Gyermekotthonba utalt év közötti fiatalok Komárom-Esztergom megye tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyermekotthonba utalt 14-18 év közötti fiatalok Komárom-Esztergom megye tükrében"

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Gyermekotthonba utalt év közötti fiatalok Komárom-Esztergom megye tükrében Dr. Horváth Gabriella Vizslóczki Anett c. fiskolai docens IV. évfolyam Levelez tagozat Szociálpedagógia szak Gyr, 2009.

2 TARTALOMJEGYZÉK A szakdolgozatban szerepl diagramok és táblázatok listája BEVEZETÉS TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A gyermekvédelem történeti áttekintése Magyarországon A gyermekvédelmi törvény célja, a gyermekek védelmének rendszere Gyermeki,- szüli jogok, kötelességek A témával kapcsolatos alapvet fogalmak tisztázása A család Gyermekvédelem Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség A gyermekvédelmi szakellátáshoz vezet út Gyermekekre veszélyes családi ártalmak Családon belüli erszak (bántalmazás, elhanyagolás) A KUTATÁS BEMUTATÁSA A vizsgált helyszín bemutatása A vizsgálati módszer bemutatása A vizsgálat célja A kutatási módszer ismertetése, dokumentumelemzés tükrében Kérdíves vizsgálat ismertetése VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE Vizsgálati célok igazolása ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLET

3 A szakdolgozatban szerepl diagramok és táblázatok listája Diagramok listája 1. diagram: Názáret Szociális Szolgáltatónál nevelked gyermekek aránya, bekerülési év szerinti megoszlás alapján diagram: A vizsgált gyermekek szüleinél elforduló devianciák diagram: A vizsgált gyermekek dohányzási szokásai diagram: A vizsgált gyermekeket alkohollal kínáló személyek megoszlása diagram: A vizsgált gyermekek véleménye a kábítószer a a kábítószer elfordulási helyével kapcsolatban diagram: A vizsgált gyermekek szabadidejére vonatkozó adatok diagram: osztályismétlések aránya 47 Táblázatok listája 1. táblázat: Állami gondoskodásban élk gondozási formái, évekre lebontva (melléklet) 2. táblázat: A Názáret Szociális Szolgáltatótól kikerült gyermekek, közötti idszakban táblázat: A vizsgált gyermekek és szüleik összehasonlítása a káros szenvedélyek vonatkozásában tábla: a vizsgált gyermekek osztályismétlésének szrés 43 3

4 1. Bevezetés Változó világunkban a családi funkciók állandó alakuláson mennek keresztül. Egyes családi funkciók szerepe csökken, más funkciók viszont felersödnek, fontosabbá válnak. A társadalmi, illetve gazdasági változások nagymértékben befolyásolják a családok helyzetét, funkcióinak mködését. A gyermek számára az érzelmi szükségleteket kielégít funkció a legfontosabb, hiszen fejldését elssorban a családja biztosítja számára. Napjainkban nagy jelentsége van az érzelmi szükségletek kielégítésére, mivel az ember, társas lény, egyedül nehezen vagy egyáltalán nem képes létezni. Igényli a szeretetet, a boldogságot, szeret adni és kapni A család élete folyamatosan fejldik, változik, különböz szakaszokból épül fel, amelyek mindig új feladatokat képeznek. Ezeket, az új feladatokat normál kríziseknek nevezzük. Ezek a krízisek különböz hatásokat, változásokat okoznak a család életében. Ezek a normál krízisek valódi krízisekké válhatnak, ha a család a funkcióit nem tudja megoldani, mködtetni. Nem tud rajta változtatni és ezáltal egy teljesen új helyzet áll el a család életében. A családfejldési szakaszban felmerül új feladattal, a szerepváltozással nem tud megbirkózni a család. A családi egyensúly megbomlik, azaz diszfunkcionálisan mködik. A nem megfelelen mköd vagy súlyosan diszfunkcionális családok, kevés figyelmet fordítanak egymásra, elhanyagolják egymást. Ez a fajta attitd a gyermek személyiségfejldésében okoznak problémákat, az érzelmi kötelékek hiányoznak, a család nem tekinthet megfelel érzelmi bázisnak a gyermek számára. A szülk, a gyermekük felé irányuló viselkedésein kívül egymás iránt nyújtott érzelmei is befolyásolják a család mködését. A családi életformában bekövetkez változások sokrétek, amely történhet a családok szerkezetében, funkciójában, valamint életvezetésében. Régen a gyermekekért viselt felelsség a szülkre, illetve a családtagokra irányult. A jóléti állam kialakulásával azonban a gyermekek védelme már közfeladattá vált. A gyermekkel kapcsolatos kötelezettségek megoszlanak a társadalom és a család között. Ha a családok nem tudják ellátni alapvet funkciójukat, és, ezáltal veszélyeztetik a gyermekük fejldését, akkor elssorban segítséget kell nyújtani, lehetséget kell biztosítani, ezen családok számára, hogy újra meg tudják teremteni a család egyensúlyát. 4

5 A gyermekvédelmi szakellátás mködése szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor, milyen formában, milyen módon lehet, illetve kell beavatkozni a családok életébe, a gyermek megóvása érdekében. A törvény kitétele, hogy kizárólag anyagi okból kifolyólag nem lehet a gyermeket kiemelni a családból, hanem olyan helyzetbe kell visszaállítani a családot, hogy a gyermek veszélyeztetettsége teljesen megsznjön. Úgy gondolom, hogy a szakellátásba kerülés szempontjai között meghatározó a családok szegénysége, az alkoholizmus, az elhanyagolás, a bántalmazás. Ezt a feltevésemet több szakirodalom is alátámasztotta. A gyermek állami gondoskodásba kerüléséhez általában küls, gyermeken kívüli okok állnak. Intézményes nevelkedés keretei közé került 0-3 év közötti gyermek bekerüléséhez egyértelmen küls okok állnak. A 6-7 éves kor között gyermekek iskolaérettsége, beiskolázása a gyermek számára meghatározó lépés. Ebben az életkorban bekerült gyermekek állami gondoskodásba kerülése meghatározó lehet a további iskolai teljesítményekre vonatkozólag. Akik a pubertás, illetve prepubertás korban kerülnek gondozásba, általában itt is elmondható, hogy a gyermektl független küls tényezk befolyásolják. Természetesen eltekintve attól, ha a kamaszkorú gyermek maga kér segítséget. A gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára pozitív visszajelzés lenne, ha a szakellátásba került gyermekek magas arányban visszakerülhetnének saját, vér szerinti családjukba. 5

6 2. Témaválasztás indoklása Az els éves szakmai gyakorlatom nagy hatást gyakorolt rám, amikor egy általam választott gyermekotthonba kellett három napot eltölteni és lehetség szerint megismerni az ott él gyermekeket, illetve az k családi hátterét, a gyermekotthonban eltöltött idt. A gyermekotthon, ahol a gyakorlatot töltöttem nem a megyéhez tartozik és én mindenképp a megyében él állami gondoskodásban nevelked kamaszkorú fiatalok szakellátásba kerülését, szerettem volna közelebbrl megismerni. Továbbá érdekldésem kiterjedt arra, hogy vajon milyen családi funkciók vagy küls hatások következménye okozhatja a gyermek állami gondoskodásba vételét. Ilyen fajta, indítatásból szerettem volna megvizsgálni a megyében él állami gondoskodásba került gyermekek helyzetét, családszerkezetét, az állami gondoskodásba vétel okát, a szüli magatartás formáit. Érdekldésem kiterjed a gyermekek milyen fajta, családi mintát kaptak szüleiktl, esetlegesen a káros szenvedélyek tekintetében. Illetleg az intézményes keretek között él gyermekeknek van-e kialakult feladattudatuk a jövre nézve. Vannak-e terveik, vágyaik. Úgy gondolom, hogy a gyermek testi, lelki, erkölcsi fejldésének veszélyeztetése kapcsán kerülhet állami gondoskodásba. A gyermekvédelemnek egyik f célja, hogy nem csak a család szociális nehézségeibl adódó veszélyeztetettséggel kell számolnia, hanem a gyermek érzelmi elhanyagolásával, a szeretet megvonásával, vagy teljes hiányával. A családoknál felmerül problémák, mint az elhanyagolás, az anyagi gondok mellett sok esetben megjelenik a szüli deviancia, az alkoholizmus, a kábítószer, a szüli készségek hiánya, amely problémák megléte miatt a gyermek veszélyhelyzetnek van kitéve. Az állami gondoskodásba vétel nagyon sok esetben drámai fordulat a gyermek életében. Egy kamaszkorú gyermek esetében is nagyon nehéz elszakadni a családtól. Az átmeneti nevelésbe vétel orvosolhatja ezt a krízis állapotot a gyermek, illetve a család számára. Ha a család képes és tud megoldást találni a problémára, amely miatt a gyermek állami gondoskodásba került, akkor a gyermek visszakerülhet a családjába. 6

