Reprezentáció 1. MEGISMERÉS ÉS REPREZENTÁCIÓ. 2011.09.19. Fehér Márta Kutrovátz Gábor Láng Benedek Paksi Dániel Zemplén Gábor



Hasonló dokumentumok
Tuesday, 22 November 11

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

Klinikai nyelvészet. Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika

III. Az állati kommunikáció

- megnyilatkozás értelmezéséhez kell: 1. a világ ismerete pl.: vág 2. kommunikációs ismeret pl.: udvariasság - a beszédhelyzet szerepe pl.

Fogalom- és tárgymutató

Elsőrendű logika. Mesterséges intelligencia március 28.

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék

Bevezetés a kommunikációelméletbe 4.

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Az informatika logikai alapjai

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY

Milyen tudományokra támaszkodik?

Nyelv és zene az evolúció tükrében. Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA)

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

2). Az embert mint kulturális konstrukciót az archaikus közösségek társas viszonyaihoz való alkalmazkodottság jellemzi

VIII. Szervezeti kommunikáció

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

GONDOLKODÁS ÉS NYELV

Kollektív reprezentációk

Vizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október

Társalgási (magánéleti) stílus

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

A SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA?

Állatjólét 2. Emberszabásúak és delfinek Lehet-e a szenvedés intelligencia függő?

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

Humánetológia X. Kulturális evolúció, globalizáció és a vég

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Humánetológia. A főemlősök összehasonlító etológiája: Kognició. Miklósi Ádám ELTE BI Etológia Tanszék

Bevezetés a nyelvtudományba

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

Knoch László: Információelmélet LOGIKA

ETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter

Látás, nyelv,emlékezet

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36

GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

Kogníció, koncepciók, modellek

Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, Created by Neevia Personal Converter trial version

Méréselmélet MI BSc 1

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

VII. Keretalapú ismeretábrázolás

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás

Átlag (standard hiba)

A matematikai logika alapjai


TÁMOP / Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

A nyelvtudomány rövid története: ókor

ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. A matematikai logika alapfogalmai. 2. A matematikai logika műveletei

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete

A spontán beszéd kísérőjelenségei

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc

Tájékoztató óra. A pszichológia evolúció nélkül. LEHETSÉGES REFERÁTUM : Kimura: Férfi agy női agy Referáló 1: Varga Veronika

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Matematikai logika NULLADRENDŰ LOGIKA

A kommunikáció kognitív megközelítése

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció

A pszichológia mint foglalkozás

Az emberi információfeldolgozás modellje. Az emberi információfeldolgozás modellje. Alakészlelés. Más emberek észlelése.

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Olvasás-szövegértés fejlesztése. Ötletek saját gyakorlatból, az OFI újgenerációs olvasókönyvéhez kapcsolódva (1.osztály)

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai

..::Kiberkultúra::..

A matematika nyelvéről bevezetés

A deixis megjelenési formái a prozódiában

Bevezetés a. Takács Judit.

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok november 4.

2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály

Átírás:

Fehér Márta Kutrovátz Gábor Láng Benedek Paksi Dániel Zemplén Gábor 1. Megismerés és reprezentáció. Gondolkodás és nyelv, a nyelvi reprezentáció. Mentális kép, mentális térkép, séma, forgatókönyv. 2. Kultúra és civilizáció. A reprezentációk sokfélesége. Analóg szimbolikus. Játszmák, beszédaktusok, homlokzat. 3. Hatalom és szimbólum. Jó és rossz. Figyelem és fegyelem. Panoptikum és cctv. Stressz és disztressz. 4. Tanulás és tudás. Fejlődés, visszafejlődés és cirkularitás. Morfológia és struktúra. 5. Egészség és betegség. Énreprezentáció és önreprezentáció. Testkép emberkép társadalomkép. 6. Észlelés és értelmezés. Érzékelés, észlelés, felismerés, top down, bottom up feldolgozás, leképezés és konstrukció. Az érzéki modalitások reprezentatív funkciói. 7. Gondolkodás, reprezentáció és intencionalitás. Tudományos reprezentációk. 8. Tévedés, igazolás, megalapozás, koherencia, holizmus. Tudományos modellalkotás céljai, objektumai és módszerei. Mérés és kísérlet szerepe a tudományos reprezentációban. 9. Bűn és boldogság. Cél és érték. Állapot és pillanat. A szubkultúrák nyelvi, viselkedési, öltözködési reprezentációi. A kulturális különbségek reprezentációs funkciói. A szociális reprezentáció típusai. 10. A művészeti reprezentáció típusai. Művészet, szórakozás, munka. Feladatok, vágyak és kielégülés. 11. Vallás, hit, élmény. Szakértőiség és reprezentáció. Episztémikus függés, tudástranszfer és popularizáció. Reprezentáció terjedési modellek, mémek és epidemiológia. Jelentésváltozás, inkommenzurabilitás. Értés és értékelés. 12. Sokszínűség és egyediség. Egyéni és közösségi reprezentációk. Kocsi Olga: A fejemben már boldogan élünk Gondolkodás és nyelv, a nyelvi reprezentáció. 1. MEGISMERÉS ÉS REPREZENTÁCIÓ. Reprezentáció 1

