NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Elfogadva: 13., hatályba lépés: 2010. május 1.
TARTALOMJEGYZÉK 1 Preambulum 4 2 Az intézmény bemutatása 5 2.1 Alapadatok az intézményről 5 2.2 Az intézmény rövid bemutatása 5 2.3 Karok bemutatása 6 2.4 Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek 8 2.5 Hallgatói Önkormányzati Testület 10 2.6 A Nyíregyházi Főiskola ellátandó alaptevékenysége 11 3 Nyilatkozatok 12 3.1 Az intézmény küldetése 12 3.2 Az intézmény jövőképe 14 3.3 Az intézmény minőségpolitikája 14 4 Szervezeti felépítés 16 4.1 A Nyíregyházi Főiskola vezetése 18 4.2 Organogram 18 4.3 A minőségirányítás főiskolai szervezete 19 5 Az intézmény minőségügyi helyzete 21 5.1 Előzmények 21 5.2 Teljes körű önértékelés 21 5.2.1 Minőségirányítási rendszer felépítése 22 6 Vezetés felelőssége 24 6.1 A vezetés elkötelezettsége, felelőssége 24 6.2 Jogi megfelelés biztosítása 24 6.3 Tervezés 25 6.3.1 Intézményi minőségfejlesztési program 26 6.3.2 Képzési programok tervezése, fejlesztése 26 6.3.3 Erőforrás-tervezés 27 6.3.4 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások biztosítása 28 7 Működési folyamatok szabályozása 30 7.1 Nyíregyházi Főiskola folyamattérképe 31 7.1.1 Képzés 33 7.1.2 Kutatás 34 7.1.3 Szolgáltatás 35 8 Ellenőrzési rendszer 36 8.1 Folyamatba épített ellenőrzés 36 8.2 Belső ellenőrzés 39 8.3 Önértékelés 39 8.3.1 Szaki önértékelés 40 8.3.2 Intézményi, kari önértékelés 41 9 Mérési, értékelési rendszer 42 9.1 A teljesítményértékelés során alkalmazott alapelvek 42 9.2 Az intézményben vezetői feladatot ellátók teljesítményértékelésének rendje 42 Oldal:2/64
9.3 Az oktatók értékelésének szempontjai 43 9.3.1 Az oktatói teljesítményértékelés folyamata 43 9.3.2 Folyamatközi ellenőrzés, vizsgálat 44 9.3.3 A teljesítményértékelés visszacsatolása 44 9.4 A nem oktatói teljesítményértékelés folyamata 44 9.5 A hallgatók teljesítményének értékelése 44 9.5.1 Végzett hallgatók beválás-vizsgálat 45 10 Partnerkapcsolatok 46 10.1 Kommunikáció a partnerekkel 46 10.1.1 Közvetlen partnerekkel való kommunikáció szabályzása 46 10.1.2 Közvetett partnerekkel való kommunikáció szabályzása 47 10.2 Panaszkezelés 47 10.2.1 Érdekképviselet 49 10.2.2 Esélyegyenlőség 49 10.3 Adatok kezelése 50 11 Folyamatos fejlesztés 51 11.1 A folyamatos fejlesztés tervezése 51 11.2 A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása 52 11.3 A folyamatos fejlesztés stratégiája 52 11.4 A folyamatos fejlesztés megvalósítása 53 12 Minőségügyi dokumentumok kezelése 54 12.1 Dokumentumok kezelése 54 12.2 Feljegyzések kezelése 55 12.3 Elektronikus adatok kezelése 55 13 Hivatkozott dokumentumok jegyzéke 56 14 Záró Rendelkezések 58 1. Melléklet: Felsőoktatási Intézményi Minőség Modell 59 FIM I. modell - Adottságok 59 FIM I. modell -Eredmények 61 FIM II. modell - Adottságok 62 FIM II. modell - Eredmények 64 Oldal:3/64
1 PREAMBULUM Jelen Minőségirányítási kézikönyv a Nyíregyházi Főiskola minőségirányítási rendszerének alapdokumentuma. A Kézikönyvben leírt minőségirányítási rendszer követi a felsőoktatás európai sztenderdjeit és a Felsőoktatási Minőségi Díj modell szerinti minőségirányítási rendszerek kialakításának követelményeit, elveit. A Nyíregyházi Főiskola oktatói és munkatársai felelősséget viselnek a képzéssel kapcsolatos minőségpolitika megvalósításáért, a minőségi célkitűzések teljesítéséért, a minőséget befolyásoló tevékenységek előírásszerű végrehajtásáért. Minden, a képzésekben közreműködő munkatársnak joga és kötelessége, hogy a folyamat bármely fázisában tapasztalt, minőséget károsan befolyásoló jelenséget észlelve azt jelezze, illetve hatáskörének megfelelően megszüntesse. Oldal:4/64
2 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 2.1 Alapadatok az intézményről Az intézmény neve: Nyíregyházi Főiskola Fenntartó neve: Oktatási és Kulturális Minisztérium Az alapítás időpontja: Az intézmény működését jelen többször módosított alapító okirat alapján 2000. január 1. napjától végzi. Tevékenysége jogfolytonosan kapcsolódik ezen alapító okirat jóváhagyása előtt végzett feladataihoz. A jogelődök (Bessenyei György TF, Gödöllői ATE Mg-i Kar - intézménytörténeti szempontból) alapítás éve 1962. Az intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B központi telefonszám: 42/599-400 honlap: http://www.nyf.hu Az intézmény rektora: Vezetőség minőségügyi megbízottja: Dr. Jánosi Zoltán CSc. Minőségirányítási felelős 2.2 Az intézmény rövid bemutatása A Nyíregyházi Főiskola 2000. január 1- jén két intézmény integrációjával jött létre. Az egyik jogelőd a Bessenyei György Tanárképző Főiskola 1962-ben alakult, s az elmúlt évtizedek alatt óvónők, tanítók, és tanárok ezreit bocsátotta ki a magyar alapfokú oktatás valamenynyi szakterületére. Több mint harminc tanszéken folyt eredményes oktató- és kutatómunka. A másik jogelőd intézmény, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasági Kara 1961-től mezőgazdasági gépészmérnököket, agrármérnököket, repülőmérnököket, közgazdászokat bocsátott ki, részben a régió különböző gazdasági területeire, részben az ország egészére. Tizenhárom tanszékén és a képzést segítő egységeiben színvonalas szakmai munka folyt. Az integráció létrejöttével egy új főiskola kiépítése kezdődött meg, amely ma öt karral és az oktatást segítő szolgáltató és funkcionális szervezeti egységekkel működik. Jelenleg közel 10 000 hallgatójával, mintegy 350 oktatójával, két gyakorlóiskolájával, tangazdaságával az ország legnagyobb felsőoktatási intézményei közé tartozik. A campus 2009-ben elnyerte a Világ Legjobb Középülete díjat. Oldal:5/64
2.3 Karok bemutatása A Bölcsészettudományi és Művészeti Kar (továbbiakban BTMK): A Nyíregyházi Főiskola egyik legnagyobb kara a jogelőd pedagógusképző intézmények nyomdokain haladva a kétszintű oktatási rendszer bevezetéséig elsősorban általános iskolai tanárokat képzett. A 2006-ban induló bolognai rendszerben az alapszakos (BA) képzés szerkezetét és arculatát ezen a gazdag hagyományon alakította ki. A kar új alapszakos kínálatának területeit az idegen nyelvi és a klasszikus bölcsészeti alapszakok adják. 2007-től a művészeti szakokon is elindult a bolognai-rendszerű alapszakos képzés. A bolognai folyamathoz már illeszkedő mindhárom (idegen nyelvi, klasszikus bölcsészeti és művészeti) oktatási területen a kar képzési szerkezete az alapszakokhoz kapcsolódó szakirányokkal és szakterületi specializációkkal részint a munka világában történő elhelyezkedésre (gyakorlati szakismeretekre); részint a mesterszinten (MA) történő továbbtanulásra (elméleti szakismeretekre) készít fel. Az alapszakok mellett öt felsőfokú szakképzést is kínál a kar. A Bölcsészettudományi és Művészeti Karon alapszakos képzésben végzők a Nyíregyházi Főiskolán jelenleg a tanári mesterszak tíz szakképzettségén, valamint két diszciplináris mesterszakon folytathatják tanulmányaikat. Az oktatók tudományos minősítettsége több mint 50 %-os arányt mutat. A Gazdasági és Társadalomtudományi Kar (továbbiakban: GTK): A 2000-ben alapított kar a főiskola egyik olyan szerveződése, amelyet a jogelőd intézmények közösen alakítottak meg. A karon két intézet és három tanszék található, amelyek közel 4 000 hallgatót tanítanak. A korszerű tudás és a piacképes diploma napjainkban széles körűen megfogalmazott elvárás a hallgatók és az intézmény oldaláról egyaránt. A Gazdasági és Társadalomtudományi Kar hallgatóbarát, magas színvonalú, jó munkahelyi készségeket kifejlesztő képzések sokaságát nyújtja a továbbtanuló fiatalok számára. A kar saját hallgatóinak képzésén kívül részt vesz az általa művelt tudományterületek oktatásában az intézmény valamennyi képzési helyén és formájában. A kar két mesterszak, az andragógia és a nemzetközi tanulmányok, illetve öt alapszak gesztora, melyek az alábbiak: andragógia, gazdálkodási és menedzsment, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, társadalmi tanulmányok, valamint a sportszervezői szak, melynek a TTIK a koordinátora. A kar alapszakjai mellett további 11 szakirányú továbbképzési szak gondozója. Az új felsőoktatási rendszer - támaszkodva a gyakorlati élet kihívásaira - a felsőfokú szakképzést is a felsőoktatási intézményekhez rendelte. A GTK hat akkreditált felsőfokú szakképzést működtet, a régióban található szakoktatási intézményekkel együttműködve. Ezen képzések sikerét jól jelzi, hogy már több mint 150-en szereztek itt szakképzettséget; a képzésben résztvevők létszáma évről évre emelkedik, jelenleg 400-an folytatják tanulmányaikat ebben a formában. Az a cél, hogy a karon tanuló hallgatók egy korszerű campus falai között a legmagasabb ismereteket szerezzék meg, illetve tartsák azt karban, mindennek pedig a Gazdasági és Társadalomtudományi Kar is részese kíván lenni. A Műszaki és Mezőgazdasági Kar (továbbiakban MMK) jogelődeit is figyelembe véve közel 50 éve meghatározó szerepet játszik a régió szakember ellátásában. 3,5 éves képzési idővel fizika (BSc, MSc), gépészmérnök (BSc), közlekedésmérnök (BSc), mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (BSc) és mezőgazdasági mérnök (BSc) alapképzéseken ad ki diplomát, továbbá szakirányú továbbképzéseket (6 szakterületen) és felsőfokú szakképzéseket (3 szakon) folytat. A magas szintű elméleti megalapozás mellett a karon a képzés gyakorlatorientált jellege a meghatározó, amelyhez az oktatási feltételeket a jól működő tangazdaság, bemutatókert, üvegház, a Oldal:6/64