7 3. Szakirodalmi áttekintés A gyermekek védelmére vonatkozó szakirodalmak segítségével szeretném bemutatni a hazai gyermekvédelem történetét, a témához szorosan kapcsolódó alapvet fogalmak tisztázását, a gyermekvédelmi szakellátáshoz vezet okok, valamint ezen belül a gyermekre káros környezeti tényezket A gyermekvédelem történeti áttekintése Magyarországon A szakirodalmak 8-10 ezer évre visszamenleg rendelkeznek ismeretekkel, annak kapcsán, hogy milyenek voltak eldeink szokásai. Természetesen ide sorolva a gyermekek nevelési módszereit, eszközeit. A szülk minden történelmi korban, úgy akarták nevelni gyermeküket, hogy felntt korukban meg tudjanak felelni a velük szemben felállított követelményeknek, illetve az adott társadalomban elvárt viselkedési normáknak. A hazai gyermekvédelem a XIX. században kezdett kibontakozni. Az emberek számára világossá vált, hogy a társadalmi fejldés feltétele az iskolázott emberek. A gyors gazdagodással, azonban a szegénység is párhuzamosan ntt. A nyomorba jutottak tízezrei vándoroltak el az országból. Magyarországon, a századforduló idején hatalmas méreteket öltött a törvénytelen gyermekek száma. Az így született gyermekeket elhagyták, így közgondozásra szorultak. A század végén hazánkban is teret hódított a gyermektanulmányozás. A fejldés keretében létrehozták az els javítóintézeteket, melynek tagjai többnyire árva és elhagyatott gyermekek voltak. A gyermekvédelem els törvényét 1901-ben Széll Kálmán alkotta meg, majd 1903-ban megjelentették a gyermekvédelmi szabályzatot ban létrehozták a Gyermekvéd Ligát, amely mozgósította az embereket az adományozásra, hiszen a gyermekvédelmi intézményeket fejleszteni kellett. Az adományozások hatására ezer gyermek gondozását tudták ellátni. A létrehozott menhelyek f célja az egészségmegrzés és a túlélés biztosítása volt. Megjelent a nevelszüli gondozási forma, ahol a gyermekek családoknál éltek, azonban ezen családoknál, cselédként szolgáltak. Az istállóban aludtak, órát dolgoztak, emellett iskolába jártak. Az elemi iskola els két osztályát végezhették el. A kibontakozó gyermeklélektan fontos fóruma a Gyermekvédelmi Lap, majd késbb a Gyermek cím folyóirat volt. A folyóiratok megjelenése a pedagógiai és pszichológiai irányvonal követését tette lehetvé. 7

8 A II. világháború után a gyermekek tízezrei váltak elhagyatottá végén ezeket, a gyermekeket gondozásba vették. A menhely elnevezés helyett az állami gyermekvéd intézet megnevezést kapta. Az állami gondozás idtartamát 18 éves korig állapították meg. Szükség volt az állami gyermekvédelem megújulására, a büntet jelleg és a segélyezés megszüntetésére. A világháború után az ENSZ létrehozásával teremtdik meg a nemzetközi egyezmény kialakítása. Elször az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata fogalmazott meg fontos pontokat a gyermekek szempontjából tól folyamatosan kiépítették a nevelotthonok hálózatát, valamint a nevelszüli rendszert is. A gyermekotthonok létrehozásával szerették volna eltörölni a lelenc- sorsot között megalakultak a gyermeklélektani központok a fvárosban, illetve több vidéki városban is. Ezzel egy idben jöttek létre a fvárosban a nevelési tanácsadók. Ezen intézmények létrehozásával a gyermek célzott fejlesztését, mentálhigiéniai gondozását tették lehetvé. Az 1960-as évekig bezárólag a gyermekek %-a, a szegénység, illetve a nyomor miatt kerültek gondozásba, míg a 60-as évektl kezdden a gyermekek környezetének értékzavara miatt került gyermekotthonba. A 60-as évektl megindulnak a gyermek,- és ifjúságvédelmi oktatások. Az évi IV. törvény a gyermekvédelmi tevékenységet kiterjeszti a hátrányos helyzet gyermekekre, célozva a veszélyeztetettség megelzhetségét. Az 1980-as évektl egyre inkább ersödött az a felfogás, hogy a gyermekvédelmet a családokra kell építeni. Ennek okán egyre több gyermekotthon alakul át a kiscsaládot megalkotó csoporttá. Létrejönnek a lakóházas, családias, heterogén csoportok. A 80-as évek közepétl megntt a preventív gyermekvédelem jelentsége. A XX. században észlelhet, hogy a szülk segítséget kérnek a pedagógiától, pszichológiától a gyermek nevelését illeten. A gyermeknevelés szakmává alakul. Megjelentek a szociális munkások, a nevelszüli tanácsadók, a pszichológusok. A gyermekek védelmére vonatkozó szabályozás alapja az Alkotmány, amely megteremti a gyermekek és családjaik védelmének általános kereteit. Ezen kereteket szkíti le a Gyermek Jogairól szóló 1989-ben New Yorkban elfogadott Egyezmény, melyet Magyarországon évi LXIV. törvény hirdette ki. Az Egyezmény tartalmazza az emberi jogok széles skáláját, illetve kizárja a diszkriminációt. (Veczkó J., 2002.) Magyarországon a gyermekek védelmérl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény újrafogalmazta az állami beavatkozások határait, szabályozza a 8

9 gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások rendszerét, a szül és a gyermek között kapcsolatrendszert A gyermekvédelmi törvény célja, a gyermekek védelmének rendszere A gyermekvédelemnek több ezer éves története van. Az elmúlt években sokat változott a család,- és szociálpolitika, melynek keretei között megtalálható a gyermekvédelem is. A világon mindenhol fontos célkitzés a felnövekv generációk megfelel életkörülményeinek biztosítása, hiszen e nélkül a társadalmak nem képesek reprodukálni magukat. Ennek érdekében a jogrendszerek biztosítani szeretnék a felnövekv nemzedék fejldését. A megfelel fejldés legfontosabb eszköze a gyermekvédelem. A Parlament április 22-én elfogadta a gyermekek védelmérl és gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. A gyermekvédelmi törvény elfogadásával egy új szemlélet kezddött a gyermekvédelem területén. A törvény az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének hazai feltételekhez igazodó alaptörvénye. Az 1997-ben elfogadott törvény alapveten a gyermekek jólétét, megfelel védelmét biztosítja. A gyermekvédelem törvénybe foglalt megújítását az európai integrációs törekvések szükségessé tették a szemléleti és intézményi modernizációt. A törvény kiemelten foglalkozik a családjukból kiemelt gyermekek ügyével. Az állam olyan mérték segítséget nyújt számukra, amelyben garantálja a megfelel életkörülmények biztosítását, illetve segíti az önálló élet megkezdését. Hazánkban több részbl tevdik össze a gyermekjólét és a gyermekvédelem ellátórendszere. A pénzbeli, illetve természetbeni ellátások, valamint a gyermekjóléti alapellátások segítik a gyermek családban történ nevelkedését, megelzi, illetve megszünteti a veszélyeztetettség kialakulását. Másrészrl azon gyermekek számára nyújt családpótló megoldást, akik valamilyen okból saját családjukban nem nevelhetk. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. : (1997. évi XXXI. törvény) 9

10 Pénzbeli ellátások: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Kiegészít gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Gyermektartásdíj megellegezése Otthonteremtési támogatás Gyermekjóléti alapellátások: Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekek átmeneti gondozása Gyermekvédelmi szakellátások: Otthont nyújtó ellátás Utógondozói ellátás Területi Gyermekvédelmi Szakszolgáltatás Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: Védelembe vétel Családbafogadás Ideiglenes hatályú elhelyezés Átmeneti nevelésbe vétel Tartós nevelésbe vétel Nevelési felügyelet elrendelése Utógondozói ellátás elrendelése Utógondozás elrendelése (1997. évi XXXI. törvény) 10