Mi a reprezentáció? Miért tud valami valamit reprezentálni? Nagyiványi Márton, Bazsinka István, Pákozd Gergely: Wunderland Mi a ~ köze a valósághoz? Széplaki Imre: Otthon, édes otthon Szelektív hasonlóság. Ez egy mezítlábas ember, aki hasonlít Obamához? http://www.toonpool.com/cartoons/o bama%20s%20new%20shoes_28885#i mg9 Hasonlóság? Tóth Györgyi: S 2

Van hamis reprezentáció? http://csdesignsstudio.com/murals.html Aszimmetria A várakozásokat ~ja a hegy. De a hegyet nem ~ják várakozások http://blogs.phoenixnewtimes.com/va lleyfever/2009/03/the_plot_thickensfo llowing_our.php Szelektív hasonlóság. Ha A ~ja B t, akkor? Hasonlít?? Nem hasonlít? Pablo Picasso, 1931 A reprezentálja B t, mint C t (D számára, aki E közösségben szocializálódott) Magyar Balázs Szigeti Bernadett: Nekem Ez A 3

MIT JELENT A REPREZENTÁCIÓ megjelenít felidéz áll valami helyett, képvisel 1.def. A repr. B t hasonlóság: szelektív, torzító, mit jelentene a teljes hasonlóság: Picasso nem hasonlóság: avatar, matematikai, térkép, műszeres (lokátor, radar) karikatúra hamis/téves reprez. színészi játék aszimmetria: ha A r B, akkor nem B r A. A repr. B t mint C t. radar, fénykép: tudományos, kulturális (ausztrál bennszülöttek) Interpretáció konvenció : virágcsokor A r B mint C t, D számára, E társ./kultúrában F időben. R(a,b,c,s,e,f) A reprezentáció aszimmetrikus többváltozós reláció Kontextus függő Konvencionális Funkcionális intencionális Megismerés Gondolkodás és nyelv, a nyelvi reprezentáció Kertész fóliák? Nyelvi gondolkodás Nyelvkeletkezési elméletek Fodor gondolat nyelve Nyelvi reprezentáció ET 5 hang. Asszociációk, metafora, kognitív architektúrák Nyelv, elme, tapasztalás Nem nyelvi (többféle) Mentális kép, mentális térkép, Séma, forgatókönyv. Kondicionálás 4

2. Mik a közös alapok? Biológiai lény Mennyiben állat az ember (etológia, humánetológia) Mennyiben nem, hogyan jutott ide (Donald) Állati kultúrából kiemelkedő emberi kultúra Fejlődési lépcsők 2.1 Filogenetikus (Donald, Dunbar) 2.2 Ontogenetikus (Tommasello) A differentia specifica? A nyelv??? Miről tudunk sokat? Angolszász felnőttekről Számítógépekről Néhány elhíresült (reprodulkálhatatlan?) majomkísérletről Boncolt agyakról Újabban Gyermek és csecsemők vizsgálata Működő agy anyagcseréje Klinikai példák Részleges agykárosodások, epilepsziás rohamok, stb. 1861 Broca afáziás tünetek: egy kéregrész 1874 Wernicke másik afázia??? Agyféltekei lateralizáció milyen fontos? 1980 János testvér epilepsziás rohamok Nyelvi feldolgozás nincs (nem olvas, beszél), de tudatánál van, emberi módon működik Gesztikulálni tud, tudja hol vannak információk (régen a siketek is így éltek?) 5

Darwin elmélete 1871 Az ember származása http://www.infidels.org/library/historical/charles_dar win/descent_of_man/index.shtml Az állati intelligenciáról, koncentrálásról, szerszámhasználatról, társas kötelékről, stb. Kommunikáció fejlődése Hangmoduláció, hangutánzás más fajoknál Szimbolikus reprezentáció megjelenése a nyelv előtt, nem nyelv alapú kommunikáció Vokalizáció kezdetleges ének (prozódia a fonetika előtt) így van értelme a nyelv későbbi megj. is. Tagolt nyelv megjelenése későn Anatómiai és kulturális változások II. Enkefalizációs ( agyasodás ) folyamat EQ - enkefalizációs quotiens egy faj várt agymérete és a valódi agymétere közti arányszám(emlősátlaghoz) (agy-test arány függvényében) Átlagos emlős 1EQ, csimpánz 2.6EQ, Homo erectus 5.5 EQ, ember 6.9EQ Enkefalizációs hipotézis: relatív agyméret ember kognitív képességei, agy alterületeinek növekedése De: intelligenciaformák különbözősége, ahol az agy/test arány egyenlő (kutya-félmajmok; neandervölgyi-modern ember) Anatómiai és kulturális változások I. Mi játszik központi szerepet a gondolkodás és a nyelv megjelenésében? Két lábon járás, kifinomult hangképző apparátus, nagyagy önmagukban nem Mi késztette a két lábon járásra?? Fák biztonságának elhagyása, energetikai szempont, eszközhasználat sem túlélési stratégia változása, társas stabilitás Tyúk-tojás probléma: 1. a beszédhez hangképző szervek kellenek 2. ha (még) nincs beszéd, a beszédkésséget lehetővé biológiai mutációk nem lesznek adaptívak 3. akkor mégis hogyan alakultak ki a hangképző szervek? 6

