Életkor- specifikus szorongásos sos kórkk rképek Székely Judit Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy gyászati Klinika
Az anxietás pszichopatológi giája Biológiai tényezık: Genetikus hajlam szorongásra való hajlam (reakció az új ingerekre) vegetatív válaszkészség Archaikus félelmek Pszichológiai tényezık: Anya gyerek kapcsolat: A stabil szeretet- kapcsolat a biztonság érzet alapja Családi milliı érzelmi túlterhelés vagy elhanyagolás Pszichotraumák (stresszek) szerepe Szociális tényezık: Óvodai és iskolai hatások A család társadalmi helyzete Média hatása
A stressz szerepe a szorongás s létrejl trejöttében A pszichoszociális tényezık stresszként hatnak Stressz: minden életesemény, mely váratlan vagy /és intenzív érzelmi hatást idéz elı a gyermek életében és jelentıs vagy tartós alkalmazkodást igényel pozitív életesemény is lehet Hármas válasz: Emócionális (feszültség, kontrollálhatóság vagy kontrollvesztés) Vegetatív (neurohumorális és immun válaszok) Viselkedéses (lemerevedés, menekülés, támadás) Tartós vagy krónikus stressz hatása: Vegetatív idegrendszer izgalma, kimerülése Egyéni vegetatív válaszkészség (szerv specifikus) Neuro-humorális és immunológiai válaszok Érzelmi zavar kialakulása A tartós kontrollvesztés szorongást, depressziót okoz
Stressz hatások a gyermekkorban A kontrollvesztés (tehetetlenség érzés) minél fiatalabb a gyermek, annál több helyzetben jelentkezik Az aktuális ingerek összevetése az elızı tapasztalatokkal (hippocampus) Gyermekeknél kevesebb a tárolt információ Kompetencia igény: a helyzet feletti kontroll megtartása vagy átengedése A gyermekkorban a szülı a kompetens személy Kis gyermekeknél a szülı jelenléte adja a biztonságérzetet, távolléte már önmagában is stresszként hathat Szorongó szülı (anya) reakciója a váratlan helyzetekben inadekvát: túl sok helyzetet ítél veszélyesnek, a reálisnál fenyegetıbb világ képét alakítja ki a gyermekben
A szorongásos sos állapot kialakulását befolyásol soló tényezık Szorongásra való fokozott biológiai hajlam A személyiség stabilitása korábbi élmények szeretet kapcsolatok minısége Veszélyeztetı (labilis) életkori szakaszok dackorszak serdülıkor Aktuális lelki állapot a pszichotrauma idıpontjában Szociális tényezık Környezet támogató vagy elutasító attitüdje kortárs kapcsolatok: protektív vagy pathogén is lehet felnıttek (tanár, edzı, orvos)
A szorongásos sos kórkk rképek keletkezése A pszichotrauma idıpontja (életkor) meghatározó a kórkép létrejöttében! A trauma mindig a legintenzívebben fejlıdı funkciót érinti: elakadás (fixáció) visszaesés (regresszió) Életkor-specifikus tünetcsoportok alakulnak ki Megnyilvánulása: Tünetben: átmeneti óvodai adaptációs nehézség Betegségben: tartós, jelentıs szenvedés és funkcióromlás szeparációs szorongás Minden életkorban érintheti az alapvetı élettani funkciókat Étkezés, emésztés Alvás
A szorongás s tünettana: t alvászavarok Csecsemıkor: gyakori felsírások inverz alvás Kisdedkor: lidércálom Óvodáskor: pavor nocturnus Iskolás kortól: somnambulia somnilokvizmus bruxizmus
A szorongás életkori megnyilvánul nulásai csecsemıkorban Általános nyugtalanság: A szorongóbbaknál minden új inger diffúz, generalizált reakciót vált ki Étkezési zavarok: étvágytalanság szomatikus retardáció köldök kólika Alvászavarok: gyakori felsírások inverz alvás
A szorongás életkori megnyilvánul nulásai kisdedkorban Speciális lélektani tünetcsoport: Kiélezett dackorszaki tünetek: Akaratosság Ingerlékenység (labilitás) Erıs indulati megnyilvánulások (sírás, dühöngés, motoros nyugtalanság) Motórium: mozgás- fejlıdésben elakadás, visszaesés túlmozgások finom motoros koordináció ügyetlensége Beszéd: elakadás, vontatott fejlıdés Ürítés: késlekedı szoba- és ágytisztaság Alvászavar: Lidérces álom zavar Étkezési zavarok Harc az anyával Pszichogén étvágytalanság
