Tárgy: Pap János polgármester napirend előtti felszólalása

Tárgy: Pap János polgármester napirend előtti felszólalása - A polgármester ismertette a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának vezetőjétől érkezett átiratot, mely az 500/1992. (XII.18.) számú közgyűlési határozattal kapcsolatosan érkezett (Narancs Klub ügye). A kérelemre a közgyűlés a bejelentések során visszatér. Tárgy: Dr.Kerekes Attila képviselő napirend előtti felszólalása - A közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 62/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Jogi és Ügyrendi Bizottságot, hogy vizsgálja meg dr. Kerekes Attila képviselő által napirend előtti felszólalásában kifogásolt eljárást. Vizsgálja meg, hogy az 1993. február 11-i közgyűlésen a bizottságok összetételének változására irányuló előterjesztés az ügyrend előírásainak megfelelően történt-e. A fenti kérdésről a közgyűlés a mai ülésén további vitát nem folytat. Tárgy: Dr.Nagy Balázs képviselő napirend előtti felszólalása - A közgyűlés felkéri a Jogi és Ügyrendi Bizottságot, valamint a Költségvetési Bizottságot, vizsgálja meg, lehet-e és mely önkormányzati tulajdonú ingatlanokra jelzálogjogot bejegyeztetni. Tárgy: Hitel felvételéhez garancia nyújtás - A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 63/1993. (III.4.) közgy. 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 10 Millió Ft hitel felvételéhez hozzájárul, és garanciát nyújt a Békéscsabai Dr. Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet számára az általános tartalék terhére. 2./ A közgyűlés az 1./ pontban foglaltak miatt az általános tartalék zárolását 10 Millió Ft összegig elrendeli. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: azonnal

- 2 - Tárgy: Kórház működésének anyagi helyzetével kapcsolatos intézkedés - A közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 64/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése megbízza a Dr. Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet orvos-igazgatóját, az Egészségügyi Bizottság elnökét és a polgármestert azzal, hogy a Kórház működési költségeinek biztosítása érdekében sűrgős megoldási lehetőséget kérő írásos és személyes megkeresést tegyenek az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Népjóléti Minisztérium felé. A Közgyűlés szükségesnek tartja a Kórház ellátási területéhez tartozó érintett önkormányzatok tájékoztatását a Kórház működésének anyagi helyzetéről, és a megoldás érdekében kéri a gyógyítási feladatok ellátásához anyagi támogatásukat. Felelős: Pap János polgármester Dr.Nagy Balázs orvos-igazgató Dr.Futaki Zoltán Egészségügyi Bizottság elnöke Határidő: azonnal Tárgy: Közgyűlés menetével kapcsolatos állásfoglalás - A közgyűlés 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 65/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése szükségesnek tartja a testületi ülésekről történő hiányzások szankcionálását. Felkéri a Jogi és Ügyrendi Bizottságot, hogy az önkormányzati képviselők díjazásáról szóló központi jogszabály-tervezettel összhangban dolgozzon ki rendelet- módosítást, mely kiterjed a közgyűlésekről történő hiányzásokra, késésekre. Felelős: Dr.Sarkadiné dr.lukovics Éva a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke Határidő: értelem szerint Tárgy: 1993. évi felújítási feladatok tételeinek megállapítása

- 3 - - A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 66/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta az 1993. évi felújítási előirányzatokból elvégzendő felújításokat és a következő határozatot hozta: 1./ Az 1.sz. mellékletben felsorolt felújítási feladatokat jóváhagyja. A közgyűlés felkéri Domokos László alpolgármestert, hogy a feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. 2./ Az egyes feladatokra vonatkozó kiemelt előirányzatok a pályáztatások lebonyolítása után kerülnek meghatározásra. 3./ A hibaelhárítási tartalék feletti rendelkezési jogot -utólagos beszámolási kötelezettséggel - a Költségvetési Bizottság hatáskörébe utalja. 4./ A Szervezeti és Működési Szabályzatot ennek megfelelően módosítani kell. Felelős: Határidő: Domokos László alpolgármester 4.pontért: Dr.Simon Mihály jegyző folyamatos beszámolásra: 1993. évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóval egyidőben. SZMSZ módosítására: a következő közgyűlés ÖNKORMÁNYZATI VAGYONT ÉRINT? ÜGYEK: Tárgy: BÉKÉSTERV Kft. üzletrész eladása - A közgyűlés 21 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 67/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a BÉKÉSTERV Kft-vel elcseréli 9,2 %-os 3,530.000,- Ft értékű üzletrészét a BÉKÉSTERV Kft. tulajdonában lévő 37 hrsz-ú ingatlan tulajdonjogáért. A közművek leválasztásának előrelátható költsége 300.000,- Ft, amit a Munkácsy Mihály Emlékház keretéből kell biztosítani. Ezzel a határozattal a 41/1993.(II.11.) sz. közgyűlési határozat hatályát veszti. Felelős: Domokos László alpolgármester