1. A csoportélettel kapcsolatos viselkedési formák A csoportviselkedés összehangolása Szociális vonzódás, zárt csoportok Csökkent és szabályozott belső agresszió Idegengyűlölet Táplálékmegosztás Több funkciójú szexualitás Szülői gondoskodás Csoporthűség Az emóciók szinkronizációja: empátia Viselkedési szinkronizáció: imitáció, másolás, tanítás, fegyelmezés; szabálykövetés Érzelmi és viselkedési szinkronizáció: ritmus, ének, zene, tánc, rítus A rendszerszervező tulajdonság Közös hiedelmek Közös akciók Közös konstrukciók Önfeláldozás A konstrukció képessége Mímelés Nyelvhasználat Virtuális realitás (absztrakciós készség) Tárgyak használata és készítése Megszaladási jelenségek A megszaladás biológiai, evolúciós jelenség, akkor fordul elő, ha valamilyen szelekciós hatás egy tulajdonságot optimális paraméterein túl, minden korlát nélkül változtat, növel. (időnként egy faj kihalásához is vezethet!!!) Erre példa a pávakakasok farktollazata. A színes, hatalmas tollazatot a nőstények preferálták, de a ragadozókkal szemben hátrányt jelent. Mégis, ha egy díszes egyed életben marad, akkor az sok nőstény kegyeit nyerheti el, és utódai tovább örökítik a feltűnő díszítményt. Az emberek esetében is megfigyelhetők megszaladási jelenségek (pl. töménytelen mennyisében fogyaszthatunk cukrot, csokit, drogokat, vehetünk a szükségesnél nagyobb autót, stb.). A mai társadalmakban gondot jelent a hatalom megszaladása. A civilizáció előtti ember esetében a státusz, a rangsor a kultúra szerves része volt. A kis csoportok terjedelme magától korlátozta az elnyerhető hatalom mértékét. A modern társadalmak számtalan hatalmi pozíciót hoztak létre, de ezek tényleges hatalma minimális. A hatalomvágynak nincs biológiai értelemben vett felső határa. Konstrukciós képesség Az ember legbonyolultabb, legátfogóbb, legmeghatározóbb tulajdonsága az élete minden területén megnyilvánuló konstrukciós képessége. Egy mesterséges, csinált világban élünk (pl. táplálékunk jó része már fel sem ismerhető), melyben a tárgyak, a nyelv, a gondolkodás és a szabályrendszerek szétválaszthatatlan rendszert képeznek. Szociális életünk is mesterséges konstrukciókban zajlik: - politikai vezetőinket személyesen nem is ismerjük - gyermekeink iskolákban nevelkednek - az ideakonstrukciók előállításának képessége óriási ugrást hozott az ember evolúciójában, ezáltal egy teljesen újfajta környezetmodellhez jutott. 7

Donald hipotézise Fontos adaptációk sorozata vezetett a modern elme kialakulásához (és nem egy db. adaptáció!!) A régebbi meghaladott modulok nem tűntek el, hanem továbbra is (többé kevésbé) háttérbe húzódott részei a modern elmének pl. haragunkban a fogunkat vicsorítjuk, jajgatunk fájdalmunkban az epizodikus, mimetikus és mitikus kultúra olyan széles, összefoglaló fogalmak, melyek az egyéni elme uralkodó kognitív minőségét fejezik ki a társadalomhoz viszonyítva Epizodikus kultúra I. Epizodikus emlékezet: az élet sajátos idő-tér-hellyel rendelkező eseményeinek (epizódjainak) emlékezete Pl.:madár- táplálék elrejtés Procedurális emlékezet: tanult tevékenységi minták emlékezeti komponense, általánosságokat raktároz Pl.:madár - dalok Emberszabásúak kognitív kultúrája: az epizodikus kultúra Életüket a jelenben élik, konkrét epizódok sorozataként DE!: emlékezetrendszerüknek nincs szemantikai struktúrája! Epizodikus kultúra II. Fejlett procedurális emlékezet mint általában emlősöknél, madaraknál ősi, fejletlenebb formában már egész primitív élőlényeknek is birtokolják Fejlett epizodikus emlékezet újabb típusú emlékezet pl. vizuális vizuális környezet újra-felismerése, de nem reprezentációja fejlett kognitív képességek, társas viselkedés, én azonosítás, gesztus nyelv képesek megtanulni egy szimbólumkészletet, de nem őlk találták fel, természetes környezetben pedig nincs méhek kb. 20, csimpánzok kb. 35 szimbolikus jelet használnak Mimetikus kultúra szemantikai struktúra Homo erectus a procedurális és az epizodikus emlékezeti modul adaptív összekapcsolódása Mimetikus készség(mimézis) utánzás a tudatos, önmaga által kezdeményezett reprezentációs tevékenység létrehozására (rituális tánc, pantomim, most mutasd meg ) beszélt nyelv nélküli nyelv lassú, többértelmű, korlátozott, de szemantikusai struktúrájával áttörést jelent az epizodikus kultúrához képest DE!: nincs szimbolikus reprezentáció 8

