Kedvezőbb üzleti helyzet, vegyes várakozások KKV Körkép 14. július
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az elemzést készítette: Nyírő Zsanna, elemző MKIK GVI nyzsanna@gmail.com Hajdu Miklós, elemző MKIK GVI miklos.hajdu@gvi.hu Kutatásvezető: Tóth István János, tudományos főmunkatárs MTA KRTK KTI, ügyvezető, MKIK GVI Szakértő: Parragh Bianka adjunktus, Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar A kézirat lezárva: 14. szeptember 22. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest Cím: MKIK GVI 34 Budapest, Bécsi út 1. Tel: 235-5-84 Fax: 235-7-13 e-mail: gvi@gvi.hu Internet: http://www.gvi.hu
Összefoglalás A KKV Körkép kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 5 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 3, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A KSH gyorsbecslése szerint 14 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest 3,9%-kal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig,8%-kal nőtt. 14 második negyedévében a kis- és közepes vállalkozások üzleti bizalom szintje jelentősen javult. A KKV Körkép Konjunktúra Index értéke a kutatás 5-ös kezdete óta most érte el a legmagasabb, 18 pontos értéket. Az index értékének emelkedése mögött a jelenlegi és várható üzleti helyzettel, a jelenlegi jövedelmezőséggel, rendelésállománnyal, termelési szinttel, illetve a várható beruházásokkal és létszámváltozással kapcsolatos derűlátóbb vélekedések állnak. Viszont a vállalatok várható jövedelmezőségüket, termelési szintjüket és kapacitáskihasználásukat kevésbé jónak ítélik meg az előző negyedévben mért értékekhez képest. A KKV Körkép Bizonytalansági Index 37 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az áprilisi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal az év eleji megugrást követően. A mutató értéke azt jelzi, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik. 3/44
Vállalati egyenlegmutató Vállalati egyenlegmutató 1.1. KKV Konjunktúra Index alakulása - - -3 Forrás: GVI 14 5 1.2. KKV Bizonytalansági Index alakulása 4 3 Forrás: GVI 14 4/44
Tartalom Tartalom... 5 1. A vizsgálat célja... 6 2. A minta... 6 3. A vállalatok üzleti helyzete és várakozásai... 7 3.1. Bruttó hazai termék (GDP)... 7 3.2. Konjunktúra- és Bizonytalansági Index... 7 3.3. Kapacitáskihasználtság jelenlegi szintje... 3.4. Rendelésállomány... 11 3.5. Termelési szint és üzleti helyzet... 12 3.6. Üzleti várakozások... 14 3.7. A létszám és a beruházások várható alakulása... 15 3.8. Az árak alakulása... 16 Melléklet... 17 Függelék... 44 5/44
1. A vizsgálat célja A KKV Körkép a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedévente, vállalati empirikus adatfelvételekre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. 2. A minta A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KSH kimutatásai szerint legalább főt foglalkoztató 1 cégek nagyság szerint képzett csoportjainak arányai tükrözzék e cégcsoportoknak az aggregált foglalkoztatásban játszott szerepét, és ezzel egyidejűleg illeszkedjen e cégcsoportban a feldolgozóipar, építőipar és szolgáltatások GDP-hez való hozzájárulásának arányaihoz (lásd az M1., 2. és 3. táblázatokat). Kutatásunkban így a KKV Körképben felmért cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat. A felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a -249 főt foglalkoztató cégek egészére. A felvételek során megkeresett vállalkozások szinte teljesen azonos megoszlást mutatnak a vállalatok besorolására használt ismérvek, mint pl. ágazati besorolás, létszám-kategória, export aránya vagy a nettó árbevétel tekintetében. A mintatulajdonságok megegyezése azért fontos, mert ez megbízható alapot teremt a felvétel időpontjaiban adott válaszok összehasonlításához. A 14. júliusi felvétel során 32 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre. A válaszadó cégek 79%-a teljes egészében magyar tulajdonú, míg 4%-uk részben és 17%-uk teljes egészében külföldi tulajdonban van. A cégek 44%-a kizárólag belföldre szállít, 23%-uk pedig termékei többségét Magyarország határain kívül értékesíti. 1 A fős határt az a tapasztalat indokolta, hogy a kisebb, -19 főt foglalkoztató cégeknek a vállalati felvételekre adott válaszai több elháríthatatlan problémától terheltek. Egyrészt e cégek között a válaszadási hajlandóság számottevően alacsonyabb, mint a nagyobb cégeknél, másrészt és főleg az általuk adott válaszok pontossága rendkívül gyenge és érvényessége sem kielégítő. 6/44
