PEDAGÓGIAI PROGRAM KISKUNHALASI FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KISKUNHALAS, SZABADSÁG TÉR 6. 6400

2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM KISKUNHALASI FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KISKUNHALAS, SZABADSÁG TÉR 6. 6400

1 Tartalom BEVEZETŐ... 2 1 Iskolánk nevelési programja... 3 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink... 7 1.3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladataink... 9 1.3.1. Az iskolánk egészségnevelési terve... 9 1.3.2. Iskolánk elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos tervei... 12 1.4. Iskolánk környezeti nevelés programja... 13 1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 16 1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 20 1.6.1. A pedagógusok feladatai... 20 1.6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai és hatásköre... 23 1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 26 1.7.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk... 26 1.7.2. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk... 29 1.7.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink:... 30 1.8. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 32 1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel, a kapcsolattartás formái... 33 1.9.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése... 33 1.9.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése... 33 1.9.3. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése... 33 1.9.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése... 34 1.9.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése... 34 1.9.6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel... 36 1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 37 1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 38 1.12. A tanulók intézményen belüli felsőbb évfolyamra vagy azonos évfolyamon belül történő átlépésének szabályai... 39 2 FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 41 2.1. A választott kerettanterv... 41 2.2. Osztályok heti engedélyezett időkerete... 46 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 47 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletezése... 48 2.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 49 2.6. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése... 50 2.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 55 2.8. Sajátos pedagógiai módszereink: projektoktatás... 55 2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseink... 55 2.10. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése... 57 2.11 Iskolánk német nemzetiségi nyelvoktatási programja... 60 2.12. Cigány nemzetiségi nevelési programunk... 61 2.13. Felnőttoktatási programunk... 61 MELLÉKLETEK... 63 A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA.....75

2 BEVEZETŐ "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." /Szent-Györgyi Albert/ 1. A Pedagógiai programra vonatkozó jogszabályi előírások: 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: 4., 5., 26.,27.,46., 50., 51., 54., 96., 97. 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: 4.,7., 11.,13., 61., 81.,82., 118.,122., 128., 3. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései: 7., 8.,9., 10 2. A Pedagógiai program átdolgozására vonatkozó szabályok: 1. Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (27. + 6. sz. melléklet) 2. 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról (7. -9. ) 3. T/8888. elfogadott törvényjavaslat (Módosítás 25. (2) b) 4. 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (III. fejezet) 5. A Kormány 7/2014. (I. 17.) Kormányrendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet módosításáról Iskolánk 1912 szeptembere óta működik önálló igazgatóságként, ahol 1945-ig csak 4 évfolyamot lehetett elvégezni, majd az azt követő években két helyszínen, az alsó tagozatosok a Szabadság téri épületben, a felső tagozatosok a volt Református Polgári Leányiskola épületében folytathatták tanulmányaikat. Intézményünk a jelenlegi állapotban 1976-ban készült el, amikor a régi épülethez egy új szárnyat építettek, melyben a felső tagozat kapott elhelyezést, megszüntetve ezzel a szétszórtságot. Akkor közel 1000 tanulónk volt, jelenleg 550 körüli tanulólétszámmal dolgozunk. Megállapodás keretében Kiskunhalas Pirtó Önkormányzatok intézményfenntartó oktatási társulást hoztak létre 2005. július 1-jén, amit 2008. augusztus 28-án módosítottak. Ettől az időtől a pirtói iskolában működő 1-4.osztály iskolánk tagintézménye. Az iskola egy évszázadra visszanyúló története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósítása érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az