tanműhelyek és laboratóriumok kiépítettsége, valamint a széleskörű kapcsolatrendszer biztosítja. A kar új oktatási épületének gépészeti, oktatástechnikai és laboratóriumi infrastruktúrája lehetővé teszi a XXI. századi technika színvonalának megfelelő oktatást, kutatást, szaktanácsadást. A karhoz tartozó 6 tanszéken mintegy 1000 hallgató tanul. A karon az oktatók tudományos minősítettségének aránya jelenleg 60%-os. Kiemelt kutatási területek: környezetbarát megmunkálási technológia fejlesztése, élelmiszertechnológiai fejlesztések, tájjellegű növények termesztéstechnológiájának fejlesztése, bioenergetika. Pedagógusképző Kar (továbbiakban PKK): A 2005. szeptemberi intézményi tanácsi döntés értelmében a Tanítóképző Intézet és a Pedagógusképző Intézet összevonásával létrejött kari szervezeti egység. Az így létrejött Pedagógusképző Kar alapfeladatának tekinti a kompetencia alapú pedagógusképzés megvalósítását. A képzés racionális szervezeti, oktatásszervezési és tartalmi rendjét abból az alapelvből kívánja levezetni, amely szerint a pedagógusképzés több szakmai egység együttműködésének eredménye, közös teljesítménye. Ezen együttműködésben szaktanszékek, a Módszertani és Gyakorlati Képzési Csoport, valamint gyakorlóhelyek vesznek részt. (A gyakorlóhelyek megoszlása: tanítóképzésben 43, szociálpedagógia képzésben 63, MA és MSc képzésben 50.) Az új kar magába integrálja a képzési feladatokat és azokat a szakértőket, akik oktatói, kutatói tevékenységük döntő hányadában a pedagógusképzéssel foglalkoznak. A Pedagógusképző Kar elsődleges feladatai között szerepel a tanári képesítési követelményeknek megfelelő képzési koncepció kidolgozása és az előírt pedagógiai és pszichológiai képzés ellátása, a szociálpedagógiai szakfelelősi teendők teljesítése, valamint a továbbképzések pedagógiaipszichológiai programjainak kidolgozása, szakmai gondozása és az ehhez szorosan kötődő felnőttképzés keretében a képzők képzése, illetve a pedagógusok továbbképzése. A jelentkezők három alapszak, négy felsőfokú szakképzés, tíz mesterszintű tanárszak (ének-zene, fizika, inkluzív nevelés, magyar, matematika, pedagógia, történelem, vizuális és környezetkultúra, környezettan, kémia), andragógia MA, húsz pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés és két szakirányú továbbképzés megszerzése közül választhatnak. A Pedagógusképző Kar jelenleg három szervezeti egység: Tanítóképző Intézet, Tanárképző Intézet és Szociálpedagógia Tanszék munkáját fogja össze. A Tanárképző Intézet három szervezeti egységből áll: Neveléstudományi Intézeti Tanszék, Pszichológia Intézeti Tanszék. Módszertani és Gyakorlati Képzési Csoport. A Természettudományi és Informatikai Kar (továbbiakban: TTIK): A karhoz öt intézet és az Agrár és Molekuláris Kutató Intézet tartozik. Sokszínű kutatási tevékenységük az alábbi területekre terjed ki: ökológia, biokémia, mikrobiológia kutatása, természeti értékek és fenntartható fejlődés, humánerőforrások kutatása a régióban, az informatika lehetőségei a multidiszciplináris kutatási és oktatási tevékenységben, humán kutatások, prevenciós lehetőségek az egészségmegőrzés érdekében, környezeti hatások vizsgálata, matematikai alapkutatások. Az oktatók részt vesznek országos és külföldi szakmai fórumokon, konferenciákon. A szakmai kutatási témák jelentős része pályázatokkal és ennek megfelelően kutatási szerződésekkel alátámasztott program. További oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységek Kelet- és Közép-Európai Kutatóközpont (továbbiakban: KEKK): A Nyíregyházi Főiskola Szenátusa 2008. november 25-én határozatot hozott a Kelet- és Közép-Európai Kutató Központ- Oldal:7/64
nak - mint rektorközvetlen kutatási és oktatási egységnek - a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék, az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint az Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék alapjain 2009. január 1-jétől történő megalakításáról. Az új egység alapvető feladatkörét, az intézmény más egységein kutatók bevonásával is, a jelölt térségre irányuló koncentrált kutatásban és szakértői képzésben határozták meg. 2.4 Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek A Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ nyilvános könyvtár, elsősorban hallgatói és oktatói igényeket elégít ki. Egyúttal a könyvtár szakos hallgatók gyakorló helye is. Hatalmas olvasóterme kényelmes tanulási és olvasási lehetőséget kínál. Számítógépes hálózata a legkorszerűbb adatátvitelre képes. A Képzési és Továbbképzési Intézetet 1997-ben, az akkor induló pedagógus-továbbképzés koordinálására hozta létre a főiskola. Az azóta eltelt évek alatt olyan fejlődésen ment át, s a felnőttképzésben akkora részt vállalt az intézet, amire méltán büszkék lehetünk. Elsődleges cél ma is, hogy a képzési, továbbképzési és szolgáltatói tevékenységet olyan minőségben és színvonalon valósítsa meg, amely a hazai és nemzetközi elvárásoknak egyaránt megfelel. Ez folyamatos megújulást, a felnőttképzés területén is jellemző gyors ütemű változásokhoz való alkalmazkodóképességet igényel. 2004 óta összesen 47 OKJ-s szakképesítésre rendelkezik a KTI vizsgáztatási joggal, az oktatási és kulturális miniszter (szociális és munkaügyi miniszter), az informatikai és hírközlési miniszter, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképzések területén. A KTI megalakulása óta koordinálja a főiskolán a pedagógus-továbbképzés teljes spektrumát. Azok az óvodapedagógusok, általános iskolai tanítók, általános és középiskolai tanárok, akiknek a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rend. értelmében eleget kell tenniük a hétévenként kötelező pedagógus-továbbképzés követelményeinek, illetve bővíteni, korszerűsíteni kívánják szakmai és módszertani ismereteiket, számos program közül választhatnak. A Képzési és Továbbképzési Intézet európai oktatási és felnőttképzési pályázatokban is tevékenyen részt vállal, ennek eredményeképp jól működő oktatói és kutatói hálózat jött létre a Nyíregyházi Főiskola és spanyol, német, valamint görög egyetemek között. A Nemzetközi Kapcsolatok Iroda feladata, hogy szervezze, koordinálja és fenntartsa a főiskola nemzetközi kapcsolatait. Az Erasmus és CEEPUS mobilitási programnak köszönhetően a külföldi partnerintézményekkel folyamatos kapcsolatban áll. A fenti mobilitások keretében a főiskolán személyzeti, oktatói és hallgatói mobilitás is működik. A központ előkészíti és adminisztrálja a főiskola oktatóinak és dolgozóinak külföldi tanulmányútjait, konferenciákon, meetingeken való részvételét. Ezen kívül gondoskodik a Nyíregyházi Főiskolán tanuló külföldi hallgatók tanulmányainak megszervezéséről és az itt tartózkodásukkal kapcsolatos összes feltétel megteremtéséről. Működését a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda ügyrendje szabályozza. A Rektori Hivatal a rektor és a vezetés, valamint az egyéb szervezeti egységek munkáját közvetlenül segítő, a karok tevékenységét koordináló központi igazgatási és ügyviteli tevékenységet látja el. A Hivatal feladata a humánpolitikai ügyintézés, a szabályzatalkotó tevékenység összefogása, a Rektori Tanács és a Szenátus üléseinek szakszerű előkészítése, a meghozott határozatok érintettekkel történő közlése, illetve a végrehajtás figyelemmel kísérése. Ezen belül a Humánpolitikai Iroda látja el a személyzeti és humánpolitikai feladatokat szorosan együttműködve a központi és szakmai igazgatási egységek vezetőivel. Végzi az oktatók és vezetők kinevezésével, pá- Oldal:8/64
