Előterjesztés. A turizmus helyzete és lehetséges jövőbeni irányai Vas megyében



Hasonló dokumentumok
47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai

A VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK

A helyi TDM feladatai, működése

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Pillanatfelvétel és a jövő

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Ön szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest?

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

SZERVEZETFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK BÁCS- KISKUN MEGYÉBEN AZ MTDMSZ TEREPGYAKORLATÁNAK TÜKRÉBEN

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben november 28.

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

TURIZMUS május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a as uniós programtervezés

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

Pannon Helyi Termék Klaszter:

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Siófoki Fürdőegylet Turisztikai Egyesület

évi marketingstratégiája

A megyei tervezési folyamat

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a közötti időszakra

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

Pannon Helyi Termék Klaszter:

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

North Hungarian Automotive Cluster

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

IKTATÓSZÁM: 08-8/1102-9/2011. TÁRGY: HELYI ÉS TÉRSÉGI TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA MELLÉKLET:

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Nemzeti Klaszter Konferencia

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

TÁMOP /A RÉV projekt

TDM A turisztikai desztináció menedzsment szervezeti rendszer fejlesztési lehetőségei Magyarországon Dr. Lőrincz Katalin Dr.

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szolnok, február 7.

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Turisztikai desztinációk és a TDM

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

A Balaton Fejlesztési Tanács évi munkaterve

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE

A térségfejlesztés modellje

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

A közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

Bevásárló és Tematikus utcák

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 28-i ülése 5. számú napirendi pontja

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Uniós források a települési ifjúsági munka szolgálatában

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

Átírás:

Előterjesztés A turizmus helyzete és lehetséges jövőbeni irányai Vas megyében 1. Megyei turisztikai helyzetelemzés A Vas Megyei Önkormányzat azon döntése a megye egyik legfontosabb gazdasági ágazatát, a turizmust illetően, hogy a turisztikai helyzetfelmérés és középtávú koncepció elkészítését a megye turizmus szakmai szereplőire, a turisztikai vállalkozásokat - is - tömörítő Kereskedelmi és Iparkamara koordinálására bízza, bármennyire indokolt is volt, korántsem tekinthető általános gyakorlatnak Magyarországon. Szakmai anyagok, elemzések megírásához ugyanis megszokott, hiszen kézenfekvő és kényelmes az adott témában rutint szerzett, jó érdekérvényesítő képességgel rendelkező tanácsadó cégek igénybevétele: a végeredmény azonban sokszor csalódást keltő, terjedelmében hosszú, tartalmilag azonban szegény, közhelyes, szakmailag gyenge, udvarias rutinmunka, amelyre kockázatos hosszútávú stratégiát építeni. A határidő rövidsége és a megelőző kutatások hiánya miatt a megye turisztikai helyzetének elemzése ugyan nem lehetett teljeskörű, de azon az eléggé nem hangsúlyozható eredményen kívül, hogy együttműködésre, közös munkára késztette a megye turisztikai szereplőit, jó néhány olyan folyamatot összegzett, illetve közhelyet cáfolt, amelyek ismerete, elemzése illetve felülbírálata nélkül könnyen elhibázott koncepció és sikertelen stratégia készül(ne). A helyzetelemzés megállapításai vázlatosan, a pozitívumok és negatívumok kiemelésével. Pozitívumok: - a megye turizmusa válságállónak bizonyult, 2008 után is tovább, az országos átlagot jóval meghaladó mértékben növekedett a vendégéjszakák száma (2011-ig) - az osztrák és német vendégek mellett egyre több a cseh turista, a külföldiek a megye forgalmának több mint felét adják - a fürdő- és szállásfejlesztéseknek köszönhetően Sárvár népszerűsége, látogatottsága is ugrásszerűen nőtt, a turisták száma immár Bükét is meghaladja - a méretében és lakosságszámában is kicsi Vas megye a balatoni megyék után a legnépszerűbb hazai turisztikai célpont: az egy vasi lakosra eső hivatalos