3 iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő felsővárosi diákoknak. 1 Iskolánk nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink: A mindennapi nevelő- és oktató munkánk során az alábbi elvek érvényesülésére törekszünk: 1. Az intézményben olyan légkör kialakításáért dolgozunk, ahol minden diák jól érzi magát. Ennek érdekében: tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, figyelembe vesszük az egyéni képességeket, alapozunk életkori és egyéni sajátosságaikra, bevonjuk őket az iskolai élet szervezésébe, számíthatnak figyelmünkre, törődésünkre, jóindulatunkra, diszkréciónkra. 2. Az iskola feladatának tartjuk, hogy tanulói korszerű és alkalmazni képes tudást szerezzenek, fejlesztjük egyéni képességüket, kompetenciájukat, hogy mindezek birtokában szellemileg, erkölcsileg és testileg fejlett fiatalokká válhassanak. Ennek érdekében: tervszerű nevelő és oktató munkával fejlesztjük az alapkészségeket, amely számukra korszerű, és továbbépíthető tudást nyújt, tudományos alapokon nyugvó tudást kínálunk, amely hozzájárul a világban való eligazodáshoz, az egyéni értékrend, és szemléletmód kialakulásához, törekszünk, hogy tanulóink körében becsülete legyen a tudásnak, a szorgalomnak, a kiemelkedő teljesítménynek, fontosnak tarjuk, hogy a kapcsolataikat a humánum, empátia, tolerancia, erőszakmentesség hassa át, az érettségit adó középiskolákba való eredményes továbbtanulás érdekében folytatjuk az emelt szintű nyelvoktatást, a német nemzetiségi oktatást, megalapozzuk tudásukat és készségeiket, hogy a globális természeti problémákat felismerjék, és viselkedésükkel tudatos választ tudjanak adni, a tanulás tanításával megalapozzuk a sikeres, és hatékony és önálló ismeretbővítést, törekszünk tanulóinkat megismertetni hazánk és Kiskunhalas történetével, hagyományaival, kiemelkedő eseményeivel, személyiségeivel, hogy formálódjon hazaszeretetük, a szülőföldhöz való kötődésük. 3. Az intézmény a pedagógusok, a tanulók és a szülők egyéni érdeklődésén keresztül részt vesz a város és a városrész közéletében. Ennek érdekében: sokféle kapcsolatot ápolunk a szülői közösségekkel, bekacsolódunk a város civil szervezeteinek életébe, részt vállalunk a városi rendezvények szervezésében, rendezésében, gondozzuk iskolánk környékét, védnökséget vállalunk a Gábor Áron szobor felett. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

4 Ennek érdekében: biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek, a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztését gyógypedagógus segítségével biztosítjuk. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él,

5 szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezek a tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Célunk: Olyan iskola megteremtése, amely tudományos, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt, a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével, egyéni képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével egyenlő lehetőséget biztosít az általános műveltség alapjainak elsajátításához, a sikeres továbbtanuláshoz. Az iskola nevelési-oktatási céljainak megvalósítását segítik alapítványaink: Alapítvány a Nyelvoktatás Fejlesztésére, Kalamáris Kulturális Alapítvány. Az alapítványokat a szülők és külső támogatók önkéntes felajánlásaikkal támogatják. Feladataink: 1. Magas szintű, és egyénre szabott oktatás megvalósításával, a szabadidő hasznos eltöltésével, kompetenciák fejlesztésével felkészíteni a gyerekeket a sikeres továbbtanulásra. 2. Határozott és egységes követelmények támasztása mellett lehetőséget nyújtani a tanulók önállóságának, kreativitásának, öntevékenységének. 3. A reális önértékelés, önelfogadás képességének kialakítása. 4. A folyamatos, élethosszig tartó tanulás, az önművelés igényének kialakítása. 5. Az együttműködési készség fejlesztése. 6. A tanulók szociális hátrányaiból adódó különbségek csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók sajátos és egyéni lehetőségeinek kielégítése. 8. Minden tanuló számára biztosítani az alapkészségek elsajátítását, készségeik, képességeik kibontakoztatását. 9. Fejlesztjük kompetenciáikat az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia, a természettudományos kompetencia, a szociális és életviteli kompetencia-területen. 10. Felkelteni az ismeretszerzési vágyat, felhasználni az iskolán kívül szerzett ismereteket, tapasztalatokat, információkat. Értéknek tekintjük: A pedagógia munkánkkal a fejlődő és változó személyiség formálását kívánjuk befolyásolni, hogy nyitott, ismeretek befogadására kész- és képes, a társakkal együttműködni tudó tanulókká váljanak, akik viselkedésében az alábbi értékek jelennek meg: 1. Az élet tisztelete és védelme. 2. A természeti környezet megóvása. 3. A testi és lelki egészség védelme, az egészséges életmód iránti igény. 1. Önismeret. Az egyéni adottságok kibontakoztatása, felelősségvállalás a saját sorsuk irányításáért, nyitottság az ismeretek, élmények, művészetek befogadására. 4. Kulturált, erőszakmentes kommunikáció. Igény a világ megismerésére, az önművelődésre. 5. A nemzeti kultúra ápolása, a hagyományok megismerése és tisztelete.

