S Z E M B E N É Z É S É S I R Á N Y V Á L T Á S

S Z E M B E N É Z É S É S I R Á N Y V Á L T Á S BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAMJA 2010 2014 1

I./ A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAM 2010-2014 FELÉPÍTÉSÉNEK ELVEI, CÉLJAI, ALAPVETŐ IRÁNYAI A./ B./ II./ A legfontosabb feladat a SZEMBENÉZÉS a valós helyzettel ami elsősorban harcot jelent a sokrétű adósság ellen 1./ Az adósság sokféle 2./ 2007-2010 között 4,2 milliárdos hitel és kötvény 3./ Elaprózott hitelcélok 4./ A fenntarthatóságot biztosító fejlesztési célok hiánya 5./ Örökölt károk, veszteségek, kötelezettségek 6./ Az értékvédelem gyengesége 7./ Elindult a kerületrészek lesüllyedése 8./ A XV. kerület imázsa a szociális ellátás 9./ Rendetlenség minden téren 10./ Az álszent élősdiség rendszere Az IRÁNYVÁLTÁS legfontosabb jegyei: 1./ Radikális szemléletváltás 2./ A gazdasági-társadalmi alapelvek 3./ A versenyképesség erősítése 4./ Jelentős településfejlesztési programok 5/ Koncentrált, takarékos, hatékony igazgatás és városüzemeltetés 6./ Együttműködés és külső források bevonása 7./ Komplex, rendszerelvű megközelítést 8./ Értékvédelem és értékteremtés 9./ Környezet- és családbarát jelleg erősítése 10./ A fenntarthatóság biztosítása 11./ Új társadalmi szerződés 12./ Milyen a jó terv? A XV. KERÜLET ADOTTSÁGAI AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK TÜKRÉBEN (földrajzi hely, infrastruktúra, emberi tényezők-demográfiai adottságok, munkaviszonyok, gazdasági tényezők, közrend-közbiztonság) A/ A XV. kerület földrajzi adottságai 1./ A XV. kerület három városrészének változásai az elmúlt évtizedekben 2./ A beépített terület változásai az elmúlt évtizedekben 3./ A közlekedési hálózat változásai az elmúlt évtizedekben a./ Közúthálózat b./ Közösségi közlekedés 4./ A közműhálózat változásai az elmúlt évtizedekben 5./ A környezeti állapot változásai a./ Levegőszennyezettség b./ Felszíni és felszín alatti vizek 2

c./ d./ e./ Zajterhelés Talajszennyezettség, zöldfelületek károsítása Hulladékkezelés B./ C./ D./ E./ F./ III./ A./ A XV. kerület táji és építészeti értékei 1./ Táji értékek a zöld jelleg 2./ Városépítészeti, építészeti értékek A XV. kerület demográfiai jellemzői, szociális adottságai 1./ A XV. kerület népessége a./ A XV. kerület népességének változása az elmúlt évtizedekben b./ a XV. kerület népessége a budapesti kerületek között c./ A népesség összetételének változása d./ Újpalota demográfiai jellemzői 2./ A XV. kerület szociális helyzete a./ Szociális problémák, amelyek az egyes kerületrészek lakosságát hangsúlyosabban érintik (a Szociális térkép 2009 alapján) b./ Lakossági díjhátralék, lakásfenntartási és lakbértámogatás A gazdasági aktivitás jellege, fejlődése A közrend, közbiztonság változásai 1./ A közterületek, külterületek rendjének változásai a./ A közterületek rendje b./ A külterületek rendje c./ A hajléktalankérdés a XV. kerületben 2./ A közbiztonság kedvezőtlen változása a./ A lecsúszás következményei b./ A kerületi rendőrség c./ A deviancia megjelenési formái d./ A civil társadalom Az adottságok összefoglalása - SWOT analízis HELYZETKÉP A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL, ILLETVE AZ EZREDFORDULÓTÓL NAPJAINKIG Településfejlődés, igazgatás, intézmények, gazdaság fejlődésének helyzetképe 1./ Az egyes kerületrészek fejlődésének jellege, iránya a./ Rákospalota fejlődésének jellege, iránya b./ Pestújhely fejlődésének jellege, iránya c./ Újpalota fejlődésének jellege, iránya d./ A települési értékvédelem helyzete - feltáratlan és pusztuló értékeink e./ Az önazonosságtudat az 1950-es állapothoz képest visszafejlődött 3

2./ A közigazgatás, intézményfenntartás fejlődése a./ A közigazgatás fejlődése b./ A kötelező és önként vállalt feladatok teljesítése c./ Intézményfenntartás fejlődése 3./ Az önkormányzat gazdálkodása számokban 4./ A költségvetés helyzete, lehetőségei A 2011. év költségvetési helyzete A további évek feladatai 5./ Önkormányzat és versenyképesség helyi gazdasági infrastruktúra 6./ Vagyongazdálkodás a XV. kerületben lakás és nem lakás célú ingatlanvagyon helyzetének alakulása a./ A lakásvagyon privatizálásának folyamata b./ A megmaradó lakásvagyon értékelése c./ A nem lakáscélú ingatlanok hasznosítása d./ Egyéb ingatlanok pl. ÉPK, lakás-, bérlakásépítési programban felhasználható ingatlanok 7./ Az önkormányzat tulajdonában álló cégek - Palota Holding Zrt - Répszolg Kft - Csapi-15 Kft - Palota-15 Kft - RUP-15 Kft - Kommunikációs Társaság B./ C./ Közoktatás, köznevelés, közművelődés és sport helyzetképe 1./ Közoktatási-köznevelési intézmények fejlődésének alakulása 2./ Közművelődés intézményeinek fejlődése 3./ Sportcélú intézmények fejlődésének alakulása Egészségügy, családtámogatás, szociális helyzetkép 1./ Egészségügyi intézmények fejlődésének alakulása, a háziorvosi és a járóbeteg szakellátás fejlődése 2./ A családtámogatás rendszere, gyermek- és ifjúságvédelem 3./ A szociális támogatások rendszere 4./ A szociális intézmények fejlődésének alakulása IV. JÖVŐKÉP A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAM 2010-2014 RÉSZPROGRAMJAI A./ Fenntartható Településfejlesztési, Igazgatáskorszerűsítési, Kommunikációs, Gazdaságfejlesztési és Városüzemeltetési Program 1./ Településfejlesztési program család- és környezetbarát jelleg, fenntartható fejlesztés 4

a./ Új kerületfejlesztési koncepció XV. kerületi Társadalom- és Településfejlesztési, Igazgatásszervezési és Helyi Gazdaságfejlesztési Terv készül b./ Térinformatika fejlesztése. c./ Szabályozási tervek, helyi építési szabályzat(ok) készítése. d./ Az építészeti kultúra felemelése érdekében megújítjuk a XV. kerületi Tervtanácsot. e./ Építészeti és ötletpályázatok. f./ Településrendezési szerződések felülvizsgálata. g./ Új Közlekedésfejlesztési Koncepció készítése. h./ XV. kerületi Közterületfejlesztési program i./ A közösségi tervezés elterjesztése j./ A kerület mindhárom városrészében jelentős zöldfelület fejlesztést folytatunk a 2010-2014 közötti ciklusban. k./ Értékvédelmi Kataszter, majd Koncepció és program készül. l./ Konkrét fejlesztési programok. 2./ Igazgatáskorszerűsítés, Költségvetési és Kommunikációs Stratégia a./ A Polgármesteri Hivatal átvilágítása, átszervezése b./ Új, egységes Szervezési és Működési Szabályzat készül c./ Zöld költségvetések készülnek d./ A költségvetés lehetőségei e./ Az informatikai rendszer átvilágítása, fejlesztése f./ Az e-ügyintézés kiterjesztése g./ Városgazdálkodási Irodát hozunk létre h./ Új Kommunikációs Társaság létrehozása i./ Együttműködési irodák létrehozása j./ A civil és egyházi stratégia átalakítása 3./ Gazdaságfejlesztési program a./ Vagyongazdálkodás átvilágítása, új vagyongazdálkodási rendelet készítése b./ Az önkormányzati lakásvagyon átvilágítása, új lakásgazdálkodási rendelet c. A nem lakás célú bérlemények átvilágítása, új vagyongazdálkodási rendelet d./ Az önkormányzat tulajdonában álló cégek átvilágítása, átszervezése e./ Az adórendszer fejlesztése, adópolitika f./ Bérlakás, lakásépítési program g./ Közreműködés és részvétel fejlesztési övezetekben h./ Társasházi felújítási pályázat átalakítása i./ Padlásszigetelési pályázat j./ Munkahelyteremtésben való közreműködés k./ Szociális gazdaság fejlesztése l./ ESCO típusú cégek támogatása a panelfelújításban m./ A falu és város kapcsolata új alapokon 5

