Lap: 1/131 A BORSOD-ABAÚJ -ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKOR- MÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI JA Az eredeti, nyomtatott példányt külső fél számára csak az igazgató adhatja át! Másolat csak tájékoztató jelleggel készíthető az intézményben, mivel annak nem biztosított az érvényessége. Változat Készítette (vezető): Bélyegző: Érvényes a mellékletben szereplő jóváhagyás szerint. A kötelező felülvizsgálat dátuma: Dátum: 2011. 11. 08. Vattay József igazgató Dátum: 2013. 08. 31.
Lap: 2/131 TARTALOMJEGYZÉK 1 A Minőségfejlesztési program és jogszabályi háttere... 4 1.1. Előszó...4 1.2. A Minőségfejlesztési program rendeltetése...5 1.3. Az IMIP funkciója...6 1.4. A Minőségfejlesztési program felhasználási köre...7 1.5. A Minőségfejlesztési program módosítása...7 1.6. Elosztás...8 1.7. Fogalmak...9 2. Az intézmény bemutatása... 11 2.1. Az intézmény rövid története...11 2.2. Az intézmény minőségirányítási múltja...13 2.1.3. Az intézmény fő feladatai...14 2.1.4.. Nevelési-oktatási-képzési profilunk...15 2.1.5. Szabályozottság...15 2.1.6. Az Intézmény részletes szervezeti felépítése...17 3. Minőségpolitikánk és háttere... 18 3.1. Küldetésünk...18 3.2 Nevelési elveink...18 3.3 Jövőképünk...19 3.4. Fenntartói elvárások az ÖMIP-ben...19 3.5. A minőségügyi elvárások a közoktatási intézmények számára a fenntartói minőségpolitika alapján...20 3.5.1. Általános elvárások valamennyi intézmény számára...20 3.5.2. Fenntartói elvárások a gimnáziumokkal szemben:...21 3.5.3. Fenntartói elvárások a szakképző iskolával szemben...21 3.5.4.Fenntartói elvárások a szakiskolával szemben...22 3.5.5. Fenntartói elvárások a kollégiummal szemben...23 4. A minőségirányítási rendszer...26 4.1. Általános rész...26 4.2. A dokumentálás követelményei az intézményben...27 4.2.1. A dokumentálásról általában... 27 4.2.2. A dokumentumok kezelése... 28 4.2.3. A feljegyzések, űrlapok kezelése... 28 4.2.4. Az adatok kezelése... 29 5. A vezetés... 29 5.1. A vezetőség elkötelezettsége a minőségközpontú szolgáltatás iránt...29 5.2. Partnerközpontúság...30 5.3. A minőségpolitika, mint a vezetőség eszköze...30 5.4. Tervezés...30 5.4.1. Minőségcélok...30 5.4.2. Minőségirányítási rendszer tervezése...30 5.5. Az eredményes működés kereteinek biztosítása az intézményben...31 5.5.1. Felelősségi körök és hatáskörök... 31 5.5.2. A minőségirányítási vezető... 31 5.5.3. Szervezet... 31 5.5.4. Kommunikáció... 32 5.6. A stratégiai tervezés...32 5.6.1. Az intézmény működésének, helyzetének értékelése... 32 5.6.2. Stratégiai tervezés... 32 6. Az erőforrásokkal való gazdálkodás... 33 6.1. Az erőforrásokkal való gazdálkodásról általában...33 6.2. Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás...33 6.2.1. Munkatársak felvétele... 33 6.2.2. Új munkatársak mentorálása... 33 6.2.3. A munkatársak ellenőrzése és értékelése... 34 6.2.4. A továbbképzés és dokumentálása... 34 6.3.Infrastruktúra...34 6.3.1. Információs rendszer és biztonság... 35
Lap: 3/131 6.3.2. A nevelő-oktató munka megfelelő környezete... 35 7. Nevelő-oktató-képző szolgáltatásunk megvalósítása... 35 7.1. A szolgáltatás megtervezése...35 7.2. A partnerekkel kapcsolatos folyamatok...36 7.2.1. A szolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása... 36 7.2.2. A szolgáltatásainkra vonatkozó követelmények átvizsgálása... 36 7.2.3. Kapcsolat a partnerekkel... 37 7.5. Nevelő-oktató szolgáltatásunk megvalósítása...38 7.5.1. A szolgáltatásunk megvalósításának szabályozása... 38 7.5.2. Azonosítás és nyomon követés... 38 7.5.3. A partnereink tulajdonának védelme... 38 7.6. Mérőeszközök és alkalmazásuk...39 8. Az intézmény működésének ellenőrzése, mérése, értékelése és továbbfejlesztése... 39 8.1. Ellenőrzés...39 8.2. Mérés...39 8.2.1. Tanulók, tanítás eredményességének mérése... 39 8.2.2. A partnerek elégedettsége... 39 8.3. Reklamáció és panaszok, nem megfelelő szolgáltatás kezelése...40 8.4. Önértékelés...40 8.5. Folyamatos fejlesztés...41 9 Mellékletek... 42 9.1. Folyamatszabályozások listája...42 9.2. Folyamattérkép...43 9.3. A Minőségfejlesztési Csoport Működési Szabályzata...44 9.4. Éves pedagógiai munka tervezése (F541)...47 9.5.A közalkalmazottak teljesítményértékelési rendje (E6212)...52 9.6.Gyakornoki szabályzat (E6213)...68 9.7.Partnerek elégedettség és igényfelmérése (F723)...78 9.8.Tankönyv és egyéb beszerzés (F741) (SZMSZ XII.fejezete)...80 9.9.Tanulók mérése, értékelése (F755)...86 9. 10. Megfeleltetés a Közoktatási (1993. évi LXXIX.) törvénynek és a 3/2002. OM rendeleteknek...96 9.11. A MIP felülvizsgálatai...97 9.12. Az IMIP módosításának jóváhagyatása...98 9.13. Az alkalmazotti közösség elfogadó határozata...99 9.14. A szülői szervezet egyetértése...100 9.15. A Diákönkormányzat egyetértése...101 9.16. A képviselő-testület jóváhagyó határozata...102 Függelék...103
Lap: 4/131 1 A Minőségfejlesztési program és jogszabályi háttere 1.1. Előszó Alapvető minőségfilozófiai elvként valljuk, hogy a minőségirányításban a vezetés felelőssége elsődleges és meghatározó, de minden munkatársunk felelős az általa végzett munka minőségéért. Kiemelt célunk, hogy tervszerű, tudatos, szakszerű munkával még inkább váljon az intézmény, oktató nevelő munkája eredményessé és hatékonnyá, folyamatai átláthatóak és működőképesek legyenek, jellemezze iskolánkat a folyamatos fejlesztés. Az intézmény évek óta elkötelezett a minőség mellett. Az elvárásokat, a követelményeket, valamint a közoktatással kapcsolatos intézményi feladatokat az intézeti minőségfejlesztési program hivatott szolgálni. Értelmezésünk szerint: az intézményi minőségirányítási program stratégiai alapdokumentum, mely mindenekelőtt a pedagógiai program megvalósítását, végrehajtását támogatja. A minőségirányítási rendszer