Tudnivalók a munkavállalói adóbevallásról munkabér(szja-) adófizetők számára a 2008-as évre

Átírás

1 Tudnivalók a munkavállalói adóbevallásról munkabér(szja-) adófizetők számára a 2008-as évre ADÓKÖNYV 2009

2

3 Tudnivalók a munkavállalói adóbevallásról munkabér(szja-) adófizetők számára a 2008-as évre ADÓKÖNYV 2009 A magyar nyelv használata engedélyezett a német mellett Oberpullendorf (Felsőpulya) és Oberwart (Felsőőr) körzetben (A magyar nyelvre vonatkozó hivatalos nyelvhasználati rendelet, 229/2000 sz. Szövetségi Közlöny). Ungarisch Figyelem! A vastag betűvel szedett szavak a címszavak jegyzékében megtalálhatók, fontos határidőkre és összegekre is utalnak. A munkabér(szja-)adóval kapcsolatos irányeleveket valamint az ide vágó rendeleteket és minden űrlapot, melyek a munkabér(szja-)adó és jövedelmi adó tekintetében szükségesek, megtalálja az internetben is a következő honlapunkon: a Tools Findok rubrikában, valamint a a Services Formulare rubrikában (űrlapok), mindez költségmentesen letölthető. 3

4 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról 6 Személyes adókötelezettség 6 A bér(szja)adó (munkáltató által levont személyi jövedelemadó) vagy jövedelemadó 7 Jövedelem, bevétel 8 Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek 10 Természetbeni juttatások 11 Adómentes juttatások 13 Adócsökkentő kiadások 14 Adótarifák és adókedvezmények 15 Adótarifák 15 Adókedvezmények 17 Adókedvezmények alacsony jövedelem esetén (negatív adó) 22 Hogyan számítja ki munkáltatója az Ön bér -adóját? 24 Általános tudnivalók 24 A lakóhely és a munkahely közötti utazás 25 A munkáltató adómentes juttatásai 26 Szolgálati utak 28 Munkáltatói nyugdíjpénztári járulékok 31 Egyéb illetmények 31 Pótlékok és bérpótlékok 34 Túlórák 35 Éjszakai munka és éj szakai túlórák pótlékai 35 Göngyölítés a munkáltató által 35 Mit nyújthat be az adóhivatalnál? 37 A jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások 37 A jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások ABC-je 39 Foglalkozási csoportok átalánya 50 Külön kiadások 52 Külön kiadások egyenként 55 Díjkedvezményezett jövőelőtakarékosság 60 Díjkedvezményes nyugdíj előtakarékosság 61 4

5 Tartalomjegyzék Rendkívüli terhek 62 Rendkívüli terhek tartásra jogosult személyek számára 64 Rendkívüli terhek önrésszel 65 Rendkívüli terhek önrész nélkül 67 Rendkívüli terhek fogyatékosság esetén 68 Rendkívüli terhek fogyatékos gyermekek esetén 71 Hivatalos igazolások, igazolás az áldozati státuszról 72 Az adóhivatali eljárás 74 A munkavállalói adókivetés (éves adóhátralék kiegyenlítése ill. adóelőleg többletbefizetésének visszatérítése) 74 A munkavállalói adókivetés olyan jövedelmekkel kapcsolatban, melyekből eddig nem vonták le a szja-t ill. külföldi munkából származó jövedelmekkel kapcsolatos adóbevallás 74 Több nyugdíj adóztatása 80 Határozat az adómentes összegről 80 Jelentés a személyi jövedelemadóról szóló törvény 109a. -a értelmében 81 Fellebbezés határozat ellen 83 Részletfizetés és halasztás 83 Fellebbezek 86 Kérvény halasztásra vagy részletfizetésre 87 L 1-es űrlap 88 Címszavak jegyzéke 92 Itt találja meg illetékes adóhivatalát 100 5

