Minőségügyi kézikönyv I.

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 1 Minőségügyi kézikönyv I. a Kossuth Nevelési Oktatási Központ Óvoda és Általános Iskola fő folyamatainak és az azokat kiszolgáló folyamatok szabályozására Készült: 2004.08.17. Készítette: Deák János igazgató Megjegyzések:

Tartalom Tanügyigazgatási feladatok 3 A beírás és beiratkozás rendje 11 Az óvodai munkarend elkészítésének rendje 15 A Szövőgyár u. óvoda udvarának rendje 17 Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 21 Az iskolai órarend készítése 26 A szakmai közösségek munkatervei elkészítésének, ellenőrzésének és véleményezésének rendje 40 Az óvodai csoportok nevelési és oktatási tervének felépítése 42 Az iskolai tanmenetek elkészítésének, ellenőrzésének és véleményezésének rendje 43 A választható foglalkozások tematikáinak készítése, ellenőrzése és véleményezése 45 A kiegészítő tevékenységek szervezésének, lebonyolításának, ellenőrzésének rendje 47 Rendezvények szervezésének rendje 49 Pályázati munka szervezése 50 A vezető pedagógiai ellenőrzése 52 Az óvodai kezdeményezések ellenőrzésének és értékelésének szempontjai 62 Szempontok az iskolai tanórák ellenőrzéséhez és értékeléséhez 63 A panaszkezelés rendje 64 Betanítási rend 66 Juttatási szabályzat 69

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 3 Tanügyigazgatási feladatok Összegzés: A vezető tanügyigazgatási feladatainak végrehajtása igazi erőpróba, ahol egyszerre vizsgázunk - a jogszabályok naprakész és pontos ismeretéből, - adminisztrációs fegyelemből, - irányításból, - koordinációból, - analízisből és szintézisből, - szakmai és emberi bátorságból döntéseink meghozatalában és végrehajtásában. A tanügy igazgatása tágabb értelemben a nevelőtestületek, nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak igazi vezetése, intézményvezetői munkánk alapja. Tanügyigazgatási feladatok 1

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 4 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Törvényi háttér... 4 2. A tanügyigazgatási feladatok felosztása... 4 3. A vezető tanügyi feladatai... 5 3.1 Ügyvitel ellenőrzése... 5 3.2 A tanügyek irányítása... 6 3.3 A vezető tanügyi munkája... 7 3.3.1 Vizsgálat... 7 3.3.2 Koordináció... 7 3.3.3 Feltételek megteremtése... 8 3.3.4 Döntés... 8 Tanügyigazgatási feladatok 2

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 5 Bevezetés A társadalmi, gazdasági viszonyok rendszerének működtetésére és a viszonyokból következő értékrendszer közvetítésére az állam intézményeket, szervezeteket, testületeket hoz létre a feladatok végrehajtásának megfelelő szinteken. A helyi önkormányzatok képviselőtestülete, mint autonóm, helyi állami döntéshozó szerv a közoktatási feladatok ellátásra hozza létre intézményeit és alapításkor rendelkezik azok feladatairól. A közoktatási intézményekre jellegüknek megfelelően a gyerekekkel, szülőkkel kapcsolatos igazgatási feladatok közül a - tanulók tudásával, - tanulmányi, iskolai előmenetelével, - iskolába lépéssel, intézményváltoztatással, - gyermekvédelemmel, szociális ellátással kapcsolatos feladatokat a közoktatási intézménynek kell ellátnia. A közoktatási intézmény a gyerekek életében a társadalomba való beilleszkedés szocializációs közege is, így ebből a szempontból ezeket a feladatokat a közoktatási intézménynek célszerű is gyakorolnia. A feladatokat gyűjtőnéven tanügyigazgatási feladatoknak mondjuk. Tanügyigazgatási feladatok 3

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 6 1. Törvényi háttér A tanügyigazgatási feladatokról, azok ellátásáról alapvetően a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, azaz a közoktatásról szóló törvény rendelkezik. A törvényben megállapított és előírt feladatok végrehajtásáról a többször módosított 11/1994. MKM rendelet intézkedik. Mindkét jogszabályról elmondható, hogy a kibocsátás évéhez képest tartalmuk sok változáson ment át, legfőképpen az utóbbi rendelet folyamatos módosításával. A rendelet módosításain és a politikai ciklusonként már-már rendszeres közoktatási törvény módosításon egyértelműen látszanak a politikai érdekérvényesítés jogszabályban megjelenő eszközei. A jogszabályok szerkezete ezzel szemben felépítését és rendelkezési területeit illetően nem változott, mert a szabályozandó kérdések ugyanazok, csak a szabályozás módja más és más. A tanügyigazgatási feladatok még kevesebb változáson mentek át, hiszen országos szinten kell rendelkezni: - a tankötelezettségről, - a személyiségfejlesztés szakaszairól, - a gyermek, tanuló, szülő jogairól és kötelességeiről, - a közoktatásban résztvevőkről, - a közoktatás rendszeréről, - a közoktatási rendszer intézményeinek működéséről, - a közoktatás szervezéséről és irányításáról, - a nemzetközi vonatkozású ügyek intézéséről, - a közoktatás finanszírozásáról. A gazdálkodással, finanszírozással kapcsolatos kérdéseket külön rendelet, a 217/1998. sz. Kormányrendelet szabályozza az államháztartás rendjéről szólva. A közoktatási törvény és a végrehajtását szabályozó rendeletet a tanügyigazgatási feladatok végrehajtása során együttesen kell figyelembe venni. 2. A tanügyigazgatási feladatok felosztása A tanügyigazgatási feladatok ellátása intézményen belül is több szintre bontható, annak alapján, hogy a gyerekek fejlődési útjának, azaz személyiségfejlesztési folyamatának melyik része igényel intézkedést. A tanügyi intézkedéseket a közoktatási intézmény a gyerek személyiségfejlesztési területeinek és tevékenységi területeiért felelős alkalmazottja vagy Tanügyigazgatási feladatok 4

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 7 alkalmazotti közössége hajtja végre. Így a pedagógus értékeli, adminisztrálja a gyerek napi tevékenységét, a nevelőtestület értékeli a gyerek fejlődési ütemét és állapotát, továbbhaladási képességét, az intézmény vezetője ellenőrzi, szervezi, vezeti ezeknek a feladatoknak a végrehajtását és a jogszabályoknak megfelelően dönt arról, hogy a gyermek egyáltalán az intézmény igazgatási rendszerébe bekerül-e, vagy kikerül onnan. 3. A vezető tanügyi feladatai 3.1 Ügyvitel ellenőrzése Minden intézkedés, különösen a vezetői intézkedés, tanügyigazgatási döntés alapja az ügyviteli fegyelmen alapuló pontos nyilvántartás, a tanügyi dokumentumok naprakész vezetése. A pedagógusok, ügyviteli alkalmazottak által vezetett, felvett nyilvántartások, tanügyi dokumentumok rendszeres ellenőrzését, a javításukra tett intézkedést a legalapvetőbb vezetői tanügyigazgatási feladatnak kell tekinteni. A helyesen kiállított és vezetett dokumentumok támasztanak alá minden egyéb tanügyigazgatási intézkedést. Az intézkedések kapcsán újabb dokumentumok és eseménybejegyzések születnek, amelyek azután alapjai a következő intézkedéseknek és így tovább. Tanügyigazgatási feladatok 5

