznetter A Szövetségi Pénzügyminisztérium államtitkára 3
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról 6 Személyes adókötelezettség 6 A bér(szja)adó (munkáltató által levont személyi jövedelemadó) vagy jövedelemadó 7 Jövedelem, bevétel 8 Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek 10 Természetbeni juttatások 11 Adómentes juttatások 13 Adócsökkentő kiadások 13 Adótarifák és adókedvezmények 15 Adótarifák 15 Adókedvezmények 17 Adókedvezmények alacsony jövedelem esetén (negatív adó) 22 Hogyan számítja ki munkáltatója az Ön bér -adóját? 24 Általános tudnivalók 24 A lakóhely és a munkahely közötti utazás 25 A munkáltató adómentes juttatásai 26 Szolgálati utak 27 Munkáltatói nyugdíjpénztári járulékok 30 Egyéb illetmények 31 Pótlékok és bérpótlékok 34 Túlórák 34 Éjszakai munka és éj szakai túlórák pótlékai 35 Göngyölítés a munkáltató által 35 Mit nyújthat be az adóhivatalnál? 36 A jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások 36 A jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások ABC-je 38 Foglalkozási csoportok átalánya 49 Külön kiadások 51 Külön kiadások egyenként 54 Díjkedvezményezett jövőelőtakarékosság 59 Díjkedvezményes nyugdíj előtakarékosság 60 4
Tartalomjegyzék Rendkívüli terhek 61 Rendkívüli terhek tartásra jogosult személyek számára 63 Rendkívüli terhek önrésszel 63 Rendkívüli terhek önrész nélkül 66 Rendkívüli terhek fogyatékosság esetén 67 Rendkívüli terhek fogyatékos gyermekek esetén 69 Hivatalos igazolások, igazolás az áldozati státuszról 70 Az adóhivatali eljárás 72 A munkavállalói adóbevallás 72 Több nyugdíj adóztatása 75 Határozat az adómentes összegről 76 Jelentés a személyi jövedelemadóról szóló törvény 109a. -a értelmében 77 Fellebbezés határozat ellen 78 Részletfizetés és halasztás 79 Fellebbezek 80 Kérvény halasztásra vagy részletfizetésre 81 L 1-es űrlap 82 Címszavak jegyzéke 86 Itt találja meg illetékes adóhivatalát 92 5
Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Személyes adókötelezettség Ki adóköteles Ausztriában? Korlátlanul adóköteles mindenki, aki Ausztriában ideiglenes vagy állandó lakhellyel rendelkezik. Ausztriában lakhellyel az a személy rendelkezik, kinek Ausztria területén olyan lakása van, melyet nyilvánvalóan hosszabb ideig használ lakásként ill. fog mint lakást használni. Nem szükséges, hogy ez a lakás legyen a fő lakhelye, viszont a személyes viszonyoknak megfelelően alkalmasnak kell lennie lakás céljára. Ahhoz, hogy lakhelyként minősüljön a lakás, nem kell folyamatosan, de legalább ismétlődő módon benne lakni. Állandó lakhellyel Ausztriában az rendelkezik, aki Ausztria területén nem csupán ideiglenesen tartózkodik (szabadságon, üzleti úton, látogatóként), hanem nyilvánvalóan hosszabb ideig tartózkodik itt ill. fog itt tartózkodni. Minden esetre hat hónap ausztriai tartózkodás után életbe lép a korlátlan adókötelezettség, mégpedig visszamenően. Az illető állampolgársága ez esetben nem mérvadó. A korlátlan adókötelezettség azt jelenti, hogy az adóhatóság alapvetően nyilvántartásba veszi az összes belföldi és külföldi jövedelmet. Korlátozott mértékben adókötelesek azon személyek, akiknek Ausztriában (pl. munkavállalói minőségben) vagy Ausztriából jövedelmük van, (pl. társadalombiztosítási rendszerből származó nyugdíj), viszont nem rendelkeznek Ausztriában sem ideiglenes, sem pedig állandó lakhellyel. A korlátozott mértékben adóköteles munkavállalók is kérvényezhetik a munkavállalói adóbevallást, és ennek keretében érvényesíthetik igényeiket a jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadásokkal valamint a belföldi különkiadásokkal kapcsolatban. Vegye viszont figyelembe, hogy a korlátozott mértékben adóköteles személyek adóbevallásakor az adókivetési alap 8.000 euróval növekedik, ez az összeg nem hat ki a folyó bérelszámolásra. Erre azért kerül sor, mert az adómentes létminimumot alapvetőleg annak az államnak kell figyelembe vennie, melyben az adóalany lakhelye van. A tarifa szerinti 10.000 eurós adómentes összeg alapján (l. 14. old.) minden korlátozott mértékben adóköteles személynek ezzel 2.000 eurós alapjövedelme marad meg. 6
Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Azok az úniós állampolgárok vagy az Európai Gazdasági Térség állampolgárai, kiknek bár nincs Ausztriában lakhelyük, de fő jövedelmi forrásuk Ausztriában van (a jövedelmük 90%-ára itt tesznek szert, vagy a külföldi jövedelmük nem magasabb összesen 10.000 eurónál), adókivetésükkor megkérvényezhetik a korlátlan adókötelességet. Ekkor a korlátlan adókötelesség ellenére csak az ausztriai jövedelmeik képezik az adó tárgyát. Az adóbevalláskor viszont nem kerül hozzászámításra a 8.000 euró. Ezen kívül érvényesíthetik a személyes adócsökkentő összegeiket (egyedül keresők és gyermeküket egyedül nevelők adókedvezménye, tartásdíj adókedvezmény), valamint a rendkívüli terheket is. A kettős adózást elkerülő egyezmények megakadályozzák, hogy többször fizessünk adót ugyanazon jövedelem után, amennyiben több or szágban rendelkezünk lakhellyel vagy teszünk jövedelemre szert. Különleges elbánásban részesülnek azok a határon túl dolgozó személyek, tehát azok, kiknek lakhelyük Ausztriában van, és napközben Németországban, Olaszországban vagy Liechtensteinben dolgoznak és naponta ingáznak, ők kizárólag Ausztriában fizetnek adót. Igényelhetik a határon túl dolgozó személyek adókedvezményét. (l. 15. old.). Vendégmunkások már az első Ausztriában töltött naptól korlátlanul adóköteles munkavállalónak számítanak, amennyiben legalább hat hónapra szóló munkaengedéllyel vagy legalább hat hónapos munkaszerződéssel rendelkeznek. Szezonmunkások rend szerint akkor korlátlanul adókötelesek, ha belföldi tartózkodásuk hat hónapnál tovább tart. Ez esetben a korlátlan adókötelesség az első naptól kezdődően áll fenn. A bér(szja)adó (munkáltató által levont személyi jövedelemadó) vagy jövedelemadó Mi a különbség a bér(szja-)adó és jövedelemadó között? Alapvetően kimondható: munkavállalók és nyugdíjasok munkáltató által levont személyi jövedelemadót fizetnek, önálló tevékenységet folytatók pedig jövedelemadót. A különb ség a két adó között csak a kivetési formájuk. Az adó díjszabása alapvetően ugyanolyan. Munkavállalók számára viszont fennállnak még járulékos adócsökkentő összegek, különleges adómentes összegek és az egyéb járandóságok megadóztatásának különleges feltételei. Minden munkáltató kötelessége, hogy a munkáltató által levont személyi jövedelemadót levonja és a kö- 7
Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról vetkező hónap 15. napjáig befizesse az adóhivatalnak. A jövedelemadót kivetés útján kell fizetni. Ehhez adóbevallást kell benyújtani az adóhivatalba. E bevallás alapján számítják ki a jövedelemadót és határozat útján szabják ki az adófizetést. Az adókivetés kiterjed a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre is. Ennek kapcsán felszámítják a jövedelemadóra a munkáltató bérszámfejtése által levont személyi jövedelemadót. Ha nem önálló tevékenységből származó jövedelemről van szó, rend szerint akkor is figyelembe veszik az adómentes összegeket a jövedelemadó kivetésekor, és több munkáltatónál fennálló foglalkoztatás esetén. Lásd: A munkavállalói adóbevallás, 72. old. Jövedelem, bevétel Mi után kell a munkáltató által levont személyi jövedelemadót vagy jövedelemadót fizetni? A jövedelemadó tárgya a jövedelem. Ez különböző jövedelemfajtákból tevődik össze. A jövedelemadóról szóló törvény