ELTERJESZTÉS Balatonkenese Város Önkormányzat Képvisel-testületének 2010. február 25-én tartandó soron következ ülésére

ELTERJESZTÉS Balatonkenese Város Önkormányzat Képvisel-testületének 2010. február 25-én tartandó soron következ ülésére Tárgy: Módosított Szolgáltatástervezési Koncepció elfogadása Mell.: Szolgáltatástervezési Koncepció Nyílt ülésen tárgyalandó A koncepció elfogadásához egyszer többség szükséges. Tisztelt Képvisel-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. (7) bekezdése szerint a szolgáltatástervezési koncepciót a helyi önkormányzat az elfogadást megelzen véleményezteti az intézményvezetkkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, továbbá a települési önkormányzat és a társulás a Szociálpolitikai Tanács területi szervével, a megyei, fvárosi önkormányzat a Szociálpolitikai Tanács országos szervével. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetség szerint figyelembe veszi. A Közép-dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács a koncepciót véleményezte, melyben megállapította, hogy a jogszabályi elírásoknak és a szaktárca által kiadott módszertani ajánlásban megfogalmazott formai elvárásoknak megfelel. Javaslatában minimális módosításra tett javaslatot, melyben kifejtette, hogy a helyzetelemzés részét képez, a település és térsége általános helyzetét taglaló rész az általános szociális helyzet, infrastrukturális adottságok statisztikai adatokkal, elemzésekkel való leírására hivatott, így a települések részletes helytörténeti ismertetése nem képezi a koncepció ajánlott struktúráját. Megjegyzem, hogy a tanács által átvizsgált koncepcióban településünk még nagyközségként szerepelt, de tekintettel Balatonkenese városi rangjára, a koncepcióban ez módosításra került. A fentiek alapján kérem a mellékelt koncepció megvitatását és elfogadását. Az elterjesztés véleményezésére az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság illetékes. Elterjesztést készítette: Nagy György igazgatási csoportvezet Balatonkenese, 2010. február 16. Tisztelettel: Sörédi Györgyné polgármester Határozati javaslat./2010.(ii.25.) Képvisel-testületi határozat Balatonkenese Város Önkormányzatának Képvisel-testülete 1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. (3) bekezdése alapján a településen él szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében - a jegyzkönyv melléklete szerinti tartalommal elfogadja a Balatonkenese Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira vonatozóan készített mely kiterjed Balatonfkajár, Balatonvilágos, Csajág és Küngös települések területére is - Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciót; 2. felkéri Sörédi Györgyné polgármestert, hogy az érintetteket tájékoztassa. Felels: Sörédi Györgyné polgármester Határid: a tájékoztatást illeten 2010. március 15. A határozati javaslatot törvényességi szempontból megvizsgáltam: Wolf Viktória sk. jegyz

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Balatonkenese Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira, mely kiterjed Balatonfkajár, Balatonvilágos, Csajág és Küngös települések területére Balatonkenese, 2010. 1

Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 I. 1. Alapelvek 4 I. 2. Értékek 5 I. 3. A szolgáltatástervezési koncepció feladata 5 II. Balatonkenese és mikrotérségének általános helyzetképe 6 II. 1. Balatonkenese 6 II. 2. Balatonfkajár 9 II. 3. Balatonvilágos 10 II. 4. Csajág 11 II. 5. Küngös 12 III. Szociális szolgáltatások 16 III. 1. Kötelezen ellátandó alapszolgáltatások 16 III. 2. Ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete 16 IV. Szociális jövkép, a település koncepciójának megvalósulása 21 IV. 1. Az igényekhez igazodó fejlesztés szükségessége, irányai 21 V. Záró gondolatok 23 2

I. Bevezetés A Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja a jogot a szociális biztonsághoz, az állampolgárok az öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetségükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. A jöv nemzedékért és a szociális segítségre szorulókért érzett felelsségtl vezérelve az Országgylésünk megalkotta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, melynek célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A Szociális törvény elírja, hogy a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fvárosban él szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérl gondoskodik. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció célja, hogy Balatonkenesén valamint a környez településeken a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttmködésén nyugszik, összehangoltan, koordináltan mködik. A minségi és differenciált szolgáltatások középpontjában az egyén és a szükséglet áll, ami bizonyíték arra, hogy azok egyénre szabottak, adekvát segítséget nyújtanak, a rászorulók számára a szolgáltatások széles körben hozzáférhetek. Jelen koncepció tárgya tehát a települések szociális helyzetének és ellátó rendszerének statisztikai mutatókon alapuló bemutatása és elemzése, az ezeken alapuló innovációs irányvonalak meghatározása, prioritások felállítása. A szolgáltatástervezési koncepció középpontjában szociális törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások állnak. Csak szükség szerint, érintlegesen említjük a szociálpolitika fogalomkörébe tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott ellátásokat, vagy a munkanélküliség, egészségügy kérdéseit, miközben Balatonkenese szociális ellátásáról való gondoskodás eddigi eredményeit részletezzük, a törvényekben megfogalmazottak és a település lakossági szükségletei szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy a szolgáltatástervezési koncepció megvalósításának csak els lépése a koncepció egyszeri kidolgozása és elfogadása. Folyamatos tervezésre van szükség a célok és az eszközök változó körülményekhez való igazításában. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú az ellátásokban résztvevk, az ellátásban dolgozók, a döntéshozók és a helyi szociálpolitikai kerekasztal párbeszéde. A koncepció elfogadását követen figyelmet kell tehát fordítani a folyamatos tervezésre és a stratégia menedzselésére mind a hivatali, mind az intézményi struktúrán belül. A szolgáltatások fejlesztésében két alapvet érték között kell egyensúlyt teremteni: - szolidaritás, méltányosság: a leszakadó társadalmi csoportok támogatása, felzárkóztatása, feszültségek mérséklése - hatékonyság: a szolgáltatásokat az igényekhez maximálisan alkalmazkodó optimális irányba állítani Azokat a f irányokat tartjuk továbbra is szem eltt, amelyek elérésére ezidáig is törekedtünk, azaz a meglév intézményeink tárgyi és személyi feltételeinek fokozatos megteremtését a jogszabály elírásoknak megfelelen, továbbá a településen felmerül lakossági szükségletek kielégítését, amelyek igazodnak az egyes célcsoportok speciális helyzetének és igényeinek, azaz a szükségletek és a szolgáltatások egyensúlyának megteremtéséhez. Törekedni kell a szektor semleges együttmködés fejlesztésére, adott kérdésben hálózat építése, továbbá a szakmák, ágazatok közötti együttmködésre (szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási), a források ésszer használatára a problémák tartós megoldás érdekében. Törekedni kell a szociális munka, szaktudás és értékek következetes érvényesítésére, a társadalmi igazságtalanságok és egyenltlenségek mérséklésére. A jogszabály alapján a koncepció tartalmazza: 2.A lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, 3.Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, ütemtervet az új szolgáltatások biztosításáról, 4.A szolgáltatások mködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmködés kereteit, 5.Az egyes ellátotti csoportok (idsek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátások törvényben szabályozott formáit. 3