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 8 Dokumentum típus 1 Dokumentum típus 2 Dokumentum típus 3 Dokumentum típus 4 tanügyigazgatási intézkedés vezető 1. ábra: tanügyigazgatási intézkedés és ügyvitel felszólítások mulasztási napló Dokumentum típus 3 igazolások felszólítás rendszeres iskolába járásra 2. ábra: egy konkrét intézkedés A vezető feladata bármilyen tanügyi intézkedés törvényességi felülvizsgálata is. A dokumentáció szerepe itt végképp vitathatatlan. 3.2 A tanügyek irányítása A vezetőnek kollégái részére egyértelmű utasításokat kell adnia tanügyi munkájuk elvégzéséhez. Rendelkezni kell a beírási napló, a felvételi és mulasztási napló, a foglalkozási napló, a törzslap, a bizonyítvány kiállításáról és annak módjáról. El kell készítenie a tantárgyfelosztást és az órarendet, óvodában a munkarendet. Gondoskodnia kell a jegyzőkönyvek szabályos elkészítéséről és a dokumentumok jogszabályban előírt helyes állapotáról. Világosan el kell kollégáit igazítani a tanügyek végzéséről és adminisztrációjáról. A tanügyi munka során gyakorolni kell az összes vezetési funkciót. Tanügyigazgatási feladatok 6

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 9 3.3 A vezető tanügyi munkája A jogszabályok az intézmény vezetőjének hatáskörébe utalják - az óvodai felvételt, átvételt, - az iskolai felvételt, átvételt, - a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntéseket ( pl. részleges felmentés, magántanulói jogviszony ), - az iskolai beiratkozással kapcsolatos intézkedéseket ( szülő, fenntartó értesítése ), - a gyerekek óvodai vagy tanulócsoportba való beosztását, - a gyerekek szociális ellátásával kapcsolatos intézkedéseket ( térítéscsökkentések, ösztöndíjak, segélyek ), - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtását, - a tanulók fegyelmi felelősségével kapcsolatos intézkedéseket ( fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi határozat végrehajtása ), - a hiányzások jogkövetkezményeinek alkalmazását ( felszólítás, jegyző értesítése ), - az intézményben dolgozó alkalmazottak tanügyi munkáinak törvényességi ellenjegyzését. 3.3.1 Vizsgálat A fenti feladatokhoz a vezetőnek vizsgálnia kell - a közoktatásra vonatkozó összes jogszabály konkrét ügyre vonatkozó hatályos rendelkezéseit, - a helyi önkormányzat hatályban lévő rendeleteit, - az ügyre vonatkozó intézményi szabályokat ( SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program ) - az ügyre vonatkozó eddig képződött dokumentumokat ( ügyvitel ) - a gyerek, tanuló sajátos helyzetét és érdekét. 3.3.2 Koordináció A vezetőnek koordinációt kell végeznie a tanügyi munkában a gyerekeket érintő tanügyi kérdésekben döntéshozó partnerekkel: - pedagógusok, - nevelőtestület, - gyermekvédelmi felelős, - fegyelmi bizottságok, Tanügyigazgatási feladatok 7

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 10 - más intézmények, ahonnan érkezik vagy ahová távozik a gyerek, - szülők, - nevelési tanácsadó, - országos szakértői és rehabilitációs bizottság, - jegyzői gyámhivatal, - gyermekjóléti szolgálat, - szakmai felügyeleti szerv ( fenntartó képviselője ), - jegyző, - OKÉV. 3.3.3 Feltételek megteremtése A vezetőnek biztosítania kell a tanügyi feladatok teljesítésének tárgyi és személyi feltételeit. Az intézményben folyó munkát úgy kell megszervezni, hogy a tárgyi és személyi feltételek teljes összhangban legyenek a gyerekekkel kapcsolatos tanügyi feladatok maradéktalan végrehajtásához. 3.3.4 Döntés A vezetőnek a rábízott tanügyi munkában - a vizsgálat ( tények összegyűjtése ), - a koordináció ( partnerek véleménye ), - a gyermek érdekeinek figyelembe vétele után döntést kell hoznia és rendelkeznie kell döntésének végrehajtásáról. Tanügyigazgatási döntéseinket határozatba kell foglalni, amelyet érdemi indoklással és a megfelelő helyeken jogszabályi hivatkozással kell ellátni. A határozatok és rendelkezések végén fel kell sorolni azokat a lehetőségeket, hogy határozatunk ellen milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre az érintettek részére. Tanügyigazgatási feladatok 8

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 11 Előkészítés A beírás és beiratkozás rendje Az óvodai és az iskolai rendes évi beiratkozás a következő nevelési évre vonatkozóan az óvodában május hónapban egy hét időtartamban, az iskolában április hónapban két nap időtartamban zajlik a jegyző külön értesítése alapján. A rendes évi beiratkozást megelőzően az intézmény a népesség-nyilvántartásért illetékes önkormányzati szervtől megkapja az óvodakötelesek és az iskolakötelesek az intézményre vonatkozó lakóhely körzet szerinti listát, amely tartalmazza a gyermek nevét, születési idejét és bejelentett állandó lakcímét. A lista alapján az intézmény titkára beírási naplót vesz fel az óvodára és az iskolára vonatkozóan külön külön. A beírás és a beiratkozás előkészítése, megszervezése A beírás és a beiratkozás előtt az intézmény vezetője írásos tájékoztatót ad ki, amely tartalmazza: - az óvoda és iskolaköteles gyerekekre vonatkozó aktuális jogszabályi tudnivalókat ( közoktatási törvény ) - a gyerekek azonosítására vonatkozó dokumentumok megnevezését ( születési anyakönyvi kivonat, lakcím bejelentő ) - a gyerekekre vonatkozó egészségügyi, pszichológiai és pedagógiai szakvélemények formáit, típusait és a szakvélemények lehetséges tartalmának megfelelő eljárásokat - a gyerekek térítési díjaival kapcsolatos dokumentumok lehetséges tartalmának megfelelő eljárásokat ( határozatok szociális kedvezményekről ) - a lakóhely körzetére vonatkozó információkat ( alapító okirat ) - a külföldi állampolgárokról szóló tudnivalókat A beírás és beiratkozás rendje 1