- 4 - Határidő: 1993. március 31. Tárgy: Dózsa György út 7., 7/1. és 9. szám alatti ingatlanok megvétele - A közgyűlés 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 68/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Békéscsaba, Dózsa György út 7., 7/1. és 9. szám alatti ingatlanok megvásárlásra kerüljenek. A Dózsa György út 7. és 7/1. vételára összesen 4,5 Millió Ft, a Dózsa György út 9. szám alatti ház vételára 4,5 Millió Ft. Fedezete: Vállalkozási Alap. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1993. május 31. Tárgy: Garázstelkek eladási kérelme (Penza lakótelepen) - A közgyűlés 19 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 69/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Békéscsaba, Penza lakótelepen, 2056/6 hrsz. közterületen épült garázs alatti területet nem adja el a felépítmény tulajdonosának, Benkó Györgynek, aki Békéscsaba, Penza ltp. IV.20. sz. alatti lakos. Hozzájárul ahhoz a Közgyűlés, hogy a felépítmény tulajdonosával hosszú távú (minimum 10 év) bérleti szerződés kötésére kerüljön sor. A bérleti díj összege a közterület használatának engedélyezéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott díj alapján: 1000,- Ft/m2/év. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1993. április 1. Tárgy: Ajánlatkérési felhívások (Napközis Tábor campingek) - A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:

- 5-70/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az ajánlatkérési felhívások tervezeteivel és meghírdetésükkel. (A Napközis Tábor hasznosítása, campingek létesítése.) Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: azonnal Békéscsaba "Zsibongó" Nyári Gyermektábor hasznosítása Békéscsaba Megyei Jogú Város - mint tulajdonos - hasznosításra meghirdeti a békéscsabai nyári gyermektábort. Főbb adatai: Cím: Békéscsaba, Lencsési út 138. Helyrajzi szám: 1700/6 A teljes területe: 5 ha 9725 m2 (ennek nagyrésze erdő) A létesítmény részbeni, vagy egészbeni hasznosítására lehet javaslatot adni. Korlátozó tényező: Az épületek, faházak, egyéb kiegészítő helyiségek, létesítmények a Textilipari Szakmunkásképző rendelkezésére bocsátott épület kivételével vehetők igénybe. Kötelező feladat ellátás: Az ajánlattevő köteles a nyári hónapokban (kb. június 20-augusztus 20-ig) a város általános iskolás korú napközis gyermekeinek étkeztetését, felügyeletét és foglalkoztatását - ezek előkészítését - ellátni. 1992-ben 332 fő vette igénybe. - A részletes ellátási, szociális és pedagógiai funkciókat a Polgármesteri Hivatalban lehet tisztázni. - A működtető (hasznosítő) köteles a fenti kötelező feladatok ellátására pedagógus (népművelő) táborvezetőt megbízni. - A kötelező feladatok ellátásán felül a létesítmény kihasználása, hasznosítása a nyertes ajánlattevő hatáskörébe tartozik, de a szervezett programok nem veszélyeztethetik - egészségügyi, szociális és pedagógiai szempontból - a kötelező feladat megfelelő szintű ellátását. Az ajánlatok benyújtási határideje: 1993. április 9. 10.00 óra. Cím: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 5600. Békéscsaba, Szent István tér 7. 161. szoba További információk is itt szerezhetők be. Medovarszki János Telefon: 66/452-252, Telefax: 66/441-236

- 6 - Az ajánlatok felbontási időpontja: 1993. április 9. 10.30 óra. Eredményhirdetés időpontja: 1993. április 15. 11.00 óra. Mindhárom helye: Polgármesteri Hivatal I. sz. tárgyaló Az ajánlatok benyújtásáért vállalkozói díj nem számolható fel. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartja azon jogát, hogy a város érdekeit ki nem elégítő ajánlatok esetén nem hirdet eredményt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsabai Parkerdőben Campingek létesítésére ajánlatkérés Békéscsaba Megyei Jogú Város - mint tulajdonos - kiépítésre és üzemeltetésre meghírdeti a parkerdő területén lévő Campinghelyeket. A campingek kijelölhető helye: A Gyulai út - Ifjúsági tábori bekötőút melletti városi parkerdő. I. terület: Ideiglenes camping Helye: A Degré utca 41.sz. alatti Egészségügyi Gyermekotthonnal szemben az 1499 hrsz. tanyán túli ritkás parkerdő egy része. Helyrajzi száma: 1498 Bérelhető terület: kb. 10.000 m2 II.terület: Végleges camping lehetősége Helye: Az ifjúsági tábor bekötőútja - hrsz.: 1057 - és a parkerdőben végigvezető 1509/1 hrsz. számú földút közvetlen csatlakozásánál a kiépített út mellett, a Keleti kertekkel szemben. Helyrajzi száma: 1512/5 Igénybevezető terület: kb. 10.000 m2 A telepítések feltételei: - közművesítés (zárt szennyvíztároló), fertőzésmentes talajjal kialakított fenntartható felületek (II-nél gyepesített felület) - Körülkerítés, egyéb szükséges létesítmények - A hatósági előírásoknak megfelelő egészségügyi tisztálkodási építmények - főzőhelyiség/ek/ - Szemétgyűjtés, szállítás megoldása Az ajánlatok benyújtási határideje: 1993. április 9. 11.00 óra. Cím: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 5600. Békéscsaba, Szent István tér 7. 161. szoba