I. 1. Alapelvek 1.Minden rászoruló számára biztosítani kell a törvényben rögzített jogainak érvényesítését. Balatonkenese és a társult települések minden lakójának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. 2.Az ellátást igénylk - nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára, születési vagy egyéb helyzetére tekintet nélkül - jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. A társulásban résztvev önkormányzatok elutasítanak mindennem elítéleteken alapuló hátrányos megkülönböztetést. 3.A helyi szociálpolitika elsdleges feladata a védelem, amely egyaránt jelenti az egyén, a család, a köz és a helyi társadalom védelmét. Az önkormányzat szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, mködését szolgálja. A szociális szolgáltatások és ellátások fókuszában az ember, az egyén, a közösség, a család áll. 4.Az önkormányzatok és a szociális intézmény feladata az ellátást igényl lakosság szociális jólétének megteremtése, figyelembe véve az önkormányzat felelsségének korlátait és mértékét. 5.Az önkormányzat kiemelt feladata az egyenltlenségek mérséklése, a szociális biztonság megteremtése és a szegénység okozta nehézségek enyhítése. 6. Az ellátások biztosításakor a megfelel bánásmód, a gyors és hatékony ügyintézés alapkövetelmény. I. 2. Értékek Az értékek gondolkodásunk, cselekedeteink irányti, amelyek különféle jelenségek megítélésében nyújtanak segítséget, befolyásolják világnézetünket, döntéseinket, áthatják erkölcsi felfogásunkat. Értékek, amelyeknek érvényesülniük kell a helyi szociálpolitikában, a szociális szolgáltatásokban és ellátásokban. Az önkormányzati szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekednie annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedk ne maradjanak ellátás nélkül. Az önkormányzati szociálpolitikának törekednie kell a relatív biztonság igényének érvényre juttatására is, vagyis arra, hogy valamilyen társadalmi kockázat bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala lehetség szerint ne süllyedjen túlságosan nagyot. Az önkormányzati szociálpolitikában ersíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelzzük, megakadályozzuk az olyan rossz helyzetek, szituációk kialakulását, amelyeknek a késbbiekben negatív következményei lehetnek. A szociális szolgáltatások és ellátások az utólagos korrekcióra, a megbomlott szociális egyensúly okozta kár(ok) enyhítésére hivatottak, illetve az eredeti állapotot próbálják meg visszaállítani. A szociális szolgáltatásokat és ellátásokat differenciáltan kell nyújtani annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, amit szükségletei indokolnak, a jogosult ott kapja és attól a szervezettl a támogatást, ahol számára ez legjobban megfelel, a humanitás követelményét szem eltt tartva. Fontos azon kritériumnak való megfelelés, hogy az ellátás minden esetben egyénre szóló legyen. Az önkormányzati szociálpolitika a teljes kör társadalmi integrációt segíti el, azt ersíti. Mellzi a szegregált megoldásokat, amennyiben mégis ennek alkalmazására kényszerül, tényleges választási lehetséget biztosít az érintetteknek, illetve családtagjaik számára. A hatékonyság és a hatásosság az önkormányzati szociálpolitikának két meghatározott alapkövetelmény. A hatásosság elvébl fakadóan a jogosultak lehet legnagyobb körének kell hozzájutnia az ellátásokhoz, illetve szolgáltatásokhoz. A hatékonyságból következen a rendelkezésre álló racionális erforrás felhasználásának a valóban rászorulókat kell hathatósan segítenie. I. 3. A szolgáltatástervezési koncepció feladata A szolgáltatástervezési koncepció feladata, hogy pontosan rögzítse és kijelölje: Azokat a területeket, amelyeket az önkormányzati szociálpolitika befolyásolni kíván, Azokat a lakossági szükségleteket, amelyek kielégítését az önkormányzat saját felelsségkörébe utal, Azokat az értékeket, amelyek alapveten meghatározzák és irányítják az önkormányzati szociálpolitikát, 4

A szociális ellátások keretében kialakítandó eszközrendszert (intézmény, szolgáltatások, bels szakmai koordináció), A fejlesztési szükségleteket és célokat, azok elérésének lehetséges alternatíváit, valamint a végrehajtás lehetségét. II. Balatonkenese és mikrotérségének általános helyzetképe II. 1. Balatonkenese Veszprém megye festi fekvés helységei közül a legszebbek egyike: Balatonakarattya és Balatonkenese. Az Aliga-Akarattya-Kenese magas partja a földtörténeti harmadkorból, a pannon korszak maradványa. A víz és szél alakította. A magaspartok tetejérl mint egy tenger, úgy tárul elénk a Balaton. Méltán nevezik a Balaton keleti kapujának, hiszen az ide látogató itt pillanthatja meg elször a Magyar Tengert teljes szépségében. A két település 12 km hosszú partszakasszal rendelkezik. Rómaiak is tartózkodtak a vidéken, több sírhelyet is tártak fel. A község nevével elször a veszprémvölgyi apácáknak szóló görög nyelv adománylevélben találkozunk KNÉSA néven. A falu lakói szorgalmasak emberek, 1532-ben mezvárosként említik az oklevelek. A 19. század elején az úthálózat kiépítésének hiányában kereskedelemrl, fejldésrl nem lehetett beszélni. A Balaton szépségének felfedezésére, a vízben való fürdzés lehetségére csak a Kisfaludy gzös megjelenése után volt lehetsége a városi embereknek. Mára Balatonkenese már több úton is megközelíthet: Budapest fell az M7-es autópályán; Balatonfüred fell a 71. sz. fútvonalon, illetve a 71-es elkerül szakaszán, a leend M8 úton. A település meglehetsen nagy átmen forgalommal bír, mely kiegészül a Budapest-Tapolca vasútvonallal is. Balatonkenese két településrészbl áll: Balatonakarattya és Balatonkenese. A település villamos energia és földgáz ellátása teljesnek mondható. Az ivóvízellátását az állami tulajdonú Dunántúli Regionális Vízm Rt. kezelésében lév vízkiviteli mvek, ivóvíztározók és elosztó hálózat biztosítja. A szennyvízelvezetést ugyancsak a DRV Rt. kezelésében lév regionális rendszer biztosítja, oly módon, hogy a települési hálózatról összegylt szennyvizek részben nyomott hálózaton keresztül a Balatonfkajáron megépített szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahonnan a tisztított szennyvíz a Balaton vízgyjt területérl kívülre kerül elvezetésre. Balatonkenese telefonhálózata is kiépült, amely a település belterületén valamennyi ingatlannál biztosítja a hálózathoz történ csatlakozást. Az önkormányzattól független gazdasági társaság lakossági hozzájárulás befizetése mellett kiépítette a település kábeltévé hálózatát. A legmostohább helyzet közm a csapadékvíz elvezetés, amely a település belterületi úthálózatának alig 10 %-án kiépített. A csapadékvíz elvezetés megoldatlansága szorosan összefügg a település úthálózatának állapotával. A 133 km kiépített belterületi útból, csak kb.40 km a szilárd burkolattal ellátott, ám a jelents közmépítések miatt ezek állapota sem kielégít. Ez utóbbi magába foglalja a települést átszel 71 sz. futat, valamint az ún. Papkeszi utat, amelyek a Közútkezel Kht kezelésében vannak. Településünket a közigazgatási terület teljes hosszúságában átszeli a Balatoni Kerékpárút. Jelentsebb helyi közút felújítására, csak pályázati forrásból van pénzügyi fedezete az önkormányzatnak, néhány kisebb utca felújítását pedig csak lakossági hozzájárulással végzi el az önkormányzat. Járda az úthálózat mintegy 12%-ánál két oldalon, 25%-ánál egy oldalon épült ki. Összességében elmondható, hogy a 90-es évek közepétl jelentsen fejldött a település infrastrukturális ellátottsága, de további feladatként adódik a szennyvíz-csatornázottság teljessé tétele, a közutak állapotának javítása és egyidejleg a csapadékvíz elvezetés megoldása. Az idegenforgalom szerepe nagy a település életében, így a vendégforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatás fejldése vált jellemzvé. Balatonkenesén egy óvoda balatonakarattyai tagintézménnyel egy bölcsdei csoporttal, egy általános iskola és egy a gyermekek napközbeni felügyeletét biztosító intézmény bölcsdei csoport, házi gyermekfelügyelet, játszóház, játéktár, családi napközi - mködik. A Faluház és Könyvtár, valamint Falumúzeum a település közösségi mveldésének és nyilvános könyvtári ellátásának a meghatározó intézménye. A település, közöttük az intézmények rendben-, illetve karbantartását, a faluszépítést, strandok üzemeltetését a Falugondnokság hivatott ellátni. Az egészség az egyén életminségének és önmegvalósításának alapvet feltétele, amely dönt hatással van a családra, a munkára. Az egészség fejlesztését, megrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével együtt képes szolgálni. Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, valamint az otthonában történ ellátását. 5