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 12 Óvodában: Az óvodai beiratkozás helyét az intézmény vezetője jelöli ki. A beírást az óvónő végzi a beírást megelőző héten elkészült beosztás alapján. A beosztást tervezetét az óvodai intézményegység vezető készíti el és az intézmény vezető hagyja jóvá. A beírás a beiratkozási napokon 8.00 18.00 óráig tart. Iskolában Az iskolai beiratkozás helyét az intézmény vezetője jelöli ki. A beírást a titkár és az iskola ezzel megbízott vezetője végzi. A beírás a beiratkozási napokon 8.00 19.00 óráig tart. A beiratkozás Az intézménybe való beírást a beírási naplóban kell rögzíteni. A beírást végző az alábbi dokumentumokat ellenőrzi: - születési anyakönyvi kivonat - állandó lakcím bejelentő, vagy azt igazoló dokumentum - iskolában az óvodai szakvélemény Ha a gyermek az intézmény lakóhely körzetébe tartozik és a szülő erre igényt tart, akkor a gyermeket az intézmény nyilvántartásába be kell írni. Ha a gyermek a lakóhely körzeten kívül él, akkor róla külön nyilvántartásban kell bejegyzést tenni. A beíráskor történő bejegyzés tartalmazza az alábbiakat: - gyermek neve - születési helye, ideje - a gyermek lakcíme - gondviselő ( szülő(k) ) neve - a gondviselő lakcíme, elérhetősége A beírás és beiratkozás rendje 2

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 13 - a gyermekről szóló szakvélemény kiállítójának megnevezése, annak száma ( a szakvéleményről fénymásolatot kell készíteni ) - a gondviselő megjegyzése, kérése a gyermekkel kapcsolatban - a gondviselő nyilatkozata a gyermek elhelyezésével kapcsolatban ( nemzetiségi osztályba való felvételi kérelem ) - a gondviselő nyilatkozata a nevelési időszakra vonatkozóan ( napközi-otthonos, iskolaotthonos nevelésre benyújtott igény ) A beírt gyermek gondviselője beiratkozáskor az alábbi nyomtatványokat kapja: - iskolában diákigazolvány kérő lap - kisebbségi, nemzetiségi nevelésben való részvételt igénylő lap - iskolaotthonos nevelést kérő lap - napközi otthonos nevelést kérő lap - térítési díjkedvezményeket kérő lap A beírás Az intézmény vezetője a beírásról határozat formájában dönt, amelyet megküld a gyermek gondviselőjének. A határozat egy példányát az irattárban kell elhelyezni. A határozat tartalmazza a gyermek óvodai vagy iskolai elhelyezésére vonatkozó információkat is ( csoport, osztály megnevezése, a csoportot vezető pedagógus neve, elérhetősége ) Értesíteni kell a beírásról a más településről bejáró lakóhely szerinti illetékes jegyzőt. A beírással kapcsolatos további értesítési és eljárási szabályok A beírásról szóló határozatok után nyilvántartás készül: - a lakóhely körzetben élő beírt gyerekekről - a nyilvántartás alapján lakóhely körzetbe tartozó, de meg nem jelent gyerekekről - a beírt lakóhely körzeten kívüli gyerekekről - a lakóhely körzetben élő, de nem az intézménybe iratkozott gyerekekről A beírás és beiratkozás rendje 3

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 14 A nyilvántartás tartalmazza: - A gyerek - nevét - Születési helyét és idejét - Lakcímét - A gondviselő nevét - A gondviselő lakcímét A nyilvántartásokat az önkormányzat polgármesteri hivatalának meg kell küldeni a beiratkozást követő héten. A beiratkozással kapcsolatos összes nyilvántartást irattári számmal kell ellátni. Eljárás a lakóhely körzeten kívül élő gyerekek beiratkozásakor - a szülő igénybejelentése - befogadó nyilatkozat kiállítása - a szülő megkeresi a lakóhely körzet szerint illetékes intézményt - a lakóhely körzet szerinti intézmény regisztrálja a megjelenést - a körzeten kívül élő gyermek beírása Eljárás rendkívüli beiratkozás esetén Rendkívüli beiratkozásról beszélünk, ha a beiratkozás nem a jegyző által, erre a célra kijelölt időben történik. A beírásra való igényt a szülőnek írásban kell kérnie az intézmény titkárságára vagy az igazgatónak címezve. A fenti követelményeknek megfelelő adatokat a titkár veszi fel. Az igazgató határozatban dönt a felvételről. A beírás és beiratkozás rendje 4

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 15 Az óvodai munkarend elkészítésének rendje Az óvodai intézményegység vezetője minden nevelési évre munkarend tervezetet készít, amely tartalmazza: Az óvodában dolgozó óvónők nevét és heti kötelező csoportban eltöltendő óraszámát. Az óvónő órakedvezményének megnevezését és az órakedvezmény mértékét Az ügyeleti rendet A helyettesítési rendet Táblázatos formában: Az óvodai csoport megnevezését A hét és a váltóhét napjait A napokra a csoportban dolgozó óvónők munkaidejének jelölését fél órás itemenként Az óvónő által az adott napon a csoportban töltött idő összesítését Az óvónő által az adott héten a csoportban töltött idő összesítését A reggeli és délutáni ügyeletek napi megjelölését Az óvónő napi csoportban töltött óraszáma nem lehet több, mint 6,5 óra. A csoportok átfedési ideje 2 óránál kevesebb nem lehet. Az óvodai munkarend elkészítésének rendje 1

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 16 A munkarend tervezetét úgy kell elkészíteni, hogy az illeszkedjen az önkormányzati feladatmutatókhoz és a belőlük képzett álláshely számokhoz. Az óvodai munkarend tervezetét az intézményegység vezető a nevelőtestület alakuló értekezletén a nevelőtestülettel véleményezteti, majd megküldi az intézmény vezetőjének. A munkarend nevelőtestületi véleményezéséről jegyzőkönyv készül. A munkarend tervezetét az intézmény vezetője hagyja jóvá. A jóváhagyott munkarendet az óvodai nevelői szobában ( könyvtári szobában ) ki kell függeszteni, az intézmény irattárában elhelyezni. Az óvodai munkarendet az iskolai tantárgyfelosztással együtt a fenntartónak be kell küldeni. Az óvodai munkarend elkészítésének rendje 2

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 17 A Szövőgyár utcai óvoda udvarának rendje Területekre osztás : ld. a mellékelt ábrát I. terület: labdázó és környéke / görgős mászóka, vonat / II. terület: csúszda a várral III. terület: füves terület a házzal, dombbal, műanyag bújócskával IV.terület: Kresz-pálya, udvari gyermekmosdó, wc V.terület: homokozók VI.terület: fedett betonos terület áprilistól októberig /időjárástól függően /vizuális tevékenységek, asztali játékok körjátékok novembertől márciusig és rossz idő esetén a csúszdánál felügyel Területek felügyeletének rendje / 2003. 10.13.-ától kezdve / I. terület: l.cs. óvónői II. terület: 2.cs. óvónői III. terület: 3.cs.óvónői IV. terület: 4.cs.óvónői V. terület: 5.cs. óvónői VI. terület: 6.cs. óvónői - a fent leírtak szerint Időkeret / 7.pont /: Kéthetenkénti váltásban, körforgásban óramutató járásával ellentétesen Tevékenységek megnevezése: a Szövőgyár utcai óvoda udvarának rendje 1