Mimetikus kultúra II. Közös konceptuális tér elszemélytelenedett dominanciakövetés szorosabb társadalmi struktúra közös rituálék, társas aktusok utánzásos tanulás, primitív, de kumulatív technológia tűz adaptívvá válnak a hangképző szervek kialakulásához vezető biológiai mutációk Mitikus kultúra I. beszélt nyelv Homo sapiens sapiens az audotorikus csatorna, az epizodikus emlékezet és a mimetikus vezérlő modul adaptív összekapcsolódása szimbolikus újítás: lexikon mint új, kibővült (biológiai) emlékezettár létrejötte fonológiai kódolás, artikuláció a nyelv sajátos alkalmazásokra készült sajátos rendszer, nem általános célú eszköz, szelekciós nyomásra fejlődött Mitikus kultúra II. Legfőbb jellemzői: a mimetikus kultúra szétszórt, konkrét repertoárja az integráló mítosz kormányzása alá kerül A nyelv így a mentális modelláló folyamat tudatos, akarati manipulációjának sokkal fejlettebb eszközét adja. Mitikus narratíva: az emberi élet egész forgatókönyve a mítoszból nyer jelentőséget A mítosz a mai posztindrusztriális kultúrákban is irányítja a kollektív tudatot (a szoc. értékek világában)! 9

Képszerű reprezentációk szobrok, festmények megjelenése barlang = szertartási központ termékenység + vadászat Ékírásjegyek hagyomány által a fogalomhoz rendelt képek üzleti nyilvántartás (Uruk városa) 2 dimenziós számolási rendszer (agyagedény) rébuszrendszer vizuális képmást használ hangok kiváltására számolási egységek(10,60,100) 1000 év után szótagírás (Úr városa) később szavak beszélt sorrendjét utánozták írás elit készség összetettség Vizuografikus újítás Hieroglifák és ideogrammák Egyiptom (bármilyen nyelvi üzenetet tudott) csak mássalhangzók jelek és ragok maja írás rajzból lett írás Rosette-i kő(1799.) kínai ideogrammák» (1 jel=1 fogalom v szó) Fonetikus ABC kísérletezés eredménye (α) régi rendszerek használata alfabetikus elv (kizárja a logogramot és a vizuális jeleket) Teoretikus kultúra I. kb. i. e. 3000 től Az audotorikus és vizuális csatornák adaptív összekapcsolódása Külső memóriatár létrejötte ez az első olyan kognitív újítás, amely nem az emberi természet adottsága, hanem inkább szimbolikus és technikai újítás kognitív szimbiózis Megváltozik a biológiai emlékezettár és a munkamemória szerepe Teoretikus kultúra II. a külső memóriatár lehetővé tette, hogy egy ismétlődő, interaktív, gondolkodási folyamat saját termékein fusson újra és újra; és ami még fontosabb, maga a gondolkodási folyamat nagyrészt külsővé tehető és intézményesíthető csoportok csoportjainak kialakulása, azaz városok, fejlett, összetett társadalmak és civilizációk létrejötte magas fokú társadalmi munkamegosztás írott törvények, jog, pénz, kereskedelem Teoretikus kultúra III. A tananyag fókusza a beszédről az írásra vándorolt, az átfogó narratív struktúrákból a nyelvtanba, logikába és a következtetésekbe ágyazott gondolkodási folyamatokba. retorika, logika, grammatika, matematika majd csillagászat, filozófia, tudomány létrejötte 10

A nyelv - valamikor az evolúció során a mimetikus kultúrákban megjelent a beszéd és a nyelv - a beszélt nyelv az ember vokalizációján alapszik, az ember kb. 200 fonéma kiejtésére képes, de ebből az egyes nyelvek csak 20-40 tagú csoportokat használnak. A csecsemők még valamennyi fonémát képesek helyesen kiejteni (gügyögés), idővel azonban az anyanyelvtől idegen fonémák lekopnak. - a nyelv teszi számunkra lehetővé, hogy egy dolgot, jelenséget egészen apró elemekre bontsunk, új állításokat, leírásokat rakjunk össze. - hatalmas az előrelépés a tanulás terén is a nyelv segítségével, hiszen akkora tudásanyag szerezhető meg ezáltal, amire önállóan talán több ezer év alatt sem tehetnénk szert, ha saját tapasztalatainkra lennénk utalva. - az emberi csoportok tevékenységét irányító szabályok nagy része kizárólag a nyelvi modellek segítségével fogalmazhatók meg. A gesztus Emblematikus gesztusok (nyelvtől függetlenek) OKÉjel Nyelvi gesztikuláció afáziánál elveszhet, mondathatárokhoz kötődik Ikonix (dobozról beszél, kezét kinyújtja) Metaforix (kiveszi fejünkből a tudást) Intések (arra futott) Nem biztos, hogy mindez megelőzte a nyelvet David McNeill (kötődik a beszédhez) Szokatlan(?) új magyarázatok Dunbar: az enkelafizációt nem Szerszámkészítés Környezet térbeli leképezése Hanem a társas csoport méretének növekedése okozza Changeux: agyhasználat kulturálisan specifikus a kultúra hatására az agy is változhat. Storfer, Miles David (2000) Myopia, Intelligence, and the Expanding Human Neocortex, Psycoloquy: 11,#83 Brain Intelligence 2.1. Michael Tomasello Gondolkodás és kultúra. Osiris, Bp. 2002. Biológiai és kulturális öröklődés A biológiai öröklés Az ember kulturális evolúciója A fejlődés kulturális és egyéni útjai Decsy Dia & Kőhalmi Bazsi 11

