Konzerváci cióbiológia 1. előad adás biológia tárgyköre re és s feladata Mi a természetv biológia? -kihalások korát éljük - természeti katasztrófához hasonló kihalások A kihalások nagy részr széért az ember a felelős Lélekszám m növekedn vekedés s (más s fajok élőhelyeinek pusztulása, sa, erőforr források saját t célúc felhasználása) sa) Zsákm kmányszerzés Tarvágások Gyepterületek legelőként való túlhasznosításasa Vizes élőhelyek lecsapolása Állatok és s növények n nyek túlzott t mértm rtékű hasznosításs ss A jelenkori kihalások okai A kihalások nagy részr széért az ember a felelős Idegen fajok behurcolása (eredeti társult rsulások sok megváltoznak) Korlátoz tozás és s szabályoz lyozás s nélkn lküli li szennyvízelhelyez zelhelyezés s (Földk ldközi tenger, Perzsaöböl, Aral-tó) Messzemenő és s sokrétű kihalások Az elmúlt lt 50 évben kihalt: A Föld élővilágának több mint egynegyede A szárazföldi fajok populációja 25, a tengeri állatoké 28, az édesvízieké 29 százalékkal csökkent A tengeri fajok esetében tíz év alatt, 1995 és 2005 között zajlott le a drasztikus csökkenés, míg az óceáni madarak állománya 30 százalékkal fogyatkozott meg a kilencvenes évek közepe óta Szükségessé és sürgetővé vált egy új tudományág kialakulása TERMÉSZETVÉDELMI BIOLÓGIA 1
Előrejelz rejelzések Élőhelyek eltűnése alapján: 27,000 faj hal ki évente (2022-re a fajok 22%-a kihalhat!) Jelenleg veszélyeztetett fajok alapján: a fajok 14-22%-a kihal a következő 100 évben Az emberiség energia-felhasználása alapján: 70,000-130,000 faj évente A csökken kkenés s okai Aggódás s a biológiai sokféles leségért A biodiverzitás csökken kkenésének nek négy n oka! - kihalási veszélyeztetetts lyeztetettség g nagyon nagy mértékű - a veszély gyorsuló mértékben növekszikn - a biodiverzitást veszélyeztet lyeztető tényezők szinergikusak - ami az élővilágnak rossz az az emberi fajnak is rossz - a hatások lokális, lis, regionális és s globális lis léptéken is érvényesülnek Norilszk Az orosz Mordor 17,000 ember halála la árán épült meg A világ g legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb lhetetlenebb és s legéletvesz letveszélyesebb lyesebb nagyvárosa Épületek 34%-a életveszélyes lyes vagy lakhatatlan Statikai problémák k a permafrost miatt Évi 4 millió tonna károsanyagk rosanyag-kibocsájtás Világ g kén-dioxid k kibocsájt jtásának 1%-a! Savas esők, szmog 2
3
Természetv biológia Fő céljai: - az emberi tevékenység fajok populációira, társulásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak vizsgálata, - olyan gyakorlati módszerek kidolgozása, amelyekkel megakadályozható a biodiverzitás csökkenése és megoldható a veszélyeztetett fajok jól működő társulásokba történő visszahelyezése Multidiszciplináris tudomány: populációbiológia, taxonómia, ökológia, biogeográfia és a genetika FIZIKAI KÖRNYEZET Pl. geológia, kémia, fizika BIOLÓGIAI ALAP- TUDOMÁNYOK Pl. botanika, zoológia, ökológia Termé biológia MEGVALÓSÍTÁSI KÖRNYEZET Pl. tervezés, oktatás, jog, kommunikáció, közegészségügy TÁRSADALMI KÖRNYEZET Pl. szociológia, közgazdaságtan, filozófia ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK Pl. erdészet, vadgazdálkodás, halászat 4
Az alapkutatások fontossága A nagypettyes hangyaboglárka (Maculinea arion) esete Nagy- Britanniában Populáci ció méretének csökken kkenése miatt rezervátumok létrehozl trehozása Tápnövény ny és s hangyák jelenléte ellenére kipusztult a faj Vizsgálatok kiderített tették, hogy a legeltetés s felhagyása volt a kihalás s oka biológia feladatai A fajok megőrz rzését t szolgáló legjobb stratégi giák (best practice) ) kidolgozása területek tervezése A genetikai sokféles leséget megőrz rző tenyészt sztési si programok kidolgozása és s lakossági igények összeegyeztetésese Az eredmények PUBLIKÁLÁSA, megismertetése se a kutatókkal, kkal, természetv szakemberekkel, döntéshozókkal és a gazdálkod lkodókkalkkal biológia feladatai Krízistudom zistudományról l beszélünk amely értékvezérelt és s misszióorient orientált - a döntd ntések általában szigorú időkorl korlátok között születnek - természetv szakemberek tapasztalati tanácsai - tenni vagy nem tenni? biológia gyökerei vallási és s filozófiai fiai nézetek n (taoizmus, sintoizmus, buddhizmus, hinduizmus) a természeti katasztrófákat Isten akaratával szembeni ellenszegülésnek snek veszik Észak-Amerikában vadászati beavatás a borneói Penan törzs tagjai elnevezik a fákat f és az állatokat Ezzel szemben: legeltetés, extenzív v mezőgazdas gazdaság számos ősi vallásban állatáldozatokldozatok 5