4./ Városüzemeltetési program a./ Hatékony lakosságszolgálatot hozunk létre zöldszám, gyors reagálás b./ Parkőrszolgálatot hozunk létre és erősítjük a közbiztonság infrastruktúráját c./ A városüzemeltetés új utakon a RÉPSZOLG Kft. megerősítése 5./ Az intézményekért felelős XV. kerületi Intézményi Gazdálkodási-Műszaki Központ (IGMK) létrehozása B./ Közoktatási, Köznevelési, Közművelődési és Sport Program 1./ Közoktatás és Köznevelési Program a./ A kötelező feladatok biztosítása, fejlesztése, az önként vállalt feladatok átvilágítása b./ Az oktatási-nevelési intézmények átvilágítása, átszervezése c./ Iskolafejlesztési program d./ Kamaszparkok létesítése e./ Óvodafejlesztési program f./ A történelmi egyházak bevonása az oktatás-nevelés programjába g./ Intézményi energetikai fejlesztés h./ A bölcsődei hálózat átvilágítása, fejlesztése 2./ Közművelődési, Közösségfejlesztési Program a./ Az önként vállalt feladatok átvilágítása, fejlesztése b./ A közművelődési intézmények átvilágítása, fejlesztése c./ Közép- és Hosszútávú Közművelődési Koncepció d./ Újpalotai Főtér és Közösségi Ház fejlesztése e./ A Rákospalotai Múzeum fejlesztése f./ Közművelődési offenzíva közművelődési megállapodások g./ Közművelődési és ünnepi naptár h./ Az 1956-os emlékmű átalakítása i./ A közösségi élet új színterei j./ A történelmi egyházak bevonása a közművelődési programokba k./ A civil szervezetek bevonása a közművelődési programokba 3./ Sport Program versenysport, diák és szabadidősport a./ Az önként vállalt feladatok átvilágítása, fejlesztése b./ Sportcélú intézmények, sportolási infrastruktúra átvilágítása c./ Sportegyesületek, sportprogramok rendszerének átvilágítása d./ Rendszerelvű sportcélú fejlesztések, programok indítása o Miénk a grund! o Műfüves pályák létesítése o Jégpálya létesítése és fenntartása o Tornacsarnok/tornaterem-építési és -felújítási program o Nyitott iskolák rendszere e./ A versenysporttal való kapcsolat új alapokra helyezése 6

C./ V./ A./ B./ C./ D./ Egészségügyi, Családtámogatási és Szociális Program A kötelező feladatok biztosítása, fejlesztése, az önként vállalt feladatok átvilágítása 1./ Egészségügyi Program a./ Háziorvosi ellátás, járóbeteg szakrendelés fejlesztése b./ Szűrés, megelőzés, tanácsadás c./ Észak-pesti Egészségügyi és Szociális Mintaprojekt 2./ Családtámogatási, -védelmi Program a./ A családtámogatási és gyermekjóléti ágazat fejlesztése b./ Bölcsőde fenntartási, fejlesztési program c./ XV. kerületi Családintézet felállítása 3./ Szociális Program a./ Szociális szolgáltatásszervezési koncepció b./ A szociális támogatási rendszer c./ Az esélyegyenlőségi program d./ Szociális városközpont kialakítása Újpalotán e./ Közfoglalkoztatás rendszere A BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLET GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAMJA 2010-2014 TÁRSADALMASÍTÁSÁNAK FOLYAMATA Egyeztetés tágabb körben A Gazdasági-társadalmi Program 2010-2014 összefoglalása minden háztartás számára A Gazdasági-társadalmi Program 2010-2014 évenkénti aktualizálása A Gazdasági-társadalmi Program 2010-2014 időarányos eredményeiről évenként beszámolási kötelezettség Budapest, 2011. április 2. 7

I./ A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAM 2010-2014 FELÉPÍTÉSÉNEK ELVEI, CÉLJAI, ALAPVETŐ IRÁNYAI Az önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 91 -a előírja, hogy az önkormányzatnak gazdasági programot kell készítenie. A (6) bekezdés további részleteket határoz meg a program kötelező elemeiről. Mivel a XV. kerületben 2010-ben a választópolgárok akaratából egy tizennyolc éve hatalmon lévő politikai irányt új irány váltott föl, indokoltnak tartjuk, hogy a törvény által előírt mélységnél mélyebbre ássunk, a gazdasági programot társadalmi elemekkel egészítsük ki, történeti, szociológiai, demográfiai hátteret is fölvázoljunk, s ezekkel összekötve határozzuk meg a jelen ciklus gazdasági programját. A./ A legfontosabb feladat a SZEMBENÉZÉS a valós helyzettel ami elsősorban harcot jelent a sokrétű adósság ellen 1./ Az adósság sokféle A XV. kerületben mint ahogyan az országos politikában az egyik legfontosabb feladat a harc az adósság ellen. Az adósság konkrét pénzügyi helyzetet, elszalasztott lehetőségeket, rosszul kezelt, nagy értékű ingatlanokat, az élősdiség sajátos rendszerét, a konkrét településfejlesztési célok hiányát, a rosszul működő önkormányzati vállalatokat, a drágán működő intézményhálózatot egyaránt jelent. 2./ 2007-2010 között 4,2 milliárd hitel és kötvény A XV. kerület eladósodása egyre számottevőbb 2007 óta csaknem 4,2 milliárd Ft-os hitelt vett fel, illetve kötvényt bocsátott ki. Mindez önmagában nem volna káros a kerület gazdálkodására nézve, ha lenne mögötte valós, hatékony, az itt élők érdekeit szolgáló fejlesztéspolitika. Az újabb és újabb és egyre inkább növekvő hitel, illetve kötvény alapvetően a pazarló gazdálkodás következménye. A XV. kerületi Önkormányzat adósságállománya az alábbiakban részletezett hiteleket és kötvényeket tartalmazza: a) a Panel Plusz program I. ütemének (Nyírpalota utca 1-21. sz. alatti társasház és a Nádastópark 22. sz. alatti társasház) önkormányzati önrészéhez 2007-ben 72.484 eft hitelfelvételre került sor, amely felhasználásra került. A hitel lejáratának időpontja 2021. augusztus 31., kamata 3 havi EURIBOR+1%. b) 2007 októberében 1 milliárd Ft-nak megfelelő, CHF alapú kötvény kibocsátására került sor. A lejárati ideje 2022. október 5., a kamatláb 3 havi CHF LIBOR+0,5%.A kötvény teljes összegben történő igénybevétele megtörtént. c) 2009-ben az Önkormányzati Infrastruktúra-fejlesztési Programhoz kötődően 1,4 milliárd Ft összegű hitelkeret-szerződés megkötésére került sor. A hitel igénybevétele 2009-ben megkezdődött, és jelenleg is folyamatban van. A hitel keretösszege 5 hitelcél (Általános beruházási célok, Közoktatási célú beruházások; Panel Plusz Hitelprogram; Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése; Új Magyarország Fejlesztési terv pályázati önrészei) keretösszegeiből tevődik össze. A kölcsön visszafizetési határideje 2024. június 5-e, A kamatláb 3 havi EURIBOR+ a céltól függően eltérő felár. d) A Képviselő-testület döntése alapján 2010 augusztusában 1,7 milliárd Ft-nak megfelelő EUR összegű kötvény kibocsátására került sor. A kötvény felhasználása folyamatban van. A lejárat ideje 2025. augusztus 9., kamata 3 havi EURIBOR+3,95%. 8