A közös figyelem és a kulturális tanulás Gondolkodás a csecsemőkor elején A tárgyak megértése Mások megértése Önmaguk (self) megértése Forradalom 9 hónapos korban A közös figyelem megjelenítése A self és a többi ember közti kapcsolat A self hatása A közös figyelem és a kulturális tanulás A korai kulturális tanulás Ontogenetikus (egyedfejlődéssel kapcsolatos) fülke A utánzásos tanulás A tárgyak felhasználási módjának elsajátítása A gesztusokkal való kommunikálás elsajátítása Az énről való tudásszerzés Reprezentáció elméletek 6. Nyelv,gondolkodás és beszéd Aspektusok Nyelvi kommunikáció és szimbolikus reprezentáció Társalgás A nyelvelsajátítás társaskognitív alapjai A nyelvelsajátítás társasinteraktív alapjai A szimbolikus reprezentáció mint a figyelem manipulálása Nyelvi kommunikáció és kognitív fejlődés A perspektívák elsajátítása Kulturális megismerés 12

Nyelv és beszéd A nyelv aspektusai: grammatikai A természetes nyelv auditív (hangzó) és vizuális (látható, írott) reprezentációja a beszéd, amely ilymódon az emberi gondolatok és a bennük kifejeződő, artikulált világ (világkép) reprezentációja is. A nyelv és a beszéd szervezi és összehangolja az emberi gondolkodást, a kapcsolatrendszert (társadalmat) és a tevékenységet. A nyelv szóbeli és írásbeli változatai (megjelenései) az emberi közösségek (társadalmak) anyagi és szellemi kultúrájának legfőbb szervezői, kifejezői és őrzői. A nyelv, a gondolkodás, a beszéd és az írott szöveg kölcsönhatásban állnak és folyamatos változásban vannak. A beszéd és az írás teremti meg az emberi történelem és a tradíció, a hagyomány: a tudás, a viselkedés, a szabálykövetés (és ezek érzelmi vonatkozásainak) generációk közötti átadását. 1. A grammatikai aspektus A korábbi előzmények után a 20.században önálló tudományággá vált nyelvészet (lingvisztika) kutatási körébe tartozik. Ebben megkülönböztetik az alábbi területeket: (a) Szintaktika, amely a nyelv szintaxisával, szerkezetével: a különböző szófajok kategorizálásával és mondatokká szerkesztési szabályaival foglalkozik. Deskriptív (leíró) és normatív (előíró) vonatkozása is van: feltárja az adott nyelv szerkezetét, mondatszerkesztési módjait (pl, hogy ragozó, agglutináló, mint a magyar vagy pedig prepozíciókat használó, mint az angol).és elő is írja (normative) a nyelv helyes használatának, a szintaktikailag mondatok szerkesztésének szabályait. (pl. szórendi szabályokat, kategória hibák kizárását.) Mi a probléma pl ezzel a mondattal: Ketten jöttek ki az erdőből, az egyik futva, a másik medve? A nyelv aspektusai:grammatikai A nyelv aspektusai: grammatika (b) Szemantika: a szavak és mondatok értelmével, jelentésének kérdésével foglalkozik. Így a szintaktikai kategorizáció eredményeként előálló kifejezések (szófajok) értelmezésének és vonatkoztatásának (referenciájának) kérdésével. Pl. a névszókon belül a tulajdonnevek és a közös főnevek(fajtanevek) vagy névmások (indexikusok) esetében beszélhetünk az értelmük (meaning) két komponenséről: a jelentésről (sense) és a jelöletről (reference). Ez a korábban tárgyalt fogalmak intenziója és extenziója közötti különbséggel hozható párhuzamba. Pl. a tigris főnév jelentése a tigris fogalom intenziója, a jelölete pedig az extenzióba tartozó bármely egyes példány. A bennük szereplő kifejezések értelme alapján megkülönböztethetők:értelmes, értelmetlen (nonsense) és kétértelmű mondatok. Pl.: A lámpa köbgyöke piros, ill. Kőmíves Kelemen azt mondta a fiának: gyere fiam vacsorázni, anyád már vár. A szavaknak persze nem csak elsődleges, hanem másodlagos: metaforikus jelentésük és un. konnotációjuk is van. Szemantikai (nem csak szintaktikai) különbségek vannak a mondatfajták között is: Megkülönböztetnek (számos nyelvben) pl.: Kijelentő mondatokat: ezek kijelentéseket, állításokat fejeznek ki Kérdő mondatokat: kérdéseket fejeznek ki Felszólító mondatokat: utasításokat, normákat fejeznek ki. Feltételes mondatokat:feltevéseket,kontrafaktuálisokat fejeznek ki Persze a helyzet nem ilyen egyszerű és jól elhatárolható! A nyelv használat egy további érdekes sajátosságára mutat rá az un. beszéd aktus elmélet (Austin, Searle), amikor megkülönböztetik pl. a kijelentő mondatok két fajtáját/használati módját. Ezek: a konstatív és a performatív módok. Pl. Üdvözlöm kimondása állításnak tűnik, valójában performatív, megvalósítja az üdvözlést. (Megteremti saját igazság feltételeit.) Vagy az a mondat, hogy Ideadnád a tolladat? valójában nem kérdést, hanem kérést fejez ki. (c) A nyelv fonetikai vonatkozásaival itt nem foglalkozunk. 13