- 7 - A további információk is itt szerezhetők be. Medovarszki János Telefon: 66/452-252, Telefax: 66/441-236 Az ajánlatok felbontási időpontja: 1993. április 9. 11.30 óra Eredményhírdetés időpontja: 1993. április 15. 13.00 óra Mindhárom helye: Polgármesteri Hivatal I.sz. tárgyaló Az ajánlatok benyújtásáért vállalkozói díj nem számolható fel. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartja azon jogát, hogy a város érdekeit ki nem elégítő ajánlatok esetén nem hirdet eredményt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Tárgy: Orosházi út 17. szám alatti üzlethelyiség hasznosítása - A közgyűlés 18 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 71/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Békéscsaba, Orosházi út 17. szám alatti (hrsz: 9090/A/9) társasházban lévő, önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség hasznosításáról az alábbiak szerint rendelkezik: A vételárat 720.000,- Ft + ÁFA helyett 500.000,- Ft + ÁFA összegben határozza meg. Kárpótlási jegy névértéken, a vételár 100 %-áig felhasználható. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1993. március 31. Tárgy: Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. végrehajtásával kapcsolatos rendeletalkotás ütemezése - A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 72/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény helyi végrehajtására két önkormányzati

rendelet megalkotását határozza el: - 8-1./ A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet. 2./ A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet. Felelős: Határidő: Pap János polgármester Dr. Simon Mihály jegyző 1./ alattira: 1993. április havi közgyűlés 2./ alattira: 1993. május havi közgyűlés Tárgy: Szociális ellátások átmeneti szabályairól szóló önkormányzati rendelet - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 16/1993. (III.4.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK ÁTMENETI SZABÁLYAIRÓL A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 45.. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbiak szerint rendelkezik: 1.. /1/ A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal kűzdő személyek részére átmeneti segély nyújtható. /2/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az átmeneti segély nyújtásának feltételeit és az eljárás módját a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáig terjedő átmeneti időre - a felnőttvédelmi esetenkénti szociális gondoskodásra, - a rendkívüli gyermeknevelési támogatásra, - a szabadságvesztésből szabadult személyek szociális támogatására, - a köztemetésre, - a temetési segélyre, - az elemi károsultak segélyére vonatkozó 1993. február 26-ig hatályban volt szabályokban foglaltak szerint állapítja meg. 2.. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

- 9 - Békéscsaba, 1993. március 4. Pap János sk. polgármester Dr. Simon Mihály sk. jegyző" A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr.Simon Mihály jegyző Határidő: azonnal Tárgy: 1993. I. félévi munkaterv elfogadása - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 73/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az 1993. I. félévre szóló munkatervét. Az elfogadott munkaterv a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város 1992. évi környezeti állapotának értékelése, 1993. évi jelentősebb feladatok kijelölése - A közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 74/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a város 1992. évi környezeti állapotáról szóló tájékoztatót. A közgyűlés egyetért az 1993. évi környezetvédelmi feladatokkal. 1./ A város általános rendezési tervének készítésénél továbbra is figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontrendszert. Kiemelten: - A tervezett Kétegyházi úti ipari park kialakításánál környezeti hatásvizsgálatra van szükség. - A repülőtér fejlesztésénél a zajártalom kiszűrése fontos

- 10 - környezetvédelmi szempont. - A 44. sz. főút városi elkerülő szakaszára környezetvédelmi hatásának előrejelzése és az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv kidolgozása. 2./ A kommunális hulladékkezelő mű versenytárgyalásának eredményes lezárása, a Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációs tervének engedélyeztetése; (Külön program alapján!) 3./ Az önkormányzat területén lévő felhalmozott hulladék ártalmatlanítását a termelőknek meg kell oldani, a Polgármesteri Hivatalnak határozottabban kell ellenőrizni. 4./ A VÍZMŰ telepen felhalmozott víztisztítási arzéniszap és szennyvíziszap ártalmatlanítását el kell indíttatni, a feladatokat koordinálni kell. 5./ Ebben az évben üzembe kell helyezni a kórház működési területén a kórházi hulladékégető művet. Az égetőmű ki kell hogy elégítse a 11/1991. (V.16.) KTM sz. rendeletben megadott határértékeket. Az érintettek bevonásával koordinációt kell végezni. 6./ A városi kommunális vadlerakók felszámolására ütemtervet kell készíteni. 7./ A városi szennyvíztisztító telep technológiai bővítését el kell indítani. A szennyvíziszap tételes és részletes összetételét a hasznosíthatóság érdekében nyilvánosságra kell hozni, a hasznosítást el kell kezdeni illetve kezdetni. 8./ Az Élővízcsatorna belterületi szakaszáról a szennyvízbekötéseket illegális bevezetéseket - a hatóságokkal közösen - fel kell tárni, a hullámteret karban kell tartani, illetve tartatni. 9./ A szennyezett taljavízzel rendelkező területek kijelölését el kell készíteni és azok pontosítását részletes környezetállapot felmérés alapján el kell végezni. (Talajvízáramlási térkép szerkesztése, monitoring rendszer kiépítése). A feladatot az érintett hatóságokkal közösen kell végezni. 1O./ A nagy potenciális légszennyezők rendszeres ellenőrzése, a légszennyezés folyamatos mérséklése, majd megszüntetése. 11./ Tömegközlekedési kocsipark folyamatos lecserélése környezetbarát autóbuszokkal, addig a szennyezőanyag csökkentő műszer beépítését célszerű biztosítani a VOLÁN Vállalatnak. A feladat elvégzése érdekében koordinációt kell végezni. 12./ Zajos vállalkozások ellenőrzése, a városból való kitiltása, ha indokolt. 13./ Környezetvédelmi informatikai rendszer kiépítésének folytatása,