Az önkormányzat adósságszolgálatának alakulása 2011-2014 között (eft) Kötelezettség jogcíme 2011 2012 2013 2014 Összesen (2011-2014) 1 000 000 eft összegnek megfelelő, CHF alapú, 2007. október 5-én kibocsátott kötvény tőketörlesztés 78 719 81 297 83 959 86 709 330 685 kamatfizetés 6 180 5 751 5 268 4 789 21 987 72 483 975 Ft összegű 2007- ben felvett Panel Plusz hitel tőketörlesztés 5 917 5 917 5 917 5 917 23 668 kamatfizetés 1 170 1 060 944 832 4 006 1 400 000 eft összegű beruházási hitel tőketörlesztés 0 85 722 114 296 114 296 314 314 kamatfizetés 42 573 47 789 44 074 40 112 174 549 1 700 000 eft összegnek megfelelő, EUR alapú, 2010. augusztus 9-én kibocsátott kötvény tőketörlesztés 106 236 106 236 106 236 106 236 424 945 kamatfizetés 77 131 71 988 66 439 61 093 276 652 Összesen 317 927 405 760 427 134 419 984 1 570 806 Az önkormányzat által 2007-2010 közöt felvett hitelek és kibocsátott kötvények teljes adósságszolgálatát a következő diagram szemlélteti: eft 450000 400 000 350 000 300 000 250 000 Az önkormányzat adósságszolgálatának alakulása 2007-2025 között 317 927 405 761 427 134 419 984 412 908 tőketörlesztés 406 069 398 989 392 151 385 398 378 825 adósságszolgálat összesen 370 675 359 828 237 968 200 000 189 607 171 663 150 000 100 000 50 000 33 993 95 589 82 657 kamatfizetés 95 904 0 évek 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 401847 1570806 1610118 1494726 505535 2007-2010 2011-2014 2015-2018 2019-2022 2023-2025 A 2011-2022. között évi kb. 400 milliós adósságszolgálat ha nem erre a célra kellene fordítanunk évente két intézmény magas szintű felújítását jelentené. Az előző városvezetés egyik káros öröksége, hogy nem tudunk élni ezzel a lehetőséggel. 9

Az ábra az Állami Számvevőszék 2007-2009 közötti időszak vizsgálatáról szóló jelentésben szerepel (Megjegyzés: a saját adataink ettől a diagramtól eltérnek!) 3./ Elaprózott hitelcélok Ha számvitelileg nem is feltétlenül, de gyakorlatilag működési hiteleket vett fel az önkormányzat: csak így volt fenntartható a felduzzasztott hivatali apparátus, a méltányosságok rendszerére alapozott szociális ellátó rendszer, ezzel lehetett betömni többek között az önkormányzati vállalatok rossz gazdálkodásából eredő lukakat a lakásgazdálkodás átpolitizált, a vagyongazdálkodás és a szociális szempont keveredése százmilliós nagyságrendű veszteséget okoz, a XV. kerület nem rendelkezik hatékony vagyongazdálkodási koncepcióval. A működési hiány alakulása 2007-2010 2007 2008 2009 2010 hiány mértéke millió Ft -380 + 5-215 -338 Ez azt jelenti, hogy 2007-2010 között egyedül 2008-ban volt működési többlete az önkormányzatnak, a többi évben 215-380 milliós működési vesztesége volt, azaz a kerület működtetéséhez hiteleket, kötvényeket, valamint felhalmozási célú bevételeket használt föl az előző vezetés. 4./ A fenntarthatóságot biztosító fejlesztési célok hiánya A legfájdalmasabb örökség a kerület valós értékeire alapozott, az itt élők érdekeit figyelembe vevő, fenntarthatóságot biztosító településfejlesztési célok hiánya a 17-19 milliárdos költségvetésből jelentős fejlesztésre 2010-ig nem futotta, semmilyen jelentősebb közintézmény nem épült, régi ígéretek-adósságok nem teljesültek, a meglévők állapota romlott. A szomszédos kerületek fejlődése ugrásszerű a XV. kerülethez képest: 10

- a IV. kerületben 2010-ben adták át a megújult Szent István teret a Városháza főtemplom és piac között a beruházás I. üteme kb. 1,5 mrd Ft volt; - a XIII. kerületben a lakosság lélekszáma folyamatosan nő, számos új intézmény létesült: az újlipótvárosi Radnóti Miklós Művelődési Központ, amelyet saját forrásból hoztak létre; - a XVI. kerületben a Fejlődő Kertváros Program keretében 2006-2010 között 150 utcát építettek, 1,7 milliárdért új városközpont épült, benne piaccal, Erzsébetligetben egy volt szovjet laktanya területén színház és uszoda működik. A szomszédos IV., XIII., XVI. kerület fejlesztéseivel szemben a XV. kerületnek még tervei sem voltak. Lemaradtunk a kerületek versenyében: a XV. kerületben sem a kertvárosok, sem a lakótelepek nem vonzóak ennek okai szerteágazóak, egy mondattal viszont összefoglalható: koncepciótlan, a meglévő értékeket és az itt élők érdekeit semmibe vevő kerületvezetés 20 évig. 5./ Örökölt károk, veszteségek, kötelezettségek A jelen kerületvezetésre háruló, örökölt károk, veszteségek és kötelezettségek (becsült adatok): - Észak-pesti Kórház ingatlanegyüttesében keletkezett kár mintegy 5 milliárd Ft; - Ozmán utcai óvoda Mozdonyvezető utcai óvoda ingatlan eladás és vétel kapcsán keletkezett kár mintegy 300 millió Ft (perérték); - Zsókavár utcai KMOP pályázatok hozzá nem értésből, vezetési hibákból eredő kára közvetlenül mintegy 37 millió Ft visszafizetés, a kár ennél sokkal jelentősebb, az egy-másfél év késedelméből adódó kár mintegy 100 millió Ft; - Fő utcai óvoda pályázat rossz előkészítéséből eredő kár mintegy 10-15 millió Ft. - az Elephant Holding XV. ker. Régi Fóti út-mógyoród útja menti Palota liget beruházással kapcsolatban indított per értéke az önkormányzat hibájából pervesztés esetén akár több százmillió Ft is lehet; - a lakáselidegenítés bevételeinek 50 %-át be kellett volna fizetni egy fővárosi rehabilitációs alapba, ez nem történt meg 1994 óta (!), az ebből eredő minimális kültség 150-170 millió Ft; - az önkormányzat előző vezetése negyed milliárd forintért megvásárolta a Fővárostól az M3-as zajvédőfal kiegészítésének biztosítása érdekében az Ady Endre utca 31-33. sz. alatti volt Petőfi Sándor Szakközépiskola épületét, anélkül, hogy valamilyen konkrét célt meghatározott volna vele kapcsolatban, az épület őrzése, temperálása havi több százezer forintot jelent. A fentiekben részletezett károk, veszteségek, kötelezettségek összértéke: 5,5-6,2 milliárd Ft, ami az előző időszakok kerületvezetése okozott, de a politikai váltás miatt a helytállás a mostani kerületvezetésre hárul és együtthatásuk esetén akár a XV. kerület teljes gazdasági ellehetetlenülését is eredményezheti a már említett hitel- és kötvény törlesztési kötelezettségével együtt. Ezekért a károkért, veszteségekért, kötelezettségekért a kollektív felelőtlenség testületi döntések okolhatók. 6./ Az értékvédelem gyengesége A meglévő építészeti és táji értékek számbavétele az elmúlt húsz évben nem készült el, a védendő építészeti értékek pusztulnak (ld. Észak-pesti Kórház műemléki együttese, 11