A nyelv aspektusai: logikai A nyelv aspektusai: logikai 2. A logika: A mondat kategóriák előbbi felsorolásával és az általuk kifejezett tartalmak megkülönböztetésével már utaltunk a nyelv logikai aspektusára. A következőkben ennek rövid történeti és szisztematikus bemutatásával foglalkozunk. Történeti előzmények. Az antik görög demokráciákban (főként Athénban) merül fel az igény arra, hogy a népgyűlésben politikai vitákban döntésre jussanak az egyet nem értők felek, álláspontok között. Figyelem tárgya lesz a beszéd meggyőző voltának kérdése, az álláspont kifejtésének módja. Az, hogy ez több és más, mint (nyelvtanilag) helyes, szabályos nyelvhasználat a beszélő, a szónok részéről. A korai fázisban a politikai beszéd szépsége, esztétikai értéke kerül előtérbe. A beszéd retorikai aspektusa tűnik a meggyőző erő legfőbb forrásának. A későbbi (i.e. 5 4.sz.) fázisban (az eleai, a sztoikus, a szofista filozófusok munkái nyomán) arra belátásra jutnak (és ez már a Platon dialógusaiban jól látható),hogy nem elsősorban a mondatok helyes és stilárisan szép megformálása teszi meggyőzővé és főleg racionálisan elfogadhatóvá, sőt elfogadandóvá mondanivalót. Hanem: a beszédet alkotó állítások megfelelő, adott módon való összefűzése, szerkezetbe illesztése. A meggyőzőnek szánt beszéd logikai struktúrája. Ez az argumentáció, vagyis az érvelés. Az érvelés: kiinduló állítások (kijelentések), az un. premisszák bizonyos adott szabályok: a logikai műveleti szabályok szerinti összekapcsolása és a következtetési szabályok szerinti sorrendbe állítása, ezután pedig az eredményként adódó következmény(konklúzió) levonása. Az érvelés egy következtetési folyamat, egy állításokból álló struktúra előállítása. Amelyben az állítások igazságértéke, nem pedig szépsége számít. A kommunikáció az igazságot, nem csupán a jól hangzót, meggyőzőt célozza. Nem manipuláció, agymosás, hanem az igazság beláttatása és elfogadtatása. Ez volt a racionalitás görög kritériuma is. A sztoikusok fedezték fel a logikai paradoxonokat ( pl.a hazug paradoxonát). A szofisták pedig az un. tévkövetkeztetésekkel ( relációs állításokkal végrehajtott következtetéseket, pl. a kutya az anyád Platon: Eutüdémosz) a klasszikus kijelentés logika határait feszegették. Mind a paradoxonok, mind pedig a relációk logikai kezelésének problémája csak a 20. század elején került megoldásra. A nyelv aspektusai: logikai A nyelv aspektusai:logikai A nyelvi szövegeket, (beszédeket) alkotó kijelentések (állítások) összefüggésének, logikai szerkezetének leírása és az érvényes (deduktív) és érvénytelen következtetések, a racionálisan meggyőző, helyes és helytelen argumentáció kritériumait és normáit (előírásait) tehát már az ókori görög filozófusok (főleg a sztoikusok) kidolgozták. Ezt később a logika 19.században meginduló matematizálása, formalizálása (Venn, De Morgan) nyomán kijelentés kalkulusnak nevezzük. Ebben a kijelentéseket atomi egységeknek tekintik, belső szerkezetüket nem vizsgálják. Egy kijelentés kétféle un, igazságértéket vehet fel: lehet igaz vagy hamis. De nem mindkettő. Ez az ellentmondás mentesség ill. a harmadik lehetőség kizátásának törvénye. A logikai műveletek nyelvileg bizonyos kötőszavakkal fejezhetők ki, ilyen pl.: a nem, és, vagy, ha akkor..., sem,sem.., stb. Modern logikai szakkifejezésekkel: negáció, konjunkció, diszjunkció, kondicionális, vagy implikáció, stb. Érvényes következtetés pl. a (skolasztikus elnevezéssel) un. modus ponens: Ha p, akkor q. És p. Tehát q. (p és q tetszőleges állítás) Nem érvényes (nem deduktív) következtetés pl.: Ha p, akkor q. És q. Tehát p. (p és q itt tetszőleges állítások.) Ez utóbbi következtetést azonban gyakran alkalmazzuk. (Még a tudományokban is, ez induktív vagy retroduktív következtetés.) Arisztotelész azután (Organon címen ismert művében) tovább vitte a logikai vizsgálódást és a kijelentések belső szerkezetét feltárva a korábbiakhoz képest új un. szillogisztikus következtetési módokat (24 félét) írt le és tett különbséget a deduktív és induktív következtetési típusok között. Az általa indított logikát a 19. századi formalizálás nyomán predikátum kalkulusnak nevezzük. Az arisztotelészi logikában egy kijelentés alap szerkezete: S est P, azaz: logikai alanynak van [=copula] valamilyen tulajdonsága=logikai állítmány. A logikai és grammatikai alany ill. állítmány nem (feltétlenül) esik egybe. Pl. A tavaly Londonba épült színház [=S], szépen kivitelezett[=p]. 14

