22. szám 125. évfolyam 2010. július 9. TARTALOM. 42/2010. (VII. 9. MÁV Ért. 22.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói

22. szám 125. évfolyam 2010. július 9. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 41/2010. (VII. 9. MÁV Ért. 22.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről... 42/2010. (VII. 9. MÁV Ért. 22.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Egészségmegőrző programjának 2010. évi működtetéséről szóló 13/2010. (III. 12. MÁV Ért. 8.) EVIG sz. utasítás 1. számú módosításáról... Oldal 1177 1203 Egyéb közlemények Közlemény... 1205 Utasítások 41/2010. (VII. 9. MÁV Ért. 22.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai éves szinten összesen mintegy 3-4 Mrd Ft közötti összeget fordítanak káresemények miatti helyreállításokra, különféle kártérítések kifizetésére. A magas ráfordítások és költségek miatt, illetve a vasúti piac változásait követően több irányból is megfogalmazódott az az igény, hogy egyértelműen meghatározható legyen, mennyibe kerül összességében a MÁV Vállalatcsoportnak egy-egy káresemény. Ennek ér- dekében egy új kárnyilvántartási rendszer kialakítása vált szükségessé. Jelen utasítás célja a szervezeti struktúra változását követően a MÁV Zrt., valamint a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó, kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt leányvállalatok (a továbbiakban: kijelölt leányvállalatok; ld.: 3.1 pont) egészére vonatkozó, egységes elvek alapján működő kárnyilvántartási rendszer vezetéséhez szükséges informatikai háttértámogatással rendelkező adatszolgáltatási rend kialakítása, valamint az adatok tartalmi és formai követelményeinek meghatározása. A kárnyilvántartási rendszer átalakítása révén a MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai (ld.: 3.2 pont) vonatkozásában egy olyan társaságonkénti és vállalatcsoporti központi adatbázis létrehozása a cél, amely támogatja és lehetővé teszi a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 271/2007. (X. 19.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatások teljesítését;

1178 A MÁV Zrt. Értesítője 22. szám egy-egy káresemény esetén a kárnyilvántartás által biztosított lekérdezések alapján alkalmas a teljes kárhelyreállítási és kárrendezési folyamattal összefüggő költségek, ráfordítások és bevételek nyomon követésére; alkalmas a kincstári és az azt működtető eszközök vonatkozásában a tulajdonos felé a vagyonban bekövetkezett károk, a kár összegének, a káreseményt kiváltó okok, stb. bemutatására; a MÁV Vállalatcsoport vállalatirányítási rendszerének szerves részeként megfelelő információt szolgáltat a Vállalatcsoport szintű kockázatkezelési politika kidolgozásához és karbantartásához, valamint az egyes kockázatkezelési módok, fedezetek illetve biztosítási konstrukciók közötti választáshoz; továbbá alkalmas a káreseményekkel kapcsolatban a MÁV Vállalatcsoportot megillető kártérítések (felelősségbiztosítás révén befolyó összegek és harmadik fél által megtérített összegek) nyilvántartására (azaz a kárenyhítés megtörténtének az ellenőrzésére). Jelen utasítás a kiemelt leányvállalatok esetében egyben egy mintaszabályzatnak tekintendő, amely alapján minden kiemelt leányvállalat külön-külön köteles elkészíteni a saját maga specifikációjának megfelelő kárnyilvántartási szabályzatát. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya 2.1.1 Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, ezen belül Pályavasúti Üzletágára (beleértve a keskeny nyomközű vasút pályaműködtetési tevékenységét is); Az Infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes alá tartozó Keskeny nyomközű térségi személyszállításra; a Központi irányítás és a Központi végrehajtás egységeire (a továbbiakban: Funkcionális szervezeti egységek), valamint a kijelölt (és a 46/2009. [VI. 19. MÁV Ért. 20.] VIG számú utasítás alapján az egységes kárnyilvántartási utasítás alkalmazására alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozattal kötelezett, a 3.1 pontban foglalt) leányvállalatai kárnyilvántartási tevékenységére. A Kárnyilvántartási adatszolgáltatásban érintett szervezeti egységek felsorolását a 1. sz. melléklet, a kijelölt leányvállalatok részére kiadott alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozatok számát a 2. sz. melléklet tartalmazza. Jelen utasítás nem érinti a kártérítési folyamatokról, kártérítési eljárásokról, és ezen folyamatok számviteli elszámolásáról szóló érvényben lévő utasításokat és előírásokat; a káresemények költségének, ráfordításának és bevételének elszámolásáról szóló 51/1996. (MÁV Ért. 25.) Számv. F. utasításban meghatározott káresemény fajtákat; a Humánerőforrás Igazgatóság által kiépített IHIR rendszerben történő, kártérítésekkel kapcsolatos adatlekérdezéseket, valamint a Jogi Igazgatóság által a Per- és kárnyilvántartási rendszerben (ld.: 3.5 pont) rögzített peres ügyek rögzítését. 2.1.2 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. és a kijelölt leányvállalatai azon munkavállalóira, akiknek a kárstatisztikához szükséges adatokat rögzíteniük, illetve szolgáltatniuk kell, vagy munkakörük ellátása keretében hivatalból ilyen adatok birtokába kerülnek. 2.1.3 Az utasítás időbeli hatálya Jelen utasítás a megjelenése napján lép életbe, de előírásait a 2010. január 1-én vagy azt követően bekövetkezett károk, továbbá a 2010. január 1. előtt bekövetkezett olyan káresemények esetén kell alkalmazni, melyekkel kapcsolatban a helyreállítási, kártérítési ráfordítások illetve bevételek 2010. vagy azt követő években kerülnek elszámolásra. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes felelős. 2.3 A kárnyilvántartásokban szereplő adatok valódiságáért felelős 2.3.1 A MÁV Zrt.-nél A kárnyilvántartásokban szereplő adatok valódiságáért a MÁV Zrt. Funkcionális szervezeti egységei esetében azon főtevékenységi kör vezetője felel, aki az adott káreseményhez, illetve kártételhez kapcsolódóan a kárösszeg tekintetében a költségviselő nyilatkozatot aláírja. (A főtevékenységi körök listáját a 23/2007. (MÁV. Ért. 29.) Jog Vezérigazgatói utasítás tartalmazza.) A Pályavasúti Üzletág esetében az üzletági szintű adatok valódiságáért az Üzletág vezetője, Területi Központok esetében az adatszolgáltatásban szereplő adatok valódiságáért a Területi Központ vezetője felel. A számviteli bizonylatokat előkészítő, illetve kiállító szervezeti egységek és azok alkalmazottai felelősek azért, hogy a bizonylat kiállításával egyidejűleg a kár nyilvántartáshoz előírt adatszolgáltatást a valóságnak megfelelően teljesítsék.

22. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1179 2.3.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kijelölt leányvállalatok esetében az adatok valódiságáért az adott társaság statisztikai rendjéért felelős vezetője felel. 2.4 A kárnyilvántartásokért felelős 2.4.1 A MÁV Zrt.-nél A kárnyilvántartások egészéért, az egységes kárnyilvántartási rendszer kialakításáért és működtetéséért csoport szinten a Pénzügyi Igazgatóság Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztálya (a továbbiakban: TPF) felel. A nyilvántartásokon alapuló, jogszabályok alapján elrendelt kárstatisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás működtetéséért a statisztikai rendet szabályozó általános eljárásrendnek megfelelően a Kontrolling Igazgatóság felel. A kárnyilvántartásokban szereplő kapott kártérítéseknél a nyilvántartásokon alapuló adatgyűjtés és adatszolgáltatásért a Bejövő számla könyvelési szervezet szegedi egysége (a továbbiakban: SZKE) felel. A kárnyilvántartásokban szereplő munkavállalók és harmadik felek részére megállapított és rendszeresen fizetett kártérítések esetén az SAP rendszerből kinyerhető nyilvántartáson alapuló adatszolgáltatásért a Humánerőforrás Igazgatóság Humánszolgáltató Szervezete felel. 2.4.2 A MÁV Zrt.-én belül a Pályavasúti Üzletágnál A kárnyilvántartások folyamatos vezetéséért, a nyilvántartásokon alapuló, illetve a jogszabályok alapján elrendelt adatgyűjtésért és adatszolgáltatásért az irányításuk alá tartozó terület vonatkozásában a Területi Központok osztályai, illetve az Üzletág Főosztályai felelnek; a kárnyilvántartások alapján a Területi Központ osztályai által készített adatszolgáltatások összesítéséért, működtetéséért, valamint a mindenkori főkönyvvel egyező összeállításáért és továbbításáért a Pályavasúti Operatív Kontrolling felel. 2.4.3 A kijelölt leányvállalatoknál A kijelölt leányvállalatoknál a kárnyilvántartások egészéért, a nyilvántartásokon alapuló adatszolgáltatásért az adott társaság kárnyilvántartási rendjéért felelős vezetője felel. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 A MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt leányvállalatok Kárnyilvántartási adatszolgáltatásra kijelölt leányvállalatok: a bázis portfolióba tartozó leányvállalatok: a MÁV- START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt., a MÁVGÉP Kft., a MÁV FKG Kft., a MÁV KFV Kft. és a ZÁHONY-Port Zrt.; valamint a szabad portfolióba tartozó társaságok közül: a MÁV Informatika Zrt., a MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. 3.2 Kiemelt leányvállalatok Jelen utasítás értelmében kiemelt leányvállalatok a bázis portfolióba tartozó társaságok közül: a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. 3.3 MÁV Vállalatcsoport Jelen utasítás értelmében MÁV Vállalatcsoport a MÁV Zrt. és a 3.1 pont szerinti kijelölt leányvállalatok összessége. 3.4 Kárnyilvántartási tevékenységek Vállalatcsoport szintű irányítása A MÁV Vállalatcsoport szintű kockázatkezelési politika részeként a kárnyilvántartási tevékenységekért a MÁV Zrt. 2.4.1 pontban leírt szervezetei felelnek. Az adatszolgáltatás teljesülése érdekében a MÁV Zrt. a kijelölt leányvállalatok esetében alapítói-, taggyűlési-, közgyűlési határozatokba foglalt előírások kiadásával biztosítja a kárnyilvántartási rendszer összhangját (ld.: 2. sz. melléklet). A mindenkor hatályos társaságirányítás általános szabályai alapján (ld.: a Portfoliókezelési szabályzatról szóló vezérigazgatói utasítást) a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság feladata a Jogi Igazgatósággal történt egyeztetés alapján az alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozatok kiadásához szükséges tulajdonosi döntések előkészítése és a döntés végrehajtásának koordinálása, ellenőrzése. 3.5 Per- és kárnyilvántartási rendszer A Per- és kárnyilvántartási rendszer a MÁV Informatika Zrt. által a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága részére kifejlesztett alkalmazás, amelynek kárnyilvántartási rendszeréhez (a következő menüpontokhoz: Új kár felvétele, Keresés/Módosítás, Szűrés, Kár riport, Kárszűrő, Kár ellenőrzés riport) a MÁV Zrt. kárnyilvántartási adatszolgáltatásban érintett szervezetei (ld.: 2.1.1 pont) és a kijelölt leányvállalatai kapnak hozzáférést. A rendszer használatával kapcsolatos tudnivalókat a MÁV Informatika Zrt. által kiadott Felhasználói kézikönyv és a 3. sz. mellékletben szereplő Kitöltési útmutató a kárnyilvántartáshoz tartalmazza. A mindenkor aktuális Felhasználói kézikönyv a http://dok.mav.hu, illetve a https://dok.mav.hu címen érhető el. A 2.1.1 pontban szereplő szervezeti egységek és a kijelölt leányvállalatok csak a saját káradataik rögzítésére és

