József Attila ( )

Átírás

1 József Attila ( ) Életrajz ápr. 11., Budapest (Ferencváros, Gát u. 3.)) - szülei: József Áron (bánsági szappanfőző munkás), Pőcze Borbála (szabadszállási cselédlány, mosónő) - testvérek: Jolán, Etel - (1908) apja elhagyja a családot, kivándorol Romániába - nagy nyomorban élnek, két kisebb gyermekét lelencként az Országos Gyermekvédő Liga útján Öcsödre adja nevelőszülőkhöz (1910) - visszakerül Pestre (1912), elvégzi az elemit és a polgári három osztályát, alkalmi munkákat vállal - főleg Ady hatására kezd verset írni - (1919) édesanyja meghal; Jolán férje, Makai Ödön ügyvéd lesz a gyámja - Nyergesújfalura küldik kispapnak, de két hét után távozik (nem katolikus, hanem görögkeleti) - hajósinas a Dunán - magánvizsgával befejezi a polgárit (1920), és beiratkozik a makói gimnáziumba ( ) - nyári munkák: házitanító, kukoricacsősz - öngyilkossági kísérlete miatt elhagyja a gimnáziumot, az érettségit magántanulóként teszi le Budapesten - első verseskötete, Szépség koldusa (1922) Juhász Gyula támogatásával jelenik meg Szegeden - (1923) a Nyugat is közli 3 költeményét - (1924) beiratkozik a szegedi egyetemre magyar francia filozófia szakra - (1924) A lázadó Krisztus c. verse miatt perbe fogják - (1925) Tiszta szívvel c. verse miatt Horger megakadályozza, hogy tanári diplomát kapjon - második verseskötete: Nem én kiáltok (1925) - tanulmányok Bécsben és a Sorbonne-on - tanul a pesti egyetemen is, de nem fejezi be - ismeretség Vágó Mártával (1928), de miután a lány Londonba megy tanulni, kapcsolatuk megszakad - magyar francia levelező a Külkereskedelmi Intézetnél (Márta apja szerzi neki az állást), de idegösszeomlása miatt távozik - Nincsen apám, se anyám c. kötet (1929) - tagja lesz a kommunista pártnak, szemináriumokat vezet, előadásokat tart - Szántó Judit élettársa ( ) - Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) és Külvárosi éj (1932) c. kötetek - bírálatot ír Babits, Móricz, Kassák, Tamási Áron műveiről - bíróság elé kerül izgatásért (röpiratot fogalmaz Sallai és Fürst érdekében) és szemérem elleni vétségért - Medvetánc (1934) c. kötet - megromlik viszonya a kommunistákkal, inkább a szociáldemokráciához és a polgári radikalizmushoz kerül közel - pszichoanalízis Gyömrői Edit iránti szerelem ( ), de a nő elutasítja - Ignotus Pállal együtt szerkeszti a Szép Szó c. folyóiratot (1936) - Nagyon fáj (1936) c. utolsó kötete - Kozmutza Flóra (1937), szintén pszichológusnő - betegsége egyre jobban elhatalmasodik dec. 3., Balatonszárszó

2 Munkássága Kötetek Szépség koldusa (1922) Nem én kiáltok (1925) Nincsen apám, se anyám c. kötet (1929) Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) Külvárosi éj (1932) Medvetánc (1934) Nagyon fáj (1936) Hatások - korai versek: nyugatosok (Ady, Juhász Gyula, Kosztolányi, Babits) - avantgárd: expresszionizmus 1, szürrealizmus, szabadvers (Kassák, Whitman) - újnépiesség (Erdélyi József) - szocializmus - freudizmus - újklasszicizmus Tiszta szívvel (1925) 2 A vers jelentősége: 1. önértéke 2. életműben betöltött helye 3. életrajzi szerepe Életrajzi háttér - konfliktus Horger Antallal a szegedi egyetemen Curriculum vitae ( olyan emberre, ki ilyen verseket ír, nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését ) Születésnapomra Forma - páros rímű, ütemhangsúlyos vers - népdalforma ( betyárdal-stílus ) - zeneiség Jelentés reflexió - hiány leltára (értékek hiánya, éhezés) - kulcsszavak: tiszta, se (tagadás nyomatékosítása) - önjellemzés, életérzés - nem panaszkodás, csorbítatlan önérzetet sugároz - vádolja a társadalmat az egyenlőtlenségért, jogfosztottságért - van olyan léthelyzet, amelyben megszűnik az erkölcsi fontolgatás - elkeseredett anarchizmus, lázadás (~ Villon) - nemzedékvers: a világháború utáni ifjúság kilátástalan sorsa - (2. vsz.) a beszélő helyzetének tárgyias, majd jelképes leírása (3. vsz.) lehetséges megoldás (4. vsz.) következmények 1 Pl.: Nem én kiáltok c. programverse. 2 Alföldy Jenő elemzése (in: Uő, Arany öntudat, Budapest, 2005)