11 A gyermekek szociális védelme és ellátása megfelel jogi kereteket kapott, így kiemelt jelentsége lett a helyi önkormányzatoknak. A gyermekjóléti alapellátás az önkormányzatok kötelez feladatai, közé tartozik. A gyermekek védelme a családban történ nevelkedés elsegítése, a veszélyeztetettség megelzés, valamint megszntetése. A családból kikerül gyermek, helyettesít védelmére irányuló tevékenység Gyermeki,- szüli jogok, kötelességek A gyermeki jogok a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérl szóló évi LXIV. törvényben, és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillet jogok összessége. A gyermekvédelmi törvény összefoglalóan tartalmazza a gyermek, illetve a szül jogait, kötelességeit. A gyermekvédelmi törvényen kívül a Magyar Köztársaság Alkotmánya is tartalmazza az alapvet emberi jogokat és azokat életkortól függetlenül határozza meg. Mind a két törvény védi a gyermek és a család intézményét, különös gondot fordít az ifjúság biztonságára, oktatására, egészségére, elismeri és érvényesíti jogaikat, kötelességeiket. Az alapvet jogokat és kötelességeket az évi XXXI. törvény, a tartalmazza. A Gyvt.-ben lefektetett alapvet gyermeki jogok: családban való nevelkedéséhez fejldésére ártalmas, környezeti és társadalmi hatások elleni védelemhez káros szerek elleni védelemhez bántalmazással szembeni védelemhez helyettesít védelemhez mindkét szülvel való kapcsolattartáshoz tájékozódáshoz, véleménynyilvánításhoz átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel esetén a gyermek alapvet jogaihoz 11

12 A Gyvt.-ben lefektetett alapvet gyermeki kötelességek: gondozása, nevelése érdekében együttmködés tanulmányi kötelezettség teljesítése egészségét károsító szerek használatától való tartózkodás A szülkre vonatkozó jogokat, illetve kötelességeket a Gyvt. 12, a tartalmazza, miszerint: A szül jogai, kötelességei: a gyermek képviselete a gyermek alapvet jogainak biztosítása a gyermek tájékoztatása, meghallgatása a gyermek ellátásában közremködkkel való együttmködés köteles gyermekét családban gondozni és a fejldéséhez szükséges feltételeket biztosítani A gyermeki jogok érvényesülése hatalmas felelssége, mint a társadalomnak, mint a családnak. A társadalmi méretekben zajló nevelés közül a család az els legfontosabb, legszorosabb kis közösség a benne felnövekv gyermek számára. A gyermekvédelem a demokrácia egy próbaköve, mert a gyermekkel való bánásmód minsíti a közéletet és a társadalmat (Herczog M., 1997.) 12

13 3.2. A témával kapcsolatos alapvet fogalmak tisztázása A család Az ember kultúrájának szokásait, normáit, szabályait az els szocializációs kötelékben, a saját családjában tanulja meg. A család a legsibb intézmény, amely minden kultúrában létezik. A család, hatást gyakorol az egyénre, alapvet viselkedési normákat, mintákat közvetít az egyén számára. A család többféle funkciót közvetít a gyermek szocializációját illeten. Egyrészrl biztosítja azokat a feltételeket, amely a gyermek fejldése szempontjából elengedhetetlen, másrészrl szerepmintákat, viselkedési mintákat közvetít a gyermek felé. Napjainkban azonban a családban elforduló szerepek egyre inkább keverednek. Az édesapák többször kiveszik részüket, a gyermek ellátását végz feladatokból, az édesanyák a gyermek ellátása mellett a létfenntartási feladatokban is részt vesznek. (Bagdy E., 1977.) Az egészséges családi háttér feltétele a gyermek kiegyensúlyozott, testi-lelki fejldésének. A család megfogalmazása többféleképpen értelmezhet. Különböz diszciplínák fogalmazódtak meg.. a család az egyéni élet természetes kerete, a társadalom alapegysége, biológiai újratermelje. Funkcióik magukba foglalják a gyermek születését, a megszületett gyermekek nevelését, szocializációját, a beteg és ids családtagok gondozását, nyugodt és harmonikus légkör biztosítását minden családtag számára. (Család,- gyermek ifjúságvédelem jegyzet, 2007.) A család természeténél fogva konzervatív, a társadalmi fejldés szükségszeren késve éri el. Ellenáll a politikai volumentarizmusnak, nem lehet valami idszakos cél vagy ideológia kedvéért átalakítani, legfeljebb idomul, alkalmazkodik, felületileg módosul, vagy kényszeren torzul, de belül ellenáll, rzi struktúráját, és a körülmények megváltozásakor visszarendezdik. (Herczog M.,1997.) A család az egyén és a társadalom közti közvetít kiscsoport, éppen ezért elsdleges közvetít társadalmi egységnek tarthatjuk. (Bagdy E., 1977.) 13

14 A néprajztudomány egy tágabb családfogalmat használ: nemcsak együtt él, együtt étkez családtagokat számítja, hanem azokat is, akik bár külön laknak, külön háztartást vezetnek egymással érzelmi kapcsolatban állnak. (Családszociológia jegyzet, 2007.) Gyermekvédelem Napjainkban megváltozott a gyermekek családi és társadalmi helyzete. A gyermekek családon belüli helyzete, pozíciója megváltozott a korábbi évekhez képest. Felértékeldnek az érzelmek, értékek, az együtt eltöltött id. A családok helyzetét befolyásolja a politikai, társadalmi változások hatása. Megváltozik a társadalomban a család és a gyermek szerepe Ezek a változások a kiskorúak családi és társadalmi helyzetére is nagy befolyást gyakorol. A gyermekek az alapvet mintákat, közvetlen környezetükbl sajátítják el. Ezek a normák eltér értékeket is közvetíthetnek. Ennek oka a család hibás mködése, amelynek oka a szülk deviáns magatartása, a gyermek elhanyagolása, az alkoholizmus és a bnözés. (Herczog M., 1997.) A gyermekvédelmi szakellátás mködése szempontjából az egyik legalapvetbb kérdés, hogy mikor, illetve milyen módon lehet, illetve szükséges beavatkozni a családok életébe, a gyermek megóvása érdekében. A gyermekvédelem fogalmának meghatározásánál számos definícióval találkozhatunk. A gyermekvédelem a gyermek testi, szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit elmozdító szociális, jogi, egészségügyi és pedagógiai tevékenységek összessége. (Új Magyar Lexikon, 1960.) Gyermekvédelmen egy adott ország azon komplex tevékenységrendszerét értem, melyet a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesíthetsége érdekében alakítanak ki- problémamegelz és problémakezel céllal. (Volentics A., 1999.) A gyermekvédelem a demokrácia egyik próbaköve, mert a gyermekkel való bánásmód minsíti a közéletet és a társadalmat (Herczog M., 1997.) 14

15 Valamennyi megfogalmazásnál elmondható, hogy mindegyik a gyermeket fenyeget veszélyek elleni küzdelmekre hívja fel a figyelmet. A gyermekvédelem körébe tartozik a gyermek születésétl a felntté válásáig minden, ami az érdekében történik, a társadalom bármely területén Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség A gyermekvédelem része az általános, illetve a speciális gyermekvédelem. Az általános gyermekvédelem körébe tartozik a fogantatás pillanatától, minden, amely a gyermeket érint lehetséges veszélyek, problémák megelzése, illetve megszüntetése. Ide sorolható a várandós anya, terhesség alatti egészségügyi vizsgálata, a helyes táplálkozás, a stresszmentes életmód, a gyermek testi-lelki gondozása, iskoláztatása, az otthonteremtés anyagi feltételeinek biztosítása, valamint a gyermeki jogok biztosítása. A speciális gyermekvédelem része az általános gyermekvédelemnek, ezen túl azonban a bekövetkezett bajok orvoslására, a veszélyeztetett helyzet megelzésére és lehetség szerint a korrekcióra összpontosít. A speciális gyermekvédelem a testi, lelki, érzelmi, értelmi fejldésében korlátozott gyermekekkel foglalkozik. A témához kapcsolódóan három fogalom tartozik. A speciális gyermekvédelemhez tartozik a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet. A fogalmakat érinten többféle meghatározás létezik. Elsként a veszélyeztetettség fogalmát szeretném összehasonlítani, több szakember által megfogalmazott definíciók alapján. olyan-magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult-állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejldését gátolja, vagy akadályozza. (1997. évi XXXI. tv.) az ártó hatások nyomán kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejldését gátolja, akadályozza (Veczkó J., 2002.) A veszélyeztetettség eredhet anyagi okokból (az elsdleges életszükségletek kielégítetlenek, alacsony kereset, több gyerek, munkaképtelen családtagok stb.), erkölcsi 15

