A Székesfehérvári Vörösmarty Mihály Általános Iskola szervezeti és működési szabályzata

A Székesfehérvári Vörösmarty Mihály Általános Iskola szervezeti és működési szabályzata 2013

1. A szervezeti és működési szabályzat hatálya a. Jelen szervezeti és működési szabályzat kiterjed az iskolában tartózkodó valamennyi tanulóra, pedagógusra, technikai dolgozóra, szülőre és külsős személyre egyaránt. 2. Működés rendje a. A tanítási (foglalkozási) órák rendje, időtartama: Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben, vagy az iskola épületén kívül történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc, az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kezdés időpontjától eltérni csak nagyon indokolt esetben az igazgató engedélyével a szülői munkaközösség véleményének kikérésével lehet. Az egyéb foglalkozási órák időtartama 45 perc, mely a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 45 -ig tart. Az óraközi szünetek rendjét a házirend tartalmazza. Az iskolában 7 00 órától, valamint az óraközi szünetek idején, az ebédelés ideje alatt tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, vagy épületrészben, az udvaron a tanulók fegyelmezett magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését a balesetvédelmi szabályok betartását biztosítani és ellenőrizni. Az óraközi szünetek ügyeleti beosztásáért az igazgató, az igazgató helyettesek, illetve a tagiskola-vezető felelős. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján a munkaterv rögzíti. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt.

A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. b. Az intézmény nyitva tartásának rendje: szorgalmi időben munkanapokon reggel 7.00 órától este 22.00 óráig tart. tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A főbejárati és az udvari ajtókat zárva tartjuk. Ez alól kivétel: o vészhelyzet esetén az ott leírtak szerint, o főbejárati ajtó: 7.00 8.00 óráig, a tanítási órák befejeztével, amit a tanulók távoznak az iskolából, szülői értekezlet, fogadóórák időtartama, rossz időben 16.00 17.00 udvari ajtók: foglalkozások közötti szünetek. c. Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadása: i. Amennyiben az iskola rendeltetés szerinti működését nem zavarja az igazgató által jóváhagyott, a SzIK által maximum egy évre kötött érvényes bérleti szerződés birtokában, a szerződésben rögzített feltételek mellett lehetséges. ii. A bérbeadásról és annak feltételeiről az igazgató és a SzIK - telephelyvezetője kölcsönösen egyeztetnek. iii. Az iskola helyiségeit első sorban 1. oktatási 2. kulturális 3. sport 4. és gyermekekkel kapcsolatos tevékenységekre hasznosíthatjuk a tanítási időn kívül, tanórán kívüli foglalkozások után. iv. A helyiségek szerződés szerinti használatának ellenőrzés a SzIK telephely-vezetőjének feladata. d. Az iskolában valóbenntartózkodás rendje: i. a gyermekeknek, a tanulóknak: 1. A tanulók a tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük, az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. a. a szülő kérésére, b. vagy egyesület, szervezet kikérője alapján kiállított írásbeli engedéllyel. 2. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai Házirend határozza meg.

3. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozások keretében tartózkodhat az iskolában. ii. az alkalmazottaknak 1. a munkaköri leírásnak megfelelően 2. igazgatói utasítás szerint 3. érkezéskor és távozáskor a portán elhelyezett ív dátummal ellátott, aláírással hitelesített regisztrálásával (az ideiglenes távozás okának feltüntetésével) iii. a vezetőknek, 1. Az iskola nyilvántartási idején belül reggel 7 30 óra és du. 16 30 óra között az igazgató vagy helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. 2. A tagiskolában a tagiskola vezető távolléte idején az igazgató által megbízott nevelő köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, amelyről az anyaiskolában tartózkodó vezetőt a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja. 3. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 4. A 16 30 -kor távozó vezető után az ügyeletes pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje a. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai munka egészét. Kiterjed a tanulókra, az iskola valamennyi pedagógusának munkájára. - Biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, - Fokozza a munka hatékonyságát. - Az ellenőrzés az évente meghatározott ellenőrzési terv szerint történik. b. Szervezése: A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Tanév elején a vezetőség meghatározza az ellenőrzött területeket, amely alapján éves ellenőrzési terv készül.

Az ellenőrzési tervet az igazgató o ismerteti az alkalmazotti közösséggel, o megbízza az ellenőrzésért felelős személyeket, o meghatározza az ellenőrzésről készített beszámoló időpontját. Az ellenőrzést végző személy o az ellenőrzés tapasztalatairól beszámol az igazgatónál o és javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. c. Általános követelmények: Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél teljesebb kielégítését. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Segítse o a szakmai feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, o a belső rendet, a társadalmi tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok szabálytalanságok megelőzéséhez. d. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak Az intézmény vezetője, Az intézményvezető helyettesei, A szakmai munkaközösségek vezetői. A pedagógiai munka belső, adott témájú területére vonatkozó ellenőrzésére, az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. e. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: dokumentumok vizsgálata, szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, foglalkozáslátogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. 4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel a. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók csak a portás engedélyével és kíséretével mehetnek a tanáriba, illetve a gazdasági irodába. i. a portás feladata