MÁV-telep, Liva-malom stb.), a kertvárosi védelemre érdemes sajátos utcaképeknek még a felismeréséig sem jutottak el. 7./ Elindult a kerületrészek lesüllyedése A lakótelepi körzetekben és a kertvárosban egyaránt elindult a lesüllyedés, ennek következménye a lakások, ingatlanok elértéktelenedése, a deviancia megjelenése. Ezt a folyamatot erősíti a rossz lakás- és vagyonpolitika. Ez a negatív tendencia a lakótelepen erősebb, mint a kertvárosokban. 8./ A XV. kerület imázsa a szociális ellátás A XV. kerület imázsa a szociális ellátórendszer fejlettsége, a szociálisan rászorulókat emlegetik a legtöbbet, ezzel szemben pl. a hajléktalankérdés megoldatlan, ez az újpalotai lakótelep jelentős részén immár akut problémává vált, a Szentmihályi út melletti Kiserdő hajléktalantanya lett. Az önkormányzat tehetetlen volt az elmúlt években ebben az ügyben. Hasonlóképpen tehetetlen volt a prostituáltak kiszorításával kapcsolatosan is. 9./ Rendetlenség minden téren A rendetlenség az élet minden területén megjelenik: a közterületeken, az emberi viszonyokban, a közbiztonság romlásában egyaránt. A gazdaszemlélet hiánya megmutatkozik az önkormányzati tulajdonú lakás- és nem lakáscélú ingatlanok állapotában, a parkok és közterületek gondozatlanságában egyaránt. Ez kihat a társadalmi viszonyokra is, bátorítja azokat az elemeket, amelyek az igazgatás gyengeségét kihasználva megtorlás nélküli szabálytalanságokat képesek hosszú időre konzerválni. 10./ Az álszent élősdiség rendszere Az elmúlt húsz évben a szocialista városvezetés az álszent élősdiség sajátos rendszerét alakította ki ez megjelenik a vezetői javadalmazásokban, a feleslegesen felduzzasztott polgármesteri udvartartásban, a méltányosságok kiterjedt rendszerében, az aránytalan mértékben kiterjedt szociális juttatásokban, az ellenőrzés, számonkérés gyengeségében, a rosszul működő önkormányzati cégekben egyaránt. Az eredmény: elvándorlás, a XV. kerület presztízsének csökkenése, a gazdasági aktivitás bizonytalanná válása, amit az évek óta tartó általános recesszió felerősített. A múlttal való szembenézés sajnos még évekig eltart, mivel az örökség és a káros hagyaték felszámolása rendkívül szerteágazó, benne van a meglévő rendszerekben. 12

B./ Az IRÁNYVÁLTÁS legfontosabb jegyei: 1./ Radikális szemléletváltás Radikális szemléletváltásra van szükség az önkormányzati költségvetési politikában, az intézmények működtetésében, a fejlesztéspolitikában, az értékőrzésben és értékteremtésben egyaránt ennek fő szempontjai a takarékos gazdálkodás, a célok és az eszközök összehangolása, az ellenőrzés, a pozitív visszacsatolások erősítése. 2./ A gazdasági-társadalmi alapelvek Alapelvként kell megfogalmazni, hogy hitelfelvétel és kötvénykibocsátás csak bizonyítottan gazdaságilag megtérülő, illetve alaposan előkészített közcélú fejlesztésekre, jelentős társadalmi célok megvalósítását szolgáló fejlesztésekre fordítható. A jövő nemzedéket nem lehet elzálogosítani. Fontos szempontként fogalmazzuk meg, hogy a rendelkezésre álló forrásokat koncentráltan kell felhasználni. A fejlesztési célokban széleskörű társadalmi konszenzusra kell törekedni. 3./ A versenyképesség erősítése Folyamatos feladatunk, hogy az önkormányzat eszközeivel a XV. kerület versenyképességének erősítsük, kiemelten a fejlesztés- és adópolitikával, intézményfejlesztéssel, infrastruktúrafejlesztéssel, imázserősítéssel. 4./ Jelentős településfejlesztési programok A kedvezőtlen gazdasági körülmények között is jelentős településfejlesztési programokat kívánunk megindítani és végrehajtani mindhárom városrészben: ilyen az újpalotai Fő tér és Közösségi Ház, a rákospalotai városközpont kialakítása, a pestújhelyi főút és tereinek megújítása, az Észak-Pesti Kórház revitalizálása, a vasúthoz kapcsolódó fejlesztések, sportcélú fejlesztések, komplex intézményfelújítások. 5./ Koncentrált, takarékos, hatékony igazgatás és városüzemeltetés A XV. kerület igazgatási és városüzemeltetési színvonala elmarad a XXI. század követelményeitől. Az intézmények, a hatóságok, az önkormányzati cégek szervezési, hatékonysági problémákkal küzdenek, pazarlóan, mégis forráshiánnyal működnek, a lakosság joggal kifogásolja a közterületek rendjét és biztonsági színvonalát. Ezen a téren is teljeskörű újjászervezésre van szükség. 6./ Együttműködés és külső források bevonása Fontos az együttműködés és külső források bevonása a fejlesztési programokba nyitni kell gazdasági vállalkozások, civil szervezetek, egyéni vállalkozók, ingatlantulajdonosok felé. Így lehet egész utcákat, tereket, körzeteket megújítani. 13

7./ Komplex, rendszerelvű megközelítést Komplex, rendszerelvű társadalom-, település-, intézmény- és gazdaságfejlesztési programok beindítására törekszünk ez a szemlélet biztosítja a fejlesztési programok társadalmasítását, hatékony végrehajtását és az üzemelés biztonságát egyaránt. 8./ Értékvédelem és értékteremtés Nagy hangsúlyt fektetünk az értékvédelemre és értékteremtésre. A kerület egyetlen városrészében sem lehet maradékelvben gondolkodni, a lakótelepeken és a kertvárosban egyaránt a meglévő építészeti és táji értékek védelmét, illetve magas szintű építészeti és természeti környezet megteremtését tartjuk szem előtt. 9./ Környezet- és családbarát jelleg erősítése Kiemelten fontosnak tartjuk a környezet- és családbarát jelleg erősítését a településfejlesztésben, intézmények fejlesztésében. Erre a XV. kerületnek minden adottsága megvan a zöld környezet a kertvárosban és a lakótelepeken egyaránt (mégha helyenként lepusztult, gondozatlan formában is). 10./ A fenntarthatóság biztosítása A kerületfejlesztés legfontosabb vezérelve a fenntarthatóság biztosítása a takarékos és tartós szerkezetekkel és műszaki megoldásokkal, az alacsony rezsiköltségre törekvéssel, a fokozott energetikai követelmények betartásával, az élettartamtervezéssel, a táji környezet fokozott megóvásával és kiterjesztésével. 11./ Új társadalmi szerződés Új társadalmi szerződést kívánunk kötni a XV. kerületben élő családok, az itt működő vállalkozók, a munkahelyteremtő, közteherviselésre képes többség érdekében, a szociálisan rászorulók támogatási rendszere értékeinek megtartása mellett. 12./ Milyen a jó terv? Az eddigi alibi ciklusprogramok helyett olyan programot fogalmazunk meg, amely konkrét, megvalósítható, időben lehatárolt, ellenőrizhető, számon kérhető és végezetül, kapcsolatot teremt az itt élők között. Olyan programot kívánunk megvalósítani, amely a rákospalotaiságot, pestújhelyiséget, újpalotaiságot erősíti, fejleszti, amelyből az itt élők erőt meríthetnek. Az eredmény: család- és vállalkozásbarát, értékvédő és teremtő, fenntartható fejlődésű, vonzó XV. kerület, ahol a kis-és középvállalkozások gazdasági aktivitása fokozódik, a társadalmi elégedettség megerősödése a családok és vállalkozások hosszú távú letelepedését biztosítja. 14