1180 A MÁV Zrt. Értesítője 22. szám azok ellenőrzésére kapnak jogosultságot a Per- és kárnyilvántartási rendszerben. A Kontrolling Igazgatóság és a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály munkatársai részére a teljes adatbázisban történő keresés / lekérdezés / leválogatás biztosított. Amennyiben a Per- és kárnyilvántartási rendszer menüpontjai előre megadott listákat tartalmaznak, úgy azok alkalmazása kötelező, azoktól eltérni nem lehet. 3.6 A kárnyilvántartások alapja és forrásrendszere A kárnyilvántartások a társaságok könyvelési rendszerein és az analitikus nyilvántartásain alapulnak. A Per- és kárnyilvántartási rendszerben gyűjtött, és a számviteli nyilvántartások szerinti kárhelyreállítási, kártérítési költségeknek, valamint a káreseménnyel kapcsolatos bevételeknek meg kell egyezniük. 3.6.1 A MÁV Zrt.-nél A MÁV Zrt. kárnyilvántartásainak az alapadat bázisa (forrásrendszere) a számviteli bizonylatok és a főkönyvi könyvelés adatai mellett a Per- és kárnyilvántartási rendszer kárnyilvántartási moduljában rögzített adatok öszszessége, valamint a Pályavasúti Üzletágnál műszaki szakmai naturáliák esetében a Területi Központok osztályai által készített jelentések, illetve a Biztonsági Igazgatóság jelentéseiben, ügyirataiban foglaltak. 3.6.2 A kiemelt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatok esetében a kárnyilvántartás forrásrendszerét a vállalatok saját kárnyilvántartási utasításaikban kell megnevezni. 3.7 Kár, káresemény, kártérítés Általános értelemben a kár minden olyan hátrány, amely természetes vagy jogi személyt valamely károsító esemény folyamán vagyonában (vagyoni kár) vagy személyében (nem vagyoni kár) ér. A káresemény számviteli értelemben a MÁV Vállalatcsoport valamely eszközében bekövetkezett váratlan, esetenként visszafordíthatatlan, tartós értékcsökkenés, amelyet az eszközérték csökkentésével kell a számviteli nyilvántartásokban érvényesíteni, továbbá a Társaság munkavállalóját, és valamennyi harmadik személyt érintő kár (a káresemény lehet elemi kár, a MÁV Vállalatcsoport által okozott kár [beleértve a Vállalatcsoporton belüli károkozást is], illetve harmadik személyek által okozott kár). Jelen utasítás szempontjából az is káreseménynek minősül, ha a MÁV Vállalatcsoportba tartozó valamelyik társaság kárt okoz harmadik személynek vagy a csoport egy másik tagja számára. Ebben az esetben általában a károkozónak megtérítési kötelezettsége, ráfordítása keletkezik a jövőben. A kártérítés alapvetően két forrásból származhat: a kár okozójától (a kárért felelőstől), vagy pedig a károkozó biztosítójától (esetleg valamilyen arányban mindkettőtől). Nem tartozik jelen utasítás hatálya alá az üzembe helyezéstől vagy rendeltetésszerű használatbavételtől elszámolt amortizációs értékvesztés, és a rendeltetésszerű használatból adódó meghibásodás. 3.8 Káreseménnyel kapcsolatos összegek elszámolása 3.8.1 A MÁV Zrt.-nél A MÁV Zrt. esetében kárnyilvántartást kell vezetni az alábbi főkönyvi számlacsoportokhoz tartozó főkönyvi számlákon elszámolt valamennyi költség, ráfordítás és bevétel esetében: 517811 Káresemények miatti perköltségek 517831 Ügyvédi irodák káresemény miatti számlázott költségei 517891 Jogi tevékenység káresemény miatti költségei 5235 Kártérítések munkabaleset esetén 86132 Hiányzó tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 86142 Megsemmisült tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 86152 Megrongálódott tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 8632 Káreseményekkel kapcsolatos veszteségek 8637 Nem káreseményhez kapcsolódó kártérítések 9632 Káreseményekkel kapcsolatos bevételek A főkönyvi számla csoportok főkönyvi számlánkénti bontását a MÁV Zrt. érvényes számlarendje, a főkönyvi számlák tartalmát a számlamagyarázatok írják elő. 3.8.2 A kijelölt leányvállalatoknál A 3.1 pont szerinti leányvállalatoknál a főkönyvi számlák bontása a számviteli előírások betartása mellett a társaság számviteli szabályzatában foglaltaknak megfelelően eltérhet a MÁV Zrt.-nél alkalmazottól. 3.9 Káresemények elszámolása a MÁV Vállalatcsoporton belül MÁV Vállalatcsoporton belüli káresemény elszámolásakor a csoport egy vagy több vállalata a károkozó, míg egy vagy több vállalata a károsult. Minden vállalatnak a 4.2 pontban foglaltak szerint kell a saját kárát rögzítenie.

22. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1181 A káresemény lezárását követően MÁV Vállalatcsoport szinten a társasági kárnyilvántartásoknak konzisztensnek kell lenniük, a kárnyilvántartások ellentmondást nem tartalmazhatnak. Amennyiben a nyilvántartások közötti összhang nem áll fenn, úgy a 2.4.1 pontban foglaltak alapján ennek biztosítása a Kontrolling Igazgatóság és a TPF közös feladata. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágán belüli káresemény esetén a nyilvántartások közötti összhang biztosítása a Területi Központok, az Üzletági Központ és a Pályavasút Operatív Kontrolling szervezet közös feladata. 3.10 Káresemények fajtái és típusai a MÁV Vállalatcsoporton belül Jelen utasítás értelmében a káresemények fajtáit illetve típusait, azaz a káresemények osztályba (káresemény fajtába), illetve az osztályon belül alosztályba (káresemény típusba) sorolását a Per- és kárnyilvántartási rendszer legördülő listái tartalmazzák. Egy adott káreseményhez (a legördülő listák által felkínált) egy kárfajtát és az adott kárfajtához tartozó egy bizonyos kártípust is hozzá kell rendelni. 3.11 A káresemények helyszíneinek földrajzi beazonosítása 3.11.1 A MÁV Zrt.-nél A káresemények beazonosítására az alábbiak szerint kerülhet sor: 1. Ha a káresemény a MÁV Zrt. vasúti pályái mentén történt, a káresemény földrajzi helyét a pályaszakasz szegmens értékkészlete egyértelműen azonosítja (a pályaszakasz szegmens értékkészlete a legördülő listából választható ki). 2. A MÁV Zrt. területén, de a MÁV Zrt vasúti pályáin kívül történt káresemény esetében a földrajzi helyszínt ha a káresemény a költségviselő szervezet területén történt, akkor a költségviselő szervezet MÁV Zrt. szolgálati hely törzsben szereplő szolgálati hely kódjával kell megadni (a költségviselő szervezet számlarendben szereplő kódja szintén a legördülő listából válaszható ki); ha a káresemény a költségviselő szervezet területén kívüli MÁV Zrt. területen történt, akkor az adott terület szervezetének MÁV Zrt. szolgálati hely kódjával kell megadni. 3. Ha a káresemény a MÁV Zrt. területén kívül történt, akkor a földrajzi helyszín tényleges megnevezése mellett a költségviselő szervezet MÁV Zrt. szolgálati hely törzsben szereplő szolgálati hely kódját kell megadni. A kárnyilvántartásban a földrajzi helyszín adatainál a helység megnevezését is fel kell tüntetni. Egy-egy szegmens értékkészlete, illetve szervezeti egység kódja (a saját munkavállaló személyi sérüléssel járó balesetén kívül) egyértelműen beazonosítja kárügylet helyszínét (pl. 63214 az ÜDSZSZ Területi Csoport Debrecen esetén történt káresettel kapcsolatban, vagy 9107 a Pécel és a Gödöllő közötti pályaszakaszon történt elemi kár esetében). Saját munkavállaló személyi sérüléssel járó balesete esetén amennyiben a baleset nem a szolgálati helyen történt (üzemi- és munkabaleset, közúti baleset) a szervezeti egység kód a költségviselő szervezeti egység azonosítására, míg a földrajzi hely beazonosítására egy másik szervezeti egység kód vagy pályaszakasz szegmens értéke (MÁV Zrt. területén történt baleset esetén), illetve káresemény helyének pontos meghatározása szolgál (MÁV Zrt. területén kívüli baleset esetén). Szolgálati helyen történő személyi sérüléssel járó üzemi-, munka- vagy közúti baleset esetén a szervezeti egység szolgálati kódja a baleset helyszínét egyértelmű módon meghatározza. 3.11.2 A kijelölt leányvállalatoknál A leányvállalatok esetén a káresemény pontos természetbeni helyét, illetve az adott Társaság által alkalmazott egyéb azonosítót kell megadni. A MÁV Zrt. vasúti pályái mentén történő káresemény esetén a kijelölt leányvállalatoknak is a 3.11.1 pont szerinti (a legördülő listában szereplő) pályaszakasz szegmens értékkészletét kell használnia. 3.12 A kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért felelős szervezeti egységek 3.12.1 A MÁV Zrt.-nél 3.12.1.1 Funkcionális szervezeti egységeknél A kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért az adott főtevékenységi kör vezetője felel. 3.12.1.2 Pályavasúti Üzletágnál Az üzletági szintű kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért a Pályavasúti Operatív Kontrolling szervezet vezetője felel. A Pályavasút Üzletág Központban az adatszolgáltatásért az érintett Főosztály vezetője, az adatbázis összeállításáért a Pályavasúti Operatív Kontrolling szervezet vezetője felel. Területi Központoknál az adatszolgáltatásért a Területi Központ vezetője, míg a kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért a Pályavasúti Operatív Kontrolling területi egységének a vezetője felel.