3 Kritika - inkább megütközést kelt, mint szánalmat; provokatív mű - bírálói: erkölcsi indifferencia, nihilizmus, cinizmus tiszta szív, igazságszolgáltató indulat - Ignotus: Van egy húsz vagy hány éves kis magyar költő: József Attila. Ennek szeretem, lelkemben dédelgetem, dünnyögöm és mormolgatom egy versét. (a verses vers visszatéréseként értékeli) Holt vidék - Szántó Judit szerint a költő legkedvesebb verse, melyet nyáron (!) írt (egy népdal dallamára) - látszólag hagyományos tájleíró vers (téli Alföld, Szabadszállás vidéke 3, alkonyodik) - a beszélő háttérben marad személytelen tárgyiasság (de nem érzelemmentes) - biztos jövő: beköszöntő tél - nézőpont: távolabbi felől indul (víz, pusztaság, ég) (1) tó, ladik (2) erdő (3) szőlő (4) tanyai ház (5) ól (6) szoba (7) összegzés (szőlő, erdő, tó) (8) - ellentétek: csönd hangok (zeneiség, alliterációk, hangutánzó szavak), mozdulatlanság mozgás, távol közel, magas mély, holt élő, paraszt uraság stb. - hiányos és tagolatlan mondatok - komor tartalom nyelvi játékosság - tárgyias + jelképes tájleírás szintézise: egy léthelyzet, életforma szimbóluma - földesúr paraszt viszony nem változtat rajta sem a természet, sem a természetfeletti (sem testi, sem lelki táplálék) társadalmi érzékenység Külvárosi éj - keletkezési körülmények: a vers megírása idején kerül kapcsolatba a kommunista párttal, gazdasági világválság, tömegmozgalmak - este leírása: egy munkáslakás konyhája (fény eltűnése, tárgyi világ megszemélyesítése) éjszaka megszemélyesítése (~ csavargó) környékbeli gyárnegyed (szövőgyár: álomszerű világ) - hang- és fényhatások, mozgás, nedvesség nyomasztó hangulat - vonatfütty: emberek megjelenése (rendőr, munkás, elvtárs, kocsma) - metaforikus táj: az élet reménytelenségének, sivárságának szimbóluma - valóság álmok - ódai hangvételű, patetikus befejezés: egy eljövendő jobb világ reménye Reménytelenül (Lassan, tünődve) - 2 rész: Lassan, tünődve (1933) és Vas-színű égboltban (1927) a Medvetánc c. kötetben egybeszerkesztve jelenik meg -(1. vsz.) homokos, vizes, szomorú sík ~ az élet és a lélek tája - közös emberi sors felismerése: az ember, aki meg meri látni az élet végességét, és a reménytelenségben is meg tudja őrizni értelmét; ember végessége világegyetem végtelensége - (2. vsz.) a beszélő önámítás nélkül szembenéz a halálos fenyegetettséggel - (3. vsz.) kozmikus tér: szorongó szív ( semmi ágán ~ riadt madár; csillagok ~ mindenség együttérzése) - elidegenedés motívuma - a természet személyessége (szomorú sík, szelíd csillagok) - Paradicsomból való kiűzetés - hármasság (térbeli emelkedés: sík nyárfa csillagok; nézőpont szűkülése: ember én szív, sík nyárfa ág) - harmonikus forma, zeneiség 3 A költő nagybátyjának lakhelye, gyermekkorában itt töltött néhány nyarat.