6 Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Személyes adókötelezettség Ki adóköteles Ausztriában? Korlátlanul adóköteles mindenki, aki Ausztriában ideiglenes vagy állandó lakhellyel rendelkezik. Ausztriában lakhellyel az a személy rendelkezik, kinek Ausztria területén olyan lakása van, melyet nyilvánvalóan hosszabb ideig használ lakásként ill. fog mint lakást használni. Nem szükséges, hogy ez a lakás legyen a fő lakhelye, viszont a személyes viszonyoknak megfelelően alkalmasnak kell lennie lakás céljára. Ahhoz, hogy lakhelyként minősüljön a lakás, nem kell folyamatosan, de legalább ismétlődő módon benne lakni. Állandó lakhellyel Ausztriában az rendelkezik, aki Ausztria területén nem csupán ideiglenesen tartózkodik (szabadságon, üzleti úton, látogatóként), hanem nyilvánvalóan hosszabb ideig tartózkodik itt ill. fog itt tartózkodni. Minden esetre hat hónap ausztriai tartózkodás után életbe lép a korlátlan adókötelezettség, mégpedig visszamenően. Az illető állampolgársága ez esetben nem mérvadó. A korlátlan adókötelezettség azt jelenti, hogy az adóhatóság alapvetően nyilvántartásba veszi az összes belföldi és külföldi jövedelmet. Korlátozott mértékben adókötelesek azon személyek, akiknek Ausztriában (pl. munkavállalói minőségben) vagy Ausztriából jövedelmük van, (pl. társadalombiztosítási rendszerből származó nyugdíj), viszont nem rendelkeznek Ausztriában sem ideiglenes, sem pedig állandó lakhellyel. A korlátozott mértékben adóköteles munkavállalók is kérvényezhetik a munkavállalói adóbevallást, és ennek keretében érvényesíthetik igényeiket a jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadásokkal valamint a belföldi különkiadásokkal kapcsolatban. Vegye viszont figyelembe, hogy a korlátozott mértékben adóköteles személyek adóbevallásakor az adókivetési alap euróval növekedik, ez az összeg nem hat ki a folyó bérelszámolásra. Erre azért kerül sor, mert az adómentes létminimumot alapvetőleg annak az államnak kell figyelembe vennie, melyben az adóalany lakhelye van. A tarifa szerinti eurós adómentes összeg alapján (l. 15. old.) minden korlátozott mértékben adóköteles személynek ezzel eurós alapjövedelme marad meg. 6

7 Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Azok az úniós állampolgárok vagy az Európai Gazdasági Térség állampolgárai, kiknek bár nincs Ausztriában lakhelyük, de fő jövedelmi forrásuk Ausztriában van (a jövedelmük 90%- ára itt tesznek szert, vagy a külföldi jövedelmük nem magasabb összesen eurónál), adókivetésükkor megkérvényezhetik a korlátlan adókötelességet. Ekkor a korlátlan adókötelesség ellenére csak az ausztriai jövedelmeik képezik az adó tárgyát. Az adóbevalláskor viszont nem kerül hozzászámításra a euró. Ezen kívül érvényesíthetik a személyes adócsökkentő összegeiket (egyedül keresők és gyermeküket egyedül nevelők adókedvezménye, tartásdíj adókedvezmény), valamint a rendkívüli terheket is. A kettős adózást elkerülő egyezmények megakadályozzák, hogy többször fizessünk adót ugyanazon jövedelem után, amennyiben több or szágban rendelkezünk lakhellyel vagy teszünk jövedelemre szert. Különleges elbánásban részesülnek azok a határon túl dolgozó személyek, tehát azok, kiknek lakhelyük Ausztriában van, és napközben Németországban, Olaszországban vagy Liechtensteinben dolgoznak és naponta ingáznak, ők kizárólag Ausztriában fizetnek adót. Igényelhetik a határon túl dolgozó személyek adókedvezményét. (l. 17. old.). További tudnivalókat azon munkavállalók számára, kiknek jövedelmeiből eddig nem vonták le a szja-t ill. kiknek külföldi munkából származó jövedelmei vannak, a 74. oldalon találhat. Vendégmunkások már az első Ausztriában töltött naptól korlátlanul adóköteles munkavállalónak számítanak, amennyiben legalább hat hónapra szóló munkaengedéllyel vagy legalább hat hónapos munkaszerződéssel rendelkeznek. Szezonmunkások rend szerint akkor korlátlanul adókötelesek, ha belföldi tartózkodásuk hat hónapnál tovább tart. Ez esetben a korlátlan adókötelesség az első naptól kezdődően áll fenn. A bér(szja)adó (munkáltató által levont személyi jövedelemadó) vagy jövedelemadó Mi a különbség a bér(szja-)adó és jövedelemadó között? Alapvetően kimondható: munkavállalók és nyugdíjasok munkáltató által levont személyi jövedelemadót fizetnek, önálló tevékenységet folytatók pedig jövedelemadót. A különb ség a két adó között csak a kivetési formájuk. Az adó díjszabása alapvetően ugyanolyan. Munkavállalók számára viszont fennállnak még járulékos adócsökkentő összegek, különleges adómentes összegek és az egyéb járandóságok megadóztatásának különleges 7