bevezetésének céljai: Váljék mindenkinek sajátjává a minőség iránti elkötelezettség a vezetésben és a munkatársi körben egyaránt. A fenntartó önkormányzat és valamennyi partner elvárásainak beépítése az intézmény szakképzésébe, a napi pedagógiai munkába. Folyamatosan fejlődjön a közösség által deklarált értékeknek, alapelveknek megfelelő intézeti működés. Bevezetésével biztosított legyen a szervezeti képességek fejlesztése. A vezetés kapjon reális képet a nevelő-oktató munka belső eredményeiről, színvonaláról, melynek alapján intézményértékelési rendszer működjön. Alkalmazásával hatékony, összetett, sokirányú képességfejlesztést végezhetünk majd a sikeres munkavállalói szerep teljesítéséért. Stabilizálja beiskolázásunkat, hogy intézményünk ezáltal is a térség meghatározó közoktatási intézménye maradjon. Nyitott és tanulni kész szervezetként az intézmény képes legyen gyorsan és hatékonyan reagálni a folytonosan változó igényekre. A tudatos folyamatfejlesztés a stratégiai intézményi feltételrendszer javulását eredményezze. Írja le mindazokat a folyamatokat melyek az adott szervezeti keretek között a tevékenységrendszer működtetését meghatározzák.
Lap: 5/131 1.2. A Minőségfejlesztési program rendeltetése A Minőségfejlesztési program egységes keretbe foglalja az intézmény minőségirányítási rendszerébe tartozó tevékenységeket, és biztosítja a nevelő-oktató-képző szolgáltatáshoz szükséges tevékenységek szabályozását. A kialakításánál figyelembe vettük a közoktatási, a szakképzési, felnőttképzési törvényt és a kapcsolódó rendeleteket. Alapja a 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény. 1.2.1. Az IMIP és elemeinek értelmezése Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) tartalmát a közoktatási törvény határozza meg: 40. (A működés rendje) (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 1.2.2.Az IMIP helye az intézményi működést szabályozó dokumentációs rendszerben A közoktatási intézmények eddigi szabályzó dokumentumai (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend) mellett az IMIP jellegzetessége és szükségessége: Ktv. 85. (7) szerint a helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program - ÖMIP). Az ÖMIP az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg
Lap: 6/131 a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy- kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az IMIP-nek összhangban kell állnia az ÖMIP-pel. A törvényi utasítások alapján az IMIP-et az ÖMIP elkészítése előzte meg, melyet az intézmény rendelkezésére bocsátott a fenntartó önkormányzat. Az ÖMIP meghatározza a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, valamint intézményi szinten az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. A helyi oktatáspolitika fejlesztése nem csupán a politikai akarat, hanem a település adottságainak és lehetőségeinek (demográfiai helyzet, helyi pedagógiai tradíciók, településszerkezetben elfoglalt hely, közlekedési viszonyok, pedagógusellátottság, saját, önkormányzati bevételek, településfejlesztési tervek, regionális területfejlesztési tervek, stb.) sajátos függvénye. 1.2.3. A 3/2002-es OM-rendelet 4. (1) A intézmény folyamatos minőségfejlesztő munkájának kereteit a 3/2002. OM rendelet adja, melyhez kapcsolódó szabályozások szintén a Minőségirányítási Programhoz tartoznak: 4. (1) A közoktatási intézmény folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 5. (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása az intézményi minőségfejlesztési szervezet (csoport) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (csoport) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. (2) A közoktatási intézmény a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. 1.2.4. A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet (a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról) értelmében az intézményi minőségirányítási program része a gyakornoki szabályzat is. 1.3. Az IMIP funkciója Az IMIP egy irányítási rendszer szabályozó dokumentuma. A vezetés eszköze, mely az intézmény működésének folyamataiban biztosítja a minőség iránti elkötelezettséget, a munkatársak (pedagógusok és nem pedagógusok) bevonását, a minőségi szolgáltatás folyamatos fejlesztését. Meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, az abban foglalt minőségcélok megvalósításának stratégiáját. E minőségpolitikai célok alapvetően az intézmény egyedi küldetéséből, illetve a szűkebb és tágabb környezet adta jövőképből adódnak. Jellemzőjük, hogy legalább középtávúak, megvalósításuk alapos tervezést, összetett, kitartó munkát igényel, mely egye-
Lap: 7/131 di, nem egyezik a napi rutin feladatokkal. Megfogalmazásuknál figyelembe kell venni egyrészt a fenntartói elvárásokat, a partneri igényeket és a pedagógiai program kiemelt pedagógiai céljait. (Nem tévesztendőek össze a fejlesztés módszertanát illetően a rövid távú, egyszerű akciókkal, illetve a napi általános feladatokkal.) Jellemzőjük a mérhető sikerkritérium, illetve a megvalósítás határideje. Az IMIP, mint irányítási rendszert szabályozó dokumentum funkciója az intézmény, mint szervezet működésének átfogó szabályozója, támogatja a többi dokumentum használatának összehangolását, az intézmény stratégiai céljainak érdekében folytatott működés megalapozását, a minőség-központú szemlélet érvényesítését. 