1. kikérni az érkezés célját 2. leellenőrizni annak valódiságát és megvalósulásának esélyét mérlegelni ii. Portai ügyelet az intézmény nyitvatartási ideje alatt működik. b. A délelőtti és a délutáni foglalkozások alatt (beleértve a foglalkozások közötti szüneteket is) hozzátartozók a tanulókat csak nagyon indokolt esetben igazgatói engedéllyel látogathatják. c. A szülők gyermekeiket jó idő esetén az iskola épülete előtt, rossz időben az aulában várhatják. i. A gyermek közvetlen hozzátartozói az iskolában tartózkodhatnak: 1. szülői értekezletek 2. fogadóórák ideje alatt 3. a meghívottak rendezvényeken. d. Az iskola termeinek bérlésére csak 17 óra után, iskolai rendezvények esetén azok idején kívül van lehetőség i. a bérlők kötelesek betartani az iskola működési rendjét ii. felelősséggel tartoznak az iskola eszközeiért 5. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje a. Az intézmény a tagiskolával folyamatos napi kapcsolatot tart fenn. b. az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszervezni, hogy a tagintézmény tanulói létszámának megfelelő súlyt kapjon, c. a tagintézmény vezetője köteles minden fontos eseményt, körülményt előre jelezni az intézmény vezetője felé, d. az alsós igazgatóhelyettes a tagiskola-vezető útján gondoskodik arról, hogy a pedagógusokat és a tanulókat érintő intézkedések a tagintézményben kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek, e. az alsós igazgatóhelyettes és a tagiskola vezetője a hét első munkanapján tanácskozik, szükség esetén előzetes egyeztetés szerint tartanak megbeszélést. f. A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, elektronikus levelezés, értekezlet, a tagintézmény ellenőrzése, az anyaiskola és a tagiskola közös rendezvényszervezése

6. Vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a. Az intézmény közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott vezetők, a szülői szervezet és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola munkaterve tartalmazza, melyről az érintetteket tájékoztatni kell. b. az iskola vezetése i. igazgató ii. általános igazgatóhelyettes 1. felel az intézmény napi szervezésével kapcsolatos ügyekért, a munkaterv megvalósulásáért 2. az igazgató által meghatározott tagozat (alsó vagy felső) szakmai működéséért iii. adminisztrációs igazgatóhelyettes

1. felel az intézmény adminisztratív tevékenységéért 2. az ellenőrzési feladatokért 3. az igazgató által meghatározott másik tagozat (alsó vagy felső) szakmai működéséért iv. tagiskola-vezető 1. felel a tagiskola minden pedagógiai ügyéért v. munkaközösség-vezetők 1. összesen hét fő 2. az iskola pedagógiai programjában meghatározott 5 pillér vezetője a. az alapozó pillér 2 vezetője b. az informatikai, a nyelvi, az öko és a sport pillérek vezetői c. a diákokkal, szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos pillérek közötti feladatok összehangolásáért felelős, a diákönkormányzatot irányító vezető 3. a pedagógiai programban és a vezetői értekezleteken meghatározott szakmai területek 4. illetve az azokhoz szakmailag köthető pedagógusok irányítója c. Vezetői értekezletek i. a vezetők közötti kapcsolattartás elsődleges fóruma ii. minden hónap első hétfőjén iii. rendkívüli helyzetek esetén bármikor iv. értekezletek között 1. szóban 2. telefonon 3. e-mailben v. a vezetőkön kívül részt vesznek még 1. szakszervezet képviselője 2. közalkalmazotti tanács képviselője 3. iskolatitkár vi. meghívható 1. a szülői munkaközösség 2. és az működtető telephelyvezetője is. d. nevelőtestületi értekezletet i. az igazgató hívja össze ii. rendes esetben a munkatervben meghatározottak szerint 1. maximum heti gyakorisággal 2. rendkívüli esetekben gyakrabban iii. év elején, félévkor és év végén 1. kötelezően 2. a pedagógiai munka értékelése e. a diákönkormányzattal való kapcsolattartás i. évente egy diákfórumon részt vesz az igazgató ii. rendszeres ülésein a DÖK-vezető pedagógus iii. a DÖK saját SzMSz-e szerint szervezi foglalkozásait f. Szakmai munkaközösségek

i. a pillérek legalább havi rendszeres ülésein az vezetőség tagjai közül részt vesz egy az igazgató által maghatározott személy g. a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái 1. Értekezletek a. nevelőtestületi b. szakmai munkaközösségi 2. Fórumok a. szülői b. diák 3. Bizottsági ülések a. fegyelmi 4. Iskolagyűlések 5. Nyílt napok 6. Diáktanácskozások 7. Telefonos kapcsolattartás 8. Elektronikus levelezés h. a kiadmányozás szabályai 1. kiadmányozásra Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének utasítása alapján (2/2013.(1.15.)) a. Klik elnöke b. tankerület igazgatója c. az intézmény vezetője jogosult i. képviselet szabályait 1. az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult 2. a fenntartóval való folyamatos egyeztetési kötelezettséggel 7. az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje a. Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe tartozó, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén ő gyakorolja a halaszthatatlan kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. b. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. c. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését adminisztratív igazgatóhelyettes látja el. d. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az adminisztratív igazgatóhelyettes feladata. e. A tagiskola-vezető tartós távolléte esetén a helyettesítést az intézményvezető által megbízott személy látja el. 8. A vezetők és szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formája, rendje a. Az iskola igazgatója és szülői munkaközösség képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve a szülői munkaközösség munkatervének egyeztetésével állapítják meg.

