PÁLYÁZAT A TAKSONY VEZÉR NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLAIGAZGATÓ MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE Pályáztató: Pályázó: Intézmény: Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony 2335 Taksony, Iskola utca 1. Bandiné Dr. Liszt Amália Olga 8175 Balatonfűzfő, Hegy köz 6. Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola Deutsche Nationalitätengrundschule Fürst Taksony 2335 Taksony, Iskola utca 3. OM: 032471 Benyújtás dátuma: 2019. március 29. Bandiné Dr. Liszt Amália
Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony 2335 Taksony, Iskola utca 1. Pályázati nyilatkozatok Alulírott, Bandiné Dr. Liszt Amália Olga pályázatot nyújtok be a Belügyminisztérium Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF) honlapján 2019. január 14-én közzétett pályázati felhívás alapján a Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola iskolaigazgató (magasabb vezető) munkakör betöltésére. Kijelentem, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben a pedagógus munkakörre és a magasabb vezetői beosztás betöltésére előírt, valamint a pályázati kiírásban szereplő valamennyi feltételnek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem. Nyilatkozom arról, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor részt veszek a vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatásában. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a pályázati anyagba foglalt személyes adataimnak a pályázattal összefüggő kezeléséhez. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyag sokszorosításához, az elbírálás céljából történő továbbításához. Nyilatkozom hozzájárulásomról, hogy a pályázatot a Képviselő-testület zárt ülésen tárgyalja. Pályázatomhoz mellékelem a következőket: 1. Az intézmény vezetésére vonatkozó program, amely tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket 2. Szakmai/Europass önéletrajz 3. Az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolatai 4. Hatósági erkölcsi bizonyítvány 5. Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum 6. Ajánlások, referenciák Balatonfűzfő, 2019. március 29. Tisztelettel: Bandiné Dr. Liszt Amália Olga 8175 Balatonfűzfő, Hegy köz 6. 2
Tartalomjegyzék Pályázati nyilatkozatok... 2 Tartalomjegyzék... 3 Bemutatkozás, a pályázat benyújtásának indokolása... 4 Az intézmény vezetésének programja... 8 1. Bevezetés, pedagógiai és vezetői hitvallás... 8 1.1 Pedagógiai hitvallás... 8 1.2 Vezetői hitvallás... 9 2. Helyzetelemzés... 12 2.1 Az iskola fontosabb adatai, általános jellemzői, környezeti adottságai... 12 2.2 Intézményi arculat... 17 2.3 Gyermekvédelem, esélyegyenlőség, méltányosság... 19 2.4 Ellenőrzés, tanfelügyelet, mérés, értékelés... 20 2.5 Infrastruktúra... 23 2.6 Gazdasági feltételek... 25 3. Fejlesztési javaslatok... 26 3.1 A személyzet fejlesztése... 28 3.2 A szervezet fejlesztése... 28 3.3 A tanulás fejlesztése... 30 3.4 Stratégiai célok, jövőkép... 32 3.5 Középtávon megoldandó feladatok (2-3 év)... 34 3.6 Rövid távon megoldandó feladatok... 34 3.7 Azonnal megoldandó feladatok... 34 Zárszó, összefoglaló gondolatok... 35 Mellékletek... 37 1. Szakmai/Europass önéletrajz... 2. Végzettségeket, szakképzettségeket igazoló oklevelek másolatai... 3. Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum... 4. Hatósági erkölcsi bizonyítvány... 5. Ajánlások, referenciák... 3
Bemutatkozás, a pályázat benyújtásának indokolása Bandiné Dr. Liszt Amália Olga egyetemi végzettségű német nyelv és irodalom szakos tanár és közoktatási vezető vagyok. Az Europass formában megírt szakmai önéletrajzom a személyi adatokkal, a szakképzettségekkel és a szakmai tapasztalatokkal, továbbképzésekkel, valamint publikációs listával a mellékletben olvasható. 30 éves általános iskolai pedagógusi gyakorlatom van, ebből 16 évet intézményvezetői beosztásban dolgoztam. 2013-2015 között az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fejlesztési és Projektigazgatóságán láttam el kiemelt TÁMOP projektekben témavezető szakmai szakértői és projektmenedzseri feladatokat. Ebben a két évben nem voltam iskolai alkalmazásban, ezért 2017-ben vettem részt (Pedagógus 2 és Mesterpedagógus) minősítési eljárásban. A mesterfokozat esetemben mesterprogram megvalósítást jelent, ami a saját iskolám számára végzett innovációs munka. 2003 óta alkalomszerűen kapok felkéréseket tréneri, kutatói, fejlesztői, illetve felsőoktatási oktatói munkákra. Ennek az az oka, hogy a terepen szerzett tapasztalatokat neveléstudományi PhD végzettségemnek köszönhetően ötvözni tudom a tudományos elvárásokkal, illetve az elméleti tudást be tudom illeszteni az intézmények mindennapi gyakorlatának megszervezésébe. Azért jelentkezem a kiírásra, mert meggyőződésem, hogy alkalmazott pedagógiai tudásommal, vezetői és pedagógusi kompetenciáimmal hozzájárulhatok az iskolaközösségük által kívánt arculat és értékek megtartásához, illetve az intézmény eredményességének további növeléséhez. Intézményvezetői tapasztalatokat különböző, az 1. sz. ábrán felsorolt intézményfenntartókkal együttműködve szereztem. Időtartam Intézménytípus Fenntartó 3 év általános iskola települési nemzetiségi önkormányzat 1,5 év általános iskola Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2,5 év általános iskola közoktatási intézményfenntartó társulás 4 év többcélú intézmény közoktatási intézményfenntartó társulás 5 év többcélú intézmény települési önkormányzat 1. ábra: Fenntartótípusokkal szerzett tapasztalatok 4
A projektigazgatóságokon eltöltött időszak alatt iskolafejlesztési folyamatokkal, mentorálási eljárásokkal, az intézményvezetői kompetenciákkal és a kiválasztás eljárásrendjével, az intézményi dokumentumok tartalmával és koherenciájával foglalkoztam. Munkám során megtanultam a professzionális projekttervezést és lebonyolítást, a kompetenciák alapján szervezett szakértői csoportok motiválását és a munkamegosztás koordinálását. Az elektronikus adminisztráció és az adatbázisok kezelése területeken is sokat fejlődtem. Intézményvezetőként az alábbi innovációk (új képzési formák, vagy egész intézményt érintő metodikai eljárások) bevezetéséről, működtetéséről rendelkezem tapasztalatokkal. DSD-I. nyelvvizsga bevezetése az iskolában Zahlenland program bevezetése alsó tagozatban Microsoft Innovatív Iskolák Program O365 bevezetése az intézményvezetés és az osztálytermi munka számára Csatlakozás a Hátrányos Helyzetűek Oktatása (H2O) Programhoz, amely a Hejőkeresztúri iskolamodell néven is ismert, és öt fő elemre épül: o Komplex Instrukciós Program (KIP), előtérbe helyezve a szocializációt, kognitív képességek fejlesztését, egyéni differenciálást. o Differenciált Tanulásszervezés Program, előtérbe helyezve az egyéni differenciálást. o Logikai Táblajáték Program, előtérbe helyezve a stratégiai gondolkodásfejlesztést. o Generációk Közötti Párbeszéd Program, előtérbe helyezve a szülők bevonását az iskolai életbe. o TABELLO Nyelvoktató Program, előtérbe helyezve a számítógépes nyelvoktatást. Képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés (IPR) program bevezetése, ennek alapján TÁMOP 3.3.8 pályázati projekt megvalósítása Csatlakozás a Kincsem Nemzeti Lovas Programhoz (mintatanterv kidolgozása, kísérleti bevezetése) A mindennapos testnevelés intézményi modelljének kidolgozása (még a kötelező bevezetés előtt) Közoktatási típusú sportiskola indítása a Nemzeti Utánpótlás-nevelő és Sportszolgáltató Intézettel, valamint országos sportszövetségekkel együttműködve A sportiskolai és a Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv ( KÉK tanterv Dr. Zsolnai József) adaptálásával helyi tanterv kidolgozása és bevezetése a kompetencia alapú oktatás és a differenciálás támogatására Tanulói laptop program bevezetése Ökoiskola és Erőszakmentes Iskola címek elnyerése 5
Iskoláimmal több nemzetközi és hazai pályázati projektet valósítottunk meg sikeresen. Ezek felsorolása megtalálható a szakmai önéletrajzomban. Nyelvtanárként saját praxisomban teszteltem számos tanítási elméletet, módszert, technikát, gyűjtöttem és alkottam jó gyakorlatokat, amelyeket aztán mentorként, szaktanácsadóként, szakértőként tovább tudtam adni a kollégáknak. Nemzetközi projekteket vezettem, és részt vettem olyan idegen nyelvi innovációs folyamatokban, amelyekben megtanultam a hálózati együttműködést, majd hálózati koordinátorként is tevékenykedtem. A használt módszerek közül néhány, amelyekről tanulmányt írtam, vagy konferencia előadást tartottam: Freiarbeit, Stationenlernen, projektportfólió, Európai nyelvtanulási napló, projektalapú nyelvoktatás, kreatív nyelvoktatás (infokommunikációs technológiával és/vagy zenével), autonóm tanulás, autentikus anyagok használata a nyelvoktatásban. A GLOSSA Európai nyelvtanulási napló című digitális taneszköz, amelynek társszerzője vagyok, szerepel a tankönyvlistán. Szakértői tapasztalatokat tanügyigazgatás és pedagógiai értékelés német nyelv általános és középiskolában területeken szereztem (pl. intézmény-átszervezések, intézményi dokumentumok és pedagógiai programok értékelése, fenntartói döntések előkészítése, nem szakrendszerű oktatás ellenőrzése, helyi tanterv készítése). A HEFOP és TÁMOP projektekben segítettem a kompetencia alapú óvodai nevelési és az iskolai tantárgyi programcsomagok bevezetését. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felkérésére véleményeztem a Nemzeti alaptanterv 2012 alapján készült kerettanterveket. Pedagógiai kutatóként főként a következő témákkal foglalkozom: tanulásmenedzsment, pedagógiai innováció, tanulási folyamatok szabályozása, portfólió-módszer, projektpedagógia, tanulói autonómia, nyelvtanítás különös tekintettel a kisgyermekkori nyelvtanulásra, multikulturális nevelés, a hatékony iskola modellje, iskolafejlesztés, jó gyakorlatok adaptációja. Neveléstudományi értekezést Portfólió a nyelvpedagógiában. A magyar kisgyermekkori Európai nyelvtanulási napló elterjesztésének értékelése címmel írtam. A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola igazgatása számomra újabb szakmai kihívás. A köznevelés rendszerében a 2011. évi Nemzeti köznevelési törvény életbelépése és az intézményeknek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába kerülése (2013) óta alapkérdés az intézményi autonómia és a minőségi oktatás összefüggése. Taksony Német Nemzetiségi Önkormányzata felelősségteljes döntést hozott, amikor 2014-ben iskolájának fenntartói jogát az elsők között átvette a KLIK-től, és ezzel 6