- 11 - környezetvédelmi monitoring rendszer megtervezése, hatósági egyeztetése. A környezetállapot értékelése alapján a környezetvédemi információ feldolgozásához számítógépes adatfeldolgozást kell bevezetni. 14./ Környezetvédelmi mérési eredményekről (légszennyezés, zajterhelés stb.) renszeres tájékoztatás adása a Heti Mérleg című újságban, illetve évenként a Békés megyei újságokban. 15./ Évenkénti tájékoztatás kérése a hatósági munkákról. (Környezetvédelmi Felügyelőség, ÁNTISZ, VÍZIG) 16./ A környezeti tudatformálást tovább kell folytatni. A "Környezetünkért, Jövőnkért" nevű alapítvány pályázatán díjazott ötletek megvalósításához segítséget kell nyújtani. Folytatni kell a környezeti nevelést elősegítő általános iskolai szemléltető eszközök beszerzését. 17./ A város környzeti állapotáról dokumentumfilmet kell készíteni és ezt az oktatási intézmnyekben be kell mutatni. E témára a Polgármesteri Hivatal a KTM-hez országos pályázatot nyújtott be, a pénzügyi forrást a KTM biztosítja. 18./ Hatósági feladatok, jogkörök érvényesítése, környezetvédelmi rendelet megalkotása. 19./ Részt kell vállani az "Alföld időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási" kérdéseiről szóló 24/1991. (IV.17.) Országgyűlési határozat végrehajtási feladataiban. 2O./ Előkészítő, tervező, koordinációs, végrehajtó feladatot kell végezni az 1991. évi XX. törvényben foglalt környezet és természetvédelmi feladatés hatáskörök végrehajtása érdekében. 21./ A feladatok végrehajtásának biztosítására Környezetvédelmi Alapot kell létrehozni. 22./ Önkormányzati hatáskörbe tartozó környezetvédelmi feladatok költségigényét 1993. évre az V. sz. melléklet tartalmazza, a módosított 1,8 Millió Ft keretig. Az új hulladékkezelő mű költségigénye külön program szerint lett meghatározva. A pályázatokon esetlegesen megnyert, valamint a bírságból befolyt pénzösszegek a környezetvédelmi alapba kerülnek és környezetvédelmi feladatok megoldására fordíthatók. A nemzetközi munkacsoport által készített tanulmány több jelentős feladatot, javaslatot tartalmaz, amelynek mérlegelése, eldöntése közgyűlési hatáskör.

- 12 - A közgyűlés a feladatok koordinálásával megbízza Domokos László alpolgármestert. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1994. március 1. Tárgy: Kutatási program az oktatási intézményi és képzési struktúra átalakításának feladatairól - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 75/1993. (III.4.) közgy. 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az Oktatáskutató Intézet által benyújtott kutatási program tervét és 150 ezer Ft-tal támogatja az alapkutatás kidolgozását; felhatalmazza Molnár György alpolgármestert a szerződés aláírására. Forrása: a válságkezelő alap. 2./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 427/1992. (XI.19.) közgy. határozat 1.2. pontjában az oktatási és képzési struktúra áttekintésére kitűzött határidőt 1993. november 30-ára módosítja. 3./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az Oktatáskutató Intézet kiegészítő kutatásának megrendeléséhez hozzájárul, azt 300 E Ft-tal támogatja, a szerződés megkötését engedélyezi. Forrása: a válságkezelő alap. Felelős: Molnár György alpolgármester Domokos László alpolgármester Határidő: a jóváhagyás után azonnal BEJELENTÉSEK: Tárgy: Jókai Utcai Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatói megbízása - A közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 76/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990. évi LXV. tv. 9../4/ bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a 2/1992. (III.4.) MKM rendelet 14.. /2/ bekezdését alkalmazva, megbízza NAGY GYULÁ-t (született: Békéscsaba, 1934. október 25., anyja neve: Nagy Julianna, lakcím: Békéscsaba,