b. A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési jogosultsága van. c. Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik d. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosit, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. e. Az intézmény szülői munkaközössége részére az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. f. a szülői munkaközösség üléseit i. az SzM-elnökkel egyeztetve az igazgató hívja össze ii. évente legalább kétszer iii. mindig az igazgató vesz részt rajta az iskola vezetőség részéről (illetve akadályoztatás esetén az SzMSz-szerinti helyettes g. A szülői munkaközösség képviselőivel (osztályonként egy szülő) az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 9. A nevelőtestület a. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, és a gyermekvédelmi felelős. Az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozathozó szerve. b. Jogai: i. Véleményező és javaslattevő minden az intézményt érintő ügyben. ii. Döntési jogköre: 1. A Pedagógiai Programnak és módosításának elfogadása. 2. Az SZMSZ-nek és módosításának elfogadása 3. A Házirendnek és módosításának elfogadása. 4. Az intézmény éves munkatervének elfogadása 5. Intézményi értékelések és beszámolók elfogadása. 6. Tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása. 7. Osztályozóvizsgára bocsátás. 8. Tanulók fegyelmi ügyei. 9. Intézményvezetői pályázat szakmai értékelése. 10. Nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása. 11. DÖK működésének jóváhagyása. 12. Saját feladatainak, jogainak tényleges átruházása. c. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza d. Lehetőség van ettől étérő módon pl. titkos szavazással is döntést hozni, ezt a nevelőtestület legalább 25 %-a kezdeményezheti.

e. a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések i. A nevelő testületnek minősített többséggel lehetősége van a döntési jogkörén kívüli jogok átruházására. ii. Ez esetben az átruházott feladatok ellátásával megbízott a nevelőtestület által meghatározott módon és időpontban, de legalább félévente beszámol. 10. Az iskola külső kapcsolatok rendszere a. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát esetenként megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti, vagy állandó megbízás alapján. b. A fenntartóval: i. A rendszeres munkakapcsolat kiterjed: 1. az intézmény oktató-nevelő munkájára, 2. az intézmény pénzügyi, gazdálkodási tevékenységére, 3. az intézmény ellenőrzésére, 4. gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, 5. szakmai munkaeredményességi tekintetében, 6. gyermekvédelmi-tevékenység, 7. szakmai munka értékelésére. c. Székesfehérvár Megyei Jogú Város önkormányzatával d. Székesfehérvári Intézményi Központtal i. valamennyi működtetési kérdésben ii. a telephelyvezetőn keresztül e. A város, illetve megye általános iskoláival i. versenyek szervezése ii. versenyeken való részvétel iii. szakmai együttműködés a humán munkaközösség-vezető vezetésével iv. a munkaközösség-vezetők által f. A 8. osztályosok pályaválasztását segíti a középiskolákkal való rendszeres konzultáció, nyílt napok megtekintése. i. az alapozó oktatásért felelős munkaközösség-vezető (alapozó pillér) g. Külföldi iskolákkal i. a nyelvoktatást elősegítendő ii. határon túli magyarlakta területekkel kapcsolat iii. nyelvi munkaközösség-vezető (nyelvi pillér) h. A város sportegyesületeivel

i. Az emelt szintű testnevelés eredményes működése érdekében ii. a testnevelési munkaközösség-vezető és a testnevelők (sportpillér) i. A környezet védelmével foglalkozó civil szervezetekkel i. ökoiskolai program teljesítése ii. környezeti előnyök kihasználása iii. reál munkaközösség-vezető (öko-pillér) j. A gyermekjóléti szolgálattal i. a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és annak megszüntetésének érdekében ii. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, hatóságokkal. iii. a gyermekvédelmi felelős 1. A veszélyeztetett és a potenciálisan veszélyeztetett gyerekekről folyamatosan tájékoztatja őket, egyeztetve a tanulók segítésének módját. 2. Szükség esetén az osztályfőnök javaslatára, a hátrányos helyzetű gyerekek segítésére a szükséges intézkedést azonnal megteszi. 3. Kihelyezi a gyermekjóléti szolgálat címét és telefonszámát az intézményben, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget. k. A pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal a kapcsolatot az iskola igazgatója tartja i. az adminisztrációs igazgatóhelyettes ii. az osztályfőnökök iii. fejlesztő pedagógus iv. utazó gyógypedagógus v. iskolai pszichológus bevonásával l. A rendszeres egészségügyi felügyelet megszervezése i. az igazgatóhelyettesek és a tagiskola-vezető feladata. ii. az iskolai védőnő munkájának maximális segítése iii. az iskolai védőnő munkaterve alapján 1. ezt az igazgató hagyja jóvá a. foglalkozások i. tájékoztató ii. prevenciós b. oltások c. tisztasági vizsgálatok d. rendkívüli tevékenységek 2. A védőnő segítségével az iskolaorvos évente egy alkalommal szűrővizsgálatot végez. a. rendszeresen b. sporttevékenységhez kötötten