8 Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról feltételei. Minden munkáltató kötelessége, hogy a munkáltató által levont személyi jövedelemadót levonja és a következő hónap 15. napjáig befizesse az adóhivatalnak. A jövedelemadót kivetés útján kell fizetni. Ehhez adóbevallást kell benyújtani az adóhivatalba. E bevallás alapján számítják ki a jövedelemadót és határozat útján szabják ki az adófizetést. Az adókivetés kiterjed a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre is. Ennek kapcsán felszámítják a jövedelemadóra a munkáltató bérszámfejtése által levont személyi jövedelemadót. Ha csak nem önálló tevékenységből származó jövedelemről van szó, rend szerint akkor is figyelembe veszik az adómentes összegeket a jövedelemadó kivetésekor, és több munkáltatónál fennálló foglalkoztatás esetén. Lásd: A munkavállalói adókivetés, 74. old. Jövedelem, bevétel Mi után kell a munkáltató által levont személyi jövedelemadót vagy jövedelemadót fizetni? A jövedelemadó tárgya a jövedelem. Ez különböző jövedelemfajtákból tevődik össze. A jövedelemadóról szóló törvény felsorolja azokat a jövedelmi fajtákat, amelyekre kiterjed a jövedelemadó hatálya. Tehát csak azon jövedelemi fajták adókötelesek, melyeket a törvény felsorol. Így tehát a játék és lottónyeremény, a gyermekgondozási pénz például vagy az ápolási díj nem adóköteles. A jövedelemadóról szóló törvény a következő hét jövedelmfajtáról szól: 1. mező- és erdőgazdaságból származó jövedelmek 2. önálló tevékenységből származó jövedelmek 3. iparűzésből származó jövedelmek 4. nem önálló tevékenységből származó jövedelmek 5. tőkevagyonból származó jövedelmek 6. bérbe ill. haszonbérbeadásból származó jövedelmek 7. egyéb jövedelmek = jövedelmek összesített összege - külön kiadások - rendkívüli terhek = jövedelem (= adókivetési alap) Figyelem! Az 1-3 sz. jövedelemfajtákat üzemi jövedelmi fajtáknak vagy nyereségi jövedelmeknek nevezik. A 4-7 sz. jövedelemfajtákat pedig többlet jövedelmeknek vagy üzemen kívüli jövedelmi fajtáknak hívják. Mely jövedelemösszegnél kezdődik az adókötelezettség? 8

9 Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Minden korlátlanul adóköteles személy esetében adómentes az alapjövedelem (létminimum). Az adómentes alapjövedelem összege évente legalább munkavállalók számára * önálló vállalkozók számára * *) 900 x 38,33% (16. old.) = 345 mínusz munkabér adózásmentes része - 54 mínusz közlekedési adócsökkentés Ezen adómentes alapjövedelem eltérő összege a járulékos adóalapot csökkentő összegekre (pl. munkavállalói adókedvezményre, közlekedési és nyugdíjas adókedvezményre) vezethető vissza. Az adómentes alapjövedelemtől meg kell különböztetni a társadalombiztosítási joghoz tartozó csekélységi határt. Ennek összege 2008-ra 349,01 euró havonta, 2009-re pedig 357,74 euró, (ami kb eurónak, ill ,88 eurónak felel meg évente). A fenti pontok magyarázata: mező- és erdőgazdaságból származó jövedelme pl. mezőgazdászoknak vagy kertészeknek van önálló tevékenységből származó jövedelme pl. orvosoknak, ügyvédeknek, adótanácsadóknak, építészeknek vagy újságíróknak van, és azon társasági tagoknak, cégvezetőknek, akiknek részesedése tőketársaságokban (pl. kft-ben) több mint 25%-os. iparűzésből származó jövedelmek az ipari üzemekből (pl. kereskedelmi vállalatokból; asztalosműhelyből, fodrászatból) származnak. Jogi személyek (pl. a kft) nem jövedelemadót, hanem társasági adót fizetnek. nem önálló tevékenységből származó jövedelme munkavállalóknak és nyugdíjasoknak van. tőkevagyonból származó jövedelmek pl. takarékbetétek vagy értékpapírok kamatai valamint részvények és kft-részesedések osztalékai. Amennyiben ezeket a jövedelmeket az adóalany belföldön kapja, a jövedelemadót a hivatal tőkehozamadó formájában levonja és az adóalany eleget tett adófizetési kötelezettségének. bérbe ill. haszonbérbeadásból származó jövedelmekről akkor beszélünk, ha valaki lakást vagy házat ad bérbe. egyéb jövedelmek: - visszatérő járandóságok (pl. bizonyos életjáradékok) - magánvagyon elidegenítéséből származó jövedelmek bizonyos spekulációs határidőkön belül, ide tartozik a beruházási alapokból származó értéknövekmény is - magán jellegű tőkerészesedések elidegenítéséből származó jövedelmek 1%-os részesedéstől (pl. kft. 9