1.4. A Minőségfejlesztési program felhasználási köre A Minőségfejlesztési program szolgálati használatra rendelt dokumentáció, mely az intézmény tulajdona. Csak az intézmény keretein belül használható, és külső személynek (pl. külső vizsgáló és engedélyező szerveknek, hatóságoknak) kizárólag az igazgató engedélyével adható át. Ugyanakkor az IMIP az intézmény minden alkalmazottja, valamint a tanulók és szülők számára hozzáférhető. Tartalma belső oktatás keretében ismertetésre kerül. Fontos, hogy az intézmény dolgozói (pedagógusok és nem pedagógus munkatársak) megértsék, és tevékenységük alapjává tegyék a szervezet minőségpolitikáját, s az annak megvalósításához szükséges tennivalókat, kötelezettségeket, illetve tevékenységük folytatásához alkalmazzák a minőségirányítási rendszer részét képező folyamatszabályozásokat és formanyomtatványokat. 1.5. A Minőségfejlesztési program módosítása A Minőségfejlesztési program egyes fejezeteit, valamint a folyamatszabályozásokat az illetékes területekért felelős vezetők készítik el közvetlen munkatársaik bevonásával. A teljes rendszer összhangját a minőségirányítási vezető vizsgálja és biztosítja. A minőségirányítási rendszer közoktatásban rögzített részeit a közoktatási törvény 40. (10), illetve (12) alapján kell véleményezni, jóváhagyni, illetve nyilvánossá tenni. A többi kapcsolódó dokumentumot az igazgató hagyja jóvá az eredeti példány címlapjának aláírásával. A Minőségfejlesztési programban és mellékleteiben leírtak módosítását minden intézményi dolgozó kezdeményezheti. A változtatást, módosítást írásban kell kérni a minőségirányítási vezetőtől, és indokolni kell. A módosításnál figyelembe kell venni a kapcsolódó részterületeket, folyamatokat is. A módosító javaslatokat a minőségirányítási vezető véleményezi, és a legközelebbi vezetői értekezleten előterjeszti azokat. Az igazgató megvizsgálja a javaslatokat és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról. A módosításokat a minőségirányítási vezető dolgozza ki, szükség esetén a minőségfejlesztési team közreműködésével. Minden esetben vizsgálni kell, hogy a változás közvetlenül érinti-e az IMIP tartalmát, maga után vonja-e a jogszabály szerinti véleményezési, jóváhagyási folyamatot. A Minőségfejlesztési programot a jogszabályok, illetve a fenntartó elvárásainak megváltozása esetén is módosítani kell.
Lap: 8/131 1.6. Elosztás 1 Sorszám Beosztás / szervezet Név Aláírás 1 (T) Igazgató 2 Minőségirányítási vezető Átvétel dátuma Visszavonás dátuma (T) = Törzspéldány ( * ) = Változások átvezetésére nem kötelezett példány Ez a lap nem cserélhető! 1 Az intézmény vezetőségének többi tagja, minden tanára, oktatója és dolgozója a belső hálózaton éri el a dokumentációs rendszer (Intézményi alapdokumentumok: PP, SzMSz és mellékletei, Házirend, IMIP, Folyamatszabályozások Kézikönyve és feljegyzésformátumok) aktuálisan érvényes változatát.
Lap: 9/131 1.7. Fogalmak FOGALOM Minőségfejlesztés Minőségirányítás Minőségpolitika Cél Sikerkritérium Intézkedési terv, cselekvési terv, projektterv Folyamat Tevékenységek ismétlődő algoritmusa. Mind a folyamatoknak, mind az azok elemeit képező tevékenységeknek vannak bemenetei és kimenetei. A folyamat szemléltethető folyamatábrával, vagy mátrixban. A legtöbbször a tevékenységek egyértelmű meghatározásához szükség van a folyamat szöveges leírására. Az intézmény priorizált céljainak elérését, a partnerközpontú működést elsődlegesen szolgáló folyamatok Az Alapító okiratunkban meghatározott szolgáltató tevékenységek megvalósítását szolgáló folyamatok (pl.: beiskolázás, felvétel nevelés-oktatás megvalósítása) A szervezet irányításának folyamatai, melyek az intézmény elvárásoknak megfelelő működtetését, képviseletét, irányítását érintik Kulcsfolyamat Főfolyamatok Vezetési folyamatok MAGYARÁZAT Az intézményen belüli tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. A folyamatos fejlesztés (innováció) a komplex intézményértékelés alapján a vezető által jóváhagyott fejlesztési stratégia alapján zajlik. A fejlesztések projektszerűen történnek az intézményben, ami azt jelenti, hogy a vezető minden egyes fejlesztés esetében megszabja az adott fejlesztési projekt célját, időtartamát, költségkereteit. Megbízza a fejlesztésben résztvevőket, biztosítja a fejlesztés végrehajtási feltételeit. A folyamatos fejlesztés eszközrendszeréhez tartozik az egyes folyamatok működésének eredményességét, hatékonyságát mérő rendszer (Pl. folyamatvégi értékelések és beavatkozások tervezése; szabályozások belső ellenőrzésének tervezése, stb.) Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a helyi minőségfogalom kialakítására, a minőség javítása érdekében célkitűzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Az a rövid, általában egy oldalas dokumentum, mely az intézményt három területe alapján mutatja be tömören: 1. küldetéséből adódó szolgáltatásai, 2. jövőképéből adódó, valóban felvállalt, a szolgáltatások fejlesztését biztosító, a megvalósításában folyamatban lévő, prioritásában elsődleges céljai (2-3 év viszonylatában, sikerkritériumokkal), melyek hatékony megvalósítása mellett még nem áll le a fő tevékenység, 3. a célok elérését támogató legfontosabb eszközök, működési módok, rendszerek, szakmai módszerek. A közoktatási intézmény minőségpolitikája támaszkodik a fenntartó elvárásaira, ugyanakkor mind a szervezet, mind az egyéb partnerek irányában vállat célokat összesít. Amit a szervezet el akar érni küldetésével, jövőképével, illetve a szolgáltatásaiban érdekeltek elvárásaival összhangban. Sikerkritériumhoz és határidőhöz köthető. A cél elérését egyértelműen mérhetővé tevő jellemző Egyszeri folyamat (egymásra épülő cselekvési sora) egy konkrét cél (sikerkritérium, határidő) elérése érdekében