16 okokból (a környezet bnöz, erkölcstelen életmódot folytat, vagy a gyerek maga helyezkedik szembe az erkölcsi normákkal). Kapcsolatos lehet egészségügyi okokkal (ha a környezet egészségrontó hatású, pl. ideg-, elmebetegség fordul el a családban) és nevelési okokkal (ha a környezet nem biztosítja a nevelés minimumát. (Gáti F., 1982.) A felsorolt hivatkozásoknál összességében elmondható, hogy az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak fejldésében súlyosan gátolt. A veszélyeztetettség esetén a szülk olyan módon gondozzák, nevelik gyermeküket, amely az adott idben és helyen elfogadhatatlan. A veszélyeztetettség családoknál érzékelhet, de úgy gondolom, hogy társadalmi problémáról van szó. Elmondható, hogy a veszélyeztetett helyzetben lév gyermeknél nem a szociális tartalomra helyezdik a hangsúly, hanem inkább a pszichés összetevjére. Ezeknél, a gyermekeknél zavart okoz valamilyen károsodás, amely a késbbiekben problémát okoz az énfejldésben, a magatartásban, az értékrendszerében, a teljesítképességében, valamint a kortárskapcsolatok kialakításában. Gáti Ferenc megfogalmazásában a veszélyeztetettség kialakulásának hátterére helyezte a hangsúlyt, ezzel ellentétesen Veczkó József tömör megfogalmazásában egyértelmen látható a fogalom mögöttes tartalma. Elmondható, hogy a veszélyeztetettség a gyermekvédelem egyik kulcsfogalma, amely meghatározza a gyermekvédelmi rendszer mködését, mindazonáltal, hogy a gyermeki jogok érvényesítésérl, valamint a gyermek figyelembe vételérl szól. A veszélyeztetett helyzet minden esetben hátrányos helyzetet is jelent, így ezt a két fogalmat együttesen szükséges értelmezni. A hátrányos helyzet a veszélyeztetettséget megelz állapot, amely az egyén eddigi szociális helyzetébl indul ki. hátrányos helyzet gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyz védelme vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyz megállapította (1993. évi LXXIX. tv.) 16

17 olyan anyagi és kulturális életkörülmények, amelyek a tanulók egy részénél, az átlagnál gyengébb iskolai teljesítményt vagy tanulással kapcsolatos motiváció hiányát eredményezheti. Többnyire családoknál a társadalom többségéhez képest szkebb anyagi életkörülmények, gyengébb kulturális ellátottságát, a szülknek az átlagnál alacsonyabb szint iskolázottságát jelenti. (Pedagógiai lexikon, 1997.) Hátrányos helyzet tanulóknak minsülnek azok, akiket különböz környezeti tényezk gátolnak adottságaikhoz mért fejldési lehetségükben- elssorban és dönten tanulmányi, illetve képzési szempontból (Gáti F., 1982.) A hátrányos helyzet családok életkörülményei a társadalom többségéhez képest lényegesen rosszabbak. Ezen, családoknál nagyobb mértékben fordul el szüli deviancia, amely a gyermek személyiségfejldésére ártalmas lehet. A hátrányos helyzet gyermeknél meghatározóak lehetnek a mikro,- illetve makrokörnyezeti ártalmak: a család hiánya, a család életmódja, az érzelmi hiány, a deviáns környezet. az iskola objektív feltételeinek hiánya, nem megfelel pedagógus ellátottság, a település kulturális életének színvonala. 17

18 3.3. A gyermekvédelmi szakellátáshoz vezet út A család életünk legmeghatározóbb közege, legfontosabb kiscsoportja. Itt formálódik személyiségünk, önazonosságunk, önmagunkhoz és a világhoz való viszonyunk. A családban folyik az elsdleges szocializáció. Ebben a közegben sajátítja el a gyermek a társadalmi létéhez, az együttéléshez, a beilleszkedéshez szükséges szabályokat, normákat. A család, mint rendszer azonban mködhet diszfunkcionálisan is, amely azt jelenti, hogy a gyermeknek nem megfelel viselkedési mintákat közvetít. A rosszul mköd családok kevés figyelmet fordítanak egymásra, az egyén érzékenységére, véleményére. A diszfunkcionálisan mköd családok nem tekinthetk biztonságos bázisnak a gyermek szempontjából. A kultúra és a társadalmi rendszer nagyban befolyásolja a családok mködését. A családok életében vannak olyan krízisek, amelyekre nem lehet vagy nem képes a család felkészülni. Ilyen családi krízis a válás, a különböz betegségek, a munkanélkülivé válás, a mobilitás, valamilyen pszichés jelleg trauma. Ezeknél, a kríziseknél a család valamilyen értékcsökkenést él át Gyermekekre veszélyes családi ártalmak A rossz családi légkör, a durva, merev szüli magatartás, a szeretet megvonása befolyásolja a gyermek megfelel értelmi és erkölcsi fejldését. A társas lét követelményeitl és normáitól eltér viselkedésformákat deviáns magatartásnak nevezzük. (Bagdy E., 1977.) A deviáns magatartásformák közös jellemzje, hogy károsak az egyén egészsége és biztonsága szempontjából. Ilyen viselkedésformák a bnözés, az alkoholizmus, a kábítószer fogyasztás, az öngyilkosság és egyéb mentális attitdformák. A deviáns, viselkedés szocializációs zavarokra vezethet vissza. Az egyén eddigi életelzményei következtében válik fogékonnyá a devianciára. Az alkoholista, deviáns betegségben szenved szülk károsan hatnak gyermekeik fejldésére. A deviáns család nem tudja biztosítani a gyermeke számára a társadalmi stabilitást. A szülk kiszámíthatatlan viselkedése azonban állandó bizonytalanságban és nyugtalanságban tartják gyermekeiket. Ezeknél, a családoknál jellemz, hogy egyik 18

19 pillanatban elkényeztetik gyermeküket, amellyel a szeretet próbálják meg bepótolni. A másik pillanatban viszont kegyetlenül bánnak velük. A gyermeket visszahúzódóvá, bizalmatlanná teszi a családi légkör. A gyermeket, családi helyzete miatt a környezete negatívan ítélheti meg, amely az egyénnél szorongást idézhet el. Az alkoholista családok gyermekeinek mintegy kétharmadát verik otthon. Az alkoholista családból érkez gyermekek látják szüleiket átalakulni, más emberré válni, aki rosszul bánik vele, durva és veszélyes. Az alkoholista család egyértelmen diszfunkcionális. Azok a szülk, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, a szenvedélyük válik az els számú prioritássá, nem pedig a családjuk. Az alkoholista családok ragaszkodnak ahhoz a feltevésükhöz, hogy k bármikor abba tudják hagyni az ivást. Azok a családok, ahol valamelyik szül alkoholista, nagy a valószínsége, hogy a gyermek is azzá válik, vagy alkoholistával köt házasságot. Az alkoholista családból származó gyerekeknek különösen nagy szükségük van arra, hogy szeressük és tiszteljük ket és, hogy megismerjék az emberi értékeket (Fran Newman, 2002.) Családon belüli erszak (bántalmazás, elhanyagolás) Napjainkban egyik leggyakoribb téma a családon belüli erszak. Számos megfogalmazása létezik a gyermekbántalmazás meghatározására, de a legelfogadottabb a WHO meghatározása, miszerint: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magába foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéni kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejldésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelsségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. A WHO szerinti megfogalmazás magába foglalja a bántalmazást, illetve az elhanyagolást is. Azonban a két jelenségnek különböz típusai léteznek. Az elhanyagolás különböz megjelenési formái hasonlítanak a bántalmazás formáihoz. 19

20 Az elhanyagolás hatásai sokfélék lehetnek, amely függ a gyermek korától, fejlettségétl, az elhanyagolás mértékétl: Érzelmi Fizikai Elégtelen felügyelet Elhagyás, otthagyás Egészségügyi elhagyás Oktatás elhanyagolása Az elhanyagolás tehát a fizikai szükségletek, a gondozás kielégítésének elmulasztása, a szeretet megvonása, elutasítása. Ez a fajta szüli attitd nagymértékben befolyásolja a gyermek fejldését. Az elhanyagolás bármely formája csecsemkorban nagyon veszélyes lehet. A bántalmazás kísérjelei lehetnek rendszeresen elforduló kisebb sérülések, zúzódások. A gyermekbántalmazás okai sokfélék és nehezen tipizálhatók. A bántalmazás lehet fizikai bántalmazás, pszichés, illetve szexuális bántalmazás. (Herczog M., 2007.) A gyermek az elhanyagoló, illetve a bántalmazó szüli magatartást nehezen tudja feldolgozni, hiszen, akiben eddig a biztonságot és tördést látta, ez a személy már elérhetetlen számára. Az ilyen környezetben él gyermekeket, felntt korukra az önállótlanság, a visszahúzódottság, a félénkség jellemzi majd. 20