GDP változás aránya az előző negyedévhez képest (%) 3. A vállalatok üzleti helyzete és várakozásai 3.1. Bruttó hazai termék (GDP) A KSH gyorsbecslése szerint 14 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest 3,9%- kal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig,8%-kal nőtt (lásd a 3.1.1. ábrát). 3.1.1 A GDP szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott volumenindexe 3 2 1-1 -2-3 -4 I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. 1996 1997 1998 1999 1 2 3 4 5 6 7 8 9 11 12 1314 Forrás: KSH 14 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gdn/gdn2146.pdf 3.2. Konjunktúra- és Bizonytalansági Index A 14. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatunk ki növekvő üzleti bizalmat. A KKV Körkép Konjunktúramutatója az áprilisi pontról 18 pontra emelkedett. A jelenlegi 18 pont a kutatás kezdete (5) óta a legmagasabb érték, hasonló szinten utoljára 11 elején állt a mutató (11 januárjában 15 pontot ért el) (lásd a 3.2.2. ábrát). Megállapíthatjuk, hogy a KKV Körkép Konjunktúramutató emelkedése mögött a jelenlegi és a várható üzleti helyzettel, a jelenlegi jövedelmezőséggel, megrendelésekkel és termelési szinttel, illetve a várható beruházásokkal és létszámváltozással kapcsolatos derűlátóbb vélekedések állnak. Ehhez képest a vállalatok a várható jövedelmezőségüket, termelési szintjüket és kapacitáskihasználásukat kevésbé jónak ítélik meg az előző negyedévben mért értékhez képest (lásd a 3.2.1. ábrát). 7/44
A Bizonytalansági Mutató 37 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az áprilisi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal az év eleji megugrást követően. A jelenlegi 37 pontos szint hasonló az egy évvel korábbi értékhez (13 júliusában 36 ponton állt a mutató), de elmarad a két évvel korábbi értéktől ( 12 júliusában 42 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kisés középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik (lásd a 3.2.3. ábrát). A cégek létszámát, exporttevékenységét és tulajdonszerkezetét figyelembe véve a KKV Körkép Konjunktúra Index értéke szinte minden kategóriában növekedést mutatott, azonban eltérő mértékben. A vállalati létszám-kategóriákat tekintve az index értéke a legkisebb (-49 fős) cégek körében kiugróan nőtt, a közepes (55-99 fős) cégek esetében kisebb mértékű a javulás, míg a legnagyobb (-249 fős) cégek esetében a növekedés csupán szerény mértékű. Az exporttevékenység tekintve a csak belföldi piacra termelő vállalkozások esetében az index értékének jelentős növekedése, a külpiacokra is termelők esetében kismértékű növekedése figyelhető meg. A cégek tulajdonszerkezete alapján elmondható, hogy az index értéke a tisztán és részben hazai tulajdonban lévő vállalatok esetében nőtt, míg a tisztán külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében csekély mértékben csökkent (lásd az M1.-3. ábrát). 3.2.1. A KKV Körkép Konjunktúra Index komponensei Jelenlegi és várható üzleti helyzet Jelenlegi és várható jövedelmezőségi helyzet 4 3 - - 3 - - -3 jelenlegi üzleti helyzet várható üzleti helyzet jelenlegi jövedelmezőség várható jövedelmezőség Várható beruházások Jelenlegi megrendelések - - -3-4 - - -3-4 várható beruházási aktivitás jelenlegi rendelésállomány 8/44
Vállalati egyenlegmutató Vállalati egyenlegmutató 4 3 - - -3-4 -5-6 Jelenlegi és várható termelési szint 4 3 - - Várható létszámváltozás és kapacitáskihasználás termelési szint - múlt félév várható termelési szint várható létszámalakulás várható kapacitáskihasználás Forrás: GVI 14 3.2.2. KKV Konjunktúra Index alakulása - - -3 Forrás: GVI 14 5 3.2.3. KKV Bizonytalansági Index alakulása 4 3 Forrás: GVI 14 9/44
5_A 5_O 6_A 6_O 7_A 7_O 8_A 8_O 9_A 9_O _A _O 11_A 11_O 12_A 12_O 13_A 13_O 14_A A kapacitáskihasználás alakulása 5.1-14.7., % 3.3. Kapacitáskihasználtság jelenlegi szintje A kapacitáskihasználtság átlagos szintje kis mértékben javult: a mutató jelenleg 81,1%-on áll, ami 1,1 százalékpontos növekedés az előző időszakban mért adathoz képest, az előző év azonos időszakához képest pedig 2,4 százalékpontos javulást jelent (lásd a 3.3.1. ábrát). A mutató értéke továbbra is az exportáló, a külföldi tulajdonban levő, a nagy létszámú cégek esetében a legmagasabb. A gazdasági ágak esetében változást jelent a korábbi időszakhoz képest, hogy már nem a gazdasági szolgáltatások területén működő, hanem az építőiparban tevékenykedő cégek esetében a legmagasabb az érték. A tulajdonszerkezetet tekintve a tisztán hazai tulajdonú cégek esetében volt a legnagyobb növekedés az előző negyedévhez képest. A méretet figyelembe véve a legkisebb (-49 fős) vállalkozások esetében növekedés, a közepes (55-99 fős) cégek esetében kisebb mértékű visszaesés, míg a legnagyobb (-249 fős) cégek esetében stagnálás figyelhető meg. Az exporttevékenység mentén azt állapíthatjuk meg, hogy a csak belpiacra termelő, illetve a döntően exportáló vállalkozások enyhe növekedést tapasztaltak, míg a bel- és külpiacra egyaránt termelő cégek stagnálást. Végül a gazdasági ágak közül az építőipart jellemzi a legjelentősebb növekedés áprilishoz képest (lásd az M5-8. ábrák). 3.3.1. Az kapacitáskihasználás alakulása a KKV szektorban, %, 5. jan. - 14. júl.. 84 82 8 78 76 74 72 7 68 66 Forrás: GVI 14 /44