vendégéjszakák száma közel 6, míg az országos átlag ennek felét sem éri el; az egy vendégre jutó átlagos tartózkodási idő is jóval magasabb (3,1) a hazai átlagnál (2,6) - a megyében, Bükön alakult meg 2009-ben a Nyugat-Dunántúl első, hivatalos (regisztrált) turizmus menedzsment szervezete; ez a szám azóta ötre bővült, további két térség (Kőszeg Őrség) turizmussal foglalkozó szervezetei pedig nemzetközileg, díjakkal is elismert szakmai munkát végeznek: a megye turisztikai szervezetei között ráadásul egyre intenzívebb az együttműködés Negatívumok: - az egyes fejlesztések koordinálatlanul, pontszerűen, részben megalapozatlanul, koncepciótlanul, esetenként annak ellentmondóan valósultak meg - a vendégéjszakák több mint 80%-a továbbra is a két fürdővárosban összpontosul: Bükön azonban jellemzően alacsony az átlagköltés, Sárváron pedig az átlagos vendégtartózkodás alig éri el a 2,5 vendégéjszakát, amely kevésbé gyógyhelyekre, sokkal inkább wellness-úticélokra jellemző adat. A két fürdőhelyen a rövidebb tartózkodási idejű, wellness-orientált cseh vendégkör térnyerése figyelhető meg az igényes, német nyelvű gyógyvendégek rovására: a fejlesztéseknél pedig sokkal inkább az egymásra figyelés, mint sem az együttműködés vagy az egyértelmű piaci pozicionálás érhető tetten - Vas megye aktív kikapcsolódásra, egyedi kulturális élmények szerzésére is alkalmas más vidékei a kiváló adottságok ellenére nem tudtak érdemben felnőni a két fürdővároshoz - a rendezvények, fejlesztések összehangolatlansága, a termékfejlesztés és marketingkommunikáció hiányosságai, az attrakciók és szolgáltatások változó minősége, a létező vagy elképzelt tematikus utak, termékek gazdátlansága mind a befejezetlen vagy félresiklott szervezetfejlesztést, a koordináció és a megfelelő együttműködés hiányát jelzik. Kimondottan éles a különbség a jól szervezett osztrák térségi turizmus hatékonysága, illetve Vas megye turisztikai attrakció- és projektgazdáinak, szereplőinek magányos harca között - a megye infrastrukturálisan, de a szolgáltatások, attrakciók és a gasztronómiai kínálat egyedisége és minősége terén is elmarad a szomszéd térségektől (A, SLO), igazán az alacsonyabb költésű, árérzékeny külföldi célcsoportok számára érdekes, versenyképes. - a helyi termékkínálat fejlesztése, bevonása a turisztikai kínálatba esetleges

- a helyzetelemzéshez kapcsolódó kutatások, mélyinterjúk alapján a vendégek a belső mobilitás hiányosságai mellett elsősorban az egyedi attrakciókat, rendezvényeket, minőségi szolgáltatásokat, illetve azok elérhetőségét, összehangoltságát, promócióját hiányolták - Vas megye turizmusgazdasága, különös tekintettel az aprófalvas térség demográfiaiszociális-infrastrukturális kihívásaira, az országos átlaghoz képest szép számok ellenére, a megye természeti-kulturális adottságaihoz képest, jóval a potenciális lehetőségei alatt teljesít 2. Megyei turisztikai koncepció A megyei önkormányzat gesztorálásával megvalósuló FUTUR projekt keretében elvégzett aktivitásokat, a helyzetelemzés munkáját követően elkészült a megyei turizmus koncepció. A VMKIK, mint a koncepció készítésében alvállalkozóként közreműködő szervezet, a turisztikai koncepció összeállítását a megye turisztikai szakembereinek szakértelmére alapozva, velük együttműködve, és folyamatosan egyeztetve valósította meg. A megalakult munkacsoportok tematikus elvek alapján, (de figyelembe véve a területi tagozódást és a már elkezdődött térségi tervezési folyamatokat is), fogalmazták meg javaslataikat a koncepcióhoz. Alapelvként elfogadásra került az Egészség Minőség Egyediség, mint vezérgondolat, amelyhez kapcsolódóan kellett az elérendő célokat, ill. a célok eléréséhez szükséges tevékenységeket és erőforrásokat minden munkacsoportnak meghatároznia. Kidolgozásra kerültek azok az elvárások (horizontális cél megfogalmazása, jövőkép meghatározása, a stratégiai terület fejlődésének lehetséges alternatívái, kimenetelei, stb.), amelyek mentén a munkacsoportok megkezdhették munkájukat. A munkacsoportok az önkéntesség elve alapján szerveződtek, az azokban tevékeny szerepet vállaló szakemberek munkáját a VMKIK koordinálta. A koncepció az Egészség Minőség Egyediség vezérgondolat, mint horizontális cél alapul vételével újraértékelte a vonzerőket, egyidejűleg minősítve azokat helyi-, térségi-, nemzeti-, nemzetközi jelentőségüket tekintve. Másik fontos feladat a termékfejlesztési prioritások meghatározása, illetve a célcsoportok egyértelmű lehatárolása volt. A javaslatoknak megfelelően az indikátorok meghatározása az egyes térségekben realizált vendégéjszaka szám alapján történt.

