FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban Törvény) egyik jelentős eredménye a források ex lege védelme. A Törvény megfogalmazása szerint egy forrás külön védetté nyilvánítási határozat nélkül védett, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad ( és 3. b)). A védett források a védett természeti területek típusai közül a természeti emlékek közé tartoznak. A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (a továbbiakban Alapterv) egyik feladat-meghatározása szerint el kell készíteni a védett források kataszterét. Jegyzéküket a környezetvédelmi miniszter rendeletben fogja közzétenni. Az ország nagyobb részén jelenleg még hiányzik a védett források pontos listája, amely lehetővé tenné a törvényi rendelkezések betartatását. A lista alapjául a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (a továbbiakban VITUKI) által az as években megkezdett forráskataszteri munka adatai szolgálhatnak. Sok forrás vízhozama azonban az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott (Barkó O., ; Havassy A. - Barkó O., 2000), ezért feltétlenül szükséges egy új méréssorozat elvégzése. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a megváltozott célnak (kommunális vízellátásba való bekapcsolás megőrzés) megfelelően a hagyományos forráskataszter (helymegjelölés, vízhozam adatok) helyett, egy természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő, komplex felmérés történjen. Ez utóbbi szempontból fontos a források természetvédelmi szempontú értékelését lehetővé tevő kataszteri lap kidolgozása. Az ezzel elvégzett felméréssorozat képezheti a források gyakorlati védelmének alapját. A fenti szempontok figyelembevételével megkezdtük a mintaterületként kiválasztott Hercegkúti-patak (Tokaj-Zempléni-hegyvidék) vízgyűjtőterületén lévő források felmérését. A kutatások célja az országos felmérés módszertani elveinek kidolgozása, valamint a mintaterület természetvédelmi szempontú forráskataszterének összeállítása. Jelen tanulmányunkban a természetvédelmi szempontú forráskataszteri felmérés szempontjait és a mintaterületen végzett kutatások eddigi eredményeit ismertetjük. Emellett a mintaterület egyik forrásának példáján bemutatjuk az általunk összeállított forráskataszteri lap tervezetet. A természetvédelmi célú forráskataszterezés szempontjai A források természetvédelmi célú vizsgálata során a következő szempontok felmérését, értékelését tartjuk szükségesnek (Havassy A. - Kiss G., 2000): kataszteri adatok, tudományos jelentőség, természetvédelmi jelentőség és veszélyeztetettség. Jelen tanulmányunkban a 1 Havassy András, doktorandusz, Debreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék, havassy@budairfg.sulinet.hu 2 Dr. Kiss Gábor, egyetemi adjunktus, Szent István Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék (Budapest), kiss_g@omega.kee.hu 1