Vállalati egyenlegmutató 3.4. Rendelésállomány A kkv-k termékei és szolgáltatásai iránti kereslet jelentősen nőtt az előző negyedévhez képest: a vállalkozások 9%-a számolt be alacsony, 66% közepes, 25%-a pedig magas rendelésállományról. A cégek exporttevékenysége alapján elmondható, hogy a csak belföldi piacra, illetve a részben külpiacra termelő cégek jelentős emelkedésről, míg a döntően exportáló cégek az előbbiekhez képest kisebb mértékű növekedésről számoltak be. Azonban továbbra is a döntően exportáló cégek esetében a legmagasabb a mutató értéke (lásd a 3.4.1. ábrát). 3.4.1. A rendelésállomány jelenlegi szintje exportbevétel szerint a KKV szektorban 6 5 4 3 - - -3-4 -5 nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. A cégek tulajdonosi hátterét tekintve a tisztán hazai kézben lévő vállalkozások kategóriájában és a részben külföldi tulajdonosi hátterű kkv-k körében jelentősen nőtt az index értéke az előző negyedévhez képest, a tisztán külföldi tulajdonú cégek pedig kisebb mértékű javulásról számoltak be, azonban a mutató értéke továbbra is utóbbi kategória esetében a legmagasabb. A vállalati létszám-kategóriákat tekintve szintén minden kategóriában nőtt a rendelésállomány indexe. A legkisebb (-49 fős) cégek körében a legmagasabb az érték (19 pont), esetükben 31 pontos növekedés volt, a közepes (55-99 fős) cégek esetében 5 pontos, a legnagyobb (-249 fős) cégek esetében pedig 11 pontos a javulás az elmúlt negyedévhez képest. 11/44
Gazdasági ágak tekintetében a vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak kereslete a feldolgozóiparban és az építőiparban nőtt a legjelentősebb mértékben, a mutató az előbbiben 21 ponttal, az utóbbiban 26 ponttal javult. Az index a gazdasági szolgáltató cégek esetében és a kereskedelem területén csupán kis mértékben nőtt. Az index értéke a feldolgozóipar esetében a legmagasabb (26 pont), majd a gazdasági szolgáltatások (11 pont) és az építőipar (7 pont) következik, végül a legalacsonyabb a kereskedelem esetében, ahol 4 pont. 3.5. Termelési szint és üzleti helyzet A termelési szint indikátora jelentős javulást mutatott az előző negyedévhez képest (lásd a 3.2.1. ábrát). A termelési szint növekedését jelző cégek aránya a 14 áprilisában tapasztalt 25%-os szinthez képest 34%-ra nőtt, csökkenéséről kevesebben (16%) számoltak, mint az előző negyedévben (18%). A termelési szint változatlanságáról pedig a cégek nagyjából fele (51%) számolt be, ez az arány 6%-kal alacsonyabb az előző negyedévi értéknél. A cégek mérete szerint azt állapíthatjuk meg, hogy a legkisebb (-49 fős) vállalkozásoknak jelentősen nőtt a termelési szint mutatója, a közepes méretűeknek (5-99 fős) kisebb mértékben javult, míg a legnagyobbaknak (-249 fős) stagnált. Így jelenleg mindhárom kategóriában azonos értékű (18 pontos) a termelési szint mutatója. Az exporttevékenységet tekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a legjelentősebb növekedés a döntően exportáló cégek esetében tapasztalható, azonban a mutató értéke továbbra is a részben külpiacra termelő cégek esetében a legmagasabb (36 pont) (lásd az M-11. ábrát). A tulajdonosi hátteret tekintve szintén minden kategóriában növekedés figyelhető meg, továbbra is a tisztán külföldi cégek esetében a legmagasabb (46 pontos) az index értéke (lásd az M12. ábrát). Gazdasági ágak tekintetében, a feldolgozóiparban jelentős (26 pontos) növekedés tapasztalható, az építőiparban enyhe emelkedés (8 pontos), viszont a kereskedelmi (5 pontos) és gazdasági szolgáltató (7 pontos) cégek esetében enyhe csökkenés figyelhető meg. A cégek jelentései alapján az üzleti helyzet jelentősen javult az elmúlt negyedévben. Az előző felvétel eredményeihez képest 8 százalékponttal magasabb, 41%-os a jó üzleti helyzetet jelző cégek aránya, míg a rossz üzleti helyzetet tapasztalók aránya 4 százalékponttal csökkent, így ez az arány már nem éri el az egytizedet (9%), kielégítő üzleti helyzetről pedig a vállalatok 5%-a számolt be az előző negyedévi 54%-hoz képest. A cégek mérete alapján az figyelhető meg, hogy a legkisebb (-49 fős), illetve a legnagyobb (-249) vállalkozások esetében jelentősen nőtt a mutató értéke, míg a közepes méretű cégek esetében kisebb mértékű a javulás. A tulajdonosi szerkezetet tekintve mindhárom kategóriában jelentősen nőtt a mutató értéke. Az exporttevékenység szerinti kategóriákat figyelembe véve szintén azt állapíthatjuk meg, hogy minden kategóriában növekedés történt, a legjelentősebb mértékű emelkedésről a döntően exportáló kkv-k számoltak be. Gazdasági ágak szerint az üzleti helyzet mutatója jelentősen nőtt az építőipar (26 ponttal) és a feldolgozóipar (16 ponttal) területén tevékenykedő vállalkozások esetében, kisebb mértékben (8 ponttal) a kereskedelmi cégeknél, míg a gazdasági szolgáltató cégek stagnálást tapasztaltak. 12/44
A mutató legmagasabb értékeit a tisztán külföldi tulajdonban lévő (56), a nagy létszámú (38), a feldolgozóipari (43) és a döntően exportáló (52) cégek között figyelhetjük meg. 13/44