A nyelv aspektusai: logikai A nyelv aspektusai: logikai A logikai alany állítmány szerkezetűnek feltételezett elemi állítások összhangban vannak az indoeurópai nyelvek mondatainak grammatikai szerkezetével. (És Chomsky már említett generatív grammatikájának hipotézisével.) A magyar nyelvben a jelen idejű kijelentésekben a logikai alany és állítmány között nincs copula : is, ist, est (= van ). A szillogisztikában különbséget lehetett tenni az univerzális ( Minden S az P ) ill a részleges, vagy exisztenciális ( Van olyan S, ami P, Némely S az P ) állítások között. Az Arisztotelés féle szillogisztikában (és egészen a 19.sz. végéig) a predikátum kalkulusban nem tudták viszont kezelni a relációkat.(ezekről korábban már volt szó) A modern logikában a két vagy több dolog (létező) között fennálló viszonyokat:relációkat, amelyek tehát nem egy, hanem két vagy több dologról állíthatók, több változós predikátumoknak (logikai állítmányoknak) nevezzük.(szimbólumokkal: P(a,b,c), ahol a.b és c egyedi dolgok, logikai szubjektumok.) Emellett az un. elsőrendű predikátum kalkulus mellett a 20. sz. ban létrehozták a másod és magasabb rendű predikátum kalkulusokat is. A klasszikus kétértékű logika mellett a 20. századi formális vagy matematikai logika számos új ága jött létre. Igy pl.: A többértékű logikák A modális logikák Az intenzionális logika Az erotetikus logika (a kérdések logikája) A deontikus logika (a normák, parancsok logikája). Kvantum logika (a kvantum fizika sajátos elméleti igényeinek megfelelő logika) (L.: Kneale: A logika fejlődése, Ruzsa Máté: Bevezetéls a modern logikába, Ruzsa I.: Klasszikus, modális és intentenzionális logika) A nyelv aspektusai: pragmatikai A nyelv aspektusai: pragmatikai A nyelv használata A beszéd a kommunikáció eszköze és az emberi érintkezés, a társadalmi kohézió fenntartója (vagy éppen felbomlasztója). Lévi Strauss szerint minden kultúra a javak 3 féle fajtájának cseréjén alapul: a hírek, a materiális és szimbolikus javak és az asszonyok cseréjén. A hírek cseréje a törzsi mitoszok cseréjétől a pletykálkodáson, a hadüzeneteken keresttül a modern médiáig, az internetig és a tudományos közleményekig terjed. A korai magas kultúrákban megjelenik a beszéd írásbeli változata: ami egyrészt intézményesíti a beszéd, a hírek terjedését (pl.hammurabi törvényoszlopa, egyiptomi reliefek, inka futárok kipu val), másrészt kiterjeszti az emberi(közösségi) memória határait. Maradandó anyagokon rögzítve mintegy külső adathordozóként, külső memóriát képez a fontos hírek, a tudás tárolására. Az írás különböző fajtáinak létrejötte, a piktogrammoktól, képírástól az ideogram (fogalom ) íráson (kínai karakterek) keresztül a szótag írásig (egyiptomi hieratikus, démotikus) majd az un. analitikus vagyis betű írásig (föniciai, héber, görög, latin, cirill abc) korrelál az absztrakt analitikus, logikus gondolkodás kialakulásával és elterjedésével. A globalizáció előmozdítja és meg is követeli a mentalitás konformizálódását, globalizációját. (A 20.században Vigotszkij és Cole, írástudatlan tadzsik parasztok, ill. afrikai kpelle törzstagok körében azt találta, hogy egyszerű,köznapi deduktív következetések végrehajtása is nehézséget jelent.) A beszéd, mint említettük, a társadalmi kohézió előmozdítója vagy felbomlasztója is lehet. Pozitív szerepet játszik az intézményes nyelv., irodalom és logika oktatás, az udvarias beszéd, Negatív szerepet tölt be a verbális agresszió (Durva szavak használata, a beszélő félbeszakítása, hanghordozás.). 15