iv. Az iskola tanulói tanévenként két alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetben. 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok a. Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. b. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. c. A hagyományápolás külsőségei: Az intézmény lobogózása a nemzeti színű, a Város és az iskola lobogóival. Névtábla az iskola épületén. Az osztály és tantermekben a Magyar Köztársság címere, a Himnusz és Szózat első versszaka olvasható. A tanulók ünnepi viselete fehér ing, sötét szoknya, illetve nadrág és iskolai nyakkendő (fiúknak sötétkék, lányoknak bordó színben). Sportfelszerelés fehér trikó, piros/fekete nadrág, piros dressz, fehér zokni és tornacipő. d. Az iskola hagyományos kulturális, ünnepi és egyéb rendezvényei: Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély 8. osztályosok búcsúztatása - ballagás. Megemlékezés október 23-ról, március 15-ről. Október 6. Kommunizmus, fasizmus áldozatainak emléknapja Nemzeti összetartozás napja Vörösmarty emlékének ápolása (december 1-jéhez kötötten) o Iskolai ünnepély és koszorúzás a költő születésének évfordulója o Megyei Vörösmarty szavalóverseny o a 7. osztályosok látogatása a költő kápolnásnyéki szülőházába Karácsonyi koncert Szép Ilonka bál 5 évenként egy hetes jubileumi rendezvénysorozat o 1927-es alapításhoz kapcsolódóan 12. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében a. A szakmai munkaközösségek vezetői a jelen SzMSz. 5.b pontjában meghatározott módon a pedagógiai programban meghatározott pillérek vezetői

b. A kapcsolattartásért a pillérvezetők felelősek i. az év elején elkészített munkaterv (az iskola éves munkatervének része)alapján c. A kapcsolattartás módja i. vezetői értekezletek ii. szervezett megbeszélések iii. napi munkakapcsolat iv. elektronikus levelezés d. A kapcsolattartás gyakorisága: i. havonta egyszer munkaközösségi megbeszélések (pillérértekezletek) ii. folyamatosan e. Beszámolás i. vezetői értekezleteken ii. a félévek végén 1. papír alapon 2. elektronikus levélben 3. prezentáció formájában 13. Az intézményi védő, óvó előírások a. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: i. a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, ii. az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, iii. az energiafelhasználással való takarékoskodásért, iv. a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. b. Az iskola helységeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről az iskolai rendszabályok (házirend) intézkednek részletesen. c. A vagyonvédelmi okok miatt 1. az iskola területén idegen személy csak igazgatói engedéllyel tartózkodhat. 2. Nagy értékű eszközök csak olyan helyiségekben helyezhetők el, amelyben riasztó van. 3. Az iskola helyiségeit csak a használatkor lehet kinyitni, használat után azonnal zárni kell. 4. Az iskola helyiségeiben tanuló csak tanári felügyelettel tartózkodhat. 5. A munka befejeztével az egyes helyiségek, folyosók, ajtók és ablakok zárásáért a takarító személyzet a felelős. 6. Kulcshasználat a. Az épület, az egyes helyiségek, folyosók kulcsait használat után a portán azonnal le kell adni.

b. Külön kulccsal dolgozó csak az igazgató engedélyével rendelkezhet, amelynek szabályai: i. a kulcsot átvételi elismervény ellenében veszi át, ii. senkinek nem adhatja át sem használatra, sem másolásra, iii. ha elveszíti, azonnal jelzi azt telephelyvezetőnek 14. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők a. Rendkívüli események i. tűz ii. földrengés iii. bombariadó iv. egyéb életveszélyes helyzet v. illetve az oktató- nevelő munkát akadályozó, nehezítő körülmény b. Teendők rendkívüli esemény észlelésekor: i. haladéktalanul tájékoztatni kell 1. az intézményvezetőt, aki az esemény jellegének megfelelően értesíti: 2. Az érintett hatóságokat 3. A működtetőt és a fenntartót 4. Szükség esetén a szülőket. ii. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, az iskola igazgatója gondoskodik az intézmény kiürítéséről a Tűzvédelmi Szabályzat szerint. iii. Ha a rendkívüli esemény azonnali intézkedést igényel, a foglalkozást tartó nevelő utasításai szerint kell eljárni, aki az adott eseményről az intézmény vezetőjét tájékoztatja a lehető legrövidebb időn belül. iv. Ha a rendkívüli esemény nem igényel azonnali intézkedést, az igazgató utasítása szerint kell eljárni. c. Minden rendkívüli esemény intézkedését az esemény jellege határozza meg. d. A gyerekek biztonsága az elsődleges szempont. e. Tűz-, és bombariadó i. Tűz- és bombariadó esetén a Tűzriadó tervben leírtak szerint kell eljárni. ii. A veszélyt három egymás utáni rövid csengőszó jelzi. iii. Mindenkinek (a tanulók a foglalkozást tartó nevelő irányításával) azonnal a kijelölt útvonalon el kell hagyni az épületet.