3.6. Üzleti várakozások A várható üzleti helyzet mutatója az előző negyedéves tendenciának megfelelően nőtt, jelenleg 34 ponton áll, ami 7 pontos növekedést jelent áprilishoz képest. A cégek 4%-a számít csak jó üzleti helyzetre (ez 8 százalékponttal magasabb az áprilisban mértnél), és 6%- uk vár rossz üzleti helyzetet, ami azonos az előző negyedévben mérttel. A cégek létszám-kategóriáit, exporttevékenységét és tulajdonosi hátterét illetően megállapítható, hogy valamennyi vállalati kategóriában emelkedett a várható üzleti helyzet mutatója. A tulajdonosi szerkezetet esetében a részben külföldi tulajdonú cégek tapasztalták a legjelentősebb (18 pontos) növekedést, a mutató értéke e kategóriában a legmagasabb (58 pont). A létszám-kategóriákat tekintve a legnagyobb méretű (-249 fős) vállalkozások esetében a legmagasabb (44 pont) az index értéke. Az exporttevékenység esetében a döntően exportáló cégek jelezték a legnagyobb (18 pontos) növekedést (lásd az M15. és az M16. ábrát). Ágazatok szerint már nem egyöntetű a pozitív tendencia, a feldolgozóiparban és az építőiparban tevékenykedő cégek mutatója jelentősen növekedett, míg a kereskedelmi és a gazdasági szolgáltató cégek indikátora csökkent (lásd az M17. ábrát). A feldolgozóipari cégek (48 pont) várakozásai a legoptimistábbak. A legnagyobb mértékű emelkedés az építőiparban működő cégek esetében tapasztalható: az ezen a területen tevékenykedő vállalkozások mutatója az előző negyedévi 5-ös értékről 22 pontra ugrott 14 júliusára. Továbbá a feldolgozóipari cégek esetében is jelentős (16 pontos) növekedés következett be az előző negyedévhez képest. A cégvezetők az előző negyedévben megfigyeltnél pesszimistábban tekintenek a következő fél évben várható termelési szintre. A vállalatok 12%-a vár negatív változást, ami 9 százalékpontos növekedés az előző időszakhoz képest, 3%-uk növekedést vár, ami megfelel az áprilisban mért aránynak, döntő többségük (59%) pedig nem vár jelentős változást a termelési szint tekintetében. A cégek létszám-kategóriáit, tulajdonosi hátterét, illetve exporttevékenységét illetően megállapítható, hogy valamennyi vállalati kategóriában csökkent a várható termelési szint mutatója. A gazdasági ágak alapján az állapítható meg, hogy az indikátor értéke az építőipari cégek esetében nőtt, a feldolgozóipar és a kereskedelem terén tevékenykedő kkv-k esetében csökkent, míg a gazdasági szolgáltató cégek esetében stagnált A termelési szint mellett a cégek a kapacitáskihasználás tekintetében is visszaesést prognosztizálnak: az előző negyedévi pontról 13 pontra csökkent a mutató értéke. A vállalkozásoknak 21%-a számít a tőkehasznosítási mutató emelkedésére, ami 2 százalékpontos visszaesés az előző negyedévhez képest, a kapacitáskihasználtság csökkenését pedig a cégek 8%-a jelezte előre, amely arány 5 százalékpontos növekedést jelent áprilishoz képest. 14/44
3.7. A létszám és a beruházások várható alakulása A kis- és közepes vállalkozások létszámra vonatkozó terveiben enyhe pozitív tendencia tapasztalható: a következő fél év során a cégek 16%-a tervez munkaerő-felvételt (az előző negyedévben 13% volt ez az arány), míg 6%-uk elbocsátásokat prognosztizál, amely arány 1 százalékponttal nagyobb az előző negyedévben tapasztaltnál. A létszám-kategóriák esetében az állapítható meg, hogy a legkisebb (-49 fős) méretű cégek növekedést várnak, míg a közepes méretűek (5-99 fős) és a legnagyobb (-249 fős) vállalkozások stagnálásra számítanak (lásd az M21. ábrát). A tulajdonosi szerkezetet tekintve két kategóriában, a részben külföldi és a tisztán külföldi cégek esetében emelkedést jelez a várható létszámváltozás mutatója, míg a tisztán hazai tulajdonú cégek stagnálásra számítanak. Az exporttevékenységet figyelembe véve, a részben külpiacra termelő cégek kivételt jelentenek, mivel a várható létszám csökkenésére számítanak. A legnagyobb értéket a döntően exportáló, az 5-99 fős, illetve a tisztán külföldi tulajdonú cégek mutatják. Gazdasági ágak szerint az figyelhető meg, hogy a feldolgozóipari cégek a létszám növekedését, a többiek pedig annak stagnálását várják. A négy ágazat közül a feldolgozóipar mutatója kiugróan a legmagasabb. A várható létszámváltozást figyelembe véve, és a felvétel során kapott eredményeket a vizsgált sokaság, a több mint 93 kis- és közepes vállalkozás egészére vetítve a következő félévben, ha a cégvezetők terveiknek megfelelően cselekszenek, akkor körülbelül 384 fővel fog nőni a foglalkoztatottság (lásd az M22. ábrát), amely jelentős emelkedést jelent, áprilisban még csupán 17 fős növekedésre számítottak. Az áprilisi negatív fordulatot követően ismét javult a várható beruházások mutatója: a megkérdezett cégek 23%-a tervez beruházni, ez az arány 18% volt áprilisban, illetve az áprilisi 5% helyett csupán a cégek 24%-a jelezte azt, hogy nem lesz beruházása. A vállalkozások 43%-a esetében változatlan marad a beruházási aktivitás a következő fél évben (áprilisban 3% volt az ilyen cégek aránya). Viszont az április értékhez (4%) képest 7 százalékponttal nőtt azon vállalkozások aránya, amelyek csökkenteni kívánják beruházási aktivitásukat. A cégek tulajdonosi szerkezetét tekintve a részben külföldi tulajdonú és a tisztán hazai tulajdonú cégek esetében jelentősen emelkedett a mutató értéke, míg a tisztán külföldi tulajdonú cégek stagnálást várnak. A létszám-kategóriákat illetően mindhárom csoportban jelentősen nőtt az indikátor értéke. Az exporttevékenységet figyelembe véve az figyelhető meg, hogy miközben a csak belföldi és a részben külpiacra is termelő cégek várakozásai jelentősen javultak, addig a döntően exportáló vállalkozások stagnálásra számítanak. A kkv-k működési szektorát illetően valamennyi vállalati kategóriában javuló várakozások figyelhetőek meg a beruházási aktivitást illetően (lásd az M23-25. ábrát). 15/44