A koncepció készítői a vízió alapú tervezést preferálták, mégpedig úgy, hogy a vízióalkotáshoz kapcsolódjon mintegy annak alátámasztásaként egy részletes SWOT analízis. A turisztikai tervezés során prioritást kapott a minőségi vendégkör megszólításának, a tematikus turisztikai kínálat létrehozásának, ill. a helyi termékek turisztikai kínálatba építésének elve. Mindez a 2014-2020 közötti tervezési időszakra vonatkozó megyei fejlesztési programhoz horizontálisan illeszkedve került kimunkálásra. A koncepció legfontosabb megállapításai az alábbiakban összegezhetőek: - A két húzómárka Bük és Sárvár dominanciája a megye turisztikai piacán továbbra is tényként értékelendő, de nincs ok és lehetőség sem az elégedettségre: a gyógy- és wellnessturizmus területén is szükségszerű a kutatásokon és nemzetközi mintákon alapuló, innovatív termék- és szolgáltatásfejlesztés, amely elősegítheti a két ismert hazai márka nemzetközi piacokon történő egyedi pozicionálását. - A természeti, táji értékekre, illetve a kulturális vonzerők egyediségére alapozva, új vendégkört kell megszólítani: új, szelídturisztikai és kulturális márkák kialakítása elengedhetetlen a térség turisztikai fejlődéséhez; nem lehet újabb évtizedekig azt várni, hogy a két fürdővárosba érkező vendégek majd spontán kirándulásokon felfedezik maguknak Vas megye egyéb attrakcióit, és onnan ráadásul jelentős költéssel, számos plusz vendégéjszakával távoznak. - Alapvető mindehhez a párbeszéd, az együttműködés, a koordináció, de elengedhetetlen a szakmában dolgozók és vállalkozók valódi, nemzetközi versenyképességét, menedzsmentszemléletét eredményező továbbképzése is. Az Európai Unió törekvéseivel összhangban, a határon átnyúló programok létrehozása a turizmus területén is szoros nemzetközi összefogást, bizalmi együttműködést követel meg. - A hasonló adottságok, termékstruktúra és az egyedi jellegzetességekkel tarkított, mégis rokon kulturális kínálat jó alapot szolgáltathatnak ahhoz, hogy létrejöhessen térségünkben akár egy olyan, határo(ko)n átnyúló turisztikai desztináció, amely jobban látható és sikeresen értékesíthető harmadik országbeli küldő piacokon is. - Fenti lehetőségek és feladatok feltételezik egy a turisztikai munkát, folyamatokat és fejlesztéseket koordináló térségi menedzsment szervezet meglétét, illetve a tervezés és pályáztatás, a vidékfejlesztés és a turizmus szoros együttműködését Vas megyében. - A szakma által konszenzussal elfogadott legfontosabb hívószavak térségünkben, amelyeknek minden fejlesztést alá kell rendelni: egészség minőség egyediség; értve ez alatt a testi-lelki-szellemi egészség valamennyi vetületét, a magas minőségű, innovatív termék- és szolgáltatásfejlesztést egy élményközpontú, egyedi célterület, térség létrehozása érdekében.