iv. Az útvonalat minden teremben és folyosón jól látható helyen ki kell függeszteni, amelyér felelősek az igazgatóhelyettesek, pedagógusok. v. Tűz- és bombariadó értesüléséről az intézményben tartózkodó felelős vezetőt azonnal tájékoztatni kell, vi. akinek azonnali feladata értesíteni a rendőrséget, tűzoltóságot. vii. Hangos bemondón keresztül fel kell szólítani az épületben tartózkodókat az épület elhagyására. viii. A vezető utasítására minden nevelőnek a foglalkozást azonnal be kell fejezni, a gyerekeket az intézmény tornapályájára kísérni. ix. A veszély elhárulásáig az épületbe visszatérni tilos. 1. a veszély elhárulása után a hatóságoktól kapott egyértelmű jelzést követően 2. az igazgató utasítására lehetséges visszatérni 15. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról és az iskola dokumentumairól a. A Pedagógiai Program, a Házirend és az SzMSz i. letölthető az iskola web-lapjáról. ii. Illetve az igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján nyomtatott formában a. a tanítási idő alatt b. a Liget sori tanári szobában tekinthető meg. 16. A szülői munkaközösség véleményezési joga Véleményezi o az iskolai munkatervet o SzMSz-t o Pedagógiai Programot o Házirendet Tankönyvrendeléssel kapcsolatos kérdésekben egyetértési jogot gyakorol Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésében a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 17. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai a. Az iskola a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. (1) alapján a fegyelmi ügyek kivizsgálására és a fegyelmi döntések meghozatalára tanévenként egy alkalommal háromtagú fegyelmi bizottságot választ. A fegyelmi bizottság tagjainak megbízatása a tanév végéig szól, kivéve azt az esetet, ha valamelyik tagnak korábban megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya. Ez esetben a helyére a nevelőtestület új tagot választ. A fegyelmi bizottság elnöke tanévenként

egy alkalommal nevelőtestületi értekezleten számol be a fegyelmi bizottság munkájáról. b. Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán, vagy tanórán kívül megszegik, az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. c. A tanuló fegyelmezetlen magatartását rendszabályozó intézkedéseket a házirend és a Pedagógiai Program tartalmazza. d. Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével történik. e. A fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztető eljárást az iskola Házirendje szabályozza f. Fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. g. A fegyelmi intézkedések formái h. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ez lehet: i. megrovás, ii. szigorú megrovás, iii. meghatározott kedvezmények, juttatások 1. csökkentése 2. illetve megvonása, iv. áthelyezés másik osztályba. i. Ha a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésben az iskolának kárt okoz a házirendben leírtak szerint kell eljárni. 18. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje a. az elektronikus alapon előállított papíralapú nyomtatványok, az intézményvezető mérlegelése után iktatásra kerülnek b. amennyiben nem, akkor elektronikus formában legalább egy évig tároljuk őket c. az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokat minden esetben kinyomtatjuk, iktatjuk és elektronikus formában is megőrizzük legalább 5 évig 19. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei a. az egyéb foglalkozások célja a tanórákon elsajátított tudás, kompetenciák, készségek i. gyakorlása ii. kiegészítése iii. feldolgozása

iv. elmélyítése b. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. c. Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály, vagy csoportfoglalkozás (pl. tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális és sportrendezvények) jellemzői: i. A foglalkozásokat az intézményvezetőnek időben jelezni kell ii. A foglalkozások pedagógus vezetésével zajlanak, aki gondoskodik a felügyeletről d. Egyéb foglalkozások: 1. Napközi: a. A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. b. Működésének rendjét az alsós igazgatóhelyettes dolgozza ki. c. Napközibe minden tanulót felvesszük a Pedagógiai Program alapján. d. Napköziből való távolmaradás csak a szülő előzetes kérelme alapján lehetséges. e. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. f. A rendszeres különórai elfoglaltság miatti távollét iránti szülői kérelmeket az igazgatóhelyettesek bírálják el az osztályfőnök javaslata alapján, szem előtt tartva a gyermek iskolai előmenetelét és magatartását. g. Rendkívüli esetben eltávozásra az igazgató, vagy az 2. Tanulószoba: igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