Európai gyökerek Isten a világot az emberért rt teremtette nyugati filozófia fia főf elve: a természet az ember jólétét t szolgáló közeggé alakíthat tható a források korlátlan felhasználása, sa, természetrombol szetrombolás s (rómaiak) gyarmatosítások sok kimeríthetetlennek tűnőt készletek a kutatók k a gyarmatokon pusztítást st és s nyomort találtak, ltak, erdők k védelme v (talajerózi zió és éhínség) Európai gyökerek 1769-ben elrendelik a francia hatóságok, hogy Mauritius szigetén n a birtokoknak legalább 25% erdősítve legyen Degradált területeken mesterséges erdőtelep telepítés XIX. században zadban már m r szabályozz lyozzák k az indigó és s a cukorgyárak rak szennyező anyag kibocsájt jtását 1850-es évektől l már m r erdőrezerv rezervátumokban gondolkodtak Indiában szetvédelem gazdasági gi előny nyökkel is járj Őstulok (Bos primigenius) Kihalások 6
Kihalások Angliai kihalások Dodó (Raphus cucullatus) Túzok (Otis( tarda) Halászsas (Pandion( haliaetus) Rétisas (Haliaetus( albicilla) Angliai kihalások Termé mozgalmak National Trust (1865) Royal Society for the Protection of Birds (1899) Óriás alka (Pinguinus impennis Amerikai gyökerek Indiánreg nregényekben nyekben a vadon mint spirituális érték jelenik meg Henry David Thoreau kétségbe vonta az anyagi javak sokaságának szüks kségességét t (Walden( Walden) John Muir természetmeg szetmegőrzési etikája alapján n a természetb szetből származ rmazó spirituális értékek fontosabbak az anyagi javaknál rezervátumok Muir megfogalmazza a természet immanens értékét 7
Amerikai gyökerek Gifford Pinchot megfogalmazza a természetier szetierőforrás-megőrzési etikát a világ két t komponensből áll: emberekből és erőforr forrásokból Aldo Leopold természetier szetierőforrás-megőrzési etika alapján élt, de észrevetette a jól j szervezett kölcsk lcsönhatásokkal átszőtt tt ökoszisztémák k fontosságát Darwini elvek alapján a természetv szetvédelem főf célja természetes ökoszisztémák és folyamataik megőrz rzése Kialakul az evolúci ciós-ökológiai tájetikat A hazai természetv szetvédelem fejlődése Primitív v természetf szetfélelmen alapuló óvás nemzeti érzés A XIX. századt zadtól l mutatható ki tudományos alapokon nyugvó védelem Hasznos és s káros k élőlény-kategóriák k elkülönítése Állami megbízás s egy természeti emlékekkel kapcsolatos műm elkész szítésére Kaán Károly 1909-ben A A természeti emlékek fenntartása sa című könyvében már r nemzetközileg zileg elismert módon m adta meg a természeti emlékek csoportosításának az elvét A hazai természetv szetvédelem fejlődése 1879. évi erdőtörv rvény: az első törvény, amely a természet védelmv delmét t is szolgálta lta 1935. második m erdőtörv rvény: már m r külön k n fejezet foglalkozik a természetv szetvédelemmel 1938-ban megalakult Kaán Károly elnöks kségével az Országos Természetv Tanács 1939: a debreceni Nagyerdő természetv területt letté nyilvánítása biológia mai helyzete 1970-es évekre a biodiverzitás csökken kkenés drasztikus méreteket m öltötttt Michael Soulé 1978-ban megszervezi az első Nemzetközi zi Konzervácibiol cibiológiai Konferenciát Soulé,, Diamond és s Ehrlich a tapasztalatokat ötvözték k a populáci cióbiológia, szigetbiogeográfia tanaival ez a kutatócsoport megalakította 1985-ben a Természetv Biológiai TársasT rsaságot (Society for Conservation Biology) a biodiverzitás megőrz rzése politikai prioritáss ssá vált folyóiratok jelentek meg: Conservation Biology, Ecological Application, Biodiversity and Conservation 8
biológia Magyarországon gon Magyarországon gon is kialakult az új j szemlélet letű természetv biológia (MTA Biológiai Osztály, Természetv és Konzerváci cióbiológiai Bizottság) Számos konferenciát és s kongresszust szerveztek, (Ökol( kológus kongresszusok, Magyar Természetv Biológiai Konferenciák) Folyóiratok: Természetv KözlemK zlemények, Tájökológiai lapok A hazai természetv szetvédelem prioritásai eltérnek a nemzetközi zi gyakorlattól Vezérelvek a természetv biológi giában Minden tevékenys kenységünket nket az evolúci ciós s gyakorlat jegyében kell végeznv geznünknk Az ökológiai rendszerek természet szetéből l adódik dik az állandó változás Az emberi faj része r és s része r lesz az ökológiai rendszereknek Axiómák k a természetv biológi giában Az élőlények sokféles lesége jó j (biofília) A populáci ciók, fajok idő előtti kipusztulása sa rossz Az ökológiai komplexitás s jój Az adaptív v evolúci ció jó A biológiai sokféles leségnek immanens értéke van Ajánlott irodalom Standovár T., Primack R.B. 1998: A természetv biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiad nyvkiadó,, Budapest, pp. 17-34. Margóczi K. 1998: Természetv biológia. JATE Press,, Szeged, pp. 7-167 16. 9