A szorongás életkori megnyilvánul nulásai óvodáskorban Speciális lélektani tünetcsoportok: İsi félelmek perzisztálása Szeparációs szorongás Elektív mutizmus (Szelektív mutizmus) Motórium zavarai: Hipermotilitás Sztereotípiák: rossz szokások : Ujjszopás, körömrágás Őrítési zavarok: Enuresis: 5 év felett Enkopresis: 4 év felett Beszédzavar: Dadogás: tartósan!, 5 év felett A beszédfejlıdés elakadása, lassulása
Szeparáci ciós s szorongás Iskola- fóbia Diagnosztikus kritériumok: (DSM IV. F9300) Fejlıdésileg inadekvát és túlzott mértékő szorongás az elválást illetıen az otthonról vagy azoktól, akikhez az egyén kötıdik: Legalább 3 az alábbiakból Visszatérı kifejezett distressz, amikor az otthontól vagy a neki kedves személytıl való elválás megtörténik, vagy szóba kerül Tartós, túlzott mértékő aggódása fontos személyek esetleges elvesztése vagy károsodása miatt Tartós aggódás amiatt, hogy egy nem várt esemény szeparációhoz vezet Iskolába vagy máshova járás tartós elutasítása az elválás félelme miatt Egyedül vagy a fontos személyek nélkül maradás tartós és túlzott félelme vagy elutasítása otthon vagy más helyen Önálló lefekvés tartós elutasítása, ha nincs ott a fontos személy Ismételt lidérces álmok az elválás témájával Ismételt panaszkodás olyan fizikai tünetre, mint fejfájás, hasfájás, hányinger, ha a fontos személy nincs ott A zavar tartama legalább 4 hét. Jelentkezés 18 év alatt. Tartós szenvedést vagy funkció zavart okoz
Szelektív v (elekt( elektív) mutizmus Diagnosztikus kritériumok (DSM IV. F9400) Bizonyos szociális helyzetekben a megszólalás következetes elutasítása miközben más szituációkban beszél A zavar kihat a nevelési vagy foglalkozási teljesítményre vagy szociális kommunikációra Idıtartama legalább 1 hónap ( nem korlátozódik az iskolakezdés elsı hónapjára) A megszólalás elmaradása nem tulajdonítható az adott szociális helyzetben szükséges beszélt nyelv ismerete hiányának vagy nem kellı ismeretének Pszichopathológiai háttér: Pszichotrauma a beszédfejlıdés idıszakában Óvodai közösségbe szoktatás Ambivalens érzelmek a szülıvel (anyával) kapcsolatban Lefojtott harag: a tünet az agresszió kifejezése, mely más autoriter pozícióban levı felnıttre tolódik át Tartós pszichoterápiát igényel! A környezet túlzott toleranciája késlelteti és késıbb nehezíti a kezelést
A szorongás életkori megnyilvánul nulásai iskolás s korban Speciális tünetcsoportok: Iskolafóbia (szeparációs szorongás) Teljesítmény- és szociális szorongás Szomatizációs zavarok Szomatoform fájdalom (hasfájás, fejfájás) Szomatoform vegetatív zavarok (hányás, hasmenés) Gyakori légúti fertızések Viselkedészavarok Hipermotilitás Oppozíciós viselkedés zavar Alvászavarok : Pavor nocturnus Somnambulia Étkezési zavarok: pszichogén soványság, vagy elhízás
Pavor nocturnus Alvási rémület r zavar (DSM IV.F 5140) Diagnosztikus kritériumok: Pánikszerő kiáltással induló ismételt váratlan felébredések, rendszerint a fı alvási periódus elsı harmadában Minden egyes epizód alatt intenzív félelem és vegetatív izgalmi jelek (tachycardia, tachypnoe, verejtékezés) észlelhetık Az epizódok alatt az egyén viszonylag hozzáférhetetlen mások megnyugtatási igyekezete számára Nincs visszaemlékezés részletes álmokra és az epizódra nézve amnesia áll fent Az epizód klinikailag jelentıs szenvedést vagy a szociális, foglalkozási vagy más fontos funkciók romlását okozza Differenciál dg.: Epilepsia kizárása (típusos klinikum, EEG) Élvezeti szerek hatása ( cola!) Terápia: A szülık megnyugtatása A visszaaltatást javasoljuk Ne meséljenek a gyereknek a tünetrıl! Pszichoterápiát általában nem igényel
Somnambulia Diagnosztikus kritériumok: DSM IV. F51.30 Ismétlıdı epizódok, amelyekben a személy alvás alatt felkel az ágyból és ide-oda járkál, rendszerint a fı alvásperiódus elsı harmadában Alvajárás közben kifejezéstelen, merev arc észlelhetı és a személy viszonylag hozzáférhetetlen mások kommunikációs igyekezete számára és csak nagy nehézségek árán ébreszthetı fel Ébredéskor a személy az epizódra amnesiás Az alvajárás epizódjából való felébredés után néhány percen belül a mentális funkciók vagy a viselkedés semmilyen romlása nincs jelen bár kezdetben lehet confusio, desorientatio) Klinikailag jelentıs szenvedést, vagy fontos funkciók romlását okozza Differenciál dg: Nem pszichoaktív szer közvetlen élettani hatásának vagy állatlános egészségi állapotnak tulajdonítható Terápia: Sérülések, elkóborlás megelızése Pszichoterápiát ritkán igényel