lyázatok kiírásával, elbírálásával és testületi előkészítésével kapcsolatos koordinációs, ügyintézői és ügyviteli tevékenységet; vezeti a személyzeti és munkaügyi tevékenységgel összefüggő központi nyilvántartásokat, kezeli a személyzeti anyagokat; valamint a hatályos jogszabályok és a főiskolai szabályzatok rendelkezései szerint irányítja a szociális feladatokat, közreműködik azok ügyintézésében és ellátásában tekintettel a munkáltatói jogkörök gyakorlásának főiskolai rendjére. A Jogi és Szabályozási Iroda intézi a főiskola működéséhez szükséges - belső jogi feladatokat, ehhez kapcsolódóan előkészíti a főiskolai szabályzatokat, a rektori utasításokat és rektori körleveleket és nyilvántartást vezet azokról. Hatáskörébe tartozik a főiskola, illetve a karok és harmadik személyek között megkötendő szerződések, megállapodások előzetes véleményezése. A Központi Iktató kiszolgáló típusú feladatkört lát el, átveszi és szignálja az intézménybe érkező főhatósági (és a különböző ellenőrzési jogokkal felruházott intézmények által küldött) küldeményeket. Az Innovációs, Minőségügyi és Kommunikációs Osztály keretein belül működik az Alumni és Karrier Iroda. Kialakítása a Nyíregyházi Főiskolán végzett fiatal diplomások munkaerő-piaci elhelyezkedésének megkönnyítése érdekében, a végzős főiskolai hallgatók pályaorientációs felkészítésével, a gazdasági szereplőkkel történő együttműködés érdekében történt. Hallgatóink személyes karrierpályájának megalapozása érdekében számos olyan szolgáltatást kívánunk egy helyen összefogni, mely a diplomásaink elhelyezkedési esélyeit és munkaerő-piaci kompetenciáit növeli. Az Alumni és Karrier Iroda célja, hogy hallgatóink sikeres elhelyezkedését elősegítse, és képzettségüknek megfelelő szakmai gyakorlathoz illetve munkához jussanak. Ugyanezen osztály kereteiben működik a Pályázati Iroda, melynek tevékenységét a Pályázati szabályzat (SzMSz 30.), továbbá a Minőségirányítási Iroda, melynek tevékenységét a Minőségirányítási szabályzat (SzMSz 20) határozza meg. Ide tartozik a PR Iroda is. Az oktatók-hallgatók gazdasági és tanulmányi ügyeivel a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság és a Hallgatói Adminisztrációs és Képzésszervezési Főosztály foglalkozik. A Nyíregyházi Főiskola szervezeti átalakításának eredményeként jött létre a Hallgatói Adminisztrációs és Képzésszervezési Főosztály, melynek két osztálya felvételi ügyintézéssel, oktatás- és képzésszervezési, igazgatási és hallgatói adminisztrációs, nyilvántartási, értékelési, döntéselőkészítési, javaslattételi és ellenőrzési, adatvédelmi, továbbá adattárolási, adatszolgáltatási és kapcsolattartási tevékenységet lát el: Képzésszervezési Osztály Tanulmányi és Felvételi Osztály A Campus Kollégium és a Bessenyei Hotel mintegy 1500 hallgatónak nyújt férőhelyet. A kollégium általános felügyeletét a Főiskola gazdasági főigazgatója, az operatív irányítást a kollégiumvezető látja el. A Campus Kollégiumban Szakkollégium működik a hallgatói öntevékenységre épülő szakmai kurzusok szervezésére. A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A Szakkollégium részletes feladatait és hatáskörét működésének ügyrendje tartalmazza. A Tuzson János Botanikus Kert egzotikus növények egész sorával várja a főiskolásokat és a külső látogatókat. A tervszerű, gondos, s hozzáértő tevékenység eredményeképpen a létesítmény napjainkra az egyik legszebb lett hazánkban. A Botanikus Kert 1984-ig a Növénytani Tanszék Oldal:9/64
szerves része volt, s azóta is szoros kapcsolatban áll vele, annak élő laboratóriuma. A gyakorlat bebizonyította, hogy az oktató - nevelő munkában éppúgy szükség van a kertre, mint a környezet- és természetvédelem területén, s ez a szerep nem is helyettesíthető mással. Az Informatikai Szolgáltató Központ feladata, hogy az intézményben folyó oktató, kutató és üzemeltetési munka informatikai és audio-vizuális hátterét biztosítsa. Az egység közvetlen rektori irányítás alá tartozik. Tevékenységét az SzMSz 36-37-38. sz. mellékletei határozzák meg. A Nyíregyházi Főiskolán Virtuális Campus teszi lehetővé, hogy e-learning keretében teljesítsenek bizonyos tárgyakat a hallgatók. A Bessenyei Könyvkiadó a főiskolai kiadványok (jegyzetek, könyvek, segédanyagok) jogszerű megjelentetéséről gondoskodik. Szerzőkkel szerződést köt és a szerződés értelmében szerzői jogdíjat fizet. A kiadó munkatársai végzik a kiadványok nyomdai előkészítését (szerkesztést, szakgrafikai tevékenységet, montírozást, pauszra nyomtatást). A Bessenyei György Könyvkiadóhoz tartozó Tankönyv és Jegyzetbolt a hallgatók jó színvonalú tananyag ellátása érdekében terjesztéssel is foglalkozik, a saját kiadásában megjelent jegyzeteken, tankönyveken kívül más kiadók kiadványait is beszerzi és terjeszti. A jegyzetboltban kapható kiadványok postai utánvétellel is megrendelhetők. Az Integrált Tudáscentrum (továbbiakban: ITC), mint az intézményünk szolgáltató szervezeti egysége a Nyíregyházi Főiskola valamennyi vállalkozói tevékenységét szervezi és irányítja. Koordinálja a főiskola spin-off cégeit, kapcsolatot tart fent a régió gazdasági vállalataival. Ez a program közvetlenül hozzájárul az Észak-alföldi Régió gazdasági potenciáljának növeléséhez, hiszen értékesítjük mindazt a tudást (elméleti, laboratóriumi és más anyagi lehetőségeket, bérbe adható ingatlant stb.), amellyel a főiskola rendelkezik. Az ITC funkciója, hogy integrálja mindazokat a karokon és egyéb egységekben folyó oktatási, kutatási, szolgáltatási és tanácsadó tevékenységeket, azaz tudáscentrum-elemeket, amelyek révén a Nyíregyházi Főiskola valódi szolgáltató és a régióban központi szerepű tudáscentrummá válik. A Nyíregyházi Főiskolán Esélyegyenlőségi és Fogyatékossággal Élő Hallgatók Irodája működik. (Lásd 10.2.2 fejezet.) 2.5 Hallgatói Önkormányzati Testület A Hallgatói Önkormányzati Testület látja el főiskolásaink érdekképviseletét, dönt a hallgatói támogatásokról, szervezi a kulturális rendezvényeket és elősegíti a hallgatók minél aktívabb részvételét a főiskola életében. A kulturális élet és a szórakozási lehetőségek sokszínűségét mutatja, hogy mintegy 10 olyan rendezvény kerül megrendezésre augusztustól júniusig, amelyek látogatottsága 500 és 4000 hallgató között van. De nem csak a rendezvények és a szórakozás a feladatuk, hanem a hallgatók és tanárok közötti kapcsolat javítása, a kollégiumi felvétel, illetve kollégiumi ügyek bonyolítása és a folyamatos,,hallgatói ügyfélszolgálat. A Testület hozzájárul az oktatói munka hallgatói véleményezéséhez, ezzel segítve elő a minőség előmozdítását, tagokat delegál a Szenátusba, továbbá számos más, hallgatói ügyekkel foglalkozó bizottságba is. Oldal:10/64
2.6 A Nyíregyházi Főiskola ellátandó alaptevékenysége Az Alapító Okiratban felsorolt tudományágakban, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerinti felsőfokú szakképzést, alapképzést, részismeretszerzés keretében folytatott képzést, mesterképzést, szakirányú továbbképzést folytat nappali, esti és levelező tagozaton. Minden képzési szinten lehetőség van e-learning kurzusok felvételére. Az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. Tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszköz fejlesztést végez. A főiskola feladatai teljesítése érdekében igazgatási, pénzügyi, gazdasági, műszaki és más szolgáltató szervezeti egységeket működtet (lásd: 4.2 pont). Az intézmény kiegészítő tevékenysége Az Nyíregyházi Főiskola jogosult olyan kiegészítő tevékenység végzésére, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésére álló, és e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználására céljából végez. Ilyen például: az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók számára olyan képzés, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez, költségtérítéses képzés, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon. Oldal:11/64