megteremtette az autonóm működés feltételeit. A helyi fenntartói irányítás biztosítja az intézmény szakmai önállóságát, melyhez gazdálkodási és munkáltatói jogkörök is társulnak. Mindez lehetővé teszi, hogy az iskola a helyben meghatározott eredményességi, hatékonysági és méltányossági mutatókat figyelembe véve biztosítsa a minőségi nevelés-oktatást, amely védjegye lehet a településnek is. Ebben a konstrukcióban a tanulói teljesítmények növelése, illetve az elvárt eredmények elérése és az élménydús, kellemes iskolai légkör kialakítása elsősorban a közös stratégiai célokon, azaz a pedagógiai program tartalmán, illetve a pedagógus közösség értékrendjén és folyamatos együttműködésén múlik. Sikeres működés esetén az iskola mintát adhat más településeknek, más nemzetiségi önkormányzatoknak, vagy minta lehet arra is, hogy hogyan lehet élni a szakmai önállósággal. A pályázat benyújtásával az a célom, hogy az iskolahasználók számára bemutassam az általam javasolt jövőképet, a távlati közös munkánkkal elérhető eredménycélokat. Segíteni kívánom egyrészt a nemzetiségi önkormányzat képviselőit a fenntartói feladatok ellátásában, másrészt támogatni a nevelőtestület tagjait, hogy a kollégák szakmai munkájuk során a pedagógiai tevékenységekre koncentrálhassanak. A Taksonyban tett személyes látogatások alatt megismertem az eddigi kiváló eredményeket és az iskolahasználók képviselőinek aktuális elvárásait. A vezetői program elkészítéséhez ezen kívül az elérhető dokumentumok felhasználásával helyzetelemzést végeztem. Mindezek alapján úgy vélem, hogy Taksonyban adottak a feltételek a minőségi nevelő-oktató munkához, és professzionális iskolavezetéssel az eredmények az iskolaközösség és a helyi társadalom megelégedésére még fokozhatók. Meggyőződésem, hogy vezetői tudásommal, kompetenciáimmal, attitűdömmel és tapasztalataimmal hasznára lehetek az Önök intézményének. Emellett a taksonyi iskola vezetése számomra módot és fejlődési lehetőséget adhat arra, hogy a gyakorlatban végezhessek tanulószervezetet célzó iskolafejlesztő munkát azon fejlesztési metodika alapján, amely eljárás elméleti kidolgozásának vezetője voltam. Balatonfűzfő, 2019. március 29. Bandiné Dr. Liszt Amália pályázó 7
Az intézmény vezetésének programja 1. Bevezetés, pedagógiai és vezetői hitvallás 1.1 Pedagógiai hitvallás Harc van az iskola és az élet között. Mi bizonyosak vagyunk, hogy az élet marad a győztes, s a mai iskola fog megváltozni gyökeresen. Hallgasson az iskola mielőbb ez élet szavára, hogy erőszakos átalakulás helyett a fokozatos fejlődés útjára léphessünk. (Nagy László válogatott pedagógiai művei) Hiszem azt, hogy az iskola feladata az értékközvetítés, és hogy segítsen megtanulni azt, amit a gyerekek még nem tudnak, vagy amire még nem képesek. Hogy mi az érték, és hogy mit is kell tudni, vagy mire kell képesnek lenni, az viszont időről időre változik. Ma a 4. ipari forradalom korát éljük, amelyben egyre inkább gondolkodó gépekkel helyettesítik az embert. Gondoljunk az önvezető autókra, a virtuális titkárnőkre vagy tolmácsokra, az okosházakra, az okosgyárakra. A termelésben a kiberfizikai rendszerek új szintre emelik az automatizálást, képesek az önálló problémamegoldásra, az optimalizálásra, a hatékonyság maximális szintjének az elérésére, amivel jelentős költségcsökkentést és minőségjavulást lehet elérni. Ez nem a távoli jövő, a ma munkavállalójának már ezekkel a tényekkel kell szembenézni. Az iskolának is reagálnia kell arra, ami körülöttünk történik. Kutatók foglalkoznak azzal, hogy inputokat adjanak az iskolák átalakításához. A jó pedagógus igyekszik felkészíteni tanítványát a jövőbeli kihívásokra ehhez folyamatos önképzésre, élethosszig tartó tanulásra van szükség. Hiszem azt is, hogy az alapértékek átadásáról nem mondhatunk le, és hogy arra tekintettel kell szerveznünk az iskolai életet, hogy egy gyermek a gyermekkorát csak egyszer éli át, és nincs lehetőségünk a kevésbé jól sikerült dolgok törlésére. A tanulás segítése az iskola fő feladata, de motivált tanuló nélkül nincs eredmény. A tevékenységek, az élmények, a sikerek biztosítják azt, hogy a gyerekek szeressenek iskolába járni, és eredményesen tanuljanak. A legfontosabb pedagógiai értékeknek tartom az egészséget, aktivitást, érdeklődést, kommunikációs és kooperációs képességet, az életfeladatokra való felkészültséget (gyakorlatiasságot), produktivitást (kreativitás és innovációs képességet), átfogó valóságérzékelés és -értékelést, autonómiát, igényszintet, felelősséget. Hiszem, hogy eme értékeket kizárólag nevelői példaadással és professzionálisan megtervezett nevelési-oktatási folyamatokkal tudjuk átadni. A taksonyi iskola pedagógiai programjának szemléletmódja, az 8
alapelvei megegyeznek az általam preferált értékekkel, és ez az egyezés megteremti az együttműködésünk alapját. Célom, hogy az intézményben nyugodt légkörű, kiszámítható, jól szervezett és tartalmas pedagógiai munka folyjék, az iskola valamennyi tanulójára, alkalmazottjára értendően az egymás iránti tisztelet, bizalom és megbecsülés uralkodjék. Legyen egyenrangú megítélése a különböző intelligenciaterületeken kitűnt tehetségeknek, a kognitív képességek fejlesztése ne nyomja el a művészi vagy éppen a mozgásintelligencia kiteljesítését. Közös munkánk eredményeként javuljanak az intézmény hatékonysági, eredményességi és méltányossági mutatói. 1.2 Vezetői hitvallás Ott, ahol az emberek, a közösség, a vezetők akár az egész település folyamatosan tanul, ott roppant mód megnő az esélye, hogy a tanulás "okosodást", jobb döntéseket, sikeresebb cselekvést hoz. Z. Karvalics László Az iskolavezetői munka akkor eredményes, ha az osztálytermi gyakorlatra hat, és a tanulási teljesítmények nőnek. Ehhez jó csapat kell, amelynek tagjai egyedi tudásukkal és képességeikkel kiegészítik egymást. Fontos vezetői feladatomnak tartom, hogy megfelelő feladatmegosztással minden pedagógus és nem pedagógus alkalmazott számára lehetőséget teremtsek arra, hogy a csapat aktív, segítő és alkotó tagja legyen. Lényeges, hogy a napi gyakorlat minden területen az intézményi dokumentumokban és szabályzatokban leírtakat tükrözze. Kiemelten fontos ez a taksonyi iskola és a fenntartója számára, hiszen a megteremtett szakmai és gazdasági autonómia komoly felelősséggel és elszámoltathatósággal jár. Az iskolaigazgatókkal szembeni elvárások igen sokrétűek, és az elvárásoknak való megfeleléshez hol menedzserre, hol leader-re (vezető) van szükség. A 16 év iskolavezetés alatt én is többször tettem fel magamnak a kérdést, hogy melyik típus vagyok én. A menedzser feladata a szervezet működtetése, a rendelkezésre álló erőforrások tervezése, optimalizálása, a célok, az ütemtervek meghatározása, a költségvetés rögzítése. A menedzser osztja fel a feladatokat, biztosítja az erőforrásokat, építi fel a szervezetet. Rendelkezik, koordinál, utasít, irányít, felügyel, döntéseket hoz, és ellenőrzi a végrehajtást. A menedzsment egy állandósult folyamat, mely a szervezet működésével racionális alapon foglalkozik. 9