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 18 I. terület: különböző labdajátékok, egyensúlyozó gyakorlatok II.terület: mászás, csúszás, függeszkedés III. terület: babaházban-szerepjáték, dombon-csúszkálás, műanyag bújócskában - bújás, mászás IV.terület: kerékpározás, rollerezés gumikerekeken - egyensúlyozó járás V.terület: homokozó játékokkal való tevékenykedés / nov.-től márc.-ig nincs /, ebben az időszakban az erre a területre beosztott pedagógus is a wc rendjére vigyáz a másik kolléganővel együtt. VI.terület: asztali játékok: vizuális tevékenységek végzése /rajzolás, festés / papírhajtogatás, mintázás, könyv nézegetése, mesélés / fent már leírt időszakban / körjátékozás Udvari játékeszközök, udvaron használt játékok használati rendje A kijelölt helyen, területen a játékok rendeltetésszerű használata, amit az óvónők az udvarra érkezés előtt megbeszélnek a gyerekekkel. Az udvarra /de. és du./ elsőnek leérkező csoport óvónője veszi ki a tárolóból a játékokat / kivéve a KRESZ-pályán használtakat / Délben a csoportba való felmenetelkor a nagycsoportos gyermekek teszik helyére a játékokat /kivéve a kerékpárokat/ Délután a játékok helyretétele a gyermeklétszám csökkenésével folyamatosan óvónők segítségével. Udvari játékok tisztítási rendje Fajátékok: évente lx védőpáccal történő bekenése Homokozó játékok, labdák, kerékpárok, búj ócska, egyéb játékok: negyed évente - kivéve télen a Szövőgyár utcai óvoda udvarának rendje 2

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 19 Játéktároló: havonta lx / minden hónap első hete kisegítő dolgozó Udvari gyermekmosdó és wc tisztítása: heti tervezésben összeállítva, dokumentálva - heti váltásban a technikai dolgozók Udvari játékok karbantartási rendje A karbantartással megbízott dolgozó a gondnok utasítása szerint, de hetente legalább egy alkalommal vizsgálja át a játékeszközöket. Szükség szerint az óvónők is jelzik neki, ha a játékeszközök valamelyike meghibásodik. / balesetveszély megelőzése / Az eltört játékok kivonása a használatból minden óvónő feladata. a Szövőgyár utcai óvoda udvarának rendje 3

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 20 Domb az ügyelet "forgásának" iránya gyakoriság: két hetenként III. terület (3. csop. ) Bújócska Babaház csúszda Vár átjáróval csúszda II. terület (2. csop.) vonat görgős mászóka Labdázó terület I. terület ( 1.csop.) IV. terület (4. csop.) Kreszpálya Homokozó V. terület (5.csop. ) Homokozó VI. terület (6.csop. ) Udvari mosdó Kijárat az udvarra a Szövőgyár utcai óvoda udvarának rendje 4

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 21 Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje Az óratervből, a feladatmutatókból és a tanulócsoportok számából kiindulva meghatározzuk az ellátandó feladattömeg pedagógusoknak való szétosztását. A tantárgyfelosztás voltaképpen az óratervben szereplő feladatok hozzárendelése a humán erőforráshoz, figyelembe véve a humán erőforrás együttes és egyéni sajátosságait. A tantárgyfelosztás tervezetének az előző tanév végén kell elkészülnie, mert igazán a tantárgyfelosztás tervezetéből derül ki, hogy milyen állásokat pályáztatunk meg a nyár folyamán a következő tanévre. A tantárgyfelosztás az álláshelyek száma, az azokon jelentkező heti óraszámok, az osztályok óraterve alapján készül úgy, hogy figyelembe vesszük az álláshelyen dolgozó pedagógus szakképzettségét, heti kötelező óraszámát, megbízásaiból eredő órakedvezményeit. A tantárgyfelosztás táblázatos formája: Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 1

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 22 A tantárgyfelosztás elkészítésének folyamata Az intézményegység vezetője a szakmai munkaközösség vezetők részére elkészíti a következő évre vonatkozó óratervet, amely tartalmazza az osztályokra vonatkozó kötelező és a tervezhető nem kötelező órák számát, ezen túl rendelkezésre bocsátja az önkormányzat által kiadott feladatmutatóit. A munkaközösség vezetők munkaközösségük tagjaival értekezletet tartanak, amelyen ismertetik a fentieket és elkészítik a munkaközösség szakmai javaslatát a tantárgyfelosztás tervezetéhez. A javaslatban szerepeltetik a munkaközösségükbe tartozó pedagógus nevét, a tanított tantárgyat, a pedagógushoz rendelt tanulócsoport azonosítóját, és tanulócsoportban tanítandó óraszámot. A javaslat a kötelező óratervi órákra szól és a javaslatot írásban kell rögzíteni, majd az irattárban elhelyezni. Az intézményegység vezető összegyűjti a javaslatokat és ezek alapján elkészíti a tantárgyfelosztás tervezetét, amely a kötelező órákat tartalmazza. Az intézményegységvezető a tervezet és a feladatmutatók segítségével kiszámítja azt az óra mennyiséget, amely a nem kötelező ( beleértve a csoportbontásokat ) órákra fordítható és ezt közli a munkaközösség vezetők értekezletével. A munkaközösségvezetők értekezlete írásban rögzíti javaslatát a nem kötelező órák felhasználására. Az intézményegység vezetője összehívja a szülői szervezet képviselőit és a tantárgyfelosztás tervezetét, a nem kötelező órák felhasználására tett javaslatot a szülői szervezet képviselőivel véleményezteti. A szülői szervezet képviselőit ezzel a céllal június 10-ig össze kell hívni. A szülői szervezet értekezletén tájékoztatást kell adni a következő tanévre szóló délutáni foglalkozásokkal, sportfoglalkozásokkal, szabadidős foglalkozásokkal kapcsolatos elképzelésekről és az elképzeléseket, a nevelőtestület addig felmerült javaslatait a szülői szervezettel véleményeztetni kell. A szülők véleményét az értekezlet jegyzőkönyvében írásban kell rögzíteni. A szülők véleményének ismeretében az intézményegység vezető kiegészíti ill. módosítja a tantárgyfelosztás tervezetét beemelve a nem kötelező órák elosztásának tervét. A tantárgyfelosztás tervezetét, az elkészítés előzményeit az igazgató ellenőrzi és írásban véleményezi, szükség esetén módosítja. A véleménnyel, a módosításokkal és a Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 2