1182 A MÁV Zrt. Értesítője 22. szám 3.12.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatoknál a kárnyilvántartási adatbázis összeállításáért felelős szervezeti egységet a leányvállalati kárnyilvántartási szabályzatban kell meghatározni, míg a többi leányvállalatnál ezért a statisztikai rendért felelős vezető felel. 3.13 Kárszám A kárszám egy-egy káreseményhez kapcsolt egyedi azonosító, amelyet a Per- és kárnyilvántartási rendszer kárnyilvántartási modulja (az Új kár felvétele menüpont) rendel automatikusan a káreseményhez. A kárszám képzése teljesen zárt logikai rendszer alapján történik, azt a káreseményt rögzítő munkatársak nem írhatják felül, nem módosíthatják. Konzekvens kárnyilvántartási adatbázis összeállítása érdekében egy-egy káreseményhez (a kárügyintézés teljes spektrumában) csak ugyanaz a kárszám tartozhat. A Vállalatcsoport több társaságát érintő kár esetén a Per- és kárnyilvántartási rendszer (az új káresemény felvételekor) társaságonként külön-külön rendel kárszámot a káreseményhez. A nagyobb, több szervezeti egységet (Területi Központot), illetve az adatszolgáltatásra kötelezettek körében több társaságot is érintő káresemények esetén az adatok szükség szerinti összekapcsolásáról (a MÁV Zrt. szintű, illetve a vállalatcsoporti kárösszegek összevezetéséről, a teljes kárösszeg megállapításáról) a Kontrolling Igazgatóság gondoskodik 3.13.1 A MÁV Zrt.-nél A MÁV Zrt. esetében a kárszám tizenegy helyi értékből álló alfanumerikus karakter, melynek első két karaktere a Pályavasúti Üzletág esetében az Üzletági vagy a Területi Központot (beleértve a Pályalétesítményi központot, a Távközlő-, erősáramú és biztosítóberendezési központot és az Üzemirányító központot is), a Funkcionális szervezeti egységek esetében az Ingatlangazdálkodási Igazgatóságot, illetve a TPF-t jelöli (BP = Budapesti Területi Központ; MS = Miskolci Területi Központ; DB = Debreceni Területi Központ; SG = Szegedi Területi Központ; PS = Pécsi Területi Központ; SM = Szombathelyi Területi Központ, KP = Üzletági Központ, IG = Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, TP = Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály), a harmadik-hatodik karakter a kártételhez tartozó sorszámot (évente 0001 sorszámmal kezdődően, emelkedő számsorrendben), a hetedik karakter egy törtvonal (/), míg a nyolcadik-tizenegyedik karakterek az adott év évszámát jelölik (pl. a TPF 2010. évi első kártételének kárszáma az előzőek értelmében: TP0001/2010). A Funkcionális szervezeti egységek közül egyedüliként a káresemények számosságára tekintettel az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság esetében önálló kárszám-azonosító van: a kárszám első két karaktere az Ingatlangazdálkodási Igazgatóságot azonosítja (pl. az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság 2010. évi első kártételének kárszáma: IG/0001/2010). A többi Funkcionális szervezeti egység által rögzített káresemény esetén a kárszám első két karaktere a Per- és kárnyilvántartási rendszertől automatikusan a TP jelölést kapja. 3.13.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kijelölt leányvállalatok esetében a kárszám szintén tizenegy helyi értékből álló a Per- és kárnyilvántartási rendszer által generált alfanumerikus karakter, ahol az első két karakter a leányvállalat azonosítója (ST = MÁV- START Zrt.; TR = MÁV-TRAKCIÓ Zrt.; GÉ = MÁV- GÉPÉSZET Zrt., MG = MÁVGÉP Kft., MF = MÁV FKG Kft., MI = MÁV Informatika Zrt., IK = MÁV Ingatlankezelő Kft., MV = MÁV Vagyonkezelő Zrt., MK = MÁV KFV Kft. és ZP = ZÁHONY-Port Zrt.), míg a további karakterek képzése megegyezik a 3.13.1 pontban foglaltakkal (pl. a MÁV-START Zrt. 2010. évi első kártételének kárszáma: ST0001/2010). 3.14 Kártételeket kísérő adatlap 3.14.1 A MÁV Zrt.-nél A kártételeket kísérő adatlap (a továbbiakban: Adatlap, ld.: 4. sz. melléklet) a kártételek egyértelmű beazonosítására szolgáló bizonylat, amelyet a Per- és kárnyilvántartási rendszer Kár alapadatok lap / Kár törzsadatok panel / Adatlap nyomtatás útvonalon érhető el az Új kár felvétele menüpont kitöltése után. Az Adatlapot minden, az adott kártételhez tartozó bizonylathoz mellékelni szükséges. Az Adatlapon manuálisan fel kell tüntetni a számviteli bizonylaton lévő kontírozás adatait is. 3.14.2 A kijelölt leányvállalatoknál A kiemelt leányvállalatok esetében az Adatlapok használata kötelező, de a saját kárnyilvántartási szabályzatukban azok használatát az Üzletági specialitásokat figyelembe véve egyedileg szabályozhatják; míg a többi leányvállalatnál az Adatlapok használata ajánlott, de nem kötelező. 3.15 Adatgazda A 2.1.1 pontban meghatározott egységeknél az(ok) a személy(ek), aki(k) a káresemény megtörténte után a Per- és kárnyilvántartási rendszerben az adatokat rögzíti.

22. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1183 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasításban foglaltak teljesülése érdekében minden Funkcionális szervezeti egység, illetve a Pályavasúti Üzletágnál minden Területi Központ és Főosztály vezetőjének ki kell jelölni egy felelőst, egy úgynevezett kapcsolattartót. A kijelölt személy az adott szervezet egészére összefogja, irányítja a káresemények nyilvántartására vonatkozó feladatokat, szükség esetén egyeztet az egyes szervezetekkel, adatokat szolgáltat, adatot kér be a szervezetektől, valamint a kapcsolattartó szerepét tölti be az adott szervezet és a Kontrolling Igazgatóság (Pályavasúti Üzletág esetében a Pályavasúti Operatív Kontrolling), valamint a TPF között. A felelősök elérhetőségét (név, beosztás, telefonszám, email cím) jelen utasítás megjelenésétől számított 15 napon belül (változás esetén soron kívül) kell megadni a Kontrolling Igazgatóság és a TPF vezetője részére. A 3.15 pontban szereplő adatgazda egyben lehet az adott szervezeti egységnél a kapcsolattartó személy is. 4.1. A károk (káresemények/kártérítés folyósítását eredményező események) azonosítása a MÁV Vállalatcsoportnál A MÁV Vállalatcsoporton belül minden egyes kárt az alábbi három adat egyértelműen beazonosít: a kár keletkezésének ideje; a káresemény bekövetkeztének pontos földrajzi címe, illetve a kárhoz rendelt, a 3.11.1 pont szerinti pályaszakasz szegmens értékkészlete, vagy a szervezeti egység kódja. Az adott káreseményhez az előbbi három azonosító adat megadása után a Per- és kárnyilvántartó rendszer egyedileg rendeli hozzá a 3.13 pont szerint kárszámot. A káresemények és kártérítések kárnyilvántartásban történő rögzítésekor a fentiektől eltérő adattartalmú azonosítók nem alkalmazhatóak. A 3.1 pont szerinti leányvállalatoknak amennyiben a 3.11.1 pontban említett szegmens értékek nem rendelhetőek hozzá a káreseményük helyszínéhez, úgy a káresemény tényleges földrajzi helyszínét kell megadniuk. Szintén a káresemény tényleges földrajzi helyszínét kell megadniuk a főtevékenységi körök vezetőinek a saját munkavállaló személyi sérülésével járó balesete esetén. 4.2 A kártételek rögzítésének menete a MÁV Zrt.- nél 4.2.1 Teendők a kár észlelése, illetve a kárról történő tudomásszerzés során A Funkcionális szervezeti egységeknek és a Pályavasúti Üzletágnak a kártérítési folyamatokról és kártérítési eljárásokról szóló érvényben lévő utasítások és előírások szerint kell eljárniuk azzal a különbséggel, hogy a kár észlelése, illetve a kárról történő tudomásszerzés során a Per- és kárnyilvántartási rendszerben is el kell kezdeniük (a Felhasználói kézikönyv és a 3. sz. melléklet szerinti Kitöltési útmutató előírásai szerint) az adatokat rögzíteni a 4.2.3 pontban foglaltak szerint. A Pályavasúti Üzletágnál a káreseményről a szakaszok, csomópontok kötelesek értesíteni a 3.15 pont szerinti adatgazdákat (azaz a Pályavasúti Üzletág esetében az üzleti adminisztrációs területen dolgozó munkatársakat). A káreseményt új kárként csak abban az esetben lehet rögzíteni, ha az más alosztály (vagy Területi Központ) által még nem került rögzítésre a Per- és kárnyilvántartási rendszerben. Az alosztályok által megnyitandó projekteket egy káreseményhez tartozóan azonos kárszámhoz kell rendelni. 4.2.2 Teendők harmadik féltől beérkezett kártérítési igények esetén Harmadik féltől beérkezett kártérítési igény esetében meg kell vizsgálni, hogy a beérkezett kárigény hozzákapcsolható-e egy korábban bekövetkezett káreseményhez, a kárnyilvántartási adatbázisban a káresemény időpontjára illetve helyére rákeresve: amennyiben a Per- és kárnyilvántartás rendszere már tartalmazza a kapcsolódó káreseményt, akkor a beérkezett kárigényt nem új kárként kell rögzíteni; a kárigényt a már létező kárszámon nyilvántartott káreseménynél kell rögzíteni (pl. a vasúti balesetben sérült utas később nyújtja be kárigényét), amennyiben a kárigény a Per- és kárnyilvántartási rendszer egy káreseményhez sem kapcsolható, úgy a kártérítési igényt új káreseményként kell kezelni (pl. utas elesett a peronon, s a sérülésről nem készült jegyzőkönyv, de a későbbiekben kárigényt nyújt be valamelyik MÁV Vállalat felé). A MÁV Zrt. bármely szervezeti egységéhez harmadik féltől beérkezett kártérítési igények esetében minden szervezeti egység köteles megvizsgálni hatáskörét. Amennyiben a kártérítési igény elbírálása más szervezeti egység, vagy a Vállalatcsoport egy másik vállalatának a határkörébe tartozik, akkor a kérelmet a MÁV Zrt. Ügyviteli Utasításában (A.3, A.4) foglalt módon kell továbbítani az illetékes szervezeti egység, illetve vállalat felé. Ebben az esetben nem szabad a káreseményt a Per- és kárnyilvántartó rendszerben rögzíteni, nem szabad kárszámot rendelni a káreseményhez, ez a költségviselő szervezeti egység feladata. Amennyiben a kártérítési igény a MÁV Zrt.-nél a megfelelő hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez továbbításra került, úgy az illetékes szervezeti egységnek a 4.2.1 pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárnia. A