3.8. Az árak alakulása A cégek válaszai alapján a kis- és közepes vállalkozások külföldi és belföldi árainak növekedésére lehet számítani. A belföldi értékesítési árakat a cégek 7%-a csökkentené és 66%-uk a nem kíván változtatni. Ezzel szemben a cégek 3%-a tervezi az inflációnál jobban, 15%-uk pedig az inflációval azonos módon emelni árait a következő fél évben (lásd a 3.8.1. táblát). A különböző gazdasági ágak vállalatai közül továbbra is a kereskedelem területén működő cégek tervezik legnagyobb arányban emelni belföldi áraikat (lásd az M27. ábrát). 3.8.1. tábla: A cégek belföldi árainak várható alakulása, 5. január 14. január A cég belföldi árainak várható alakulása a következő hat hónapban Összesen az inflációnál jobban nőnek az inflációval azonos mértékben nőnek az inflációnál kevésbé nőnek nem változnak csökkennek 8% 37% 17% 32% 6% % 5% 27% 17% 44% 6% % 3% 27% 16% 5% 5% % 5% 33% 19% 38% 5% % 3% 38% 14% 41% 4% % 5% 3% 17% 47% 2% % 16% 33% 13% 35% 4% % 12% 42% 15% 28% 3% % 12% 4% 18% 29% 2% % 5% 28% % 45% 2% % 17% 24% 16% 41% 1% % 12% 42% 15% 28% 2% % 8% 48% 22% 22% 1% % 5% 34% 27% 33% 1% % 6% 26% 17% 49% 2% % 7% 33% 18% 37% 6% % 12% 25% 14% 41% 8% % 3% 23% 11% 55% 8% % 5% 15% 14% 54% 12% % 1% 24% 15% 52% 9% % 1% 21% 13% 56% 9% % 3% 19% 17% 53% 8% % 4% 19% 14% 56% 8% % 4% 25% 15% 5% 6% % 9% 3% 13% 43% 5% % 11_ÁPR 8% 21% 7% 56% 8% % 4% 23% 15% 53% 4% % 8% 36% 16% 38% 3% % 8% 31% 21% 36% 5% % 12_ÁPR 7% 18% 14% 54% 7% % 4% 18% 19% 54% 6% % 9% 22% 13% 5% 7% % 5% 27% 16% 48% 4% % 4% 27% 16% 5% 3% % 6% 17% 7% 66% 6% % 5% 18% 6% 66% 5% % 5% 23% 7% 61% 4% % 3% 18% 7% 68% 5% % 3% 15% % 66% 7% % Forrás: GVI 14 16/44
Melléklet 17/44
M1. táblázat: A kis- és közepes cégek száma 3-ban létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint Feldolgozóipar (15-37) Építőipar (45) Kereskedelem (5-52) Gazdasági szolgáltatások (7-74) Összesen -49 fő 2897 73 8 293 6271 5-99 fő 71 254 52 73 19-249 fő 776 6 27 3 1182 Összesen 4744 1433 278 396 9353 Forrás: KSH M2. táblázat: A cégek tervezett mintabeli száma létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint, 3-ban Feldolgozóipar (15-37) Építőipar (45) Kereskedelem (5-52) Gazdasági szolgáltatások (7-74) Összesen Létszám 3 (fő) Arányok -49 fő 46 15 28 13 2 265,,34 5-99 fő 39 12 23 11 85 219,7,28-249 fő 5 17 31 15 113 293,8,38 összesen 136 44 81 39 3 778,5 1 GDP 3 (mrd Ft) 925,5 299,4 553,1 264,9 42,9 arányok,45,15,27,13 1 Forrás: KSH 18/44
M3. táblázat: A válaszadó cégek megoszlása létszámcsoportok és gazdasági ágak szerint, 6. július 14. július Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Gazdasági szolgáltatások (15-37) -45 (5-52) (7-74) Összesen 6-3 -49 fő 15,3% 5% 9,3% 4,7% 34,% 5-99 fő 12,6% 4% 7,6% 3,7% 27,9% -249 fő 16,9% 5,6%,3% 5% 37,9% Összesen 44,9% 14,6% 27,% 13,3% % N=31 6-4(*) -49 fő 15,5% 4,9% 9,% 4,3% 33,9% 5-99 fő 12,8% 4,3% 7,6% 3,6% 28,3% -249 fő 17,% 5,6%,% 4,9% 37,8% Összesen 45,4% 14,8% 27% 12,8% % N=34 7-1 -49 fő 15% 5,3% 9,3% 4,3% 33,9% 5-99 fő 12,6% 4,3% 7,6% 4,3% 28,9% -249 fő 16,9% 6%,3% 4% 37,% Összesen 44,5% 15,6% 27,% 12,6% % N=31 7-2 -49 fő 15,% 5% 9,3% 4,3% 33,8% 5-99 fő 12,6% 4% 7,6% 3,6% 27,8% -249 fő 16,9% 5,6%,3% 5,6% 38,4% Összesen 44,7% 14,6% 27,% 13,6% % N=32 7-3 -49 fő 15,3% 5% 9,3% 4,3% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,3% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,3% 13% % N=3 7-4 -49 fő 15% 5% 9,6% 4% 33,6% 5-99 fő 13% 4% 7,6% 3,7% 28,% -249 fő 16,9% 6%,3% 5% 38,% Összesen 44,9% 15% 27,6% 12,6% % N=31 8-1 -49 fő 15,4% 5% 9% 4,3% 33,8% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28,% -249 fő 17,% 5,7%,4% 5% 38,% Összesen 45,% 14,7% 27,% 13% % N=299 19/44
8-2 -49 fő 15,3% 5% 9,3% 4,3% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,3% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,3% 13% % N=3 8-3 -49 fő 15,3% 5% 9,3% 4,3% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,3% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,3% 13% % N=3 8-4 -49 fő 15,3% 5% 9,3% 4,3% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,3% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,3% 13% % N=3 9-1 -49 fő 15,3% 5% 9,3% 4,6% 34% 5-99 fő 12% 4% 7,6% 3% 27% -249 fő 17,6% 5,3%,3% 6% 39% Összesen 44,9% 14,3% 27,% 13,6% % N=31 9-2 -49 fő 15,3% 5% 9,3% 4,3% 34% 5-99 fő 12,7% 4% 7,7% 3,7% 28% -249 fő 17% 5,7%,3% 5% 38% Összesen 45% 14,7% 27,3% 13% % N=3 9-3 -49 fő 15,% 4,9% 9,5% 4,3% 33,9% 5-99 fő 12,8% 3,9% 7,6% 3,6% 28% -249 fő 17,4% 5,6%,% 4,9% 38,% Összesen 45,4% 14,5% 27,3% 12,8% % N=34 9-4 -49 fő 15,38% 5,2% 9,36% 4,1% 33,78% 5-99 fő 12,71% 4,35% 7,36% 3,68% 28,9% -249 fő 16,72% 5,69%,7% 5,2% 38,13% Összesen 44,82% 15,5% 27,42% 12,71% % N=299-1 -49 fő 15,51% 4,95%,23% 4,29% 34,98% 5-99 fő 12,54% 3,96% 7,59% 3,63% 27,72% -249 fő 16,83% 5,28%,23% 4,95% 37,29% Összesen 44,88% 14,19% 28,5% 12,87% % N=33 /44