3 NYILATKOZATOK 3.1 Az intézmény küldetése A Nyíregyházi Főiskola a felsőoktatási törvényben keretjelleggel meghatározott létesítési és működési alapelveket elfogadva, eddigi tapasztalataira, értékeire és fejlődő eredményeire építve az ország és észak-keleti régiójának olyan felsőoktatási tudáscentrumává kíván válni, amely vonzáskörzetének társadalmi-gazdasági helyzetét folyamatosan átlátva, érdemben hozzá tud járulni a tudásalapú gazdaság humán erőforrás-igényének biztosításához, a helyi folyamatok innovatív jellegű erősítéséhez, ezen keresztül az ország más területeihez viszonyított fejlődésbeni elmaradottságának mérsékléséhez. Ezek szolgálatába állítja felsőfokú szakemberképzési rendszerét, és belső struktúráját, amely a Közös Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozás előfeltételeit biztosítva a Felsőfokú Szakképzés (FSZ), Felsőfokú Alapképzés (BSc.) és Mesterképzés (MSc.) piaci igényeknek megfelelő választékát kínálva beépül az életvégéig tartó tanulási folyamat rendszerébe. A tartalmában és közlési technológiájában megújuló, illetve színesedő tudásközvetítés, a maradandó értékek átadásán keresztül az általános értelmiségi-, a megújuló értékek folyamatos beépítésén keresztül pedig a rugalmas alkalmazkodásra képes szakmai értelmiségi réteg képzését fogja eredményezni. Mindezt a tudáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felhasználói szféra bevonásával és együttműködésével, a legtágabb értelemben vett (ideológiai, etnikai stb.) semlegességének fenntartásával oldja meg. A tudásközvetítésen túl, az intézményben koncentrálódott szellemi kapacitásával bekapcsolódik a tudástermelés folyamatába. Kutatási profilját úgy alakítja, hogy a születendő eredményei az oktatók egyéni karrierépítésén túl a környezet felé is aktivizálható innovációs termékekként jelenjelek meg. A környezet felé történő nyitás szélesítése, a kifelé irányuló szolgáltatások körének bővítése, a működés feltételrendszerének financiális megalapozását is kell, hogy erősítse. A nyitás azonban nemcsak a szűkebb értelemben vett környezet felé irányul, hanem a határon túli területeket is el kell érnie, amely a határon túli magyar felsőoktatás, szakemberképzés és továbbképzés, élet végéig tartó tanulási folyamatba történő bekapcsolásával teljesedhet ki. A működés feltételeit és a közvetített tudástartalmat a dinamikus fejlődésnek megfelelő szinten kell biztosítani, ami elengedhetetlenül fontossá teszi a nemzetközi tudományos együttműködési kapcsolatok (keleti és nyugati irányú) szélesítését, az oktatói és hallgatói mobilitás erősítését, s a nemzetközi érintkezés kultúra közvetítő eszközeinek megismerését és megismertetését. A felsőfokú képzési szintek vertikális egymásra épülése, horizontális átjárhatósága, a szintenként is differenciált kimenetek biztosítása, valamint a felsőfokú képzést megelőző és követő tanulási alternatívák piacképes kínálatának tevékenységi rendszerünkbe építése, az egyéni oktatóikutatói ambíciók kiélésén túl, a környezet felé is aktivizálható tudástermelés és szélesebb értelemben vett kifelé irányuló szolgáltatás eredményes működését, keresettségét, a munkatársaink számára lehetőségeket és perspektívát, a térség gazdasági fellendülésének elősegítését eredményezi. Mindez együttesen alkotja az intézmény hosszabb távú fennmaradásának és fenntarthatóságának biztosítékát. Oldal:12/64
3.2 Az intézmény jövőképe A küldetésben megfogalmazott célok és feladatok megoldását állami finanszírozású oktatási támogatások és a saját bevételek fokozása révén kívánjuk elérni. - A hallgatói létszámot 8-10 ezer főt meghaladóan tovább nem áll szándékunkban növelni. E kapacitás-meghatározást jelentős mértékben befolyásolja a versenyhelyzet élénkülése, az érintett korosztályok felsőoktatásba történő áramlásának csökkenése, illetve a felügyeleti szerv megszorító intézkedései. - A képzés fizikai infrastrukturális feltételeit mennyiségben adottnak tekintjük, azonban a közvetlen oktatási és K+F infrastruktúrát folyamatosan és jelentősen kell továbbra is fejleszteni (ezek a részletei a K+F stratégiában vannak bemutatva). - A képzési szerkezetet az EU Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozás előfeltételeinek megfelelően a mindenkori törvényi szabályozással összehangoltan lineáris többszintűvé alakítjuk, s az FSZ-képzést is e rendszer részérének tekintjük. Arányait illetően hosszabb távon - a képzési szerkezetünkön belül: - az FSZ-képzés 10 %-os, - a BSc/BA képzés 70-80 %-os, - az MSc/MA képzés 10 %-os, - a szakirányú továbbképzések és rövidebb képzési idejű továbbképzések, átképzések 10 %-os arányait látjuk kialakíthatónak. A doktori programokba elsődlegesen más intézményekhez kapcsolódva kötődünk; a rövidebb idejű képzési programjainkon a munkaerőpiac által indukáltan, valamint az átképző és szakirányú továbbképzési programjainkon, a felsőfokú képzési szinteken tanulókkal közel megegyező létszám fogadására készülünk, megvalósítva az élet végéig tartó tanulás koncepcióját. - A képzési szerkezet alakításán túl, a környezetnek való megfelelést az oktatási technológia korszerűsítésével kívánjuk biztosítani, amit a gyakorlatias jelleg erősítésével és a hozzáférési lehetőségeket bővítő e-learning kiszélesítésével segítünk elő. - Alapelvnek tekintjük, hogy korszerűen oktatni csak kutatási tapasztalatok birtokában lehet, amihez bővítjük a kutatás szabadságát biztosító feltételeket, de egyúttal oktatóinkkal szemben permanens követelménynek tartjuk az oktatói kompetenciák meglétét feltételezve a kutatói munkára való alkalmasságot és folyamatos eredményességet. Gyakorlatiasan képezni viszont csak az tud, aki ismeri a gyakorlatot, ezért mérési rendszerünkbe olyan minősítési alapelveket építünk be, amelyek elősegítik a helyes oktatói kompetencia arányok kialakítását. - Az alapfeladatok ellátására hivatott kapacitásaink teljesebb körű kihasználását, a képzési formák kínálatának bővítésével, az átjárhatóság növelésével és a több szakterület ellátását (mobilitást) is biztosító szakirány választékkal, idegen nyelven történő szakmai képzéssel színesítjük. Növeljük a dolgozói és hallgatói komfortérzetet biztosító belső szolgáltatások körét és színvonalát. Mindez többletszolgáltatásként lesz hivatott az alaptevékenység fizetőképességének fokozására. - A K+F tevékenység során törekszünk az egyéni törekvések szakmai műhelyekbe történő szervezésére, és beillesztésükre a megye és a régió innovációjának erősítését szolgáló programjainkba. - A campusunk földrajzi közelségében kiépítünk egy főiskolai tudáscentrumot, amely részben az alaptevékenységben keletkezett tudástermékek gyakorlati aktivizálását lesz hivatott biztosítani, másrészt pedig vállalkozói érdekeltségi rendszerben szolgálja a helyi gazdasági folyamatok innovatív erősítését. Az új kihívásoknak megfelelően korszerűsítjük intézményirányítási rendszerünket, s ennek megfelelően felépített belső szervezeti struktúrát alakítunk ki. A működtetésnél alapelvnek tekintjük Oldal:13/64