21 4. A kutatás bemutatása A kutatásokat, Tatabányán végeztem a Názáret Szociális Szolgáltatónál, illetve a Pedagógiai,- Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézménynél, amely dokumentumelemzésbl és írásos kikérdezésbl áll A vizsgált helyszín bemutatása A vizsgálataimat a Názáret Szociális Szolgáltató Intézménynél, valamint a Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai - Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézményénél végeztem. Mind a két intézmény Tatabánya kertvárosi részén helyezkedik el. A város lakosú óta Komárom-Esztergom megye székhelye, illetve 1991-tl megyei jogú város. A megyeszékhely neve a bányanyitást követen alakult ki. A város a bányászatra és az ipari üzemekre épült. Az 1900-as évek elején kezdte meg mködését a gztéglagyár, majd késbb a cementgyár. Tatabánya lakossága 1938-ban f volt. Ekkor a foglalkoztatottak létszáma az összes munkavállaló 35 %- át, tette ki és ez a szám egyre csak növekedett. Szinte minden férfi a bányánál dolgozott és egyre több n is munkát vállalt különféle munkakörben. Az iparvállalatok száma ugrásszeren ntt a megyében. Megjelentek az 500 fnél több munkást számláló nagyvállalatok. A bányászkolóniák létrehozásával párhuzamosan jöttek létre a szociális, oktatási, kulturális, egészségügyi intézmények. A társadalmi aktivitás eredményeként egyre több bejegyzett egyesület, csoport jött létre ban államosították a szénbányákat. A város, mint önálló település megsznt, különböz településekbl, kolóniákból egy egységes szerkezet város lett. Az új lakótelepekkel egyidejleg kiépültek az egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális intézmények. Az iskolarendszer 1945-ben indult fejldésnek. Tatabánya területén 1987-ig bányásztak szenet. A rendszerváltás eltt nagy számban csökkent a lakosság megélhetési lehetsége. Nagyon sokan munkanélkülivé váltak. Ezt követen Tatabánya gazdasági szerkezete megváltozott, a rendszerváltás után a bányák bezárása után sikeresen át tudott állni. Fejldése tovább folytatódott. A rendszerváltást követen a Szénbányák Vállalatból önálló gazdasági társaságok alakultak. 21

22 A foglalkoztatásban struktúraváltásra került sor. A bányászatot felváltotta a bányászatra épül iparágak privatizációja. Így egyre több multinacionális cég települt a városba. A munkanélküliek számára újra biztos lehetségek nyíltak meg. A vizsgálatomat Tatabánya kertvárosi részén található Názáret Szociális Szolgáltató, illetve Pedagógiai,- Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézményénél végeztem. Az intézmény 1972 óta mködik a városban. Az intézmények hosszú idn át megyei fenntartásúak voltak. Az év elején azonban fenntartó váltás következett be. A gyermekotthonok, lakásotthonok, illetve a nevelszüli hálózat a Názáret Szociális Szolgáltató fenntartása alá került, míg a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakérti Bizottsággal, illetve a Nevelési Tanácsadóval került összevonásra. A Názáret Szociális Szolgáltatóhoz így tizenkét lakásotthon, három gyermekotthon tartozik, beleértve a befogadó otthont, valamint a speciális gyermekotthont is. A lakásotthonok a megye, különböz területein családias övezetben helyezkednek el A vizsgálati módszer bemutatása A vizsgálat eredményessége érdekében kétféle vizsgálati módszert alkalmaztam. Elsként, dokumentumelemzést végeztem a gyermekvédelmi szakszolgálatnál. A dokumentumelemzésnél az adatgyjtést választottam. Az adatgyjtés segítségével szerettem volna egy általános képet kapni a gyermekvédelmi gondoskodás alá vont gyermekek bekerülési arányáról, gondozásba vételérl, szociális helyzetérl, testvérek számáról, hol létérl. A dokumentumelemzés egyik f célja, hogy megvizsgáljam öt évre visszamenleg, hogy hány gyermek kerülhet/kerülhetett vissza a vér szerinti szüleihez, illetve hány f marad benn a szociális rendszerben. Másrészt lehetséget ad arra, hogy összehasonlítási alapot képezzen az elmúlt évek között. A vizsgálatom teljessége érdekében az írásos kikérdezés formáját is alkalmaztam. Az írásos kikérdezés formájaként a kérdívet választottam. Azért választottam ezt a fajta módszert, mert viszonylag sok embert lehet megkérdezni, rövid id alatt. Úgy gondolom, 22

23 hogy könnyebb leírni bárkinek a véleményét egy papírra, mint egy idegen ember számára elmondani azokat. A kérdívet 14 és 18 év közötti kamasz fiúk,- és lányok töltötték ki. A kitöltéshez azért választottam ezt a korosztályt, mert úgy gondoltam, hogy a serdülk a legveszélyeztetettebb korosztályhoz tartoznak. A serdülkori még nem felntt, de már nem gyerek általi rizikós viselkedést káros szerekkel próbálják meg, oldani. A szexualitás, a drog, az alkohol, mind a felnttek világához hasonlít. A kamaszkorú fiatalok még veszélyeztetettebbek lesznek, ha elkerül otthonról, és intézményes keretek között nevelkedik tovább. Egy kisebb gyermek nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy miért nevelkedik intézményes keretek között. Továbbá érdekelt, hogy a éves korosztály hogyan élte meg a bekerülést, hogyan vélekednek szüleikrl, a tanulásról, mennyire vannak tisztában a körülöttük lév dolgokról, illetve mit szeretnének majd a jövben, miként képzelik el a jövjüket. A kérdív kitöltése eltt biztosítottam ket az anonimitásról. A kérdívet egy kísérlevél elzte meg, melyben leírtam, hogy adataikat kizárólag összesített formában fogom közölni, és csak a vizsgálatomhoz használom fel. A kitöltésnél sajnálatos módon nem tudtam jelen lenni, mert a vizsgálatot a nyár folyamán végeztem el, ennek okán sok gyermek nem tartózkodott a gyermekotthonban. A gyermekek eltér idbeosztás szerint mehettek haza szüleikhez, illetve táborozni. Ezáltal nem volt lehetségem a kollektív kérdíves vizsgálatra A vizsgálat célja Kutatásom célja az állami gondoskodásba került év közötti kamasz fiatalok szakellátásba kerülésének vizsgálata, ez elmúlt öt év tükrében. Dokumentumelemzésem célja, hogy megvizsgáljam a Názáret Szociális Szolgáltató gyermek,- illetve lakásotthonaiban él valamennyi gyermek szakellátásba kerülésének idejét, családszerkezetét illetve a szociális rendszerbl való kikerülési arányait 2005-tl július 31-ig, bezárólag. Ezzel a vizsgálattal szeretnék egy általános képet kapni az elmúlt öt évben bekerült gyermekek családszerkezetérl, illetve az intézményes keretek között eltöltött idrl. 23

24 A kérdíves vizsgálatom célja, részletesen megismerni az állami gondoskodásba került kamaszkorú fiatalok szociális helyzetét, családszerkezetét, tanulmányi teljesítményét, a szülkkel való kapcsolattartás rendszerét, a szervezetükre ártalmas szerekhez való viszonyulásukat, valamint a jövre vonatkozó terveiket. Kutatásom céljai: 1. Feltételezésem szerint a gyermekek legfbb bekerülési oka a gyermek elhanyagolása, bántalmazása, illetve a szülk alkoholfogyasztása és az ebbl származó negatív attitd következménye. 2. Feltételezem, hogy a gyermeket károsító családi ártalmak befolyásolják a gyermek iskolai teljesítményét. 3. Feltételezem, hogy azok az intézményes keretek között nevelked gyermekek, akik családjában van olyan személy, aki a szervezetére ártalmas szerek rabja, k maguk is magasabb arányban válnak ezen, szerek rabjává. 4. Feltételezésem szerint nagyon kevés azoknak a gyermekeknek az aránya, akik kikerülve az intézményes keretek közül saját vér szerinti családjukban nevelkedhetnek tovább. A vizsgálatban részt vett az összes év közötti kamasz, akik a Názáret Szociális Szolgáltató gyermek,- illetve lakásotthonaiban élnek. A kérdív 24 kérdésébl, egy kivétellel mindet szeretném feldolgozni, annak érdekében, hogy a vizsgált gyermekekrl, illetve családjáról minél tágabb, minél szélesebb képet kaphassak, illetve minél több oldalról megközelíthessem a témával kapcsolatos gyermekek helyzetét. Elzetes egyeztetések után végezhettem el az adatgyjtést, illetleg a kérdíves vizsgálatot. Mind a két vizsgálatnál több szakember volt a segítségemre. Az elbbinél a Pedagógiai,- Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézmény munkatársa, az utóbbinál a szakmai egységvezetk együttmködésére, készségességére számíthattam. 24