-2-49 fő 14,19% 3,46%,38% 2,42% 3,45% 5-99 fő 13,15% 7,96% 7,27% 4,84% 33,22% -249 fő 19,3% 4,15% 8,3% 4,84% 36,33% Összesen 46,37% 15,57% 25,95% 12,11% % N=289-3 -49 fő 15,18% 4,95% 8,91% 2,97% 32,1% 5-99 fő 14,52% 3,3% 7,92% 3,96% 29,7% -249 fő 18,15% 5,94% 9,57% 4,62% 38,28% Összesen 47,85% 14,19% 26,4% 11,55% % N=33-4 -49 fő 15,18% 4,95% 9,24% 3,96% 33,33% 5-99 fő 13,86% 3,96% 6,93% 3,63% 28,38% -249 fő 17,49% 6,93% 8,91% 4,95% 38,28% Összesen 46,53% 15,84% 25,8% 12,54% % N=33 11-1 -49 fő 15,41% 5,25% 8,% 3,93% 32,79% 5-99 fő 13,77% 3,61% 7,54% 3,93% 28,85% -249 fő 16,72% 5,9% 9,51% 6,23% 38,36% Összesen 45,9% 14,75% 25,25% 14,% % N=35 11-2 -49 fő 15,71% 4,81% 8,1% 3,21% 31,73% 5-99 fő 12,82% 4,49% 7,37% 3,85% 28,53% -249 fő 17,95% 7,5%,26% 4,49% 39,74% Összesen 46,47% 16,35% 25,64% 11,54% % N=312 11-3 -49 fő 15,61% 4,98% 8,31% 3,99% 32,89% 5-99 fő 13,29% 3,99% 7,64% 3,99% 28,9% -249 fő 17,28% 6,64% 8,97% 5,32% 38,21% Összesen 46,18% 15,61% 24,92% 13,29% % N=31 11-4 -49 fő 15,7% 5% 8,4% 3,7% 32,8% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29,% -249 fő 17,% 6,7% 8,7% 5,7% 38,% Összesen 45,8% 15,7% 25,% 13,4% % N=299 12-1 -49 fő 15,5% 5,2% 8,3% 4,35% 32,44% 5-99 fő 14,38% 4,1% 7,36% 3,68% 29,43% -249 fő 17,73% 6,69% 9,3% 4,68% 38,13% Összesen 47,16% 15,72% 24,41% 12,71% % N=299 21/44
12-2 -49 fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N=3 12-3 -49 fő 14,9% 5% 8,9% 4% 32,8% 5-99 fő 13,% 4% 7,9% 4% 29,% -249 fő 17,% 6% 9,9% 5% 38,% Összesen 45,4% 14,9% 26,8% 12,9% % N=3 12-4 -49 fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N=3 13-1 (*) -49 fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N=3 13-2 (*) -49 fő 15% 5% 9% 4% 33% 5-99 fő 13% 4% 8% 4% 29% -249 fő 17% 6% % 5% 38% Összesen 45% 15% 27% 13% % N=3 13-3 (*) -49 fő 15,28% 6,31% 8,97% 3,99% 34,55% 5-99 fő 12,96% 2,99% 7,97% 3,99% 27,91% -249 fő 16,94% 5,65% 9,97% 4,98% 37,54% Összesen 45,18% 14,95% 26,91% 12,96% % N=31 13-4 -49 fő 16,39% 5,2% 9,3% 4,1% 34,45% 5-99 fő 12,4% 3,68% 8,3% 4,1% 27,76% -249 fő 17,6% 6,2% 9,7% 5,2% 37,79% Összesen 45,48% 14,72% 26,76% 13,4% % N=299 22/44
14-1 -49 fő 15,9% 5,3% 8,9% 4,% 34,% 5-99 fő 11,9% 4,3% 7,9% 4,% 28,% -249 fő 16,9% 6,% 9,9% 5,% 37,7% N=32 14-2 -49 fő 15,% 5,% 9,9% 4,3% 34,3% 5-99 fő 12,9% 4,% 7,3% 4,% 28,% -249 fő 17,5% 5,6% 9,6% 5,% 37,6% Összesen 45,% 14,9% 26,8% 13,% % N=33 14-3 -49 fő 16,6% 4,6% 9,6% 4,3% 35,1% 5-99 fő 12,9% 4,3% 6,6% 3,6% 27,5% -249 fő 17,5% 5,3%,3% 4,3% 37,4% Összesen 47,% 14,2% 26,5% 12,3% % N=32 *: Súlyozott adatok M4. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása a külföldi tulajdon aránya szerint 5.1 14.7 nincs külföldi tul. részben külföldi tisztán külföldi tul. Összesen 5. január 77,3% 6,4% 16,4% % 5. április 74,% 7,7% 18,% % 5. július 77,% 8,7% 14,% % 5. október 76,5% 6,4% 17% % 6. január 77,3% 6,8% 15,9% % 6. április 76,6% 7,8% 15,6% % 6. július 77,7% 8% 14,3% % 6. október (*) 72,9% 11,9% 15,% % 7. január 73,7% 11,3% 15% % 7. április 75,7% % 14,3% % 7. július 73,% 8,4% 18,5% % 7. október 76,% 8,6% 15,3% % 8. január 73,%,4% 16,4% % 8. április 72,3% 9,3% 18,3% % 8. július 76,7% 7,3% 16% % 8. október 72,7% 6,7%,5% % 9. január 73,6%,4% 16,% % 9. április 68,8% 7,7% 23,5% % 9. július 71,4% 11% 17,6% % 9. október 72% 8% % %. január 69,3%,%,5% %. április 68,% 11,5%,5% %. július 79,3% 5,5% 15,% % 23/44
. október 79,3% 3,3% 17,4% % 11. január 74,7% 7,4% 17,8% % 11. április 71,4% 7,5% 21,% % 11. július 74,9% 6,7% 18,4% % 11. október 77,6% 3,7% 18,6% % 12. január 71,7% 8,9% 19,5% % 12. április 75,% 4,4%,5% % 12. július 76,7% 5% 18,3% % 12. október 8,5% 3,4% 16.% % 13. január (*) 73,4% 6,%,5% % 13. április (*) 74,% 6,% 19,7% % 13. július (*) 75,5% 5,7% 18,8% % 13. október 75,9% 4,4% 19,7% % 14. január 77,% 4,% 18,7% % 14. április 74,8% 5,%,3% % 14. július 78,9% 4,% 16,8% % *: Súlyozott adatok M5. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása gazdasági ágak szerint 5.1 14.7 feldolgozóipar építőipar kereskedelem 24/44 gazdasági szolgáltatás Összesen 5. január 45,% 14,6% 27,% 13% % 5. április 44,7% 14,7% 27,7% 13% % 5. július 44,6% 15,4% 26,9% 13,% % 5. október 44,4% 15,% 27,3% 13,% % 6. január 44,5% 14,8% 27,4% 13,% % 6. április 44,% 15,% 27,% 13,5% % 6. július 44,9% 14,6% 27,% 13,3% % 6. október (*) 45,4% 14,8% 27% 12,8% % 7. január 44,5% 15,6% 27,% 12,6% % 7. április 44,7% 14,6% 27,% 13,6% % 7. július 45% 14,7% 27,3% 13% % 7. október 44,9% 15% 27,6% 12,6% % 8. január 45,% 14,7% 27,% 13% % 8. április 45% 14,7% 27,3% 13% % 8. július 45% 14,7% 27,3% 13% % 8. október 45% 14,7% 27,3% 13% % 9. január 44,9% 14,3% 27,% 13,6% % 9. április 45% 14,7% 27,3% 13% % 9. július 45,4% 14,5% 27,3% 12,8% % 9. október 44,8% 15,% 27,4% 12,7% %. január 44,9% 14,% 28,% 12,9% %. április 46,4% 15,6% 26% 12,% %. július 47,9% 14,% 26,4% 11,6% %. október 46,5% 15,8% 25,% 12,5% % 11. január 45,9% 14,8% 25,% 14,% %