Az egészségügyi ellátórendszer alapellátás keretében biztosítja az egészségügyi ellátást. Az alapellátás: a beteg lakóhelyén biztosítja, hogy a választás alapján igénybe vehet, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétl, korától és betegsége természetétl függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. A településen az alapellátás feladatait 2 felntt háziorvosi praxis, 1 házi gyermekorvosi praxis, 1 védn, 1 fogorvosi praxis látja el, valamint folyamatos ügyeleti szolgáltatás mködik. A községben egy gyógyszertár látja el a lakosságot. A betegek szakszer ellátását hivatott ellátni a településen mköd otthoni szakápolás kistérségi központja, amely hospice ellátást is mködtet, ugyancsak térségi központként. Balatonkenese Önkormányzat fenntartásában mköd intézmények erforrásainak és környezetének elemzése: A környezet és a bels helyzet átfogó, jövorientált elemzése az alábbiak szerint alakul: Ersségek: - mikrotérségi vezet - sok civil szervezet - fváros közelsége>kedvez földrajzi fekvés - intézményi ellátottság - jó egészségügyi ellátás (fogorvos, gyermekorvos, 2 házi orvos, gyógyszertár, védni szolgálat, otthoni szakápolás kistérségi - szociális ellátás: gyermekjólét megyei szerep - mikroszerep - szakképzettségi arány magas - szellemi tke halmozódás - szakmai elhivatottság - szociális érzékenység központ helyben) Gyengeségek: - szezonalitás - kereskedelem - rossz tömegközlekedés - hiányzó ellátási formák - magas munkanélküliség - fiatalok elvándorlása - elöreged népesség - intézmények felújítása, korszersítése - információhiány az ellátandókról - szolgáltatási szféra munkalehetség - ipar mezgazdaság hiánya Lehetségek: - ers civil szervezdések - turizmus munkavállalás - szociális ellátások bvülése (adósságkezelés, helyettes szüli ellátás, Hospice, hivatásos nevelszül) - intézmények modernizállása - kommunikáció - szolgáltatások bvítése - ipar mezgazdaság munkahely teremtés ösztönzése - szakemberek megtartása - várossá nyilvánítás - szemléletváltás Veszélyek: - szezonalitás - elöreged népesség - két település rész - források hiánya (normatívák csökkenése, fenntartói támogatás bizonytalansága) - csökken gyermekszám - elvándorlás - lakosság eladósodása Problémák: - fiatalok elvándorlása - csökken gyermekszám - rossz tömegközlekedés - csak szolgáltatási szféra - szezonalitás - munkanélküliség - forráshiány Célok: - kedvezményes telkek letelepedés segítsée - munkahelyek teremtése, elsegítése - a tömegközlekedés javításnak befolyásolása - mikrotérségi centrum vezet szerepének ersítése szolgáltatások bvítésével - szolgáltatások minségi javítása - éves munkahelyek létrehozása - ipari park - mezgazdaság (biokertészet) - pályázati lehetségek kihasználása 6

- intézmények korszertlensége - információhiány ellátandók körében - érdektelenség - elöregedés - hiányzó szolgáltatások - teljes lefedettség rászorulók felkutatása egyház, civil szervezetek ersítése, önkéntesek bevonása - képzési programok, munkaer-piaci helyzet javítása - központi támogatások igénylése - PRmarketing információáramlás kialakítás+mködtetés - helyben elérhet szolgáltatások Balatonkenese állandó lakónépessége: 3604 f. A település demográfiai helyzete (népesség száma, a korcsoportok, az aktív korúak jelenlegi aránya) évrl évre minimálisan változik. Belterületi önkormányzati lakótelkek nincsenek, a belterületbe vonás lehetségei korlátozottak. II. 2. Balatonfkajár A község Veszprém megye csücskében a Balatontól 3 km-re található. Területét érintette a hajdani Pannonia provincia egyik jelents fútvonala, amelyen Vindobonán (Bécs) Carnuntumon (Pozsony) áthaladva Sopianae (Pécs) irányába haladhattak békés polgárok és légiók egyaránt. Ezt a kort idézik a Kr.u. 2-3. századból származó régészeti leletek (többek között, egy korsóban talált többtucatnyi római pénz), amelyek a 60-as évek elején kerültek napvilágra. Els okleveles említése - Villa Quaiar néven - 1086-ból keltezdik. Valószínleg a legkorábbi idktl két neve volt: Kajár és Hangony. Mindkett jelentése ("kiáltó", "összehívó") egy si hivatalra: a király vagy a bírák ítéletének kihirdetjére utal; ezt a tisztséget - az oklevél tanúsága szerint - Kajár comes látta el. Már 1332-bl van arra adatunk, hogy egyházas hely. 1437-tl a bakonybéli apátság, majd a veszprémvölgyi apácák és a veszprémi püspökség tulajdona. Virágzó település: lakói a falu határában húzódó lankás domboldalakon szlt termelnek, és hála a Balaton közelségének halászattal foglalkoznak. A török hódoltság idején többször elnéptelenedett területe elpusztásodott, bár a lakosok sohasem hagyták el hosszabb idre. A XVII. század második felében ismét felvirágzott: Ebben az idben egyházi birtokosai a gyri jezsuiták voltak. Világi birtokosai a Zichyek és Batthyániak. Kajár általuk birtokolt területeit telepesekkel népesítették be, akik többéves adókedvezmények fejében felvirágoztatták a háborúk során romlásnak indult szl-, és borkultúrát. A következ évszázadban a falut már zömmel módos, református gazdák lakják. Az kezük munkáját dicséri az 1794-ben késbarokk és kora-klasszicista elemekkel díszített hatalmas templom, amely a község közepén egy dombra épült, és impozáns méreteivel ma is lenygöz látványt nyújt. Az 1800-as évek els felében a Batthyányak birtokrésze Felsbüki Nagy Ferenc tulajdonába került, aki kastélyt építtetett Balatonfkajáron. Téglaéget üzeme nem csak a helybelieket látta el építanyaggal, hanem a környék településeire is szállított. Az 1840-es évek elején a veszprémi püspökség szlbirtoka és a dézsmapince egy ajándékozási szerzdéssel magánkézbe került. A községben mköd 5, majd késbb 8 kisebb-nagyobb szatócsüzlet ellátta a lakosságot a legszükségesebb portékákkal. A 20. Század viharai Balatonfkajár sem kímélték. Az els világháború elszenvedett megpróbáltatásait és emberveszteségeit csak fokozta a 2. Világháború, amelynek során 1944 decembere és 1945 márciusa között a falu nyolcszor cserélt gazdát, és mindössze két lakóháza maradt épségben. 1945 után a falu lakossága részben a megalakuló termelszövetkezetben, részben a környez települések gyáraiban talált munkát. A 60-as évek dinamikus fejldésének eredményeképpen új lakóházak épültek 1972-ben a megalakult Törpevízm-Társulat jóvoltából kiépült a vízvezetékrendszer is. Az 1985-ös földrengés hatalmas károkat okozott Balatonfkajáron is, viszont ennek a szomorú eseménynek köszönhet, hogy a már évek óta korszertlen és életveszélyessé vált iskola helyett új épült. Ekkor épült fel az egykori mozi helyén a mveldési ház is. A 70-es évek végén és a 80-as évek elején bvítették és korszersítették az óvoda épületét is. Az egészségügyi alapellátást egy általános- és egy fogszakorvosi körzet biztosítja, a gyógyszerellátást pedig a helyi gyógyszertár. Községi könyvtárat a Veszprém Megyei Könyvtár mködteti. - A rendszerváltást követen 1993/94-ben megoldódott a vezetékes gázellátás, illetve megkezddött a telefonhálózat kiépítése. Napjainkban Balatonfkajár 590 lakóházának nagy többsége új vagy felújított, lakóinak száma 1410 f. 7