A vezetés elsősorban a személyes viselkedésformáról, magatartásmintáról szól. A leader érzelmekre hagyatkozik. A jó vezető tudja, hogyan képes az embereket egy vízió, jövőkép mögé felsorakoztatni. Arra inspirál, hogy a vízió megvalósításában maguk is hatékonyan közreműködjenek. A vezető befolyásol, motivál, képvisel, példát mutat, nevel és tanácsol. Az önkormányzati fenntartású iskolákban, amikor hatékonyan kellett gazdálkodni, és a külső források bevonása miatt projekteket is meg kellett valósítani, megtanultam a menedzser szerepet. Rájöttem azonban, hogy a fejlesztésekhez, a projektek intézményesüléséhez, az oktatás minőségének növeléséhez vezetni, befolyásolni és motiválni kell a nevelőtestületet. Úgy gondolom, jó úton vagyok ahhoz, hogy a két szerepet össze tudjam egyeztetni, a hozzájuk szükséges készségeimet és képességeimet egyidejűleg tudjam alkalmazni. A 2. ábra azt mutatja be (a 21. századi készségekkel kapcsolatban), hogy a hagyományos piramis formájú szervezeti felépítést feje tetejére állítva hogyan növelhetjük a diákok felkészültségét. Ebben a felépítésben az egész szervezet munkáját megalapozza az igazgató: támogatja a tanárok tevékenységeit, megmutatja nekik, hogy ő saját maga hogyan használja a kérdéses kompetenciákat, és ezzel egyidejűleg használatuk segítségével átalakítja magát a szervezetet. A második éve zajló digitális iskolafejlesztésem közben tapasztaltam meg igazán, hogy mekkora jelentősége van annak, ha igazgatóként tartópillére tudok lenni a folyamatoknak. További vezetői tevékenységeim során ezeket a szerepeket is megpróbálom betölteni. 2. ábra: A 4K kialakítása a szervezetben. Forrás: Microsoft vezetőképzés diasor 2017-2018. Kézirat 10
Legfontosabb vezetői törekvéseim és céljaim fontossági sorrendben: közös értékrend kialakítása; a szervezeti és a pedagógiai kultúra fejlesztése, csapatépítés; az iskola eddigi eredményeinek megőrzése, értékeinek és hagyományainak tiszteletben tartása, továbbfejlesztése, a jó gyakorlatok azonosítása és tudatosítása; minőségmenedzsment, folyamatszabályzások; a társadalmi elvárásokhoz és gazdasági elmozdulásokhoz, valamint a helyi igényekhez dinamikusan igazodó működőképesség biztosítása; a munkát segítő, aktív kommunikációs rendszer működtetése; a humán erőforrás menedzselése a Pedagógus életpálya-modell figyelembevételével; az egyén és a közösség érdekeinek összehangolása a szükségletek pontos feltárásával, a közös célok pontos megfogalmazásával és konszenzus kialakításával; fesztelen, nyugodt, együttműködő munkalégkör kialakítása; marketing tevékenység végzése. Vezetőként azt vallom, hogy egy köznevelési intézményben rendkívül fontos egymás elfogadása, a közösségként való fellépés, mert ez mintát ad a gyerekeknek, és hitelességet biztosít a szülők felé. A nevelőtestület tagjainak csapatjátékot kell játszani, ez a jó iskola garanciája. A pedagógusok szakmai előrelépésének segítése és folyamatos, fejlesztő, kompetencia alapú értékelése a Pedagógusminősítés (PEM) és a Pedagógus szakmai ellenőrzés (PSZE) elvárásainak figyelembevételével elengedhetetlen a minőségi oktatás megteremtéséhez, illetve szinten tartásához. A minőségi oktatás feltétele az is, hogy az intézmény (és a fenntartó) tisztában legyen egyrészt a minőség oktatásbeli értelmezésével, másrészt képes legyen saját tevékenysége minőségszempontú elemzésére. Az értékelésnek ki kell terjednie a tanulási folyamatok mellett a légkör, a szervezeti kultúra, a szervezettség és a partnerek elégedettségének értékelésére is. Az értékeléshez szükség van a helyi szempontrendszer (indikátorok) alapján történő adatgyűjtésre és adatelemzésre. Vezetőként híve vagyok a minőségirányításnak, a folyamatokat a PDCA logika szerint tervezem irányítani. 11
2. Helyzetelemzés Taksony Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járás területén, a Ráckevei-Duna partján található. A település a magyarság egyik X. században élt nagyfejedelmének nevét viseli. A nagyközség területén működő 8 évfolyamos általános iskolát 1946-ban alapította a Taksony Községi Tanács. Az iskola 2013. január 1-jén került a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, majd Taksony Német Nemzetiségi Önkormányzata 2014. szeptember 1-jei hatállyal átvette a fenntartói jogot a KLIK-től. Az iskolát elkerülték a fenntartó- és vezetőváltások, a szerkezeti átalakítások és a kívülről indított fejlesztések. A nemzetiségi nevelés-oktatás és annak eredményessége vonzóvá és keresetté tette a környék lakossága számára. A hírnév és a korábbi karizmatikus vezetés stabilitást adott az intézménynek. A nemzetiségi fenntartással körülbelül egy időben azonban fokozatosan növekedni kezdett az oktatásban a külső mérések és ellenőrzések (OKM, minősítés, tanfelügyelet stb.) száma és jelentősége, illetve változóban vannak az oktatási intézményekkel szembeni elvárások, amelyekre szervezeti szinten szükséges reagálni. Megjelent a minőségi oktatással kapcsolatban az elszámoltathatóság fogalma, amely az autonóm intézményfenntartás miatt fontos kérdéssé vált Taksonyban. A településen növekszik a lakosság száma, ezzel együtt nő a gyerekek száma is. Sokan költöznek ide Budapestről, illetve az agglomerációból. A bejáró gyerekek leginkább a kétnyelvű oktatás miatt választják ezt az intézményt. Működési engedélye alapján az intézmény rendelkezik a folyamatos működéshez szükséges, jogszabályokban előírt személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekkel. Az iskola a közegészségügyi előírásoknak megfelel, tűzvédelmi szempontból biztonságos. Az alapdokumentumok, a Szervezeti és működési szabályzat, a Pedagógiai program és a Házirend elérhető a KIR felületén. 2.1 Az iskola fontosabb adatai, általános jellemzői, környezeti adottságai Az iskoláról készült helyzetelemzés az itt felsorolt dokumentumok elemzésére és fókuszcsoportos interjúk információira épül. Az interjúk kérdésköreihez a tanfelügyeleti kézikönyv ajánlott kérdései közül válogattam. 12
Alapító okirat. 1 Kelt: 2015. május 27. Hatályos 2015. szeptember 1-jétől. 47/2015. (V.27.) NNÖ határozat Működési engedély. Budapest, 2015.07.27. PEB/045/1611-3/2015. Pest Megyei Kormányhivatal A köznevelési információs rendszer (KIR) adatai 2 Közzétételi lista 3 - amely tartalmazza a tanfelügyelet intézményvezetői értékelését Pedagógiai program 2013. 4 (a tantárgyi tantervek kivételével) A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola házirendje 2013. 5 A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola szervezeti és működési szabályzata 2013. 6 FIT-jelentés: 2017. Intézményi jelentés. Összefoglalás. Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola 2335 Taksony, Iskola utca 3. OM azonosító: 202945 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés: 2017. Telephelyi jelentés. Tanulási környezet. Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola 2335 Taksony, Iskola utca 3. OM azonosító: 202945 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés: 2017. Telephelyi jelentés. 6. évfolyam: Általános iskola. Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola 2335 Taksony, Iskola utca 3. OM azonosító: 202945 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés: 2017. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam: Általános iskola. Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola 2335 Taksony, Iskola utca 3. OM azonosító: 202945 Telephely kódja: 001 NETFIT intézményi zónaösszesítő 2017/2018. 7 Az iskola hivatalos honlapja: http://taksonyvezer.hu/ Az iskola Facebook oldala: https://www.facebook.com/taksonyvezer/ A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola beszámolója a 2017-18-as tanévről A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola munkaterve 2018-2019. tanév KIR-STAT2018 Statisztika OM azonosító: 032471 Nyomtatás dátuma: 2018.10.15. Interjúkat készítettem a fenntartó német nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületével, a település polgármesterével, az iskolavezetéssel, a munkaközösség-vezetőkkel (kiegészítve a közalkalmazotti tanács képviselőivel) és a szülők közösségének képviselőivel. 1 Az Alapító okiratot 2019.02.25-én módosította a fenntartó. Okiratszám: 1/5-1/2019. A módosítás még nem hatályos. 2 https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso/!kir_intezmenykereso/intezmeny/index/032471. Letöltés: 2019.03.10. 3 https://www.kir.hu/kir2_info/pub/index/032471. Letöltés: 2019.03.10. 4 Letöltés a KIR közzétételi listából: 2019.03.10. 5 Letöltés a KIR közzétételi listából: 2019.03.10. 6 Letöltés a KIR közzétételi listából: 2019.03.10. 7 https://www.netfit.eu/pdf_conv/get_pdf_public.php Letöltés: 2019.03.10. 13
Az intézmény adatai 8 Az intézmény neve: Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola Idegen nyelvű neve: Deutsche Nationalitätengrundschule Fürst Taksony Székhelye: 2335 Taksony, Iskola u. 3. Telephelyei: 2335 Taksony, Fő tér 1. OM azonosítója: 032471 2335 Taksony, Fő út 56. Telefonszáma: 06-24-477-217 E-mail címe: taksonyvezer@gmail.com Alapító neve, alapítás éve: Taksony Községi Tanács, 1946. A fenntartó megnevezése: Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony A fenntartó címe: 2335 Taksony, Fő út 85. A fenntartó típusa: Az intézmény típusa: települési nemzetiségi önkormányzat általános iskola Ellátott alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás, nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás, nyelvoktató német nemzetiségi nevelés-oktatás általános iskola alsó és felső tagozatán, német-magyar kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása: érzékszervi fogyatékos (gyengén látó és nagyothalló), beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők. Évfolyamok száma: nyolc, számozásuk: 1-8. évfolyam Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 710 fő Gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Illetékessége, működési köre: Taksony Nagyközség közigazgatási területe, szabad férőhely esetén más felvételi körzetből jelentkezők. Jogállása: önálló jogi személy A gyermekétkeztetés módja: szerződéssel, ételszállítással 8 Készült a hatályos alapító okirat és működési engedély, valamint a KIR Intézménykereső adatai alapján 14