11. április 46,5% 16,3% 25,6% 11,5% % 11. július 46,% 15,6% 24,9% 13,3% % 11. október 45,8% 15,7% 25,% 13,4% % 12. január 47,% 15,7% 24,4% 12,7% % 12. április 45% 15% 27% 13% % 12. július 45,4% 14,9% 26,8% 12,9% % 12. október 45% 15% 27% 13% % 13. január (*) 45% 15% 27% 13% % 13. április (*) 45% 15% 27% 13% % 13. július (*) 45,% 15,4% 26,7% 12,8% % 13. október 45,5% 14,7% 26,8% 13% % 14. január 44,7% 15,6% 26,8% 12,9% % 14. április 45,5% 14,5% 26,7% 13,% % 14. július 47,% 14,% 26,5% 12,3% % *: Súlyozott adatok 25/44
M6. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása az export árbevételen belüli aránya szerint, 5.1 14.7 nincs export x 5% 51-% Összesen 5. január 55% 32,9% 12,% % 5. április 56,% 31,4% 12,4% % 5. július 54% 33,% 12,9% % 5. október 59,5% 26,% 14,4% % 6. január 59,7% 25,% 15,% % 6. április 55,9% 28,9% 15,% % 6. július 56,5% 26,4% 17,% % 6. október (*) 58,7% 3,3% 11% % 7. január 51,9% 31,6% 16,5% % 7. április 5,8% 29,% 19,9% % 7. július 52,5% 29,% 18,4% % 7. október 51,3% 3% 18,7% % 8. január 48,% 31,4%,4% % 8. április 49,8% 34,8% 15,4% % 8. július 51,5% 3,5% 18% % 8. október 5,% 31,9% 18% % 9. január 46,8% 34,7% 18,5% % 9. április 46,% 33,8%,% % 9. július 49% 34,8% 16,% % 9. október 47% 33,6% 19,5% %. január 46,5% 34,4% 19,% %. április 39,% 38,9% 21,9% %. július 46,5% 36,5% 16,9% %. október 48,5% 34,6% 16,9% % 11. január 5% 31% 19% % 11. április 5% 28,4% 21,6% % 11. július 49% 31,5% 19,5% % 11. október 44,6% 33,8% 21,6% % 12. január 44,3% 3,% 25,5% % 12. április 43,7% 32% 24,3% % 12. július 51,8% 26,% 21,9% % 12. október 45,% 31,3% 23,6% % 13. január (*) 38,82% 36,26% 24,92% % 13. április (*) 42,3% 33,7% 24% % 13. július (*) 39,% 33,8% 27,% % 13. október 44,% 31,8% 24% % 14. január 47% 29,7% 23,3% % 14. április 43,4% 34% 22,6% % 14. július 44,3% 32,9% 22,8% % *: Súlyozott adatok 26/44
M7. táblázat: A megkérdezett KKV-k megoszlása létszám-kategóriák szerint 5.1 14.7-49 fő 5-99 fő -249 fő Összesen 5. január 33,9% 28,% 37,9% % 5. április 34,3% 28% 37,7% % 5. július 33,7% 28,% 38,% % 5. október 34,4% 28,9% 36,7% % 6. január 33,9% 28,4% 37,7% % 6. április 34% 28,% 37,8% % 6. július 34,% 27,9% 37,9% % 6. október (*) 33,9% 28,3% 37,8% % 7. január 33,9% 28,9% 37,% % 7. április 33,8% 27,8% 38,4% % 7. július 34% 28% 38% % 7. október 33,6% 28,% 38,% % 8. január 33,8% 28,% 38,% % 8. április 34% 28% 38% % 8. július 34% 28% 38% % 8. október 34% 28% 38% % 9. január 34,% 26,6% 39,% % 9. április 34% 28% 38% % 9. július 33,9% 28% 38,% % 9. október 33,8% 28,% 38,% %. január 35% 27,7% 37,3% %. április 3,7% 33,% 36,% %. július 32% 29,7% 38,3% %. október 33,% 28,6% 38,% % 11. január 32,8% 28,9% 38,4% % 11. április 31,7% 28,5% 39,7% % 11. július 32,9% 28,9% 38,% % 11. október 32,8% 29,% 38,% % 12. január 32,4% 29,4% 38,% % 12. április 33% 29% 38% % 12. július 32,8% 29,% 38,% % 12. október 33% 29% 38% % 13. január (*) 33% 29% 38% % 13. április (*) 33% 29% 38% % 13. július (*) 35,% 27,% 37,5% % 13. október 34,4% 27,8% 37,8% % 14. január 34,4% 27,8% 37,8% % 14. április 34,3% 28,% 37,6% % 14. július 35,% 27,5% 37,4% % *: Súlyozott adatok 27/44
M1. ábra: A KKV Konjunktúraindex alakulása a cégek nagysága szerint 3 - - -3-4 -49 5-99 -249 Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M2. ábra: A KKV Konjunktúraindex alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint 5 4 3 - - -3 nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 28/44
5_A 5_O 6_A 6_O 7_A 7_O 8_A 8_O 9_A 9_O _A _O 11_A 11_O 12_A 12_O 13_A 13_O 14_A A kapacitáskihasználás alakulása 5.1-14.7., % 4 M3. ábra: A KKV Konjunktúraindex alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint 3 - - -3 tisztán magyar részben külföldi tisztán külföldi Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M4. ábra: A kapacitáskihasználás átlagos alakulása 84 82 8 78 76 74 72 7 68 66 Forrás: GVI 14 29/44
M5. ábra: A kapacitáskihasználás alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint 9 8 7 6 5 4 3 tisztán magyar tulajdon tisztán külföldi tulajdon részben külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 M6. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint 9 8 7 6 5 4 3 nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 3/44
M7. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása gazdasági ágak szerint 9 8 7 6 5 4 3 feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 M8. ábra: Az átlagos kapacitáskihasználás alakulása a cégek mérete szerint 9 8 7 6 5 4 3-49 5-99 -249 Forrás: GVI 14 31/44