- 13 - Felsőkörös sor 23.) 1993. augusztus 1-től 1995. július 31-ig, a Jókai Utcai Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatói munkakörének ellátásával, jelenlegi havi illetményének változatlanul hagyásával. Felelős: Pap János polgármester Határidő: értelem szerint Tárgy: Szilágyi Erzsébet Középiskolai Leánykollégium igazgatói megbízása - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 77/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990. évi LXV. tv. 9../4/ bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a 2/1992. (III.4.) MKM rendelet 14.. /2/ bekezdését alkalmazva, megbízza NÉMETHNÉ OLASZI MÁRIÁ-t (szül.: Kapuvár, 1940. szeptember 25., an.: Kiss Vámosi Emerencia, lakcíme: Békéscsaba, Haán Lajos tér 9.) 1993. augusztus 1-től annak az évnek július 31. napjáig, amelyben az öregségi nyugdíjjogosultságot megszerzi a Szilágyi Erzsébet Középiskolai Leánykollégium igazgatói munkakörének ellátásával, jelenlegi havi illetményének változatlanul hagyásával. Felelős: Pap János polgármester Határidő: értelem szerint Tárgy: A közgyűlés kinevezési/megbízási hatáskörébe tartozó pályázati felhívásokról tájékoztató - A közgyűlés a kinevezési/megbízási hatáskörébe tartozó pályázati felhívásokról szóló tájékoztatót tudomásul vette. Tárgy: Luther u. 1. számú épület felújítására támogatás igénylése - A közgyűlés 19 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 78/1993. (III.4.) közgy. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja az Evangélikus Egyház igényét a Luther u. 1. szám alatti tantermek felújításával kapcsolatban. A támogatás összegét maximum 3 Millió Ft-ban állapítja meg. Forrása: 2 Millió Ft Támogatási Alap és 1 Millió Ft Válságkezelő Alap. A költségvetésről szóló rendeletet a fentieknek megfelelően módosítani kell.

- 14 - Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: azonnal a rendelet módosítására 1993. június 30. Tárgy: Középfokú beiskolázási keret módosítása - A közgyűlés 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 79/1993. (III.4.) közgy. 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése módosítja a 371/1992. (X.29.) sz. határozatának Rózsa Ferenc Gimnáziumra vonatkozó keretszámait, és engedélyezi a 3 négy évfolyamos osztály helyett 4 négy évfolyamos osztály indítását az 1993/94-es tanévben. 2./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése módosítja a 371/1992.(X.29.) sz. határozatának Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolára vonatkozó keretszámait, és engedélyezi plusz 1 négy évfolyamos külkereskedelmi szakos osztály indítását az 1993/94-es tanévben. 3./ Az osztályfejlesztések többletköltségeire a tényleges létszámok ismeretében, 1993. augusztusában tér vissza a közgyűlés. Felelős: Molnár György alpolgármester Határidő: értelem szerint Tárgy: Sportfinanszírozás 1993. évi rendszere. Sportra fordítható pénzösszegek felosztása - A közgyűlés 20 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 80/1993. (III.4.) közgy. 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a város 1993. évi sportfinanszírozási rendszerét elfogadja. Felelős: Molnár György alpolgármester Határidő: értelem szerint 2./ A közgyűlés a rendelkezésre álló pénzösszeg területek közötti elosztását elfogadja az alábbiak szerint:

- 15 - I. Sportlétesítmények - A Békéscsabai Előre Kft. részére a) A Kórház u. 4-6.sz. sportlétesítmény üzemeltetésére b) A Bessenyei utcai sportlétesítmény üzemeltetésére - A Békéscsaba 2.Sz. Iskola részére az SZTK pálya fenntartására 10.750.000 Ft 100.000 Ft 2.000.000 Ft II. Verseny- és élsport - Békéscsaba Előre Atlétika SE 1,580.000 Ft - Békéscsaba Előre Súlyemelő Klub 292.000 Ft - Békéscsaba Előre - Agrostop Tornaklub 1,780.000 Ft - Békéscsaba Előre Úszó Klub 1,827.000 Ft - Békéscsaba Előre Vívó SE 557.000 Ft - Békéscsaba Előre Női Kézilabda SE 3,844.500 Ft - Békéscsaba Előre Férfi Kézilabda SE 3,389.500 Ft - Békéscsaba Előre Futball Klub 6,850.000 Ft III. Szabadidősport: - Lakótelepi SE 603.600 Ft IV. Sportlétesítmény használat: - Békéscsabai Előre Női Kézilabda 120.000 Ft - Békéscsabai Férfi Kézilabda 114.000 Ft - Lakótelepi SE 120.500 Ft - Békéscsabai Előre Úszó Klub 400.000 Ft A határozati javaslat 2./ pontjában foglalt pénzösszegek forrása a 6/1993.(II.11.) önkormányzati rendelet 7.. /2/ bekezdésében foglalt, sportra fordítható pénzeszközök alapja. Felelős: Molnár György alpolgármester Határidő: negyedévenkénti ütemezés szerint Tárgy: Pályázati felhívás közművelődési céltámogatás elnyerésére - A közgyűlés 21 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 81/1993. (III.4.) közgy.