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 23 módosítások indoklásával együtt a tantárgyfelosztás a nevelőtestületi értekezlet elé kerül június 15-ig. A tantárgyfelosztás tervezetének elfogadásáról a nevelőtestület dönt, amely döntést írásba kell foglalni. Az elfogadott tervezetet az irattárban és a tanári szoba faliújságján el kell helyezni. A tantárgyfelosztás tervezetét a fenntartó által megadott határidőre a fenntartó számára is meg kell küldeni. A tantárgyfelosztás tervezetének elkészítési alapelvei a pedagógusok egyenletes terhelése a túlmunka egyenletes elosztása az alapképzettség melletti képzettségek figyelembe vétele a szakmai érdeklődés figyelembe vétele a tanulócsoport pedagógus összerendelés a következő tanévre lehetőleg ne változzon az osztályfőnök minél több tantárgyat tanítson saját osztályában A tantárgyfelosztás formai követelményei A tantárgyfelosztáshoz az A. Tü. 954/a.r. számú nyomtatvány használható. Az összes létszámadatnak a kitöltés időpontja szerinti állapotot kell tükröznie. A tantárgyfelosztásnak tartalmaznia kell, hogy mely időszakra, mely intézményre és milyen munkabeosztásra (heti), illetve osztályra vonatkozik. 1. A nyomtatványt az intézmény fejbélyegzőjével le kell bélyegezni. A fejrovatban fel kell tüntetni az osztályok, csoportok számát, a tanulók létszámát, az óratervi órák számát mind az alsó, mind a felső tagozat és a napközi vonatkozásában is. Szerepeljen a végzettség (szakok) pontos megjelölése (4. oszlop), majd a tanított tárgyak megnevezése (5. oszlop). 2. A tantárgyfelosztáson az iskola törzsállományába tartozó pedagógusokat sorszámozva kell feltüntetni akkor is, ha az illető jelenleg nem tanít ( tartósan beteg, szülési szabadságon, gyesen, gyeden van, külföldön tartózkodik). A megjegyzés rovatban kell feltüntetni a távollét okát és időtartamát. A helyükre határozott időre alkalmazott (helyettesítő) pedagógusokat közvetlenül a távollévő pedagógus neve alatt, zöld színnel, sorszám nélkül kérjük feltüntetni. A megjegyzés rovatban pedig azt az időtartamot kell jelezni, amelyre a kinevezés szól. Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 3

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 24 3. A sorszámozást az alsó tagozaton tanító pedagógusokkal kell kezdeni, ezt a sorszámot folytatva a napköziben foglalkoztatott pedagógusok következnek. A nyomtatvány hátoldalán folyamatos sorszámozással a felső tagozaton tanítókat kell felsorolni úgy, hogy a sort az elnök-igazgató nyissa meg és a könyvtáros zárja. Az így kialakult sorszám utolsó tagja az engedélyezett pedagógus létszámmal egyezik meg. 4. Az üres álláshelyeket is sorszámozni kell, és jelölni, hogy kik látják el a feladatokat. 5. A 6. oszlopban kell jelölni, hogy a tárgyat melyik osztályban, hány órában látják el. Amennyiben az óratervi óra egy részét a pedagógus túlórában látja el, úgy piros színnel kérjük azt jelölni. A túlórákat mindig és mindenhol piros színnel, az ügyeletet zöld színnel kell jelölni. A csoportbontással ellátott órákat bekarikázással kell jelölni. A NAT-os és a kerettanterves évfolyamoknál külön tüntetjük fel a kötelező és a választható órákat. 6. Áttanítás esetén a pedagógus a beosztásának megfelelő tagozatnál sorszámmal kerül feltüntetésre. Itt kell azokat az óraszámokat szerepeltetni, amelyeket ezen a tagozaton lát el. Az áttanítás helyén (a tagozat végén) sorszám nélkül kell szerepeltetni a nevét és az e tagozaton ellátandó óráinak a számát. 7. Az osztályfőnöki órát két helyen kell feltüntetni. Egyrészt a megtartandó óratervi órát a felsorolt szakoknál (5. oszlop) jelezni, majd az adott osztálynál szerepeltetni. Másrészt az osztályfőnöki adminisztrációra beszámítandó egy órát a 9. oszlop egy külön rovatában kell feltüntetni. 8. A törvény szerint a kötelező óraszámba beszámítható feladatokat a 9. oszlopban kell jelölni. Itt külön rovatban kell feltüntetni a minőségbiztosításra fordítandó órákat. 9. Az órakedvezmények jogcímét és számát a jegyzet oszlopban kell jelezni. A kötelező órát csökkentő jogcímek: intézményegység-vezető, intézményegység vezető-helyettes, szakszervezeti titkár, KT elnök, KT tag, kerületi munkaközösség-vezető. 10. A helyi szakmai munkaközösség-vezetők eszmei órakedvezményét szintén a 9. oszlopban kell jelezni, a megjegyzés rovatban jelölve a területet. Ez az órakedvezmény nem csökkenti a kötelező órák számát. 11. Az alsó tagozaton, a felső tagozaton és a napköziben külön-külön kell az órák számát összesíteni. 12. A lap alján lévő "Összesen" sorban jelenik meg az egy-egy csoportban megtartott valamennyi óra, míg a lap tetején az "óratervi órák száma " rovatban az adott tanulóra vonatkozó óraszám olvasható le. Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 4

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 25 13. Végül a tantárgyfelosztáson fel kell tüntetni a túlórákat egy hónapra számítva külön az iskolára és külön a napközire. A tantárgyfelosztáshoz csatolni kell a szabadidő-szervező, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevét, munkaidő beosztását, valamint az óvónők kötelező óráinak számát és munkaidő beosztását. Törekedni kell arra, hogy a szabaidő-szervezői és a gyermekvédelmi státuszt megfelelő szakember töltse be, kerülni kell a felemás megoldásokat (fél állásban tanár, fél állásban gyv- ) A tantárgyfelosztással kapcsolatos eljárások A tantárgyfelosztás módosítását a fenntartó felé a módosított tantárgyfelosztás megküldésével kell jelezni. A módosított tantárgyfelosztás elkészítésére,elhelyezésére és irattárba való elhelyezésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a tantárgyfelosztással kapcsolatosak. Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 5

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 26 Iskolai órarend készítése Összegzés: Az órarend készítése olyan folyamat, amely az iskolai vezető évről évre visszatérő vizsgafeladatának is tekinthető abban az értelemben, hogy az órarend készítésének folyamata előtt és közben hozott vezetői döntések nagymértékben határozzák meg az iskola fő folyamatának, a nevelési-oktatási folyamatnak a sikerét vagy sikertelenségét. Az órarend készítésében egy időben kell részt vennie az iskolai élet minden szereplőjének, így az órarend készítése a koordináció iskolája. Iskolai órarend készítése 1

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 27 Tartalomjegyzék: Bevezetés... 3 1. Az órarend készítési folyamat előkészítése... 4 1.1. Az óraterv elkészítése... 7 1.2. A tantárgyfelosztás elkészítése... 9 2. Az órarend elkészítése... 10 2.1. Az órarend elkészítésének algoritmizálható folyamatai... 10 2.2. Az órarend elkészítésének nem algoritmizálható, explicit folyamatai... 11 3. Az órarend készítésének kimeneti értékei... 14 Ábrák jegyzéke: 1. ábra: az órarend készítés folyamata... 4 2. ábra: önkormányzati feladatmutatók... 6 3. ábra: óraterv... 8 4. ábra: a tantárgyfelosztás fejléce... 9 5. ábra: órarendkészítési algoritmus... 13 6. ábra: órarendkészítő program... 14 Iskolai órarend készítése 2