25 4.4. A kutatási módszer ismertetése, dokumentumelemzés tükrében 1991 és július 31. között 433 gyermek került a tatabányai gyermekotthonba és lakásotthonaiban ideiglenes, átmeneti, illetve tartós neveltként. A bekerült gyermekek között 50 testvérpár található. Szakellátásba kerülésük dátuma szerint a testvérpárok többsége egy idben került gyermekotthonba vagy pár hónap eltéréssel. Összesen 200 gyermek 14 és 18 év közötti korban került szakellátásba, amelybl 104 fiú és 96 lány. A 2005, 2006, 2007, 2008 és a 2009-ben állami gondoskodásba került gyermekeket szeretném részletesebben vizsgálni. A fent említett adatból 2009-ben 61 gyermek, 2008-ban 79, 2007-ben 45, 2006-ban 53 végül 2005-ben 32 gyermek került szakellátásba ig összesen 270 gyermek bekerülésének hátterét vizsgálom. A 270 gyermek, gondozási formáját illeten a július 31-ei dátumnak felel meg. (1. táblázat, melléklet). Megvizsgáltam, hogy a gyermekek milyen családszerkezetbl kerültek állami gondoskodás alá. Ezeket, az adatokat, a Názáret Szociális Szolgáltató bocsátotta rendelkezésemre. A 2009-es év július 31-ig, 64 gyermek került állami gondoskodás alá, melybl 43 % vér szerinti családjából érkezett. A gyermekek 26 % az édesanyától, 16 % gyámszülktl, 7 % az édesapától, 3%-uk együtt él szülktl, illetve 3 % más megyébl érkezett. Kórházból a gyermekek 2 %- a került szakellátásba. Az adott tárgyévben kor,- és gondozási forma szerint felosztottam a szakellátás alá vont gyermekeket. Az elmúlt öt évet figyelembe véve a legtöbb gyermek 2008-ban került állami gondoskodásba. Ebben az évben a bekerül gyermekek száma 79 f. A gyermekek 43 %- a egyedülálló édesanyától érkezett. Saját családjuktól 20 % került szakellátásba. Együtt él szülktl a gyermekek 14 %- a érkezett. Az édesapától a gyermekek 9 %- a került állami gondoskodásba. Gyám nagyszülktl a gyermekek 5 %- a, míg gyám szültl 3 %- a érkezett. A gyermekek kisebb arányban kerültek be örökbefogadó szültl, más megyébl, kórházból, illetve édesanyával együtt. Az utóbbiak a gyermekek 1-1 %- át, képezi. 25

26 A 2007-ben szakellátás alá vont gyermekek száma jóval kevesebb, mint 2008-ban. Az év végéig 45 f került állami gondoskodás alá. Ebben az évben is az édesanyától kerültek be a legtöbben, melynek aránya 36 %. Családjukból bekerült gyermekek aránya 28 %- ra tehet, ebbl az arányból 26 %- uk együtt él szülktl, 2 % házastársi kapcsolatban álló szülktl érkeztek. Egyedülálló édesapától a gyermekek 7 %- a érkezett A gyermekek 10 %- a rokonoktól, hozzátartozóktól, illetve 7 % nagyszülktl került szakellátásba. A vizsgált gyermekek 5-5 %- a más megyébl, illetve az édesanyjukkal együtt érkezett, illetve 2 %- uk kórházból ban 53 f került a tatabányai gyermekotthonba. A 2007-es évhez hasonlóan ebben az évben is magas azon gyermekek arány, akik együtt él szüleiktl érkeztek. Ez az arány 39 %- ra tehet. Csupán 4 %- ot tesznek ki azok a gyermekek, akik házastársi kapcsolatban álló szüleiktl érkeztek. Az édesanyától való bekerülési arány ebben az évben is magas, 25 %. Rokonoktól, hozzátartozóktól való bekerülés a gyermekek 13 %- át, jelenti. A szakellátás alá vont gyermekek 11 %- a az édesapjuktól, 6 %- uk gyám szültl, illetve 2 %- uk édesanyával együtt érkezett. A vizsgált idszakok közül 2005-ben 32 f került szakellátásba. A vizsgált évek közül ebben az évben került be a legkevesebb gyermek. Az édesanyjuktól a gyermekek 47 %- a, az édesapjuktól 6 %- a került szakellátásba. Az adott évben bekerült gyermekek 44 %- a szüleiktl érkezett, ebbl 31 % az együtt él szülket teszi ki, míg a maradék 13 % házastársi kapcsolatban álló szülket képezi. Gyámszülktl pusztán 3 %- uk érkezett. Az elmúlt öt év adatait vizsgálva megállapítható hogy a legtöbben az édesanyjuktól, illetve nukleáris családból érkeztek. Megdöbbent azonban, hogy nagyon alacsony a házasságban él szülk aránya. Magas számban kerülnek be azonban, olyan gyermekek is, akiket a bekerülés eltt valamilyen rokon vagy hozzátartozó nevelt. Nem tapasztalható összefüggés az éves szinten szakellátásba került gyermekszámok között. Az öt éves adatok között külön vizsgáltam a korosztályok szerinti bekerülési arányokat. A kamaszkorban lév állami gondoskodás alá kerültek száma 89 ft, tesz ki. Ebbl 53 fiú és 36 lány. 26

27 Intézményes nevelés alól kikerült gyermekek A következkben szeretném megvizsgálni, hogy az elz években hány gyermeknek volt lehetsége visszakerülni saját családjába. Szintén az elmúlt öt évet kívánom részletesebben vizsgálni. A 2009-es évben július 31.- ig - 51 gyermek került ki a gyermekotthon intézményes kerete közül. Gondozási forma szerinti felosztás alapján, átmeneti nevelt 27 f, tartós nevelt 12 f, illetve ideiglenes nevelt szintén 12 fre tehet. 1. diagram: Názáret Szociális Szolgáltatónál nevelked gyermekek aránya, bekerülési év szerinti megoszlás alapján gyermekek száma Forrás: saját adatgyjtés alapján A gyermekek, állami gondoskodásba kerülésük dátumát tekintve a legtöbben az utóbbi öt évben, azon belül is 2008-ban érkeztek a gyermekotthonba. (1. diagram) Elmondható, hogy a legtöbb gyermek 2-3 évnél többet nem töltött intézményes keretek között. A kikerült gyermekek adatait áttekintve elmondható, hogy a szakellátásból kikerül gyermekek száma évenként változó. A vizsgált gyermekek közül legtöbben 2008-ban kerültek szakellátásba, illetve ebben az évben kerültek ki a legtöbben az állami gondoskodás alól. A 2007-es évet is figyelembe véve, látható, hogy majdnem azonos a kikerülési arány az említett 2008-as évvel szemben. 27

28 A vér szerinti szüleikhez mégis 2008-ban került haza a legtöbb gyermek, 35 f került ki az állami gondoskodás alól. Az elmúlt öt évet összességében vizsgálva, 114 gyermek kerülhetett vissza saját családjához. (2. táblázat) Nagyobb az aránya azonban, azoknak a gyermekeknek, akik nevelszülkhöz kerültek. A magas nevelszülk aránya annak tudható be, hogy az intézménynél fenntartó váltás következett be, így az új fenntartó a saját nevelszüli hálózatát beépítette, amely által nagyon sok gyermeknek lehetsége nyílt családias környezetben nevelkednie. Ezeknek, a gyermekeknek a száma évrl-évre magasabb, mint a vér szerinti szüleikhez kerül gyermekeknek. Ez, öt éves szinten összesen 188 gyermeket jelent. A családba fogadás az elmúlt öt évet figyelembe véve összesen 26 ft, illetve a rokonokhoz történ elhelyezés 33 gyermeket jelent. Magas azonban azoknak a gyermekeknek a száma, akiket lakásotthonban, más gyermekotthonba, más megye gyermekotthonában, különleges gyermekotthonban, illetve diákotthonban helyeztek el. 2. táblázat: A Názáret Szociális Szolgáltatótól kikerült gyermekek, közötti idszakban Kikerülés helye Összesen Szülk Nevelszülk Örökbefogadás Családba fogadás Nagyszülk Rokonok Gondnokság alá helyezés Házasságot kötött Lakásotthonba került Diákotthon Más Gyermekotthon Különleges Gyermekotthon Más megye Nagykorúvá vált Összesen Forrás: saját adatgyjtés alapján 28

29 4.5. Kérdíves vizsgálat ismertetése A gyermekeket bekerülésük okaiként vizsgálom. Mivel számos gyermek több okot sorolt fel, ami a bekerüléséhez vezetett, így két csoportot hoztam létre. Az egyik csoportba azok a gyermekek tartoznak, akik elmondásuk szerint az magatartási problémáik miatt, illetve akik anyagi okból, valamint ehhez társuló egyéb tényezk miatt kerültek gyermekvédelmi gondoskodás alá. A másik csoportba azon gyermekek tartoznak, ahol kimutatható a szüli elhanyagolás, alkoholfogyasztás, bántalmazás, illetve ezek együttes megjelenése. A megvizsgált gyermekek életkorát tekintve az állami gondoskodásba vételkor a dönt többség éves volt. Ezek között a gyermekek között sokan még csak 1-2 éve élnek intézményes keretek között. A válaszadók 24%-a 2009-ben, 20 %- a 2008-ban, 10 %- a 2007-ben, 6 %- a 2006-ban, 2 %- a 2005-ben, illetve 38 %- uk 1991 és 2004 között került állami gondoskodás alá. A 2009-ben, 2008-ban és 2007-ben szakellátásba került gyermekek többsége lány. Az utóbbi két évben a gyermekek többsége magatartási problémák miatt kerültek szakellátásba. Természetesen ezen kívül más ok is szolgál a gyermek szakellátásba vételéhez. A vizsgálatban részt vett gyermekek legfbb bekerülési oka a szülk hibás életvezetési módja, anyagi, megélhetési, lakhatási problémái. Az elhanyagoló szüli magatartás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a kábítószer használat, a gyógyszerfüggség, valamint a bántalmazás is az oka a gyermek állami gondoskodásba kerülésének. A családban elforduló problémák miatt, a gyermekek veszélyhelyzetnek vannak kitéve, amely során sérül a gyermek egészséges fejldése. Gyermekotthoni szakellátás alá kerülhet az a gyermek is, akinek magatartási problémái vannak. Nem teljesít megfelelen az iskolában, elszökik otthonról, bncselekményt követ el. Elmondható, hogy a magatartási problémák mögött a diszharmonikus családi zavarok húzódnak meg. Erre a feltevésemre onnan következtetek, hogy a kérdívet kitölt gyermekek sok esetben leírták, hogy magatartási problémáik miatt kerültek szakellátásba, viszont emellett megemlítettek egyéb hibás szüli attitdöket is. 29