Lap: 10/131 Tervezési folyamatok Mérési folyamatok Ellenőrzési folyamatok Értékelési folyamatok Partner A tervezési folyamatok a PDCA logikára (tervezés - megvalósítás - ellenőrzés, értékelés - korrekció, beavatkozás, fejlesztés) érvényesítését jelentik. A tervezési folyamatok a következő területeket jelenthetik: Stratégiai tervezés (helyzetelemzésre épülő célrendszer és megvalósítási tervek) Éves tervezés (szakmai és pénzügyi) A mérésekkel (mérhető mutatók, szempontok megadásával, a szempontokhoz, mutatókhoz illeszkedő megfelelő mérőeszközökkel) biztosítjuk, hogy a kitűzött célok közelítése, elérése a megadott időszakossággal, mintával ellenőrizhető, értékelhető. Mérések során az intézmény olyan adatok, mutatók vizsgálatát végzi az ezek mérhetőségét biztosító speciális eszközökkel, melyek révén objektív, tényszerű eredményeket kap. A PDCA logika értelmében az ellenőrzési feladatok a megtervezett feladatok végrehajtás közben végzett folyamatközi, valamint záró-ellenőrzések elvégzését jelentik. Az ellenőrzéseket az elvárt eredménykritériumhoz viszonyított szempontok határozzák meg. Az ellenőrzési, mérési feladatok rendszerszerű elvégzése a vezető hatásköre. Az egyes méréseket - ellenőrzéseket beosztások, kompetenciák, érintettség alapján a vezető delegálhatja a megfelelő szintre. A különböző területeken kitűzött célok, eredmények elérésének értékelése az adott területre meghatározott vizsgálati szempontok, illetve a végzett mérések ellenőrzések alapján. A tervezési szintekhez és területekhez hasonlóan az értékelés is többféle szinten többféle tartalomra vonatkozhat. Ugyancsak különbözhetnek az értékelések az időszakosság megszabásában is (pl. féléves, éves, ciklusközi, stb.) Az értékelés szabályozásánál az intézmény meghatározza az értékelés tárgyát, az értékelés szempontjait, az értékelés időszakosságát, az értékelés felelősét, a legitimálási és dokumentálási rendet. Az egyes területek értékelései közül a közoktatási intézmények esetében kiemelt fontosságú területek a szakmai működés, illetve humán erőforrás-gazdálkodás területéhez kötődik. Az intézmények munkáját a fenntartó és az OKÉV is folyamatosan méri, ellenőrzi, értékeli. Az ÖMIP és Intézkedési terv éppen ezeket a mérési - ellenőrzési - értékelési szempontokat, időszakosságot, eszközöket szabja meg az intézmény számára, melyeket figyelembe kell vennie a mérési - ellenőrzési - értékelési rendszer létrehozásakor. A nevelés-oktatásban érdekeltek (a tanulók, a fenntartó, a pedagógusok, a nem pedagógus dolgozók, a gyakorlóhelyek stb. az intézmény által lefolytatott partnerazonosítás szerint)
Lap: 11/131 2. Az intézmény bemutatása Az intézmény adatai: Az intézmény neve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium OM azonosítója 029312 Székhelye: 3700 Kazincbarcika, Irinyi J. u. 1. Telephelyei: 3700 Kazincbarcika, Egressy B. u. 1. 3701 Kazincbarcika, Herbolyai u. 9. 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 2. 3770 Sajószentpéter, Kassai u. 2. 3751 Szendrőlád, Völgy út 3. 3527 Miskolc, Selyemrét u. 1. Tagintézményei: B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye Fenntartója: Jogállása: Típusa: Alaptevékenysége: Gazdálkodása: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 3525 Miskolc, Városház tér 1. sz. Önállóan működő költségvetési szerv. többcélú - közös igazgatású - középfokú közoktatási intézmény, melyben szakiskola, szakközépiskola gimnázium és kollégium működik A jóváhagyott pedagógiai szakmai program alapján ellátja a gimnáziumi,(4 évfolyamos), szakközépiskolai és szakiskolai általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás feladatait, valamint a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelelt tanulók szakképesítés megszerzésére irányuló oktatását. önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény 2.1. Az intézmény rövid története A legrégebbi múltra intézményünk tagiskolái közül Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája tekint vissza. 1949-ben alapították, az 50-es években a Sajó völgyében meghatározó bányászat szakember-ellátását biztosítva vájárképzőként működött. Az 1960-70-es években 23 szakmában (köztük pl. vésnök, kovács, asztalos, fodrász, bádogos stb.), kiscsoportokban folyt az okta-
Lap: 12/131 tás. 1980-tól 1990-ig elsősorban a vasipari szakmában (esztergályos, géplakatos, csőhálózat-szerelő, mezőgazdasági gépszerelő, szerszámkészítő, stb.) folyt szakmunkásképzés. 1997-től napjainkig tevékenységünket a pedagógiai programra épülő, céltudatos, határozott, kikristályosodott szakmastruktúra kiépítése vezérli. Az 1998/99-es tanévtől megkezdődött a szakképzési rendszer átalakulása. Képzési szerkezetük a megyei fejlesztési tervben meghatározottak szerint alakult. Stratégiai ágazattá vált az építőipari és szociális képzés. 1991/92-es tanévben megindult a kőműves szakma képzése. A képzés tartalmi gazdagítása központi feladattá vált. Helyet kaptak olyan tantárgyak, képzési modulok, amelyek az elhelyezkedésnél segítséget, előnyt jelentenek (idegen nyelv, számítástechnika, vállalkozási ismeretek). Az intézmény tagiskolája Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola 1953-ban kezdte meg működését építőipari szakmák oktatásával. A többszöri költözés után 1986. szeptember 1- jén átadott új iskola a tárgyi feltételekben alapvető változást hozott. 1998. februárja előtt 112. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolaként oktatott. A térség iparszerkezetének változásával a képzési profil bővült könnyűipari és vasipari szakmákkal, majd sor került a ruhaipari, épületgépészeti technikus képzés bevezetésére, 1999. szeptember 1-jétől művészeti szakközépiskolai képzést is folytat az iskola elektronikus grafikus, képszerkesztő, valamint textilműves (kézműves), textilrajzoló modelltervező asszisztens és tűzzománcozott-dísztárgy készítő szakokon. Az Iriny János Szakközépiskola működésének első szakasza itt Kazincbarcikán az 1956/57-es iskolai évtől kezdődött, majd az új épületben kezdte meg működését 1961. októberében a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum is. 1969/70-es tanévben már nem technikumi, hanem szakközépiskolai osztályok indultak. Ebben az évben kezdődött az általános vegyész mellett a vegyipari gépész képzés is. Az 1987/88-as tanévben meghirdette a villamos szakot: információ és számítástechnikai, valamint ipari elektronikai ágazattal. Az 1992-es évben két induló osztállyal, kezdődött a közgazdászképzés a számítástechnikai programozó, képesített könyvelő ágazaton. Az itt végző tanulóknak lehetőségük volt a számviteli ügyintéző - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő - szakma megszerzésére is. Örvendetes, hogy a BorsodChem Rt újbóli vegyésztechnikus igényére alapozva az 1998/99-es tanévben beindult az általános vegyésztechnikus képzés. A tagintézmény szakképzési kínálatában szerepel a gazdasági informatikus; a pénzügyi-számviteli és gazdálkodási ügyintéző; az ipari elektronikai technikus; a számítógépes programozó és az általános vegyésztechnikus szak. Akreditált felnőttképzési intézmény, 1998 óta ECDL vizsgaközpont, valamint a CISCO Hálózati Akadémia bázisiskolája. 2008 óta az átalakult szakképzési rendszer. Képeznek internetes alkalmazásfejlesztőket, vegyész technikusokat, elektronikai technikusokat, pénzügyi ügyintézőket és informatikai hálózattelepítő és üzemeltetőket, immár a Sajómenti TISZK tagjaként. 1961-ben a Surányi Endre Szakképző Iskola éa Kollégium elődje jött létre, ahol a képzés szerves vegyész és nitrogénipari vegyész szakmákban indult. A következő években újabb szakmák bevezetésére került sor.az intézet 1963-ban lett önálló, ekkor kapta a MÜM 105. Sz. Iparitanuló Intézet nevet. A szükségépületből 1968-ban költözött az iskola jelenlegi helyére, majd elkészült a kollégium is. 1980-ban indult a szakközépiskolai képzés bánya-elektrolakatos szakmában. A magyar szakképzés megújításának folyamatában szemléltető erővel bírt a ma már csak világbanki modellnek nevezett (hivatalos neve: Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése) új szakképzési forma be-
Lap: 13/131 vezetése. Intézményünk pályázat útján 1998-ban két szakmacsoportban (kereskedelem-marketing, közlekedés) csatlakozott a már támogatott iskolák sorába. 1987-ben elkészült az intézet autószerelő tanműhelye, amely akkor korszerű eszközökkel lett felszerelve. Jelenleg MSZ EN ISO 9100:2001 minőségirányítási rendszerrel biztosított lakossági szolgáltatást végez, és egyben korszerű gyakorlóhelyet is biztosít az autószerelő tanulók számára. Az 1989/90-es évben a szolgáltató szakmák irányába nyitott az iskola, élelmiszer és vegyesbolti eladó szakmában beindult a kereskedelmi képzést. Ma már a szolgáltató szakmákban képezzük az iskolai tanulói létszám közel 75%-át. A nagyvállalatoknál kialakított tanműhelyek a BorsodChem Rt. kivételével felszámolásra kerültek, a képzést megszüntették, vagy leépítették, így egyre több tanuló gyakorlati képzését kellett azonnal más formában megoldani. Gyakorlóhely biztosítása érdekében tanműhelyeket, tanboltokat, tankabineteket, tanirodát, vegyészlaboratóriumot és fodrászszalont alakítottunk ki. A fejlesztések során arra törekedünk, hogy a gyakorlati oktatás technikai színvonala többlettudást nyújtson, mely növeli végzett tanulók munkahelyszerzési esélyeit. A 80-as évek végén született meg a Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye, Miskolcon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 1990. november 12-én, az első diákok beköltözésével ténylegesen is megszületett a Tehetséggondozó Szakkollégium a megyében élő és Miskolcon tanuló tehetséges középiskolai tanulók kiemelt szintű kollégiumi ellátásának Alapító Okiratban foglalt teendőjével; különcként, a megyei tanács majd önkormányzat önként vállalt feladatot megvalósító intézményeként. Nem egy meglévő intézmény alakult át, hanem erre a feladatra kellett új szakmai koncepciót kimunkálni, tanárokat alkalmazni, és diákokat felvenni. A kollégium így önmagát építette fel fokozatosan, szellemileg és fizikailag egyaránt. 1994. május 20-án vette fel a Teleki Tehetséggondozó Kollégium nevet. A szakmai eredményesség és az anyagi szükség azonban a tanulói létszám emelkedésének kötelezettségét hozta magával. 2000 januárjában új kihívás állt előttük: meghirdetésre került az Arany János Tehetséggondozó Program, melyben a Földes Ferenc Gimnáziummal együtt nyerte el a részvétel lehetőségét 2009-ben a Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye kivételével, intézményünk többi iskolája tagja lett a Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulásnak 2.2. Az intézmény minőségirányítási múltja 2000 tavaszán az intézmény szinte valamennyi tagiskolájában (Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája, Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája, Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye) sikeresen pályázott a COMENIUS I. Közoktatási és Minőségfejlesztési Program I. számú intézményi modell megvalósítására. 2002 áprilisáig teljesítették a partnerközpontú működés követelményeit, elkészítették a záróbeszámolókat, melyet a Programigazgatóság elfogadott és az erről szóló tanúsítványokat az Oktatási Minisztertől 2003. szeptemberében vették át az iskola vezetői. Surányi Endre Szakképző Iskolában továbbá 2001. december 31-én az iskola a személygépkocsik műszaki vizsgáztatására és benzinüzemű gépkocsik környezetvédelmi vizsgálatára minőségirányítási rendszert vezetett be. Ez megfelel az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményeinek melynek alkalmazását a regisztrációs számú:01-t626/2001-00227 tanúsítvány teszi lehetővé. Majd 2004. április 30-ával az iskola működtetésében lakossági szolgáltatást is ellátó tanboltokban bevezetésre került az élelmiszerbiztonsági (HACCP) minőségbiztosítási rendszer. Ez az élelmiszer