felsorolja azokat a jövedelmi fajtákat, amelyekre kiterjed a jövedelemadó hatálya. Csak azon jövedelemi fajták adókötelesek viszont, melyeket a törvény felsorol. Így tehát a játék és totónyeremény, a gyermekgondozási pénz például vagy az ápolási díj nem adóköteles. A jövedelemadóról szóló törvény a következő hét jövedelmfajtáról szól: 1. mező- és erdőgazdaságból származó jövedelmek 2. önálló tevékenységből származó jövedelmek 3. iparűzésből származó jövedelmek 4. nem önálló tevékenységből származó jövedelmek 5. tőkevagyonból származó jövedelmek 6. bérbe ill. haszonbérbeadásból származó jövedelmek 7. egyéb jövedelmek = jövedelmek összesített összege - külön kiadások - rendkívüli terhek = jövedelem (= adókivetési alap) Figyelem! Az 1-3 sz. jövedelemfajtákat üzemi jövedelmi fajtáknak vagy nyereségi jövedelmeknek nevezik. A 4-7 sz. jövedelemfajtákat pedig többlet jövedelmeknek vagy üzemen kívüli jövedelmi fajtáknak hívják. Mely jövedelemösszegnél kezdődik az adókötelezettség? Minden korlátlanul adóköteles személy esetében adómentes az alapjövedelem (létminimum). Az adómentes alapjövedelem összege évente legalább 8
Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról munkavállalók számára önálló vállalkozók számára 10.900 * 10.000 * *) 900 x 38,33% (16. old.) = 345 mínusz munkabér adózásmentes része - 54 mínusz közlekedési adócsökkentés - 291 0 Ezen adómentes alapjövedelem eltérő összege a járulékos adóalapot csökkentő összegekre (pl. munkavállalói adókedvezményre, közlekedési és nyugdíjas adókedvezményre) vezethető vissza. Az adómentes alapjövedelemtől meg kell különböztetni a társadalombiztosítási joghoz tartozó csekélységi határt. Ennek összege 2007-re 341,16 euró havonta, 2008-ra 349,01 euró, (ami kb. 4.094 eurónak, ill. 4.188 eurónak felel meg évente). A fenti pontok magyarázata: mező- és erdőgazdaságból származó jövedelme pl. mezőgazdászoknak vagy kertészeknek van önálló tevékenységből származó jövedelme pl. orvosoknak, ügyvédeknek, adótanácsadóknak, építészeknek vagy újságíróknak van, és azon társasági tagoknak, cégvezetőknek, akiknek részesedése tőketársaságokban (pl. kft-ben) több mint 25%-os. iparűzésből származó jövedelmek az ipari üzemekből (pl. kereskedelmi vállalatokból; asztalosműhelyből, fodrászatból) származnak. Jogi személyek (pl. a kft) nem jövedelemadót, hanem társasági adót fizetnek. nem önálló tevékenységből származó jövedelme munkavállalóknak és nyugdíjasoknak van. tőkevagyonból származó jövedelmek pl. takarékbetétek vagy értékpapírok kamatai valamint részvények és kft-részesedések osztalékai. Amennyiben ezeket a jövedelmeket az adóalany belföldön kapja, a jövedelemadót a hivatal tőkehozamadó formájában levonja és az adóalany eleget tett adófizetési kötelezettségének. bérbe ill. haszonbérbeadásból származó jövedelmekről akkor beszélünk, ha valaki lakást vagy házat ad bérbe. egyéb jövedelmek: - visszatérő járandóságok (pl. bizonyos életjáradékok) - magánvagyon elidegenítéséből származó jövedelmek bizonyos spekulációs határidőkön belül, ide tartozik a beruházási alapokból származó értéknövekmény is - magán jellegű tőkerészesedések elidegenítéséből származó jövedelmek 1%-os részesedéstől (pl. kft. részesedés eladása) - teljesítésekből származó jövedelmek (pl. alkalomszerű közvetítések jutalékai és magán jellegű tárgyak bérbeadásából származó jövedelmek) 9
Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról - és tisztségviselők díjai (közjogi testületek tisztségviselőinek a díjazása, amennyiben nem munkavállalók az illetők) Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek Melyek a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek? A következő illetmények alkotják a nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket: illetmények és vagyoni előnyök valamely fennálló vagy korábbi szolgálati viszonyból. Ide tartoznak a bérek és fizetések valamint a cégnyugdíjak, de a munkáltató természetbeni juttatásai is, de a csekély mértékű foglalkoztatottságból, és a szolgáltatási utalványból származó jövedelmek is. A szolgáltatási utalvány a postán és trafikokban kapható, ezzel lehet kifizetni az egyszerűbb háztartási jellegű munkákat magánháztartásokban (pl. takarítást, bébiszitter szolgáltatást, egyszerű segítségnyújtást a háztartásban, egyszerű kerti munkákat). Évközben a szolgáltatási utalványból származó jövedelmek adómentesek maradnak. A munkavállalói adókivetés keretében történő esetleges megadóztatásra csak akkor kerül sor, ha az évi összjövedelem 10.900 euró nál magasabb. a törvényes társadalombiztosítás alapján kifizetett nyugdíjak. Ide tartoznak többek között a Munkavállalók, a Gazdászok, vagy az Ipari Gazdaság Nyugdíjbiztosító Intézete által fizetendő nyugdíjak. Önkéntes magasabb összegű biztosítással (munkaviszonyban álló személy önkéntes, a kötelezőnél magasabb összegű társadalombiztosítási járulékfizetése) együtt járó megemelt díjösszegeknek csak egy negyedét terheli adó. Táppénzek Nyugdíjpénztárakból származó illetmények. Illetmények és nyugdíjkifizetések, melyek a munkáltatói járulékra esnek, teljes egészükben a munkáltató által levont személyi jövedelemadókötelesek. A munkavállalói járulékra eső illetményeknek és nyugdíjfizetéseknek csak 25%-a adóköteles. Díjkedvezményezett nyugdíjjárulékokból (l. 59. old), díjkedvezményezett jövőbiztosítási intézkedésből és munkatársi jövőbiztosítási intézkedésből (l. 49. old.), származó nyugdíjak adómentesek. Az illetéktörvény szerinti illetékek valamint a tartományi kormányzat vagy a szövetségi tartományi gyűlés tagjai, a polgármesterek, városi tanácsosok vagy községi tanácsosok illetékei. 10
Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Figyelem! Általában a személyes szabadság nélküli, nem meghatározott időtartamra és munkára szóló munkaszerződésre vagy vállalkozói szerződésre a vállalati tevékenységből származó jövedelem esete érvényes. Tehát nem kerül sor a bér(szja-)adó levonásra. Ezen jövedelmek rendszerint önálló tevékenységből vagy ipari tevékenységből származnak. Sok esetben jelenteni kell a 109a. értelmében az adóhivatalnak, Mitteilung gemäß 109a EStG (77. old.). Mikor kell a nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket megadóztatni? A naptári év összes jövedelméből számítjuk ki a jövedelemadót. A jövedelmet (béreket, fizetéseket és nyugdíjakat) alapvetően abban a naptári évben számítjuk, amelyben a munkavállaló megkapta ezeket. A munkavállalói adóbevallás esetén (régen: éves adóhátralék kiegyenlítése ill. adóelőleg többletbefizetésének visszatérítése) a naptári évre eső jövedelem adóját újra kiszámítják. Amennyiben az adóalany nem kapott az egész naptári évben a munkáltató által levont személyi jövedelemadóköteles jövedelmeket, az éves kiszámítás rendszerint jóváírást eredményez számára. Ha az adóhátralék utólagos kifizetésére kerül sor, szíveskedjen az Adóhivatali eljárás c. fejezetet (72. oldal) figyelembe venni. Természetbeni juttatások Mit értünk természetbeni juttatásokon? A munkavállalót általában pénzzel fizetik ki. Emellett a fizetést (részben) természetbeni (dologi) juttatások formájában is teljesítheti a munkáltató. Ezeket a juttatásokat a fogyasztói hely középárfekvése szerint kell értékelni és ebben az összegben megadóztatni. A legtöbb természetbeni juttatásra, mint pl. a munkáltató személygépko csijának magán célra való használatára, Ausztriában egységes értékeket mondtak ki. A jövedelemadóról szóló törvény viszont bizonyos természetbeni juttatásokat kifejezetten mentesít az adó alól (pl. karácsonyi ajándékokat 186 euró összegéig, üzemi kirándulásokat 365 euró összegéig és a munkahelyi étkeztetést). Példák az adóköteles természetbeni juttatásokra: Szolgálati gépkocsi Ha a munkavállaló céges gépkocsit használ magáncélra, a beszerzési költség 1,5%-át (forgalmi adóval együtt) kell havonta mint természetbeni juttatást felszámítani, legfeljebb 11
Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról 600 euró összegig. Magánhasználatnak számít a lakás és a munkahely között megtett út is. Amennyiben a cég tulajdonában lévő gépjárművet bizonyíthatóan nem használják évi átlagban havonta magáncélra 500 km-nél többre, a természetbeni juttatást az érték felének alapulvételével a beszerzési költség 0,75 százalékával, legfeljebb 300 euróval kell számítani. Gépkocsiparkoló vagy garázshely Ha a munkáltató a munkavállalónak munkaidőben gépkocsiparkolót vagy garázshelyet bocsát költségmentesen rendelkezésére, termé szetbeni juttatásként 14,53 euró ösz szeget kell havonta a bér(szja-)adó kivetési alapjához hozzászámítani. Csak akkor kell a fenti összeget hozzászámítani, ha a gépkocsipar koló vagy garázshely a parkoló helygazdálkodás által érintett területen ( kék zónában ) van. Havonta 14,53 euró munkavállalói költség hozzájárulástól a munkáltató számára nem kell természetbeni juttatást hozzászámítani. Munkáltatói kölcsön és fizetési előleg Fizetési előlegeknél és nem kamatoztatható vagy alacsony kamatozású munkáltatói kölcsön esetében 7.300 euró értékig nem kell természetbeni juttatást fel számítani. Ha a fizetési előleg vagy a munkáltatói kölcsön összesen 7.300 eurónál többet tesz ki, akkor a többletösszeg tekintetében a kamatmegtakarítást 3,5% százalékkal (vagy a 3,5%-ra hiányzó különbséggel) kell számítani. Szolgálati lakás Ha a munkavállaló költségmentes vagy leszállított árú szolgálati lakást kap, szintén adóköteles természetbeni juttatást vesz igénybe. A természetbeni juttatás alapvetően a lakás építési évéhez igazodik. Ha a munkáltató bérli a szolgálati lakást, a természetbeni juttatás a tényleges bér összege üzemköltségekkel együtt, ebből 25%-ot kell leszámítani. Incentive utazás A dolgozók motivációja érdekében nyújtott tanulmányút (incentive utazás) adóköteles természetbeni juttatást képez. Példák a nem adóköteles természetbeni juttatásokra: Laptop, személyi számítógép Amennyiben a munkavállaló számára rendelkezésre bocsátanak egy olyan laptopot vagy személyi számítógépet, melyet rendszeresen használ munkájával kapcsolatban, de magán célokra is használhatja, ez nem számít adóköteles természetbeni juttatásnak. (Mobil-)Telefon A munkavállalói (mobil-)telefon esetenkénti magánhasználata nem jelent adóköteles természetbeni juttatást. 12
Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Adómentes juttatások Mely illetmények és juttatások után nem kell adót fizetni? A legfontosabb adómentes juttatások a következők: családi pótlék terhességi-gyermekágyi segély és ehhez hasonló illetmények a törvényes társadalombiztosítástól, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási segítség valamint gyermekgondozási támogatás. baleseti nyugdíjak ápolási díj és hozzájárulás a gondozási költségekhez borravalók A munkáltató bizonyos teljesítései is adómentesek (l. 26. old.): Mely adómentes teljesítések befolyásolhatják a jövedelmi adót? Fennállnak bizonyos jövedelempótlékok, melyek bár adómentesek, de az esetleges adókivetés esetében a további jövedelem adójára kihatnak. (Ez az úgy nevezett különleges progresszív adókivetés lehetőségeinek fenntartása.) A következő illetményekre terjed ki a különleges progresszív adókivetés lehetőségének a hatálya: munkanélküli segély vagy