a. 5-6. évfolyamokon napközis jelleggel működik így arra a napközis szabályok érvényesek b. Működésének rendjét a felsős igazgatóhelyettes dolgozza ki c. A szülő jelezheti az előző tanév végén, hogy nem kívánja gyermeke számára igényelni d. 7-8. évfolyamokon pedig kérheti a szülő e. Javaslatot tehet a szaktanár, osztályfőnök a szociális és tanulmányi hátránnyal küzdők számára. 3. A tanórán kívüli testnevelés a. Alsó tagozatban az emelt szintű testnevelést tanuló osztályokban működik, amely az itt tanulók számára kötelező. b. A mindennapi testedzés tanórán kívüli formái: i. Tömegsport foglalkozások: a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul. Segíti az általános tantervi követelmények teljesítését. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes. ii. ISK az előbbi feladatokon túl a versenyekre való felkészítésre nyújt lehetőséget. Működését az ISK alapszabálya határozza meg. 1. Az iskolai sportkör működéséért a testnevelés munkaközösség vezetője a felelős, aki munkájáról heti rendszerességgel beszámol az igazgatónak. 4. Szakkörök: a. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk. b. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges. c. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. d. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg.

e. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót vezetnek. 5. Az énekkar a. A szakkörökre vonatkozó szabályok alapján működik. b. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. c. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. 6. Tanulmányi és sportversenyek a. Részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetségesek. b. Tanulóink az intézményi, a települési, megyei és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. c. Céljuk a tanulói munka magas szintű elismerése. d. Az iskolai munka hírnevének erősítése. e. A részvétel tanuló kötelező külön írásbeli kérelem esetén az igazgató dönt a távolmaradásról. 7. Könyvtár: a. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának a segítésére. b. Az iskolai könyvtár működésének szabályait Könyvtár szervezeti és működési szabályzata rögzíti (jelen SzMSz 1.sz. melléklete). 8. Tanulmányi kirándulások a. Évente egy alkalommal hazánk tájainak természeti és kulturális kincseinek megismerése érdekében. b. Részvétel önkéntes, a költségeket a szülők fedezik. 9. Erdei iskola a. Az iskolán kívül szervezett foglalkozás a Pedagógiai Programban leírtak szerint. b. Költségeit a szülők fedezik. 10. Egyéb tanórán kívüli foglakozások: a. A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. b. A foglalkozások óraszámát, a vezető nevét a tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. c. A megszervezésnél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 11. Erkölcstan illetve hittanoktatás a. A miniszteri rendelet szerint

i. egyházak számára lehetőség a bemutatkozásra ii. beiratkozáskor, illetve tanév végén iii. szülői igényeknek megfelelően 1. hittan 2. erkölcstan iv. a szülő nyilatkozata alapján v. hittan esetén az oktatást az egyház által kijelölt oktató végzi 20. Diákönkormányzat Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésére kiterjed. A tanulók érdekeinek képviseletét a diákönkormányzat látja el. Tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzat szerint folytatja. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozás érzését erősíti. a. diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje i. A gyerekekkel való közvetlen kapcsolattartás érdekében a Diákönkormányzat vezetője hetente megbeszélést tart. ii. A DÖK-vezető tanárt a DÖK és az iskola vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg iii. a DÖK-vezető tanár részt vesz a vezetői értekezleteken iv. A diákönkormányzat jogosítványait a DÖK vezető tanár érvényesíti Javaslattétel, véleményezés előtt a DÖK vezetőségének véleményét ki kell kérnie b. a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek i. helyiségek, berendezések használata 1. tanulóknak az iskolában lehetőségük van az iskola faliújsága és az iskolarádió műsorának szerkesztésére, az iskola honlapján felületet biztosítunk számukra 2. külön egyeztetéssel programjaihoz használhatja az iskola valamennyi berendezési tárgyát 3. egyeztetéssel rendelkezésére áll az iskola valamennyi tanterme és közösségi helyisége ii. költségvetési támogatás biztosítása 1. a fenntartó által biztosított költségvetési támogatással gazdálkodik a. SzMSz-e alapján b. a DÖK-vezető javaslatait meghallgatva c. az igazgató jóváhagyásával

21. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendje a. ISK az fentebb vázolt feladatokon túl a versenyekre való felkészítésre nyújt lehetőséget. Működését az ISK alapszabálya határozza meg. b. Az iskolai sportkör működéséért a testnevelés munkaközösség vezetője (sport pillér) a felelős, aki munkájáról heti rendszerességgel (szóban és elektronikus úton), illetve mint vezetőségi tag félévente (a fentebb részletezettek szerint) beszámol az igazgatónak. 22. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend a. A baleset megelőzése érdekében állandó feladatok: Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit a munkavédelmi szemlék keretében évente ellenőrzi. A szemlén jelen vannak igazgató, a működtető telephelyvezetője, munkavédelmi felelős, karbantartó. Az első tanítási napon minden osztályfőnök ismerteti a tanulókkal az általános baleset-megelőzés és egészségvédelmi szabályokat, védő-óvó szabályokat. A fokozottabb balesetveszéllyel járó tanítási órákon (testnevelés, technika, úszás) az első órán a szaktanár ismerteti az órán betartandó balesetvédelmi szabályokat. Az ismertetés tényét a naplóban dokumentálni kell. Az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítás, szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. Tanuló csak tanári felügyelet mellett használhat minden 220 V-tal működő eszközt, berendezést, a számítógépet is. Veszélyes vegyszerrel tanuló nem kísérletezhet, a tanár is csak a fizika-kémia szaktanteremben használhatja. A pedagógusok feladata, hogy haladéktalanul jelezzék a balesetveszélyes helyzeteket az intézmény vezetője felé, aki intézkedik a baleset elhárításáról. Az intézmény valamennyi dolgozója, a telephelyvezetőnek azonnal köteles jelezni, ha balesetveszélyt jelentő meghibásodás, rongálódás történik az iskolában. A balesetveszély megszüntetéséről telephelyvezető gondoskodik. Az iskola udvarán elhelyezett sporteszközöket minden hétfőn délelőtt ellenőrizze a karbantartó, aki a javítást azonnal elvégzi, amelyről tájékoztatja telephelyvezetőt, rajta keresztül az intézmény vezetőjét. Elektromos és tűzvédelmi szempontból az épületet évente ellenőriztetni kell, amelyért a telephelyvezető a felelős. b. Tanulóbalesetek esetén állandó feladatok

Az iskolában történt minden balesetet az igazgatónak jelenteni kell, amelyet neki ki kell vizsgálni. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely o a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), o valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, o a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, o a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), o a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. A lehetővé kell tenni a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

Legitimációs záradék 1. Egyetértését nyilvánította: Szülői Munkaközösség Székesfehérvár,.. 2. Elfogadta: Nevelőtestület Székesfehérvár,.. Diákönkormányzat Székesfehérvár, Székesfehérvár,.. Szili Csaba igazgató

1.sz melléklet A Vörösmarty Mihály Általános Iskola könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata I. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola könyvtárának működési szabályzata II. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola könyvtárának gyűjtőköri szabályzata III. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola könyvtárának katalógus-szerkesztési szabályzata IV. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola könyvtárának könyvtárhasználati szabályzata V. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola tankönyv-szabályzata VI. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola könyvtárának éves munkaterve I. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Könyvtárának Működési szabályzata 1. Az iskolai könyvtár működési szabályzata: Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és a Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentuma. A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár: - feladatát és gyűjtőkörét - kezelésének és működésének rendjét - fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját - állományvédelmi eljárásait - használatának rendjét 2. A működési szabályzat tartalma A működési szabályzat tartalmazza: - a könyvtár vezetésére és működtetésére - a gyűjteményszervezésre vonatkozó előírásokat - az állományvédelem feladatait, módjait - a könyvtár használatára vonatkozó szabályokat - a könyvtár-pedagógiai tevékenységet - és az egyéb idevonatkozó rendelkezéseket. 3. A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár neve, pontos címe: Vörösmarty Mihály Általános Iskola Könyvtára

Székesfehérvár, Ligetsor A könyvtáralapítás ideje: 1979. 09. 01. A könyvtár típusa: iskolai könyvtár A könyvtár fenntartója és felügyelete: Fenntartó: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal A könyvtár működtetője: A könyvtár az iskola szervezetében működik. A fenntartási költségeket az önkormányzat az iskola költségvetésében biztosítja. A könyvbeszerzési keretet az igazgató a mindenkori könyvigények figyelembevételével, az iskolai költségvetésben külön tervezi, ellenőrzi. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros felelős. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata. A könyvtár felügyelete: Az iskola igazgatója irányítja, ellenőrzi a könyvtár munkáját, munkarendjét. Gondoskodik a zavartalan működésről a tanév időtartama alatt. 4. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket a fenntartó költségvetésében biztosítja, amennyiben pénzügyi keretei lehetővé teszik. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros a felelős. 5. A könyvtár feladata Feladata: Az iskolai könyvtár a Vörösmarty Mihály Általános Iskola szerves része, az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Az iskola speciális feladata a nyelvtanítás, a szabadidős tevékenységek sokfélesége, a tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, ehhez szükséges dokumentumok biztosítása. - gyűjti és a tanulók, nevelők rendelkezésére bocsátja azokat az ismerethordozókat, melyeket a tanórákon használnak - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról - könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása - biztosítja az olvasáshoz szükséges nyugodt légkört, könyvtári rendet - hozzájárul az egész életen át tartó tanulásra való felkészítésben - lehetőséget teremt a tanulók számára az önművelődéshez - segíti a tanórán kívüli tevékenységet (szakkör, napközi)