II. 3. Balatonvilágos Balatonvilágos a Balaton déli partjának els települése. Három megye találkozásánál, Siófok várossal (Somogy megye), Enying várossal (Fejér megye) és Balatonfkajár községgel (Veszprém megye) határos. A település neve hivatalosan Balatonvilágos, mely magában foglalja Balatonaligát is. Balatonvilágos 1961. március. 1.-én lett önálló település, addig Balatonfkajárhoz tartozott. Balatonaliga, Balatonvilágos, Petfi major, Mathiász telep településrészekbl alakult ki az új község. Elnevezése is jellegzetes: Aliga egy - valószínleg - létez csárdáról kapta a nevét, Világos pedig az itteni föld világos színérl. Balatonvilágos - Világos major néven - elször az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt. Balatonvilágost az 1927 évi Cholnoky - atlasz önálló településként tünteti fel. A Déli vasút 1863 évi megépítését követen, a XX század els éveiben kezddött meg a Balaton partjának kimérése, a terület feltöltése és a nyaralótelep építése elször a vízparton. A századfordulón már két állomás volt - Balatonaliga, Balatonvilágos - és késbb Gamásza feltételes megálló. A világosi Alsótelepen volt 12 épület, egy szálloda, egy beszálló vendégl. Aligán akkor építették a szállodát. Tíz év alatt beépült a Klára-telep (Rákóczi u.) fleg a tehetsebb nyaralók - módosabb polgárok, köztisztviselk - nagyobb épületeivel és megkezddött az Alsó-telep (Zrínyi u.) beépítése a szerényebb anyagi körülmények között él tanárok, vasutasok, mérnökök kisebb épületeivel. A világosi fels telepen állandó jelleggel 5-6 család élt, ugyanennyi az aligai részen is A telep nyaraló közössége rövid id alatt összekovácsolódott. A környezetük szebbé, kényelmesebbé tétele érdekében mindenki ott "lobbyzott", ahol tudott és Balatonfkajár az anyaközség elöljárói is jó szándékú megértéssel figyelték, támogatták az üdülk szorgoskodását. Az 1912-ben megalakult Balatoni Yacht Club (BYC) az els polgári egyesület, amely a balatoni vitorlás sport fejlesztésében nagy érdemeket szerzett. Itt rendezték meg az els magyarországi ni vitorlásversenyt. A BYC kérésére a M. Kir. Földmvelésügyi Minisztérium 1913-ban ígéretet tett a kiköt megépítésére. A kiköt a második világháború után készült el, de nem az üdülközösség használatára, hasznára. A Balatoni Szövetség az 1929. decemberi Balatonfüreden tartott ülésén tárgyalták Aliga, Világos önállósodási kérelmét, melyet az 1929. évi XVI tv. alapján Darányi Kálmán földmvelésügyi miniszter 1936-ban jóváhagyott. A település közigazgatásilag Balatonfkajárhoz tartozott. A hatvanas évek végétl nagyarányú - az akkori gazdaságpolitikának megfelelen - nyaralótelek kialakítások kezddtek, majd a helyi Petfi termelszövetkezet alakított ki tagjai számára lakótelkeket. A hetvenes években nagyarányú telekkialakítások folytán a község jelents fejldésnek indult, fleg nyaralóingatlanokat értékesítettek az OTP közremködésével A rendszerváltást követen nyitott lett a jelenlegi Club Aliga területe, ezzel kultúrált, jól ellátott strandterület és hajókiköt került a közösség használatába. Jelenleg több mint 400 család él itt, de nyáron több ezer a nyaralásukat itt töltk száma. A Balaton medre itt homokos, a vízminség kiváló, vízmélysége sekély, több száz méteren biztonságosan élvezhetik a vizet az úszni nem tudók is. Legszebb látnivalója az ún. Panoráma-kilátóról nyílik, ahol Mészöly Géza és Csók István festmvészek merítettek ihletet a balatoni képeikhez. II. 4. Csajág Csajág Veszprém megye délkeleti csücskében, a Séd, a Sió és a Balaton által közrefogott Nyugat-Mezföldön helyezkedik el, a Kelet-Balatoni Kistérség keleti szélén található. Légvonalban a Balatontól 3, közúton 6 km-re esik. Népessége nem éri el az ezer lelket, közel 900-an-en lakják. Írásos dokumentum elõször 1259-ben említi, Chajagh néven. A szó ismeretlen eredet. A kiszáradt Böjtényvölgyi patak mentén skori és római településre utaló cserepeket találtak. A Várhegy-dlben római épületek nyomaira leltek. Vasút-építéskor Junonak és Minervának állított oltárk, valamint Dionüszosz-szobortorzó került el. A község templomának építésekor Árpád-kori ékszerekre leltek. Pénzérmék tanúsítják, hagy évezredeken át folyamatosan lakott volt e föld, s útjain számos nép fordult meg. A XV. sz. végén fként a Vassányiak, Kutasyak és Csajághyak birtokolták. Közülük ma már csak ez utóbbi, a késbb megjelen Jora, Inotai és Hénes nevek közül pedig e harmadik fordul el a faluban. 1944. december 6-ától 1945. március 22-éig állt itt a front, az ún. Margit-vonal harcai igen sok pusztítást, szenvedést okoztak. Legtöbben 1829-ben lakták a községet. Ekkor 1998-an éltek itt. Közülük néhány nagybirtokos, 200-nál több 8