II./ A XV. KERÜLET ADOTTSÁGAI AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK TÜKRÉBEN (földrajzi hely, infrastruktúra, emberi tényezők-demográfiai adottságok, munkaviszonyok, gazdasági tényezők, közrend-közbiztonság) A/ A XV. kerület földrajzi adottságai Nyugaton a IV. kerülettől, Újpesttől elválasztó Budapest-Vác vasútvonal, délen a Zuglóval határos Rákospalotai Körvasútsor, keleten a XVI. kerülettől, Rákosszentmihálytól elválasztó Rákospalotai Határút, északon a városhatár egyben a XV. kerület határa. A kerület sík vidék, enyhe domborzati különbségekkel. Két keletnyugati irányú patak szeli át a kerületet: a Szilas-patak és északon a Csömöri-patak. Ezek mentén kisebb tavak helyezkednek, a nagyobbik a Csömöri-patak melletti Horgásztó (hajdani bányató), a Szilas-patak mentén pedig a Nevenincs-tó. Az M3-as autópálya bevezető szakasza, a megépült M0-ás észak-északkeleti vonala, a 2-es főút városi becsatlakozása a XV. kerületet közvetlenül bekapcsolják a főváros és az agglomeráció vérkeringésébe. Ez a kerület számára egyszerre vonzó és ugyanakkor az akadálytalan átmenő forgalom egyben környezetkárosító hatású. A kerület a főútvonalaknak köszönhetően a főváros északkeleti városkapuja. Ez vonzóvá tette a kerületet a kereskedelmi nagyberuházások számára. Megépült a Pólus Center (építésekor Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja) a Metro, Praktiker, Gulliver nagyáruházak és számos autót forgalmazó cég (Opel, Skoda, Mazda, Fiat), majd 2003-ban átadták az Ázsia Center két fő épületét. Így az idetelepült áruházak, üzletek a "kereskedelem kerületévé" változtatták a főváros XV. kerületét. Ennek forgalomnövelő hatásaival csak most szembesülünk, egyéb károsító hatásai: a helyi kiskereskedelem, vendéglátás a hajdani kisvárosi főutcák hanyatlása, kiüresedése, illetve az újpalotai lakótelep elsősorban a Pólus Center városközponthelyettesítő hatása miatt nehezen alakíthat ki saját városrészközpontot. 1./ A XV. kerület három városrészének változásai az elmúlt évtizedekben A XV. kerület három egymástól elkülönült városrészből áll. A legrégibb településrész Rákospalota, melynek ősi magja a mai Kossuth utca környékén helyezkedett el, ezt őrzi a barokk kistemplom az itt épült Csobogós úti lakótelep közepén. A falusias beépítés nyomokban megtalálható még az ún. Ófalu térségében. Palota a XIX-XX. század fordulójától dél felé terjeszkedett a vasúttal párhuzamosan, Rákospalota- Újváros néven. Igazi városközpontja az 1923-as önálló városi rang kivívása ellenére nem alakult ki. Közvetlenül a II. világháború előtt körvonalazódott a római katolikus nagytemplom és a Régi Fóti út templomsor közötti területen a városközpont kiépítésének gondolata, ez azonban a háború, majd az 1950-es Nagy-Budapesthez csatolás miatt megrekedt. Ezen a területen ma városszerkezeti szempontból kedvezőtlen módon a Budai II. László stadion helyezkedik el. A városegyesítés kedvezőtlen pillanatban érte Rákospalotát, az identitása visszafejlődött, ennek jele, hogy méltó városközponti helyét hetven évvel a városegyesítés és húsz évvel a rendszerváltozás után még ma is csak keresi. Rákospalota északi részein ipariraktározási zóna alakult ki, korábbi mezőgazdasági jellege a rendszerváltozás után 15

szinte azonnal elsorvadt, ma már csak nyomokban látható, holott a talajadottságai kiválóak volnának. Rákospalotából szakadt ki a Rákospalotai körvasútsor menti parcellázásból 1909-ben Pestújhely, amely Rákospalota szorításában hamar kiteljesedett, intézményeket épített, fejlett közösségi életet alakított ki. A palotai szántóföldeken kezdődött meg az Erzsébet-hídtól kiinduló Kossuth Lajos utca-rákóczi út-csömöri út tengely meghosszabbításában fekvő 16000 lakásos újpalotai lakótelep Budapest egyik legnagyobb alvóvárosa építése. A lakótelepen kiépített fejlett úthálózat és a fejlett infrastruktúra kínálta kényelem a kerület másik két városrésze számára irigyelt területté tette Újpalotát. Ez azonban a másik két városrész felemelkedésével, a lakótelep árnyoldalainak felismerésével elmúlt. Az Újpalota szélén települt nagyszabású bevásárlóközpontok a két kertvárosi rész hagyományos kereskedelmi utcáit a Pestújhelyi utat, a Rákos utat és a Fő utcát elsorvasztották, az ottani kiskereskedők elvesztették vásárlóik túlnyomó részét. 2./ A beépített terület változásai az elmúlt évtizedekben A kerület településeinek legkorábbi magja Rákospalota Kossuth utca környéki és az ehhez csatlakozó Ófalu területe. Rákospalota ettől déli irányba fejlődött, Rákospalota- Újváros, MÁV-telep, Pótlékdűló, Benkő-telep és egyéb részekkel, a Kolozsvár utca- Bánkút utca vonaláig. Későbbi beépítési zóna Rákospalota-Kertváros lakóterület, amelynek fő gerincútja a Károlyi Sándor utca. Jelentős városszerkezeti egység a Kossuth utca-csobogós u.-i paneles lakóterület. Ettől északra és keletre ipari-raktározási zóna jött létre, melynek emblematikus épülete a Hulladékhasznosító Mű, és újabban az Origo Filmstúdió. Pestújhely a mai Árvavár utca-szerencs utca-drégelyvár utca-körvasútsor által határolt területen fekszik. Rákospalota és Pestújhely között épült ki az ún. Széchenyitelep szocreál lakótelepi egysége, valamint a Mézeskalács téri paneles lakóterület. Újpalota 1969-ben a rákospalotai földeken, a Szentmihályi útig terjedő területen épült, kb. 16000 lakással és a hozzátartozó intézményekkel, zöldfelületekkel. A lakótelep és a Körvasútsor között egy jelentős méretű ipari terület jött létre. A Szentmihályi úttól északra egy nagykereskedelmi, pláza-zóna épült ki a Pólus Centerrel, Ázsia Centerrel, illetve az M3-as melletti nagykereskedelmi zónával (METRO áruház, Gulliver, Praktiker stb.) További növekedési területek szinte a Főváros határáig terjedően sokfélék: lakóterület fejlesztés a Régifóti út és az M3-as közötti területen, ettől északra munkahelyi és rekreációs terület (Horgásztó és környéke). Jelentős beépítési elképzelés érinti a volt Növényolajgyár területét, mely jelenleg ún. rozsdaövezet, felhagyott ipari épületegyüttessel. 16