4 Óda - cím ~ ódai hangvételű vallomás a szerelemről - keletkezési körülmények: Marton Márta újságíróval való futó ismeretség a lillafüredi írókongresszuson - (1) versindító helyzetkép: sziklatetőn magányosan szemlélődő költő, harmonikus táj (nyári nappal) emlékezés látomás: a táj minden eleme a szeretett lényt idézi - (2-3) szenvedélyes szerelmi vallomás: nő ~ mindenség, távolság, hiány, elszakadás félelme, tudat és ösztönök összeolvadása, örök és egyetemes, a teljes személyiséget betöltő érzés (hasonlatok, oximoronok) - (4) biológiai látomás: az emberi test működésének legszebb költői leírása, az univerzum harmóniája a női testben ( öntudatlan örökkévalóság ) - (5) a szavak keveset mondanak egyesülés, beteljesülés vágya, szerelemben való megsemmisülés és újjászületés (a vers tetőpontja), eksztázis, majd elveszettség érzése - (Mellékdal) egyszerűség, feszültségek feloldása, a látomások után visszaránt a valóságba, a mindennapi élet képeihez (otthon, gyengéd szeretet vágya), talán ~ bizonytalan remény Kései költészete - élete egyre kilátástalanabb, betegsége súlyosbodik költészete egyre mélyebb (alig ír rossz verset) - bűn és büntetés motívuma - gyermekkori emlékek felidézése - témakörök: közélet, szerelem, istenes versek, tragikus önsors (számvetés-versek) - számvetés, létösszegzés: egyéni és társadalmi válsághelyzet, elidegenedés - hatások: Freud, egzisztencializmus - szentenciaszerű, végérvényes kijelentések - önmegszólító versek korábbi szerepek kétségessé válnak - klasszicizálódás: arányos, klasszikus formák A Dunánál (1936) - keletkezési körülmények: (1936) a Szép Szó könyvheti különszáma (Mai magyarok régi magyarokról címmel), a kultúrtörténeti tanulmányokat bevezető vers - gondolati költemény, az óda modern változata (magasztos, ünnepélyes hangvétel, főleg a 3. részben) - megrendelésre írt alkalmi programvers a költő nyűgnek érzi 4 - hármas tagolás: a Duna mint összekötő elem, vezérmotívum (keretbe foglalja a verset) - (1) alaphelyzet: szemlélődő költő (lásd pl.: Óda) környezet aprólékos leírása, a természet és a beszélő viszonya (távolság összeolvadás vágya) - egymásba mosódó hasonlatok: Duna 5 ~ idő árja, ritmusos változás, történelem tanúja, élet, munka, bölcső (~ anya), temető 6 - (2-3) a múlttal, a történelemmel, az ősökkel való egyesülés (szülők, nemzetségek, magyarság, világ) 7 a beszélőben egyesülnek az ellentétek, ő a közvetítő múlt és jelen között, hordozza az ősök tapasztalatait a jelen embere csak az ősök tapasztalataira építve munkálkodhat, az ősök küzdelmei pedig a jelen emberének erőfeszítéseiben nyerik el értelmüket (gazdagodik az ősök által, és gazdagítja a későbbi nemzedékeket) - az egyén hasznos része a nagy egésznek (~ ahogy a vízcsepp a folyamnak) 4 A viszonzatlan Gyömrői Edit-szerelem idején. 5 A víz ősi toposz a kultúrában (változás és állandóság, rész és egész). 6 Három életszakasz: gyermek, dolgozó felnőtt, halálba távozó 7 A lét leszűkítése, majd kitágítása, kezdet és kiteljesedés: őssejt világ. (A buddhizmus szerint a világ egyetlen őselvből bontakozott ki, és végül minden ismét eggyé olvad.)