zsellér, száz kisbirtokos. Negyven évvel ezeltt még 1250 ember lakott a faluban. Ma már kevés jel mutat arra, hogy valamikor híres szlterm terület volt. Termelszövetkezeti fölfejlesztésekor, a hatvanas évek elején kiirtották a szlk, gyümölcsösök nagy részét, és 150 borpincét romboltak le. Leginkább a Makra-völgyön, de elszórtan másutt is virágzott a borfa. 1945-öt megelzen a község határa 3871 hold. Ennek csak 35,4%-át bírták kis- és középparasztok. A mintegy 700 hold felosztása nem oldotta meg a legégetbb gazdasági és társadalmi problémát. 1951-tõl több termelszövetkezetet erltettek rá a falura. Az 1959-60-as kényszert követen, csak 1970 körül értek el megfelel gazdasági szintet, ekkor beolvasztották szövetkezetet a kajári Balatonfi MgTsz -be. A helységben 1771 óta folyik szervezett oktatás. Kezdetben református lelkészek tanítottak, mivel a lakosság kálvinista volt. Az 1948-as államosításig néhány évtizeden át katolikus iskola is mködött. A falu els tanítóját Nánási Jánosnak hívták, aki 1702-ben kezdte oktatni a csajági gyereket. Iskolája 1771 óta van a településnek. Az 1912-ben épült iskola az 1985-ös földrengés áldozata lett. A 8 tantermes, tornateremmel, informatika teremmel, nyelvi laborral kibvített intézményben jelenleg a diákok száma 129. 2005 szeptemberétl a helyi református gyülekezet kezdeményezésére újra elindulhatott a keresztyén nevelés és oktatás az intézményben, felvállalva a katolikus és evangélikus gyerekek vallási nevelését is. Az iskola minden kisdiák eltt nyitva áll. Az intézmény fenntartója a Csajági Református Egyházközség. Nem csak iskolája, hanem óvodája, bölcsdéje, orvosi rendelje, védni tanácsadója is van a településnek. Csajág nagy, akár 200 f befogadására is alkalmas mveldési házzal, szépen felújított könyvtárral rendelkezik 2008-ig önálló hivatal, majd 2008. január 1-tl Balatonkenese Polgármesteri Hivatal Csajági Kirendeltsége szolgálja intézményei és a 900 lakos igényeit. A víz- és gázellátás közmvesített, a csatornahálózat kiépítése is megtörtént. Szép fekvés sportpálya, az iskolánál korszer sportterem fogadja az érdekldket. Üdít túrák tehetk a Makra-völgy, a Kiserd és a fülei erd útjain. Az utóbbi években megélénkült a helyi kulturális élet, köszönheten a régi és az újonnan alakult civil szervezeteknek, az iskolásoknak, vagy éppen az óvodásoknak és bölcsdéseknek. Egész év folyamán rendezvények tucatjával próbálnak a helyi lakosok és az ide látogató vendégek kedvében járni. Csajág nevének hallatán mindenkinek felderül az arca és a csajági röcsöge fell kezd érdekldni, hogy mi is volna az? Nos, a röcsöge név, valójában egy hajdan volt török kapitány neve volt, akit itt talált meg végzete és a falu határában lév dombon temették el, amit azóta is Röcsöge dombnak neveznek. Legújabbkori ismertségét pedig vasútállomásainak köszönhette Csajág. A Balatonra tartó vonatok mindegyike megállt itt a mai napig is mert Csajág kicsinysége ellenére vasúti gócpont, ahol elágazik a déli és északi vaspálya, ezért két megállója van mostanság is. Amikor hajdanán a kalauz bekiabálta, hogy Csajága - röcsöge megálló következik, a nyaralásban igyekvk csapatai örömmel kapták fel ezt a nevet, mint a Balaton eltti utolsó állomás jelents és jóhangzású figyelmeztetjét. Egy biztos, ez a név Csajág (és Röcsöge) önmagában is érték, hiszen ismertsége még sokat segíthet fejldésében, jövje kialakításában. Kingös besenyõ származású Kunigundát jelent. IV. Béla leánya viselte a nevet. Elõször 1290-ben említik Kingus néven. 1729-ben Egyházküngöspuszta és Pusztaküngös néven a Kenesey és Tóth nemzetség birtoka. Három évszázadon át pusztaként, a XIX. század közepén kezd faluvá válni Küngösként 307 lakossal. 1828-ban 307 lakóval, 1960-ban 655, jelenleg 560 lakóval rendelkezik. 1941-ben a lakók egynegyede már ipari munkás volt. 1945 után egy állami gazdaság és egy téesz birtokolta. Önálló polgármesterség, Balatonkenesével közös körjegyzséggel. Jellemzje a sok fa, a lakók rendszeresen pótolják a kipusztult fákat. Közös közigazgatást, iskolát és óvodát tart fenn Balatonkenesével, ahova iskolabusszal juttatják el az intézményekbe járó növendékeket. A Polgármesteri Hivatalban mködik Balatonkenese Város Hivatalának kirendeltsége, így a lakosság a hivatalos ügyeit helyben intézheti. A település 1996 óta tagja a Kelet-balatoni Kistérségnek, mely Balatonalmádi központtal mködik. Infrastrukturális adottságai kiválóak hiszen 120 ft befogadó színházterem, önálló könyvtár, nagy sportpálya, árnyas 9

játszótér és pihenpark van, s ezen felül a küngösi vendégszeretet és a kiváló programszervez csapat biztosít garanciát a céljok megvalósításához. 2000-ben épült a minden igényt kielégít új Egészségház, s 2002-ben egy a testvér-települési együttmködés kapcsán felépített vendég-ház. A kulturális életünk egész évben nagyon aktív, változatos programokkal, eseményekkel kapcsolódunk be az ország kulturális életébe így biztosítva a falu közösségének színvonalas mveldését, szórakozását. A település jövje szempontjából meghatározó, hogy az országos átlaghoz képest jobb demográfiai mutatókkal bír. A civil-szervezetek nagy része is a fiatalokhoz kapcsolódik: Diák-klub, Ifjúsági-kör, Citera-zenekar, Sport-klub; de megtalálhatóak Küngösön a Polgárrök és a Faluszépítk is. A már említett testvér-települési együttmködésünk kapcsán - mely a németországi Brandenburg tartományban található Güterfeldével 1996-ban alakult 12 gyermek jut el falunkból Németországba üdülni, s a német nyelvet és európai polgárságot tanulni. E mellett heti rendszerességgel megszervezett tánctanfolyammal, kézmvesfoglalkozással, könyvtárszolgáltatással internet-hozzáféréssel, és alkalmankénti védni életmód-eladásokkal segítik a gyermekek egészséges fejldését, tanulását. A mikrotérség lakónépességének korcsoportonkénti megoszlását a következ táblázat szemlélteti: 1. táblázat Balatonkenese Balatonvilágos Csajág Küngös Életkor szerint 2006. 2008. 2008. 2008. 2008. 0 17 éves 593 549 213 158 124 18 59 éves 2098 2070 836 537 337 60 X éves 949 991 343 199 112 Összesen 3640 3610 1392 894 573 Ebbl 20 30 éves 540 463 206 81 Inaktív (0 17 és 60 X) 1542 1540 556 236 Lakóhellyel rendelkezk száma életkor szerint: 2. táblázat Balatonkenese Balatonvilágos Csajág Küngös 2006 2008 2008. 2008. 2008. F 0 2 éves 94 62 35 24 10 3 5 éves 75 86 35 25 16 6 13 éves 271 238 86 72 66 14 éves 41 33 57 37 3 15 éves 38 44 6 16 éves 38 40 13 17 éves 36 46 10 18 54 éves 1834 1779 729 470 299 55-59 éves 264 291 107 67 38 60-69 éves 467 481 179 102 54 70-79 éves 336 357 129 68 47 80 X éves 146 153 35 29 11 Összesen 3640 3610 1392 894 573 10