10 Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról részesedés eladása) - teljesítésekből származó jövedelmek (pl. alkalomszerű közvetítések jutalékai és magán jellegű tárgyak bérbeadásából származó jövedelmek) - és tisztségviselők díjai (közjogi testületek tisztségviselőinek a díjazása, amennyiben nem munkavállalók az illetők) Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek Melyek a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek? A következő illetmények alkotják a nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket: illetmények és vagyoni előnyök valamely fennálló vagy korábbi szolgálati viszonyból. Ide tartoznak a bérek és fizetések valamint a cégnyugdíjak, de a munkáltató természetbeni juttatásai is, de a csekély mértékű foglalkoztatottságból, és a szolgáltatási utalványból származó jövedelmek is. A szolgáltatási utalvány a postán és trafikokban kapható, ezzel lehet kifizetni az egyszerűbb háztartási jellegű munkákat magánháztartásokban (pl. takarítást, bébiszitter szolgáltatást, egyszerű segítségnyújtást a háztartásban, egyszerű kerti munkákat). Évközben a szolgáltatási utalványból származó jövedelmek adómentesek maradnak. A munkavállalói adókivetés keretében történő esetleges megadóztatásra csak akkor kerül sor, ha az évi összjövedelem euró nál magasabb. a törvényes társadalombiztosítás alapján kifizetett nyugdíjak. Ide tartoznak többek között a Munkavállalók, a Gazdászok, vagy az Ipari Gazdaság Nyugdíjbiztosító Intézete által fizetendő nyugdíjak. Önkéntes magasabb összegű biztosítással (munkaviszonyban álló személy önkéntes, a kötelezőnél magasabb összegű társadalombiztosítási járulékfizetése) együtt járó megemelt díjösszegeknek csak egy negyedét terheli adó. Táppénzek Nyugdíjpénztárakból származó illetmények. Illetmények és nyugdíjkifizetések, melyek a munkáltatói járulékra esnek, teljes egészükben a munkáltató által levont személyi jövedelemadókötelesek. A munkavállalói járulékra eső illetményeknek és nyugdíjfizetéseknek csak 25 %-a adóköteles. Díjkedvezményezett nyugdíjjárulékokból (l. 61. old.), díjkedvezményezett jövőbiztosítási intézkedésből (l. 49. old.), és a végkielégítést biztosító üzemi pénztárból származó nyugdíjak adómentesek. 10

11 Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Az illetéktörvény szerinti illetékek valamint a tartományi kormányzat vagy a szövetségi tartományi gyűlés tagjai, a polgármesterek, városi tanácsosok vagy községi tanácsosok illetékei. Figyelem! Általában a személyes szabadság nélküli, nem meghatározott időtartamra és munkára szóló munkaszerződésre vagy vállalkozói szerződésre a vállalati tevékenységből származó jövedelem esete érvényes. Tehát nem kerül sor a bér(szja-)adó levonásra. Ezen jövedelmek rendszerint önálló tevékenységből vagy ipari tevékenységből származnak. Sok esetben jelenteni kell a 109a. értelmében az adóhivatalnak, Mitteilung gemäß 109a EStG (81. old.). Mikor kell a nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket megadóztatni? A naptári év összes jövedelméből számítjuk ki a jövedelemadót. A jövedelmet (béreket, fizetéseket és nyugdíjakat) alapvetően abban a naptári évben számítjuk, amelyben a munkavállaló megkapta ezeket. A munkavállalói adóbevallás esetén (régen: éves adóhátralék kiegyenlítése ill. adóelőleg többletbefizetésének visszatérítése) a naptári évre eső jövedelem adóját újra kiszámítják. Amennyiben az adóalany nem kapott az egész naptári évben a munkáltató által levont személyi jövedelemadóköteles jövedelmeket, az éves kiszámítás rendszerint jóváírást eredményez számára. Ha az adóhátralék utólagos kifizetésére kerül sor, szíveskedjen az Adóhivatali eljárás c. fejezetet (74. oldal) figyelembe venni. Természetbeni juttatások Mit értünk természetbeni juttatásokon? A munkavállalót általában pénzzel fizetik ki. Emellett a fizetést (részben) természetbeni (dologi) juttatások formájában is teljesítheti a munkáltató. Ezeket a juttatásokat a fogyasztói hely középárfekvése szerint kell értékelni és ebben az összegben megadóztatni. A legtöbb természetbeni juttatásra, mint pl. a munkáltató személygépko csijának magán célra való használatára, Ausztriában egységes értékeket mondtak ki. A jövedelemadóról szóló törvény viszont bizonyos természetbeni juttatásokat kifejezetten mentesít az adó alól (pl. karácsonyi ajándékokat 186 euró összegéig, üzemi kirándulásokat 365 euró összegéig és a munkahelyi étkeztetést). Példák az adóköteles természetbeni juttatásokra: 11