jövedelempótló támogatás, valamint a szövetségi közhivatalnokok áthidaló segélye, a katonai illetéktörvény szerinti bizonyos illetmények és a polgári szolgálatról szóló törvény szerinti bizonyos illetmények. Ha valaki egy adott naptári évben a fent nevezett adómentes jövedelempótlékokat és ezekhez még más adóköteles jövedelmet élvez (pl. fizetés, nyugdíj), úgy ezeket a jövedelmeket a teljes progresszív adó kiszámításához olymódon kell névlegesen kiszámítani, mintha ezeket az adóalany a jövedelempótlékok kézhezvétele idejében is (tovább)kapta volna. Ebből a névleges összjövedelemből kell a következőkben az átlagolt adókulcsot kiszámítani. Ezzel az átlag adókulccsal adóztatjuk meg a ténylegesen adóköteles jövedelmet tehát a fizetést, a nyugdíjat, vagy más adóköteles folyamatos jövedelmeket. Az adó viszont nem lehet nagyobb, mint az az adóösszeg, amely akkor keletkezne, ha a jövedelmet és a jövedelempótlékokat együtt adóztatnánk meg. Adócsökkentő kiadások Mely kiadások csökkentik az adóköteles jövedelmet? Vannak olyan kiadások, melyek csökkentik az adóköteles jövedelmet. Ide tartoznak azok a kiadások, melyek köz- 13
Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról vetlenül összefüggenek a bevételekkel. Ezeket üzemi kiadások néven kell az üzemi jövedelmi fajtáknál (mezőgazdasági és erdőgazdasági, szabadfoglalkozású vagy ipari jövedelmeknél) vagy jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások néven a többi jövedelmi fajtánál levonni. A nem adóköteles jövedelmekkel közvetlen összefüggő kiadásokat nem szabad levonni. További kiadások, melyek az adóköteles jövedelmet csökkentik, de a jövedelemszerzéssel nem függenek össze, külön kiadások és (l. 51. old.) rendkívüli terhek (l. 61. old.). 14
Adótarifák és adókedvezmények Adótarifák és adókedvezmények Adótarifák Mennyit tesz ki a bér(szja-)adó vagy a jövedelemadó? Az adóköteles jövedelem adóját a jövedelemadó adótarifája alapján számítják ki. 2005-től teljesen új adótarifát alkalmazunk, ez az évi 10.000 euróig terjedő jövedelmet mindenképpen adómentesnek tekinti. A magasabb jövedelmek számára három adósáv áll rendelkezésre, ezekhez egyszerű számítási képleteket mellékeltünk. Amenynyiben az adóalany jogosult adócsökkentő összegek alkalmazására, ezeket csak le kell vonni az eredményből. Milyen adókedvezmények vannak? Az 1988-as jövedelemadóról szóló törvényben (német rövidítése EStG) a következő adókedvezmények szerepelnek: munkavállalói adókedvezmény (vagy határon túl dolgozók adókedvezménye) utazási költségekhez kapcsolódó adókedvezmény nyugdíjasok adókedvezménye 54 /év 291 /év 400 -ig/ év egyedül keresők és gyermeküket egyedül nevelők adókedvezménye*) egyedül nevelők adókedvezménye*) gyermektartás után járó adókedvezmény gyermek után járó jövedelemadó kedvezmény több gyermek után járó pótlék 364 /év (alapösszeg) 494 /év (egy gyermek esetén) 25,50-50,90 -ig havonta és gyermekenként 50,90 havonta és gyermekenként 36,40 /hó a 3. gyermektől *) az egyedül keresők és gyermeküket egyedül nevelők adókedvezményénél (364 euró alapöszszeg) lépcsőzetes gyermekpótlékot vezettünk be: az első gyermek számára 130 a második gyermek számára 175 a harmadik és minden további gyermek számára 220 Gyermekes egyedül keresőknek és egyedül nevelőknek tehát évente a következő adókedvezmények járnak: egy gyermekkel 494 két gyermekkel 669 három gyermekkel 889 15