6 6. A nemzeti kisebbségek és más népek jogainak tisztelete, kultúrájának, hagyományainak megismerése, tisztelete. Eszközök, eljárások: 1. Az általános iskola követelményeinek sikeres teljesítése érdekében: kompetencia alapú oktatást folytatunk, tehetséggondozást folytatunk versenyeztetéssel, szakköri-, sportköri, énekkari foglalkozások szervezésével, egyéni bánásmóddal, az iskolán kívüli művészeti- és sporttevékenység támogatásával, a tanulási problémákkal küzdő tanulóknak gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és logopédus nyújt segítséget, a szociális hátrányok csökkentése érdekében integrációs programot folytatunk, a lassabban, nehezebben haladóknak korrepetálásokat szervezünk, a tanítási órákon élünk a differenciálás módszerével. 2. A sikeres pályaválasztás érdekében: a reális önismerethez rendszeres külső- és belső méréseket végzünk, pályaválasztási tanácsadáshoz nevelési szakember szaktudását vesszük igénybe, iskolalátogatásokat, tájékoztatókat szervezünk. 3. Korszerű, alkalmazásképes tudás megszerzése érdekében: első osztálytól lehetőséget biztosítunk az angol és német nyelv tanulására, német nemzetiségi oktatást folytatunk, első osztálytól csoportbontásban tanítjuk az angol és német nyelvet, felső tagozatban a technikát, informatikát, lehetőséget teremtünk a második idegen nyelv tanulására. 4. Az eredményes kommunikáció és kulturált viselkedés érdekében: kooperatív tanulási technikák alkalmazása, előtérbe helyezzük az egyéni felkészülésen alapuló beszámolók, kiselőadások tartását, rendszeresen élünk az értékelés, önértékelés, példaállítás, kritika módszerével. 5. Harmonikus személyiség fejlesztés és nyugodt légkör kialakítása érdekében: a tanulók jogainak, kötelességeinek, a Házirendnek megismertetése a diákokkal, szülőkkel, rendszeres és tervszerű találkozások szervezése a szülőkkel, a szülők bevonása az iskolai kulturális, környezetvédelmi, egészségnevelési és egyéb programokba, rendezvényekbe, következetes fellépés a durvaság és erőszakosság minden formája ellen tanórán, a tanórán kívüli és szabadidős programokon. Nevelő és oktató munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, ha a tanulóink többsége az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten felel meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek, ha a tanulók többsége rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ha a tanulók többsége ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

7 ha a tanulók többségének van elképzelése saját közelebbi és távolabbi jövőjével és sorsával kapcsolatban. Célunk: 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink A tanulók személyiségének minél teljesebb és harmonikusabb kibontakoztatása adottságaik, és egyéni fejlődésük alapján, építve az iskolai és iskolán kívüli ismeretszerzésre, sokféle tevékenységre, szervezett és spontán tapasztalataik összességére. Mindezek fejlesztik kognitív képességeiket, gondolkodási műveletek eredményes végzését, segítik az önálló ismeretszerzést, a döntési és cselekvési attitűdök fejlődését. Feladataink: 1. ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek kialakítása, 2. ismeretszerzési vágy felkeltése, az önművelés igényének alakítása, 3. a nemzet és a szülőhely múltjának, hagyományainak, jelenének megismerése, 4. emlékeink tisztelete, a hagyományok ápolása, 5. az egészséges életmód igényének kialakítása, a testi, lelki egészség fenntartása, fejlesztése, 6. önismeret kialakítása, 7. akaraterő fejlesztése, edzése, 8. váljon szokássá a könyvtárhasználat, a korszerű informatikai kommunikációs technológia használata, 9. konfliktusok kezelése, konfliktuskezelési technikák tanítása, 10. aktív természet- és környezetvédelmi magatartás formálása, 11. alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismerése, érdeklődés felkeltése, a társadalmi kérdések iránt, igénykeltés a közügyekben való részvételre, az iskola közösségi életének alakítására. Kiemelt feladatunk: - a tehetséggondozás, különös tekintettel az idegen nyelvek oktatására, amely továbbra is fő profilunk, - a műveltségbeli hátrányok csökkentése, - a sikeres továbbtanulás segítése, a társadalmi beilleszkedés, a reális önértékelés megalapozása, - olyan számítástechnikai tudás kialakítása, amely lehetővé teszi a modern ismerethordozók az információs-kommunikációs technika ismeretét, alkalmazását. A megvalósítás színterei: 1. Tanóra 2. Tanórán kívüli foglalkozások 3. Egész napos osztályok, napközis foglalkozás 4. Játékok, versenyek 5. Szabadidős tevékenységek