30 Magatartási problémák A magatartási problémák miatt bekerült kamaszok száma 12, ebbl 8 fiú és 4 lány. Öten 2008-ban, öten 2009-ben, egy f 2002-ben és egy f 2004-ben került szakellátásba. Vér szerinti szüleiktl nyolc gyermek, ketten nevelszülktl, egy f az édesanyjától és egy f az édesapjától és a nagymamájától érkezett. Tíz állami gondozottnak van testvére, ebbl három gyermek testvére gyermekotthonban él, egy esetben az egyik testvér gyermekotthonban a másik testvér nevelszülknél él. Négy gondozott gyermek testvére otthon él a szüleiknél. A gyermekek szüleinek életkora 32 és 42 közé tehet. A szülk iskolai végzettségére egy gyermek nem tudott válaszolni, illetve egy gyermek az édesanya végzettségét nem tudta. Egy esetben mind két szülnek felsfokú végzettsége van, egy másik gyermeknél pedig az édesapa rendelkezik felsfokú végzettséggel. Három gyermek szülei 8 általánossal rendelkeznek, két esetben szakmunkás végzettségek, illetve két gyermeknél szakközépiskolát végeztek. A vizsgált gyermekek közül ketten semmilyen formában sem tartják kapcsolatot szüleikkel, a többi tíz gyermek személyesen és telefonon is tartja a kapcsolatot vér szerinti szüleikkel. A kérdív tartalmazott egy olyan jelleg kérdést, amely a szülk devianciájára utal, azaz fellelhet-e a gyermek családjában olyan személy, aki rendszeresen fogyaszt alkoholt, dohányzik, gyógyszert, kábítószert fogyaszt, valamint követett el már valamilyen bncselekményt, amely miatt börtönbüntetésre ítélték. A válaszadók közül egy gyermek nem tudott válaszolni a kérdésre. Ebben az esetben 11 gyermek családjára vonatkozó adatait tudtam figyelembe venni, hiszen a magatartási problémák által bekerült gyermekek száma 12. Magatartási problémák miatt bekerült gyermekeknél minden családban található olyan személy, aki dohányzik. Három esetben fedezhetk fel alkoholproblémák, ebbl egy esetben az egyik testvér rendszeres alkoholfogyasztó. Öngyilkossági kísérlet két esetben történt. Az egyik maga a gyermek, illetve testvére volt, a másik esetben az egyik szül. Két gyermeknél a szülk közül az édesapa követett el már valamilyen bncselekményt. Kábítószer fogyasztó, illetve nyugtatót vagy altatót rendszeresen szed személy, két gondozott családjában található. 30

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

LURKÓFALVA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜZESGYARMAT

LURKÓFALVA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜZESGYARMAT LURKÓFALVA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜZESGYARMAT 2015 OM azonosító: 201933 ÖNÁLLÓAN MKÖDÖ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV 1 LURKÓFALVA ÓVODA Nevelési Programja OM azonosító: 201933 FÜZESGYARMAT 2015. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404

TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404 SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORM ÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK JEGYZİJÉTİL 3950 SÁROSPATAK, KOSSUTH U. 44. TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404 T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - a gyermekjóléti

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Általános rendelkezések A jogszabály mai napon hatályos állapota 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló,

Részletesebben

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni

Részletesebben

Javaslat. a 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelésére

Javaslat. a 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelésére VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-155 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-79 / 2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel! Javaslat a 2011. évi gyermekjóléti

Részletesebben

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. január 26-i ülésére Tárgy: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény

Részletesebben

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta:. Dr. Kecskésné Dudás Erzsébet fenntartó részéről Hatálybalépés dátuma:

Részletesebben

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A 296/2006.(XI.28.) Kt. sz. melléklete KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A szociális területen alkalmazott két f jogszabály

Részletesebben

Szekszárdi Önkormányzat 35/2001.(XII.21.) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról * a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárdi Önkormányzat 35/2001.(XII.21.) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárdi Önkormányzat 35/2001.(XII.21.) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról * a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezetı rész Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése (a továbbiakban:

Részletesebben

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve ART ÉRT Alapfokú Művészeti Iskola 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 5 A pedagógiai program megvalósításának biztosítéka...

Részletesebben

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER 2 TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉS 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 1 TATA VÁROS TELEPÜLÉSJA MELY KÉSZÜLT A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MEGALAPOZÁSA

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásának átfogó értékelése. Tisztelt Képviselő-testület!

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásának átfogó értékelése. Tisztelt Képviselő-testület! SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72. Tel.: 54/474-024 Fax.: 54/474-024/2 E-mail: onko4171@t-online.hu -------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Az Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja

Az Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja Alsóvárosi Óvoda OM 032742 * 2600. Vác, Vám u. 11. ( /Fax: 06-27/317-092 E-mail: ovoda.alsovarosi@gmail.com Az Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja I. BEVEZETŐ Az óvodai nevelés országos alapprogramja

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

Kistelek, 2015. szeptember

Kistelek, 2015. szeptember A Területi együttműködést segítő programok kialakítása Kistelek Város Önkormányzatánál című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0108 azonosító számú projekttel kapcsolatos jogszabályok összegyűjtése, valamint a főbb

Részletesebben

B u d a ö r s. BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

B u d a ö r s. BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE B u d a ö r s BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE T a r t a l o m j e g y z é k Budaörs Város Önkormányzat 2008. évi költségvetésének általános

Részletesebben

Szeretettel hívjuk Visegrád város minden polgárát az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulójára rendezend

Szeretettel hívjuk Visegrád város minden polgárát az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulójára rendezend XXV. évfolyam 10. szám VISEGRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 2009. október Szeretettel hívjuk Visegrád város minden polgárát az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulójára rendezend melyet 2009.

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS A L E L N Ö K É T İ L E L İ T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. szeptember 27-i ülésére

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS A L E L N Ö K É T İ L E L İ T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. szeptember 27-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS A L E L N Ö K É T İ L E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. szeptember 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl

Részletesebben

V. fejezet A kollégium nevelési programja. I. Bevezetés

V. fejezet A kollégium nevelési programja. I. Bevezetés V. fejezet A kollégium nevelési programja I. Bevezetés 1. Pedagógiai programunk összeállítását a Köznevelési törvény 17. -a írja elő. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja összhangban a Köznevelési

Részletesebben

Pedagógiai hitvallásunk 2.

Pedagógiai hitvallásunk 2. Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata

Részletesebben

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Beszámoló a 2012-es évről 1 I. Az intézmény szakmai működése: 1. Szervezeti felépítés (lsd. melléklet) 2. Feladat mutatók Ellátás

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A

Részletesebben

Előterjesztés Átfogó értékelés Bicske Város Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2015. évi ellátásáról

Előterjesztés Átfogó értékelés Bicske Város Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2015. évi ellátásáról Előterjesztés Átfogó értékelés Bicske Város Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2015. évi ellátásáról 1. előterjesztés száma: 173/2016. 2. előterjesztést készítő személy neve: Zimmermann

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Tájékoztató

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Tájékoztató Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Ikt. szám: 15166/2016. Tájékoztató Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2015. i ellátásáról Tisztelt Közgyűlés!