2 Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi módszertani szempontból új elemekkel, a természetvédelmi jelentőséggel és a veszélyeztetettséggel foglalkozunk részletesen. A természetvédelmi értéktípusok rendszerében a források a víztani értékek közé tartoznak. Természetvédelmi jelentőségüket a következő szempontok alapján határozhatjuk meg: (Havassy A. - Barkó O., 2000): vízhozam, egyediség, típusosság, földtani jelentőség, élőhelyi jelentőség, kultúrtörténeti jelentőség, a források, mint víznyerési helyek. A természetvédelmi jelentőség meghatározása mellett szükséges a források veszélyeztetettségének felmérése is, mert a veszélyeztető tényezők megszüntetése hosszú távú megőrzésük alapja. A források természetvédelmi jelentősége Vízhozam. A Törvény alapján a vízhozam a források jogi védelmének alapja. Védettek azok a források, amelyek vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/perc értéket. A törvényalkotók feltételezése szerint ezek állandó forrásnak tekinthetők, így egyrészt tartósan életteret biztosítanak az élőlények számára, másrészt a víznyerés szempontjából is kedvezőbbek. A VITUKI adatbázisából (Izápy G. - Maucha L. et. al., 1996) 3, valamint az 1: es, az 1: es és a turistatérképekről összeírt forrásokat terepen azonosítottuk (1. ábra). Terepen vízhozamot, elektromos vezetőképességet és hőmérsékletet mértünk. Tíz kiemelt forrásnak az előzőekben említett paraméterek mellett rendszeresen mértük az oldott oxigéntartalmát, ph-ját, lúgosságát. Ezekből a forrásokból a fontosabb fő- és nyomelemek meghatározása céljából vízmintákat is vettünk, amelyek a MÁFI laboratóriumában kerültek elemezésre. A terepi mérésekhez a Hegyvidéki Tavainkért Környezetvédelmi Egyesület MULTILINE-4 vízminőség mérő műszercsomagját használtuk. A VITUKI és a saját felmérés néhány jellemzőjét és eredményét az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat. A mintaterületen végzett VITUKI és saját felmérés néhány jellemzőjének és eredményének összehasonlítása Források száma (db) Mérések száma (db) Mintaterület összesen Egy forrásra eső átlag Védett források száma (db) Védett források aránya (%) VITUKI felmérés ( ) , ,7 Saját felmérés ( ) ,0 16 (+ 4) * 30,8 (38,5) * 4 forrás átlagos vízhozama meghaladta ugyan az 5 l/perc értéket, de az átlag meghatározásához kevés mérési adat állt rendelkezésünkre, ezért csak feltételesen kerültek a védett források közé. Összesen 52 forrást azonosítottunk (1. ábra és 2. táblázat), amelyből a VITUKI nyilvántartásában 21 szerepelt. Méréseink és terepi tapasztalataink alapján 16 forrást határoztunk meg védettként. A VITUKI adatai alapján a források 66,7%-a minősül védettnek. A viszonylag nagy arány oka az, hogy a felmérések kezdetén a hasznosítható vízkészletek meghatározása volt a cél, ezért elsősorban azokat a forrásokat mérték, amelyektől nagy hozamot vártak (Kessler H., 1959; Izápy G. - Maucha L. et al., 1996). A VITUKI mérései alapján az 5 liter/perces határértéket 14 forrás átlagos vízhozama éri el, míg saját méréseink 3 A munka kezdetén még nem állt rendelkezésünkre a VITUKI. decemberében lezárt forráskatasztere (Izápy G., ), amelyben felmérésünk eredményei részben helyet kaptak. 2

3 Földrajzi Konferencia, Szeged szerint csak 9 tekinthető védettnek. Ennek oka részben a vízhozamok megváltozása, részben pedig a nagyobb adatmennyiség miatti nagyobb pontosság (2. táblázat lásd a végén). 1. ábra. A mintaterület forrásai 3