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 28 Bevezetés Az iskolai órarend elkészítése a tanév kezdetét közvetlenül megelőző időszakban a nevelési-oktatási folyamat egy olyan mérföldköve, amely meghatározó jelentőségű az egész folyamat hatékonyságára, minőségére vonatkozóan. Az órarend egy vagy több heti időszakra szóló, a tanévre és a nevelés-oktatás fő folyamatára szóló ciklusos időterv, amely meghatározza az iskolai nevelés és oktatás alapfeladat iskolára vonatkozó időkeretét, helyét, szereplőit. Az iskola órarendje tükrözi az iskola nevelésről, oktatásról vallott nézetét, a partnerekhez ( gyerekek, szülők, pedagógusok ) való viszonyát. A tanévre szóló órarend készítése olyan folyamat, amely a tanévre vonatkozóan: - az előkészítettségről, azaz a vezetők munkájáról, - az előkészítés tudatosságáról, azaz a gyakorlat és az elvi ( helyi és regionális ) célok és feladatok összhangjáról, - az iskola szervezeti kultúrájáról, azaz a pedagógusok összhangjáról, összeszokottságáról, szervezeti ( formális és nem formális ) hierarchiájáról, - a szakmai kultúra színvonaláról, azaz a tanulók iránti felelősségérzet színvonaláról tesz tanúságot, mert megköveteli a nevelés és oktatás szinte valamennyi iskolai szereplőjének bevonását a tanév sikeres megszervezése érdekében. Az órarend készítésének az említett szempontok szerinti megfigyelése az iskolai minőségbiztosítási folyamat egyik indikátora. A folyamatokban való gondolkodás és a folyamatszabályozás elvei alapján számba kell vennünk az órarendkészítés folyamatának bemeneti értékeit, magát az órarend elkészítésének a folyamatát és a kimeneti ( tervezett ) folyamatokat, amelyekből egy visszacsatolási ( ellenőrzés után módosítási lehetőséget tartalmazó ) és egy hatáselemző ( elmélet és gyakorlat összhangja ) kell, hogy legyen ( 1.sz. ábra ). Iskolai órarend készítése 3

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 29 visszacsatolás Előkészítő folyamatok Órarend készítése Kimenetek tantárgyfelosztás készítése személyi feltételek humán erőforrás hatékony és eredményes szakmai - pedagógiai, munkahelyi elégedettség óraterv jogszabályi feltételek kötelező, ellátandó feladatok szülői, tanulói, fenntartói elégedettség Partneri igények felmérése nem kötelező, profil feladatok választható órák marketing, szülői és tanulói elégedettség Irányított önértékelés tárgyi feltételek ( tantermek, torna terem, szaktermek) fejlesztések tapasztalat alapján történő tudatos tervezése tantárgypedagógia 1. ábra: az órarend készítés folyamata 1. Az órarend készítési folyamat előkészítése Az órarend készítéséhez el kell készíteni - az óratervet és - a tantárgyfelosztást az - irányított önértékelés eredményeire és a - partnerek igényeinek felmérésére támaszkodva. Az előkészítő munka helyi szinten már az előző tanév második részében el kell hogy kezdődjön. Az önértékelés olyan eredményei kerülnek itt felhasználásra, amelyek egyértelműen a szülői, tanulói, pedagógusi ( tantárgy-pedagógia, módszertan ) elvárásokat tartalmazzák az oktatás tartalmi és szervezési részeit illetően. Az erre a célra vonatkozó Iskolai órarend készítése 4

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 30 információgyűjtés gyakorlatilag az egész tanéven át folyik a tanév végén elvégzett irányított önértékelés és beszámolók egzakt mutatói és megállapításai felhasználása mellett. Az előkészítő munka másik elemeként a tanév végén a következő tanévre a fenntartó meghatározza, hogy az egyes évfolyamokon tanulócsoportonként mennyi óra használható fel a jogszabályokban definiált kötelező és nem kötelező órák ellátására ( 2.sz. ábra ). A tantárgyfelosztás alapjait ezek a feladatmutatók és helyi óraterv képezik. A helyi önkormányzat a jogszabályi kereteken felül még évfolyamonként szabadon felhasználható órakeretet határoz meg tanévenként, amely a jogszabály óraszámaival együtt alapját képezi a tanév feladatmutatóinak. A feladatmutatókat az évfolyamokra megállapított felhasználható órakeret, a tanulócsoportok ( osztályok, napközis csoportok ) száma és a pedagógusok heti kötelező óraszáma alapján számítjuk annak érdekében, hogy az együttes feladattömegre megkapjuk az alkalmazható pedagógusok számát és feladatát:(álláshelyek: tanító, tanár, napközis). Iskolai órarend készítése 5

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 31 2. ábra: önkormányzati feladatmutatók Iskolai órarend készítése 6

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 32 1.1. Az óraterv elkészítése Az óraterv órarend-készítési szempontból akkor használható hatékonyan ha tartalmazza: - a tantárgy és a fejlesztendő műveltségterület kapcsolatát, - a tantárgy heti óraszámát, - a tantárgy tantervi szempontból kötelező vagy választható jellegét, - a tantárgy csoportbontási szükségletét, - az évfolyamokon a tanulócsoportok számát, - az évfolyamokon érvényben lévő tanterv típusának megnevezését, - a gyerekekre és óratömegre vonatkozó óraszám összesítéseket ( 3.sz. ábra ). Az óratervben más színnel jelöltük a kötelező és nem kötelező órákat. A jogszabály ( közoktatási törvény ) a gyerekek részére naponta kötelező órák számát maximálja, amelyeknek a táblázatban feltüntetett százalékában határozza meg az évfolyamokon felhasználható nem kötelező órák számát. A nem kötelező órák számát a tanulók érdeklődésének megfelelő választott órákra, csoportbontásokra, szakkörökre stb. lehet fordítani. A választott óráknál különbséget tehetünk kötelezően választott és szabadon választott órák között. A kötelezően választott órák azok az órák, amelyek felül vannak a jogszabályi keretben kötelező órák számán, de az iskola helyi tanterve őket előírja. A szabadon választott órákat az iskola a szülők igényei alapján állítja össze tanévenként. Iskolai órarend készítése 7

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 33 3. ábra: óraterv Iskolai órarend készítése 8

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 34 Látható, hogy a tantárgy-pedagógiai elvek, a tárgyi feltételek már itt megfontolás tárgyát képezik ( pl. a csoportbontás ). 1.2. A tantárgyfelosztás elkészítése Az óratervből, a feladatmutatókból és a tanulócsoportok számából kiindulva meghatározzuk az ellátandó feladattömeg pedagógusoknak való szétosztását ( 4.sz. ábra ). A tantárgyfelosztás voltaképpen az óratervben szereplő feladatok hozzárendelése a humán erőforráshoz, figyelembe véve a humán erőforrás együttes és egyéni sajátosságait. A tantárgyfelosztás tervezetének az előző év végén célszerű elkészülnie, mert igazán a tantárgyfelosztásból derül ki, hogy milyen állásokat pályáztatunk meg a nyár folyamán a következő tanévre. 4. ábra: a tantárgyfelosztás fejléce Iskolai órarend készítése 9