- 16 - Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az alábbi Pályázati felhívás meghirdetésével. Felelős: Molnár György alpolgármester Határidő: azonnal PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Kulturális Bizottsága pályázatot hirdet az 1993. évi KÖZMŰVEL?DÉSI CÉLTÁMOGATÁS elnyerésére A pályázat célja: állampolgárok művelődő közösségei tevékenységének támogatása; hozzájárulás a város közművelődési koncepciójában megfogalmazott célkitűzésekhez. Pályázhat: - korosztályi megkötés nélkül - minden helyi közösség, csoport, egyesület, alapítvány, művelődési intézmény. (Akik az elmult évben a békéscsabai önkormányzattól pályázati úton támogatást kaptak, azok csak az elszámolást követően.) Pályázni lehet: 2 milliós keretösszegű Pályázati Alapra 1,4 milliós " Alapítványi Alapra PÁLYÁZATI ALAP keretében támogatás kérhető az alábbi témakörökben: 1./ Az ifjúság körében végzett kulturális tevékenység. 2./ A település hagyományainak, közösségeinek értékmegőrzése. 3./ A város szellemi alkotóműhelyének megteremtése, működése. 4./ Peremkerületek kulturális tevékenysége. 5./ Művészeti csoportok, közösségek tevékenysége. ALAPÍTVÁNYI ALAP keretében támogatás kérhető: - kulturális céllal alakult alapítványok célkitűzéseinek megvaló- sításához. (A támogatás mértéke alapítványonként max. 300 e Ft lehet) A céltámogatás elnyerésének módja és feltételei:

- 17 - Támogatást kaphatnak a Kulturális Bizottsághoz tartozó szakterületek, kizárólagosan kulturális célokra. A pályázat elnyerésénél prioritást élveznek a városi közösségek tevékenységei. A pályázó fogalmazza meg a tervezett tevékenység célját, írja le miként vonja be azokat, akik érdekében pályázik. A támogatás időszaka után mik a terveik a tevékenység folytatásával kapcsolatban. A pályázathoz pályázati űrlapot kitölteni szükséges. Pályázati határidő: 1993. április 15. Elbírálás: 1993. május 31-ig. A pályázatokat a Kulturális Bizottság bírálja el és terjeszti a Közgyűlés elé döntésre. A döntésről a pályázók írásban értesítést kapnak. A bizottság a pályázatot a hibátlanul és hiánytalanul kitöltött adatlap és kiegészítő információk alapján tudja értékelni. Az 1993. évi támogatás felhasználásáról a tárgyév végéig kell elszámolni. A pályázatokat az alábbi címre kell beküldeni: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közművelődési Iroda (Békéscsaba, Szt.István tér 7.) Pályázati űrlapok is itt igényelhetők. Tárgy: Idegenforgalmi adóról szóló önkormányzati rendelet módosítása - A közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 17/1993. (III.4.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ IDEGENFORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ 18/1991. (XII.19.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az idegenforgalmi adóról szóló 18/1991. (XII.19.) sz. önkormányzati rendeletet a következők szerint módosítja és egységes szerkezetbe foglalja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.., 6.., valamint a 43.. /3/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az

- 18 - infrakstuktúra fejlesztésére a következő rendeletet alkotja: Adókötelezettség, az adó alanya 1.. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén lévő kereskedelmi és fizetővendég szálláshelyeken egy vendég éjszakát meghaladóan (SZJ. 0811,08125). Adómentesség 2.. A rendelet 1. -a szerinti adókötelezettség alól mentes: a) A 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély, b) az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély, c) közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói, vagy hallgatói jogviszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés, szakmai átképzés, szervezett szakismereti oktatás keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a vállalkozási tevékenység végzése céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély. Az adó alapja 3.. /1/ Az adó alapja az 1.. szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett második és további vendégéjszakák száma. Az adó mértéke 4.. Az adó mértéke az 1.. alapján személyenként és vendégéjszakánként 100,- Ft. Az adó beszedésére kötelezett 5.. /1/ Az 1.. alapján fizetendő adót a) kereskedelmi szálláshelyeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető-, b) fizetővendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv szedi be. /2/ Az a)-b) pontok szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre

- 19 - kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Az adó megfizetése, esedékessége 6.. Az 5. -ban írt és az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezettnek az adót a beszedést követő hó 15-ig kell az adóhatóságnak befizetnie. Záró rendelkezések 7.. /1/ Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben: - a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, - az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. tv. rendelkezései az irányadók. /2/ Ez a rendelet a kihírdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1993. január 1-től kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 8.. E rendelet alkalmazásában 1./ Önkormányzat illetékességi területe Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magába foglaló - térség, melyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. 2./ Állandó lakos Aki a településen állandóra vagy ideiglenesre bejelentett - az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett - lakással rendelkezik. 3./ Vendégéjszaka: vendégenként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra. 4./ Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. 5./ Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá amely gyógyszert forgalmaz.