8 Módszerek: Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Nevelési eljárások Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy - távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. 1. Tanórán alkalmazott módszerek: a tanulócsoport összetételéhez, fejlődési üteméhez igazodó tananyagválasztás; differenciált óravezetés; kooperatív technikák alkalmazása, IKT eszközök alkalmazása, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus alkalmazása, csoportbontásban tanított nyelvi és informatikai, és felső tagozaton technikai órák, tehetséges tanulókkal való fokozott törődés. 2. Tanórán kívül alkalmazott módszerek: szakkörök szervezése, sportkörök működtetése, egyéni fejlesztő foglakozások szervezése, tehetséggondozás. 3. Egész napos osztályokban, napköziben alkalmazott módszerek: biztonságot adó, személyiségfejlesztő és eredményes tanulást segít csoportlégkör megteremtése; differenciált tanulásirányítás; kooperatív technikák alkalmazása, IKT eszközök alkalmazása,

9 fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus alkalmazása, rendszeres együttműködés szaktanárral, tanítóval, a tanulók igényéhez igazodó választható tevékenységajánlatok szabad időben; Játék, rendszeres testmozgás beépítése a nevelés folyamatába. 4. Játékok, versenyek, projektmunka: (Lásd az 1. és 2. számú mellékletben felsoroltakat) Projektnapok, projekthetek, témanapok, témahetek: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során elsősorban a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok ismereteket összegző vagy művészeti bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a témanapok, amelyek a környezetvédelemmel, az egészségvédelemmel, honismerettel, népismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. 5. Szabadidős tevékenységek: DÖK szervezésében: őszi és tavaszi hulladékgyűjtés, farsangi karnevál, Luca napi diszkó, ÖKOHÉT, alapítványok szervezésében: Suli galéria, Szüreti Forgatag, Tankönyvvásár, iskolai ünnepélyek: március 15-ről, október 23-ról, karácsonyról, Sulirádióban emlékműsor készül a tanév rendezvénytervében meghatározott eseményekről, szolgáltatásként részben vagy teljesen önköltséges formában biztosítjuk: színházlátogatás, táborozás, túrák szervezését. A személyiségfejlesztés indikátorai: - Az iskola tanulmányi átlaga az elvárt szintet mutatja. - A kompetenciamérés eredményeink az országos átlag felettiek. - A tanulók sikeresen választanak középiskolát. - A tanulók sikeresen teljesítenek a választott középiskolában. Célunk: 1.3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladataink 1.3.1. Az iskolánk egészségnevelési terve A tanulóknak legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek a lelki egyensúly megóvására, a társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Alapelvünk: Az életet és az egészséget legfontosabb emberi értéknek tekintjük. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskola pedagógusai részt vállalnak a városi egészségnapok szervezésében, lebonyolításában.

10 Szervezzük és segítjük tanulóink részvételét a városi egészségneveléssel kapcsolatos versenyekre, vetélkedőkre, pályázatokra, akciókra. Feladataink: A családdal együttműködve felkészíteni a tanulókat az önállóságra, a betegség megelőzésre, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Segíteni a tanulókat a káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az egészség megvédésére, az egészséggel kapcsolatos ismeretek fejlesztésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadása. Ösztönözni az egészségvédő magatartás megtartását véleményformálással, támogató tanácsadással, az egészségvédő lehetőségek bemutatásával. Segíteni az egészségeseket és a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a helyes döntések meghozatalában. Az egészségnevelés fő területei: 1. a helyes szokások, napirend kialakítása, 2. korszerű, egészséges táplálkozás folytatásához ismeretek nyújtása, szokások alapozása, 3. egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása, 4. mentálhigiéné ismeretek, szokások alakítása, 5. betegápolási, szociális, mentési, rehabilitációs és gondozó intézmények tevékenységének megismerése. Az egészségnevelés legfontosabb helyszínei: tanórai foglalkozások tanórán kívüli foglalkozások sportprogramok, foglalkozások szülői értekezletek táborok témahetek, témanapok: - Környezetünk tisztaságáért! - Egészséges táplálkozás napja. - Prevenciós egészségvédelmi nap! Az egészségnevelés módszerei: előadások az egészségvédelmi szervek bevonásával, filmvetítések, példaadás, olvasás, rajzolás, szerepjátékok, ünnepi megemlékezések szervezése, iskolarádiós műsorok, ismeretterjesztő faliújságok működtetése. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 1. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: mindennapi testnevelés órák bevezetése felmenő rendszerben, játékok,