- pedagógusok aktív közreműködésével olvasóvá nevel - szolgáltatásainak egész rendszerével tanítja, neveli a tanulókat az önálló ismeretszerzés képességére - kiemelkedő szerepet vállal a tanulói személyiség fejlesztésében, a tanulók változó világhoz való alkalmazkodásában - segíti az iskolai ünnepélyek, osztályműsorok, kiselőadások készítését - a rászoruló tanulók számára tankönyveket, segédkönyveket kölcsönöz egy-egy tanévre - korszerű műveltség kialakítása 6. Gyűjteményszervezés A folyamatosan, tervszerűen és arányosa alakított állomány tükrözi az iskola: - nevelési és oktatási célkitűzéseit - pedagógiai folyamatok szellemiségét - tantárgyi rendszerét - módszereit 7. A könyvtár állományának gyarapítása a. Az állomány vétel és ajándék útján gyarapodik. Az iskolai könyvtár gyarapítási gyakorlatának tájékozódási segédletei: kiadói, katalógusok, kereskedői tájékoztatók, folyóiratok dokumentum ismertetései, ajánló bibliográfiák, készlettájékoztatók. b. Vásárlás: A piaci kínálat sokszínűsége miatt (kínálat, árfekvés) a beszerzés előtt árajánlatot kell kérni, minimálisan két helyről, ez alapján kell dönteni a vásárlásról. Fizetés átutalással vagy készpénzzel történik. Ajándékozás: Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. Ajándékként csak a gyűjtőkörhöz tartozó köteteket fogadunk el egyénektől illetve intézményektől. A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon és írásban. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok megőrzése az intézmény gazdasági vezetőjének a feladata. c. A költségvetési év elején az iskola megtervezi a könyvtár gyarapítására szolgáló összeget és közli a könyvtárossal. Ezáltal az év folyamán az egyenletes beszerzés biztosítható.

8. A dokumentumok állományba vétele, ellenőrzése, törlése Állományba vétel a. szállítmány ellenőrzése b. könyvek lebélyegzése c. leltárba vétel A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel, könyveknél a címlap hátoldalán, a 17. oldalon és a mellékleten. A leltárkönyv címleltár, ezért egyszerű címleírást alkalmazunk a beírásnál. A zenei anyagról és videó dokumentumokról külön nyilvántartás készül. A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A leltári számok megkülönböztető jelzései: könyv: szám tankönyv: T videokazetta: V CD, CD-ROM: C DVD: D brosúra: B Az állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: - a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától - a kölcsönzési fegyelemtől Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: - tervszerű állományapasztás - természetes elhasználódás - hiány Az elavult dokumentumok selejtezése A válogatás csak a könyv tartalmi értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető el. A könyvtáros kikéri a szaktanárok véleményét. Időszaki ellenőrzést 3 évente kell végezni. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. A letéti állományt minden második tanév végén kell

ellenőrizni. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A részleges leltározásnál jegyzőkönyv készül, de a dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból a következő teljes körű leltározásnál történik. Soron kívüli ellenőrzés személyi változás esetén történik. A leltározás módja szerint lehet folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes körű vagy részleges. Az állomány ellenőrzésében a könyvtároson kívül még egy fő vesz részt. A leltározás befejeztével 2 példányban jegyzőkönyv készül. A záró jegyzőkönyvben rögzíteni kell az állományellenőrzés időpontját, a leltározás jellegét, a leltározás számszerű végeredményét, az állomány nagyságát. A jegyzőkönyv melléklete a leltározás kezdeményezése, a hiányzó dokumentumok jegyzéke. A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő könyvtáros tanár, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. A törölt könyvek katalóguscédulája megszűnik. Az állomány törlésének oka lehet: - elveszett könyv, melynek behajtás lehetelten - megrongálódott könyv - ha a benne levő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat - sok példányban van meg a könyv - ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne levő adatok már megváltoztak - ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása A fölösleges dokumentumok kivonása Az iskolai könyvtárban fölös példány keletkezik ha: - megváltozik a tanterv - tankönyvek már elavultak - változik a tanított idegen nyelv - csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés. Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült, olvasónál maradt, az állomány ellenőrzésekor hiányzott. Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak.

Elháríthatatlan esemény Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok tűz, beázás vagy bűncselekmény esetében. Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat az intézmény igazgatójának előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet: - pénzbeli megtérítés címén - behajthatatlan követelés címén A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejeződése után történhet meg. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból a tanév végén történik. Kártérítésként az elveszett könyvet be kell szerezni, illetve azonos témájú könyvet kell behozni helyette. Az állományellenőrzési hiány A hiányzó dokumentumokról jegyzőkönyv készül, ennek alapján végezhető el a dokumentumok kivonása. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölös példányokat fel lehet ajánlani az iskola tanulóinak, dolgozóinak térítés nélkül. A sérült példányok az iskolai papírgyűjtés alkalmával elszállításra kerülnek, erről a könyvtáros gondoskodik. 9. Az állomány védelme A könyvtáros tanár a rábízott könyvtári állományért felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a könyvtáros a felelős. A könyvtáros felel a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. hozzájárulása nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. A dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. Az osztályokban létesített letéti állományért az osztályfőnökök felelősek. A könyvtár kulcsai a könyvtárosnál, a gazdasági irodában, az igazgató helyettesek irodájában és a takarítónőnél helyezendők el, a kulcs más személynek nem adható ki.