M9. ábra: A rendelésállomány jelenlegi szintje a külföldi tulajdon aránya szerint 6 5 4 3 - - -3-4 -5 tisztán magyar tulajdon tisztán külföldi tulajdon részben külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M. ábra: A rendelésállomány jelenlegi szintje a cégek mérete szerint 3 - - -3-4 -49 5-99 -249 Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 32/44
M11. ábra: A termelési szint alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint 6 5 4 3 - - -3-4 -5-6 -7 nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M12. ábra: A termelési szint alakulása az elmúlt negyedévben a külföldi tulajdon aránya szerint 7 6 5 4 3 - - -3-4 -5-6 -7 tisztán magyar tulajdon tisztán külföldi tulajdon részben külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 33/44
M13. ábra: A jelenlegi üzleti helyzet alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint 7 6 5 4 3 - - -3 tisztán magyar tulajdon tisztán külföldi tulajdon részben külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M14. ábra: A jelenlegi üzleti helyzet alakulása a cégek mérete szerint 5 4 3 - - -3-4 -5-49 5-99 -249 Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 34/44
M15. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása a cégek mérete szerint 5 4 3 - - -3-49 5-99 -249 Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M16. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint 6 5 4 3 - - -3 nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 35/44
6 5 4 3 - - -3-4 M17. ábra: A várható üzleti helyzet alakulása gazdasági ág szerint feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M18. ábra: A várható termelési szint alakulása a cégek mérete szerint 5 4 3 - - -3-4 -5-49 5-99 -249 Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 36/44
M19. ábra: A termelési szint várható alakulása gazdasági ág szerint 6 5 4 3 - - -3-4 -5-6 -7 feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M. ábra: A várható termelési szint alakulása a külföldi tulajdon aránya szerint 8 7 6 5 4 3 - - -3-4 tisztán magyar tulajdon tisztán külföldi tulajdon részben külföldi tulajdon Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 37/44
M21. ábra: A várható létszám alakulása a cégek mérete szerint 4 3 - - -3-49 5-99 -249 Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 38/44
Várható munkahelyteremtés a következő fél évben, fő M22. ábra: Várható munkahelyteremtés a következő fél évben a KKV szektorban 5 4 38 43 3 16 469 - - 8 752 5 892 7 6-5 216 22 34 368-3 983 11 17 7 317 341 4 81 2 974 1 394-5 279-7 589-8 -8 952 131-713 -15 159 16 88 14 359 17 22 8 559 665 11 115 5 885 749 4 538 1 7181 227 2 455 3 469-1 314 23 3-8 924-311 -7 8 Forrás: GVI 14 39/44
M23. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása a cégek mérete szerint 4 3 - - -3-4 -5-6 -49 5-99 -249 Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M24. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása az export árbevételen belüli aránya szerint 4 3 - - -3-4 -5-6 nincs export x-5% 51-x% Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 4/44
Vállalati egyenlegmutató M25. ábra: A beruházási aktivitás várható alakulása gazdasági ágak szerint 4 3 - - -3-4 -5-6 -7-8 feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. M26. ábra: A cégek árainak várható alakulása 5 4 3 - - -3-4 -5-6 -7-8 -9 belföldi árak várható alakulása külpiaci árak várható alakulása Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég negatívan és +-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. 41/44
42/44
M27. ábra: A cégek belföldi árainak várható alakulása gazdasági ágak szerint - - -3-4 -5-6 -7-8 -9 - feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolg. Forrás: GVI 14 Megjegyzés: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató és + közötti értékeket vehet fel. -at akkor, ha minden cég az inflációnál kisebb mértékben emeli, vagy nem változtatja, vagy csökkenti árait, +-at akkor, ha minden cég az inflációt meghaladó ütemben tervezi növelni árait, és -át akkor, ha várhatóan minden cég az inflációval megegyező ütemben növeli az árait. 43/44
Függelék A KKV Körkép Konjunktúra Index (KI) kiszámításának képlete KI =,18*raj_ +,4*(uhj_ + vjj_ + tszm_ + lvv_ + uhv_) +,18*vjv_ +,* cue_ +,18*tszv_ +,17* bvv_, ahol: RAJ_: UHJ_: VJJ_: TSZM_: LVV_: UHV_: VJV_: CUE_: TSZV_: BVV_: rendelésállomány jelenlegi üzleti helyzet jövedelmezőség jelenleg termelési szint az elmúlt negyedévben létszám várható változása várható üzleti helyzet várható jövedelmezőség kapacitáskihasználás várható alakulása termelési szint várható alakulása beruházási aktivitás várható alakulása A KKV Körkép KI kiszámításának képlete 14 januárjában megváltozott, így az index a GDP növekedési ütemeit jobban követi. A KKV Körkép Bizonytalansági Index (BI) kiszámításának képlete BI = a KKV Körkép Konjunktúra Index szórása Az értékek jelentése A mutatók értékét felmérő kérdésekre a vállalatok Jó/Javul/Nő/Javulni fog/nőni fog válaszai pontot, Kielégítő/Nem változik/azonos lesz/változatlan válaszai pontot, Rossz/Romlik/Romlani fog/csökkenni fog/csökken válaszai pedig - pontot érnek. 44/44