1184 A MÁV Zrt. Értesítője 22. szám kártérítés kifizetésére, illetve lekönyvelésére csak a Perés kárnyilvántartási rendszerben megfelelően rögzített és a rendszerből kinyert Adatlap csatolása mellett kerülhet sor. A beérkezett kárigénnyel kapcsolatos eljárásrendet a mindenkor hatályos, Az egyes kártérítések elbírálásáról szóló vezérigazgatói (elnök-vezérigazgatói) utasítás és a munkabalesetetekkel kapcsolatos eljárási rendet szabályozó 32/2009. (MÁV Ért. V.1.) munkabaleseti kárigények elbírálásának, valamint a MÁV Zrt. munkabaleset-, életés munkáltatói felelősségbiztosításához kapcsolódó eljárási szabályok rendjéről szóló utasítás tartalmazza. A munkavállalók illetve egyéb harmadik felek vagy hozzátartozóik részére megállapított kártérítési járadékok rögzítésével kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni. A 2010. január 1. előtt megállapított és rendszeresen fizetett kártérítési járadékokról a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatósága először 2010. április 1-i dátummal, majd azt követően évente január 15-ig excel táblázatban az alábbi adatokat adja meg a TPF részére: kártérítésre jogosult neve kár jogcíme havonta fizetendő kártérítés összege költségviselő szervezet kódja főkönyvi számla száma kártérítési járadék folyósításának kezdő dátuma kártérítési járadék folyósításának záró dátuma, amennyiben a károsult nem élete végéig szólóan jogosult arra. A kárnyilvántartási rendszer fejlesztője a megadott és 2010. január 1. előtt megállapított járadékokkal kapcsolatos adatokat KJ (Kártérítési Járadék) kárszámmal importálja a kárnyilvántartási rendszerbe. A Humánerőforrás Igazgatóság negyedévente adatot szolgáltat a TPF részére a kártérítési járadékokat érintő változásokról. A 2010. január 1-ét követően megállapított kártérítési járadékokat a kártérítési járadék megállapításakor a Jogi Igazgatóság rögzíti a kárnyilvántartási rendszerben, majd a járadék további években történő folyósításáról a Humánerőforrás Igazgatóság a fentiek szerint szolgáltat adatot. 4.2.3 A kártételek rögzítése A kár észlelése, illetve a kárról történő tudomásszerzés után a megfelelő hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnek a káreseménnyel kapcsolatos információk rögzítését a Per- és kárnyilvántartási rendszerben is el kell kezdeni. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a rögzítendő káresemény hozzákapcsolható-e egy korábban bekövetkezett káreseményhez, a kárnyilvántartási adatbázisban a káresemény időpontjára illetve helyére rákeresve. A kárt új káreseményként csak abban az esetben lehet rögzíteni, ha a Per- és kárnyilvántartási rendszerben még nem került a káresemény rögzítésre. A káresemény kivizsgálását követően a kárnyilvántartási rendszerben a 4.1 pontban megadott alapadatok rögzítésén túl a becsült kárösszeget is meg kell adni amennyiben az ahhoz szükséges információk rendelkezésre állnak; továbbá a káreseményekhez kapcsolódó újabb adatokat, információkat folyamatosan rögzíteni kell. Az adott káreseménnyel kapcsolatban felmerült valamennyi költség illetve bevétel vonatkozásában az azokat jóváhagyó és könyvelésre feladó szervezeteknek tájékoztatni kell a káreseményben érintett költségviselő szervezetet. A költségek illetve bevételek elszámolására csak a költségviselő szervezet jóváhagyását követően kerülhet sor, ezért a kárügy szakmai lezárását követően, a főkönyvi elszámolást megelőzően a káreseménnyel kapcsolatos ügyiratot, vagy ügyirat hiányában az egyéb kapcsolódó iratokat meg kell küldeni a káreseményben érintett költségviselő szervezet részére, aki továbbítja a jóváhagyást követően a megkapott dokumentumokat az illetékes számviteli elszámoló szervezet részére. A káreseménnyel kapcsolatban beérkezett számlákhoz a BSZR-en (Bejövő Számlakezelő Rendszer) keresztül csatolni kell a káreseményt kísérő Adatlapot is, amelyen a számla kontírozásával megegyezően kell megadni a szükséges adatokat. Ha a káresemény helyreállítását nem a káreseményben érintett költségviselő szervezet végzi, a helyreállító szervezetnek valamennyi káreseménnyel kapcsolatos igazolt számlát, iratot és a 4. sz. mellékletben meghatározott Adatlapot a kontírozást követően meg kell küldenie a költségviselő szervezet részére ellenőrzés valamint a kárnyilvántartási rendszerbe történő rögzítés céljából. A kárnyilvántartási rendszerben a könyvelési dátumot a ráfordítás vagy bevétel adott főkönyvi dátumához igazodóan kell megadni. Például, ha egy ráfordítást 2010. április 5-én a 2010. március havi számviteli időszakra számolnak el, akkor a könyvelés dátumaként a főkönyvi időszak záró dátumát, vagyis 2010. március 31-ét kell megadni. A Pályavasúti Üzletágnál a becsült kárösszeget az adatgazda részére az illetékes műszaki munkatársnak kell megadnia. Egy káreseménnyel kapcsolatban minden érintettnek adatot kell szolgáltatni az eszközökben keletkezett károknak megfelelően. A Pályavasúti Üzletágnál a kártételek rögzítésekor figyelembe kell venni a Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági Osztály (a továbbiakban: VBO) által felfektetett ügyiratokban szereplő bejegyzéseket is. Ennek érdekében a Pályavasúti Üzletág illetékes főosztályai és a Terü-

22. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1185 leti Központok osztályai valamint a Pályavasúti Operatív kontrolling és területi csoportjai részére ezen dokumentumokat meg kell küldeni betekintésre. A MÁV Zrt. illetve a MÁV Vállalatcsoport szintjén egy-egy káreseménnyel kapcsolatban a kárnyilvántartás akkor válik teljessé, ha a MÁV Zrt. összes érintett szervezeti egysége és a kijelölt leányvállalatai az adott káreseménnyel kapcsolatban a rögzítendő adatokat teljes körűen regisztrálták. A kártételek rögzítésén felül a szervezeti egységeknek a kárnyilvántartással kapcsolatban egyéb teendőjük nincs, a különböző kárstatisztikák és riportok a Per- és kárnyilvántartó rendszerből automatikusan kinyerhetőek. 4.2.4 Teljeskörűségi nyilatkozat A Pályavasúti Üzletág vezetőjének, valamint a Funkcionális szervezeti egységek vezetőinek negyedévente, a negyedéves főkönyvi zárást követő 10. munkanapig bezárólag teljeskörűségi nyilatkozatot (ld.: 5. sz. melléklet) kell adniuk arról, hogy az általuk a Per- és kárnyilvántartási rendszerben a negyedév során rögzített adatok az adott negyedévben lekönyvelt összes kártételt, illetve az újonnan felmerült káreseményeket és kártérítési igényeket együttesen tartalmazza. A teljeskörűségi nyilatkozatot elektronikusan kell megküldeni a Kontrolling Igazgatóság, a 4.8 pontban foglalt előadója részére. A teljeskörűségi nyilatkozat megküldése előtt a Pályavasúti Üzletágnak, illetve a Funkcionális szervezeti egységeknek ellenőrizniük kell, hogy a Per- és kárnyilvántartási rendszerben rögzített tényadatok a lekönyvelt adatokkal megegyeznek-e. Az ellenőrzés hiányában a teljeskörűségi nyilatkozat nem adható meg. 4.2.5 A kárnyilvántartás és a főkönyvi számlák egyezősége A bejövő (szállítói) számlák igazolása kizárólag elektronikus módon, a. BSZR rendszerben történik. Ennek megfelelően a káresemények költségeinek, ráfordításainak, valamint bevételeinek elszámolásakor az adott kártételhez tartozó számviteli bizonylat/bizonylatok számviteli szervezet részére történő megküldése mellett az adott káreseményhez kapcsolódó Adatlapot is elektronikusan kell csatolni. A számviteli szervezet a számviteli bizonylat alapján a 3.8.1. pont szerinti főkönyvi számlákra történő elszámolást a számviteli bizonylathoz mellékelt (beszkennelt) kitöltött kárkísérő Adatlap megléte esetén végezheti el az Adatlapon lévő kontírozásnak megfelelően. Amennyiben hiányzik a kitöltött Adatlap, úgy annak pótlását a számviteli szervezetnek a számviteli bizonylatot beküldő szervezettől haladéktalanul meg kell kérnie. Amennyiben a káresemények költségeinek, ráfordításainak, valamint bevételeinek elszámolásához a szállítói számlákon túl egyéb (nem számla) dokumentum is tartozik (pl.: határozatok, peren kívüli egyezségek, stb.), úgy ezeket a dokumentumokat a Bejövő Számla Könyveléshez ügyiratba foglalva, leigazolva kell megküldeni. A készpénzes és a bankkártyás fizetési bizonylatokat az Adatlapokkal együtt a Pénzforgalmi könyvelés részére kell megküldeni. A Pályavasúti Üzletágnak, illetve a Funkcionális szervezeti egységeknek biztosítaniuk kell, hogy a Per- és kárnyilvántartási rendszerben rögzített adataik főkönyvi számlánként egyezzenek meg a könyvelés adataival. A Per- és kárnyilvántartási rendszerben történő adatrögzítés alapja a MÁV Zrt. esetében, a GIR analitikus moduljaiból kigyűjtött tényadatok. A rendszerben a Kárhelyreállítási költség/ráfordítás, a Fizetendő kártérítés összegek és a Káreseményekkel kapcsolatos bevételek/kapott kártérítés összege rubrikáiban a becsült összegeken kívül ( becsült kár és a becsült/várható kártérítés rubrikákat leszámítva) csak a főkönyvi számlákon lekönyvelt összegek jelenhetnek meg. 4.2.6 A Pályavasúti Üzletágra vonatkozó egyedi szabályok Az Adatgazda szervezeteknek a káresemények felmerülésével egy időben, folyamatosan kell vezetniük a Per- és kárnyilvántartási rendszert. A Területi Központok, valamint az Üzletág Központ Adatgazdái minden hónapban a havi zárást követő 3. munkanapig elvégzik az egyeztetést (ami kiterjed a nyilvántartásban történő rögzítésre és könyvelésre történő feladás teljes körűségére) és ennek eredményéről értesítést küldenek a Pályavasúti Operatív Kontrolling részére, negyedévente az előbbi határidőig a teljeskörűségi nyilatkozatokat megküldik. A kontrolling egységeknek a havi zárást követő 8. munkanapig a területi összesített táblát egyeztetniük kell az aktuális havi főkönyvvel, illetve a tárgynegyedévi főkönyvi zárást követő 10 munkanapon belül összeállítják a tárgynegyedévvel bezáródó időszakra vonatkozó kárnyilvántartási kimutatást a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal, biztosítják, hogy a kimutatás adatai főkönyvi számlánként megegyezzenek a könyvelés adataival, megküldik a kárnyilvántartási kimutatást a Pályavasúti Operatív Kontrolling részére. A Pályavasúti Operatív Kontrolling központi egysége az ily módon összeállított és leellenőrzött üzletági szintű nyilvántartás alapján kiállítandó teljeskörűségi nyilatkozatot megküldi a Kontrolling Igazgatóság 4.8 pontban foglalt kapcsolattartója részére.