- 20 - Békéscsaba, 1993. március 4. Pap János sk. polgármester Dr. Simon Mihály sk. jegyző" A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr. Simon Mihály jegyző Határidő: 1993. március 31. Tárgy: Gazdasági tevékenységre szolgáló építmények adójáról szóló önkormányzati rendelet módosítása - A közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 18/1993.(III.4.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGRE SZOLGÁLÓ ÉPÍTMÉNYEK ADÓJÁRÓL SZÓLÓ 20/1991. (XII.19.) sz. rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a gazdasági tevékenységre szolgáló építmények adójáról szóló 20/1991. (XII.19.) sz. önkormányzati rendeletet a következők szerint módosítja és egységes szerkezetbe foglalja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.. /1/ bekezdés, a 6.. és 43.. /3/ bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: Adókötelezettség 1.. /1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi nem lakás céljára szolgáló olyan épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény), amelyet gazdasági tevékenység céljára használnak. /2/ Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alanya 2.. /1/ E rendelet alkalmazásában az adó alanya: a, az a magánszemély, jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, amely (aki) a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa.

- 21 - b, Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlannyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt tulajdonos.) /2/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az /1/ bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. /3/ Az /1/ és /2/ bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. 3.. Mentes az adó alól: a./ b./ c./ d./ e./ Adómentesség Adómentes a 2.. /1/ bekezdésében felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékenysége után társasági adókötelezettsége - költségvetési szerv esetében a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége - nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-, oktatási intézmények helyiségei, valamint az ilyen célra szolgáló helyiségek. A műemléképítmény A költségvetési szerv, közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló építmény. Az állattartást szolgáló épületek, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek. (Pl.: a műtrágyatároló, magtárak, stb.) 4.. /1/ Ha a magánszemély kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható a beruházás helye szerint illetékes önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból. /2/ Ha a helyi adó éves összege nem éri el az /1/ bekezdés szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyiltát követő négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető. /3/ Az /1/ és /2/ bekezdésekben írt kedvezmény, illetve mentesség az adóalanyt a választása szerinti helyi adóból, de ugyanarra az összegre nézve csak egyszer illeti meg. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

- 22-5.. /1/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. /2/ Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszünése évének utolsó napján, az építménynek az év első felében történő megszünése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszünik. /3/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alapja és mértéke 6.. /1/ Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. /2/ Az adó évi mértéke: a) Bank, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatás, italkimérés, és szerencsejáték céljára szolgáló építmény esetén Békéscsaba Megyei Jogú Város egész illetékességi területén 300,-Ft/m2. b) Egyéb iroda céljára szolgáló építmény esetén (ide nem értve az a) pontban irt tevékenységeket) - a központi városrész területén: 150,-Ft/m2 - a város egyéb illetékességi területén: 100,-Ft/m2 c) Mentességben nem részesülő gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény esetén - a központi városrész területén: 100,-Ft/m2 - a város egyéb illetékességi területén: 50,-Ft/m2 Egyéb rendelkezések 7.. /1/ Adóalany kérelmére - szociális, jövedelmi, vagyoni indokok alapján - az építményadó mérsékelhető vagy elengedhető. /2/ Az önadózónak az építményadójáról készített bevallását a) az adóévet követő év február 28-ig kell benyújtania, b) Soron kívüli adóbevallást kell tenni az adóalanynak a változást követő 30 napon belül, ha - felszámolás nélkül megszünik, - adóköteles tevékenységét megszünteti, az épületet lebontják. c) Az adóalanynak, akinek felszámolását (végelszámolását) rendelték el, vagy átalakul, a fenti határidőt - ha a törvény

- 23 - másként nem rendelkezik - attól az időponttól kell számítani, amít külön jogszabályban előírt zárómérleg, vagyonmérleg elkészítésére jogszabály megállapít. /3/ Az építményadót félévenként, két egyenlő részletben kell megfizetni, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig. Záró rendelkezések 8.. /1/ Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a - helyi adóról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény és az - adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók. /2/ Ez a rendelet a kihírdetés napján lép hatályba rendelkezéseit 1993. január 1. napjától kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 9.. /1/ Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. /2/ Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet. /3/ Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit itt biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. /4/ Építmény: olyan ingatlanjellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a 3 évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. /5/ Műemléképítmény: a műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I.31.) ÉVM. rendelet 2. -ának /1/ és /2/ bekezdésében foglalt építmény - ide nem értve e körből a lakás céljára szolgáló építményt. /6/ Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,9 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy

- 24 - szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. /7/ Kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamosabb emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szin, pince). /8/ Építmény megszünése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg, ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. /9/ Kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási, ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási, villamosenergia, hőgázenergia és távbeszélési igényeit elégíti ki), valamint az út- és járda építés. /10/ Gazdasági tevékenység: minden olyan tevékenység, amely haszonszerzésre irányul. /11/ Központi városrész: az alábbi utcák által határolt belterüle: Vasút-Szarvasi út-békési út-nádas sor-kórház u.-peter Jilemniczky-Thurzó u.-szőlő u.-degré u.-felsőkörös sor-vilim u.-kölcsey u.-bánát u.-tessedik u.-temető sor-vasút /12/ Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. /13/ Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá amely gyógyszert forgalmaz. /14/ Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Rádió, a Magyar Televizió, továbbá a helyi és a helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz- csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a viziközmű- társulatot is. Békéscsaba, 1993. március 4. Pap János sk. polgármester Dr. Simon Mihály sk. jegyző" A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről. Felelős: Dr. Simon Mihály jegyző