A Szentmihályi úton belül, az újpalotai lakótelep mellett jelentős fejlesztési terület az Újpalota-Parkváros, mely lakó- és munkahelyi övezet egyaránt. A Szentmihályi úttól északra eső területen lévő bevásárló-központ zóna nagykiterjedésű foghíjai a Pólus és Ázsia Centerek között vegyes rendeltetésű fejlesztési terület a Szilas patakig. A XV. kerület peremkerület jellegéből adódóan és a nagykiterjedésű beépítetlen területeknek, valamint a sűrű autópálya kapcsolatoknak köszönhetően a külterjes növekedés célterülete volt eddig. 3./ A közlekedési hálózat változásai az elmúlt évtizedekben a./ Közúthálózat: - Az M3-as városi bevezető szakasz átvezetése a XV. kerületen az 1970-es években egyértelműen negatív hatásokkal járt, kettévágta a kerületet, környezetszennyező hatása jelentős, az út mellett számos középület és lakóépületek helyezkedik el, a zajvédő fal még mindig a főútvonal megépülése után évtizedekkel hiányos. - Az M0-ás körgyűrű északkeleti szektorának forgalomba helyezése részben forgalom csökkentő hatású volt (ez elsősorban a nehézgépjármű forgalomra vonatkozik). - Az M0-ásnak a Rákospalotai határúttal párhuzamos bevezető útja a kerületben épült, amely a gyűrű pozitív hatásait kerületi vonatkozásban rontja, jelentős átmenő forgalmat gerjeszt, a főváros belseje felé egyedül az amúgyis túlterhelt Szentmihályi út kínálkozik. - A Szentmihályi út szélesítése 2x2 forgalmi sávra kb. fél hosszúságban megtörtént ez is jelentős átmenő forgalmat gerjeszt. - Megtörtént számos közösségi közlekedéssel érintett útvonal felújítása a fővárosi önkormányzat által. - Szilárd útpálya burkolatok épültek a lakóutcákban, már csak egy-két kisebb jelentőségű földút van a kerületben. - Szilárd burkolatú saját utak felújítása kis mértékben történt meg, az utak kátyúsak, rossz állapotúak. - A kerületben járdafelújítások kis mértékben készültek, új járdák szintén elvétve valósultak meg. b./ Közösségi közlekedés: - A BKV új paraméterkönyvének 2009. évi bevezetésén kívül jelentős változás nem volt. Az új paraméterkönyv bevezetésével történt változtatások fogadtatása és tapasztalatai vegyesek. Problematikus az 5-ös autóbusz vonala sokaknak és a végállomása, továbbá a 224-es busz, hajdani Palotabusz melyet az önkormányzat finanszíroz. - Vitatott a gyermekszállítás rendszere a nyári táborok és egyéb alkalmakkor. - A kötött pályás közösségi közlekedésben régóta nem történt változás, a régebbi változtatásokat a 69-es villamos Újpalotára vezetésén kívül vonalfelszámolások jelentették. - A kerület kapcsolata a Budapest-Vác vasútvonallal nem elég intenzív, holott pl. a Rákospalota-Újpest vasútállomástól a Nyugati pu. 15 perc alatt elérhető. 17

4./ A közműhálózat változásai az elmúlt évtizedekben - A kerületet korábban jellemző, szinte csak víz, villany ellátásra korlátozódó közműhálózatot az 1980-as évek első felétől kezdődően, jelentős lakossági önerő bevonásával sikerült tovább fejleszteni. Mára teljes körűnek mondható a vezetékes földgáz-, és kb. egy kilométer híján a közcsatorna hálózat is. - Az újpalotai lakótelepen teljeskörű a távhőhálózat, amely azonban életkora miatt felújításra, cserére szorul. A távhő relatív magas rezsiköltséget jelent, ezért a lakótelepen élők kiszolgáltatottsága az árak emelkedésével fokozódik, alternatív megoldás párhuzamos egyéb energiahálózat, pl. nagykapacitású gázvezeték hiánya miatt nem áll rendelkezésre. Az egyéb energiaforrások alkalmazására a XV. kerületben még nem került sor (geotermikus, szoláris, szél energia stb.) - Csak kis mértékű előrelépés történt a csapadékvíz elvezetés (elhelyezés) területén, melyet a klímaváltozás negatív hatásai egyre égetőbb problémává tesznek, - Ingatlanfejlesztésnek még mindig akadálya a szennyvízelvezetés lokális megoldatlansága (Szilas-patak Menti Főgyűjtő) - A technikai fejlődéssel megjelent informatikai hálózatok (telefon, kábeltv) tekintetében, a szolgáltatóknak köszönhetően jól lefedett a kerület. A Közösségi Televízió adása viszont a kerület jelentős részében nem fogható a hálózat hiánya miatt. 5./ A környezeti állapot változásai A kerület környezeti állapotának mutatóit legutóbb, a 2009. évben, az akkori képviselő-testület által elfogadott Környezetvédelmi Program foglalta össze. Ennek alapján néhány alapvető megállapítás: a./ Levegőszennyezettség A XV. kerület a főváros egyik legszennyezettebb levegőjű területe. Változatlanul itt működik a főváros egyetlen Hulladékhasznosító Műve, köznapi nevén a szemétégetőmű. A néhány évvel ezelőtti korszerűsítés sajnos az égetőkapacitás jelentős bővülésével járt együtt. A XV. kerület egyik legsúlyosabb környezetkárosító tényezője az átmenő forgalom elsősorban az M3-as, Szentmihályi út. Ezek károsító hatása ellen kevés intézkedés történt, az M3-as melletti zajvédő fal mely csak 2010-ben épült tovább változatlanul hiányos, a városi bevezető autópálya mellett intézményeink vannak. Az előző városvezetés ebben a ciklusban telepített óvodát az autópálya közelébe. b./ Felszíni és felszín alatti vizek A kerületen keresztül folyó Szilas és Csömöri patakok eredete nem a kerületben van, ezért ezek a vízfolyások már szennyezetten érkeznek kerületünkbe. A két patak további szennyeződése viszont már kerületi probléma. Különösen a Pólus Center parkolója felőli rendkívüli mennyiségű illegális szemét lerakása az élővizet is szennyezi, a szennyező gócok a kerület további részein is megjelennek a patakok mentén. 18

c./ Zajterhelés A kerületben a legsúlyosabb a közlekedésből adódó zajterhelés. Ez elleni védekezés egyelőre csekély eredményt ért el. Az M3-as melletti lakóépületek és intézmények közül többet változatlanul közvetlenül ér a megengedettnél lényegesen nagyobb mértékű zajhatás. Az önkormányzat előző vezetése az előző ciklus alatt helyezett át óvodát az M3-as mellé, a Kozák téri Közösségi Ház pedig máig közvetlenül az autópálya mellett működik. d./ Talajszennyezettség, zöldfelületek károsítása Az illegális szemétlerakás az egész kerületben rendkívüli nehézséget okoz, az évente elszállítandó hulladék mennyisége sok száz m3. Az ebből eredő talajszennyezés rendkívüli. A nagy városi autópályák elsősorban az M3-as melletti területen a közlekedésből eredő talajszennyezésre vonatkozóan mérés még eddig nem készült, holott az önkormányzat előző vezetése közvetlenül az autópálya mellé telepített egy óvodát. A kerületi zöldterületek aránya nem éri el a lehetséges és külső kerületnek megfelelően kívánt mértéket, a meglévőkre is nagyobb gondot kellene fordítani. A zöldfelületek elhanyagoltsága szinte általánosnak mondható. Az újpalotai lakótelepen hiányzó parkolók miatt az illegális parkolás a zöldfelületek tönkretételével jár. Ebben a korábbi városvezetés tevőlegesen részt is vett, hiszen a parkok rovására épített ki alkalmatlan helyeken, nem átfogó tervek szerint parkolókat. A lakótelepi parkok gondozhatatlanok, mivel pl. hiányzik a hajdan ivóvízellátó rendszerre alapozott locsolóhálózat. e./ Hulladékkezelés Az illegális hulladéklerakás jelenségét említettük: a kerületben a környezetet veszélyeztető, károsító mértékben megnőtt a hulladékok mennyisége. Gyakran találkozunk illegális lerakásokkal utak mentén, erdőkben, vízfolyások mentén. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása felemás eredménnyel járt. Egyrészről hozzájárul a lakosság szemléletformálásához, viszont szinte minden hulladékgyűjtő sziget egyben illegális lerakóhellyé vált. Ezek közül több városképi szempontból érzékeny helyen áll, az egész rendszer felülvizsgálata, átgondolása indokolt. B./ A XV. kerület táji és építészeti értékei 1./ Táji értékek a zöld jelleg A XV. kerület legmeghatározóbb alapadottsága a zöld jellege. Ez adódik a külső kerület-jellegből, ezt erősíti a mezőgazdasági és a kertvárosi hagyomány. Ez utóbbiban számos sajátos városrész különíthető el: Rákospalota-Újváros a maga zártsorú beépítéséből adódó belső kertjeinek mikrovilágától a MÁV-telep különleges kerthasználatáig. Újpalota legnagyobb értéke szintén az immár negyven éves növényállománya, a gazdag fa és cserjeállomány. Ez a megállapítás még akkor is igaz, ha ezen zöldterületek és felületek gondozatlanságára nézünk, e potenciális érték erőteljes 19

gazdaszemlélettel felszínre hozható, gyorsan fejleszthető. Ennek számos előremutató jele van: ilyenek a kertbarát mozgalmak terjedése, kiállítások, kertversenyek megjelenése, a szaporodó gondosság a kertek kialakításában és használatában kertvárosokban és lakótelepeken egyaránt. A külterületeken is számos olyan táji érték figyelhető meg, ami könnyen felerősíthető és a rekreáció, pihenés szolgálatába állítható: ilyenek a patakvölgyek a Szilas-patak és a mellette lévő tájvédelmi értékek: a Turjános és a Nevenincs-tó, a Liva malom környéke. A zöld jelleg bel- és külterületi adottságaira felépíthető a jövő programja 2./ Városépítészeti, építészeti értékek A XV. kerületnek a főváros szerkezetében közlekedési szempontból különleges adottságai vannak. Ez összefügg Rákospalota eredeti telepítő tényezőjével, a vasúttal is. A kerület szélén (hajdan nem a szélén) húzódó vasútvonal három és középtávon épülő negyedik megállójával a belváros különlegesen gyors elérését teszi lehetővé. A Rákospalotai körvasútsor ugyan elválasztja a kerületet a belső városrészektől, a rajta keresztülhaladó M3-as ugyan az átmenő forgalmával jelentős környezetszennyezéssel jár a belvárossal való gyors és direkt kapcsolat a káros hatások kiküszöbölése esetén előnyre fordítható. Az egyes városrészek számos olyan építészeti és terület- és telekhasználati értékkel rendelkeznek, amelyek kellő hatékonyságú értékvédelem esetén a kerületet különlegesen vonzóvá tehetik. Ezek között olyan épületek, egész utcaképek, területek vannak, amelyek szigetszerűségük ellenére hatással bírhatnak tágabb körzetekre is. Ilyen értékes világ pl. Rákospalota Ófalu falusias beépítése, Rákospalota Újváros zártsorú és hézagosan zártsorú utcakép rendje sok szép részlettel, a rákospalotai MÁV telep különleges együttese a maga szociális kerthasználati és építészeti struktúrájával, a Kolozsvár utca-őrjárat utca közötti Széchenyi telep szocreál együttese, vagy Pestújhely sajátos beépítési struktúrája és utcaképei. Az újpalotai lakótelep is egységében olyan szerkesztési elvekkel és építészeti értékekkel bír, amelyek megőrzésre, továbbfejlesztésre méltók. Ez utóbbi a gazdag növényállománnyal együtt fejlesztendő. C./ A XV. kerület demográfiai jellemzői, szociális adottságai 1./ A XV. kerület népessége a./ A XV. kerület népességének változása az elmúlt évtizedekben A XV. kerületi lakosság számának alakulása Rákospalota és Pestújhely egyesülésétől és budapesti kerületté válásától (1950-től 2010-ig): 20

1950 1960 1970 1980 1990 2001 2010 59.879 61.558 60.983 113.768 95.593 86.453 79.679 Jól látható, hogy 1970-1980 között ugrik meg a XV. kerület népessége Újpalota építésének köszönhetően -, azaz tíz év alatt majdnem megduplázódott. Ezután folyamatos népesség fogyásról lehet beszélni, ez a mérték a rendszerváltástól kezdve csaknem 17 %-os, holott a kerületnek minden adottsága megvan arra, hogy az agglomerációba irányuló népességáramlást mérsékelje, illetve a visszaáramlást befogadja. A külső kerületek között a XV. kerület népességfogyása a legnagyobb mértékű, ezzel szemben a hasonló helyzetben lévő XVI., XVII., XVIII., XXII. kerület lakosságszáma növekedett, a XVII. kerület nagyobb mértékben, mint amilyen mértékben a XV. kerületé csökkent. Ez a tény az előző húsz év kerületfejlesztési, gazdasági-társadalmi politikájának az egyik legerősebb kritikája. A polgárok száma Budapesten kerületenként, 1990-ben és 2010-ben Belső kerületek Ker. 1990. 2010. változás (±) Külső kerületek % Ker. 1990. 2010. változás (±) I. 35 956 26 036-9 920-27,6 III. 143 622 123 458-20 164-14,0 II. 101 147 86 402-14 745-14,6 IV. 106 875 98 626-8 249-7,7 V. 45 435 26 397-19 038-41,9 XV. 95 593 79 679-15 914-16,6 VI. 61 313 36 517-24 796-40,4 XVI. 68 688 71 321 +2 633 +3,8 VII. 80 665 55 546-25 119-31,1 XVII. 72 680 85 699 +13 019 +17,9 VIII. 92 234 69 451-22 783-24,7 XVIII. 95 316 98 698 +3 382 +3,5 IX. 75 446 55 116-20 330-26,9 XIX. 73 916 59 469-14 447-19,5 X. 90 047 74 943-15 104-16,8 XX. 89 123 86 249-2 874-3,2 XI. 162 452 130 130 739-31 713-19,5 XXI. 88 931 76 371-12 560-14,1 XII. 74 526 58 833-15 693-21,1 XXII. 50 827 53 148 +2 321 +4,6 XIII. 130 249 107 152-23 097-17,7 XXIII XIV. 133 715 113 027-20 688-15,5 Össz 1 966 038 1 673 900-292 138-14,9 % b./ a XV. kerület népessége a budapesti kerületek között Kerület Népesség (2009. január 1.) Terület (km2) Népsűrűsége (fő/km2) Budapest I. kerülete 24 728 3,41 7 252 Budapest II. kerülete 88 729 36,34 2 442 Budapest III. kerülete 123 723 39,70 3 116 Budapest IV. kerülete 98 374 18,82 5 227 Budapest V. kerülete 27 283 2,59 10 534 Budapest VI. kerülete 42 120 2,38 17 697 Budapest VII. kerülete 62 530 2,09 29 919 Budapest VIII. kerülete 82 222 6,85 12 003 Budapest IX. kerülete 61 576 12,53 4 914 Budapest X. kerülete 79 270 32,49 2 440 Budapest XI. kerülete 139 049 33,47 4 154 21