1186 A MÁV Zrt. Értesítője 22. szám 4.3 Káreseményekkel kapcsolatos bevételek elszámolása a MÁV Zrt.-nél A károsult szervezetek felelősek azért, hogy az egyes káresemények kapcsán nyomon kövessék a MÁV Vállalatcsoportot megillető kártérítések befolyását. A Gy 39-253/2007. Sz. F. körlevél alapján a Biztonsági Igazgatóság által vizsgált káresemények MÁV Zrt.-t illető kártérítések bekövetelése érdekében a SZKE jár el, ezért a SZKE felé megküldendő bizonylatokon a káreseménnyel kapcsolatos, a kárigény kiszámlázásához szükséges valamennyi bizonylatot és azok részletezésén felül az adott káreseménnyel kapcsolatos, 3.14 pont szerinti Adatlapot is meg kell küldeni. A MÁV Zrt.-nek a kárt okozó harmadik fél részére megküldendő kárigényt alátámasztó bizonylaton fel kell tüntetni a kárszámot, s jelezni kell a kártérítést megtérítő fél felé, hogy utaláskor a közlemény rovatban a kárszámot azonosítóként adják meg. A 963,2 főkönyvi számlára bevételt elszámoló számviteli szervezet (a Bejövő Számla Könyvelési szervezet szegedi egysége; a továbbiakban: SZKE) a havi zárást követő 2. munkanapig rögzíti a befolyt, könyvelt kártételeket és az elszámolt tételekről az elszámolást követően a kárszám megadásával a belső levelezési rendszeren keresztül a kárösszegek befolyásáról tájékoztatást ad a károsult (bevételt megillető) szervezeti egységek felé. A MÁV Zrt. kárigényeinek befolyásához egy elkülönített bankszámlaszám áll rendelkezésre, mely számlán bekövetkező pénzmozgásokat a SZKE figyeli. Amennyiben a kártérítés nem a megadott bankszámlaszámra folyik be, a befolyt összeget észlelő könyvelő egység a befolyt öszszegről köteles tájékoztatást adni a SZKE részére. Az elkülönített bankszámlaszám száma: 10201006-50164213-00000000 A felelősség elve alapján dolgozóktól a bérből egy öszszegben, vagy részletekben levont kártérítési összegek megállapításáról az ÜDSZSZ köteles tájékoztatást adni az SZKE részére. A káreseménnyel kapcsolatos bevételek kárnyilvántartásban történő rögzítésekor a bevételre szolgáló adatokat a SZKE-nek kell rögzítenie. A felelősség elve alapján kiállított rendezés kérelemből 1-1 példányt minden esetben meg kell küldeni a rendezésben érintett adatgazdáknak és Kontrolling szervezetek részére. 4.4 Kárnyilvántartások egyezősége a MÁV Zrt.-én belül A Per- és kárnyilvántartási rendszerben szereplő kárösszegeknek és a számviteli nyilvántartások szerinti kárösszegeknek MÁV Zrt. szintjén meg kell egyeznie. Az egyezőség alapja az az összefüggés, hogy a számviteli szervezetek csak a Pályavasúti Üzletág Területi Központjai és a Funkcionális szervezeti egységek feladásai alapján könyvelhetnek a kártételekhez kapcsolódó főkönyvi számlákra, illetve, hogy a Pályavasúti Üzletág Területi Központjai és a Funkcionális szervezeti egységek a kár-helyreállítási költségekről/ráfordításokról, a fizetendő kártérítésekről, illetve a káreseménnyel kapcsolatos bevételekről a Per- és kárnyilvántartási rendszerben csak a MÁV Zrt. könyveiben már szereplő tételeket rögzíthetik tényadatként. A Kontrolling Igazgatóság a 4.2.4 szerinti negyedéves teljeskörűségi nyilatkozatok beérkezése után a Per- és kárnyilvántartási rendszerből kinyert összesített adatokat főkönyvi számlánként egyezteti a könyvelés adataival. Amennyiben a Per- és kárnyilvántartási rendszerben rögzített adatok és a főkönyv adatai között jelentős eltérést talál, úgy a Kontrolling Igazgatóság a szervezeti egységeket javítás, illetve hiánypótlás céljából megkeresi. A megkeresést kapó szervezeti egységek kötelesek soron kívül kivizsgálni a megkeresésben felhozott eltérések okait, s erről tájékoztatást adni a Kontrolling Igazgatóság részére. 4.5 A kárnyilvántartási adatbázisok összeállítása A Kontrolling Igazgatóság felelős azért, hogy a Per- és kárnyilvántartási rendszerből kinyerhető adatbázisból negyedévente összeállítsa a MÁV Zrt. és a MÁV Vállalatcsoport szintjén a jogszabályok alapján előírt, illetve a menedzsment kérésének megfelelő statisztikai kimutatásokat; a TPF felelős azért, hogy a kárnyilvántartási kimutatásokból kinyerhető legfontosabb üzenetekről a negyedévi Menedzsment Beszámolóban a MÁV Zrt. menedzsmentje részére beszámoljon, a Pályavasúti Üzletág vezetője felelős azért, hogy a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló, 4.1 pontban hivatkozott jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek a MÁV Zrt. nevében helyt álljon, mind az általános, mind az un. katasztrófa-balesetek tekintetében, valamint az Infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes felelős azért, hogy a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló, 4.1 pontban hivatkozott jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek a Térségi személyszállítás nevében helyt álljon, mind az általános, mind az un. katasztrófa-balesetek tekintetében. A Humánerőforrás Igazgatóság és a Jogi Igazgatóság vezetője felelős azért, hogy az előzőekben felsorolt köte-

22. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1187 lezettek a kárnyilvántartási adatbázisok összeállításához szükséges azon adatokat és információkat is megkapják, amelyek a saját adatbázisaikból (SAP-ból, Per- és kárnyilvántartási rendszer pernyilvántartási moduljából) nyerhetőek ki. A Jogi Igazgatóság megkeresésére a Humánerőforrás Igazgatóság Humánszolgáltató Szervezete a megjelölt és a SAP rendszerben szereplő adatokat biztosítja. Ennek biztosítása értelmében mindkét szervezetnek kapcsolattartó személyt kell kijelölniük, és a kapcsolattartók elérhetőségét (név, beosztás, telefonszám, email cím) jelen utasítás megjelenésétől számított 15 napon belül kell megadni a 4.8 pontban megnevezett összes kapcsolattartó részére. 4.6 Átmeneti rendelkezések A 2010. január 1-je után, de a jelen utasítás hatályba lépését megelőzően bekövetkezett, a 46/2009. (VI. 19. MÁV Ért. 20.) VIG számú utasítás előírásai szerinti rögzített (nyilvántartott) káreseményeket a MÁV Informatika Zrt. tölti át a Per- és kárnyilvántartási rendszerbe. Amennyiben egy 2010. január 1-je előtt bekövetkezett káresettel kapcsolatban történik a MÁV Zrt. jelen utasításában előírt főkönyvi számláin adatrögzítés, úgy arra csak az utasításban foglaltak betartása mellett kerülhet sor. 4.7 Mintaszabályzatok jóváhagyása Annak érdekében, hogy a kiemelt leányvállalatok szabályzata összhangban legyen a jelen utasítás előírásaival, a szabályzatok alapján összeállítandó beszámolók/jelentések minél jobban ki tudják szolgálni a MÁV Vállalatcsoport kárnyilvántartásokat érintő kontrolling beszámolási igényeit, ezért az 1.0 pontban foglaltak szerint a 2. sz. mellékletben szereplő alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozatok alapján elkészített kárnyilvántartási szabályzatukat szükség szerint módosítaniuk kell. A kiemelt leányvállalatok a jelen utasításban foglaltaktól eltérően a saját szabályzatukban bővebb adattartalommal is meghatározhatják az Adatlap és az általuk gyűjtött (nyilvántartott) adatok adattartalmát, de a Per- és kárnyilvántartási rendszerben történő rögzítéskor a Felhasználói kézikönyv és a Kitöltési útmutató előírásai szerint kell eljárniuk. 4.8 Kapcsolattartó felelősök elérhetősége: Kontrolling Igazgatóságon: Sánta István kontrolling szakértő ( : 511-3755, email cím: santai@mav.hu) Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztályon: Kerekes- Héver Tímea pénzügyi szakértő ( : 511-3202, email cím: kerekes-hevert@mav.hu). Pályavasúti Üzletágon: Ferencz Ildikó ( : 511-3567, email cím: ferenczi@mav.hu) Pályavasúti Üzletág Területi Központokon: Budapest: Firsterné Molnár Mónika ( :01-1910, email cím: firsternemm@mav.hu.) Debrecen: Csercsa Attiláné ( : 03-2326, email cím: csercsaane@mav.hu.) Miskolc: Kormos Attiláné ( : 04-1885, email cím: kormosane@mav.hu.) Pécs: Forrai Tünde ( : 05-2143, email cím: forrait@ mav.hu.) Szeged: Lantos Árpádné ( : 06-1768, email cím: lantosane@mav.hu.) Szombathely: Pappné Palkovits Katalin ( : 07-2648, email cím: pappnepk@mav.hu.) 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatálybalépésével a kárnyilvántartásról szóló 46/2009. (VI. 19. MÁV. Ért. 20.) VIG. számú vezérigazgatói utasítást hatályon kívül helyezem. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba, de előírásait a 2010. január 1-jétől bekövetkezett káresemények, kártérítések nyilvántartására is alkalmazni kell. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A MÁV Zrt. kárnyilvántartási adatszolgáltatásban érintett szervezetei 2. sz. melléklet: Alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozatok száma leányvállalatonként 3. sz. melléklet: Kitöltési útmutató a kárnyilvántartáshoz 4. sz. mellékelt: Kártételt kísérő adatlap (Adatlap) 5. sz. melléklet: Teljeskörűségi nyilatkozat 6. sz. melléklet: Kárnyilvántartási rendszer adattartalma Andrási Miklós s. k. Elnök-vezérigazgató

1188 A MÁV Zrt. Értesítője 22. szám 1. sz. melléklet A MÁV Zrt. kárnyilvántartási adatszolgáltatásában érintett szervezetei Belső Ellenőrzési Főosztály Biztonsági Igazgatóság EBK Főosztály Humánerőforrás Igazgatóság Infokommunikációs Igazgatóság Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Jogi Igazgatóság Kommunikációs Igazgatóság Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti Üzletág Pénzügyi Igazgatóság Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság Stratégiai Igazgatóság Társasági Szolgáltatási Igazgatóság Térségi Személyszállítás 2. sz. melléklet Alapítói, taggyűlési és közgyűlési határozatok száma MÁV-START Zrt.: 32/280/2009. sz. alapítói határozat MÁV-TRAKCIÓ Zrt.: 16/2009. (06. 30.) számú közgyűlés tartása nélküli határozat MÁV-GÉPÉSZET Zrt.: 37/2009. (07. 13.) számú közgyűlés tartása nélküli határozat MÁVGÉP Kft.: 3/102/2009. számú alapítói határozat MÁV FKG Kft.: 2/101/2009. számú alapítói határozat MÁV KFV Kft.: 2/131/2009. számú alapítói határozat Záhony-Port Zrt.: 2/179/2009. sz. alapítói határozat MÁV INFORMATIKA Zrt.: 2/118/2009. számú alapítói határozat MÁV IK Kft.: 2/136/2009. számú alapítói határozat MÁV Vagyonkezelő Zrt.: 2/149/2009. számú alapítói határozat 3. számú melléklet Kitöltési útmutató a kárnyilvántartáshoz 1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A kitöltési útmutató a../2010. EVIG számú utasításban előírt kárbejelentési adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének megkönnyítésére készült, melyben az egyes mezők kitöltésére vonatkozóan adunk folyamatleírást. A kárnyilvántartási rendszer használata felváltja a 46/2009. VIG sz. utasítás által előírt kártáblázat kitöltését. 1.1 Kulcsfontosságú mezők A károk azonosítása a káresemény dátuma, helye és a kárszám alapján történik, így ezek rögzítésének pontossága különösen fontos a kitöltés során. A kárral kapcsolatos információk általában időben nem egyszerre jelentkeznek. A kár felmerülését követően több adat még nem áll rendelkezésre (pl.: tényleges károkozó, kár oka, kárral kapcsolatos pénzügyi adatok, kártérítési igények), ezért egy káreseménnyel vonatkozó, rendelkezésre álló információkat folyamatosan rögzíteni kell a kárnyilvántartási rendszerben. 2 A KÁRRAL KAPCSOLATOS ADATOK RÖGZÍTÉSE 2.1 Az alap- és törzsadatok rögzítése Azonosító: A rendszer automatikusan rendel sorszámot a káreseményekhez. Az egyedi azonosító ismeretében gyorsan rákereshetünk a káreseményre. Kárszám: A káresemény dátumának és helyszínének rögzítése után a rendszer automatikusan hozzárendeli a káreseményekhez a kárszámot. Ügyiratszám/Gy. szám: A rögzítendő káreseménnyel kapcsolatban a rögzítendő információhoz tartozó ügyirat vagy levél száma. Amennyiben a tétel rögzítéséhez ügyiratszám vagy Gy. számos levél nem tartozik, rögzítése elhagyható. Abban az esetben, amikor a rögzítendő káreseménnyel kapcsolatban ügyiratszám és Gy. szám is rendelkezésre áll, az ügyiratszám prioritást élvez, azaz az ügyiratszámot kell berögzíteni. Káresemény dátuma: A kár keletkezésének dátuma, amennyiben a káresemény keletkezésnek az időpontja nem ismert, úgy a káresemény észlelésnek időpontját kell megadni. Káresemény helye: a kárhoz rendelt, az utasítás 3.11 pontja szerinti szervezeti egység, vagy pályaszakasz

22. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1189 szegmens értékkészlete (maximum öt numerikus karakter, pl. 63214 az ÜDSZSZ Területi Csoport Debrecen esetén történt káresettel kapcsolatban, vagy 9107 a Pécel és a Gödöllő közötti pályaszakaszon történt elemi kár esetében). A szervezeti egység kód és a pályaszakasz szegmens értékkészlet közül csak az egyik tölthető ki. Szervezeti egység kód megadására akkor és csak akkor kerülhet sor, ha a káresemény bekövetkezési helyéhez pályaszakasz szegmens nem rendelhető hozzá. Amennyiben az adatszolgáltató Társaság nyilvántartásában nem alkalmaz sem pályaszakasz értéket sem pedig szervezetkódot, a káresemény azonosításához az esemény helyszínét kell megadni. A káresemény földrajzi helyének megnevezését is be kell írni a könnyebb azonosíthatóság érdekében. Nyílt pályán azt a két állomást (megállót) kell feltüntetni, amely között az esemény történt, nyílt pályán kívüli káresemény esetén a helységnév mellett a pontos címet is meg kell adni. Kocsi rongálódás esetén, amennyiben nem állapítható meg, hogy hol történt a káresemény, első helyen azt az állomást kell feltüntetni, ahol még nem volt probléma a kocsival, második helyen, ahol a kárt észrevették. Projektszám és feladatszám: A P-6152/2009. A munkaidő, a teljesítmény elszámolás, a tárgyi eszközök, az anyagok kezelésének szabályai a Pályavasúti Üzletág szervezeti egységeinél Főigazgatói utasítás 6.0 pontjában leírtak alapján a káresemény helyreállításának elszámolására kell alkalmazni. Vonalszám: A HÜSZ 3.3.1.1 melléklete szerinti vasútvonalak száma Kár oka: Itt minden olyan lényeges dolgot fel kell röviden sorolni, ami a káresemény bekövetkezéséhez hozzájárult. Amennyiben a Biztonsági Igazgatóság vizsgálatot folytatott az ügyben, a vizsgálati jelentésben megjelenített okokat kell beírni. Kár fajtája: A kár fajtája a számviteli nyilvántartásokban használt csoportosítást alapul véve sorolja be a káreseményeket. Minden egyes kárfajtához a megfelelő kártípust is ki kell választani. Legördülő menü tartalma: KÁR FAJTÁJA 01 FÖLDRENGÉS, FÖLDCSUSZAMLÁS 02 ÁRVÍZ, BELVÍZ, VIHAR, FELHŐSZAKADÁS, VILLÁM, BEÁZÁS 03 HÓFÚVÁS, JEGESEDÉS, ÓNOS ESŐ, JÉGVE- RÉS 04 CSŐTÖRÉS, BEÁZÁS 05 EGYÉB TERMÉSZETI KÁR 06 RENDKÍVÜLI HŐSÉG, ROBBANÁS 10 SÍNTÖRÉS 11 TŰZESET, FÜST 12 SZÁNDÉKOS KÁROKOZÁS (LOPÁS, RONGÁ- LÁS, RABLÁS, VANDALIZMUS, GRAFFITI) 13 VESZÉLYES ÁRU OKOZTA KÁR 14 GONDATLANSÁGBÓL EREDŐ KÁR 15 BALESET 21 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS 22 ÜZEMI BALESET 23 VASÚTI KOCSIK KÁRAI 24 NEM BALESETTEL KAPCSOLATOS KÁRTÉ- RÍTÉSEK 31 EGYÉB NEM TERMÉSZETI KÁR Kár típusa: A káreseményt a kárfajtán belül az alábbiakban felsorolt kártípusokba kell besorolni. A felsorolt kártípusok önálló eseményeket képeznek, de egyes esetekben okok, illetve következmények is lehetnek. A kár okát az arra szolgáló mezőben külön kell feltüntetni. Amennyiben vasúti baleset vagy tűzeset történt, úgy kártípusként ezt kell rögzíteni, de ha a baleset következményeként keletkezett tűz, akkor a kárfajta meghatározásánál a balesetet kell rögzíteni, de a kártípusnál a tűzesetet is fel kell tüntetni. Egy káreseményhez egy kárfajtát kell hozzárendelni, de egy kárfajtához esetenként több kártípus is tartozhat. A kár típusánál a megadott legördülő menüből kell kiválasztani a megfelelőt. Ha az esemény nem sorolható be egyik kategóriába sem, az egyéb opciót kell választani, és a káresemény leírásánál az eseményt röviden nevesíteni kell. A kártípusokhoz hozzárendeltük a kárfajták kódját, segítve ezzel azt, hogy az egyes kárfajtákon belül milyen kártípusokat lehet feltüntetni. Legördülő menü tartalma: Kártípus Kárfajta kód állatelütés 05;14;15 anyagfáradásból eredő törések, hibák 10;23 árvíz 02 beázás 02;04 belvíz 02 betörés 12 betöréses lopás 12 csalás 12;31 csuszamlás (föld) 01;02 egyéb károk 13;24;31 egyéb szándékos károkozás 12

1190 A MÁV Zrt. Értesítője 22. szám egyéb természeti károk 05; elektromos hálózat sérüléséből eredő kár 05;31; felhőszakadás 02 földrengés 01 füst 11 géptörés 23 grafiti 12 gurítási baleset 14;15 gyepmesteri teendők 31 hanyag kezelés 31 hófúvás, hónyomás 03 hűtlen kezelés 31 jégverés 03 kábellopás 12 késés 24 kisiklás 14;15 környezetszennyezés 12;14;15;21 környezetkárosítás 12;14;15;21 közlekedő vonat balesete 14;15 közúti baleset 31 lopás 12 munkabaleset 14;15;22 omlás 01;05 ónos eső, jegesedés 03 rablás 12 rendkívüli hőség 06 robbanás 05;06;31 robbanás, összeroppanás 05;06;31 rongálás, vandalizmus 12; 14 sikkasztás 12 síntörés 10 sorompókár (csapórúd törés) 02;12;14;15 személyi baleset ingatlanoknál 14;31 sztrájk 24;31 technológiai berendezés lyukadása 31 technológiai csővezetékek törése 04;31 terrorcselekmény 31 tolatási baleset 14;15 tőzeg égés 05 02;05;06;11;12; tűzeset 13;14;15 utasbaleset 14;15;31 üvegtörés 23 üzemi baleset 22 váltófelvágás 14;15 vasút más területén ütközés 14;15 vasút más területén személyelütés 14;15 vasúti átjáróban személyelütés 14;15 vasúti átjáróban ütközés 14;15 vihar 02 villámcsapás 02 vízvezetéktörés 02;04 A kárfajták és kártípusok meghatározása, részletes leírása a függelékben található. Káresemény rövid leírása: Az esemény lényegre törő, pontos, rövid leírása. Az esetben, ha ugyanazon a napon, ugyanazon a helyen két különböző káresemény történt, az esemény leírása alapján lehet eldönteni, hogy az adott kártétel melyik eseményhez kapcsolódik. Vasúti baleset: A kárnyilvántartásban meg kell jelölni, hogy az adott káresemény (baleset) vasúti beleset-e. Vasúti balesetnek minősül a vasúti közlekedés során bekövetkező a vasutat, mint személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozékait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti járműveket érintő személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó esemény. Nem tekintjük vasúti balesetnek a közúti baleseteket, és egyéb, fenti leírás szerint vasúti balesethez be nem sorolható káreseményeket. Vasúti balesetnek tekintendő minden olyan káresemény, ami a vasúti pálya mentén a vasúti közlekedés során nem csak menetrendszerű következik be. Vasúti baleset például a tolatás során bekövetkezett siklással, váltófelvágással kapcsolatos káresemény, vasúti átjáróban vasúti és közúti jármű összeütközése, nem működik a félsorompóval kiegészített fénysorompó az útátjáróban, a gépjármű áthalad, letöri a csapórudat, esetleg kár keletkezik a pályában is, őrizetlen állatok gázolása miatt keletkezett káresemény. Közúti vagy egyéb balesetnek tekintendő például, ha MÁV vagy idegen üzemeltetésű közúti jármű okoz kárt vasúti kerítésben vagy épületben, ha az utas a vonatra történő fel- vagy leszállás közben sérül meg, a vasúti útátjáró burkolatán keletkezett kátyú miatt közúti jármű és vasúti eszköz sérül.

22. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1191 Károkozó megnevezése: Annak a magánszemélynek vagy társaságnak a megnevezése, akinek hibájából a baleset bekövetkezett. Több károkozó is felsorolható. A károkozó szervezet megnevezésekor a károkozó társaság szervezeti egységét (MÁV Zrt. esetén pl. Pályavasúti Üzletág, TÁSZ, stb.), vagy a felsoroltak között nem található társaság pontos megnevezését kell beírni. Amennyiben a káreseménnyel kapcsolatban a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága vizsgálatot folytatott le, a BI által készített vizsgálati jelentésben megjelölt károkozót kell feltüntetni. Amennyiben a vizsgálati jelentésben meghatározott károkozó személye vitatott, a megjegyzés rovatban hivatkozni kell erre a tényre. Pl. a károkozó vasúttársaság a vizsgálati jelentésben meghatározott 30%-os felelősségét nem ismerte el, a felelősség kérdésének eldöntéséről peres eljárás van folyamatban. Az esetleges peres eljárás lezárása után a tényleges, elismert károkozót meg kell nevezni. Legördülő menü tartalma: MÁV Zrt. MÁV-START Zrt. MÁV-TRAKCIÓ Zrt. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. MÁVGÉP Kft. MÁV FKG Kft. MÁV KFV Kft. ZÁHONY-Port Zrt. MÁV Informatika Zrt. MÁV Ingatlankezelő Kft. MÁV Vagyonkezelő Zrt. Egyéb MÁV Zrt. tulajdonú társaság Utas Egyéb vasútvállalat Egyéb idegen fél Ismeretlen Nem hibáztatható senki (vis major) Biztosítás: A kárnyilvántartásban rögzíteni kell, hogy az adott káreseményre, illetve kárigényre a Társaság rendelkezik-e biztosítási (vagyon- vagy felelősségbiztosítás) fedezettel, az adott biztosítási szerződés kiválasztásával. A rendszerben rögzíteni kell továbbá a biztosítás státuszát. Károsult megnevezése: Annak a magánszemélynek vagy társaságnak a megnevezése, aki a káresemény során károsult. A károsult szervezet megnevezésekor a károsult társaság szervezeti egységét (MÁV Zrt. esetén pl. Pályavasúti Üzletág, TÁSZ, stb.), vagy a felsoroltak között nem található társaság pontos megnevezését kell beírni (több károsult is felsorolható). Az egyes károsultaknak kifizetésre kerülő kártérítési összegeket károsultanként külön sorban kérjük feltüntetni. Legördülő menü tartalma: MÁV Zrt. MÁV-START Zrt. MÁV-TRAKCIÓ Zrt. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. MÁVGÉP Kft. MÁV FKG Kft. MÁV KFV Kft. ZÁHONY-Port Zrt. MÁV Informatika Zrt. MÁV Ingatlankezelő Kft. MÁV Vagyonkezelő Zrt. Egyéb MÁV Zrt. tulajdonú társaság Egyéb vasútvállalat Utas Egyéb idegen fél Eszközökben keletkezett kár: Szükséges megadni a költségviselő szervezetet szolgálati hely kód kiválasztása a listából, a sérült eszköz(ök) típusát ki kell választani a legördülő menüből (pálya, gördülőállomány, stb.). Legördülő menü tartalma: Pálya Vontató jármű Vontatott jármű Motorvonat Egyéb vasúti jármű Nem vasúti jármű Sorompó Felsővezetéki berendezés Biztosító berendezés Informatikai eszközök Egyéb bérelt eszközök Híd Alagút Épület Építmény Ingatlan (föld) Bútor Szerszám

1192 A MÁV Zrt. Értesítője 22. szám Térvilágítási berendezés Épülettartozék (épületgépészeti, épületvillamosság) Távközlő berendezés Erősáramú berendezés Forgalmi eszközök A káreseményekben megrongálódott eszközök leltári száma: Itt kell megadni azon eszköz/eszközök leltári számát, mely a káreseményben megrongálódott. Költségviselő szervezet kódja: A kár-helyreállítási költségeket, ráfordításokat viselő szervezet kódját kell itt feltüntetni. A szervezeti kód feltüntetése segítséget nyújt a kárnyilvántartási táblázatban megjelenített tényadatok és a lekönyvelt adatok egyezőségének ellenőrzésében. 2.2 Költségek, ráfordítások és bevételek rögzítése Eszközökben keletkezett kár értéke A kárfelméréskor meghatározott becsült kárösszeget a káresemény rögzítésekor meg kell adni, ami az eszközök helyreállítása az esemény előtti állapotuknak megfelelően, valamint a káresemény felmérésével, helyreállításával, elhárításával összefüggésben keletkezett költség forintban kifejezve. Ennek megfelelően a helyre nem állított eszközök esetén a becsült kárösszegnek kell tükröznie azt az összeget, amelyet arra kellett volna fordítani, hogy az eszköz az esemény előtti állapotának megfelelően működjön. A becsült kárösszeget a Balesetvizsgálati utasításban foglaltaknak megfelelően kell megadni. A becsült összegnek nagy jelentősége van amennyiben a kárrendezés még függőben van a különböző adatszolgáltatások idejében, és még nem derült ki mekkora a tényleges kár. A becsült kár összegét minden esetben forintban kell megadni. A káreseményhez kapcsolódó egyéb költségek: Itt kell a káresemény bekövetkezése utáni egyéb járulékos költségeket, ha van feltüntetni. A költség típusai pl. alábbiak lehetnek: Üzemszüneti veszteség: Az üzemszünet miatt elmaradt bevételek és azon plusz költségek összege, amelyek az üzemszünet elhárításával kapcsolatban felmerülnek. (pl. visszaváltott IC pótjegyek összege, baleset esetén vonatpótló autóbuszok indításának költsége) Ügyvédi költség: A kár rendezésével kapcsolatos ügyvédi költség, amelyet külső ügyvédi iroda részére fizet a Társaság. Szakértői költség: A kár felmérésével és rendezésével kapcsolatos költség, amelyet külső szakértő részére fizet a Társaság. Bírság: a kár következtében kirótt bírság. Egyéb: fentebb nem említett, de a kárral kapcsolatban felmerült költség (pl. műszaki mentés, segélynyújtás, vegyi elhárítás). Könyvelés (főkönyvi számlaszám): Azt kell feltüntetni (a legördülő menüből a megfelelő főkönyvi számlaszámot kiválasztva), hogy a könyvelés során melyik főkönyvi számlaszámra rögzítették az adott összeget. A számlaszámon azt a főkönyvi számlaszámot (5-ös vagy 8-as számlaosztálybeli) értjük, ahová az eseménnyel kapcsolatban véglegesen könyvelik a felmerült ráfordítást, költséget. Azonos káresemény kapcsán keletkező, felmerülő költségek, ráfordítások összegét eltérő főkönyvi számla esetén főkönyvi számlánként külön-külön kell feltüntetni. Könyvelés dátum: Az elszámolt ráfordítás főkönyvi hónapjával egyező dátumot kell megadni. Amennyiben a ráfordítás tényleges könyvelésének a dátuma nem egyezik meg a rá vonatkozó főkönyvi hónappal, a könyvelés dátumául a főkönyvi hónap utolsó napját kell feltüntetni. Például, ha a ráfordítás 2010. április 10-én kerül lekönyvelésre 2010.március hónapra, akkor a könyvelés dátumául 2010. március 31-ét kell megadni. Bizonylat típusa: A felsorolt bizonylat típusok közül ki kell választani a káresemény helyreállítása során keletkezett bizonylat típust/típusokat. Legördülő menü tartalma költségmentesítő kötelezettség számla káreseményhez kapcsolódó számlázott költség kártérítési határozat Bizonylat száma: Itt kell az előző pontnál felsorolt bizonylatok számát megadni. Belső számla (aktivált/mentesített kárösszeg): Itt kell a kárhelyreállítással kapcsolatos azon költségeket megadni, melyek a költségmentesítővel aktiválásra, illetve ráfordításként elszámolásra kerülnek. A helyreállítás tényleges ráfordítását a kárszámlák könyvelésével egyidejűleg a kárnyilvántartási rendszerben is rögzíteni kell. A helyreállításra vonatkozó ráfordításokat tételesen a főkönyvi könyveléssel megegyező módon kell szerepeltetni, Fizetendő kártérítés Az az összeg, amelyet a Társaság külső felek vagy saját munkavállalója részére fizet a károkozás következtében. A táblázat ezen részének kitöltése különösen fontos, mert ezeket az adatokat az illetékes Vasútügyi szerv részére minden évben meg kell adniuk a Vasúti társaságoknak. A kárigény benyújtásakor a véglegesen fizetendő kártérítés összege nem mindig ismert, így a kártérítés tény-

22. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1193 leges kifizetéséig, vagy a teljesített részkifizetésekig a statisztikák összeállításához a becsült kárt vesszük alapul, ezért ennek az adatnak a megadása különösen fontos. Költségviselő szervezet és annak kódja: A kár-helyreállítási költségeket, ráfordításokat viselő szervezet megnevezését és kódját kell feltüntetni. A szervezeti kód feltüntetése segítséget nyújt a kárnyilvántartási táblázatban megjelenített tényadatok és a lekönyvelt adatok egyezőségének ellenőrzésében. Kárjogcím: A kártérítés jogcímét kell megadni, melyek pl. a következők lehetnek: Személyi kár: ha a természetes személy meghal, egészségkárosodást, egészségromlást vagy testi sérülést szenved. Dologi kár: ha valamilyen dolog megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Környezeti kár: környezetszennyezés miatt az utasokat vagy más harmadik személyeket ért károk miatt kifizetett kártérítés összege. Mindazokat a költségeket kell egybeszámítani, amelyek az eredeti környezeti állapot helyreállításához szükségesek: tényleges kár, a reparáció költsége, bírságok. Nem itt, hanem a káreseményekhez kapcsolódó egyéb költségek között kell feltüntetni a környezeti elemekben okozott kárral összefüggésben felmerülő közigazgatási jogi kármentesítési költségeket. Könyvelés (főkönyvi számlaszám): Azt kell feltüntetni (a legördülő menüből a megfelelő főkönyvi számlaszámot kiválasztva), hogy a könyvelés során melyik főkönyvi számlaszámra rögzítették az adott összeget. A számlaszámon azt a főkönyvi számlaszámot (5-ös vagy 8-as számlaosztálybeli) értjük, ahová az eseménnyel kapcsolatban véglegesen könyvelik a felmerült ráfordítást, költséget. Azonos káresemény kapcsán keletkező, felmerülő költségek, ráfordítások összegét eltérő főkönyvi számla esetén főkönyvi számlánként külön-külön kell feltüntetni. Könyvelés dátum: Az elszámolt ráfordítás/kártérítés főkönyvi hónapjával egyező dátumot kell megadni. Amennyiben a ráfordítás/kártérítés tényleges könyvelésének a dátuma nem egyezik meg a rá vonatkozó főkönyvi hónappal, a könyvelés dátumául a főkönyvi hónap utolsó napját kell feltüntetni. Például, ha a ráfordítás/kártérítés 2010. április 10-én kerül lekönyvelésre 2010.március hónapra, akkor a könyvelés dátumául 2010. március 31-ét kell megadni. Biztosító által megfizetett kártérítés: A Társaság felelősségbiztosításának terhére a biztosító által kifizetett kártérítés összege. Ez az összeg a Társaság könyvelésében általában nem jelenik meg, mivel az adott kártérítést, a károkozó helyett a biztosító fizeti meg a károsult részére, ezért ez esetben főkönyvi számot és a költségviselő szervezet kódját nem kell megadni. Amennyiben a károkozó Társaság közvetlenül fizeti ki a károsult részére azt a kártérítést, amit a biztosító utólag megtérít a Társaság felé, a biztosítótól kapott kártérítési összeget a bevételek között kell feltüntetni. Ez utóbbi esetben a költségek, ráfordítások között szerepelnie kell a kifizetett kártérítésnek. Káreseménnyel kapcsolatos bevételek, kapott kártérítések összege Kárszámla (kimenő számla sorszáma és kimenő számla összege): Amennyiben a kárt idegen fél okozta a MÁV Zrt.-nek és a felmerült helyreállítási költségek a károkozótól bekövetelhetőek, a kárösszeg bekövetelésében eljáró illetékes szervezet (SZKE) kárszámlát állít ki a károkozó részére. A kárszámla számát, összegét rögzíteni kell a kárnyilvántartási rendszerben, mely a befolyáskori beazonosításhoz szükséges. Költségviselő szervezet és annak kódja: A kár-helyreállítási költségeket, ráfordításokat viselő szervezet megnevezését és kódját kell feltüntetni. A szervezeti kód feltüntetése segítséget nyújt a kárnyilvántartási táblázatban megjelenített tényadatok és a lekönyvelt adatok egyezőségének ellenőrzésében. Kapott kártérítés: A ténylegesen befolyt kártérítési összeget kell feltüntetni. Biztosító által megtérített kárösszeg/biztosítótól kapott bevétel: Azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Társaság rendelkezik saját biztosítási szerződéssel (pl. vagyonbiztosítás), és ez alapján történik kártérítés. Kártérítést fizető partner/fél: A beérkezett kártérítési összeg kifizetőjének megnevezése. Amennyiben a kártérítést biztosító társaság fizeti meg a Társaság részére, fel kell tüntetni azt is, hogy kinek a biztosítása alapján fizetett (vagyis a kár tényleges okozóját). A kártérítés fizető fél besorolásakor az alábbi lehetőségek közül lehet választani: Munkavállalótól kapott kártérítés MÁV Csoporton belüli kártérítés Alvállalkozó által okozott és megtérített kár Idegen fél által megtérített kár Könyvelés (főkönyvi számlaszám): Azt kell feltüntetni (a legördülő menüből a megfelelő főkönyvi számlaszámot kiválasztva), hogy a könyvelés során melyik főkönyvi számlaszámra rögzítették az adott összeget. A számlaszámon azt a főkönyvi számlaszámot (9-es számlaosz-