4 Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi Felmérésünk eddigi eredménye alapján a védett források meghatározása céljából feltétlenül szükségesnek tartjuk egy új méréssorozat elvégzését, melyet a következőkkel indokolunk: 8 vannak olyan források köztük nagy hozamúak is, amelyek a kataszterben nem szerepelnek, 8 rendszeres méréseket csak nagyobb hozamú forrásokon végeztek, a kisebbeket csak alkalmanként mérték, így az ezekre számított vízhozam átlagértékek közelítő jellegűek (Izápy G. - Maucha L. et al. 1996), 8 a felmérés kezdete óta eltelt több évtized alatt sok forrás vízhozama jelentősen megváltozott (Barkó O., ). A mérések szükséges időpontjainak és számának meghatározásáról a törvény nem rendelkezik, és egyelőre tudományos vizsgálatok sem készültek erről. Ezek elvégzését további feladatunknak tekintjük. Egyediség. Az egyediség a természetvédelem legelfogadottabb kritériuma. Az egyedi források tudományos jelentőségét az adja, hogy tanulmányozásukra csak egyetlen előfordulási helyen nyílik lehetőség, ahol kialakulásukra, valamint az adott terület földtani felépítésére vonatkozóan általában fontos tudományos információkat szolgáltatnak (Kiss G., ). Másrészt kiemelt védelmük azért is szükséges, mert esetleges pusztulásuk pótolhatatlan veszteséget okoz. Mintaterületünkön egyedisége révén értékes forrást nem találtunk. Példaként a telkibányai Veresvizi-forrást említjük, amely nevét a kőzetekből kioldott nagy vasoxid-tartalom miatt kapta. Típusos források. Víztani szempontból értéket képviselnek az egyes forrástípusok jellegzetes (típusos) előfordulásai is. Ezek egyrészt tudományos, másrészt oktatási-nevelési szempontból jelentősek, mivel jól szemléltetik az adott forrástípus általános jellegzetességeit, valamint a jellemző formai jegyek által a forrást létrehozó folyamatokat és a kialakulásukban szerepet játszó környezeti feltételeket (Kiss G., ). A mintaterületen típusossága következtében értékesnek tartjuk a Lengyelvályú-forráscsoportot, amely jellegzetes rétegforrás. A mélyre vágódott völgyfőben az erózió feltárta a vízadó andezitet, a völgytalp pedig a riolittufa agyagos mállástermékén van. Földtani jelentőség. A források földtani szempontból is képviselhetnek értéket, mivel egyes tulajdonságaik vízgyűjtőterületük földtani felépítését jellemzik. Az oldott ásványi anyag- vagy gáztartalom amely a víz ízében, vagy színében is megmutatkozhat utal a víztároló kőzet összetételére. Egy forrás működése következtében jellegzetes, illetve az adott földtani környezetben ritka képződmény is keletkezhet. A forrás vizének, az adott terület évi átlagos léghőmérsékleténél kisebb vagy nagyobb hőmérséklete is figyelemre méltó. A források értékét növeli, ha hőmérsékletük, ásványi anyag tartalmuk, vagy radioaktivitásuk révén gyógyhatásúak. A mintaterületen ilyen forrás nincs, de a közeli Komlóskai-medencében jelentős vízföldtani értéket képvisel a Bánya-forrás, melynek fakadásánál édesvízi mészkő válik ki. A mész a több ezer méter mélyen lévő mészkő alaphegység felszínközeli roncsaiból oldódik ki. A mélyszerkezet összetételének egyik bizonyítékaként, tudományos jelentősége kiemelkedő. 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged A források, mint élőhelyek. A források, forráslefolyók és az általuk táplált csermelyek, patakok sok élőlény számára állandó, vagy a fejlődés meghatározott szakaszában nélkülözhetetlen életteret biztosítanak (Barkó O., és 2000). A forrásokban általában állandó hőmérséklet igényű, kis termetű állatok (férgek, csigák, ízeltlábúak, kétéltűek stb.), valamint különböző alga és moha fajok élnek. Az igazi forráslakók (krenobionták) kizárólag csak a forrásokban élnek. A mintaterületen több, élőhelyi szempontból jelentős forrás van. Ilyen például a Kádas-forrás, amely védett fajok, tarajos gőték és foltos szalamandrák élőhelye. Kultúrtörténeti jelentőség. Sok forráshoz kapcsolódik valamilyen hiedelem, valós történelmi esemény, vers vagy legenda, melyet gyakran nevükben is őriznek. A mintaterületen ilyen forrás nincs. Példaként a hercegkúti Pogány-kutat említjük, amely mellett gazdag kőkorszaki emberlakta telepeket találtak, míg a forrás török időkből származó legendáját Tompa Mihály versben örökítette meg (Barkó O., és 2000). A források, mint víznyerési helyek. Azok a források is értéket képviselnek, amelyek az ember (erdei munkások, kirándulók stb.) számára biztosítanak tiszta, egészséges ivóvizet. A mintaterületen sok forrás szolgál víznyerési helyként. Ilyen az összes jó állapotú, foglalt forrás, mint például a Kádas-forrás, a Nyúl-kút és a Csorgó-forrás A FORRÁSOKAT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK A forrásokat számos emberi tevékenység veszélyezteteti. Ezek közül a legfontosabbak a kommunális célú vízhasznosítás, a turisztikai célú foglalás, a különböző szennyezések, a bányászat és a vadászati célú dagonya készítés (Barkó O., és 2000). Ezen tevékenységeknek a hatásai megnyilvánulhatnak a víz minőségének romlásában, a víz zavarossá válásában, a forrás elapadásában, vagy környezetének leromlásában. Az egyik legfontosabb és legáltalánosabb veszélyeztető tényező a források foglalása (Barkó O., és 2000). Természetvédelmi szempontból legkedvezőbbek a természetes állapotú (foglalatlan), valamint a természetes anyagok (helyből származó kő és fa) felhasználásával, természetközeli módon foglalt források. Legkevésbé elfogadható az aknás foglalás, mivel az így foglalt források élőhelyi szerepe minimálisra csökken és a forrás felszínre lépésének földtani-földrajzi viszonyai sem azonosíthatók, tehát a forrásnak nem csak természetvédelmi, hanem tudományos jelentősége is csökken. A mintaterület 52 forrása közül 14 (az összes forrás 27%-a) természetközeli módon foglalt, a többi foglalatlan, természetes állapotú. Forráskataszteri lap tervezete A fenti elvek és egyéb tudományos szempontok figyelembe vételével készítettük el a források természetvédelmi kataszteri lapját (2. ábra. 1-5.), amely az Alaptervben feladatként megfogalmazott felméréssorozat alapjául szolgálhat. A kataszteri lap tervezetet a mintaterület egyik forrása, a Kádas-forrás példáján mutatjuk be. A választott forrás jellemző példája a Törvény egyoldalúságából fakadó hátrányoknak: évi átlagos vízhozama nem éri el az 5 l/perc értéket, így nem minősül védett forrásnak, viszont kiemelkedő élőhelyi jelentősége miatt mindenképpen védelemre érdemesnek tartjuk. 5