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA vázlat 2010 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai feladatai... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika... 4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER MAGYARORSZÁGON SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER MAGYARORSZÁGON Jelen kiadvány az Európai Unió Alapvető Jogok és Polgárság Program anyagi támogatásával készült. Jelen kiadvány tartalmáért a Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete

Részletesebben

A 2013. ÉVBEN ELLÁTOTT GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE P É C S

A 2013. ÉVBEN ELLÁTOTT GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE P É C S A 2013. ÉVBEN ELLÁTOTT GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE P É C S 1 A 2013. évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése Pécs város területéről, a benyújtott szakmai

Részletesebben

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6

Részletesebben

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN Munkaanyag Összeállította: Varga Bea Kristóf Pál Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2015. Kedves Kollégák! Válogatásunk

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1477/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos beadványa szerint a bíróság által megítélt havi 80 ezer forint gyermektartásdíjat

Részletesebben

FELSZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISEL-TESTÜLETÉNEK 15/1993. (VIII.19.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

FELSZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISEL-TESTÜLETÉNEK 15/1993. (VIII.19.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE FELSZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISEL-TESTÜLETÉNEK 15/1993. (VIII.19.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL (A 17/1993. (IX.25.), a 7/1994. (IV.22.), az 5/1995. (III.24.),

Részletesebben

Működési koncepció és vezetői program a Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskola működésének tükrében. (Részlet)

Működési koncepció és vezetői program a Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskola működésének tükrében. (Részlet) Működési koncepció és vezetői program a Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskola működésének tükrében (Részlet) 3. VEZETŐI, PEDAGÓGIAI PROGRAM... 3 3.1. A feltételek alakulása... 3 3.1.1. Tárgyi feltételek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi átfogó értékeléséről Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1384/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1384/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1384/2014. számú ügyben Előadó: dr. Haidegger Marianna dr. Lux Ágnes Az eljárás megindulása 2011 júliusában a 1257/2011. Korm.határozat fogadta el a Kormány

Részletesebben

1. Fogalmak meghatározása

1. Fogalmak meghatározása A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK VII. ORSZÁGOS KONSZENZUS KONFERENCIÁJA 2007. BALATONKENESE

MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK VII. ORSZÁGOS KONSZENZUS KONFERENCIÁJA 2007. BALATONKENESE A MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE SZERVEZÉSÉBEN MEGRENDEZÉSRE KERÜLT MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK VII. ORSZÁGOS KONSZENZUS KONFERENCIÁJA 2007. BALATONKENESE 1 1,) Visszatérés

Részletesebben

Kálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság

Kálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2008. évi ellátásának átfogó értékelése Elıkészítette: Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı Tárnok Lászlóné aljegyzı Bimbó Mária gyámhivatali ügyintézı

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi Both Éva Kuslits Gábor A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban minden gyermek egyéni érdekén kívül álló érdek csak akkor érvényesülhet, ha azt a gyermek érdeke megkívánja vagy megengedi.

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Makó Város Egyesített Népjóléti Intézmény Makó Városi Gyámhivatal J e g y z ő j é t ő l vezetőjétől vezetőjétől I. 2-72/2008. T á j é k o z t a t ó az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011.

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Szociális és családtámogatások joga

Szociális és családtámogatások joga AGRÁR ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Szociális és családtámogatások joga Záróvizsga tételvázlatok Szerkesztette, és összeállította: dr. Mélypataki Gábor 2015. március 1-jével hatályos anyaggal Tételvázlatok a Szociális

Részletesebben

Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009.

Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. Előterjesztő: Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester Iktatószám: 01/37601-7/2010. Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. évi ellátásáról Melléklet:

Részletesebben

J Á T É K V A R Á Z S

J Á T É K V A R Á Z S KÖLCSEY UTCAI ÉS LIGETI SORI ÓVODA J Á T É K V A R Á Z S PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Békéscsaba JÁTÉKVARÁZS Pedagógiai Program Tartalom Az Óvoda adatai 4. Törvényi szabályozások....6. Alapelveink....7. I.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1435/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1435/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1435/2015. számú ügyben Előadók: dr. Bene Beáta dr. Győrffy Zsuzsanna dr. Kozicz Ágnes A vizsgálat megindítása Az ombudsmani jogvédelem szempontjából kulcsfontosságú,

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének, a jövő nemzedékek szószólójának JAVASLATA A FATESTVÉR

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

Konferencia a gyermekjogokról

Konferencia a gyermekjogokról DR. PURDA ZSUZSÁNNA CSALÁDJOGÁSZ Konferencia a gyermekjogokról Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék konferenciát szervezett a New York-i Gyermekjogi Egyezmény 25. évfordulója tiszteletére A gyermekek és jogaik

Részletesebben

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Szakmai beszámoló 2011. évről 2012. április 1 Szociális munka emberi mű, ezért mindig és mindenkor kudarccal fenyeget. Semmiféle módszertani

Részletesebben

Beszámoló. Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról

Beszámoló. Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról Város Polgármestere és Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/218. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@ biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Beszámoló Biatorbágy Város Önkormányzata

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Minőségirányítási Program

Minőségirányítási Program 1 Ikt. sz: 2007/306 -OM azonosító: 034720- Készítette: Soós Jánosné óvodavezető Közreműködők : Sulyokné Smidéliusz Marianna vezetője Süveg Miklósné tagja Aláírás: Dátum: Készítette: Soós Jánosné. 2007-02-28.

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

TINÓDI SEBESTYÉN GIMNÁZIUM ÉS IDEGENFORGALMI, VENDÉGLÁTÓI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Pedagógiai program Hatályba lépés ideje: 2013. szeptember 1. Tartalom Nevelési program...5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

Hatályos: 2014.05.06-tól

Hatályos: 2014.05.06-tól Hatályos: 2014.05.06-tól A Pedagógiai Program alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról Kedves Olvasó!

Részletesebben

CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 TARTALOM Bevezető 1. Az óvoda működését meghatározó és a szakmai dokumentumok 1.1. Az óvoda működését meghatározó jogszabályok 1.2. Szakmai dokumentumok

Részletesebben

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program Intézmény fenntartója: Semmelweis Egyetem Székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26. Pedagógiai

Részletesebben

0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről

0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről 0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Gyakornoki szabályzata

Gyakornoki szabályzata Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola Gyakornoki szabályzata Tartalomjegyzék 1. A szabályzat területi, személyi hatálya... 3 2. A szabályzat időbeli hatálya... 3 3. A szabályzat módosítása...

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

Vajda Norbert Bevezetés a szociológiába Előadás-vázlat

Vajda Norbert Bevezetés a szociológiába Előadás-vázlat Vajda Norbert Bevezetés a szociológiába Előadás-vázlat Szociológia: Társadalom törvényszerűségeit vizsgálja. Segíti a társadalom tagjait társadalmi környezetük megértésében. Az ember társas lény, társadalmi

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Előadó: dr. Szabó-Tasi Katalin Az eljárás megindulása A panaszos speciális étkezési igényű gyermeke óvodai étkezésének ügyében fordult

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 15-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 15-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 15-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Beszámoló Komló Város Önkormányzat 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

BÜNTETŐ KOLLÉGIUM. A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma által 2013. évben hozott vélemények. 1/2013. (VI. 24.) BK vélemény ***

BÜNTETŐ KOLLÉGIUM. A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma által 2013. évben hozott vélemények. 1/2013. (VI. 24.) BK vélemény *** BÜNTETŐ KOLLÉGIUM A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma által 2013. évben hozott vélemények 1/2013. (VI. 24.) BK vélemény A bíróságnak a határozatában nem csak azt kell rögzítenie, hogy az elkövetéskori

Részletesebben

KÉRDŐÍV a családok gyermeknevelési szokásairól

KÉRDŐÍV a családok gyermeknevelési szokásairól Azonosító Önkéntes adatszolgáltatás KÉRDŐÍV a családok gyermeknevelési szokásairól A kérdezőbiztos neve:... A kérdezés időpontja: 1984....hó... nap A kérdezés időtartama:... A kitöltött kérdőívet ellenőrizte:...

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA I. Az intézmény célja és szakmai feladatai A szakmai program célja bemutatni, hogy a gyermekjóléti szolgálat a

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola. Varga Aranka A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola. Varga Aranka A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Varga Aranka G Y E R M E K V É D E L E M É S I S K O L Á Z O T T S Á G A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Témavezetık Prof. Dr. Forray

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

Erdőkertes Szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004-2007

Erdőkertes Szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004-2007 1 "Ülj egy sarokba, vagy állj félre, nézz szét, Szemedben éles fény legyen a részvét, úgy közeledj a szenvedők felé, S ne a törtet tekintsd és csonka részét, de az egész nem osztható egészét; ki senkié

Részletesebben

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni. Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli

Részletesebben

KIVONAT. 2004. szeptember 21-i rendkívüli ülésérl készült jegyzkönyvébl

KIVONAT. 2004. szeptember 21-i rendkívüli ülésérl készült jegyzkönyvébl KIVONAT Szentendre Város Önkormányzat Képvisel-testületének 2004. szeptember 21-i rendkívüli ülésérl készült jegyzkönyvébl 2/B Sürgsségi indítvány a Szentendrei Városfejlesztési Kht. alapító okiratának

Részletesebben