- A folyamatos koordinációs és menedzsment-tevékenység, a részterületekre is kiterjedő kutatások és a szervezettség megfelelő finanszírozással - reményeink szerint egy olyan fenntartható és sikeres turizmusgazdaság alapjait teremthetik meg, amelynek eredményeként 2020-ra Vas megye akár Magyarország TOP desztinációjává válhat. 3. Vas Megyei Turizmus Szövetség A turisztikai helyzetelemzés készítésével párhuzamosan, bár ténylegesen már az első helyi turizmus menedzsment szervezetek létrejötte, 2010 óta folytak egy térségi menedzsment szervezet létrehozásának szervezeti és szakmai kérdéseit érintő egyeztetések. Végül 2013 folyamán kamarai gesztorálással, a megyei önkormányzat és a fejlesztési ügynökség támogató részvételével a megye turizmusban és vidékfejlesztésben érintett szervezeteinek, jelentős turisztikai attrakcióinak képviselői elhatározták, hogy szakmai találkozóikat rendszeressé, az együttműködést szorosabbá és állandóvá teszik. Ennek eredményeként jött létre elsőként a Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórum. A Fórum egyik kiemelt prioritása a megyei turisztikai szereplői közötti párbeszéd, a turizmus fejlesztésének előmozdítása, ajánlások megfogalmazása volt a készülő Vas Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz. A rendszeres konzultációk során világossá vált, hogy a tevékenység hatékonyságának növelése érdekében szükség van egy, a megye turizmusát átfogó, koordináló, a megyei turisztikai szereplők részvételével létrehozott turizmus szövetségre, amely végül 2014. március 17-én tartotta alakuló ülését (2014 augusztusában került bejegyzésre). A szövetség rendes tagjai: - Vas Megyei Önkormányzat - Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége - Őrségi Nemzeti Park - Írottkő Natúrparkért Egyesület - Vasi Hegyhát-Rábamente Közhasznú Turisztikai Egyesület - Ság hegy Térsége Turisztikai Egyesület - Savaria Turizmus Nonprofit Kft - Sárvár Tourist &TDM Nonprofit Kft - Szentgotthárd és Térsége Turisztikai Egyesület

- Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület - Pannon Termál Klaszter Egyesület - Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft A szövetség célja Vas megye turisztikai fejlesztése, fejlesztési irányainak, turisztikai termékeinek meghatározása, koordinálása és részben menedzselése, folyamatos aktualizálása kompetens turisztikai és vidékfejlesztési szervezetek és szakemberek összefogásával úgy, hogy a turizmusgazdaság fejlődése lehetőleg az egész térségre, az egész megyére pozitív hatással legyen. Nevezetesen: - A turisztikai- és vidékfejlesztési kezdeményezések, fejlesztések, akciók összehangolása - Részvétel Vas megye és a régió turisztikai fejlesztési stratégiájának alakításában - A szövetség hatékony munkájához, és a szövetség által elfogadott, helyesnek tartott fejlesztésekhez a forrásteremtés elősegítése - Folyamatos információáramlás megteremtése és fenntartása a turisztikai szereplők között - Turizmust elősegítő nemzetközi/határon átnyúló együttműködések, fejlesztések generálása, összehangolása A szövetség feladatai: - A Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórum működtetése - A szövetség tagjai szakmai és marketingtevékenységének koordinációja, aktív segítése, a megye turisztikai kínálatának összefogása, bemutatása, piacra vitele - Térségi termékfejlesztés, márkaépítés, a termék-, szolgáltatás- és rendezvénykínálat összehangolása - Informatikai fejlesztések koordinációja, megyei turisztikai CRM-rendszer működtetése - A szakemberképzés elősegítése, szakmai kompetenciák fejlesztése - Partnerségi projektek generálása, fejlesztése, megvalósítása, menedzselése

- Kutatás, tanácsadás, elemzések és egyéb szakmai háttéranyagok összeállítása - Térségeken (határon) átívelő vonzerők és szolgáltatások fejlesztése, üzemeltetése Fentieket a Szövetség a Vas Megyei Önkormányzattal együtt, szoros, folyamatos, stratégiai együttműködésben, az Önkormányzat feladatait és céljait is figyelembe véve kívánja megvalósítani. A közös sikerhez elengedhetetlen egy professzionális munkaszervezet létrehozása, az annak működéséhez és a feladatok elvégzéséhez szükséges források előteremtése. Szombathely, 2015. január 15. Balogh Károly Zsolt főtitkár