Személyi feltételek A pedagógus álláshelyek száma: 62. Betöltött álláshelyek száma: 60. Ebből a létszámból az általános iskolai oktatás 1-4. évfolyamon 30 fő, az 5-8. évfolyamon 30 fő (23 teljes és 7 részmunkaidős pedagógus) dolgozik. Óraadó az alsó és a felső tagozatban: 1-1 fő. A pedagógusok képesítés és munkakör szerint: 15 középiskolai tanár, 15 általános iskolai tanár, 3 tanító, 21 tanító speciális képesítéssel, 2 fő gyógypedagógus, 1 pszichológus és 1 fő fejlesztőpedagógus, pedagógus képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű 1, pedagógus képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű 1 fő. 60 főből 55 nő. A nemzetiségi nyelv oktatásában részt vesz 15 pedagógus, 11 a kétnyelvű és 4 a nyelvoktató oktatási formában. A PEDAGÓGUSOK ÉLETKORA ÉS NEME 16 14 12 10 8 6 4 2 0 0 1 2 0 15 10 0 13 1 0 6 5 6 1 3 2 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 éves éves éves éves éves éves éves éves nő férfi 3. ábra: A pedagógusok életkora és neme 2018-ban A PEDAGÓGUSOK ÉLETKORA TAGOZATON KÉN T 1-4. évf. 5-8. évf. 10 5 5 2 1 8 4 2 4 5 5 4 1 2 1 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 É V E S É V E S É V E S É V E S É V E S É V E S É V E S É V E S 4. ábra: A pedagógusok életkora tagozatonként 2018-ban 15
A nevelőtestület tapasztalt kollégákból áll. Az életpálya fokozatok szerint 2 fő mesterpedagógus (szaktanácsadó), 8 fő Pedagógus II. besorolással rendelkezik. Az elkövetkező 5-6 évben várhatóan a nevelőtestület 10%-a megy nyugdíjba (Ls. 3. és 4. ábra), ezért szükség lesz új kollégák felvételére. A keletkező üres álláshelyek meghirdetésekor, illetve a szakos ellátottság biztosítása érdekében érdemes lenne átgondolni, hogy mivel lehetne vonzóvá tenni a taksonyi munkalehetőséget. (Pl. szolgálati férőhely) Jelenleg hiány mutatkozik: nemzetiségi tanító, tantárgyat német nyelven tanító (biológia, földrajz, rajz) német, matematika, technika, informatika szakos, napközis nevelő pedagógusokból. A szakos ellátottság %-os megállapításához nem állt rendelkezésre elegendő adat. Többen tanulnak másoddiploma, illetve nyelvvizsga megszerzéséért. A nevelőtestület innovációkra való fogékonyságát bizonyítja az intézmény nemzetiségi pályázatokban való részvétele. A nevelő-oktató munkát segítők: 2 fő iskolatitkár, 1 laboráns, 2 pedagógiai asszisztens, 1 fő részmunkaidős gyógypedagógiai asszisztens. Egyéb munkakörben dolgozók: 16 fő, ebből 15 nő. 5 konyhai dolgozó, 2 gazdasági ügyintéző, 2 műszaki dolgozó és 7 kisegítő. Tanulói adatok Megnevezés Fő % Tanulói összlétszám 702 100 Bejáró 186 26,5 Egész napos iskolai oktatásban részesül 50 7 Hátrányos helyzetű 7 1 Halmozottan hátrányos helyzetű 5 0,7 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül 35 5 Integráltan oktatott SNI 19 2,7 BTMN 66 9,4 Napközis 269 38,3 Délutáni egyéb foglalkozáson résztvevő 35 5 Magántanuló 2 0,3 Étkezők száma 354 50 5. ábra: Tanulói összetétel a 2018-as statisztikai adatok alapján Az iskola tanulói létszáma 702 fő, 52% fiú és 48% lány. A felvehető maximális létszám 710, így a kihasználtság jelen tanévben szinte 100%-os (98,9%). Az előző tanév végi létszám 664 fő, a növekedés 38 fő, ami elvileg két tanulócsoportnyi többletet jelent nem elemezve, hogy ténylegesen mely évfolyamokra iratkoztak be az érkező tanulók. 16
A tanulói létszám a maximum osztálylétszámmal számolva 26, az átlaggal pedig 31 tanulócsoportot tesz ki. A 2018-2019. tanévben a 702 tanuló 31 osztályban tanul, ez 22,6 fő átlaglétszámot jelent. A 2. évfolyam kivételével minden évfolyamon 4 osztály működik. Az 5. évfolyam a legnépesebb, itt 26,25 az átlaglétszám. Az iskola számított létszáma 721, a számított átlaglétszám 23,3. Az osztálylétszámok egyrészt optimálisak a nevelő-oktató munkához, másrészt maximálisan megfelelnek a jogszabályoknak. Az intézményben a nemzetiségi nyelv oktatása szintén az előírásoknak megfelelően 23 tanuló feletti létszám esetén csoportbontásban történik. A bejárók aránya 26,5 %, azaz a tanulók több mint negyede nem taksonyi. A más településen élő tanulók helyközi közlekedéssel tudnak bejárni az iskolába. 10 napközis és 2 tanulószobás csoport működik, az 1-2. évfolyamon 1-1 osztály iskolaotthonos. A különleges figyelmet igénylő tanulók közül a tehetségesekről nem vezetnek nyilvántartást. A hátrányos helyzetűek, az SNI és BTMN tanulók összesen a létszám 13,8%-a. Ez az arány a jelenlegi szakember ellátottsággal lehetővé teszi az eredményes integrációt. A beszédfogyatékosság és a súlyos tanulási zavar a két vezető sajátos nevelési igény. Az évismétlők és a magántanulók száma és aránya elenyésző. A nevelőmunka minőségét mutatja az is, hogy alig van tantárgyi bukás, illetve igazolatlan mulasztás. Az iskola tanulmányi átlaga tavaly 4,5 volt. Ez nagyszerű eredmény. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 11,7. A Központi Statisztikai Hivatal adatai 9 alapján az országos átlag 9,5 fő, ami lényegesen kevesebb a taksonyi átlagnál. A nemzetiségi oktatásban résztvevők megoszlása az oktatás típusa szerint: 46% kétnyelvű, 54% nyelvoktató. A hit- és erkölcstant választók aránya 48%, az etikát választóké 52%. 2.2 Intézményi arculat Az intézmény profilja a német nemzetiségi (német-magyar kétnyelvű és nyelvoktató) oktatás. A taksonyiak nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül örömmel íratják be gyermekeiket az iskolába a nyelvtanulás és a nemzetiségi hagyományápolás miatt. Népszerű a kétnyelvű oktatási forma, a más településről érkezők többnyire ezért választják ezt az iskolát. A helybeliek az oktatási eredményességgel elégedettek (főként az alsó tagozatban), viszont első osztályban inkább tanítót, és nem programot választanak. 9 Statisztikai tükör. Oktatási adatok, 2018/2019 (előzetes adatok) 2018. december 21. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/okt1819.pdf Letöltés: 2019. 03. 14. 17
Cél, hogy német nyelvből minél többen tegyenek DSD-I B1 szintű vizsgát. A tanulók a 8. évfolyam végéig maradjanak az intézményben, ne menjenek el korábban gimnáziumokba. Angolból is legyen lehetőség csoportbontásra, hogy a kevesebb óraszám ellenére is magasabb szintre juthassanak a tanulók. A német nyelvoktatás eredményességének növelése érdekében a tavalyi tanévben csoportokat bontottak; a kétnyelvű oktatás résztvevői mindannyian teljesítették a DSD vizsgát vagy B1, vagy A2 szinten; számos nyelvi és nemzetiségi versenyre készítették fel a tanulókat; anyaországi táborokat szerveztek; a kollégák módszertani továbbképzéseken és szakmai programokon vettek részt; a biológia szakos német nyelvet tanult a német nyelvű szaktárgyi oktatás érdekében; bővítették a nemzetiségi ruhatárat; nemzetiségi hagyományápoló programokat szerveztek, illetve csatlakoztak a települési rendezvényekhez; sváb nemzetiségi tábort szerveztek; létrehozták a nemzetiségi énekkart. Van lehetőség arra, hogy a BTMN tanulók tanórai tevékenységeit pedagógiai asszisztensek segítsék. Konkrét tevékenységeket végeztek az átmenetek megkönnyítésére. A tervezési dokumentumok alapján az intézményben a pedagógusokkal szemben elvárás, hogy differenciáljanak és adjanak a tanulók egyéni szükségleteihez szabott pedagógiai támogatást. A pedagógusok használnak digitális eszközöket, digitális tananyagokat építenek be a tanóráikba. A mindennapos testnevelés megszervezése 3 órarendi óra és 2 választható sportköri délutáni foglalkozással megoldott. A sportági kínálat bőséges, és teret adnak a szabadidősportok űzésének is. Az úszásoktatást évente egyszer tömbösített formában valósítják meg. Megoldott a gyógytestnevelés biztosítása is. Az iskola sportéletét a Brózik Tibor Taksonyi Diák Sport Egyesület szervezi. 6. ábra: 8 tanév továbbtanulási mutatói a 2017-2018. tanév végi beszámolóból A továbbtanulási mutatókat 8 évre visszamenőleg vizsgálva (Ls. 6. ábra) látható, hogy a tanulók az érettségit adó középiskolai képzéseket választják. Az iskola saját programjai: Iskolanyitogató augusztus végén, Taksony hét (vagy nap), Kistérségi Matematika Verseny, Német Szépkiejtési Verseny, adventi kirakodóvásár, napközisek karácsonyi gálaműsora, Területi Népmesemondó Verseny, Ki mit tud?, Sportol a falu májusban, kitelepítési projektnap, bolondballagás. 18