11 egészségfejlesztő testmozgás az első-második évfolyamon és a napközis csoportokban, az iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; gyógytestnevelés, versenyek. 2. A helyi tantervben szereplő testnevelés, környezetismeret, természetismeret, erkölcstan, technika és életvitel, biológia, fizika, kémia, informatika, magyar irodalom, ének, történelem tantárgyak tananyagai. 3. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek. 4. Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: osztályonként gyalog- vagy kerékpártúra szervezése, kerékpáros vándortábor szervezése, folytatjuk az őszi és tavaszi Évfolyam Bajnokságok megszervezését, DADA program működtetése minden évfolyamon, melynek keretében veszélyes és függőséget kialakító agyagokról, a stressz kezeléséről, az erőszakmentes magatartás és erőszakmentes kommunikációról hallanak tanulóink, folytatjuk a NUTRIKID programot a felső tagozaton, amelynek keretében az ételekben található táplálékokkal, a táplálékpiramissal ismerkednek meg a tanulók, folytatjuk a Mentőszolgálat szakmai irányításával az elsősegély-nyújtási és újraélesztési gyakorlatok szervezését a hetedik és nyolcadik évfolyamon, alkalmanként szülői és pedagógus csoport bevonásával, Az iskola rendőre program fenntartása, amelynek keretében ellenőrzik a diákok kerékpárjának felszereltségét, tájékoztatókat tartanak az idénybalesetekről, veszélyforrásokról, részt vesznek az egészséges életmód iskolai vetélkedőkben, az ÖKOHÉT-en takarítást, virágosítást végzünk az esztétikus iskolai környezet kialakítása érdekében, a projektnap témái között rendszeresen szerepel az egészségnevelés. 6. Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) Az egészségnevelést segítő kapcsolatok: iskolavezetéssel, egészségnevelővel, gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, iskolaorvossal, védőnővel, diákönkormányzati-vezetővel, testnevelőkkel, szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel, pedagógiai szakszolgálatokkal, rendvédelmi szervek szakembereivel, egészségvédelmi szervek szakembereivel.

12 1.3.2. Iskolánk elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos tervei Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett, vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe került. Az elsősegélynyújtás célja: - az élet megmentése, - a további egészségkárosodás megakadályozása, - a gyógyulás elősegítése. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok és a szülők részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását szolgáló tevékenységek: 1. A helyi tantervben az egyes tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés

13 fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés - rándulás, ficam - törések - vérzések technika - vérzések - égések Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 2. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek: minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. Célunk: 1.4. Iskolánk környezeti nevelés programja Saját, közvetlen környezetünk értékeinek megismerése, védelme, ezen keresztül tanítványaink környezettudatos állampolgárrá nevelése. Ennek érdekében a tanulóinkban az alábbi készségek kialakítását kívánjuk elérni: formálódjon ökológiai szemléletük, fejlődjön alternatív- és problémamegoldó gondolkodásuk, sokféle tapasztalat alapján fejlődjön analizáló, szintetizáló gondolkodásuk, legyenek kreatívak, ismerjék fel az élet, a természet, az egészség értékeit, álljanak ki érte, erősödjön kooperációs hajlandóságuk, toleranciájuk, együttérzésük, konfliktusai feltárására, kezelésére rendelkezzenek tapasztalati megoldásokkal, erősödjön vitakészségük, kommunikációjuk, vegyenek részt saját környezetük ügyeinek intézésében, legyenek önkritikusak, kritikusak, alkalmazkodók. Alapelveink: Az élet, a biológiai és társadalmi sokféleség tisztelete. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskola pedagógusai részt vállalnak a város fenntartható fejlődést szolgáló tevékenységének megvalósításában. Szervezzük és segítjük tanulóink részvételét a környezetvédelemmel kapcsolatos versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon.