12 Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Szolgálati gépkocsi Ha a munkavállaló céges gépkocsit használ magáncélra, a beszerzési költség 1,5%-át (forgalmi adóval együtt) kell havonta mint természetbeni juttatást felszámítani, legfeljebb 600 euró összegig. Magánhasználatnak számít a lakás és a munkahely között megtett út is. Amennyiben a cég tulajdonában lévő gépjárművet bizonyíthatóan nem használják évi átlagban havonta magáncélra 500 km-nél többre, a természetbeni juttatást az érték felének alapulvételével a beszerzési költség 0,75 százalékával, legfeljebb 300 euróval kell számítani. Gépkocsiparkoló vagy garázshely Ha a munkáltató a munkavállalónak munkaidőben gépkocsiparkolót vagy garázshelyet bocsát költségmentesen rendelkezésére, termé szetbeni juttatásként 14,53 euró ösz szeget kell havonta a bér(szja-)adó kivetési alapjához hozzászámítani. Csak akkor kell a fenti összeget hozzászámítani, ha a gépkocsipar koló vagy garázshely a parkoló helygazdálkodás által érintett területen ( kék zónában ) van. Havonta 14,53 euró munkavállalói költség hozzájárulástól a munkáltató számára nem kell természetbeni juttatást hozzászámítani. Munkáltatói kölcsön és fizetési előleg Fizetési előlegeknél és nem kamatoztatható vagy alacsony kamatozású munkáltatói kölcsön esetében euró értékig nem kell természetbeni juttatást fel számítani. Ha a fizetési előleg vagy a munkáltatói kölcsön összesen eurónál többet tesz ki, akkor a többletösszeg tekintetében a kamatmegtakarítást 3,5% százalékkal (vagy a 3,5%-ra hiányzó különbséggel) kell számítani. Szolgálati lakás Ha a munkavállaló költségmentes vagy leszállított árú szolgálati lakást kap, szintén adóköteles természetbeni juttatást vesz igénybe. A természetbeni juttatás alapvetően a lakás építési évéhez igazodik. Ha a munkáltató bérli a szolgálati lakást, a természetbeni juttatás a tényleges bér összege üzemköltségekkel együtt, ebből 25%-ot kell leszámítani. Incentive utazás A dolgozók motivációja érdekében nyújtott tanulmányút (incentive utazás) adóköteles természetbeni juttatást képez. Példák a nem adóköteles természetbeni juttatásokra: Laptop, személyi számítógép Amennyiben a munkavállaló számára rendelkezésre bocsátanak egy olyan laptopot vagy személyi számítógépet, melyet rendszeresen használ munkájával kapcsolatban, de magán célokra is használhatja, 12

13 Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról ez nem számít adóköteles természetbeni juttatásnak. (Mobil-)Telefon A munkavállalói (mobil-)telefon esetenkénti magánhasználata nem jelent adóköteles természetbeni juttatást. Adómentes juttatások Mely illetmények és juttatások után nem kell adót fizetni? A legfontosabb adómentes juttatások a következők: családi pótlék terhességi-gyermekágyi segély és ehhez hasonló illetmények a törvényes társadalombiztosítástól, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási segítség valamint gyermekgondozási támogatás. baleseti nyugdíjak ápolási díj és hozzájárulás a gondozási költségekhez borravalók A munkáltató bizonyos teljesítései is adómentesek (l. 26. old.): Mely adómentes teljesítések befolyásolhatják a jövedelmi adót? Fennállnak bizonyos jövedelempótlékok, melyek bár adómentesek, de az esetleges adókivetés esetében a további jövedelem adójára kihatnak. (Ez az úgy nevezett különleges progresszív adókivetés lehetőségeinek fenntartása.) A következő illetményekre terjed ki a különleges progresszív adókivetés lehetőségének a hatálya: munkanélküli segély vagy jövedelempótló támogatás, valamint a szövetségi közhivatalnokok áthidaló segélye, a katonai illetéktörvény szerinti bizonyos illetmények és a polgári szolgálatról szóló törvény szerinti bizonyos illetmények. Ha valaki egy adott naptári évben a fent nevezett adómentes jövedelempótlékokat és ezekhez még más adóköteles jövedelmet élvez (pl. fizetés, nyugdíj), úgy ezeket a jövedelmeket a teljes progresszív adó kiszámításához olymódon kell névlegesen kiszámítani, mintha ezeket az adóalany a jövedelempótlékok kézhezvétele idejében is (tovább)kapta volna. Ebből a névleges összjövedelemből kell a következőkben az átlagolt adókulcsot kiszámítani. Ezzel az átlag adókulccsal adóztatjuk meg a ténylegesen adóköteles jövedelmet tehát a fizetést, a nyugdíjat, vagy más adóköteles folyamatos jövedelmeket. Az adó viszont nem lehet nagyobb, mint az az adóösszeg, amely akkor keletkezne, ha a jövedelmet és a jövedelempótlékokat együtt adóztatnánk meg. 13