Budapest XII. kerülete 56 544 26,68 2 119 Budapest XIII. kerülete 113 531 13,44 8 447 Budapest XIV. kerülete 120 148 18,13 6 627 Budapest XV. kerülete 80 218 26,94 2 978 Budapest XVI. kerülete 68 484 33,51 2 044 Budapest XVII. kerülete 78 250 54,82 1 427 Budapest XVIII. kerülete 93 225 38,60 2 415 Budapest XIX. kerülete 61 610 9,38 6 568 Budapest XX. kerülete 63 371 12,18 5 203 Budapest XXI. kerülete 76 339 25,75 2 965 Budapest XXII. kerülete 50 499 34,25 1 474 Budapest XXIII. kerülete 20 387 40,77 500 Összesen 1 712 210 525,13 3 261 A XV. kerület 9. helyen áll a népesség, 10. helyen a terület, 14. helyen népsűrűség tekintetében, a fővárosban a középhez tartozik minden mutató szempontjából. c./ A népesség összetételének változása A XV. kerület lakossága egyre idősebb, elsősorban a fiatalabbak és a gyermekes családok költöztek el az utóbbi időben. Ezen tendenciák ellen az önkormányzat előző vezetése az idősügyi ellátórendszer fejlesztésén kívül szinte semmit nem tett. A lakásépítés elenyésző mértékű a kerületben: 2007-ben pl. mindössze 135 db (!) lakás épült a kerületben, ez mindössze 3 ezrelékkel növelte a jelenlegi lakásállományt, a fővárosi átlag ennek több, mint háromszorosa volt ekkor, a XIII. kerületé pedig több, mint tízszerese. A házasságkötések számának változása a XV. kerületben 2006 2007 2008 2009 2010 327 270 257 200 180 A születések számának változása a XV. kerületben 2006 2007 2008 2009 2010? 751 755 692 619 Az éves halálozások száma évről évre folyamatosan emelkedik, jelenleg évi 1600-1700 főre tehető. Ebből világosan látszik, hogy a kedvezőtlen népesedési tendenciák megállítása érdekében hathatós intézkedésekre volna szükség az önkormányzat korábbi vezetése ennek érdekében keveset tett az előző ciklusokban, az egyre kedvezőtlenebbé váló adatok is ezt támasztják alá. 1975-ben a népesség-összeíráskor kb. 120.000 lakost írtak össze. Az azóta eltelt időszak jelentős népességcsökkenése lépéskényszert jelentett az iskolarendszer tekintetében. 2000-ben némelyiket hamarabb - vontak össze, illetve zártak be számos iskolát a gyermekek számának csökkenése miatt: 22

- Bocskai utcai Általános Iskola néhány évig üresen állt, majd itt alakították ki a Hubay Zeneiskolát; - Radda Barnen Általános Iskola 1994-ben átköltözött a Bocskai utcai iskola épületébe, 1996-ban adta el az önkormányzat a Tansport Alapítványnak, amely fenntartja a Kovács Pál Gimnáziumot; - Tóth István utcai Általános Iskola Meixner Alapítványnak átadva, - Sződliget utcai Általános Iskola a távol eső Bogáncs utcai iskolához csatolták - Neptun utcai Általános iskola Száraznád iskolához csatolták - Kozák téri általános iskola Paulay Alapítványnak átadva, az ő fenntartásukban működik itt az Angol-Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakközépiskola. A mai oktatási-nevelési intézményrendszer 2000-ben, a Nevelési-Oktatási Központok (NOK-ok) létrehozásával alakult ki. Tíz éves fennállásuk óta eltelt időszak demográfiai változásai alapján is a rendszer számos vonatkozásban átvilágításra szorul. A tanulólétszám változása 2000-2010 (fő) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 7214 7010 6884 6844 6758 6524 6411 6309 6291 6166 6195 d./ Újpalota demográfiai jellemzői Külön vizsgáljuk az újpalotai lakótelep demográfiai jellemzőit, az 1975-80-as évek csaknem 70.000 lakosa mára kb. felére, 38.000 főre csökkent. Ez a drámai változás számos olyan jelenséggel bír, ami az önkormányzatot rendkívüli erőfeszítésre kell késztesse. A negatív jelenségek sokasodása ellenére az önkormányzat előző vezetése nem tett semmit a súlyosbodó eróziós folyamatok ellen. Újpalota demográfiai jellemzői: - időskorúak száma rendkívül magas - az egyszemélyes háztartások aránya magas - az egyszülős családok aránya magas - magas azon családok aránya, ahol egy kereső sincsen A lakótelepi családok 26%-ában (2.999 család) nincsen egyetlen foglalkoztatott sem, ami egyértelmű oka a lakótelepen élők magas háztartási adósságának, a szegény családok növekvő számának. Ezen jellemzők miatt a lakótelep rehabilitációja rendkívül nehéz, ezen adottságokat hosszú távon lehetséges csupán megváltoztatni. 2./ A XV. kerület szociális helyzete A XV. kerület szociális helyzetét alapvetően a kedvezőtlen demográfiai változások határozzák meg. Az elöregedés, a gyermekes családok fogyása, az egykeresős, illetve a kereső nélküli háztartások magas aránya egyes körzetekben szociális válság közeli 23

helyzetet teremt. Ehhez hozzájárult az önkormányzat előző vezetésének helytelen szavazatszerzésre és nem a szociális gondok megoldására irányuló szociálpolitikája, amellyel a szegénységet és a kiszolgáltatottságot termelték újjá. Ez a politika sajnos a deviáns és a szinte csak segélyből élők jelentős népességét vonzották a kerületbe, tették az egyébként kedvező adottságú kerületet elsősorban szociális ellátóhellyé. A szociális kiadások mértéke és aránya teljes költségvetéshez viszonyítva rendkívül magas, a fővárosi kerületek fajlagos adataihoz képes 20-25 %-al magasabb. a./ Szociális problémák, amelyek az egyes kerületrészek lakosságát hangsúlyosabban érintik (a Szociális térkép 2009 alapján): Rákospalota - Gyermekvédelemben, családsegítésben: sok az anyagi, lakhatási probléma; közös udvarokon sokszor van konfliktus; munkanélküliség, sok az alacsony komfortfokozatú lakás, jelentős az alacsony iskolai végzettség - Idős és fogyatékos ellátás terén: télen, a fűtést kiváltandó sokan veszik igénybe a nappali ellátást, melynek keretében a fürdési és mosási lehetőséggel is élnek, a sok alacsony komfortfokozatú lakás miatt; Pestújhely - Gyermekvédelemben, családsegítésben: sok a pénzzel ellátott, de egyéb tekintetben elhanyagolt gyerek; gyakoriak a kapcsolattartási problémák: gyermeknevelési, mentálhigiénés problémák. - Idős- és fogyatékos ellátás terén: sokan veszik igénybe a nappali ellátást (ld. Rákospalota) Újpalota - Gyermekvédelemben, családsegítésben: tipikus lakótelepi gondok a jellemzőek generációs problémák, bandázás, munkanélküliség, rezsihátralék; munkanélküliség, életvezetési problémák. - Idős- és fogyatékos ellátás terén: elmagányosodás, egészségi állapotból adódó gondozás. b./ Lakossági díjhátralék, lakásfenntartási és lakbértámogatás A lakossági díjhátralék mértéke évről évre, sőt ma már hónapról hónapra nő. A kerület lakosságának díjtartozása 2009-ben 1,1 milliárd volt, ez 2010-re kb. 10 %-al nőtt. A fizetési hajlandóságot nagy mértékben rontotta az, hogy az önkormányzat előző vezetése a lakásfenntartási és lakbértámogatások olyan kibővített rendszerét hozta létre, ami az öngondoskodás valóságos és lehetséges szintjét egyre alacsonyabbra helyezte. Budapesten pl. 2007-ben a lakásfenntartási támogatás évi átlagos összege a XV. kerületben volt a legmagasabb, 86.749 Ft, ami a fővárosi átlag 45.030 Ft csaknem duplája. 24