14 Feladataink: folytatjuk az iskola arculat meghatározó ÖKOISKOLAI nevelési rendszerünket, fenntartjuk és megújítjuk a környezeti nevelést támogató tevékenységeket, mindent megteszünk a természettudományos nevelés rangjának és fontosságának hangsúlyozása érdekében, a természet- és környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása, a helyi és globális környezeti-, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése, a mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés, a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése, saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés, szelektív hulladékkezelésre szoktatás, a kerékpáros közlekedés gyakorlatának kultúrájának népszerűsítése, a természet szeretetére nevelés, a természettel való közvetlen élmények megszerzésének elősegítése. A környezeti nevelés módszerei, tanulásszervezési formái: kooperatív tanulási technikák, osztálykirándulások, csoportszintű előadások, gyakorlati foglalkozások, múzeumi órák, szakköri foglalkozások, versenyek, projektnap, témanap, témahét, túrák, kirándulások, tematikus táborok. Az iskolai környezeti nevelést szolgáló tevékenységi formák: 1. A helyi tantervben a környezetismeret, természetismeret, technika és életvitel, biológia földrajz, testnevelés, rajz, ének, matematika, idegen nyelvek, magyar irodalom, történelem, erkölcstan tantárgyak tananyagai. 2. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek. 3. Az erkölcstan tantárgy tananyagai elsőtől nyolcadik évfolyamig. 4. Környezeti nevelés a tanórákon Itt történik a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek megalapozása, a környezetvédelmi szemlélet formálása, amely során lehetőség van a természethez fűződő helyes értékrend kialakítására. A környezeti nevelés sikere a gondos tervezésen és összehangolt megvalósításon múlik. 1. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása a természettel a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. A környezetismert tantárgy keretében tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az tanórák középpontjában. Lehetővé teszi a tantárgy koncentrációt.

15 A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenységek a mindennapi élethez, vagy a természeti környezetet bemutató szépirodalmi művek, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozásán, elemzésén keresztül valósul meg. Matematikai szövegek, táblázatokban, grafikonok, a mindennapi élet valós adatainak felhasználása szolgálja a természet megismerését, az összefüggések feltárását, lehetőséget ad a véleményformálásra. A testnevelés lehetővé teszi a mozgás örömének átélését, a szabad levegőn való tartózkodás fontosságának megtapasztalását. Rajz és vizuális kultúra, ének tárgyak alkalmasak a környezeti nevelés érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre az uniformizálódásra kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A technika-életvitel tantárgy gyakorlati szempontból elemezi a környezetbarát létformát és követendő helyes példákat mutat be. 2. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak. Tanulásuk során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggéseket, kölcsönhatások sokaságát. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítik meg a kérdést. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez, és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak bemutatják a környezeti válság kezelésének és megoldásának lehetséges módjai, a szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A technika-életvitel tantárgy gyakorlati szempontból elemezi a környezetbarát létformát és követendő helyes példákat keres és mutat be. Az anyanyelv és idegen nyelvek a környezeti problémák globális megközelítésére, a környezetvédelem sokféle megoldási módjának bemutatására szolgál. Szemléletformáló hatását az emberi sorsok, és társadalmi problémák megoldásán keresztül éri el. A művészeti tárgyak alkalmasak az érzelmi megközelítésére a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre az uniformizálódásra kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. A tantárgyi ismeretek, a kompetenciák fejlesztése a leghatásosabb eszköze a tudatos fogyasztás kialakításának, a globális gondolkodási mód formálásának. 5. A környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: osztályonként, vagy szervezett csoportként gyalog-, kerékpár túrák szervezése a környezeti értékek felfedezésére, évente a környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a Föld napja alkalmából, minden tanévben környezetvédelmi őrjárat szervezése, a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában, őszi-, és tavaszi hulladékgyűjtési akció szervezése, osztálykirándulások természet közeli helyszínekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, környezetvédelmi, és hon- és népismereti táborozások szervezése,