Adótarifák és adókedvezmények Hogyan számíthatja ki adóját önállóan 2007-re? Az évi jövedelme összege szerint kell a következő tarifákat alkalmazni: jövedelemadó tarifa jövedelem jövedelemadó (adókedvezmények előtt) átlag adókulcs legmagasabb adókulcs* 10.000-ig 0 0% 10.000-25.000 (jövedelem - 10.000) x 5.750 15.000 38,333% 25.000 5.750 23% (jövedelem - 25.000) x 11.335 25.000-51.000 5.750 + 26.000 43,596% 51.000 17.085 33,5% 51.000 felett 17.085 + (jövedelem - 51.000) x 0,5 50% *) A legmagasabb adókulcs kimutatja, hogy járulékos jövedelmek megszerzése esetén milyen adóztatásra számíthat a mindenkori adósávjában. A 2004-ig beszámítandó általános adócsökkentő összeget ebbe az adótarifába már bevettük. Ezt tehát nem kell már külön kiszámítani és levonni. Önnek már csak az Ön számára érvényes adócsökkentő összegeket kell levonni (Figyelem: a munkavállalói és közlekedési adókedvezményt vagy a nyugdíjasok adókedvezményét is)! Nyugdíjasoknak, akik évente 17.000 eu ró és 25.000 euró közötti mega dóz tatandó nyugdíjjal rendelkeznek, figyelembe kell venniük a nyugdíjasok adókedvezményénél a fokozatosan ható szabályozást. Példa: 21.000 évi kereset esetén a 2007-es év jövedelemadója egy gyermekes egyedül nevelő munkavállaló számára a következőképpen alakul: (21.000-10.000) x 5.750 15.000 = 4.216,67 - munkavállalói adókedvezmény 54,00 - közlekedési adókedvezmény 291,00 - egyedül nevelők adókedvezménye, a gyermekpótlékot beleszámítva 494,00 jövedelemadója 2007 3.377,67 16
Adótarifák és adókedvezmények Adókedvezmények Munkavállalói adókedvezmény Összege: 54 euró évente Igényelhetik: Aktív munkavállalók Tudnivalók: A munkavállalói adókedvezményt a munkáltató automatikusan figyelembe veszi. Határon túl dolgozó személyek adóbevalláskor a munkavállalói adókedvezmény hel yett igényelhetik a határon túl dolgozó személyek adókedvezményét, melynek összege megfelel az előzőnek. Amenynyiben fennáll az igény munkavállalói adókedvezményre, csekély jövedelem esetén negatív adóként 110 euró összegig kifizethető (l. 22. old.). 2008-ban és 2009-ben a negatív adó a határon túl dolgozó személyek számára évente akár 200 euróra is rúghat (l. 22. old.) Utazási költségekhez kapcsolódó adókedvezmény Összege: 291 euró évente Igényelhetik: Aktív, munkabéradóköteles munkavállalók Tudnivalók: Az utazási költségekhez kapcsolódó adókedvezményt a munkáltató automatikusan figyelembe veszi. Határon túl dolgozó személyek esetében csak az adókivetéskor vonják le. Átalányosan megváltja ezáltal a lakás és munkahely közti utazások ráfordítását. Azon munkavállalók, kik munkahelyüktől távolabb laknak, vagy akik számára lehetetlen tömegközlekedési eszköz igénybevétele vagy akiktől ez nem elvárható, ehhez még járulékosan igényelhetik bizonyos feltételek meg léte esetén a jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadás fejében az ingázó átalányt (l. 25. old.). Nyugdíjasok adókedvezménye Összege: 400 -ig évente Igényelhetik: Nyugdíjasok Tudnivalók: A nyugdíjasok adókedvezményét a nyugdíjkifizető intézet automatikusan figyelembe veszi. 17.000 euró évi nyugdíjilletményig 400 eurót tesz ki. 17.000 euró és 25.000 euró közötti nyugdíjilletmény esetében fokozatosan ható szabá lyozás lép életbe a nyugdíjasok adókedvezményével kapcsolatban. Magasabb nyugdíjilletmény esetében nem jár a nyugdíjasok adókedvezménye. Figyelem! A nyugdíjasok adókedvezménye a fokozatos hatás zónájában a következőképpen alakul: (25.000-2007-es nyugdíj) x 5% bruttó nyugdíj - kötelező tb-fizetések - külön kiadások - rendkívüli terhek nyugdíjjövedelem 2007-re 17