2.3 Gyermekvédelem, esélyegyenlőség, méltányosság Az iskola méltányosságát fémjelzi, hogy a bejáró tanulók 4,3%-a sajátos nevelési igényű vagy hátrányos helyzetű. 203 tanuló vesz részt felzárkóztató és 85 fejlesztő foglalkozáson (összesen a tanulók 41%-a), tehetséggondozó foglalkozásra egyelőre nincs külön óraszám, de a pedagógusok tanórai differenciálással, egyéni versenyfelkészítéssel gondoskodnak róluk. Szegregált csoport nincs az intézményben. Van viszont gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki összefogja a nevelőtestület gyermekvédelmi munkáját, és ügyel arra, hogy megvalósuljanak a hátránykompenzációs, illetve az esélynövelő tevékenységek. A tanulók 13,8%-a kiemelt figyelmet igénylő: integráltan oktatott SNI, HH, vagy HHH, illetve BTMN. Eloszlásuk az osztályok között különböző arányú, ezen segíthetne a számított létszámok szerinti bontás, illetve a tanulói csoportok rugalmas kezelése. Ellátásukat saját alkalmazottak segítik: 2 gyógypedagógus, 1 pszichológus, 1 fejlesztőpedagógus, 2 pedagógiai asszisztens és 1 részmunkaidős gyógypedagógiai asszisztens. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók naprakész nyilvántartása ideértve a tehetségígéreteket is fontos feladat. Az egyéni fejlesztések mellett az intézmény sokszínűsége lehetőséget teremt arra is, hogy számos területen valósíthasson meg kimutathatóan, dokumentáltan tehetséggondozást. Az iskola területén a tanulóknak lehetőségük van részt venni a Hungaro-Art Alapfokú Művészetoktatási Intézmény művészetoktatásában. A képzőművészet és festészet mellett zeneiskola várja a növendékeket. Zeneművészeti tanszakok: szolfézs, furulya, klarinét, fuvola, trombita, kürt, zongora, szintetizátor, gitár. A zeneiskola keretében működik fúvósegyüttes is. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a tanulók (és azon belül a kiemelt figyelmet igénylők) milyen mértékben veszik igénybe az alapfokú művészetoktatás, valamint a tanórán kívüli foglalkozások által nyújtott lehetőségeket. Nemzetiségi iskola lévén elvárható azonban, hogy tánctanítás, vagy iskolai tánccsoport is legyen. Átgondolandó, hogy milyen módon tudnánk az iskolai profilt ezen a területen fejleszteni. Pedagógiai értéke miatt szorgalmazom tanév közbeni, illetve nyári táborok és erdei iskolák, tanulmányi kirándulások, utazások szervezését, melyekhez számos pályázati forrást lehet találni. Az iskolán kívüli tapasztalatszerzés, a közös élmények, a pedagógusokkal való közvetlen kapcsolat tovább javíthatja a tanulói személyiség- és közösségfejlesztés eredményeit. 19
A legfontosabb feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának támogatása. Szükség esetén személyes részvétel a szülőkkel való kapcsolattartásban, a jelző teamben, illetve a problémák folyamatos figyelemmel kísérése. A gyermekvédelmi feladatok csak intézmény- és ágazatközi együttműködéssel láthatók el teljeskörűen és eredményesen. 2.4 Ellenőrzés, tanfelügyelet, mérés, értékelés Az ellenőrzés, mérés, értékelés hármas egysége biztosítja a minőségi nevelő-oktató munkát és a folyamatos fejlődést az iskolában. Kiemelt fontosságúnak tartom a következő területeket: a törvényesség biztosítása, a jogszabályi előírások betartása, o az intézmény működését és tevékenységeit meghatározó szabályozók, szabályzatok megléte, jogszerűsége, naprakészsége, a napi gyakorlat hozzájuk igazítása a tanügyigazgatási feladatok ellátása, o a tanügyi dokumentáció naprakészsége és hibátlansága a szakmai munka eredményességének ellenőrzése, értékelése, o a nevelő-oktató munka, tanórai és tanórán kívüli tevékenységek folyamatos ellenőrzése és értékelése, központi és belső mérések összevetése, elemzése o intézkedési tervek készítése és megvalósítása a minőségcélok teljesülésének rendszeres vizsgálata, o a központi indikátorokhoz folyamatos adatgyűjtés és dokumentáció o az indikátorok teljesülésének rendszeres vizsgálata o a fenntartóval együttműködés az ellenőrzések és az intézkedési tervek készítése során. A vezetői tanfelügyeleti látogatás értékelését az intézmény nyilvánossá tette a közzétételi listában. A megállapítások segítik az intézményi helyzetelemzés és a jelen vezetői program elkészítését. A kiemelkedő területeken a következő vezetőnek az eredményeket fent kell tartania, a fejleszthető területekre pedig tekintettel kell lennie a tervező munkájában. 20
Terület Kiemelkedő terület Fejleszthető terület A nemzetiségi oktatásnevelésre vonatkozó célok szerves részei az iskolai dokumentumoknak. A dokumentumokban kiemelt szerepet kap a tanulói kompetenciafejlesztés Az OKM és a statisztikai folyamata. A kiemelt figyelmet adatok elemzése nem épül be a igénylő tanulókkal való fejlesztési célok közé. bánásmódot, a A tanulói teljesítmények tehetségfejlesztést és a folyamatos mérésén alapuló felzárkóztatást kiemelt egyéni teljesítmények területeként kezeli. összehasonlítása. A lemorzsolódó tanulók segítésére hatékony programot dolgoz ki. Fejlesztő munkacsoportot hozott létre, feladata a fejlesztésre szoruló tanulók megsegítése és tanulmányi eredményének nyomon követése. 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Teret biztosít a szakmai fejlődésre. A nevelőtestületet ellátja a működéshez, az iskolai feladatok elvégzéséhez szükséges információkkal különféle fórumokon és csatornákon keresztül. Teret enged és támogatja a tanulástanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket, új módszereket. Szorgalmazza a tudásmegosztást. Kihelyezett képzésekkel segíti a kollégák ismereteinek gyarapodását. A döntések meghozatala előtt számít a kollégák véleményére. A véleménykülönbségeket meghallgatja, lehetőség szerint figyelembe veszi. Naprakész információkkal rendelkezik az intézményében folyó oktatónevelő munkáról. A munkaközösségek meghatározott feladatok szerint aktívan működnek. A munkaköri leírásokban egyértelmű felelősség, jogkör, hatáskör kerül megfogalmazásra, amely a törvényi előírásokat figyelembe Az intézmény erősségeinek és gyengeségeinek beazonosítása a belső és külső mérések eredményeinek felhasználásával. A nemzetiségi értékrend intenzívebb közvetítése a kollégák, diákok, szülők irányába. A munkatervekben a feladatok részletesebb kidolgozása. Célok kitűzése tervezés végrehajtás ellenőrzés koherenciájának pontosabb megfogalmazása és kidolgozása a dokumentumokban. A konfliktuskezelés/kerülés, érdekérvényesítés. 21
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása veszi. Kialakította a belső önértékelés feltételeit, az intézkedési tervet az intézményi sajátosságok figyelembevételével alakította ki. Tevékeny elősegítője, mozgatója az intézményi pályázatoknak. A pályázatok elősegítik a tanulási környezet javítását, a tanulási folyamatok támogatását, a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését. Az intézmény működését meghatározó szabályok pontosan kidolgozottak, ellenőrizhetők. Az intézmény létesítményeit a céloknak megfelelően működteti, kiemelt figyelmet fordít a higiéniára, a biztonságos és szakszerű működtetésre. Személyesen irányítja az intézmény partneri körének azonosítását, részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel történő kapcsolattartásban. A települési rendezvényeken jelenlétével képviseli az iskolát. 7. ábra: A vezetői tanfelügyeleti látogatás értékelése A rendelet előírásának megfelelően az osztálybesorolások átgondolása. A 2018. évi OKM eredményeket az Oktatási Hivatal még nem tette közé, ezért a 2017-es jelentéseket tekintettem át. A taksonyi iskola az országos kompetenciamérés során 2017-ben szinte valamennyi mért területen (6. és 8. évfolyam matematika és szövegértés) szignifikánsan jobban teljesített a viszonyítási csoportoknál (községek és nagyközségek általános iskolái), és hasonló eredményeket ért el, mint az országos átlag. Az utóbbi 5 évben (2013-2017 között) ebben nem történt változás. Arra viszont figyelemmel kell lenni, hogy 2017-ben a 8. évfolyamon matematikából szignifikánsan gyengébb eredmények születtek, mint a 2014. és 2015. évi. Az iskola eredményei 2008-tól elérhetők, ez lehetőséget ad arra, hogy mélyebb elemzések szülessenek. Ha több évre viszonyítva hasonlítjuk össze a szociokulturális hátránykompenzációt, az iskola pedagógiai fejlesztő munkájának hatását, a többiektől kifejezetten leszakadó, illetve a többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tanulók arányát, akkor meg tudjuk alapozni intézkedési tervünkben az elkövetkezendő időszak fejlesztési irányait, illetve az eredmények növeléséhez szükséges konkrét lépéseket. A mélyebb 22
elemzés elvégzése nem célja a jelen munkának. A megbízhatóan jól teljesítő iskolák esetében (mint amilyen Taksony is) annak tudatosítása szükséges, hogy milyen pedagógiai eljárások vezettek a jó eredmények eléréséhez, illetve, hogy milyen hozzáadott értékkel dolgozik az intézmény. Fontos jelzés azonban, hogy a tanulók 20,8-37,2%-a valamelyik területen az alapszint alatt teljesített. A fejlesztések meghatározásánál erre mindenképpen figyelemmel kell lenni, hiszen az OKM az egyetlen olyan országos, külső és objektív iskolai teljesítménymérés, ami alapján megítélik az intézményekben folyó munkát. Az országos idegen nyelvi mérés angolból történt, eredménye 2018-ban a 6. évfolyamon 72%, a 8. évfolyamon pedig 86%. Az MNOÖ törekvése, hogy bevezetésre kerüljön a német nyelvű szövegértési kompetenciamérés. Az erre való felkészülést érdemes elkezdeni, illetve megvizsgálni, hogy szükséges-e célzott eljárásokkal, feladatokkal bővíteni a tanórai munkát. A 2017-2018. évi NETFIT mérés alapján a testtömeg-index szerint a mért tanulók 69%-a tartozik az egészségzónába, míg a testzsír százalék tekintetében ez az érték 76%. Az állóképességet mérve 31% számára szükséges fejlesztés vagy fokozott fejlesztés. A vázizomzat fittségi és a hajlékonysági profil nem mutatott fokozott fejlesztési szükségletet, ezen a területen leginkább a törzsemeléssel szükséges foglalkozni, hogy többen kerülhessenek az egészségzónába. Cél, hogy az iskola minden külső és belső mérésen jól teljesítsen. A fejlesztéseknek ebbe az irányba kell hatniuk. Ehhez az intézményi élet minden területén a fejlesztő értékelést tartom kívánatosnak, amelyhez célom természetessé tenni minden szinten az önértékeléseket és az (ön)reflexiót. 2.5 Infrastruktúra Az iskola 710 tanuló befogadására alkalmas. A több lépcsőben épült iskolaépület egyes részei különböző állagúak. Az intézmény részben akadálymentesített. Sok fejlesztés történt az intézményben 2015 óta: pl. a vizes blokkok felújítása, a belső udvar átalakítása. 2017-ben energetikai korszerűsítésre került sor, amely keretében a fő épületbe műanyag nyílászárókat építettek be, és elkészítették a hőszigetelést. A tetőfelületre napelemeket szereltek, ezzel csökkenteni lehetett a fenntartási, illetve működtetési költségeket. 2017-ben a mindennapos testnevelés megvalósításához szükséges sportlétesítmények számának növelése érdekében megkezdődött a Tornaterem és kosárlabda csarnok 23