a kapacitás kihasználás és képzési hatékonyság növelését amihez az intézmény egészében, s belső szervezeti egységeiben is kötelező a hozzájárulás a mindenkori fenntartható fejlődés követelményrendszerének csorbulása nélkül. 3.3 Az intézmény minőségpolitikája A Nyíregyházi Főiskola minőségpolitikája a partneri elvárások figyelembe vételével került kialakításra. Jóváhagyása a Szenátus jogosultsága. Az intézményi politika kari szintre történő lebontása (kari minőségfejlesztési politika) a dékánok felelőssége. A minőségpolitika tartalmazza: - az intézményen belüli viszonyt az oktatás és kutatás között, - a minőségre és a színvonalra (sztenderdekre) vonatkozó intézményi stratégiát, - a szervezet minőségbiztosítási rendszerét, - a tanszékek, iskolák, karok és más szervezeti egységek és egyének minőségbiztosítással kapcsolatos felelősségét, - a hallgatók bevonását a minőségbiztosításba, - a politika megvalósításának, figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának módjait. Európai sztenderdek és irányelvek a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítása számára 1.1 Helsinki: ENQA, 2005. NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MINŐSÉGPOLITIKÁJA A Nyíregyházi Főiskola Magyarország észak-keleti régiójának olyan felsőoktatási tudáscentruma, amely vonzáskörzetének társadalmi-gazdasági helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérve, érdemben hozzá tud járulni a tudásalapú gazdaság humán erőforrás-igényének biztosításához. Teszi ezt úgy, hogy jövőképét megvalósítsa, azaz régiójának meghatározó szereplőjű felsőoktatási intézménye maradjon. Fenti célkitűzés csak akkor érhető el, ha versenyképes, magas minőségű, gyakorlatorientált képzést nyújtunk hallgatóink és partnereink számára. A Nyíregyházi Főiskola teljes körű tevékenysége során mindenkor meg kíván felelni a felvevőpiac, a gazdaság és a társadalom igényeinek. Mindent megteszünk azért, hogy a tevékenységeinkben érdekelt felek feltétlen megbízható és korrekt partnert találjanak bennünk. Minőségpolitikánk főbb célkitűzései, hogy a Nyíregyházi Főiskola: - hallgatói Európában is versenyképes tudást és diplomát szerezhessenek; - dolgozóinak minőségközpontú gondolkodásmódja fejlődjék, a minőség iránti elkötelezettség minden munkatársunknál váljon belső késztetéssé; - megalapozott jó hírnevét állandóan öregbítse, a felsőoktatási versenyben pozícióját folyamatosan erősítse; - munkatársai számára megbízható munkahelyet, megfelelő munkakörnyezetet és szakmai fejlődést biztosítson; - ösztönözze hallgatóit képességeik minél teljesebb kifejlesztésére; - a szakmai igényességet, a színvonalas munkakultúrát és a biztos tudást alakítsa ki a hallgatókban; Oldal:14/64
- az elméleti és a gyakorlati oktatás arányának helyes megválasztásával sikeres gyakorlati szakemberek képzését valósítsa meg; - eredményesen működjön együtt hazánk és Európa felsőoktatási intézményeivel, társadalmi, ipari és gazdasági szervezeteivel a kulturális és gazdasági élet gazdagítása érdekében; - a térség és a megye tudományos kutatási, műszaki fejlesztési centrumává váljon; - regionális szerepkörét erősítése a határainkon átívelő oktatási, kutatási együttműködések fejlesztése érdekében. A főiskola elsősorban a helyi gazdasági és társadalmi élet szereplőivel működik együtt, és törekszik a hallgatókat a munkaerőpiac igényeinek megfelelően felkészíteni. Szolgáltatásainak a középpontjában a hallgató áll. Partnereinknek mindig érezniük kell, hogy a Nyíregyházi Főiskola A Mi szakértelmünk az Ön haladása elv érvényesülésére törekszik. Meggyőződésünk, hogy elméletileg jól megalapozott és felvállaltan gyakorlatorientált képzésünk a régiónak olyan szakembereket kínál, akik e térség fejlesztéséhez jelentősen hozzájárulhatnak. A képzés és a kutatás minőségének fenntartása és fejlesztése érdekében a vezetés támogatja és megköveteli a folyamatos képzést és önképzést. Állandóan törekszünk szolgáltatásaink, szervezetünk és tevékenységeink fejlesztésére is. A vezetés elvárja, hogy minden munkatársa személyes tudásával és felelősségével járuljon hozzá a főiskola sikereihez. Oldal:15/64
4 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét, továbbá a minőségbiztosítás rendszerét. 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2) A Főiskola oktató munkáját, illetve az ezekkel kapcsolatos igazgatási, szervezési és gazdálkodási feladatait szervezeti egységekre tagozódva végzi. A Főiskola funkcionális szervezeti egységei: a) Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság b) Rektori Hivatal - Rektori Titkárság - Humánpolitikai Iroda - Jogi és Szabályozási Iroda - Központi Iktató - Innovációs, Minőségügyi és Kommunikációs Osztály - Alumni és Karrieriroda - Minőségirányítási Iroda - Pályázati és Programiroda - PR Iroda c) Nemzetközi Kapcsolatok Iroda d) Belső Ellenőrzési Iroda e) Hallgatói Adminisztrációs és Képzésszervezési Főosztály - Tanulmányi és Felvételi Osztály - Képzésszervezési Osztály f) Esélyegyenlőségi és Fogyatékossággal Élő Hallgatók Irodája A Főiskola szolgáltató szervezeti egységei: a) Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ b) Informatikai Szolgáltató Központ c) Bessenyei Hotel d) Campus Kollégium e) Virtuális Campus f) Gyakorlóiskolák g) Képzési és Továbbképzési Intézet (KTI) h) Bessenyei Könyvkiadó i) Integrált Tudáscentrum j) Tuzson János Botanikus Kert k) Campus-Land Nonprofit Kft., a Nyíregyházi Főiskola által alapított önálló jogi személy, Gazdasági Társaság A szolgáltató egységek ügyrendjüket a Szenátus által elfogadott szervezeti felépítés alapján maguk határozzák meg, melyet a Szenátus hagy jóvá. Oldal:16/64
A Főiskola oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységei: a) Karok - Bölcsészettudományi és Művészeti Kar - Gazdasági és Társadalomtudományi Kar - Műszaki és Mezőgazdasági Kar - Pedagógusképző Kar - Természettudományi és Informatikai Kar b) Kelet- és Közép-európai Kutató Központ A karok intézetekre, ezeken belül csoportokra, illetve intézeten kívüli tanszékekre tagolódnak. A karokat a dékánok, az intézeteket az igazgatók, a tanszékeket a tanszékvezetők vezetik. Intézeten belüli csoportok feladatainak koordinálását a szakfelelősök és a programfelelősök végzik. Gyakorlóiskolák: a) Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény b) Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4.1 A Nyíregyházi Főiskola vezetése A Nyíregyházi Főiskola a mindenkor hatályos jogszabályok és egyéb belső szabályzatok, rendelkezések keretei között működik. A vezetésben a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv (továbbiakban: Ftv. ) rendelkezései, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott munkamegosztás szerint a - Főiskola vezetői, - Szenátus, - Gazdasági Tanács, - Szenátus bizottságai, - Karon kívüli szervezeti egységek és az - Érdekképviseleti szervezetek működnek közre. Oldal:17/64
4.2 Organogram Oldal:18/64
4.3 A minőségirányítás főiskolai szervezete A Nyíregyházi Főiskola minőségirányítási rendszerének központi eleme egy önértékelésen alapuló minőségirányítási keretrendszer bevezetése és hatékony működtetése. A Nyíregyházi Főiskola Szenátusa 2007 őszén létrehozta a jogi személyiséggel nem rendelkező, döntéselőkészítő, véleményező tanácsadó testületét, a Minőségirányítási Bizottságot, majd a Rektori Hivatal irányítása alá tartozó funkcionális szervezeti egységet, a Minőségirányítási Irodát.(lásd 4.2. pont). A Minőségirányítási Bizottság által kidolgozott anyagokat a stratégiai és tudományos kutatási rektorhelyettes terjeszti a Szenátus elé. 2009. március 1-jén a rektor - a Szenátus jóváhagyásával minőségirányítási felelőst bízott meg e feladatok koordinálásával. A Minőségirányítási Bizottság tagjai: a minőségirányítási felelős, a stratégiai és tudományos kutatási rektorhelyettes, a Rektori Hivatal, a Hallgatói Adminisztrációs és Képzésszervezési Főosztály, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, a Képzési és Továbbképzési Intézet, a karok, a gyakorló iskolák és a Hallgatói Önkormányzat egy-egy képviselője, valamint a Minőségirányítási Iroda munkatársa. Fontosabb feladatai a következők: - A Nyíregyházi Főiskola minőségpolitikájának és minőségcéljainak elfogadása, - A Nyíregyházi Főiskola minőségfejlesztési program tervének, akciótervének (projekt tervének) elfogadása, - A tervfeladatok végrehajtásának ellenőrzését összegző éves jelentések elfogadása, - A Nyíregyházi Főiskola minőségirányítási rendszer kidolgozása és eredményességének figyelemmel kisérése, - A Nyíregyházi Főiskola minőségpolitikájával és minőségcéljaival kapcsolatos módosító javaslatok kezdeményezése és kidolgozása, - A Nyíregyházi Főiskola minőségirányítási rendszerének fejlesztésével kapcsolatos javaslattétel A minőségirányítási felelős és a Minőségirányítási Iroda kiemelt feladatai a következők: - A Nyíregyházi Főiskola minőségügyi tevékenységének operatív irányítása, - A kari minőségügyi felelősekkel való szakmai kapcsolattartás és együttműködés, - A Nyíregyházi Főiskola stratégiai küldetésének (szervezetpolitikájának) részeként, az intézmény minőségpolitikájának összeállítása, - A Nyíregyházi Főiskola minőségfejlesztési programjának, mint funkcionális részstratégia akciótervének (projekt tervének) elkészítése, - A minőségstratégia akcióterveinek megfelelően az éves minőségbiztosítási tervek elkészítése, - A minőségfejlesztési tervek lebontása folyamatokra, kari, illetve intézeti szinten, - A végrehajtás koordinálása és felügyelete folyamatonként a felelősökkel, - A terv feladatok végrehajtásának ellenőrzését összegző éves jelentések készítése folyamatonkénti bontásban, - Az eltérések visszacsatolása a minőségstratégiához, javaslatok készítése a stratégia esetleges módosítására, - Folyamatos ellenőrzés és elemzés a környezetnek az intézmény minőségi folyamataira gyakorolt pozitív és negatív hatásáról, - Az intézmény minőségi rendszerének folyamatos felülvizsgálata, erről jelentést készítése és tájékoztatás küldése a rektornak. Oldal:19/64