- 25 - Határidő: 1993. március 31. Tárgy: Helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet módosítása - A közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 19/1993. (III.4.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MÓDOSÍTOTT 24/1991.(XII.19.) számú Önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az iparűzési adóról szóló módosított 24/1991. (XII.19.) sz. önkormányzati rendeletet a következők szerint módosítja és egységes szerkezetbe foglalja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.. /1/ bekezdésében a 6. -ban, és 43.. /3/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: Az adókötelezettség, az adó alanya 1.. /1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenységek közül a kereskedelmi-banki-, hitelbanki-, és egyéb pénzügyi szolgáltatás (SZTJ 713-2) biztosítási szolgáltatás (SZTJ 713-3), játékautomaták üzemeltetése és az italárusítás. /2/ Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységét a székhelyén, vagy a telephelyén (részlegében) vagy azon kívül végzi. /3/ Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adókötelezettség keletkezése és megszünése 2.. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az adó alapja 3.. /1/ Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó

- 26 - árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, és az alvállalkozói teljesítések értékével, illetve az állami adóhatóság által az elévülési időn belül megállapított, valamint a vállalkozó által önrevizióval korrigált árbevétel. /2/ Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi, és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania. /3/ Az /1/ bekezdés szerint módosított árbevételeket az önkormányzat adóhatósága az APEH megyei szervei által szolgáltatott adatok alapján állapítja meg. Az adó mértéke 4.. /1/ Az adó évi mértéke az adóalap 8 ezreléke. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 5.. /1/ A vállalkozóknak az adóelőleget félévi egyenlő részletekben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. /2/ a) Az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál - ideértve az idényjellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának megfelelő összeg, b) Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege, c) a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal, vagy évközben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. /3/ Ha a jogszabály változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. /4/ A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. /5/ Az adóhatóság az fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján, fizetési meghagyásban közli. /6/ Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a /2/ bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

- 27 - Az adó mérséklése, elengedése 6.. /1/ Ha a magánszemély kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható a beruházás helye szerint illetékes önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból. /2/ Ha a helyi adó éves összege nem éri el az /1/ bekezdés szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyiltát követő négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető. /3/ Az /1/ és /2/ bekezdésben írt kedvezmény, illetve mentesség, az adóalanyt a választása szerinti helyi adóból, de ugyanarra az összegre nézve csak egyszer illeti meg. 7.. /1/ Az adóalany kérelmére - szociális, jövedelmi, vagyoni indokok alapján - az iparűzési adó mérsékelhető, vagy elengedhető. Záró rendelkezések 8.. /1/ Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a - helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. tv. és az - adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók. /2/ Ez a rendelet a kihírdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 1993. január 1-től kell alkalmazni. E rendelet alkalmazásában: Értelmező rendelkezések 9.. /1/ Önkormányzat illetékességi területe: Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magába foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. /2/ a) A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege a b)-i) pontokban foglalt eltérésekkel, b) a pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamat jelleg bevételeknek,

- 28 - az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek, a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege, c) a biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek, a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből származó bevétel kivételével, a nem biztosítási tevékenység bevételei, valamint a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek együttes összege, d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e) az értékpapír forgalmazó társaságnál: az értékpapírforgalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek összegével, f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, g) a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségnél, az ügyvédi irodánál: az a) pont alatti árbevétel pénzforgalmi szemléletben számított összege, h) b)-g) pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, az általuk alapított intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel, i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval. /3/ Italárusítás: Minden alkoholtartalmú élvezeti cikként forgalomba hozott ital (palackozott és kimért) ide nem értve a gyógynövények gyógyászati rendeltetésű szeszes kivonatait, valamint az azok felhasználásával készült készítményeket és az alacsony alkohol tartalmú palackozott üdítőitalokat. /4/ Kommunális beruházás: A közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási, ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási, villamosenergia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégíti ki), valamint az út- és járdaépítés. Békéscsaba, 1993. március 4. Pap János sk. polgármester Dr.Simon Mihály sk. jegyző" A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon a rendelet kihirdetéséről.

- 29 - Felelős: Dr. Simon Mihály jegyző Határidő: 1993. március 31. Tárgy: Vállalkozók kommunális adójáról szóló önkormányzati rendelet módosítása - A közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1993. (III.4.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A VÁLLALKOZÓK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL SZÓLÓ 19/1991. (XII.19.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Vállalkozók kommunális adójáról szóló 19/1991. (XII.19.) sz. önkormányzati rendeletet a következők szerint módosítja és egységes szerkezetbe foglalja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.. /1/ bekezdésében, a 6.. és 43.. /3/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az infrasturktúra fejlesztésére, valamint a környezetvédelmi feladatok ellátására a következő rendeletet alkotja: 1.. /1/ Adókötelezettség terheli Adókötelezettség és az adókötelezettek köre - a magánszemélyeket - a jogi személyeket és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat, továbbá - a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesüléseit amennyiben vállalkozói tevékenységet folytatnak. /2/ Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén. /3/ Adómentes az /1/ bekezdésben felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékenysége után társasági adókötelezettsége - költségvetési szerv esetében a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége - nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. /4/ A /1/ és /3/ bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.