16 versenyek, pályázatok, az Okosodó verseny kiterjesztése a felső tagozatra, szakkörök, múzeumpedagógiai foglalkozások, jeles napokhoz kapcsolódó hagyományos tevékenységek (Állatszépségverseny, madárkarácsony) majális a madarak és fák napja alkalmából, az iskolai honlap ÖKOISKOKLAI rovatának működtetése. A környezeti nevelés érdekében együttműködünk: - Diákönkormányzattal Rendszeresen anyagilag támogatja a környezeti nevelési programokat, versenyeket. A zöld diákvezető részt vesz az ökocsoport munkájában. - Szülőkkel A szülők a legfontosabb nevelési partnerek, együttműködünk a tevékenység egész rendszerében. - Nyitott Égbolt Vastelep Hulladékgyűjtési, iskolazöldítési akciókban, szponzorálás, - Zöldhíd civil egyesülettel, Az ÖKO munkacsoport együttműködési megállapodást kötött a környezeti nevelés hatékonyságának növelése érdekében. - Homokhátsági hulladékgazdálkodási Kft. Szelektív hulladékgyűjtés, pályázatok, felvilágosító órák, üzemlátogatás, - Kiskunsági nemzeti parkkal Táborok, túrák szervezése, versenyekre való felkészülés, ezek lebonyolítása. - Körlánc Egyesülettel Ökoiskolai szakmai programok megvalósítása, szaktanácsadás, - Algyői Fehér Ignác Általános Iskola Ökoiskolák konzultációs fóruma, karácsonyi vásár, ökoiskolák diákparlamentje Kommunikáció: A környezeti nevelés fontos eszközének tartjuk a tanulók figyelmének felhívását egy-egy akcióra, jelenségre, környezeti katasztrófára, sikerre. Eredményeink, kutatásaink nyilvánosságra hozatalai a figyelemfelhívást, az értékrend befolyásolását szolgálja. Ennek módja: iskolai honlap ÖKO oldala, zöld faliújságok, sulirádió, évkönyv, 1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk: A tanulók személyiségének fejlesztése a nevelők közvetlen ráhatásán, a tanulók és pedagógusok együttműködésén, illetve az iskolai közösségeken keresztül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösségfejlesztés érdekében végzett munka mellett nagy figyelmet fordítunk a kulcskompetenciák: kommunikáció, szociális-állampolgári kompetenciák fejlesztésére.

17 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés színterei: 1. Tanóra 2. Tanórán kívüli foglalkozások 3. Egésznapos osztályok, napközi 4. Játékok, versenyek 5. Szabadidős tevékenységek 6. Kirándulások, táborozások 7. Könyvtár Feladataink a közösségfejlesztés érdekében: 1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok, a megvalósulását segítő tevékenységek, szervezeti formák: A tanítási órát a tanítás-tanulás hosszú folyamatának tekintjük, amelyben kiemelt szerepet szánunk: a differenciálásnak, hogy a személyiségfejlesztő munka minél jobban igazodjék az egyéni képességekhez, a motiválásnak, amely a gyermek tanulási kedvét tartja fenn, és ösztönző erővel bír, az aktivitásnak, előtérbe helyezzük a cselekedtető tanulásszervezési formát. Fejlesztési feladatok: - együttérzés alakítása az osztály- és iskolatársakkal, - segítőkészség alakítása, - egyéni és közösségi érdek egyeztetésének gyakoroltatása, - beilleszkedés segítése az osztály- és iskolaközösségbe, - felelősségérzet társaikért, egymás testi és lelki egészségéért,