5 - az emberiség egysége: osztozik az emberiség, a Duna-völgyi népek, a magyarság sorsában a tanulság levonása a jövő számára - gyűlölködés helyett a közös múlt vállalása, bevallása, a megbékítő emlékezés nélkül nem létezhet egészséges, szelíd jövő - feladat, politikai program : rendezni végre közös dolgainkat a Duna-medence népeinek kibékülése, összefogása ( ölelés motívuma, szemben az öléssel ) 8 Hányféle esővel találkozunk az első részben? (cseperészés, hosszú eső, örök eső időbeliség) Milyen párhuzamok és ellentétek fedezhetők fel a versben? (ellentétek: felszín mély, jelen múlt, pillanat százezer év, ölés ölelés) Tk/149/3, 6 Hazám (1937) - keletkezési körülmények: (1937) a Szép Szó újabb könyvheti különszámának (Mi a magyar most) bevezető verse - 7 szonett: nemzeti tabló, szociológiai körkép a 30-as évek Magyarországáról (lásd a népi írókat) - (1) a hazafelé igyekvő lírai én szembesülése: nemzeti nyomor felismerése - társadalmi bajok leltárszerű felsorolása: betegség, bűn, agrárkérdés, falu elmaradottsága, hatalmaskodás, erőszakon alapuló államberendezkedés (csendőrök), nyílt szavazás, kivándorlás, munkássors 9, alacsony bérek, kölcsönös félelem, csodavárás, lelki restség - (6) a népi hős mítoszát lerombolja alkalmazkodás - (7) könyörgés: hazájához való hűség, általános és személyes vágyak összekapcsolás: kollektív (nemzeti) és egyéni (művészi) felszabadulás Ars poetica (1937) - paradox állítás a valóság tükörképe nem azonos a valósággal a költőt nem a költészet érdekli, hanem a valóság (a költészet nem cél, hanem eszköz) - ellentétek: tisztaság mocsok, természet kocsma - elutasított költői magatartás: menekülés, képmutatás, megalkuvás költészet-eszmény: A mindenséggel mérd magad!, az értelemig és tovább - a művészet társadalmi szerepe, utópia Tudod, hogy nincs bocsánat (1937) - létösszegző, önmegszólító vers - szentenciaszerű mondatok (bírósági tárgyalást, ítélethozatalt idéző szóhasználat) - kulcsmondat: Légy, ami lennél: férfi 10 - minden társadalmi szerep elutasítása - bűn motívuma bűne, hogy képtelen volt személyiségét felépíteni, megvalósítani, megőrizni, az életben szükséges szerepeket betölteni (+ a társadalom bűne is, hogy hamis szerepekre kényszerítette) az emberiség megértése 11 a halál vállalása - egyetlen pozitív alternatíva, remény: feltétlen és ésszerűtlen hit és bizalom (feltételes módban!), Flóra-szerelem ( az intellektuális ember számára nem vállalható) Istenes versek - mintegy félszáz vers (főleg fiatalkori és kései költészetében), pl.: Nem emel föl (1937), Bukj föl az árból (1937) - költészetének ezt a vonulatát sokáig elhallgatják - barátsága és vitái Barta Istvánnal 8 Lásd a harmincas évek politikai konfliktusait, világháborús fenyegetettségét. 9 Szövőlány álma ~ Külvárosi éj 10 Lásd: Ha férfi vagy, légy férfi (Petőfi) 11 De az eredeti változat szerint: És ezt az emberiséget magaddal együtt vesd meg.

6 Az utolsó vershármas 12 Karóval jöttél - létösszegző, önmegszólító vers - gyerekkor felidézése: ábrándok, ígéretek, szeretetvágy felnőttkori kiábrándulás: elemi létfeltételek hiánya (kés, kenyér, tüzelőfa), szeretethiány 13 - az ember és a világ viszonya, két alapmagatartás: karó (kóró?) / virág ~ ellenállás / elfogadás - elidegenedés, társadalomból való kitaszítottság, bezártság (bolondgomba, Hét torony) - önsorsrontás ( Magadat mindig kitakartad, / sebedet mindig elvakartad ) önvád + világgal szembeni vád a kitörés lehetetlen, az egyetlen megoldás a halál Talán eltűnök hirtelen - létösszegző, időszembesítő vers - jövő: nyomtalan eltűnés képe - múlt és jelen szembesítése, de mindkettő negatív ( folytathatatlan jövő) - természeti képek és életkorok egymásba játszása ( bimbós gyermek ifjú, zöld vadon száraz ágak ) - önvád: elhibázta életét, nem tudta kiteljesíteni személyiségét, nem vett tudomást a lét végességéről, korlátairól és törvényeiről ~ tékozló fiú vallomása - spirális szerkesztés (nem lineárisan halad, hanem folytonosan visszatérve), tétel érvelés következtetés, oksági kapcsolatok - befejezettség - melankolikus, elégikus hang Íme, hát megleltem hazámat - létösszegző búcsúvers - felismerés: Íme, hát megleltem hazámat = sírhely - önvád helyett a világ rendjét, a társadalmi körülményeket okolja ( forgószél ): haza és család hiánya, feleslegesség - zárlat: remény az emberiség számára Összegzés - teljességvágy, szeretetvágy, árvaság, öntudat, értelem, valósággal való szembenézés - gondolati mélység + játékosság - motívumok: külvárosi táj, éjszaka, csend, természeti elemek (pl.: víz), bűn, gyermek, anya stb. - komplex képek (síkváltások, ellentétek, gazdag asszociációs kör) novemberében Balatonszárszón keletkeztek, a címeket (az első sorok alapján) az utókor adta. 13 A kiábrándult felnőtt szólítja meg gyermekkori, reménykedő önmagát.