A nyelv aspektusai: pragmatikai A nyelv használata az ön azonosság, az én tudat valamint a közösség számára megjelenő személyiség, az ön reprezentáció egyik legfőbb módja. A magunk számára életünk történéseit belső beszéddel narratívákba rendezzük ezek én képünk alkotó elemei. Társadalmi, közösség beli verbális (és irásbeli) megnyilvánulásaink fontos, meghatározó részei a rólunk kialakuló társadalmi, közösségi értékelésnek, reprezentációnak. A rólunk kialakuló narratíváknak. Nyelv, kommunikáció, cselekvés Mit mond a nyelvről néhány diszciplína? Donald: mitikus kultúra - világszervezés Antropológus (Durkheim): osztályozás Pszichológia: esetleges placebohatás A placebo fogalma, története, alkalmazása, valamint számos magyarázó elméletének áttekintése Cziboly Ádám; Bárdos György (MPSZ 2003/3) A nyelv terjedése: Epidemiológiai nézőpont (Dan Sperber) egy (vélhetően ismertebb de gyengébb alternatíva: Richard Dawkins, Susan Balckmore mémelmélete) kommersz ismertetés itt: http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2002/0205/10.html Pragmatikai szemlélet: Austin, Searle, Grice Kommunikáció különféle formái Gehlen kultúra-koncepciója az ember hiánylény, az ösztön helyére a kultúra kerül; a szem és a kéz felszabadítása. a nyelv kiemelt jelentősége A kommunikáció sajátosságai A kommunikáció két axiómája lehetetlen nem kommunikálni a kommunikáció tartalmi és viszonyszintje (információ és viselkedésmód) Verbális és nem verbális kommunikáció Közvetlen és közvetett kommunikáció Jeltudomány (szemiotika) a jelek három fajtája ikon index szimbólum három dimenziója: szintaktika (a jelek egymás közötti viszonyai) szemantika (a jeleknek a dolgokhoz való viszonya) pragmatika (a jelek és jelhasználók viszonya) 16

A nyelv egyetemessége A nyelv egyetemes abban az értelemben, hogy annak a változatosságnak ellenére, mely az emberi kultúrákat térben és időben jellemzi, senki sem találkozott az emberek olyan csoportjával, mely ne rendelkezett volna magasan fejlett, kidolgozott nyelvvel. A nyelv lényegi természete szerint, vagyis struktúrájában is a kommunikációtól függő, kommunikációs rendszer A természetes nyelv elsődlegessége? A természetes nyelv az elsődleges szemiotikai rendszer. A természetes nyelv be tudja tölteni mindazokat a funkciókat, amelyeket a többi szemiotikai rendszer csak részben tud betölteni. A természetes nyelv segítségével leírható a többi szemiotikai rendszer, míg az utóbbiak nem alkalmasak sem önmaguk, sem más szemiotikai rendszerek reprezentálására. A nyelv alaptulajdonságai Leválasztottság: közvetlenül jelen nem lévő dolgokra utal; hagyományozás: a jelek, jelentések átörökítésének képessége; nyitottság: új jelek, jelentések megalkotása; kettős mintázottság: véges számú szimbólumokból, szavakból végtelen számú üzenet létrehozása Korunk vizuális kommunikációja Mi egy óriásplakát? X pénzt ad Y-nak, hogy Z számára látható legyen Kinek mi a célja: X: információ eljuttatása? Több: meggyőzés Y: profit Z: engem ki kérdezett Az óriásplakát helye, eszközei, kódja 17

(Tömeg)propaganda, reklám A tömegek meg/legyőzése A tömegek felvilágosítása Az individuális fogyasztó(k tömegeinek) megnyerése: privatizáció, piacosítás, szolgáltatás Reklám: reclamer (francia; ismétel, újra elmond); advertising (a latin advertora megy vissza: felhívja, ráirányítja a figyelmet valamire; figyelemfelkeltés) Példák: AIDS-, drogkampány; ország-imázs ; műalkotások kiállítása, kiállítás-hirdetés; Benetton (a kód szándékos megsértése) 18

Az egyház és én Mi az egyház célja? Mivel tartja ezt elérhetőnek? Milyen formát választ? Hogyan olvassuk az üzenetet? Képi és verbális elemek irány, elrendezés jelölés és utalás: mi az üzenet? És énrám hogyan hat az üzenet? Befogadóként és elemzőként mit tapasztalok? 19

www.katolikus.hu Ki beszél kihez? Az intézmény (a katolikus egyház) kommunikációja A család és a házasság katolikus felfogása a házasság szentsége a házasság felbonthatatlansága a házasság gyümölcse: a gyermek A fordítás problémája Mit ért a plakátból egy nem katolikus? Egy afrikai törzs tagja? És én? Nyelvek, korok, kultúrák, tudomány-területek között mekkora a szakadék? Mit értünk meg más szövegeiből? Hányféleképpen hat a reklám? Tartalmi elemzés Mit látunk a képen: Megsárgult fénykép Fiatal család gyerekkel Szöveges üzenet Az üzenet feladója (és internetcíme) Haladjunk sorban: Az elődök A korábbi (a nagyszülők?) generációja Esküvői kép: ritus és konvenció (számukra természetes ez a mesterkéltség?) Nosztalgia és folytonosság: amikor még rend volt a világban (?) 20