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 35 A tantárgyfelosztás az álláshelyek száma, az azokon jelentkező heti kötelező óraszámok, az osztályok óraterve alapján készül úgy, hogy figyelembe vesszük az álláshelyen dolgozó pedagógus szakképzettségét, megbízásaiból eredő órakedvezményeit. 2. Az órarend elkészítése Az 1. fejezetben szereplő előkészítés után az órarend elkészítéséhez előállnak a - pedagógus, - tantárgy, - tantárgy csoportbontási igénye, - tantárgy évfolyamra jellemző óraszáma, - tanulócsoport, - tanterem adattípusok közötti kölcsönösen egyértelmű hozzárendelések, amelyek az órarend elkészítésének algoritmizálható folyamatainak alapjai. Az intézmény vezetője, mint az intézmény fő folyamatának gazdája a viták és félreértések elkerülése miatt ismerteti az óratervet, a tantárgyfelosztást és ezek elkészítésének elveit. Jó, ha az intézmény vezetője határozottan állást foglal az órarend elkészítésének nem algoritmizálható kérdéseiben, úgy mint - a tantárgyak tanítási helye, - a kötelező és nem kötelező órák közötti prioritás tantárgyak szerint, - a gyerekek megfelelő terhelése, - a pedagógusok órarenddel kapcsolatos kéréseinek jóváhagyása vagy elutasítása, - a tantárgy tanításának időkerete a tanítási napon belül, - a tantárgy pedagógiai program szerinti jellege az iskolában ( könnyű, nehéz, kognitív, készség ) ( 5.sz. ábra ). 2.1. Az órarend elkészítésének algoritmizálható folyamatai Ide soroljuk azokat a tevékenységeket, amelyek során a megadott fenti hozzárendeléseknek megfelelően elkészítjük az órarend első, ún. végrehajtható avagy nyers változatát. Ebben a fázisban olyan órarend készül, amelyben az órarend az alábbi tulajdonságokkal és alapkövetelményekkel rendelkezik: Iskolai órarend készítése 10

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 36 - egyazon órában nincs a tanulócsoportnak másik pedagógussal órája, - egy órában két vagy több tanulócsoport nem tartózkodik ugyanabban a tanteremben, - miden tanulócsoportnak egy adott órában van tanterme, - a csoportbontott órákon a csoportbontásban érintett tanároknak egy időben, a csoportbontásban érintett gyerekekkel van órája, - a tanulócsoportoknak nincs lyukas órájuk. 2.2. Az órarend elkészítésének nem algoritmizálható, explicit folyamatai A nem algoritmizálható folyamatok vizsgálatánál elsősorban az ide vonatkozó keretek világos meghatározása teheti hatékonnyá az órarend elkészítését. Itt lehetőség van újabb feltételek meghatározására, amelyek között az algoritmizálható munkát újból le lehet futtatni annak érdekében, hogy az órarend a nevelés-oktatás szereplőinek legmegfelelőbb formát öltse. A 2. fejezet bevezető részében említett feltételeken túl itt válik jelentőssé az órarenddel kapcsolatos - szülői kérések figyelembe vétele, - a diákok kéréseinek figyelembe vétele, - a pedagógusok kéréseinek figyelembe vétele, - újabb tantárgy pedagógiai szempontok figyelembe vétele, - az életkori sajátosságok figyelembe vétele, - az egyenletes terhelés elvének figyelembe vétele ( pedagógus, diák ), - a helyettesítések szakszerűségének lehetősége, - a vezetői feladatok ellátásához szükséges órák figyelembe vétele. A fentiekre konkrét, gyakorlati példák: A gyerekeknek ne legyen 6. órájuk. Ne legyen matek után rögtön magyar. Tanulmányaim miatt kérem, hogy kedden csak első két órám legyen. A technika tantárgyat csak egymás utáni két órában célszerű tanítani. 4. osztályos: Nem jó mindig matekkal kezdünk, a köri jobb lenne. 8. osztályos: Jó, hogy minden nap matek az első, így biztos felvesznek. Kedden zsinórban hat órám van, szerdán meg csak kettő és három lukkal. Ha a Kati hiányzik, akkor mindig az énekes kolléganő fog bemenni az osztályommal Iskolai órarend készítése 11

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 37 matekozni? Hogyan látogassak órát Juditnál, ha mindig egyszerre van órám vele? Javasolt a fenti szempontoknak egy prioritási sorrendet adni. A mi gyakorlatunkban az órarend elkészítésének nem algoritmizálható feltételei az alábbiak szerint alakultak egyforma prioritási követelménnyel: a. Vezető beosztású közalkalmazottnak ne legyen túlórája. ( ellenőrzési feladatok ) b. Az órarend először a tantervileg kötelező órákkal készül. ( jogszabályi kötelezettség a napi óraszámok csökkentése miatt ) c. A nem kötelező órák közül az angol és az informatika az órarendbe beilleszthető csoportbontással együtt. ( szülői igények figyelembe vétele ) d. A technika és informatika tantárgyak órái heti két óra esetén egymás után legyenek. ( tantárgy pedagógiai szempontok ) e. Minden osztály a lehető legtöbbször jusson be a tornaterembe a testnevelés órán. ( hatékony kihasználtság ) f. Az osztályfőnököknek osztályukkal legyen minden nap órája. ( nevelési cél ) g. A szakórák lehetőleg a szaktanterembe legyenek. ( tantárgy pedagógiai szempontok ) h. A tantárgyi órák elhelyezése a héten egyenletes legyen. ( egyenletesség elve ) i. A tantárgyi órák elhelyezése a tanítási napon változatos legyen, azaz a kognitív és készségtárgyak a nap folyamán dinamikusan, felváltva kövessék egymást. ( változatosság és életkori sajátosságokhoz való alkalmazkodás elve ) j. A kollégák iskolai érdekű továbbképzési napjait figyelembe kell venni. ( humán erőforrás fejlesztése ) k. 0. és 7. óra ne legyen. ( életkori sajátosságokhoz való alkalmazkodás elve ) l. a magyar és matematika órák lehetőleg a tanítás 2.3.4. órái legyenek. Az órarend készítése kollektív munka, de az órarend elkészítésével megbízott dolgozóra kell hagyni, hogy a vezető által kijelölt és jóváhagyott feltételeken belül hogyan oldja meg az egyébként algoritmizálható feladatokat. A feltételek számával fordítottan arányos az órarend elkészítésében a kreativitás és a játékosság. Iskolai órarend készítése 12

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 38 Algoritmizálható feladatok órarend verzió Nem algoritmizálható feladatok Helyi sajátosságok ( személyi, tárgyi ) igen feltétel beemelése nem kész órarend 5. ábra: órarendkészítési algoritmus Az algoritmizálható feladatok megoldásához igénybe vehetünk számítógépes programot. Iskolánkban a 2003/2004 tanév elején avattunk fel egy nagyon hatékony órarend készítő programot, amelyet minden iskolának lehet ajánlani. Kezeli az említett feltételek mindegyikét és az 5. sz. ábrának megfelelő folyamatban remekül lehet vele dolgozni. A számítógép alkalmazása a módosításokat, a változó igényekhez való gyors és hatékony alkalmazkodást segíti az órarenddel való munkában is. Iskolai órarend készítése 13