kivitelezése. A csarnok többfunkciós lesz, közösségi térként az iskolai tevékenységeken és programokon kívül sportolási és kulturális, illetve közösségi rendezvényeknek is helyet biztosít. Addig is egy B jelű tornaterem, egy tornaszoba és egy részben megfelelő sportudvar áll rendelkezésre, utóbbi felújítását ebben a naptári évben tervezik. A 24 osztállyal működő általános iskolának viszont C jelű tornaterem az előírás, amelynek alapterülete 1350 m 2, és három térrészre osztható. Jelenleg nincs aulája az iskolának. A fűtés és a világítás korszerűtlen. Az iskola környezete szép és biztonságos, a közúti forgalom nem zavarja az oktatást. Az udvar területe átlátható, nem nagy, de lehetőséget nyújt arra, hogy a tanulók kellemes, egészséges körülmények között töltsék a szüneteket, vagy a szabadidős foglalkozásokat. Kinti óratartásra is van lehetőség. Az iskola környezeti kultúrája, esztétikai színvonala még fejleszthető (parkosítás, gyep, virágok, nemzetiségi jelleg markánsabbá tétele, játszótér, kültéri bútorok segítségével). Segíthetné a terület fejlesztését az Ökoiskola cím megpályázása. Valamennyi terem a két szaktantermet is beleértve osztályteremként szolgál, ezen kívül szükségtermeket is használnak. A termek nem mindenben felelnek meg az előírásoknak, de berendezésük többnyire barátságos és motiváló. Kabinetrendszer nem került kialakításra. Könyvtárhelyiség nincs. A községi könyvtárral kötött megállapodás alapján tervezik a feladatok ellátását. Az iskolai könyvtár megváltozott funkciói és az állomány speciális fejlesztési igénye (nemzetiségi oktatás taneszközei, digitális anyagok stb.) miatt átgondolandó a megállapodás konkrét tartalma és az együttműködés területei. Az étkeztetéshez felújított, melegítő konyhás ebédlő nyújt az egészségfejlesztési programhoz illeszkedő feltételeket. Az iskola részt vesz az iskolagyümölcs és az iskolatej programban. Az épületben vállalkozó által üzemeltetett iskolabüfé is működik, amelyet a szünetekben felkereshetnek a gyerekek. Hét interaktív tábla támogatja az oktatást, de minden tanteremben van lehetőség projektoros kivetítésre. Az informatikai hálózatot kiépítették, de az internet nem működik biztonságosan. Elektronikus naplóként a mozanaplót alkalmazzák. Vezetőként fontosnak tartom a község kiváló természeti adottságainak maximális kihasználását, egészséges, zöld környezet kialakítását, a gyerekek számára a szabad mozgástér és a motiváló iskolai környezet biztosítását. 24
2.6 Gazdasági feltételek A fenntartó tájékoztatása alapján az iskola költségvetése nem csak biztosítja a biztonságos működést, hanem lehetővé teszi a kisebb tervezett beruházások és korszerűsítések megvalósítását is. A költségvetési forrásokból megteremthetők a személyi feltételek, támogatható a pedagógusok továbbképzése is. A nevelés-oktatáshoz szükséges eszközök beszerzése folyamatos. A gazdálkodási feladatokat saját alkalmazottak látják el az iskola gazdasági irodájában. Az Alapító okirat szerint az intézmény önállóan gazdálkodik, a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetésének előirányzatai felett, a hatályos jogszabályi előírásoknak és szabályzatoknak megfelelően, teljes jogkörrel rendelkezik. Az iskolának nincs lehetősége vállalkozási tevékenység végzésére. Saját bevételi lehetőségek kihasználása Egyéb bevételi forrást jelenthetnek a különböző pályázati lehetőségek és szponzori támogatások. Ezekre érdemes figyelemmel lenni. A jelenlegi biztonságos működés miatt azonban nincs feltétlenül szükség arra, hogy kizárólag forrásbevonás miatt valósítson meg az intézmény pályázati projektet. Ez a tény biztosíték arra, hogy csak olyan programokhoz kapcsolódjon az iskola, amelyek szakmai tartalmára valós igény mutatkozik, és amely várható eredményeit intézményi szinten integrálni akarja a mindennapokba. Ha mégis pályázni szeretne az iskola, a benyújtás lehetőségéről a fenntartóval kell időben egyeztetni. A külső források bevonásának lehetőségére amennyiben igény van rá érdemes stratégiai tervet készíteni. Mindenképpen figyelni érdemes az oktatáspolitika prioritásait és a támogatott programokat, illetve fejlesztési lehetőségeket. Vezetőként feladatomnak tekintem egyrészt a szoros és folyamatos együttműködést a gazdálkodást segítő munkatársakkal, másrészt a pályázati lehetőségek feltérképezését, és ezzel igény esetén az iskola fejlesztési lehetőségeinek bővítését. A kiszámítható és biztonságos működés alapja a minőségi munkavégzésnek. A működést jellemezze a költséghatékonyság és a fenntarthatóság, a gazdasági döntéseket pedig a profizmus. 25
3. Fejlesztési javaslatok A fejlesztési javaslatok elkészítéséhez az alábbi jogszabályokat és az oktatásra vonatkozó irányelveket vettem figyelembe. Gyökerek és szárnyak a magyarországi németek nevelési, oktatási és közművelődési programja. LdU Aktuell, 2010. szeptember 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 33/2014. (II. 18.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsgabizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet módosításáról 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről MSZE 24203-2 Oktatási intézmények tervezési előírásai. 2. rész: Általános iskolák Országos tanfelügyelet. Kézikönyv általános iskolák számára. Ötödik, javított kiadás. Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2018. augusztus 31-én jóváhagyott tájékoztató anyag. Steh dazu! A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata stratégiája 2020-ig. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Budapest, 2016 Elengedhetetlen, hogy az iskola fejlesztési terve az intézményben már élő, működő folyamatokra és hagyományokra épüljön, azokat fejlessze tovább. A fejlesztési program azokat 26
a lehetséges fejlesztési irányokat tartalmazza, amelyek a helyzetelemzésből adódnak. Fontosnak tartom azonban, hogy a vezetésem alatt álló intézményben csak olyan fejlesztések folyjanak, amelyekkel az iskolahasználók azonosulni tudnak, és amelyeket a fenntartó és a környezet is támogat. Tehát az itt leírtak csak lehetséges és elvi irányokat adnak, a vezetői ciklusra vonatkozó program csak a nevelőtestülettel való egyeztetés után nyerhet végleges formát. Kellően megalapozott fejlesztési tervhez meg kell még ismerni és feldolgozni az intézményi önértékelés eredményeit, igény- és elégedettségmérést kell végezni, valamint tisztában kell lenni az erőforrásokkal. Utóbbi alatt a személyi állomány kompetenciáinak felmérését értem. A jó iskola, azaz a minőségi oktatás csak az intézmény partnereinek együttműködésével valósítható meg. Kiemelten fontos partnernek tekintem Taksony Nagyközség Önkormányzatát, az óvodát és a művészeti iskolát. Az iskola aktív szereplője a település életének, az ünnepélyeknek és a hagyományos rendezvényeknek. A helyi kapcsolatok erősítését, a közös célokért való együttműködést, az intézménynek a programokban való részvételét magától értetődőnek tartom. A komplex iskolafejlesztés híve vagyok. Hans-Günter Rolff (2007) 10 iskolafejlesztésről írt könyvében a mai iskolák fejlesztésének három útját jelöli ki, de ez a három terület egyszerre fejlesztendő: a személyzet fejlesztése, a szervezet fejlesztése és a tanítás/tanulás fejlesztése. A fejlesztendő területeket, illetve a fejlesztési beavatkozásokat én is e három témába csoportosítom. A fejlesztés célja hosszú távon egy olyan tanuló iskola megteremtése, amely képes önmagát szervezni, irányítani és a tevékenységeire reflektálni. Területenként táblázatba foglalom azokat a megállapításokat, amelyekre a dokumentumelemzésekből következtettem, vagy amikre az interjúkban hívták fel a figyelmemet a megkérdezettek. 10 Rolff, H.-G. (2007). Studien zu Theorie der Schulentwicklung. Weinheim: Beltz Verlag. 27
3.1 A személyzet fejlesztése Megállapítások A pedagógusok munkájának színvonalával elégedettek az iskolahasználók A pedagógusok folyamatosan képzik magukat A munkakörülmények nem kedvezők (helyszűke van a tanáriban, közlekedés az épületek között, zsúfoltság van az oktatási terekben, nincs, vagy kevés a pihenőhely) A szakos ellátottság nem 100 %-os Nagy a munkaterhelés A pedagógusoknak fel kell készülniük a minősítésre, tanfelügyeletre A pedagógusoknak el kell fogadni a rendszeres önértékelés és teljesítményértékelés szükségességét Pedagógushiány 3.2 A szervezet fejlesztése Teendők A pedagógusok támogatása, hogy ez továbbra is így legyen (eszközökkel, adaptív oktatásszervezéssel, képzési lehetőségek nyújtásával, elismeréssel) A belső tudásmegosztás szorgalmazása, helybe hozott képzések és tréningek biztosítása, képzések finanszírozásának támogatása Adaptív oktatásszervezés, a munkakörülmények javítása Munkáltatói HR stratégia létrehozása, a nevelőtestület tagjainak támogatása további képesítések megszerzésében, a taksonyi pedagóguslét vonzóvá tétele Státuszok betöltése, a munkaterhek szükségességének vizsgálata, egyenletes terhelés biztosítása a tantárgyfelosztásban, adaptív munkaszervezés, a feladatokba bevonás a pedagógus-, illetve alkalmazotti kompetenciatérkép alapján történjen A pedagógusok munkájának fejlesztő értékelése, a szempontrendszerek és elvárások szerinti munkavégzés a kampányszerű felkészülés elkerülése érdekében Gördülékennyé és egyszerűvé tenni a lebonyolítási eljárást, kialakítani az önértékelési és reflexiós rutint, helyi motivációs rendszer kidolgozása Helyi motivációs rendszer kidolgozása, munkáltatói HR stratégia létrehozása 8. ábra: A személyzet fejlesztésével kapcsolatos megállapítások és teendők Az intézményvezető feladatköre a stratégiai tervezés, a külső kapcsolatok ápolása, az intézmény menedzselése, a nevelőtestület vezetése, a törvényesség és a szakmaiság biztosítása, a biztonságos iskola megteremtése. Napi munkája során tartson kapcsolatot fenntartójával és a 28
település önkormányzatával, az óvoda és a külső szakmai szolgáltatók vezetőivel, az intézménnyel szerződésben álló vállalkozókkal és az együttműködő szervezetekkel. Legyen kapcsolata a KK tankerületi vezetőivel, a Budapesti és a Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központ (POK) vezetőivel és a környék intézményvezetőivel, valamint vegyen részt a szakmai együttműködésekben a megfelelő információáramlás miatt. Az iskolában az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezető-helyettesek, az iskolatitkárok, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a diákönkormányzatot segítő felnőtt. Megállapítások A publikált iskolai dokumentumok nyilvánossága, aktualitása, legitimációja nem minden esetben felel meg teljességgel a jogszabályi előírásoknak A kommunikáció és az információáramlás széleskörű, a döntéselőkészítésbe bevonás a szervezeti kultúra része Az iskola nem vett részt egész intézményt érintő (módszertani) innovációban, pályázati projektekben, fejlesztésben Az intézmény szervezetét elkerülték a nagy változások (átszervezések, fenntartó- vagy vezetőváltások, profilmódosítások, költözés stb.) Teendők A jogszabályoknak való megfelelés biztosítása az intézményi élet valamennyi területén. A dokumentumokban leírtak működjenek a napi gyakorlatban, kövessék a jogszabályváltozásokat, legyenek kompetencia alapúak és egymással koherensek, támogassák a pedagógusminősítéseket (PEM), valamint feleljenek meg a szakmai ellenőrzések (PSZE), továbbá az intézményi önértékelés szempontrendszereinek. A világos, szabályozott működés biztonságot ad a tanulónak, a szülőnek és a pedagógusnak is. A belső kommunikációhoz megtartandó az értekezletek rendszere, az elektronikus kommunikációhoz a mozanapló. Fejlesztési lehetőség az Office 365 Oktatási verziójának (többlépcsős) intézményi bevezetése és a honlap feltöltése aktuális tartalmakkal. Az O365 hatékonnyá és biztonságossá teszi az információk megosztását, az események nyomon követését és a dokumentumokon való közös munkát. Változás- és változtatásmenedzsment szükségessége, érzékenyítés az értelmes és javító változásokra 29
A minőségirányításnak nincs kiforrott rendszere (partneri igény- és elégedettségmérések, mérhető indikátorok alkalmazása, intézkedési tervek megvalósítása, PDCA stb.) Az iskola számos külső szervezettel működik együtt Az iskolaszék és az intézményi tanács szerepéről, működéséről, egymáshoz való viszonyáról kevés információ áll rendelkezésre A szakmai jövőkép, amely meghatározhatja a gazdálkodási irányelveket is, nem szerepel az írott dokumentumokban Az óvodával és a középiskolával való együttműködés konkrét tevékenységekben is tetten érhető Az iskolai könyvtár (szervezeti egység) működése nem egyértelmű 10 munkaközösség működik, a közalkalmazotti tanács is betölti a szerepét A Szervezeti és működési szabályzat és a napi működés nincs teljesen szinkronban Az intézményi önértékelés indikátorrendszerére alapozva a minőségirányítási rendszer kidolgozása és működtetése (elégedettségmérésekkel, folyamatszabályzásokkal, intézkedési tervekkel stb.) Az együttműködők köre ágazaton kívüli szervezetekkel bővíthető (bevonhatók iskolai tevékenységekbe is) A szervezetekről információ gyűjtése, szükség esetén működésük támogatása Jövőkép és stratégia megalkotása, ebből megvalósítható cselekvési tervek létrehozása Az együttműködés tartalmának rögzítése, kiszélesítése az átmenetek megkönnyítésére és az egyéni tanulási utak biztosítására Az iskolai könyvtár működésének biztosítása a módja tisztázandó Az SZMSZ-ben rögzíteni a munkaközösségek számát, működési területét, felelősségi körét, kapcsolattartását, egymáshoz való viszonyát Az SZMSZ (és a többi szabályzat) felülvizsgálata, szükség esetén módosítása 9. ábra: A szervezet fejlesztésével kapcsolatos megállapítások és teendők 3.3 A tanulás fejlesztése Az iskola Pedagógiai programjában jól definiált célok és fogalommeghatározások szerepelnek, amelyekre építeni kell a következő jogszabályban előírt módosítás során. A tanár-diák jóllét és a Minőségi teljesítményt nyújtó általános iskola kívánunk lenni célok mindenképpen követendők. Megállapítások Kiválóak a vizsga- és versenyeredmények különös tekintettel a német nyelvre és a sportra, mennyiségileg is sok a verseny Teendők A jó eredmények rendszeres kommunikálása, megtartásuk érdekében a felkészítő munka támogatása 30
Jóhírű, keresett az intézmény főként a kétnyelvű oktatás (és annak eredményessége) miatt Nagyon jók a méltányossági mutatók Az OKM és a továbbtanulási eredményekkel elégedett a nevelőtestület elemzésük a tanulási eredményeket célzó fejlesztések megalapozásához szükséges A jelenlegi oktatási környezetben nehéz megvalósítani a 21. századi pedagógia elvárásait (többfunkciós osztályterem, berendezés átalakíthatósága, hely a mozgásos tevékenységekhez). Hiányzik a közösségi tér (szünetek, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek számára) A kooperatív technikák alkalmazására kevésbé megfelelőek a tantermek Kevesebb a tehetséggondozásra fordítható lehetőség, mint a felzárkóztatásra Az eddigi információk alapján jellemzőbbnek tűnik a homogén csoportok alkalmazása és az erre épülő differenciálás Kimeneti belső mérés van a 4. évfolyam végén Szorgalmazzák a belső tudásmegosztást (jó gyakorlatok átadása, digitális adatbázis a pedagógusok által készített taneszközökből) Az intézményi munkatervben egy egész fejezet szól az esélyegyenlőség biztosításáról. A kiemelt figyelmet igénylők ellátása példaértékű A tanórán kívüli tevékenységek támogatják az iskola céljainak elérését A brand tudatosítása, reklámozása, az eredményes tevékenységek és színvonaluk megtartása (a jó gyakorlatok leírásával). Külső megjelenésben is erősíteni a márkát : névadó, egységes dizájn stb. A méltányossági mutatók szinten tartása az eredményes tevékenységek azonosításával. A folyamatok további támogatása Az eredmények évenkénti elemzése, intézkedési tervek készítése, megvalósítása. A pedagógiai hozzáadott érték mérése. A 6. évfolyamon 2. képességszint alatt teljesítők kiemelt fejlesztése Megvalósíthatósági terv készítése az oktatási környezet modernizálására, a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék előírásainak teljesítésére, a fenntarthatóság biztosítására A bútorzat alkalmassá tétele a variálhatóságra, vagy esetleg részleges kabinetrendszer létrehozása Adaptív tanulásszervezési eljárások kipróbálása Nyitott oktatási formák alkalmazása, heterogén csoportok alkotása A mérési eredmények többcélú felhasználása Vezetői támogatás a belső tudásmegosztás segítésére A tanulástámogatásnak az iskolában működő eljárásai jó gyakorlatként azonosíthatók A tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek tudatos kihasználása a nevelési-oktatási célok elérésére. 31
Az oktatáshoz IKT eszközök is rendelkezésre állnak. A szülők az iskolai közösségi élet és élményszerzés fontosságára hívják fel a figyelmet. Szívesen bevonódnának az iskolai, vagy az iskola által szervezett tevékenységekbe. Feladat a német nyelvű szaktárgyi oktatás modern eszközeinek beszerzése. Vállalkozó pedagógusok (és szülők) számára a digitális osztály lehetőségének megteremtése. Azaz a digitális, személyre szóló pedagógia bevezetése, a digitális eszközök használata a tanórákon. A jelentkező pedagógusok felkészítést kapnak erre. Élménypedagógia, vagy tevékenységalapú pedagógiák eljárásainak alkalmazása, szülők nagyobb mértékű bevonása az iskolai tevékenységekbe. 10. ábra: A tanulás fejlesztésével kapcsolatos megállapítások és teendők A fejlesztési feladatok fontosságuk alapján, a lehetőségeket mérlegelve különböző időtávokban tervezhetők. Elsőként meghatároztam a lehetséges stratégiai célokat és a jövőképet, majd a fejlesztést lépésekre bontottam. A célok megvalósítását szolgáló tevékenységeket közép- és rövidtávra terveztem, ezen kívül meghatároztam azonnal megoldandó feladatokat. 3.4 Stratégiai célok, jövőkép Az előttünk álló 5 év különös jelentőséggel bír a közoktatási intézmények életében, különösen igaz ez a nemzetiségi iskolákra. Az új Nemzeti alaptanterv bevezetése 2020-ra várható, amikor is módosulnak a kerettantervek, a nemzetiségi irányelvek és záró szakaszához ér az MNOÖ jelenlegi nevelés-oktatási stratégiája. A digitális transzformációra is lehetőség nyílik ebben az időszakban, hiszen folynak a fejlesztések Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája alapján. A taksonyi iskola nevelőtestülete élve teljes mértékű szakmai önállóságával most kijelölheti magának azt az utat, amelyet pedagógiai hitvallása, értékrendje, elkötelezettsége és kompetencialehetőségei alapján a legjobbnak tart a minőségi nemzetiségi oktatás hosszú távú biztosításához. A stratégia alapján a teljes intézmény összes elemét át kell alakítani, hogy a változás rendszerszinten meghozza az elvárt eredményeket. Ehhez a munkához ajánlom a komplex fejlesztést és az alábbi jövőkép mintát. 32
Herkunft hat Zukunft! 2024 A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola az intézménybe járó gyerekeknek egyéni tanulási utakat biztosít az óvodától a középiskoláig minőségi nyelvoktatással és a taksonyi értékek átadásával. A tevékenységek során a 21. századi készségek kialakításának, gyakorlásának igénye határozza meg a tanulási tartalmakat és módokat, valamint a partnerekkel való együttműködést. A digitális transzformáció eredményeként az iskolaközösség eszközként használ digitális eszközöket tanulási céljai eléréséhez. A nemzetiségi hagyományok akár új funkciókkal részei az iskolai mindennapoknak. A fejlesztés lehetséges tevékenységei Diagnózis készítése A közös munka legelején elindítani a digitális fejlesztést O365-tel az intézményvezetés és a pedagógusok közti kommunikáció, információáramlás hatékonyabbá tételére, az együttműködés megkönnyítésére Közös stratégia alkotása az új Nat-ra és az MNOÖ stratégiára alapozva (időben még nem tervezhető) Fókuszba állítani a tanulást, tanulási eredmények alapú célképzéssel megalapozni az adaptív oktatásszervezést és elvárásrendszert a tanulószervezetté válás az MNOÖ oktatáspolitikájának prioritása TANULÁSMENEDZSMENT kialakítása Egyedivé tenni az intézményi profilt (megalkotni a brand-et) a hagyományok és értékek, valamint a vállalt szolgáltatások tudatosításával, leírásával, minőségének biztosításával MINŐSÉGMENEDZSMENT Támogatók, partnerek, szponzorok megnyerése, illetve az együttműködések tartalmának kidolgozása a közösségi központtá válás az MNOÖ oktatáspolitikájának prioritása, illetve indikátor az intézményen kívüli tanulás lehetőségének megteremtése Az MNOÖ nevelés-oktatási stratégiájára épített intézményfejlesztés megvalósítása (a cselekvési területek kiválasztott indikátorainak való megfeleléssel), ennek jó gyakorlattá alakítása, vagy modellalkotás (később beválásvizsgálat végzése, az eredmények megosztása más intézményekkel, vagy fenntartókkal, esetleg felkészülés jó gyakorlat adaptációra) BÁZISINTÉZMÉNYI SZEREP, amely az intézményen és fenntartóján túl a településnek is további (el)ismertséget hozhat Felkészülés a nemzetiségi iskolák tervezett minősítésére (ha megvalósul) 33
A tartalmi fejlesztésekkel párhuzamosan az infrastruktúra modernizálása, fenntartható és minőségi oktatási környezet létrehozása A felsorolt tevékenységek lehetőséget nyújtanak azon kollégák számára, akiknek céljuk a szakmai önmegvalósítás, pedagógiai kreativitásuk és újító hozzáállásuk, motivációjuk miatt nyitottak a változásokra, illetve a minőségi nemzetiségi nevelés-oktatásért és hagyományainak, értékeinek fenntartásáért szeretnének dolgozni. 3.5 Középtávon megoldandó feladatok (2-3 év) Az iskola tárgyi feltételeinek, infrastruktúrájának folyamatos fejlesztése a stratégiai célokhoz illeszkedően A természettudományos oktatás erősítése, esetleg Ökoiskola cím megszerzése A kompetencia alapú oktatás bővítése, a teljes nevelőtestület használjon kooperatív technikákat ehhez a tárgyi feltételek megteremtése (bútorzat) Hatékony tehetséggondozás valamennyi kompetenciaterületen Átmenetek kezelésének pedagógiai terve különös tekintettel a nyelvoktatásra Hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolása/létrehozása, esetleg nemzetközi pályázatok Intézményi önértékelési rendszer felülvizsgálata, korrekciója Intézményi folyamatleltár készítése Az esetleg hiányzó intézményi dokumentumok elkészítése 3.6 Rövid távon megoldandó feladatok Intézményi alapdokumentumok és szabályzatok felülvizsgálata, szükség esetén korrekciója A fenntartói és az intézményvezetői feladatok elkülönítésének segítése, illetve folyamatokká szervezése Az intézmény szerződéseinek megismerése Együttműködési megállapodások megújítása, létrehozása Belső információs, kommunikációs rendszer, együttműködési formák kiépítése A pedagógus minősítéssel kapcsolatos feladatok felmérése, elvégzése Intézményi honlap frissítése, a KIR és egyéb releváns adatbázisok feltöltése a kötelező tartalmakkal 3.7 Azonnal megoldandó feladatok Tantárgyfelosztás megismerése 34
Szervezetfejlesztés, csapatépítés, a feladat- és hatáskörök, valamint az elvárások tisztázása, az együttműködési és kommunikációs formák kialakítása Költségvetés megismerése A pedagógusok kompetenciáinak és szakmai jövőképének megismerése A helyi tantárgyi tantervek áttekintése A munkáltatói dokumentáció átvizsgálása Az intézményi adminisztrációs rendszer áttekintése Kapcsolatépítés, a helyi (nemzetiségi) hagyományok megismerése Külső pályázóként nagymértékben számítok a vezetőtársak szakmai tapasztalataira, támogató segítségére ahhoz, hogy a vezetőváltás ne okozzon fennakadást a rendszer működésében. A jó munkakapcsolat, az összehangolt tevékenység elengedhetetlen az iskola minőségorientált működése és a megfelelő munkahelyi klíma végett. Zárszó, összefoglaló gondolatok A társadalmi elvárások, a köznevelési jogszabályok, a Nemzeti alaptanterv és a partnerek igényeinek változása alapján az iskoláknak folyamatos megújulásra van szükségük, megtartva saját létező, értékes hagyományrendszerüket. A 21. század tanulási céljainak (Ls. 11. ábra) megvalósításához kiváló terep a nemzetiségi iskola, hiszen profiljából adódóan eleve többnyelvű és többkultúrájú tanulókat képes kinevelni. Az iskolavezetés és a nevelőtestület felelőssége egyrészt abban van, hogy az intézmény új Nat-ra épülő pedagógiai programja és helyi tanterve összhangban legyen a 21. századi keretrendszerben leírt minőségi oktatás követelményeivel; másrészt abban, hogy a stratégiai célokat konkrét és mérhető feladatokra bontsa, amelyek elvégzésével biztosíthatók a tanulási eredmények, azaz a kimenetek. Az iskolaigazgató pedig az a személy, aki a tervezést és a megvalósítást kézben kell, hogy tartsa. A tanfelügyeleti kézikönyv szerint a vezető Mint irányító szakember, elsődleges feladatai közé tartozik az intézmény minden tagjának hatékony irányítása és menedzselése, valamint a tanulószervezet kialakítása, fenntartása és fejlesztése fókuszban a tanulási eredményekkel. A vezetőnek mindezek alapján a következőkben megjelölt tevékenységeket kell ellátnia. Irányítania kell az értékközpontú nevelés, tanulás és tanítás folyamatát. Miután létrehozott egy magas elvárásokat támasztó, biztonságos és hatékony tanulási környezetet, valamint tanulási folyamatokat, a tanulás kultúráját és a teljesítés lehetőségét is meg kell teremtenie mindenki számára. A tanulás és tanítás legjobb minőségét együtt kell megalapozni, fenntartani és 35
fejleszteni egy olyan szisztematikus és szigorú rendszerrel, amelynek feladata a tanulási és tanítási folyamatok nyomon követése, áttekintése, értékelése. A vezetőnek biztosítania kell mindezek létrejöttét, valamint azt, hogy megbízható értékelési rendszereket hozzanak létre vagy vegyenek át, és használjanak megfelelően. (PSZE 41.) 11. ábra: 21. századi készségek. Forrás: http://www.p21.org Az idézetből talán kiolvasható, hogy az iskolavezetés egy professzió, az eredményes oktatási rendszerekben külön szakma. Tudásom, szakmai kompetenciáim, vezetői tapasztalataim, az eddig elért eredményeim azt bizonyítják, hogy elsajátítottam ezt a szakmát. Bízom abban, hogy a pályázati dokumentáció képet ad erről és az innovációk iránti elkötelezettségemről. Céljaimat azonban csak a fenntartó és az intézmény dolgozói közösségének támogatásával és együttműködésével érhetem el. Ehhez kérem az iskola minden alkalmazottjának, a szülők és diákok közösségeinek, valamint a taksonyi Német Nemzetiségi Önkormányzat, továbbá Taksony Nagyközség Önkormányzata képviselőinek megtisztelő támogatását. 2019. március 29. Bandiné Dr. Liszt Amália 36