A szorongás életkori megnyilvánul nulásai serdülıkorban Speciális lélektani tünetcsoport: Szomatizációs zavar: Fejfájás (tenziós, migrain) Alhasi panaszok Étkezési zavarok: Anorexia nervosa Bulimia nervosa Az étkezési zavarokat a szerzık többsége a depresszióspektrum betegségei közé sorolja A szorongásos kórképek felnıttkori tünetcsoportjukkal Pánikzavar Specifikus fóbiák Szociális szorongás OCD (gyermek korban más betegségekben is: autizmus, sch PTSD Generalizált szorongásos zavar (GAD) kialakulásához a személyiség struktúra kellı fejlettsége szükséges
Specifikus fóbiaf Specifikus fóbia diagnosztikus kritériumai (DSM IV. F 40.2) Tartós és túlzott félelem, amelyet egy adott tárgy vagy helyzet jelenléte vagy elırelátható bekövetkezése okoz. A fóbiás stimulus jelenléte majdnem minden esetben azonnali választ provokál az adott helyzethez kötött pánik roham formájában. A személy felismeri, hogy félelme túlzott, vagy ésszerőtlen (gyermekeknél hiányozhat) A személy a fóbiás helyzeteket elkerüli, vagy intenzív szorongással, szenvedéssel viseli. Az anticipátoros szorongás. Elkerülı viselkedés vagy szenvedés jelentısen kihat a napi tevékenységre, teljesítményre, szociális aktivitásra és kapcsolatokra és észrevehetı szenvedést okoz. 18 év alatti személyekben a tünetek fennállásának idıtartama legalább 6 hónap. A tünet nem magyarázható más mentális betegséggel
Szorongásos kórkk rképek kezelése gyermek-és serdülıkorban Elsıdleges a pszichoterápia! Enyhe és középsúlyos klinikai képek esetén kizárólagosan Formái: Egyéni: CBT Játékterápia Relaxációs és szuggesztív terápiák Csoport: Pszichodráma Önismereti csoport Családterápia Szülıi konzultációk A szülı egyéni terápiája Az egészségügyi ellátó rendszer mellett nevelési tanácsadók, népjóléti szolgálatok pszichológusai is bevonhatók az ellátásba
Szorongásos kórkk rképek kezelése Gyógyszeres kezelés csak súlyos tüneti képeknél indokolt középsúlyos eseteknél csak a pszichoterápiára való alkalmassá tételre helyes használni A gyógyszeres kezelés szakmai nehézségei: A szerek hosszú távú hatása a fejlıdı idegrendszerre gyakran nem ismert A hormonális mellékhatások következményei súlyosabbak lehetnek, mint felnıttkorban A kognitív funkciót rontó mellékhatások nagyobb jelentıségőek A gyógyszer addikció veszélye a serdülı korban nagyobb (benzodiazepin+alkohol)
Szorongásos kórkk rképek kezelése A gyógyszeres kezelés gyakorlati nehézségei: A szülık és a gyermek ellenállása a gyógyszeres kezeléssel szemben Gyógyszerek elleni propaganda Kevés korszerő szer- kevés kórképre van törzskönyvezve Túlzott óvatosság a gyártók és forgalmazók részérıl Kis betegszám miatt anyagilag nem rentábilis A felírható szerek többsége korszerőtlen (kisebb terápiás effektus-több mellékhatás) A gyermekkorra nem törzskönyvezett szereknél a szakirodalmi adatok ellentmondásosak
Teszt kérdk rdések Milyen választ vált ki a stressz a szervezetbıl? emócionálisat vegetatívat viselkedésest Mindhármat Mivel magyarázható, hogy a gyermekkor egyes szakaszaiban az életkorra jellegzetes szorongásos szindrómák alakulnak ki? Pszichotrauma jellege (szimbólikus tartalmat hordoz) Az adott életkorban legintenzívebben fejlıdı funkciókat érinti A vegetatív válaszkészség más a gyermekkorban A komplex etio-pathogenezis szerint mi a magyarázata a szerv-specifikus tünetképzésnek? A pszichotrauma jellege határozza meg ( a testi tünet szimbólikus tartalmat hordoz) A stresszre adott egyéni válaszkészség, mely kifejezettebb az egyén valamely szervében és annak fokozott izgalmát, kimerülését okozza Egyik válasz sem ad pontos magyarázatot
Köszönöm a figyelmet!