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 39 6. ábra: órarendkészítő program 3. Az órarend készítésének kimeneti értékei Mikor jó az órarend? Az iskolai gyakorlatot tekintve akkor, amikor azt mondjuk, mert így éljük meg. Azért éljük meg így, mert teljesíti a vele szemben támasztott legtöbb követelményt az iskola életének, folyamatainak legtöbb területén. Az órarendnek nagy szerepe van abban, hogy egy iskola a szülők és gyerekek szemében jó vagy rossz. Az órarend nem a számítógép alkalmazásától válik hatékony eszközzé, hanem azok miatt a vezetői döntések miatt, amelyeket készítése kapcsán meg kell hoznunk. Az órarenddel kapcsolatban meghozott döntések vagy éppen meg nem hozott döntések - minden iskolai vezető számára olyan alapvető döntések, amelyek a vezető munkáját egyértelműen befolyásolják és jellemzik. Az órarenddel kapcsolatos döntések egyszerre lehetnek stratégiai vagy apró szakmai döntések. Az órarend készítésének folyamata így válik évről évre az iskolai vezető olyan vizsgafeladatává, amely jelzi, hogy képes-e az iskolát irányítani, az ott folyó szakmai pedagógiai munkát komolyan befolyásolni az érintett szereplők boldogulása érdekében. A nem algoritmizálható folyamatok során hozott döntések befolyásolják a tanulók, szülők, pedagógusok, a fenntartó elégedettségét azaz az iskola sikerét vagy sikertelenségét. Iskolai órarend készítése 14

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 40 A szakmai közösségek munkatervei elkészítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje A munkaterv elkészítése Az éves munkaterv tervezetét a szakmai közösség vezetője készíti el egy nevelési évre szeptember 15-ig. A tervezet legalább az alábbiakat tartalmazza: 1. Működési feltételek: személyi: munkaközösség tagjai / végzettség, szakpár, / tárgyi:a közösség rendelkezésére álló szakmai eszközök / igény, hiány / 2. Célok, feladatok: A közösség éves céljainak és a belőlük fakadó feladatok megfogalmazása. A fejezet legyen összhangban az intézmény pedagógiai programjával, az intézmény éves munkatervével. Javasolt az intézkedési tervek felépítését a fejezetnél alapul venni / sikertényező, intézkedés, felelős, határidő / A célok megfogalmazásán túl a feladatok megfogalmazása legyen elég konkrét, jól körvonalazható. A célokat nem célszerű a feladatokkal egyben tárgyalni. A cél egy elérendő állapotot, míg a feladat az állapot eléréséhez szükséges tennivalókat nevezze meg. 3. Módszerek A közösség által vagy a közösségben alkalmazott szakmai módszerek megnevezése, az alkalmazás indoklása 4. Éves naptári munkaterv: A munkaközösség eseményeinek / értekezletek, programok napi pontosságú meghatározása / A munkaterv terv, így az itt megjelölt naptól el lehet térni, a tervezett programot viszont pozícionálni kell. / Kerüljük a nem ellenőrizhető megjelöléseket: pl. február 5-10 : javaslatok megbeszélése, a pontos megjelölés: kik, mikor, mit beszélnek meg vagy értékelnek. Javasolt itt is a táblázatos forma. A szakmai közösségek munkatervei elkészítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje 1

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 41 5. Továbbképzés, továbbtanulás: A munkaközösség tagjai milyen továbbképzéseken vesznek részt. A felsorolás terjedjen ki arra is, hogy a kolléga milyen intézményben tanul és milyen végzettséget szerez majd meg. 6. Ellenőrzési javaslat / kolléga munkája vagy szakterület / A munkaterv ellenőrzése, véleményezése és jóváhagyása A munkaterv tervezetét az intézmény vezetője vagy az általa megbízott közalkalmazott ellenőrzi a A Pedagógiai Programnak való megfelelés Az intézményi munkatervvel való összhang A választott módszerek aktualitása és megfelelősége A célok és feladatok realitása Az érvényes beiskolázási terv és továbbképzési programmal való összhang Az ellenőrzési javaslat realitása alapján, majd a munkaterv tervezetét elfogadó közösségi értekezlet jegyzőkönyve alapján írásbeli véleményezéssel együtt javaslatot tesz az intézmény vezetőjének a munkaterv jóváhagyására. A jóváhagyott munkaterv egy példánya az irattárba kerül, egy példánya a közösség vezetőjénél marad. A szakmai közösségek munkatervei elkészítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje 2

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 42 Az óvodai csoportok nevelési és oktatási tervének felépítése A nevelési terv felépítése: 1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés: Testápolás Önkiszolgálás Étkezés Öltözködés Környezet rendben tartása 2. Közösségi nevelés, egyéni bánásmód 3. Játék 4. Munka: A naposság Alkalomszerű munkák Növény és állatgondozás 5. Anyanyelvi nevelés A nevelési terv tartalmazza a gyerekek egyéni fejlesztését. ( minden feladathoz írjuk oda azoknak a gyerekeknek a nevét, akikre tervezzük a feladatot ) A terveket ki kell értékelni a gyerekek jelenlegi egyéni fejlettségi állapotának megfelelően és a következő nevelési tervet erre építve kell elkészíteni. Nevelési tervet félévenként készítünk. A második félévre vonatkozó nevelési tervet 2004.02.15-ig kell az intézmény vezetője részére leadni. Az oktatási tervről Az óvodai oktatási terveket egy nevelési évre előre készítjük el az első foglalkozás megkezdési idejéig. Programunk sajátossága, hogy ez a terv évszakokra lebontva készül el. A szakmai anyagra fordított támogatás az oktatási terv végrehajtásának anyagszükségletét hivatott fedezni. Az előirányzatnak fedeznie kell ezt a szükségletet, szülői forrásokat nem lehet erre a célra bevonni. Az óvodai csoportok nevelési és oktatási tervének felépítése 1

Minőségügyi kézikönyv 2004 v.1.0 43 Az iskolai tanmenetek elkészítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje A tanmenet elkészítése Az iskolai kötelező tanórákra tervezett tananyag feldolgozását tanmenetben tervezzük a nevelési évben szeptember 20-ig. A tanmenet tartalmazza: A címlapon: A tantárgy és az osztály megnevezését A tantárgy éves és heti óraszámát A tantárgyat tanító pedagógus nevét és végzettségét A tanmenet elkészítésének dátumát A bevezetésben: Az osztályra vonatkozó rövid helyzetelemzést, az osztálynak a tantárgy tanulására megfogalmazott tantárgypedagógiai célokat és feladatokat A felzárkóztatás és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat tanulónként A tartalmi részben táblázatos formában: A tanítási egység ( óra ) sorszámát A tanítási egység témájának megnevezését A tanítási egységben feldolgozni tervezett új ismeretek és fogalmak megnevezését A tanítási egységben alkalmazni tervezett ismeretek és fogalmak megnevezését A tanítási egységben alkalmazni tervezett eszközök megnevezését ( ide kerülnek az alkalmazni kívánt tankönyvi, munkafüzetbeli feladatok megnevezései is ) A tanítási egységre vonatkozó megjegyzést A tanmenet ellenőrzése, véleményezése, jóváhagyása A munkaterv tervezetét az intézmény vezetője vagy az általa megbízott közalkalmazott ellenőrzi a A formai követelmények Az iskolai tanmenetek elkészítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje 1