18 - felelősségvállalás szűkebb és tágabb környezetünkért, - tolerancia, empátia a beteg és fogyatékos, valamint más kultúrájú embertársaink iránt, - alapvető állampolgári ismeretek átadása. 2. A közösségfejlesztés tanórán kívüli színterei iskolánkban - Egész napos tanulásszervezési mód A szülők igényének megfelelően első és második évfolyamon élünk ezzel a módszerrel, amely arányos, a gyermek életkorához igazodó, egyéni igényeit figyelembevevő nevelést tesz lehetővé, előtérbe állítva a játék és mindennapi testmozgás adta lehetőségeket. - Napközi A szülők igényeihez igazodva és a törvényi előírásoknak megfelelően 3. 4. és 5. évfolyamon szervezzük meg, hogy az egyéni felkészüléshez segítséget tudjunk biztosítani. A foglakozások tanítási napokon 16 óráig tartanak, 17 óráig felügyeletet biztosítunk. - Tanulószoba Felső tagozatos diákoknak szervezzük az egyéni felkészülés segítésére. - Szakkörök A tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatását, tehetséggondozást, érdeklődésének kielégítését szolgálja. A szakkörök indításáról előzetes szülői és tanulói igényfelmérés után az iskola igazgatója dönt. A szakkörökön való részvétel ingyenes. - Sportkör A foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. - Integrációs foglalkozások Szociális hátrányokkal küszködő tanulók egyéni megsegítését szolgálja ez a forma. Az integrációs programba bevont tanulók vesznek részt rajta. A foglakozáson való részvétel ingyenes. - Tehetséggondozó foglalkozás A tehetséges tanulók versenyekre való egyéni felkészítésére, egyéni és kis csoportos pályázatok készítésére, kutatómunkák végzésére szerveztük ezt a formát. A foglakozáson való részvétel ingyenes. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A saját szervezésű versenyek térítésmentesek. A felmenőrendszerű versenyekbe való nevezés önkéntes, a nevezési díjat a szülők fizetik. - Könyvtár A tanulást segítő könyvek, lexikonok, kötelező és szabadon választott irodalom is rendelkezésükre áll a tanulóknak. Könyvtári órák, és foglakozások megtartását szakképzett könyvtáros segíti. A 24 gépből álló számítógép parkot IKT órák tartására veszik igénybe a pedagógusok, a diákok egyéni tanulásra, játékra. 3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Az iskolai diákönkormányzati munkának komoly közösségépítő hatása van, hiszen a tanulók itt gyakorolják először a demokratikus társadalmi rendszer alapelemeit. A diákönkormányzati munka fejleszti a tanulók:

19 döntési képességét, felelősségtudatát, kreativitását, egyéni képességeik kibontakoztatását. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. A közös munka során fejlődik a tanulók véleménynyilvánítási, döntési képessége, a szabályokhoz való alkalmazkodásuk, önfegyelmük, konfliktusmegoldó képességük, kompromisszumkészségük, toleranciájuk a másféle gondolkodásmód iránt. A diákönkormányzat által szervezett programoknak (vetélkedők, bálok, kirándulások, táborok, környezetvédelmi, mentálhigiénés programok) jelentős közösségfejlesztő hatásuk van. A közösség fejlődése, a közösséghez tartozás erősítése szempontjából fontos a kialakult hagyományok ápolása, a különböző jelképek közös kialakítása. A diákönkormányzat működése akkor hatékony, ha a tanulók bizalommal fordulnak hozzá ötleteikkel, javaslataikkal, problémáikkal és számíthatnak azok diszkrét kezelésére is. A pirtói tagiskolánkban önálló diákönkormányzat működik, amelynek képviseletében az anyaiskola diákönkormányzata jár el. 4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai, a megvalósulását segítő tevékenységek, szervezeti formák: Gazdag, sokszínű és változatos tartalmú szabadidős tevékenységeket kínálunk a tanulóknak. Ezeket a diákönkormányzat, munkaközösségek szervezik. Az előre tervezhető programokat az éves rendezvényterv tartalmazza. - Táborozás A tanulók és a szülők érdeklődése és igénye szerint téli időszakban sítábort, nyári időszakban az alsós tanulóknak tematikus tábort, a felsősöknek humán tehetséggondozó, környezetvédő, nyelvi és sport tábort szervezünk. A táborvezetőséget az igazgató bízza meg, a tábor programját az igazgató hagyja jóvá. A táborozás önköltséges, de kihasználjuk a pályázatok nyújtotta támogatási lehetőségeket. - Tanulmányi kirándulás A tanulók és a szülők igénye alapján osztály vagy iskolai keretben, szorgalmi időszakban történelmi emlékhelyre, természeti környezetbe szervezett program, amelyet az igazgató engedélyez. Kiemelt szerepet kap a magyarlakta területekre irányuló kirándulások támogatása, melyek a Határtalanul! Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázati lehetőség keretében valósíthatók meg. A programok önköltségesek, vagy amennyiben rendelkezésre állnak pályázati pénzből finanszírozhatók. - Osztálykirándulások Az osztályok nevelési-oktatási célból szervezett pedagógiai tevékenysége. Alsó tagozatban egynapos, felső tagozatban kétnapos utakat szerveznek. A helyszínválasztás és az ottani tevékenységek alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, érdeklődésükhöz a kulturálódást, az ismeretanyag bővítését, színesítését szolgálja. A kirándulás önkéntes, önköltséges. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél