Csepku Ádám Ökológiailag-orientált vállalkozások (Gere pincészet, Öko-Park Panzió, Pendits Kft, Piszkei Öko Kft., Zöldpolc) * Műhelytanulmány * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Fenntartható fejlődés élhető régió élhető települési táj címet viselő alprojektjének kutatási tevékenysége eredményeként készült.
Interjú Gere Attila tulajdonossal Gere pincészet Az interjú helye, ideje: Villány, Gere Attila irodája 2011. 06. 14 Az interjút készítette: Csepku Ádám 2
1. A vállalat/vállalkozás profilja 1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete Alaptevékenységük a szőlő és bortermelés. Emellett fő tevékenységnek mondhatja az idegenforgalmi szempontból és a Gere marketing szempontjából is jelentős wellness hoteljüket Villányban. 1991-ben építették meg az első panziót, ami 2008-ra egy 4 csillagos wellness szállodává alakult át, ami ugyancsak erősíti a Gere imást. Az elmúlt 20 évben kialakítottak egy Gere márkanevet a borban. Mára a borfogyasztók elfogadták, mint minőségi kategóriát, egy stabil minőséget, beleértve az évjáratbeli differenciákkal. Ugyanolyan minőséget produkálnak a szolgáltatás terén, tehát a szálloda- wellness és éttermi vonalon is, mint a borkészítésben. Maguk ami jóllehet nehezebb és sokkal több pénzt igényel, de sokkal stabilabb - csinálják meg a saját reklámjukat, marketingjüket. Nem szándékoznak Tv-ben, rádióban, újságban reklámozni. Abban bíznak, hogy amit itt helyben megteremtenek, és ami megmarad 20, 30, 40, 50, 60 éven keresztül, az a megfelelő reklám és PR nekik. Eközben pedig csak a minőséget kell, minimum szinten tartani vagy javítani. Ha az árbevételt vesszük alapul, akkor a szőlészet a húzó vállalkozásuk. Vállalkozásaik szét vannak osztva. Gere Attila egyéni vállalkozó és szőlő termesztő. A családi tulajdonban lévő AKA kft viszont többfunkciós. Az AKA kft vásárolja fel a szőlőt Gere Attilától - mint egyéni vállalkozótól - majd ezek után feldolgozza, bort készít, érleli a borokat, majd piacra viszi azokat. Az AKA kft- n belül működik a szálloda-éterem is. Tehát összességében a borkészítés, kereskedelem és a vendéglátás van egy cégen belül, ahol keletkezik a fő árbevételük. Az AKA kft többek között termelői integrátorként is működik, amely felvásárolja a helyi gazdák szőlőtermését. Az egyszerű árkategóriájú borok készítéséhez használják fel az íly módon beszerzett szőlőt. Gere Attila egy harmadik cégnek a Weninger és Gerének is tagja, amit egy osztrák szőlész- borásszal alapított meg 1992-ben. Weninger és Gerének 10, míg a Gerének 70ha nagyságú szőlőtulajdona van. Fontos hangsúlyozni, hogy csupán tőke befektető, ha szakmabeli borász is a külhoni társa. Közös vállalkozásuknak volt múltja, ha fel kellet azt építeni. Mindketten jól 3
tudták, ha jól dolgoznak, akkor tíz éven keresztül építik a céget, és csak utána lehet esetleg kivenni belőle valami hasznot. Osztrák társa jelentős mennyiségű tőkével szállt be közös vállalkozásukba a kezdetekkor. Attilának abban az időben csak bora volt, de megfelelő mennyiségű tőkéje volt a fejlesztésekhez. Weninger adta a pénzt Gere pedig a bort cserébe. Attilának esett nehezére agyilag átállni erre az újvilági üzleti gondolkodásmódra, amit társa közvetítésével kapott nyugatról. Más, szakmai ismeretekkel is gyarapodott tudása, főként a borok sokfélesége terén. Kinyílt előtte a világ és felismerte, hogy hopplá, azok a borok, amiket eddig ittak az egy nagy kutyafüle. Olyan szép testes borok jöttek onnan kintről, hogy rá kellett eszmélnie, hogy, azért van még mit javítania. Társa ebből a szempontból is állandóan inspirálta, és arra sarkalta, hogy hogyan lehetne szebb és jobb bort készítenie. Összesen 60 embert foglalkoztatnak. Pontosabban a 3 cég alkalmaz 60 embert. Ebbe bele kell, hogy számolja a Weninger és Gere kft- t. Azért van erre szükség, mert, a munkaerőn megosztozik ez a három cég. Mindig az adódó munkafolyamatokhoz rendelik hozzá a szükséges munkaerő mennyiséget. Ennek köszönhetően sosincs felesleges vagy túl kevés munkaerő, mert azt mindig optimálisan tudják szétosztani egymás között. A gazdasági helyzete mindhárom cégnek pénzügyi vonalon abszolút külön van kezelve. A Weninger és Gerének megvannak a saját borai, ami van nekik az nincs a Gerének és fordítva. Pontosan azért, hogy egymásnak ne legyenek konkurenciája. Stabil és állandó fejlődésben van mind a két cég. Az éves árbevétel szintjén a Weninger és Gere 100 millió Ft-os árbevétel körül van, az AKA kft árbevétele olyan 800 millió Ft körülire tehető. 1.2 Van-e meghatározott küldetése? Nézze, én falusi ember vagyok, egyszerűen és józan paraszti ésszel gondolkodom mondja magáról Attila. Egy tanárára utalva elmeséli, hogy neki azt tanították, hogy a legrövidebb úton, egyenesen lehet eljutni a megoldásig. Saját életében mindent a logikára épített fel, sosem a politikára, mert azt egy nagy nullának tartja. A logika mindig igazság marad, ami pedig a logika mentén épül fel az előbb, utóbb szétesik folytatja érvelését Attila. Ezek nagyon egyszerű dolgok, és mindig az egyszerű dolgok határozzák meg a jövőt a nagy bonyolult dolgok. A nagy bonyolult dolgokban csak az ügyvédek nyomnak sok pénzt zsebre, mert ott senki sem ismeri ki magát. A logika mentén pedig mindenki kiismeri magát, főleg, hogy ha az idegen szavak szótárából, ha magyarul beszélünk egymással 4
Attila a logikus gondolkodásmódban és a következetességben hisz. Állítja, hogy ha erre építenek fel egy céget, akkor az csakis sikerre lehet ítélve. 1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai? A szőlészet- borászatban dolgozó emberek között minimális a fluktuáció. 20 év alatt talán 7 ember, aki elment, kettő közülük sajnos lopásért, elég piti lopásokért. Szellemisége - mint ahogy az már fentebb kiderült-, hogy rend a lelke mindennek, ami azt jelenti, hogy enged meg minimális munkahelyi lopást sem. Mindenkinek világosan megmondja, hogy ha egy szöget is rá tud bizonyítani, hogy ő vitte el, akkor annak automatikusan megszünteti a munkaviszonyát. Nem akar olyan emberekért felelni, akik lopnak tőle. Őtőle, aki egyébként a fizetését, a megélhetését és a biztonságát is adja a dolgozó családjának. Ezek a követelmények az elején tisztázva vannak. Aki ezeknek megfelel, azt megbecsülik, és tisztességes bére lesz. Megkapja hivatalosan és swarcba a pénzét, 100-110 ezer Ft-ot nettóban. Nem csökkentett munkabért kap és zsebbe a többit, ha megkapják tisztán a fizetségüket a társadalombiztosítással és mindennel egyébbel együtt. Tehát úgy érzi és gondolja, hogy a céget, felelősségteljesen működtetik és dolgozóikkal is megbecsüléssel bánnak. A fent elmondottak miatt azt állítja magáról, hogy talán egy kicsit diktatórikus, de véleménye szerint a demokrácia egy bizonyos szintű diktatúra nélkül létezik. Azért gondolja, így mert csakis a cég, aki a szabályokat hozza, és a betartókkal szemben következetesen jár el. Az ifjúságot sajnálja a legjobban. Sok rosszat lehet elmondani a szoci rendszerről, de azt, hogy alkalmatlan munkásokat képeztek volna. Jelenleg mindenki Főiskolát és Egyetemet akar végezni, de az elhelyezkedések nincsenek mindenki számára biztosítva. Ezekből lesznek a sikertelen, önértékelési problémával küzdő fiatalok. Egy jó szakember munkáját jobban meg kéne becsülnünk, mivel, ők simítják el a hétköznapjainkat. Oktatáspolitikába akar belemenni, de szerinte az egyetemet végzett emberek a fizikai munkákat akarják elvégezni, pedig anélkül működik a rendszer. Attila a jó társadalmi modellt a borok kategóriáival magyarázta. Egyébként ez ugyanolyan, mint a bor. Van egy piramis rendszer, amiben az olcsó alsó kategóriájú bor az széles rétegek a szakmunkásoknak és segédmunkásoknak feleltethető, ami olcsó mert relatíve alacsony a bére. Aztán van egy közép kategóriájú bor, ami olyan, mint a középszintű vezetés. Ezeknek valamivel magasabb a fizetése. És végül van a csúcs kategória a borban, ami a legdrágább, ami a csúcsvezető, aki irányítja, és kézben tartja az egészet. Tehát 5
ez megint a logika, semmi más Borban ugyanaz igaz, mint ami a társadalom felépítésében folytatja. A széles bázison alapuló réteg beszűkült, és ettől kezdve az egész piramis instabillá vált. Büszke emberek lehetnének. Azok a szakmunkások, akik komolyan veszik munkájukat, éjjel nappal dolgozhatnak, mert biztonságban tudhatják önmagukat és családjaikat. Nagyon fontos: érezzék, hogy szükség van rájuk. Attila katasztrófának tartja a globalizációt, ami az igazi kézi munkára alapszik és gyenge minőségű termékeket produkál. 1.3 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével? Attila egy példával magyarázza, hogyan terjeszti ki szemléletét, értékrendjét a gyakorlatban. Eddigi élete során elég széles társadalmi életet élt, de mára már visszafogta magát. Állítja, hogy az önkormányzattal lehet elérni semmit. 20 évből 16-ot volt önkormányzati képviselő, de őszintén megmondva túl sokat ért el vele. Szakmapolitikában való szereplése is nagy kutyafüle volt, mint a falra hányt borsó, minden ugyanúgy ment tovább, mint addig. Nem tudta érvényre jutatni nézeteit, az ő gondolkodási módjával voltak összeegyeztethetők ezen intézményeknek a működése. Egy ponton egyszer csak azt mondta - tovább akkor! Attila szerint Villányban azért mennek jól a dolgok, mert a pincészetek zöme olyan gondolkodású, mint amilyen az övé. A Villányi labdarúgó sport klubbot is 4 hasonló gondolkodású emberrel alapították meg ezelőtt 11 évvel. 5 éves kortól elkezdték nevelni a gyerekeket, de minden idő kérdése, ami felépül hangsúlyozza Attila. Az 5 évesből mire 20 éves lesz, eltelik 15 év, és most, 11 év után értek el oda, hogy az ifjúsági csapatuk megnyerte a bajnokságot. Jól fel van építve a rendszer, az utánpótlás mindig biztosítva van. Mindig megelőzni a törvényeket! jelenti ki Attila. Az átgondolt munka itt is meghozta az eredményét. Mikor az MLSZ kiírta, hogy kit, hogyan fog támogatni, akkor ők már mindennek megfeleltek, már kellet tenniük semmit. Sokkal több pénzt kapnak majd a központi alapból. Amit 11 évvel ezelőtt megalapítottak és folyamatosan igazgattak az mára stabil alapokon áll. 6
2. A cég környezeti menedzsmentje 2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a zöld szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.) 2008-ban 1 ha- on, 2009-ban 10 ha- on, 2010-ben 65 ha- on, 2011-től pedig a teljes termőterületen biológiai gazdálkodást folytatnak. Ez azt jelenti, hogy semmilyen kemikália, semmilyen méreg, semmilyen gyomirtó kerül ki a területre. Véleménye, hogy tisztességes szőlő munka kell. Ha visszafogott terheléssel dolgoznak, akkor óriási ellenálló képessége lesz a növénynek. Rajta van a tőkén 6-7 fürt szőlő, vitális, szabadon áll, a nap és a szél körbe járni. A fertőzések lehetősége a minimumra van szorítva, mert nincsen a vízbe bedunsztolva. Még minősített a szőlészetük, mert még mindig átállás alatt vannak. Szőlőnél 3 év az átállás. 2013-tól lesz meg a teljes minősítésük. Az irodán belül szelektíven gyűjtik a hulladékot. Műanyag és a papír külön van gyűjtve az egyéb hulladékféleségektől, de azt a kettőt válogatják külön. A szemléletükhöz ez azért tartozik hozzá, mert Barcson van egy fogyatékosokat foglalkoztató egyesület, amely ilyen jellegű hulladékok szétválasztásával foglalkozik. Mikor összejön egy IFA pótkocsira való hulladék, akkor elvitetik azt (saját költségen) a barcsi telephelyre. A 2008-ban épült wellness hoteljüket, geotermikus energiával hűtik és fűtik. Ezenkívül napenergiát is használnak az üzemeltetéshez. 19 napkollektor szolgálja a szálloda meleg víz ellátását. Hétköznap nyilván nincs ez teljesen kihasználva, viszont a wellness medencéikre rávezethetik a felesleges hőt. Így a napkollektorok teljesítménye gyakorlatilag 100%-ban ki van használva. Innovációként a borkészítés melléktermékeinek feldolgozásában lát nagy lehetőséget. A lepréselt szőlőmagból olajat, a megmaradt magtörmelékekből táplálék-kiegészítők gyártását tervezik. A magörlemény mikroelem tartalma rendkívül magas, továbbá sokkal magasabb koncentrációban van jelen benne a szív és érrendszert védelmező rezveratrol vegyület, mint a borban. A táplálék- kiegészítő tabletta és mikroörlemény formájában lenne kapható, de további felhasználási lehetőségei is lehetnének, főként a kozmetikumok terén. A biológiailag termesztett szőlő egyenesen gyógynövényként is funkcionálhat a táplálék- kiegészítők révén. Miután a terület megkapja a bio minősítést, az onnan lekerülő készítmények már-már gyógynövény minőségűek lesznek. 7
A továbbiak már nagyon szűk és behatárolt, ott már nagyon tud többet javítani, maximum a technológián, de az ökológiai szempontból jelentős. Idén kapnak egy válogatóasztalt, ami a szüret időszaka a behozott szőlőfürtöket megszabadítja az oda illő dolgoktól. Ennek elvileg úgy kell működnie, hogy a végén a csakis tiszta bogyó kerül ki a szállítószalagról. A jelenlegi szállítószalagúk mellett 12 asszony dolgozik, akik megtisztítják a szőlőt. Atilla úgy vélekedik, hogy ha ezt az új gép megcsinálja, akkor a 12 asszonynak lesz munkája. Tehát minden gépesítés, minden modernizáció, munkahely csökkenéssel jár. Ennél a kérdésnél nehéz döntéshelyzetbe érzi magát. Mert ugyebár az emberekkel nehéz bánni, ahányan vannak, annyi félék. De, ha mindent gépesít, akkor megszűnik a munkahelyi közösségteremtés, és lássuk be 12 asszony azért tud miről beszélni. Tehát, amikor azt halljuk, hogy modernizálni kell és mellette munkahelyeket teremteni, akkor ez a kettő üti egymást. A modernizáció egyértelműen munkahely csökkenésével jár. 2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha, miért fontos a számukra? Nincs. Teljesen fölöslegesnek tartja. Se a piac, se más szempontból látja értelmét. Ha az ISO minősítés határozza meg egy cég minőségét az egy szomorú dolog, véli Attila. Az üzlet az mindig két emberen múlik. Neki teljesen mindegy hogy XY- nak milyen ISO jelölése van, ő azt megnézi, és ha meggyőző, akkor attól kezdve megbízik benne. Attilának pl. nincsenek szerződései, kizárja azokat, szeret bíróságokra menni. Az ISO-t ezért teljesen feleslegesnek tartja, ez csak egy politikai munkahelyteremtés, állítja. A bornál külön bor törvény szabályozza a munkafolyamatokat, ezért sincs szükségük az egyéb minősítésekre. 2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.) Villányban is, mint mindenhol, régen rézgáliccal és kénnel permeteztek. Akkor ma miért ne lehetne? Attila a szakmáját tekintve erdész, szereti a vegyszereket. Elég méreg van a levegőben. Legalább ott ahol dolgoznak, ne legyen. 8
2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Az állam támogatja, hogy neki öko termesztésben van a szőlője. Maximum azt az unió támogatja, a földalapú támogatás keretein belül. 100euró körül van a földalapú támogatás. Ő még kapott plusztámogatást. Van az agrár környezetgazdálkodás, de az az ökotól távol áll. Az csak annyi, hogy használnak piros szereket, ha csak sárgát és zöldet. Abban benne voltak, és még most is benne vannak. De is érdekli, mert, hogy mit akar és szabadon gondolkodhat, mert a cég törvényi kereteken belül, szabadon működik. Mindig az első 2, 3 év a legnehezebb, de 5 év után még olcsóbb is. A szőlő szimbiózisban tud élni talajtakaró növényzettel, a rovarokkal és a madarakkal, rovarral. Régebben, mikor gyomirtottak a szőlő vigyázban állt, ma él az egész, öröm benne lenni. Ha nincs méreg, akkor van élet. 2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak? A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel nincs kapcsolata, de szakmapolitikai terén van érintkezési felülete velük. 3. Verseny és természeti környezet 3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában? nagyon gyenge közepesen erős nagyon gyenge erős erős Nem érzi, hogy versenyeznie kéne, mert, viszonylag korán kezdték, ezért jó pozícióban vannak, ha a legjobbat nyújtja, akkor ott lesznek az élen. 9
3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? nagyon gyenge közepesen erős nagyon gyenge erős erős 3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? jelentős hátrány indifferens előny jelentős hátrány előny Nem szabad kifelejteni, hogy a területeik 90%- a hegyen van. A hegy lábánál megül a pára. A szőlőnek a hegyen a helye. A kollégák mennek át bióra, mert attól félnek, hogy kevesebb lesz a termés és nincs meg az a technikájuk, ami Geréknek megvan. Ez a szakma borzasztóan drága. Ők egy magasabb áru szegmensben termelnek, ez részben köszönhető Villánynak is. 4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára? 4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából? egyáltalán részben, határozottan részben 4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján? 10
egyáltalán részben, részben határozottan Biztos benne, hogy jobban érzik magukat, mint, amikor permeteztek. 4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt? egyáltalán részben, határozottan részben 4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához? egyáltalán részben, határozottan részben 4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban? egyáltalán részben, határozottan részben 4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között? egyáltalán részben, részben határozotta n 11
5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban 5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban? Attila úgy látja, hogy a környezeti technológiákat figyelembe véve van realitása. Ahhoz, hogy a gazdák elkötelezettek legyenek, azt anyagilag motiválni kell. Egyre jobban a környezetgazdálkodás felé megy a világ, de ehhez előbb agyilag kell megtisztulnunk. A kemikália mindenhatóságát elfelejtve, bíznunk kell abban, hogy meglehet oldani másképpen a problémákat. 5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orientáltabbá tételében? Ha csak búzát, kukoricát termelne a mezőgazdaság. Atilla szerint kertészkedni kellene. Szabad, független, jó gondolkodású emberek kellenek. Nem egy ember kezébe kell kerülniük a földterületek nagy részének. 5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben? Abban bízik, hogy minél több gazda át fog térni biogazdálkodásra az egészségesebb élelmiszerek és az ivóvíz tisztasága érdekében is. 6. Milyen más környezeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra? 12
Interjú Dr. Zsirai Sándor tulajdonossal Öko-Park Panzió Kemping és Kalandpark Szarvaskő Az interjú helye, ideje: Szarvaskő, a vállalkozás helyszíne 2011.06.21 Az interjút készítette: Csepku Ádám 13
1. A vállalat/vállalkozás profilja 1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete Dr. Zsirai Sándor 1990-ben látta meg először az Öko-Park leendő területét, Szarvaskő település szélén. Szarvaskő, Egertől10, Szilvásváradtól 15 km-re található. A terület mellet folyik az Eger patak, ami 30 km-re ered és a Tisza tóba folyik. Körben a Bükki Nemzeti Park területe övezi, az 5000 m2-es terület az Öko-Park Hungary Kft. tulajdona. Azelőtt a terület és rajta lévő ház a helyi erdész tulajdona volt amelyet, halála után özvegye értékesített Sándoréknak. Elsődleges céljuk egy kemping tervezése volt, egy olyan kempingé, ami a 21. század követelményeinek megfelel. Hazánkban kutatva sikerült olyan kempinget találniuk, amely megfelelt volna az elvárásaiknak. Hiába túrták fel ezért a BGF könyvtárát, az erről szóló szakirodalom is szegényesnek bizonyult. Semmilyen, a kempingekre vonatkozó előírást találtak, ezért a külföldi, idegen nyelvű szakirodalmat kellet megnézniük, továbbá tanulmányutak keretében tekintettek meg egy - két jobb kempinget. Céljuk egy környezettudatos elveket valló és az általuk felállított kritikai rendszernek megfelelő létesítmény volt. Egy olyan létesítmény együttest szerettek volna megvalósítani, ami a 21. század követelményeinek megfelel. Mindeközben figyelembe kellett venniük az igényes vendégek azon trendjét, amelyek nyugaton már jelen voltak, de Magyarországon még meg volt jellemző. Ebből kifolyólag egy teljesen más szemlélettel láttak neki az előkészületeknek. Sándor egyik szakmája építőmérnök és ez is hozzájárult ahhoz, hogy teljesen másképpen, alaposabb előkészületek után kezdjenek bele a tervezésbe. Nem kívánta követni azt az általános építészeti trendet, amely le dózerólja a terepet és a szűz területre épít. Ezek után meg kénytelenek lennének 80 évet várni, hogy a fák kidőljenek. Első teendőjük tehát az volt, hogy a területet lépésről lépésre bejárják és felmérjék annak adottságait, értékeit. A Bükki Nemzeti Park botanikusaival, kertészmérnökökkel mérették fel a terület növényvilágát. Az értékes növényeket meghagyták, ami beteg vagy tájidegen volt, azt kivágatták. Ezen szempontok alapján térképezték fel az egész területet. A megmaradt növények helyét felrajzolták egy térképre és később, a tervezéskor ezek határozták meg az építendő épületek helyét, és funkcióját. Gyakorlatilag a növényzet adott funkciót az összes épületnek, a kempingnek és a panziónak egyaránt. Kezdetben csak kemping volt tervezve, de látták, hogy csak erre, ha szállásra is szűkség lesz. Gazdasági szempontok 14
mérlegelése után úgy gondolták, hogy a szállást és a kempinget együtt jobban lehet majd a jövőben üzemeltetni, ezért belefogtak a szálláshelyek tervezésébe is. Ezek után elkezdték tervezni magát az épületet, ami engedélyek beszerzésével, tervezéssel és a hozzá tartózó információ gyűjtésével együtt kb. egy évig tartott. Az engedélyek megszerzése előtt még az egész utcára rendezési tervet kellet módosítania, mert az egy egészen más övezetbe volt besorolva. Csak ezt követően kezdődhetett el az építkezés, ami pontosan 13 hónapig tartott. 2001 agusztus 21 én nyílt meg az Öko-Park Panzió, Kemping *** és Kalandpark. A létesítmény 300m2 alapterületű, 13 szobás, 2 konferencia teremmel és egy szaunával rendelkezik. A panzió új épülete az erdészház helyére került, aminek alapjait annak gyenge statikai viszonyai miatt - lehetett felhasználni az építkezésben. Az egykori házat lebontották és annak a helyére épült a panzió létesítménye. A panzió és a kemping szolgáltatásai komplexek. A kemping vendégei igénybe vehetik a panzió wellness és éttermi szolgáltatásait és igény szerint a konferenciatermet is. A panziós vendégeknek pedig szintén lehetőségük van a kemping nyújtotta szolgáltatások igénybevételéhez. Tehát ha úgy vesszük, két részre lehet osztani a területet funkciójuk szerint, de ez valójában egy integrált egésznek felel meg. Sándorék idegenforgalmi tevékenysége tehát, a kempingből, panzióból, 3 modulból álló kalandparkból és az éttermi szolgáltatásból tevődik össze. Az étterem a panziótól 100m-re található, melyhez parkoló is tartozik. Foglalkoztatottak száma 6 fő, éves árbevétel 20 millió Ft körül van. 1.2 Van-e meghatározott küldetése? A küldetés kommunikálása a létesítmény több területén látható. (lefotózzuk) Célunk az volt, hogy egy Európa szintű szabadidős komplexumot hozzunk létre, a természet közelségét és az aktív pihenést kedvelő belföldi és külföldi vendégeink számára. A létesítményt az ökotudatosság jegyében alakítottuk ki, különös tekintetet fordítva a természetes környezettel való összhangra és a vendégeink egységére melynek során környezetbarát módszereket és helyi természetes alapanyagokat használtunk fel. Napi működésünket átszövi a környezet tudatosság, ami egyre fontosabb szemponttá válik a szálláshely keresése során. Mi azért dolgozunk, hogy kitűnő adottságaink a kedvező fekvés, a szubalpin klíma, az érintetlen természet, a Bükki zeti park szomszédsága - és a gondosan kialakított épített 15
környezet mellet a Zöld Szálloda program keretében a környezetvédelmi hírnevünket tovább erősítsük, és ez által elérjük szállodánk még kedvezőbb társadalmi megítélését és törzsvendégkörünk bővülését is. Jövőbeli fejlesztési prioritásaink között szerepel, hosszú távú elkötelezettségünk az alternatív energiatakarékos technológiák bevezetése, üzemeltetési költségünk folyamatos csökkentése és a korszerű hulladékgazdálkodási módszerek alkalmazása. Munkánk lényege, hogy mind a vendég jobb közérzete mind a szállodavitel környezetkímélő, takarékos és egyben vendégmarasztaló módszerrel a lehető legteljesebben összhangba kerüljenek egymással mindkét fél érdekében. Dr. Zsirai Sándor 1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai? Zömmel Sándor és barátai által lettek az épületek megtervezve, és többnyire a kivitelezést is ők maguk valósították meg. Ezért a jelenlegi állapot az ő értékvállalásinak a realizációját tükrözi. 1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével? Sándor szerint a terület elhelyezkedésének kedvező fekvése ösztönözte egy ilyen létesítmény megvalósításához. Az Ő személyes elkötelezettsége a környezetvédelemmel már régóta fennállt amikor, rátalált erre a ritka, a területi adottságaiban minden szempontból megfelelő helyszínre, amely tükrözte az általa megálmodott létesítményt. Tehát a törekvés, hogy egy ilyen szellemiségű helyet létrehozzon már régóta fenn ált. Kinézetükben, szolgáltatásaikban, az odaítélt csillagok számában különböznek a szállók egymástól, de Sándor valami többre vágyott, valami extrát akart nyújtani a vendégeinek. Városi környezetben találta azt a kiugró lehetőséget, azonban Szarvaskőt minden szempontból ideálisnak találta. Elismeri, hogy a szállók falain belül lehetnek különbféle specialitások, de egy erdőt vagy a jelenlegi adottságokhoz hasonló környezetet lehet odavinni. 2. A cég környezeti menedzsmentje 16
2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a zöld szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.) Amit lehetett, azt természetes anyagból, kőből, fából, üvegből, cserépből építettek meg. Lehetőségeikhez mérten törekedtek, arra hogy minél több helyi anyagot használjanak fel. Egyrészt a kisebb ökológiai lábnyom miatt, másrészt gazdaságilag sokkal olcsóbb, harmadrészt pedig a helyi anyagoknak mindig teljesen más a rezgése száma, tehát a helyi anyagokból készült tárgyaknak jobb a hangulata és az érzete, mint az olyanoknak, amelyeket esetleg több száz km-ről szállítottak ide. Az építkezésnél tehát mind a három szempont érvényesült. Építészeti kialakításban, az épület tájolásában mindenre figyelemmel kellet lenniük,(főként a benapozásra, és az épület teljes aktív felületére nézve) amit lehetett, azt ezen elvek alapján valósítottak meg. Az épület déli traktusa azért is lett úgy betájolva, mert a két nagy fenyőfa, és egy szélső harmadik egy természetes árnyékolást ad az épületnek. Ennek köszönhetően kellet az épületet kívülről hő szigetelni, amely csak káros falgombásodáshoz vezetett volna. Továbbá volt szükség energia pazarló, egészségkárosító légkondicionáló berendezésre sem. A fent említett megoldások eredményezték, hogy a kinti 30 C fokos hőségben is teljesen élvezhető a ház klímája. A háznak 42 cm-es vastagságú tégla falai vannak, azok mésszel festettek, hogy megfelelő légcserélésűek legyenek. A panzió mellett lévő egri patak és a bejövő friss levegő miatti pára teszi nehézkessé rendben tartani a park és a kemping növényeit is. A további öntözést egy 60 éve ásott kútban elhelyezett vízszivattyúkból tudják megoldani. A terület végén lévő tónak is ebből oldják meg a víz utánpótlását. A park egész területén mellőzik a növényvédő - és gyomirtó szerek használatát. A csaptelepeknél olyan szűrők vannak beszerelve, amelyekkel passzívan megoldható a víztakarékosság, a WC tartályok pedig stop gombosak, ezzel is szabályozhatóvá téve a vízfogyasztást. Szelektíven gyűjtik a hulladékot, a legtöbb helyen pedig energiatakarékos izzok segítségével oldják meg a világítást. 2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést? 17
A napi üzemelés során számtalan olyan megoldás van, amivel környezeti teljesítményüket növelni tudják. A már említett takarékos víz használat mellet, minden fényforrásban energiatakarékos izzók vannak behelyezve. Ennek köszönhetően csak környezet kímélően, ha jelentős költség csökkenés mellet tudnak üzemelni. Vendégkörüket különböző lehetőségekkel csábítják a környezettudatos életmód irányába. A panzió csomagajánlatai között is szerepelnek olyan ajánlatok, melyek elősegítik a környezettudatosságot, valamint hogy a tömegközlekedés irányába tereljék a vendégeiket. Pl. vannak olyan ajánlataik, amibe benne van egy ingyen vonatjegy, ha szilvásvárad és Eger között vasúttal közlekedik. Lehetőségekhez mérten az étterem szolgáltatásuk terén is megpróbálnak környezettudatosan működni. Az étteremben használnak olyan anyagokat amelyek, károsak lennének a természeti környezetre, mindig friss alapanyagokból dolgoznak. Vannak bioételek de vegetáriánus vendégek számára külön menüjánlat is igényelhető. Konzerveket, tartósítószereket tartalmazó ételkészítményeket használnak, azokat a legnagyobb szigorral próbálják elkerülni. Ez több okból is jelentős az üzemelés szempontjából, Egyrészt használnak a lehűtésükhöz energiát másrészt ezek az alapanyagok közel sem olyanok, mint egy friss vagy akár egy egy-két napos élelmiszer. Helyi élelmiszerek beszerzésére törekszenek, a közelben van is egy biógazdaság ahonnan, szoktak rendelni. A jövőre nézve tervbe van véve egy- két újítás, de ennek megvalósulása pályázati lehetőségek illetve pénz kérdése. Napkollektorok, napelemek helye már meg van tervezve, használatuk bele lesz illesztve a létesítmény üzemeltetésébe. Kis elektromos motorok töltését lehetne megvalósítani napelemekről, azon felül pedig a fel használt elektromosságot rá lehetne táplálni az elektromos hálóra és annak kettő közti különbségét fizetni. Napkollektorokkal a használati melegvíz ellátást tervezik biztosítani. Ehhez kapcsolódva az esővíz hasznosítás is meg van tervezve, ahhoz egy medencekészítés, amiből a WC tartályok üzemeltetése lenne megoldva. Továbbá kerékpártároló megvalósítása is a tervek között szerepel. Sajnálatos, hogy az KEOP ötös prioritását bezárták, emiatt tudni, hogy mi lesz a fejlesztéseikkel. Ahogy újra megnyílnak a pályázati források és lesz erre anyagi lehetőség, annak megfelelően fognak ezek a tervek megvalósulni. 2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha : miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést? 18
Ők voltak az elsők Magyarországon, akik megnyerték a zöld szálloda címet. Létesülésükkor már észben tartották, hogy pályázni lehet a Magyar Szálloda Szövetségen belül a zöld szálloda címre. Az elejétől fogva készültek erre, mert ők szerettek volna elsőként megfelelni az előírt követelményeknek. 2003-ban megpályázták, 2004-ben pedig megkapták az ezzel járó elismervényt. Ugyan erre a címre, 2 évre rá kellet újfent pályázni, és ekkor másodmagukkal megkapták a címet újabb 5 év-re, ami 2012-ig lesz érvényes. Rengeteg kritériumnak feleltek meg és ezért ítélte úgy a Magyar Szállodaszövetség, hogy nekik 5 évig kell újra pályáznunk. Továbbá 2008-ban elnyerték a neves Európai Öko-címke minősítést, amelyből eddig csak 51- et osztottak ki Európában. Ennek a címkének is speciális kritériumrendszere van. Ezt a díjat is mindössze csak ketten nyerték el mostanáig Magyarországon. Sándor a minősítések megszerzését egyrészt egy szakmai kihívásnak, másrészt egy szakmai elismerésnek, harmadrészt egy marketingfogásnak tekintette. A címke marketingként való hasznosítását, Magyarországon még lehet olyan mértékben felhasználni, ahogyan azt Nyugat - Európában a szálláshely szolgáltatás igénybevétele esetén lehet tenni. Nálunk a környezet tudatosság az elsődleges szempont állítja Sándor. Külföldön ez teljesen másképp van, másképp volt ez már ezelőtt 10 évvel is, de ők úgy gondolják, hogy ha ebbe az irányba mennek, akkor törekvésük előbb utóbb meg kell, hogy hozza a gyümölcsét. A minősítésnél is megnézték, hogy minden kritériumnak megfelelnek- e, ha, akkor melyek azok és azon hogyan tudnának a hiányosságokon változtatni. Úgy gondolják, hogy ezzel reprezentálják az elkötelezettségüket, másrészt pedig egy megkülönböztető szempont lehet. 2002-ben a nevüket Öko-Park - is levédették. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ezt az elnevezést rajtunk kívül senki használhatja. Magyarországon a korlátozás 10 évre szól, amit időközönként újra hitelesíteni kell. Ez építészeti és idegenforgalmi szempontból ad védettséget az illetéktelen névhasználókkal szemben. Ezzel is egyediségüket, a különlegességüket szerették volna jobban elősegíteni. Sándor szerint, ha 10 embert megkérdeznénk arról, hogy véleményük szerint mit takar az Öko-Park fogalom, legalább 3-4 ember tudni fogja az erre vonatkozó asszociációt. 2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha, miért fontos a számukra? Nem rendelkeznek ilyen jellegű környezet irányítási szabvánnyal. Persze lehetne, de csak 19
azért, hogy legyen, azért hitelesítik magukat ebben a minősítési rendszerben. Úgy gondolja, hogy meg tudnának neki felelni, de a Zöld Szálloda, az Európai Ökocimke és a 2004-ben odaítélt észak - magyarországi regionális minőségi cím, talán elegendő. Ha a szektorban ez a három mindenkinek meglesz, akkor mi is megcsináljuk az IZO-hoz kapcsolódó dolgot teszi hozzá. Sándor véleménye szerint ez több vendéget hozna, és egy újabb papír érné meg az ezzel való fáradozást. A zöld szállodák direkcióiban le van fektetve, hogy mit lehet és mit. Ezt ők mind betartják, és ezért gondolják úgy, hogy nincsen szükségük ISO bevezetésére. Tehát, egyelőre a jövőben sem tervezik az ISO rendszer bevezetését. 2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Sándor sajnálkozva jegyzi meg, hogy a KEOP-nak kellene bezárnia azokat az ablakokat, amelyek erre a területre vonatkoznak. Pedig a tavalyi évben egészen jól beindult, ezt jelentősen támogatni kellene. Azt tudni kell, hogy az idegenforgalom a környezet egyik legnagyobb szennyezője, csak a szállodák üzemelése, ha a turisták egész világot átutazó tevékenysége miatt. Ők okozzák az ipar után az egyik legnagyobb szennyezést. Ezét is fontos, hogy a környezetvédelem ott legyen az emberek tudatában Ezek után Sándor röviden szemlélteti az átlag magyar turista viselkedését egy kirándulás alkalmával: Tehát ilyen szinten vannak a dolgok, mert ugye elmentünk egy jót kirándulni, megálltunk egy parkolóban, felnyitottuk a kocsi hátulját, leültünk oda mellé, megettük a kis elemózsiánkat, megittuk a kólánkat, és minden egyéb dolgunkat, összeszedtük vagy szedtük össze a szemetet,vagy szétszórtuk a parkolóba a csikket és még a hamut is kiürítjük a tartójából, és akkor marha jót kirándultunk, kint voltunk a természetben és akkor mindenki boldog a mai trend szerint. Tehát ez történik sajnos ma Magyarországon, de természetesen vannak mások is, pl azok, akik az Öko-Parkot választják szállásul. Az a vendégkör, aki idejön, az egyrészt, hogy hova jön, másrészt látja a rendből, tisztaságból és minden egyéb jelekből, hogy azért mit kellene csinálni. Ez tükröződik a csomagjainkon, és a szállodavitel mindennapjaiban is. A dolgozók is tudják, hogy mit hogyan kell helyesen csinálniuk. Amikor a gyerekek az itt tartózkodásuk alatt lejönnek vacsorázni akkor általában kólát kérnek, de azzal itt tudnak szolgálni. Erre egy normálisabb szülő azt mondja, - na, látod én mindig szoktam mondani neked hogy A másik szülő meg azt mondja, hogy kólát kér a 20