Lap: 14/131 kereskedelem és a hozzá kapcsolódó folyamatokra előírt élelmiszerbiztonsági követelmények alkalmazását hivatott szolgálni. A sikeres Comenius pályázatot követően az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési Intézet segítségével 2003-2006 között a Surányi Endre Szakképző Iskolába eredményesen valósította meg a Szakiskolai Fejlesztési Program célkitűzéseit és feladatait. Ennek keretében alkalmazott önértékelésen alapuló minőségfejlesztési modell átfogta nemcsak a szakiskola, hanem az egész iskola teljes működési rendszerét. A Szakiskolai Önértékelési Modell II. Fejlesztési Szintjének elvégzése megtörtént (SZÖM I.-II.) A Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája 2006. szeptemberétől lett résztvevője a Szakiskolai Fejlesztési Program II-nek. A minőségfejlesztő csoport meghatározta az Önértékelés projekt-tervét, ami alapján elkészítették a Helyzetfelmérést. Kivételt képezett az Irinyi János Szakközépiskolai tagintézmény két alkalommal pályázott a Comenius 2000 I. szintű modelljének szakértői segítséggel történő bevezetésére. Miután a pályázatok eredménytelelenek voltak, önállóan valósították meg az iskola minőségbiztosítási rendszerét. Az intézmény vezetéséből 2 fő vett részt a Qualitas Iroda által szervezett minőségügyi alapképzésen. Az intézmény több tagja szerzett minőségbiztosítási és mérés-értékelési ismereteket szakvizsga keretében. 2003. januárjában állt fel a héttagú támogatócsoport, akik elkészítették a csoport működésének SZMSZ-ét és a modell bevezetésének ütemtervét. A továbbiakban megtörtént a partnerek azonosítása és az igényfelmérés, kérdőívek segítségével. Ezek eredményei már jól használhatók az intézményi MIP elkészítésénél. A támogató csoport rendszeresen végezte munkáját, értékelte a meghatározott feladatok teljesítését. Az iskolák körében jelenleg alkalmazott minőségbiztosítási rendszerek sokfélesége nehezíti eredményességük és hatékonyságuk megítélését, az egységes, megbízható előrejelzések, kimutatások elkészítését, ezért szükségessé vált egy olyan egységes minőségkép kialakítása és egy olyan egységes minőségirányítási keretrendszer, az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer (ESZMK) bevezetése, amely alkalmazkodik az uniós elvárásokhoz. 2010. októberében a Támop 2.2.1. A képzés evolúciója, 2.számú alprojektjének keretében, mely a képzés minőségének és tartalmának fejlesztését tűzte ki célul, sor került az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer kialakítására, mely egységesíti és összehangolja a szak-és felnőttképzés területén jelenleg működtetett minőségirányítási rendszereket. 2.1.3. Az intézmény fő feladatai 2 Szakközépiskolai és szakiskolai - általános műveltséget megalapozó - nevelés és oktatás, A szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelelt tanulók szakképesítés megszerzésére irányuló oktatása. - Felnőttoktatás - Felnőttképzés - Diákotthoni ellátás Továbbképzések, tanfolyamok, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Intézményi vagyon működtetése - a mindenkor hatályos Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet alapján - a teljes kapacitás kihasználása érdekében; 2 Kivonat az intézmény alapító okiratából a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, 19/2004. (II.19.)Kgy. számú határozata alapján
Lap: 15/131 A tanműhelyek szabad kapacitása terhére ipari termelő (fém, építő és könnyűipar), kereskedelmi, vendéglátó szolgáltatási tevékenység végzése, termékek értékesítése; intézményi vagyon működtetése a mindenkor hatályos Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet alapján a teljes kapacitás kihasználása érdekében; Általános iskolák részére technika tantárgy oktatásához eszközök, anyagok biztosítása, Általános- és középiskolák, óvodák, művelődési intézmények részére audiovizuális eszközjavítás biztosítása. 2.1.4.. Nevelési-oktatási-képzési profilunk A szakiskola 9-10., illetve a szakközépiskola 9-13. évfolyamán általános műveltséget megalapozó oktatás folyik a szakmai előkészítő ismeretek átadásával a következő szakmacsoportokban: - kereskedelem-marketing, - vendéglátás, idegenforgalom, - gépészet, - közlekedés, - elektrotechnika, elektronika, - építészet, - közgazdaság, - humán, - művészeti, - könnyűipar, - szociális szolgáltatások, - ügyviteli és egyéb szolgáltatás. A 10. évfolyam, illetve a középiskola utolsó évfolyamát követően a szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, az alapító okirat mellékletében felsorolt szakképesítések megszerzésére irányuló képzés Érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítés Nyelvi előkészítő évfolyammal induló 5 évfolyamos szakközépiskolai képzés Gimnáziumi oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai oktatása, Közoktatási típusú sportiskolai osztály szakiskola és szakközépiskola vonatkozásában Esélyegyenlőség az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenység Kollégiumi feladatellátás Felnőttoktatás- és képzés 2.1.5. Szabályozottság Központi szabályozás legfontosabb elemei: az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról az 2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről a 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a 23/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 217/1998. évi Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről Fenntartói szabályozás:
Lap: 16/131 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Alapító Okirata A B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Minőségirányítási Programja A B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat közoktatási feladatellátási intézményhálózat működtetési terve Helyi szabályozás: Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program, Házirend
Lap: 17/131 2.1.6. Az Intézmény részletes szervezeti felépítése Az intézmény részletes szervezeti felépítését a következő oldalon az 1. ábra szemlélteti.