6 Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi A kataszteri lap javasolt tartalmi és formai szempontjait egy korábbi tanulmányukban ismertettük (Havassy A. - Kiss G., 2000). A közeljövőben remélhetőleg megtörténik hazánk forrásainak minden természetvédelmi szempontból fontos kritériumra kiterjedő felmérése, elősegítve ezeknek a különleges természeti értékeknek a megőrzését. 2. ábra. Forráskataszteri lap 6

7 Földrajzi Konferencia, Szeged

8 Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi 8

9 Földrajzi Konferencia, Szeged Irodalom Barkó O. (): A források természetvédelmi szempontú értékelése Tokaj-zempléni-hegyvidéki példák alapján. DATE Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Állattani és Vadbiológiai Tanszék. Debrecen. 48 p. Barkó O. (2000): Források természetvédelmi szempontú értékelése Tokaj-zempléni-hegyvidéki példák alapján. KTDK-dolgozat. Debreceni Egyetem. Debrecen. 50 p. Barkó O. - Kiss G. (): Sárospatak környéki források természetvédelmi szempontú értékelése. Dolgozat a KTM A nem védett területek természeti értékeinek feltárása című témájára. 45 p. Havassy A. - Barkó O. (2000): Források természetvédelmi jelentősége és védelmük lehetőségei tokajihegységi példákon. Hidrológiai Közlöny 4.sz. pp Havassy András - Barkó Orsolya: Természetvédelmi szempontú forráskataszterezés a Radvány-patak (Tokaji-hegység) vízgyűjtőterületén. Földtudományi Szemle. (megjelenés alatt) Havassy A. - Kiss G. (2000): Források természetvédelmi szempontú kataszteri nyilvántartása. Hidrológiai Tájékoztató. pp Ivóvíz minősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján. MSZ 450/1:1989 Magyar Szabványügyi Hivatal 8 p. Izápy G. (szerk.) (): Magyarország forrásainak katasztere IV. Zempléni-hg. VITUKI Rt. Izápy G. - Maucha L. et. al. (1996): Magyarország nemkarsztos hegyvidéki területeinek felszín alatti vizeivel kapcsolatos problémák megoldását megalapozó vizsgálatok. VITUKI Hidrológiai Intézet Zárójelentés. Budapest. 36 p. Juhász J. (1976): Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Budapest. 766 p. Kessler H. (1959): Országos forrásnyilvántartás. VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények 7. szám. Budapest. 117 p. Kiss G. (1996): A földtudományi értékekről és védelmük lehetséges módjairól. Földrajzi Közlemények szám. pp Kiss G. (): Morfológiai formák és talajok természetvédelmi értékének meghatározása Tokajzempléni-hegyvidéki példákon. PhD-értekezés. Debrecen. 150 p. 9

10 Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi Kozák M. - Lakatos Gy. (1991): Vízi környezetvédelem I. Egyetemi Jegyzet. KLTE Kiadó, Debrecen. 179 p. Léczfalvy S. (1965): Vízbeszerzés, vízellátás forrásokból. 182 p. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv. Papp F. (1943): A források foglalása. Különlenyomat a Balneológiai Egyesület évi évkönyvéből. Budapest. 18 p. Papp F. (1954): A források rendszere. Hidrológiai Közlöny. 34. évf sz. pp Pécsi M. et al. (szerk.) (1989): Magyarország Nemzeti Atlasza. Kartográfia Vállalat. Budapest. 395 p. Szabó M. (1979): Forrásészlelési jegyzőkönyvek. Kézirat. Spányi I. (1952): A magyarországi források kutatásának és nyilvántartásának jelentősége a földrajztudomány számára. Földrajzi Értesítő 1. évf. 4. füzet pp. VITUKI (1955): Magyarország Hidrológiai Atlasza: Folyóink vízgyűjtője. Budapest évi LIII. törvény a természet védelméről. Magyar Közlöny. 53. pp