14 Általános tudnivalók a bér(szja-) és jövedelemadóról Adócsökkentő kiadások Mely kiadások csökkentik az adóköteles jövedelmet? Vannak olyan kiadások, melyek csökkentik az adóköteles jövedelmet. Ide tartoznak azok a kiadások, melyek közvetlenül összefüggenek a bevételekkel. Ezeket üzemi kiadások néven kell az üzemi jövedelmi fajtáknál (mezőgazdasági és erdőgazdasági, szabadfoglalkozású vagy ipari jövedelmeknél) vagy jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások néven a többi jövedelmi fajtánál levonni. A nem adóköteles jövedelmekkel közvetlen összefüggő kiadásokat nem szabad levonni. További kiadások, melyek az adókö teles jövedelmet csökkentik, de a jövedelemszerzéssel nem függenek össze, külön kiadások és (l. 52. old.) rendkívüli terhek (l. 62. old.). 14

15 Adótarifák és adókedvezmények Adótarifák és adókedvezmények Adótarifák Mennyit tesz ki a bér(szja-)adó vagy a jövedelemadó? Az adóköteles jövedelem adóját a jövedelemadó adótarifája alapján számítják ki. Az adóhivatal az évi euróig terjedő jövedelmet mindenképpen adómentesnek tekinti. A magasabb jövedelmek számára három adósáv áll rendelkezésre, ezekhez egyszerű számítási képleteket mellékeltünk. Amennyiben az adóalany jogosult adócsökkentő öszszegek alkalmazására, ezeket csak le kell vonni az eredményből. Milyen adókedvezmények vannak? Az 1988-as jövedelemadóról szóló törvényben (német rövidítése EStG) a következő adókedvezmények szerepelnek: egyedül keresők és gyermeküket egyedül nevelők adókedvezménye*) egyedül nevelők adókedvezménye*) gyermektartás után járó adókedvezmény gyermek után járó jövedelemadó kedvezmény több gyermek után járó pótlék 364 /év (alapösszeg) 494 /év (egy gyermek esetén) 25,50-50,90 -ig havonta és gyermekenként 50,90 havonta és gyermekenként 36,40 /hó a 3. gyermektől *) az egyedül keresők és gyermeküket egyedül nevelők adókedvezményénél (364 euró alapöszszeg) lépcsőzetes gyermekpótlékot vezettünk be: az első gyermek számára 130 a második gyermek számára 175 a harmadik és minden további gyermek számára 220 munkavállalói adókedvezmény (vagy határon túl dolgozók adókedvezménye) utazási költségekhez kapcsolódó adókedvezmény nyugdíjasok adókedvezménye 54 /év 291 /év 400 -ig/ év Gyermekes egyedül keresőknek és egyedül nevelőknek tehát évente a következő adókedvezmények járnak: egy gyermekkel 494 két gyermekkel 669 három gyermekkel

16 Adótarifák és adókedvezmények Hogyan számíthatja ki adóját önállóan 2008-ra? Az évi jövedelme összege szerint kell a következő tarifákat alkalmazni: jövedelemadó tarifa jövedelem jövedelemadó (adókedvezmények előtt) átlag adókulcs legmagasabb adókulcs* ig 0 0% (jövedelem ) x ,333% % (jövedelem ) x ,596% ,5% felett (jövedelem ) x 0,5 50% *) A legmagasabb adókulcs kimutatja, hogy járulékos jövedelmek megszerzése esetén milyen adóztatásra számíthat a mindenkori adósávjában. A 2004-ig beszámítandó általános adócsökkentő összeget ebbe az adótarifába már bevettük. Ezt tehát nem kell már külön kiszámítani és levonni. Önnek már csak az Ön számára érvényes adócsökkentő összegeket kell levonni (Figyelem: a munkavállalói és közlekedési adókedvezményt vagy a nyugdíjasok adókedvezményét is)! Nyugdíjasoknak, akik évente eu ró és euró közötti mega dóz tatandó nyugdíjjal rendelkeznek, figyelembe kell venniük a nyugdíjasok adókedvezményénél a fokozatosan ható szabályozást. Példa: évi kereset esetén a 2008-as év jövedelemadója egy gyermekes egyedül nevelő munkavállaló számára a következőképpen alakul: ( ) x = 4.216,67 - munkavállalói adókedvezmény 54,00 - közlekedési adókedvezmény 291,00 - egyedül nevelők adókedvezménye, a gyermekpótlékot beleszámítva 494,00 jövedelemadója ,67 16