1194 A MÁV Zrt. Értesítője 22. szám tálybeli) értjük, ahová az eseménnyel kapcsolatban véglegesen könyvelik a befolyt kártérítési összegeket. Könyvelés dátum: Az elszámolt bevétel főkönyvi hónapjával egyező dátumot kell megadni. Amennyiben a bevétel tényleges könyvelésének a dátuma nem egyezik meg a rá vonatkozó főkönyvi hónappal, a könyvelés dátumául a főkönyvi hónap utolsó napját kell feltüntetni. Például, ha a bevétel 2010. április 10-én kerül lekönyvelésre 2010.március hónapra, akkor a könyvelés dátumául 2010. március 31-ét kell megadni. Kimenő számla sorszáma: A Társaságot megillető kártérítés beköveteléséhez kiállított számla sorszáma. Kimenő számla összege: A Társaságot megillető kártérítés beköveteléséhez kiállított számla összege. Biztosítással fedezett: A kárnyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az adott káreseményre, illetve kárigényre a Társaság rendelkezik-e biztosítási (vagyon- vagy felelősségbiztosítás) fedezettel. Biztosító kárrendezésének státusza: Amennyiben az adott káresemény/kárigény vonatkozásában a Társaság érvényes biztosítási szerződéssel rendelkezik a táblázatban jelölni kell a biztosítóval történő kárrendezés státuszát is a listában megadott lehetőség kiválasztásával. 3 AZ ADATOK ELLENŐRZÉSE Az adatok ellenőrzéséről az adatgazda szervezeteknek kell gondoskodniuk. A kárnyilvántartási rendszer adatellenőrzési riportja lekérésének segítségével az alábbi adatellenőrzési táblázatot kell negyedévente elkészíteni. A negyedévente megküldendő teljeskörűségi nyilatkozat mellé az adatellenőrzésre szolgáló alábbi táblázatot is csatolni kell kitöltve. Főkönyvi számla szervezet 517811 60269 60235 kárösszeg [Ft] kárnyilvántartás főkönyv eltérés [Ft] 517811 összesen: 0 517891 60269 60235 517891 összesen: 0 8637 60269 60235 8637 összesen: 0 Mindösszesen: 0 Megjegyzés: jelen táblázat csak minta, ezért az nem tartalmazza az összes érintett főkönyvi számlát, illetve szervezeti kódot. 4 KÉRDÉS, INFORMÁCIÓ, ELÉRHETŐSÉG MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóság Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály Kockázatkezelési és Kontroll Osztály 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. Jókai Miklós osztályvezető Tel.: 01/3892 e-mail: jokaim@mav.hu Kerekes-Héver Tímea Tel.: 01/32-02 e-mail: kerekes-hevert@mav.hu

22. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1195 5 FÜGGELÉK 5.1 Kárfajták értelmezése KÁR FAJTA LEÍRÁS 01 FÖLDRENGÉS, FÖLDCSUSZAMLÁS Ld. kártípusok 02 ÁRVÍZ, BELVÍZ, VIHAR, FELHŐSZA- Ld. kártípusok KADÁS, VILLÁM, BEÁZÁS 03 HÓFÚVÁS, JEGESEDÉS, ÓNOS ESŐ, Ld. kártípusok JÉGVERÉS 04 CSŐTÖRÉS, BEÁZÁS Ld. kártípusok 05 EGYÉB TERMÉSZETI KÁR Minden olyan természeti kár, ami máshová nem sorolható be. 06 RENDKÍVÜLI HŐSÉG, ROBBANÁS Ld. kártípusok 10 SÍNTÖRÉS Ld. kártípusok 11 TŰZESET, FÜST Ld. kártípusok 12 SZÁNDÉKOS KÁROKOZÁS (LOPÁS, Ld. kártípusok RONGÁLÁS, RABLÁS, VANDALIZMUS, GRAFFITI) 13 VESZÉLYES ÁRU OKOZTA KÁR Ld. kártípusok 14 GONDATLANSÁGBÓL EREDŐ KÁR Ha a kár bekövetkezését az elvárható gondosság mellett el lehetett volna kerülni, és a kár azért következett be, mert a kár okozója ezt a gondosságot elmulasztotta nem tartoznak ide a gondatlanság miatt bekövetkezett balesetek. 15 BALESET A vasúti, közúti és egyéb baleseteket soroljuk ide. 21 KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Ld. kártípusok 22 ÜZEMI BALESET Ld. kártípusok 23 VASÚTI JÁRMŰVEK KÁRAI Minden olyan kár ami a vasúti járműveket éri. 24 NEM BALESETTEL KAPCSOLATOS KÁRTÉRÍTÉSEK Egyéb nem balesetből adódó kártérítések (pl. vonatkésések miatti kárigények, az utas ruházatát ért kár miatti kárigény) 31 EGYÉB NEM TERMÉSZETI KÁR Minden olyan egyéb, nem természeti kár, ami máshová nem sorolható be. 5.2 Kártípusok definíciói Anyagfáradásból, törésből eredő hibák: Olyan esetekben amikor a berendezés mérete, bonyolult technológiája miatt nem állapítható meg a meghibásodás konkrét oka valószínűsíthető az anyag elöregedése, fáradása. Állatelütés: A mozgó vasúti jármű a szerkesztési szelvénybe került nagyobb haszonállattal oly módon találkozott, hogy a rendkívüli esemény következtében személy(- ek) sérültek meg, illetve jármű(vek) rongálódtak meg, haszonállat(-ok) múltak ki. Árvíz: Természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók magas vízállása következtében fellépő romboló hatás. Belvíz: Esőzés folytán felgyülemlett csapadék, vagy feltörő talajvíz, amely vagyontárgyakat károsít. Betörés, lopás, rongálás: Jogtalan eltulajdonítás, behatolás, vagy bármilyen erőszakos esemény során vagy azt követően okozott vagyoni kár (bővebben: 1978. évi IV. törvény 316. és 324. ). Betöréses lopás: Olyan esemény, ha az elkövető a lopás során a vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe: a nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az előző pontokban foglaltak szerint távozott eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a kulcsokhoz az előbbi pontok szerinti egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

1196 A MÁV Zrt. Értesítője 22. szám Csalás: Csalást az valósít meg, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz Sorompó rongálás (csapórúd törés): A közlekedő vonat jelzőkezelésének vagy a sorompókezelő őr tevékenységének hatására záródó sorompó csapórúdja külső behatás miatt letörik, az útsorompó vagy annak egyik szerkezete megrongálódik, de vasúti járművel való ütközés nem következik be. Okozhatja: KRESZ szabályszegés (közlekedő gépjármű jármű letöri, ezzel a cselekmény elkövetője megvalósítja a vasúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt is), szabálytalan sorompókezelés, elemi esemény (szélvihar) egyéb ok (műszaki hiba) Csuszamlás: Lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon valamilyen külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamit földanyag a természetes lejtés irányába leomlik, lezúdul. Elektromos hálózat sérüléséből eredő kár: Elektronikus berendezésekben keletkezett meghibásodás, amely az elektromos hálózat nem megfelelő működéséből adódik. Felhőszakadás: Olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult nagymennyiségű csapadékvíz vagyontárgyakat károsít. Földrengés: Olyan folyamat, amely a föld belső energiájából származó talajmozgásként állt elő és a vagyontárgyakban kárt okoz. Füst- vagy koromszennyeződés: Tűzkár nélküli füst vagy koromszennyeződés, amely a vagyontárgyban kárt tesz. Géptörés: A vagyontárgyaknak belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külső erőhatás miatti véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza. A törés- és repedéskár gyűjtőfogalom, és ilyennek minősülnek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a következő deformációk formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás. Graffiti: Bármilyen köz-, vagy magántulajdonba/-ra karcolt, vésett, festett vagy más módon készített rajz vagy írás. Gurítási baleset: Az a baleset amikor gurítási mozgás közben a vasúti járművel kisiklásos, ütközéses, vagy rongálódásos baleset fordult elő. Gyepmesteri teendők: A vasúti pálya mellett fellelt, elhullott állatok elszállíttatása Hófúvás: Havazás közbeni vagy utáni heves szélmozgás, amely akadályt állít, ezzel gátolja a vasúti közlekedést, valamint az eszközökben kárt okoz. Hónyomás: A hó és jég súlya, vagy az olvadáskor meg- ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá emiatt az épületbe az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár. Hanyag kezelés: Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el (Btk. 320. (1)). Hűtlen kezelés: Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el (Btk. 319. (1)). Jégverés: A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár, továbbá emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár. Kábellopás: A MÁV Zrt. saját vagy kincstári tulajdonú üzemi,- táp-, vezérlő-, távközlési- és adatátviteli kábel, illetve vezeték eltulajdonítása. Az elkövető ezzel a cselekedetével elkövetheti a közüzem megzavarása, illetve a vasúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekményeket is. Késés: Az utast a vasúti társaság igénybe vett járata a célállomásra a menetrendben meghirdetett érkezési időhöz képest több mint 30 perccel később tudja csak eljuttatni és ezt a tényt a vasúti társaság igazolja. (6/2010. (I.21.) Korm.rend) Kisiklás: Kisiklás történt, ha a vasúti jármű egy vagy több kereke a vágányról legördült, egy vagy több kereke a vágányról legördült, de később kitérőn vagy útátjárón- ismét a vágányra került, kerékpárjai más-más vágányra illetve irányba gördültek. Nem minősül kisiklásos balesetnek az a rendkívüli esemény, amikor a kisiklás ütközéses baleset következménye. Környezetszennyezés: A környezet valamely elemének a kibocsátási határértékét meghaladó terhelése. A te-