11 Földrajzi Konferencia, Szeged táblázat. A Hercegkúti-patak forrásainak vízhozam adatai (1992, ) (A méréseket végezte: Havassy A., Kiss G., Barkó O.) Jelmagyarázat: félkövér betű: A vízhozam átlaga alapján védett forrás. A kevés mérési eredmény miatt további mérések szükségesek. félkövér betű szürke háttérrel: A mérési eredmények alapján védett forrás. Név EOV Y EOV X Bszf (m) Település Max Min Mérések száma Átlagos hozam 1 Bányabérciforráscsoport Vágáshuta ,5 2 Bodnár-forrás Makkoshotyka ,2 3 Bonc-kút Sárospatak 11 0, ,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 11 0,5 15 1,4 4 Csorgó-forrás Sárospatak ,8 5 Dagonya-forrás Sárospatak ,5 0,5 0, ,4 6 Deák-kút Sárospatak ,0 7 Fa alatti-forrás Mikóháza ,0 8 Fenék-forrás Mikóháza Fürkész-forrás Alsóregmec ,3 10 Gábor-forrás Alsóregmec ,2 v.csontos-kút 11 Gyökeres-forrás Kovácsvágás 1,5 1,5 1,5 1 1,5 12 Gyökér-forrás Sárospatak ,0 13 Gyökér-kút Alsóregmec ,5 14 Iker-forráscsoport Kovácsvágás 4,5 2, ,5 6 8,0 15 Ispitály-forrás Sárospatak 0, ,5 1 0,5 0, ,5 10 1,5 16 Kádas-forrás Sárospatak ,5 1 1, , ,4 17 Kanyar-forrás Sárospatak 0,5 0,5 0 0,5 0, ,4 18 Kavicsos-forrás Mikóháza 0,5 2 0,5 1, ,5 5 1,3 19 Kis-Pál-forrás Kovácsvágás ,8 20 Kiss-forrás Alsóregmec 2 4,5 2, ,5 1, ,6 21 Kocsis-forrás Sárospatak ,0 22 Kőtömbös-forrás Kovácsvágás 0,5 2 0,5 0,5 0,5 2 0,5 5 0,8 23 Kunyhós-forrás Nagyhuta ,0 24 Lengyelvályúforráscsoport 24/A Lengyelvályúforrás Nagyhuta , ,5 9 74, Nagyhuta ,5 11 1, , ,6 11

12 Havassy András Kiss Gábor: Források természetvédelmi 25 Luca-forrás Kovácsvágás ,5 1 0,5 10 0,5 5 2,6 26 Luca alatti-forrás Kovácsvágás 0,5 0,5 0,5 0,5 2 0,5 27 Mocsár-feletti-forrás Kovácsvágás 1,5 1,5 1,5 1 1,5 28 Nagysomi Nagyhuta 2, , ,5 2 1, ,2 erdészházi-forrás 29 Névtelen Nagyhuta 0,5 1, ,5 3 1,3 30 Névtelen Alsóregmec 0,5 0,5 0,5 0,5 2 0,5 31 Névtelen Mikóháza , ,5 5 8,1 32 Névtelen Alsóregmec ,7 33 Névtelen Alsóregmec 0,5 0,5 1,5 1,5 0,5 3 0,8 34 Névtelen Alsóregmec 0, ,5 3 0,8 35 Névtelen Mikóháza 1,5 1,5 1,5 1 1,5 36 Nyugati-forrás Nagyhuta ,0 37 Nyúl-kút Sárospatak ,0 38 Óriás-bükk-forrás Kovácsvágás 1 0, ,5 3 0,8 39 Páfrányos-felettiforrás Nagyhuta 4, ,5 4 16,1 40 Páfrányos-forrás Nagyhuta ,3 41 Pépérit-forrás Alsóregmec 5 0,5 0,5 3,5 5 0,5 4 2,4 42 P. mosó-forrás Sárospatak Rókás-kút Sárospatak , ,5 5 4,7 44 Sinka-alatti-forrás Sárospatak 0, ,5 1, ,5 6 1,6 45 Sinka-kút Kovácsvágás , , ,7 46 Sinka-melletti-forrás Sárospatak 3,5 4 0, ,3 47 Szádeczky-forrás Alsóregmec , ,5 8 45,7 48 Szappanos-forrás Kovácsvágás ,0 49 Tavas-forrás Kovácsvágás 37 0,5 1, ,5 8 9,3 50 Tinorúforráscsoport Alsóregmec ,5 2, ,5 5 6,0 51 Vaditató-forrás Sárospatak 0, ,5 1 1,5 1,5 0,5 6 0,9 52 Völgyközi-forrás Kovácsvágás 0 0,5 0, ,3 12