17 Adótarifák és adókedvezmények Adókedvezmények Munkavállalói adókedvezmény Összege: 54 euró évente Igényelhetik: Aktív munkavállalók Tudnivalók: A munkavállalói adókedvezményt a munkáltató automatikusan figyelembe veszi. Határon túl dolgozó személyek adóbevalláskor a munkavállalói adókedvezmény hel yett igényelhetik a határon túl dolgozó személyek adókedvezményét, melynek összege megfelel az előzőnek. Amenynyiben fennáll az igény munkavállalói adókedvezményre, csekély jövedelem esetén negatív adóként 110 euró összegig kifizethető (l. 22. old.) ban és 2009-ben a negatív adó a határon túl dolgozó személyek számára évente akár 240 euróra is rúghat (l. 23. old.) Utazási költségekhez kapcsolódó adókedvezmény Összege: 291 euró évente Igényelhetik: Aktív, munkabéradóköteles munkavállalók Tudnivalók: Az utazási költségekhez kapcsolódó adókedvezményt a munkáltató automatikusan figyelembe veszi. Határon túl dolgozó személyek esetében csak az adókivetéskor vonják le. Átalányosan megváltja ezáltal a lakás és munkahely közti utazások ráfordítását. Azon munkavállalók, kik munkahelyüktől távolabb laknak, vagy akik számára lehetetlen tömegközlekedési eszköz igénybevétele vagy akiktől ez nem elvárható, ehhez még járulékosan igényelhetik bizonyos feltételek meg léte esetén a jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadás fejében az ingázó átalányt (l. 25. old.). Nyugdíjasok adókedvezménye Összege: 400 -ig évente Igényelhetik: Nyugdíjasok Tudnivalók: A nyugdíjasok adókedvezményét a nyugdíjkifizető intézet automatikusan figyelembe veszi euró évi nyugdíjilletményig 400 eurót tesz ki euró és euró közötti nyugdíjilletmény esetében fokozatosan ható szabá lyozás lép életbe a nyugdíjasok adókedvezményével kapcsolatban. Magasabb nyugdíjilletmény esetében nem jár a nyugdíjasok adókedvezménye. Figyelem! A nyugdíjasok adókedvezménye a fokozatos hatás zónájában a következőképpen alakul: ( as nyugdíj) x 5% bruttó nyugdíj - kötelező tb-fizetések - külön kiadások - rendkívüli terhek nyugdíjjövedelem 2008-ra 17

18 Adótarifák és adókedvezmények Figyelem! Nem lehet egyszerre nyugdíjas adókedvezményt és közlekedési és munkavállalói adókedvezményt érvényesíteni. Egyedül keresők és gyermeküket egyedül nevelők adókedvezménye Összege: 364 euró évente (az egyedül keresők adókedvezményének alapöszszege gyermekek nélkül). Ha valaki egy vagy több gyermekért legalább hét hónapig családi pótlékot kapott, számára lépcsőzetes gyermekpótlék lép életbe: egyedül kereső/ egyedül nevelő 1 gyermekkel 2 gyermekkel 3 gyermekkel gyermekpótlék gyermekenként 130 (1. gyermek) 130 (1. gyermek) (2. gyermek) 130 (1. gyermek) (2. gyermek) (3. gyermek*) adócsökkentő összeg gyermekpótlék beszámítva *) A 220 euró minden további gyermekre is érvényes Amennyiben az adófizető gyermekpótlékra jogosult, ezen összegeket (tehát legalább 494 eurót) mint negatív adót kifizettetheti. Igényelhetik: Egyedül keresők és gyermeküket egyedül nevelők Tudnivalók: Egyedül kereső az a személy, - aki a naptári évben hat hónapnál hosszabb ideig házas családi állapotú és korlátlanul adóköteles házastársától nem él állandóan külön, vagy - aki a naptári évben hat hónapnál hosszabb ideig korlátlan adóköteles élettárssal él házassághoz hasonló közösségben, miközben kettejük egyike legalább egy gyermekért részesül a gyermekek adókedvezményében. Egyik esetben sem szabad a (házas-) társ jövedelmének bizonyos határokat meghaladnia. Az egyedül keresők adókedvezményében viszont mindig csak egy fél részesedhet. Ha mindkét fél (pl. egyetemista pár esetében gyermekkel) eleget tesz a feltételeknek, akkor a nagyobb jövedelmű fél részesedik az egyedül kereső kedvezményben. Ha mindkét fél jövedelme egyenlő ill. ha nincs jövedelmük, akkor a nőt illeti az adókedvezmény, kivéve, ha a férfi vezeti túlnyomó részben a háztartást. Gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő az a személy, - aki a naptári évben hat hónapnál hosszabb ideig nem él házasságban 18