A gazdasági rendszerváltás eltt az aktív keresk a megyeszékhelyen kívül a Nitrokémiánál és a Fzfi Papírgyárban biztos munkahelyet találtak. A gazdasági változások hatása a térségben azt eredményezte, hogy nagyobb létszámú, jelents munkáltatóknak ma már elssorban az üdülési szezonhoz kapcsolódó kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek tekinthetk. A gazdasági szerkezetváltás átalakította a foglalkoztatottság szerkezetét, különösen az évtized elején. Az aktív korú lakónépesség egy része a szezonális munkából él, a meghatározó része azonban ingázó, mivel a településen a szolgáltató ágazaton kívül kevés a munkalehetség. A településen nincs ipari üzem és a mezgazdasági termelszervezet is csak kis létszámmal mködik.. Balatonkenesén található munkahelyek elssorban a turizmushoz, a vendéglátáshoz, kereskedelemhez, illetve az itt található intézményekhez és szolgáltatásokhoz köthetk. A szociális ellátórendszer mködését befolyásoló egyik tényez a munkanélküliség alakulása a település állandó lakosainak körében. A vállalkozások jelents része szezonális jelleg, csak a nyári idszakban foglalkoztatnak. A településen a legnagyobb foglalkoztató maga az önkormányzat, amely igyekszik közcélú foglalkoztatás keretében munkalehetséget biztosítani a munka nélkül maradt lakóinak. Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma nem és korcsoport szerint: 3. táblázat 2006 2007 2008 Nem Kor (év) 18-29 30-44 45-61 Összesen Férfi 0 1 4 5 N 1 3 2 6 Összesen 1 4 6 11 Nem Kor (év) 18-29 30-44 45-61 Összesen Férfi 1 4 6 11 N 1 4 2 7 Összesen 2 8 8 18 Nem Kor (év) 18-29 30-44 45-61 Összesen Férfi 1 2 12 15 N 1 2 6 9 Összesen 2 4 18 24 A minden rászorult védelmét és létbiztonságát szolgáló szociális háló jelentsége az elmúlt évtizedben bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatására településünkön is felértékeldött. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai a kedveztlen körülmények között élkbl kerülnek ki (idsek, betegek, stb.). Az 1993. évben elfogadott, s azóta több alkalommal módosított már hivatkozott Szociális tv. a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza a szociális ellátások formáit, a mködés szervezeti kereteit, a különféle ellátásokhoz való jogosultság feltételeit, illetve azokat a módszereket, amelyeket a rászorulók szükséglet kielégítésére hivatottak. Balatonkenese Nagyközség Képvisel - testülete a szociális törvény hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokról az 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva megalkotta rendeletét, és a jogszabályi változásokhoz valamint a helyi igényekhez igazodóan folyamatosan karban tartja helyi rendeletét a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról. 11

A következ táblázat az elmúlt öt év pénzbeli és természetbeni támogatásának igénybevevit tartalmazza: 4. táblázat Balatonkenese Balatonvilágos Csajág Küngös Támogatási forma 2003 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2007. 2008. év/f év/f év/f év/f év/f Idskorúak járadéka 1 - - - - 1 1 - Ápolási díj alanya 11 12 23 20 21 3 8 3 jogon Ápolási díj méltányossági alapon 10 10 10 13 15 Lakásfenntartási 43 47 63 148 180 12 1 14 támogatás Temetési segély 6 5 8 4 12 0 5 Átmeneti segély 54 82 59 73 56 9 24 22 Köztemetés 2 3 1-2 0 0 2 Közgyógyellátás 168 166 184 135 96 24 17 8 Ebbl alanyi 65 65 70 63 63 16 9 8 Ebbl méltányossági 84 80 90 53 13 4 3 - Ebbl normatív 19 21 24 19 20 4 5 - Közlekedési támogatás 58 60 60 57 50 - - 5 Rendszeres szociális 53 51 50 50 58 3 8 17 segély Rendszeres szociális segélyben részesített aktív korúak száma nem és korcsoport szerint: 5. táblázat 2006 Nem Kor (év) 18-29 30-44 45-61 Összesen Férfi 3 7 14 24 N 0 10 6 16 Összesen 3 17 20 40 2007 2008 Nem Kor (év) 18-29 30-44 45-61 Összesen Férfi 4 8 19 31 N 2 11 13 26 Összesen 6 19 32 57 Nem Kor (év) 18-29 30-44 45-61 Összesen Férfi 2 13 18 33 N 4 6 15 25 Összesen 6 19 33 58 12

III. Szociális szolgáltatások III. 1. Kötelezen ellátandó alapszolgáltatások Balatonkenese a saját területén a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény alapján alapellátás keretébe tartozó feladatok ellátásáról, valamint az idsek nappali ellátást nyújtó intézményi szolgáltatásról, továbbá az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérl és a gyámügyi igazgatásról alapján az ott meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokról. A törvények által elírt ellátási formák a következk: Alapszolgáltatások 1.szociális étkeztetés, 2.házi segítségnyújtás, 3.családsegítés, nappali ellátás (Idsek Klubja) gyermekjóléti szolgáltatás III. 2. Ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete a) A szociális szolgáltatást nyújtó intézményünk fejldésének történeti áttekintése A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatot / továbbiakban: Szolgálat / Balatonkenese Nagyközség Képviseltestülete 206/1997. (XI.28.) önkormányzati határozatával hozta létre, mely szolgálat ellátási területe Balatonkenese közigazgatási területe volt, (Balatonakarattya is). A szolgáltatást 1998. februárjában Küngös is kérte, majd ellátási szerzdéssel csatlakozott Hajmáskér és Sóly, 1999-ben Balatonfkajár. Önkormányzati társulás keretében 2000. január 1-jétl mködik az intézmény, melyet Balatonkenese, Küngös, Balatonvilágos, Papkeszi és Vilonya települések hoztak létre. Az intézmény a Veszprém megyei gyermekjóléti szolgálatok szakmai módszertani és továbbképzési feladatainak ellátására 1999. szeptemberében kapott kijelölést 5 év idtartamra, melyet 2003. szeptemberében újabb 5 éves kijelölés követett. A Képvisel-testület 2007. január 25-i ülésén döntött az alapító okirat módosításáról, amelyben az új ellátási területek ( települések) mellett már az idsek napközbeni ellátása is szerepel, így az Idsek Klubja 2007. február 1-tl mködik. Jelenleg az intézmény neve: Területi Szociális Szolgáltató- és Veszprém Megyei Gyermekjóléti Módszertani Intézmény, ellátási területe: Balatonkenese, Balatonfkajár, Balatonvilágos, Csajág és Küngös, az intézmény által biztosított szolgáltatások: családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés és idsek napközbeni ellátása. b) Az Intézmény által ellátott alapellátások körébe tartozó alapszolgáltatások Az Intézmény szociális alapellátás részeként általános szociális és mentális ellátást nyújt, valamint prevenciót szolgáló mentálhigiénés tevékenységet folytat. Elsegíti a családban az átmenetileg sérült vagy hiányzó funkciók helyreállítását. Nyitott intézményként mködik bármilyen problémával küszköd, segítségre szoruló állampolgár közvetlenül igénybe veheti. A törvény definiálja a rászorultságot, ebbl adódóan minden olyan személynek az alapellátások körében, a lakókörnyezetben szolgáltatást kell biztosítani, aki ezt igényli és egészségi állapota, kora, jövedelmi helyzete miatt szükséges. Az ellátást igénylk csoportját tehát a szolgáltatások szempontjából bvíti, és kiegészíti a fogyatékos, pszichiátriai, szenvedélybeteg és a hajléktalan személyekkel. Szociális étkeztetés Az alapellátás e formája településünkön a kezdetek óta mködik. A szolgáltatás a település egész területét lefedi. Az étkeztetés három formában történik: étel kiszolgálásával és helyben fogyasztással, étel elvitelével, valamint lakásra szállítással. Az étel lakásra szállítása autóval történik. Feladata: azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésérl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az Intézmény lehetséget biztosít továbbá a településen él fogyatékos személyek, pszichiátriai 13

betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek saját lakóhelyükön történ étkezés biztosítására. A szociális étkeztetéshez szükséges ételt a helyi óvoda konyhájáról biztosítja az igénylknek. A szolgáltatást igénybevevk számát minden év december hó 31. napi állapotában az alábbi táblázat szemlélteti: 6. táblázat Étkezés formái 2005. december 31. 2006. december 31. 2007. december 31. 2008. december 31. Helyben fogyasztja az ételt 1 1 1 0 Lakására szállítják 59 40 32 52 Maga viszi el 5 10 8 7 A Szolgálat az étkeztetés kapcsán jelentkez igényeket kielégíti, várakozó nincs. 4.Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: 3.azokról az idskorú személyekrl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erbl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, 4.azokról a pszichiátriai betegekrl, fogyatékos személyekrl, valamint szenvedélybetegekrl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, 5.azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrl, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A házi segítségnyújtást hivatásos gondozók alkalmazásával biztosítja az intézmény. A házi segítségnyújtás feladatait jelenleg két f házi gondozó látja el. A gondozók tevékenysége rendkívül sokrét. A feladat ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybevev fizikai, mentális, szociális szükséglete a saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelen, meglév képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A szolgáltatás mentális és lelki gondozói tevékenységgel egészül ki. A házi segítségnyújtásban részesül személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet készít a házi gondozó. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv, ápolási tervvel egészül ki. A Szolgálatnak szoros kapcsolata a megyei szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézményekkel. Az elmúlt három évben a gondozotti létszám alakulását minden év december hó 31. állapot szerint szemlélteti a táblázat: 7. táblázat Évek Házi segítségnyújtás 2005 9 2006 6 2007 10 2008. 10 A házi segítségnyújtás feladatait 2007. évtl intézményünk már nem csak Balatonkenesén, hanem Balatonvilágos településen is ellátja. Ezen kívül a többi társult településen is lehetség van a mködési engedélyben foglaltak szerint ezen szolgáltatás nyújtására Az ellátási év során a szolgáltatást igénybevevk létszámának alakulása folyamatos mozgásban van. Az év során egy-két hónapban lecsökken az igény, az év többi részében pedig az ellátotti átlag kétszeresére is n. A hatékonyság és a színvonal javítását szolgálja a 100 %-ban szakképzett és a lakossági szükségletek szempontjából is elegend dolgozó alkalmazása, valamint az egészségügyi és szociális ellátás összehangolt mködése, az ids emberek, egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal történ komplex ellátása. Családsegítés A családsegít szolgáltatás általános és speciális segít szolgáltatása keretében az Intézmény segítséget nyújt a területen él szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igényl személynek, családnak az ilyen helyzethez vezet okok megelzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megrzése céljából. 14

Az általános segít szolgáltatásokon túl speciális segít szolgáltatást nyújtunk: Ilyen szolgáltatás az aktív korúak, tartós munkanélküliek segít programja, amely többek között segíti az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülk kikerülését a támogatottak körébl. Lakhatásában veszélyeztetett személyek hajléktalanná válásainak megelzése. Ennek kapcsán a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával segítik az egyéneket, családokat, valamint a különböz közösségi csoportokat problémáik megoldásában, jólétük megteremtésében és szociális környezetükhöz való alkalmazkodásban. Feladatkörükbe tartozik a tanácsadás, szociális ügyintézés, mentális gondozás, információ közvetítés, krízisintervenció. A családsegítést igénybevevk számának alakulása, éves forgalom a forgalmi napló adatai alapján: 8. táblázat 2005 2006 2007 2008 Összes eset 452 387 403 836 Kliensek száma 209 189 130 189 Ebbl új kliens 95 85 26 45 A családsegít tevékenységben foglalkoztatottak száma: 1 f. 6.Nappali ellátás: Idsek klubja Feladata elssorban az, hogy a saját otthonukban élk részére biztosítsanak lehetséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint alapvet higiéniai szükségleteik kielégítésére. Szociális és mentális szempontból támogatásra szoruló, önmaguk ellátására csak részben képes idskorúak gondozását végzik. Az Idsek Klubja 30 engedélyezett férhellyel rendelkezik, amely az intézmény ellátási területén el idskorúak számára nyújt nappali ellátást. Az Idsek Klubjában az alkalmazotti létszám 2 f. 2007. évben a taglétszám 66 f, 2008. évben 54 f. Az étkeztetést is igénybevevk létszáma 2007 évben 9 f, 2008. évben 16 f. A klub nyitott, problémamegoldó. Törekszenek arra, hogy színes és sokrét programot biztosítsanak azoknak az idseknek, akik közösségi együttlétre vágynak. A következ közösségi programokat nyújtja az Intézmény az Idsek Klubjában: - eladás sorozatok : a) érdekes aktualitások b) közéleti fórum c) egészség megrzés - lelki támasz - klubdélutánok - csoportos foglalkozás Gyermekjóléti Szolgáltatás Feladata az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodás, amely a társulás összes lakosára kiterjed, a szolgáltatás térítésmentes. A feladatot önkormányzati társulás által fenntartott intézmény keretében látja el, a következk szerint: Balatonkenese településen 1 f gyermekjóléti családgondozó, Balatonfkajáron, Csajágon 1 f, Balatonvilágos és Küngös településeken szintén 1 f családgondozó látja el a családsegít és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait. Feladatai: A gyermek testi, lelki egészségének, családban történ nevelkedésének elsegítése A gyermek veszélyeztetettségének megelzés 15