Lap: 18/131 3. Minőségpolitikánk és háttere 3.1. Küldetésünk A minőségi munka az intézményben dolgozók számára alapkövetelmény. Vállaljuk, hogy folyamatainkat fokozatosan szabályozzuk, azokat folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük és fejlesztjük. Rendszeresen vizsgáljuk az intézményben működő fejlesztéseket, minőségpolitikánkban kiemelten jelenik meg a proaktív fejlesztés. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium és tagintézményei elkötelezi magát amellett, hogy a vele kapcsolatban álló partnerek igényeit minél szélesebb körben igyekszik kielégíteni. Képzési ajánlataiban elsősorban a munkaerőpiaci igényekhez, a fenntartó elvárásaihoz és a tanulók érdeklődéséhez igazodik. A szakmai képzésen belül jól konvertálható, a gyakorlatban hasznosítható ismeretek átadására törekszik. Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók életkori sajátosságaira, adottságaira, érdeklődésére alapozó oktató nevelő munka megvalósítására. Működtetjük és továbbfejlesztjük a partnerek elégedettségét célzó minőségirányítási rendszerünket. Célunk, hogy ennek segítségével biztosítsuk a minőségi oktatás nevelés körülményeit, feltételeit. Az intézmény nyitott továbbá a különböző képességekkel, készségekkel, adottságokkal rendelkező tanulók fogadására. Az tagiskolák a nyelv, matematika, informatika tantárgyak kiemelt óraszámával a jövőben sokrétűen felhasználható ismereteket óhajtanak nyújtani. Az emelt szintű érettségire való felkészítéssel biztosítani akarjuk a jóképességű tanulók számára az esélyt a továbbtanulás megalapozásához. 3.2 Nevelési elveink A B.A.Z- M. Önk.Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a tagintézmények pedagógusai mindennapi nevelő és oktató munkájukban a következő pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Az iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, amelyben a tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét. A tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. Figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. Diákjaink elé tárjuk a velük szemben támasztott követelményeket. Minden tanuló számíthat valamennyi pedagógus jóindulatú segítségére, az iskola életében szeretetteljes, a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Pedagógusaink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges szakembereket kívánnak nevelni a hozzánk érkezett gyermekekből. Ezért: A tervszerű nevelő és oktató munkánk a tanulók készségeit fejleszti, számukra korszerű, a mindennapos életben jól hasznosítható, továbbfejleszthető középfokú műveltséget nyújt.
Lap: 19/131 Intézményünk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra, a technikára, a műszaki életre vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók általános és szakmai műveltségét, világszemléletét, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetűkben. Az iskola nevelő és oktató tevékenységének céljait a tanulói személyiség széleskörű fejlesztésében jelöljük meg. Fontosnak ítéljük az egyéni tanulási módszerek elsajátítását. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, a precíz munkának becsülete legyen. El kívánjuk érni, hogy diákjaink megtanulják felismerni a jót és a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak a kialakítására. Igyekszünk megismertetni tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk kiemelkedő eseményeit, személyiségeit, hagyományait, ezen keresztül táplálva a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3.3 Jövőképünk Kazincbarcika és térsége többszörösen hátrányos helyzetű az ismert társadalmi és gazdasági viszonyok miatt. A felzárkóztatás nem képzelhető el csak a szakképzett munkaerő térségben maradásával és a munkahely teremtéssel. A térségi, a regionális szakképzésben bekövetkezett irányítás minden bizonnyal indukálni fogja mindazt a gazdasági fejlődést, amely alapja az Európai Uniós felzárkózásnak és gazdasági csatlakozásnak. A közoktatás, ezen belül a szakképzés fejlesztése prioritást kell, hogy élvezzen a kulturális politikán belül. A szakképzési szervezési társulásban egy másabb jellegű együttműködésre van szükség, amely nem irányulhat másra, mint a rendelkezésre álló pénzügyi források koncentrálására, hatékonyabb felhasználására, valamint csúcstechnikával felszerelt általános és szakmai képzőhelyek létrehozására. Mindezeket egy minőségirányított rendszer, folyamatszabályozás és fenntartói segítség és koordinálás eredményesen kell, hogy segítse. A mi iskolánk olyan legyen, ahol: mindenki tudja, hogy mi a dolga és el is végzi, szívesen, európai körülmények között és európai színvonalon dolgozik gyerek és felnőtt, felnőtt és gyerek sikerélményhez juthat, a diák pedagógus szülő kölcsönösen tisztelelik egymást, hagyományokat ápoló, versenyképes, szilárd jövőképe van a diáknak a partnerek is elfogadnak bennünket, konvertálható tudást szerezhet a diák, a csökkenő képességű gyerekanyaggal is eredményeket érünk el, jó dolgozni, mert megbecsülnek mind erkölcsileg, mind anyagilag. 3.4. Fenntartói elvárások az ÖMIP-ben Az Minőségirányítási Program elkészítésekor figyelembe vettük a közoktatási törvényben előírtakat, valamint B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat által elfogadott, és hatályba léptetett Önkormányzati Minőségirányítási Programot. Az ÖMIP megfelelő támogatást nyújt az IMIP elkészítéséhez, hiszen: az alábbiakban is ismertetett közoktatási minőségpolitika alapjául szolgál az intézményi minőségpolitikának, a stratégiai célok elősegítik az intézményi minőségcélok megfogalmazását,
Lap: 20/131 az ÖMIP meghatározza az IMIP-re vonatkozó általános elvárásokat, az azokhoz kapcsolódó főbb elemeket 3.5. A minőségügyi elvárások a közoktatási intézmények számára a fenntartói minőségpolitika alapján 3.5.1. Általános elvárások valamennyi intézmény számára Mint közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmény jogszerűen, törvényesen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen működjék; erősödjön a stratégiai tervezés szerepe; a közoktatási rendszerbe kerüléstől a közoktatási rendszerből történő kikerülési munkába állás, felsőoktatásba kerülés biztosított legyen a gyerekek nyomon követhetősége (a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja); a hozzáadott pedagógiai értékek legyenek egyre pontosabban mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók a fenntartó részéről (jóváhagyott pedagógiai program alapján); minden rászoruló gyermeknek segítséget kell nyújtani a mentális problémák kezeléséhez, a szakképzés, a gimnáziumi és szakközépiskolai képzés befejezéséhez; hatékony gyermek- és ifjúságvédelem megvalósítása; az intézmény garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást; az intézménybe jelentkező gyermekek számára biztosítsák a tankötelezettség teljesítését, az átjárhatóság és a folytathatóság-továbbépíthetőség elvének érvényesítését, teljes körű oktatói-nevelői tevékenységrendszeren keresztül; az intézmény rugalmasan alkalmazkodjon a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűséget az intézményben stabil nevelőtestület működjön; az intézmény nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított számukra; legyen jellemző az intézményben a minőségelvű, partnerközpontú működés, melynek alapja az intézmény minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja; hatékony együttműködés más közoktatási intézményekkel, valamint a közoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézményekkel mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában; jellemezze az intézmény dolgozóit, a szociális érzékenység és az elkötelezettség a tanulók közötti esélyegyenlőtlenségek csökkentésében; a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési feladatok eredményes megvalósítása, a hátrányos helyzet kezelése; az intézmény demokratikus működése, a kultúra fejlesztése, a tanulói érdekérvényesítés; a működést szabályozó dokumentumok felülvizsgálata, törvényi megfeleltetése, tartalmi koherenciájuk biztosítása törvényben meghatározott időközönként; az országos és megyei mérések eredményeinek feldolgozása, értékelése intézményi szinten és összegző tanulmány készítése; a pedagógia szakmai szolgáltató intézmény segítségének igénybe vétele az intézményi minőségirányítási programok elkészítésében szakmai háttérmunkálatok, elemzések végzésében, az ismeretek magas színvonalú átadása mellett nagy hangsúlyt kell helyezni a tudatos személyiségformálásra, a készség- és képességfejlesztés mellett a harmonikus, továbbtanulásra kész és képes, leendő felnőtt nemzedék képzésére.
Lap: 21/131 3.5.2. Fenntartói elvárások a gimnáziumokkal szemben: A gimnáziumok alapvető feladata az általános műveltség megalapozása, az érettségi vizsgára történő felkészítés és a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges alapok kialakítása; A tehetséggondozás helyi színtereinek megteremtése (felismerés; azonosítás, fejlesztés); Elvárható, hogy a csoportbontásban tanult tantárgyakból a tanulók emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek; Az intézmények adottságaikhoz képest vegyenek részt az Oktatási Minisztérium által meghirdetett és szakmailag támogatott tanulmányi versenyeken; Az emelt szintű képzést nyújtó osztályok esetében elvárható, hogy a tanulók többsége bekerüljön egyetemre, főiskolára; A kétszintű érettségi bevezetése után felértékelődik az érettségi vizsga, melyre tudatos tervszerű felkészítés szükséges; A kétszintű érettségi vizsga rendszerében az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítéshez szervezett felkészítésben résztvevőkkel szemben elvárható, hogy emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek. A nyelvi előkészítő évfolyam tanulóit fel kell készíteni mind a középfokú C típusú nyelvvizsga mind az ECDL vizsga letételére. A pályázati lehetőségek tervszerű és folyamatos kihasználása, a pedagógiai program célkitűzéseihez, illetve az alapfeladatok ellátáshoz; Új pedagógiai módszerek megismerése a hátrányos helyzetű, tanulási problémákkal küzdő diákok segítése érdekében; A folyamatos pedagógiai megújulás érdekében hatékony továbbképzési, beiskolázási rendszer kialakítása az iskolákban összhangban a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzésekkel; Az intézmények kapcsolatrendszerének folyamatos bővítése. A program megvalósításának első időszakában kiemelt elvárások a gimnáziumokkal szemben: hatékony felkészítés a felsőfokú tanulmányokra, hatékony felkészítés a kétszintű érettségire, eredményes idegen nyelv oktatás, informatikai ismeretek magas szintű biztosítása (ECDL vizsga), tehetséggondozás. 3.5.3. Fenntartói elvárások a szakképző iskolával szemben széles körű közismereti alapozás mellett készítsék fel a tanulókat az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra, ezzel egy időben biztosítsanak lehetőséget a szakmatanulás megalapozására; biztosítsanak tanulóiknak átfogó, jól konvertálható, több szakterületen is felhasználható ismereteket nyújtó szakmacsoportos alapozó képzést; a képzés erősítse a fiatalokban az új ismeretek befogadásának készségét, tegye képessé őket a tudásuk önálló fejlesztésére, ezzel kialakítva az élethosszig tartó tanulás iránti igényt; kiemelten kezeljék a tanulók kommunikációs készségének fejlesztését, idegennyelvtudásának, informatikai ismereteinek javítását; legyenek képesek az iskolák alkalmazkodni a gazdasági-társadalmi változásokhoz, a munkaerőpiac elvárásaihoz; a szakképzés nyújtson korszerű, piacképes és szakmai mobilitást megalapozó isme-reteket, figyelembe véve a helyi, területi és regionális gazdasági igényeket, lehetőségeket.