19 Adótarifák és adókedvezmények vagy házassághoz hasonló közösségben és - legalább egy gyermekért részesül a gyermekek adókedvezményében. Mennyi jövedelme lehet a (házas-)társnak, hogy érvényesíthesse az egyedül keresők adókedvezményét? A (gyermek/ek nélküli) házastársnak legfeljebb euró jövedelme lehet évente. Házasságban vagy házassághoz hasonló közösségben legalább egy gyermekkel a (házas-)társnak legfeljebb euró jövedelme lehet évente. Hogyan számíthatjuk ki a (házas-)társ jövedelmének határát? Mérvadó az adóköteles jövedelem az egyéb illetményekkel együtt, mint pl. a 13./14. havi bér, amennyiben ez túllépi a 620 eurós adómentes összeget vagy a eurós évi adómentességi határt, valamint a végkielégítések vagy nyugdíjkielégítések. Ez azt jelenti, hogy a határokat úgy számítjuk ki, hogy a bruttó jövedelemből még levonjuk a következő összegeket: társadalombiztosítási járulékokat az érdekképviseleteknek önkéntes tagságért befizetett tagsági díjakat (pl. szakszervezeti díj) ingázók átalányát egyéb, a jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadásokat (aktív munkavállalók esetében legalább a 132 euró átalány) adómentes túlórákat, vasár- és ünnepnapi pótlékokat (munkaszüneti napon végzett munkáért járó bérpótlék) és éjszakai pótlékokat, továbbá az adómentes szenny-, nehézségi- és veszélyességi pótlékokat Több jövedelem esetén a jövedelmek összesített összege mérvadó. A családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermekellátási segély, munkanélküli- és jövedelempótló támogatás valamint az eltartási fizetések vonatkozásában a következők mérvadóak: Mint a legtöbb más adómentes jövedelmet, ezeket sem kell a jövedelemhatárok számára figyelembe venni. Ezzel szemben a (házas-)társ tőke vagyonból származó jövedelmét (pl. kamatokat, részvényosztalékokat) fi gyelembe kell venni, akkor is, ha az után már adózott. Ezen kívül az adómentes terhességi-gyermekágyi se gélyt be kell vonni a jövedelemhatárba, ugyanúgy a külföldi létesítményen végzett kétkezi munkából, fejlődő or szágokban teljesített szolgálatból, valamint más, államközi (a kettős adózással kapcsolatos egyezmény) vagy nemzetközi közjogi (például UNIDO, IAEO) megállapodások alapján adómentes, külföldről származó fizetéseket. 19

20 Adótarifák és adókedvezmények Példa: A jövedelemhatár kiszámítása (adóköteles személy gyermekkel) bruttó illetmény folyó illetményekkel kapcsolatos társadalombiztosítás befizetések jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadás egyéb illetmények az adómentességi határon belül (bezárólag tb.) nem önálló tevék enység ből származó jövedelem Ha még kifizettek volna egy összegű végkielégítést, akkor ezzel a jövedelem a mérvadó eurós jövedelemhatárt meghaladta volna. Hogyan számítjuk ki a határösszeget házasság, válás vagy a (házas-)társ halála esetén? A határösszeg kiszámításakor mindig az egész év jövedelméből kell kiindulni. Ha a naptári év folyamán há zasságra vagy házassághoz hasonló közösségre kerül sor, a (házas-)társ jövedelmét be kell vonni a határösszeg kiszámításába, mind a házasságkötés előtti időből, mind a házasságkötés utáni időből. Ugyanúgy be kell vonni válás esetén a korábbi (házas-)társ jövedelmét, és a megkapott özvegyi nyugdíjat a (házas-)társ halála után. Hogyan érvényesítjük az egyedül kereső ill. gyermekét egyedül nevelő tételt? A naptári év folyamán a munkáltató vagy a nyugdíjkifizető intézet az Ön a munkáltató felé tett nyilatkozata alapján (E 30 sz. űrlap) figyelembe veheti az egyedül kereső ill. gyermekeit egyedül nevelő kedvezményt. Ha Önnek egyszerre több szolgálati jogviszonya van, csak egy munkáltatónál adhatja le a nyilatkozatot. Amennyiben az év közben megszűnnek a jogosultsági feltételek (pl. ha a (házas-)társ jövedelme túllépi a mérvadó határokat, vagy pl. megszűnik a házastársi viszony), egy hónapon belül jelentenie kell a munkáltatójának ill. a nyugdíjfolyósító intézetének (az E 30 sz. nyomtatvány segítségével). Ezen kívül az év elmúltával nyilatkozatot kell tennie az adóhivatalnál a munkavállalói adóbevallással kapcsolatban. A naptári év elmúltával utólagosan érvényesítheti az adóhivatalnál a munkavállalói adóbevallás keretén belül az egyedül kereső ill. gyermekeit egyedül nevelő kedvezményt. Amennyiben nincsen adóköteles jövedeme, a leírható összeget az E 5-ös űrlap segéitségével érvényesítheti. 20