A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elsegítése, illetve utógondozása Helyettes szül hálózat szervezése. Ennek érdekében a Gyermekjóléti szolgálat célkitzései: - Folyamatosan figyelemmel kísérni a településen él gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. - Meghallgatni a gyermek panaszát, annak orvoslására megtenni a szükséges intézkedést. - Elkészíteni a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét. - Segíteni a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását. - Felkérésre környezettanulmányok készítése. - Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését. - Területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésére megfelelen vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. - Részt vesz a Kábítószerügyi Egyeztet Fórum munkájában. A gyermekjóléti szolgáltatás alapvet prevenciós feladata az észlel- és jelzrendszer mködésének biztosítása, mely lehetvé teszi, mindazoknak a szakembereknek az együttmködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekkel. Az észlel- és jelzrendszerben résztvevk részben a törvényben szabályozott és meghatározott feladatokat látnak el, a gyermekvédelem rendszeréhez kapcsolódó területen, részben különböz szolgáltatásokat nyújtanak a családok és azon belül a gyermekek részére. A munka eredményessége érdekében egy jól mköd személyes kapcsolat kiépítése szükséges, amelynek célja, hogy a szolgáltatásra szoruló gyermeket és a családokat érint feladatokat, programokat meghatározza, összehangolja. Az észlel és jelzrendszer tagjai a következk: egészségügyi szolgáltatást nyújtók, különösen a védni szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, különösen a családsegít és a családsegít központ közoktatási intézmények, különösen a nevelési, oktatási intézmény, nevelési tanácsadó rendrség ügyészség bíróság pártfogó felügyeli szolgálat áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A felsorolt intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt esetben kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni és a gyermek családban történ nevelésének elsegítése, a veszélyeztetettség megelzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttmködni. A gyermekjóléti szolgáltatás munkaformái: Egyéni esetkezelés ( az egyéni életfeltételek, életminség javítása családi és társas kapcsolatokban. Közösségi szociális munka (lakóhelyi közösségek érdekeinek megismerése, érdekvédelem tanítása stb.) Szociális csoportmunka (problémaorientált csoportok szervezése) Az intézmény munkatársai a Szociális Munka Etikai Kódexben az elfogadott etikai normák alapján és szakértelemmel végzik munkájukat, felelsséget vállalva az általuk nyújtott szolgáltatásokért. 16

IV. Szociális jövkép, a település koncepciójának megvalósulása IV. 1. Az igényekhez igazodó fejlesztés szükségessége, irányai Fontos megjegyezni, hogy a szolgáltatástervezési koncepció megvalósításának csak lépése a koncepció egyszeri kidolgozása és elfogadása. Folyamatos tervezésre van szükség a célok és az eszközök változó körülményekhez való igazításában. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú az ellátásokban résztvevk, az ellátásban dolgozók, a döntéshozók és a települési szociális kerekasztal párbeszéde. A szolgáltatások fejlesztésében két alapvet érték között kell egyensúlyt teremteni: - szolidaritás, méltányosság: a leszakadó társadalmi csoportok támogatása, felzárkóztatása, feszültségek mérséklése, - hatékonyság: a szolgáltatásokat az igényekhez maximálisan alkalmazkodó optimális irányba állítani. Cél, hogy a különböz szolgáltatások ne csak adminisztratív, kötelez minimum szintjén teljesüljenek, hanem valóban a problémát kezelni képes hatékonysággal mködjenek. A feladatok meghatározásánál figyelembe vettük a megfogalmazott célokat, az alapkoncepcióban kitzött feladatokat. A feladatok és a fejlesztési irányok közül az alábbi intézkedéseket emeljük ki: A helyi szociális rendelet karbantartása, a jogszabályi változások és a helyi igények szerinti módosítása. A szociális problémák kihívásaira elengedhetetlen a közös reagálás, tenni akarás, az állami, önkormányzati, a helyi közösségi és az egyén saját szintjén is. Elvárható a helyi közösségek bekapcsolódása a település szociális ellátásába, a civil kezdeményezések, az önszervezd csoportok szerepvállalása. Fejleszteni szükséges mind a lakosság tájékoztatási rendszerét, mind a szociális szakma és az egyéb ágazatok közötti információs rendszer mködési szabályait. A hazai és uniós pályázati lehetségek kihasználása a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében. A még hiányzó szolgáltatások kialakítása, megvalósítása, úgy mint helyettes szüli ellátás, illetve az átmeneti gondoskodás megvalósítása, jelzrendszeres házi segítségnyújtás, fogyatékkal élk ellátása. A közmunkaterv éves szint áttekintése, ahhoz javaslatok megfogalmazása, illetve véleményezése, ezt követen elfogadása. A koncepcióba foglalt feladatok végrehajtása nyomán várt eredmények: 1. A jogszabályi feltételrendszer maradéktalan teljesítése. 2. Az ellátási kötelezettség teljesítése. 3. Az intézmények mködképességének megrzése. 4. Az intézmények nyújtotta szolgáltatások minségi fejlesztése. 5. Önkéntesek és helyi közösségek bekapcsolása. A fenti fejlesztési irányok figyelembevételével az alábbi rövid-, közép- és hosszú távú célok fogalmazódnak meg: Rövid távú célok: a helyi szociális rendelet karbantartása, a jogszabályi változások és a helyi igények szerinti módosítása fejleszteni szükséges mind a lakosság tájékoztatási rendszerét, mind a szociális szakma és az egyéb ágazatok közötti információs rendszer mködési szabályait a kialakított szociális szolgáltatások fenntartása és fejlesztése hiányzó szolgáltatások kialakítása, megvalósítása (átmeneti gondoskodás megvalósítása, jelzrendszeres házi segítségnyújtás) hazai és uniós pályázati lehetségek kihasználása a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások emeléséhez a szolgáltató egységek épület felújítása, eszközökkel való ellátása 17

helyi közösségek bekapcsolódása a település szociális ellátásába, a civil kezdeményezések, az önszervezd csoportok szerepvállalásának elsegítése, ersítése az éves közmunkaterv határidre történ elkészítése, az ott megtervezett munkaer foglalkoztatásának megszervezése a közösséget épít munkafeltételek kialakításával a lehet legoptimálisabb munkaid kihasználásával úgy a munkaadó, mint a munkavállaló vonatkozásában. Közép távú célok: a kialakított szociális szolgáltatások fenntartása és fejlesztése hazai és uniós pályázati lehetségek kihasználása civil szervezetek, önkéntesek bekapcsolása akár a napi ellátásba a szükségletek figyelembevételével Hosszú távú célok: a kialakított, az aktuális törvényekhez, illetve szükségletekhez igazodó szociális szolgáltatások fenntartása és fejlesztése hazai és uniós pályázati lehetségek kihasználása V. Záró gondolatok Ez a koncepció reményeink szerint lehetséget nyújt a különböz szempontból perifériára került embereknek abban, hogy néhány új szociális szolgáltatási forma bevezetésével életük minségébe változás álljon be. Kérjük valamennyi szervezetet, intézményt, ezen szemlélettel olvassák, illetve segítsék a rászorultakat. Nem engedhet meg az, hogy sérült embertársaink Alkotmányban biztosított szociális jogai csorbuljanak. Egy ország, egy település akkor tud igazán megfelelni állampolgárainak, ha a többség a kisebbség problémáit eltérbe tudja helyezni. 18