A Nyíregyházi Főiskola karain minőségirányítási felelősök működnek. A kari minőségirányítási felelősök feladatai: - A minőségirányítási rendszer kari szintű működtetésének figyelemmel kísérése. - Közreműködés a Minőségirányítási Iroda munkájában, az intézet szintű minőségirányítási feladatok előkészítésében, megvalósításában. - A kari önértékelések elvégzése, az eredmények értékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a dékánoknak. Kari éves Minőségfejlesztési programok kidolgozása. A kari önértékelések eredményeinek eljuttatása a minőségirányítási felelősnek, valamint Minőségirányítási Irodának. A partnerek által meghatározott elvárások, követelmények meghatározása. Az ADMIR felvételi eredményeinek elemzése. A hallgatói elégedettség - kérdőívek kiértékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a karok vezetői felé. A minőségirányítási rendszer kari szintű éves átvizsgálásának előkészítése. A minőségirányítási dokumentumok kialakítása, nyilvántartása, az érdekeltekhez történő eljuttatása, a hatálytalanított példányok visszavonása, archiválása. A minőségirányítási dokumentumokban előírtak hatékony megvalósításának ellenőrzése. Az akkreditációs eljárás segítése. A szükséges minőségügyi jelentések elkészítésének támogatása. A minőségszemlélet terjesztése akár oktatások keretében is a karon. Folyamatos kapcsolattartás a Főiskola Minőségirányítási Bizottságával és a Minőségirányítási Irodával. A kari minőségirányítási felelősöket a dékánok javaslatára a Szenátus fogadja el. Oldal:20/64
5 AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGÜGYI HELYZETE A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. Ftv. 20. (4) 5.1 Előzmények A Nyíregyházi Főiskola első alkalommal 2000-ben határozta meg a minőségirányítással kapcsolatos feladatokat, felelősségeket. 2007 őszéig a Főiskolai Tanács közvetlen irányítása alatt állt az Intézményi Minőségértékelő Bizottság (IMB), mely szervezetbe valamennyi kar, valamint a DÖK képviselője részt vett. A minőségirányítással kapcsolatos feladatokat kari szinten a kari Minőségértékelő Bizottság felügyelte. A szervezet munkáját a minőségügyi felelős koordinálta, aki munkájáról közvetlenül a rektornak számolt be. A 4. fejezetben bemutatott, jelenleg hatályos szervezeti felépítés 2007 szeptemberében lépett hatályba, majd 2009-ben módosult. A minőségügyi szervezetek munkáját a Minőségirányítási Szabályzat (SzMSz. 20. sz.) határozza meg. A Nyíregyházi Főiskola Minőségbiztosítási Kézikönyvének 1. kiadása 2001-ben került kidolgozásra, majd ezt követték a javított változatok 2002-ben, 2003-ban és 2007-ben. Jelen Kézikönyv a főiskola önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszerének elveit, folyamatait és kapcsolatrendszerét mutatja be a 2007. évi változat módosításával. 5.2 Teljes körű önértékelés A Nyíregyházi Főiskola által választott önértékelési modell a HEFOP/2004-3.3.1. projekt keretén belül kidolgozott kétszintű (intézményi/szaki) Felsőoktatási Intézményi Minőség (FIM) modellen alapul. A D O T T S Á G O K (Alkalmassá tevők) E R E D M É N Y E K FOLYAMATOK Célrendszer 75 pont Képzés 75 pont Külső partnerekkel kapcso latos eredm. 100 pont Vezetés (irányítás) 80 pont Munkatársak irányítása 60 pont Erőforrások kezelése 60 pont Kutatás 50 pont Szolgáltatás 25 pont Munkatársakkal kapcsolatos ered 80 pont Hallgatókkal kapcsolatos ered. 70 pont Kulcsfontosságú eredmények 170 pont Minőség- management 25 pont Gazdálkodás 50 pont Társadalmi hatás 80 pont I N N O V Á C I Ó é s T A N U L Á S 1.ábra: Felsőoktatási Minőség Modell (FIM I) Oldal:21/64
Az Intézmény meghatározta, és írásban rögzítette a rendszeres önértékelésre vonatkozó eljárásrendjét, amely magában foglalja: - az önértékelés területeit (terjedjen ki az intézmény összes folyamatára, szervezeti kultúrájára és az intézmény által elért eredményekre), - az önértékelés gyakoriságát, - az önértékelés módszereit (értékelés stb.), - visszacsatolást. Az önértékelés módszere Az önértékelés módszereinek kiválasztásánál arra törekszünk, hogy az önértékelés tegye lehetővé az intézmény tevékenységének, elért eredményeinek és az ehhez alkalmazott módszerek legteljesebb bemutatását. Az önértékelés akkor éri el célját, ha az intézmény tényekre alapozva tudja megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit, s ennek eredményeként ki tudja jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Az önértékelés módszere: - feleljen meg az intézmény igényeinek (esetleges specialitásainak), - használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket, - legyen tényszerű. A felmérés csoportmunkában, a 8. fejezetben található adatlapok segítségével történik. Visszacsatolás Amennyiben az egyes önértékelési területeken a vezetés által kiírt célértékek nem teljesülnek, Intézkedési tervek kerülnek kidolgozásra a helyesbítés és a folyamatos fejlesztés érdekében. 5.2.1 Minőségirányítási rendszer felépítése A Nyíregyházi Főiskola minőségirányítási rendszerének alapköve, amely meghatározza a rendszer további elemeit, a Minőségpolitika. Ebben a felső vezetőség röviden, bárki számára érthető módon meghatározza a követendő fejlődési irányt, a szervezet működési alapelveit és a szervezettel szemben állított követelményeket az önszabályozáshoz. A Minőségirányítási kézikönyv azt írja le, hogy a szervezet hogyan tesz eleget a követelményeinek. A Kézikönyv stratégiai dokumentum, ennek következtében viszonylag ritkán kerül sor benne változtatásra és általánosabb jellegű tájékoztatást nyújt a minőségirányítási rendszerről. A folyamatleírásokban (SZMSZ, stb.) ismerhetőek meg a minőséggel kapcsolatos felelősségi körök, feladatok, előírások és az alkalmazandó feljegyzések. A rendszerben csak jóváhagyott és ellenőrzött, érvényes dokumentumok működnek. A jóváhagyó aláírása egyben hatálybaléptetést is jelent. A dokumentumokban foglalt előírások betartása kötelező érvényű a szervezet minden munkatársára. Oldal:22/64
Politikák célok Minőségirányítási kézikönyv Folyamatszabályozások Utasítások Formanyomtatványok Igazoló feljegyzések 2.ábra: Minőségügyi dokumentációs rendszer felépítése A minőségirányítási rendszerbe foglalt dokumentumok elkészítéséért és aktualizálásáért elsődlegesen a minőségirányítási felelős felel. A dokumentumokat kiadás előtt a Minőségirányítási Bizottság ellenőrzi. Hatályba léptetésére a Szenátus jogosult. A működtetett Iratkezelési szabályzat és irattári terv (SzMSz 27. sz.) garantálja, hogy mindenütt érvényes dokumentumok álljanak rendelkezésre. A rendszerdokumentáció tartalma a belső oktatások keretében ismertetésre kerül, ezzel is biztosítva, hogy az alkalmazottak azonosuljanak a folyamatok hatékony végrehajtásához szükséges ismeretekkel. Oldal:23/64
6 VEZETÉS FELELŐSSÉGE (1) A felsőoktatási intézmény döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a szenátus. (2) A felsőoktatási intézmény javaslattevő, véleményező, a stratégiai döntések előkészítésében részt vevő és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerve a gazdasági tanács. (3) A felsőoktatási intézmény vezetője a rektor. Ftv. 20. (1)-(3) 6.1 A vezetés elkötelezettsége, felelőssége A Nyíregyházi Főiskola vezetőség ebben a Minőségirányítási kézikönyvben leírt minőségirányítási rendszert vezette be. A minőségirányítási rendszer a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, valamint a Felsőoktatás EU sztenderdjeiben előírtaknak megfelelően került kialakításra. A rendszer kiépítés során figyelembe vettük a FIM modell által megfogalmazott elvárásokat is. A rektor kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: - a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén, - a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában, - a minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában, - a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában a költségvetés lehetőségei szerint. Az intézmény oktatói és munkatársai felelősséget viselnek a Minőségfejlesztési programban kitűzöttek megvalósításáért, a célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. 6.2 Jogi megfelelés biztosítása A Nyíregyházi Főiskola működésével kapcsolatos követelményeket a Nyíregyházi Főiskola Szervezeti és működési szabályzata és annak mellékletei határozzák meg. Az egyes szervezeti egységek a jogszabályi változásokat folyamatosan figyelik, és vonatkozás esetén az érintett vezetők felé továbbítják. Az érintett vezető szükség esetén a társterületekkel egyeztetve gondoskodik a törvényi követelményeknek való megfelelésről. Az előírások az érintett személyek számára hozzáférhetők, annak érdekében, hogy ezek aktuális változatának ismeretében szabályozhassák és végezhessék napi tevékenységeiket. Az intézményvezetés feladata a szabályozó jogi dokumentumok folyamatos figyelemmel kísérése, annak biztosítása, hogy ezek a dokumentumok ismertek és hozzáférhetők legyenek a dolgozók számára. A dokumentumok megismerése, a tartalmuk betartása munkaköri feladat. A dokumentumok elhelyezését és a dokumentumok aktualizálását, eljárásrendjét az Iratkezelési szabályzat és irattári terv (SzMSz 27. sz.) tartalmazza. Oldal:24/64
A működés törvényességi megfelelőségének felülvizsgálatát a területektől független Belső Ellenőrzési Iroda végzi, a vonatkozó ellenőrzési utasítások alapján. Hiányosság esetén a szükséges intézkedések meghatározása a vezetés felelőssége. 6.3 Tervezés A Szenátus fogadja el az intézményfejlesztési tervet. Az intézményfejlesztési tervben kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat. Az intézményfejlesztési tervet középtávra, legalább négyéves időszakra kell elkészíteni, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait. Az intézményfejlesztési terv része a foglalkoztatási terv. A foglalkoztatási tervben kell meghatározni azt a létszámot, amelynek keretei között a felsőoktatási intézmény megoldhatja feladatait. Ftv. 27.. (3) A főiskola működési területei szerint részletesen kidolgozott stratégiai célkitűzéseket a Nyíregyházi Főiskola Intézményfejlesztési Terve (IFT) tartalmazza. A stratégiai tervezéshez kapcsolódó feladatokat a stratégiai és tudományos kutatási rektorhelyettes koordinálja. A tervezés teljes folyamatában a minőségirányítási felelős, valamint a Minőségirányítási Bizottság közreműködik. Az IFT-ben úgynevezett indikátorrendszerben kerülnek meghatározásra az egyes folyamatok megfelelőségéhez kapcsolódó mérőszámok. Az indikátorrendszer szükség szerinti aktualizálása, a célértékek teljesülésének folyamatos felügyelete a stratégiai és tudományos kutatási rektorhelyettes felelőssége. A célok, programok meghatározása során konkrét feladatok, felelősségek és határidők kerülnek definiálásra, a célok lehetőség szerint számszerű meghatározása mellett. Tervezéskor az alábbiakat vesszük figyelembe: - felsőoktatási törvény előírásait, - rendeleteket, végrehajtási utasításokat, egyéb jogi előírásokat, - fenntartói elvárásokat alapító okirat, - partneri elvárásokat, - és az önértékelések eredményeit. A stratégiatervezés, monitoring rendszerek, versenytársak elemzése, stratégiai akciók tudatos előkészítése biztosított. Az intézményi és kari stratégia közötti kapcsolat, egymásra épültség releváns. A Főiskola feladatainak ellátására, működésére, fejlesztésére szolgáló költségek fedezetét az évente összeállított Intézményi költségvetésben kell előirányozni. A terv előkészítése a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság/ Gazdasági Tanács feladata, jóváhagyása a Szenátus jogosultsága. A felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát készít, amelyben meg kell tervezni különösen a kutatási programokat, a pályázati eljárási rendet, tudományos rendezvényeket, hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztésével kapcsolatos teendőket, a tudományos művek kiadásának, a kutatási tevékenység folytatásának támogatási feltételeit, a tudományos eredmények hasznosításának módját. Ftv. 5.. (3) A Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia az IFT szerves része, melynek kidolgozása a tudomány- és kutatásszervezési főigazgató felelőssége - a Tudományos Tanács közreműködésével - a törvényi előírásokban megadottak figyelembe vételével. Oldal:25/64
6.3.1 Intézményi minőségfejlesztési program A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. Ftv. 21.. (6) Az intézményi Minőségfejlesztési program előkészítése a minőségirányítási felelős vezetésével a Minőségirányítási Iroda, ellenőrzése a Minőségirányítási Bizottság felelőssége. Elfogadására a Szenátus jogosult. A minőségirányítási felelős a programban előírtak időarányos teljesüléséről a Minőségirányítási Bizottság, valamint a Szenátus részére minimum féléves gyakorisággal beszámol. A minőségfejlesztési program 3 naptári évet ölel fel, és éves Intézményi minőségfejlesztési munkatervben kerül lebontásra, melynek előkészítése a minőségirányítási felelős feladata, jóváhagyása a Minőségirányítási Bizottság felelőssége. A Kari minőségfejlesztési munkatervet a Kari Minőségfejlesztési Bizottság készíti az intézményi terv lebontásával, a Kari Tanácsok jóváhagyása mellett. A kari munkaterv végrehajtásáról a dékánok, valamint a Minőségirányítási Iroda részére a kari minőségirányítási felelősök kötelesek beszámolni, az intézményi beszámolókat megelőzően. 6.3.2 Képzési programok tervezése, fejlesztése A hallgatók és más érdekeltek bizalma a felsőoktatásban akkor alakul ki és marad fenn, ha az intézmény hatásos minőségbiztosítási tevékenységgel rendelkezik, mely biztosítja a képzési programok jó megtervezését, rendszeres nyomon követését és időszakos felülvizsgálatát, ezzel biztosítva folyamatos időszerűségüket és érvényességüket. Európai sztenderdek és irányelvek a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítása számára 1.2 Helsinki: ENQA, 2005. A Képzési programok és diplomák minőségbiztosítása egyebek közt tartalmazza: - a tervezett tanulmányi kimenetek kidolgozását és közreadását, - a tananyagok és programok tervezésének és tartalmának gondos kezelését, - a különböző képzési formák (pl. nappali tagozatos, részidős, távoktatási, e-learning) és intézmény típusok (pl. egyetemi, szakképzési, szakmai) speciális szükségleteit, - megfelelő tanulási források és eszközök meglétét, - hivatalos programengedélyezési eljárást, amelyet a program oktatásától eltérő szervezet hajt végre, - a hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérését, - a programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálatát (külső tagok bevonásával), - rendszeres visszacsatolás kérését a munkáltatóktól, munkaerő-piaci és más szervezetektől, - a hallgatók részvételét a minőségbiztosítási tevékenységben. Oldal:26/64
6.3.3 Erőforrás-tervezés Az intézmény rendelkezzen belső mechanizmusokkal az oktatok minőségének es kompetens voltának biztosítására. [ ] Fontos, hogy akik oktatnak, teljes mértékben ismerjék és értsék az oktatott tárgyat, rendelkezzenek azokkal a képességekkel es tapasztalattal, amely szükséges a tudást es megértést hatásosan továbbítani a hallgatók fele az oktatás széles spektrumában, es hozzáférjenek a saját teljesítményükről kapott visszacsatolásokhoz. Európai sztenderdek és irányelvek a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítása számára 1.4 Helsinki: ENQA, 2005. Az intézmény vezetése a minőségügyi folyamatok fenntartásához és működtetéséhez szükséges erőforrásokat időben biztosítja. Az emberi erőforrások tervezése és biztosítása a társterületek által megadott igények alapján - a Humánpolitikai Iroda felelőssége. Emberi erőforrások Az intézmény csak olyan képzések/szolgáltatások megvalósítását tervezi, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel (lásd: SzMSz II: Foglalkoztatási követelményrendszer). A foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni különösen: a) az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, a nyilvános pályázatok elbírálásának rendjét, az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételeit, az ezzel összefüggő pályázatok rendjét, a habilitációs eljárás követelményeit, rendjét, Ftv. 21.. (3) a) Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban vannak előírva. Munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos szabályozásokat A munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje (SzMSz 8. sz.) tartalmazza. A követelményeknek való megfelelést a Humánpolitikai Iroda rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakörök betöltésének feltételeit. Az SzMSz-ben rögzített karrierterveket (rövid és hosszú távra) a közvetlen munkahelyi vezetők készítik el, és küldik meg az oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységek esetében a dékán ellenjegyzésével a Humánpolitikai Irodának. A karriertervek készítésének kötelezettsége az oktatókra és a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottakra egyaránt vonatkozik. A teljesülés értékelését a közvetlen munkahelyi vezetők végzik, és erről jelentést készítenek a Humánpolitikai Irodának. A főtitkár az eredményekről a Szenátus részére rendszeresen, de évente minimum egy alkalommal beszámol. Az oktatókkal, munkavállalókkal kapcsolatos elvárt viselkedési normát a Nyíregyházi Főiskola Etikai kódexe rögzíti. Az Éves humánerőforrás tervben kerül rögzítésre a képzési kínálat megvalósításához szükséges személyi feltételrendszer. Kidolgozása a kari igények figyelembe vételével a Humánpolitikai Iroda feladata. A minőség-tudatos viselkedésforma kialakítása, erősítése érdekében minden dolgozóra kiterjedő belső minőségügyi képzési rendszert működtetünk, a Minőségirányítási Iroda koordinálása mellett. Dolgozónként félévente négy óra időtartamban biztosítottak a minőségügyi képzések. Oldal:27/64
A közalkalmazottak szociális és gazdasági érdekeinek védelme a Kollektív Szerződésben leírtak szerint biztosított. A Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosításával kapcsolatban a Közalkalmazotti Tanácsnak együttdöntési joga van. A Közalkalmazotti Tanács működési rendjét a Közalkalmazotti Tanács ügyrendje határozza meg. Az oktatók/dolgozók értékelési rendjét jelen Kézikönyv 9.3. fejezete ismerteti. Kapcsolódó szabályzatok: - Kollektív szerződés - Közalkalmazotti Tanács Ügyrendje - Foglalkoztatási követelményrendszer (SzMSz II. rész) - Munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje (SzMSz 8. sz.) - Etikai kódex 6.3.4 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások biztosítása Az intézmény biztosítsa, hogy a hallgatók tanulásának támogatására rendelkezésre álló erőforrások kielégítők és alkalmasak legyenek minden felkínált program esetében. Európai sztenderdek és irányelvek a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítása számára 1.5 Helsinki: ENQA, 2005. A felsőoktatási intézmény az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején, illetve szakmai előmenetelét a tanulmányok befejezését követően. Ftv. 22 (2) A tanulási eszközöket és egyéb támogatási mechanizmusokat úgy kell kialakítani, hogy legyenek könnyen hozzáférhetők a hallgatók számára, az ő szükségleteik figyelembevételével legyenek megtervezve, és rugalmasan alkalmazkodjanak a szolgáltatást igénybevevők észrevételeihez. Az intézmény rendszeresen figyelemmel kíséri és felülvizsgálja, folyamatosan javítja ezen szolgáltatások minőségét. Az egyes képzési programok indításához szükséges alapfeltételek minden esetben biztosítottak. A feltételeket egyrészt a MFAB akkreditációs előírása tartalmazza, másrészt a program előkészítése során kerül definiálásra. Tanulás-támogatás biztosítása érdekében minden oktató köteles az általa meghatározott időpontokban konzultációs lehetőséget biztosítani hallgatói részére. A Nyíregyházi Főiskola hallgatói részére az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Idegen nyelvi képzés biztosítása Mentorprogram Egészséges életmód biztosítása A nyelvvizsgára felkészítő idegen nyelvi oktatást a Student Stop! Nyelviskola végzi költségtérítéses formában a NYF keretein belül. Akkreditált nyelvvizsgáztatás folyik a NYF székhelyén. A Nyíregyházi Főiskola mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához. A mentorprogram megszervezésének elveit a Kormány határozza meg. Az egészséges életmód kialakítása, fenntartása érdekében a Nyíregyházi Főiskola egyedülálló sportlétesítményi infrastruktúrát üzemeltet (fedett sportcsarnok, atlétikai csarnok, uszoda, szabadtéri atlétikai pálya, lovarda stb.). A jó környezeti adottságainkat, létesítményhelyzetünket kihasználva törekszünk minél több hallgató és oktató rendszeres sportolását biztosítani. Oldal:28/64
Könyvtári szolgáltatás Kollégiumi elhelyezés A központi könyvtári rendszer szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó, nyilvános tudományos közgyűjtemény, hozzáférés minden hallgatónk számára biztosított. A Szervezeti és működési szabályzat és mellékletei határozzák meg a kollégiumi tagsági jogviszonyból származó hallgatói jogokat és kötelezettségeket, a kollégium működésének a rendjét, az általa nyújtott kiegészítő szolgáltatások igénybevételének feltételeit, a kollégiumi együttélés szabályait, a felvételi kérelmek elbírálásának rendjét. A kollégistákra vonatkozó szabályokat a Házirend és a kollégium ügyrendje tartalmazza. A Nyíregyházi Főiskola minden új beruházása során - a 253/1997 (XII. 20.) Korm. rend. előírásainak megfelelően biztosított az akadálymentesítés. Akadálymentesítés 1.táblázat: NYF szolgáltatások Környezet biztosítása A környezet kialakításánál kiemelt hangsúlyt kell fektetni a megfelelő ergonómiai, egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek teljesítésére. A biztonságos munkavégzést a Munkavédelmi szabályzat (SzMSz 21. sz. ), a Tűzvédelmi szabályzat (SzMSz 22. sz.) valamint az NYF. Munkahelyi sugárvédelmi szabályzat (SzMSz 26. sz.) c. dokumentumokban előírtak betartása segíti elő. A környezet megóvása érdekében az intézmény egész területén szelektív hulladékgyűjtés biztosított, külső alvállalkozók bevonása mellett. Az általános rend fenntartásáért minden dolgozó felel. Előadást követően az oktató felelőssége az alkalmazott szemléltető eszközök szükség szerinti elzárása. Tervezett megelőző, állapotfüggő karbantartás Kiemelt figyelmet fordítunk az infrastruktúra biztonságára, és a gyakorlati képzőhelyektől is megköveteljük a megfelelő munka és balesetvédelem biztosítását. Minden épületre/eszközre vonatkozóan meghatározásra kerülnek a karbantartási/javítási feladatok. A tervezett karbantartási előírások a Beruházási és Vagyonkezelési Osztály által kidolgozott éves Felújítási és karbantartási terv része. A terv az éves Költségvetési terv részét képezi, elfogadása a Gazdasági Tanács, illetve a Szenátus jogosultsága. Kapcsolódó szabályzatok: Gazdálkodási szabályzat (SzMSz 13.) Munkavédelmi szabályzat ( SzMSz 21.) Tűzvédelmi szabályzat (SzMSz 22. ) Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat (SzMSz 23.) A Polgári Védelmi Szervezet Működési Rendje (SzMSz 24.) Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat (SzMSz 26.) Kockázatkezelési Szabályzat (SzMSz 33.) Oldal:29/64
7 MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A Nyíregyházi Főiskola intézményi működés folyamatát a következő ábrának megfelelően határozza meg és értelmezi. Belső környezet elemzése Külső környezet elemzése Intézmény vezetése, stratégiaalkotás Információbázis kezelése. A múltra és jelenre vonatkozó információk elemzése. Intézményi küldetés, jövőkép, minőségpolitika és fő stratégiai cél megfogalmazása. Stratégiai folyamatok Funkcionális akciótervek módosítása, módosítások végrehajtása Stratégiai célhierarchia felépítése Kontroll mechanizmusok ( pl. MIR ) működtetése Az NYF folyamatokra vonatkozó funkcionális akciótervek stratégiai céloknak megfelelő megalkotása, végrehajtása Végrehajtás, beavatkozás. Mérés, értékelés. Folyamatok Inputok Képzési/ kutatási folyamatok humánpolitikai folyamatok pénzügyi-számviteli folyamatok Outputok ügyviteli folyamatok stb. Transzformációs blokk 3.ábra: Folyamat-modell Oldal:30/64