Adótarifák és adókedvezmények Figyelem! Nem lehet egyszerre nyugdíjas adókedvezményt és közlekedési és munkavállalói adókedvezményt érvényesíteni. Egyedül keresők és gyermeküket egyedül nevelők adókedvezménye Összege: 364 euró évente (az egyedül keresők adókedvezményének alapöszszege gyermekek nélkül). Ha valaki egy vagy több gyermekért legalább hét hónapig családi pótlékot kapott, számára lépcsőzetes gyermekpótlék lép életbe: egyedül kereső/ egyedül nevelő 1 gyermekkel 2 gyermekkel 3 gyermekkel gyermekpótlék gyermekenként 130 (1. gyermek) 130 (1. gyermek) + 175 (2. gyermek) 130 (1. gyermek) + 175 (2. gyermek) + 220 (3. gyermek*) adócsökkentő összeg gyermekpótlék beszámítva 494 669 889 *) A 220 euró minden további gyermekre is érvényes Amennyiben az adófizető gyermekpótlékra jogosult, ezen összegeket (tehát legalább 494 eurót) mint negatív adót kifizettetheti. Igényelhetik: Egyedül keresők és gyermeküket egyedül nevelők Tudnivalók: Egyedül kereső az a személy, - aki a naptári évben hat hónapnál hosszabb ideig házas családi állapotú és korlátlanul adóköteles házastársától nem él állandóan külön, vagy - aki a naptári évben hat hónapnál hosszabb ideig korlátlan adóköteles élettárssal él házassághoz hasonló közösségben, miközben kettejük egyike legalább egy gyermekért részesül a gyermekek adókedvezményében. Egyik esetben sem szabad a (házas-) társ jövedelmének bizonyos határokat meghaladnia. Az egyedül keresők adókedvezményében viszont mindig csak egy fél részesedhet. Ha mindkét fél (pl. egyetemista pár esetében gyermekkel) eleget tesz a feltételeknek, akkor a nagyobb jövedelmű fél részesedik az egyedül kereső kedvezményben. Ha mindkét fél jövedelme egyenlő ill. ha nincs jövedelmük, akkor a nőt illeti az adókedvezmény, kivéve, ha a férfi vezeti túlnyomó részben a háztartást. Gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő az a személy, - aki a naptári évben hat hónapnál hosszabb ideig nem él házasságban 18
Adótarifák és adókedvezmények vagy házassághoz hasonló közösségben és - legalább egy gyermekért részesül a gyermekek adókedvezményében. Mennyi jövedelme lehet a (házas-)társnak, hogy érvényesíthesse az egyedül keresők adókedvezményét? A (gyermek/ek nélküli) házastársnak legfeljebb 2.200 euró jövedelme lehet évente. Házasságban vagy házassághoz hasonló közösségben legalább egy gyermekkel a (házas-)társnak legfeljebb 6.000 euró jövedelme lehet évente. Hogyan számíthatjuk ki a (házas-)társ jövedelmének határát? Mérvadó az adóköteles jövedelem az egyéb illetményekkel együtt, mint pl. a 13./14. havi bér, amennyiben ez túllépi a 620 eurós adómentes összeget vagy a 2.000 eurós évi adómentességi határt, valamint a végkielégítések vagy nyugdíjkielégítések. Ez azt jelenti, hogy a határokat úgy számítjuk ki, hogy a bruttó jövedelemből még levonjuk a következő összegeket: társadalombiztosítási járulékokat az érdekképviseleteknek önkéntes tagságért befizetett tagsági díjakat (pl. szakszervezeti díj) ingázók átalányát egyéb, a jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadásokat (aktív munkavállalók esetében legalább a 132 euró átalány) adómentes túlórákat, vasár- és ünnepnapi pótlékokat (munkaszüneti napon végzett munkáért járó bérpótlék) és éjszakai pótlékokat, továbbá az adómentes szenny-, nehézségi- és veszélyességi pótlékokat Több jövedelem esetén a jövedelmek összesített összege mérvadó. A családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermekellátási segély, munkanélküli- és jövedelempótló támogatás valamint az eltartási fizetések vonatkozásában a következők mérvadóak: Mint a legtöbb más adómentes jövedelmet, ezeket sem kell a jövedelemhatárok számára figyelembe venni. Ezzel szemben a (házas-)társ tőke vagyonból származó jövedelmét (pl. kamatokat, részvényosztalékokat) fi gyelembe kell venni, akkor is, ha az után már adózott. Ezen kívül az adómentes terhességi-gyermekágyi se gélyt be kell vonni a jövedelemhatárba, ugyanúgy a külföldi létesítményen végzett kétkezi munkából, fejlődő or szágokban teljesített szolgálatból, valamint más, államközi (a kettős adózással kapcsolatos egyezmény) vagy nemzetközi közjogi (például UNIDO, IAEO) megállapodások alapján adómentes, külföldről származó fizetéseket. 19