Konzervációbiológia 1. előadás. Bevezetés a természetvédelmi biológiába

Átírás

1 Konzervációbiológia 1. előadás Bevezetés a természetvédelmi biológiába

2 Miről lesz szó? A konzervációbiológia tárgyköre és feladata A konzervációbiológia fogalma A konzervációbiológia történeti áttekintése A konzervációbiológia célobjektumai és a felhasznált segédtudományok

3 A kihalások kora

4 Szüleink eddigi élete alatt kihalt.. A Föld élővilágának egynegyede A szárazföldi fajok populációja 25, a tengeri állatoké 28, az édesvízieké 29 %-kal csökkent. A tengeri fajok esetében tíz év alatt, 1995 és 2005 között zajlott le a drasztikus csökkenés, míg az óceáni madarak állománya 30 százalékkal fogyatkozott meg a kilencvenes évek közepe óta.

5 Előrejelzések Élőhelyek eltűnése alapján: 27,000 faj hal ki évente (2022-re a fajok 22%-a kihalhat!) Jelenleg veszélyeztetett fajok alapján: a fajok 14-22%-a kihal a következő 100 évben Az emberiség energia-felhasználása alapján: 70, ,000 faj évente

6 A jelenkori kihalások okai A földtörténet során először egyetlen faj a legfőbb felelős a tömeges kihalásokért Legfontosabb okok: Népességrobbanás, urbanizáció, globalizáció Növény- és állatfajok túlhasznosítása Élőhely-pusztítás, erőforrások kiaknázása Technológiai fejlődés, környezet-átalakítás és környezetszennyezés

7 A jelenkori kihalások okai A kihalási veszélyeztetettség nagyon nagy mértékű A veszély gyorsuló mértékben növekszik A biodiverzitást veszélyeztető tényezők szinergikusak Ami az élővilágnak rossz az az emberi fajnak is rossz A hatások lokális, regionális és globális léptékeken is érvényesülnek

8

9 Norilszk Az orosz Mordor 17,000 ember halála árán épült meg A világ legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb és legéletveszélyesebb nagyvárosa Épületek 34%-a életveszélyes vagy lakhatatlan Statikai problémák a permafrost miatt Évi 4 millió tonna károsanyag-kibocsájtás Világ kén-dioxid kibocsájtásának 1%-a! Savas esők, szmog

10

11

12 Természetvédelmi biológia Fő céljai: Az emberi tevékenység fajok populációira, társulásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak vizsgálata Olyan gyakorlati módszerek kidolgozása, amelyekkel megakadályozható a biodiverzitás csökkenése Multidiszciplináris tudomány: ökológia, populációbiológia, taxonómia, biogeográfia és genetika

13 FIZIKAI KÖRNYEZET Pl. geológia, kémia, fizika TÁRSADALMI KÖRNYEZET Pl. szociológia, közgazdaságtan, filozófia BIOLÓGIAI ALAP- TUDOMÁNYOK Pl. botanika, zoológia, ökológia Természetvédelmi biológia ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK Pl. erdészet, vadgazdálkodás, halászat MEGVALÓSÍTÁSI KÖRNYEZET Pl. tervezés, oktatás, jog, kommunikáció, közegészségügy

14 Az alapkutatások fontossága A nagypettyes hangyaboglárka esete Angliában Populáció csökkenést hamar felismerték, rezervátumok létrehozása Jelen volt a tápnövény és a hangyák, mégis kipusztult a lepkefaj Utólag kiderítették, hogy a legeltetés felhagyása volt a kihalás hátterében Maculinea arion

15 A természetvédelmi biológia feladatai A fajok megőrzését szolgáló legjobb stratégiák (best practice) kidolgozása A természetvédelmi területek tervezése A genetikai sokféleséget megőrző tenyésztési programok kidolgozása A természetvédelmi és lakossági igények összeegyeztetése Az eredmények PUBLIKÁLÁSA, megismertetése a kutatókkal, természetvédelmi szakemberekkel, gazdálkodókkal és a nagyközönséggel

16 Nehézségek Krízistudomány: értékvezérelt és misszióorientált Szigorú időkorlátok, gyors döntések Nem védhetünk mindent prioritások felállítása Érdekkonfliktusok Társadalmi és gazdasági ellenérdekek Miért fizessék az adófizetők a biodiverzitás védelem költségeit? Érdekkonfliktusok közeli érdekszférákkal is (erdészet, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, mezőgazdaság..) Érdekkonfliktusok a természetvédelmen belül Tenni vagy nem tenni? Mit lehet tenni?

17

18 Eltérő nézőpontok Leggyakoribb kulcsszavak a TREE folyóiratban

19 A biodiverzitás értéke Etikai Esztétikai Tudományos, oktatási Gazdasági -> ökoszisztéma szolgáltatások Definíció: mindazok a kézzel fogható és kézzel nem fogható hasznok, amelyeket a természetes és az ember által módosított ökoszisztémák biztosítanak a társadalom részére (Millenium Ecosystem Assessment)

20 Az ökoszisztéma szolgáltatások ellátó (provisioning) szolgáltatások alapanyagok biztosítása (pl. élelmiszerek, nyersanyagok) szabályozó (regulating) szolgáltatások emberi tevékenység tartós fennmaradásához (pl. klímaszabályozás, beporzás) támogató (supporting) szolgáltatások emberi tevékenység folytatását támogatják (pl. talajképződés, tápanyag körforgás) kulturális (cultural) szolgáltatások (pl. oktatás, rekreáció, művészeti inspiráció)

21 A biodiverzitás pénzben kifejezett értéke A Föld ökoszisztéma szolgáltatásainak összértéke: 3 billió USD/év (Pimentel et al. 2007) 32 billió USD/év (Costanza et al. 1997)

22 A természetvédelmi biológia gyökerei Vallási és filozófiai nézetek (buddhizmus, taoizmus, hinduizmus) A természeti katasztrófákat Isten akaratával szembeni ellenszegülésnek veszik Észak-Amerikai indiánok vadászati beavatása A borneói Pennan törzs tagjai elnevezik a fákat és az állatokat

23 Európai gyökerek Isten a világot az emberért teremtette -> nyugati filozófia fő elve: a természet az ember jólétét szolgáló közeggé alakítható A források korlátlan felhasználása, természetrombolás (rómaiaktól kezdve) Gyarmatosítások -> kimeríthetetlennek tűnő készletek

24 Európai gyökerek 1769: a francia hatóságok elrendelik, hogy Mauritius szigetén a birtokoknak legalább 25%-a erdősítve legyen Degradált területeken erdőtelepítés XIX. században már szabályozzák az indigó és a cukorgyárak szennyezőanyag-kibocsájtását 1850-es évektől már erdőrezervátumokban gondolkodtak Indiában Felismerés: a természetvédelem gazdasági előnyökkel is járhat

25 Aggodalom a kihalások miatt.. Bos primigenius Raphus cucullatus

26 Angliai kihalások Első európai természetvédelmi mozgalmak Természetvédelmi mozgalmak National Trust (1865) Royal Society for the Protection of Birds (1899) Pandion haliaetus Pinguinus impennis Haliaetus albicilla

27 Első nemzeti parkok létrehozása Yellowstone NP (USA) Bogdkhan Uul NP (Mongólia)

28 Első nemzeti parkok létrehozása Európában első: Svédország; 9 parkból álló nemzeti park-csoport Magyarországon első: Hortobágyi NP

29 A hazai természetvédelem fejlődése évi erdőtörvény: az első törvény, amely a természet védelmét is szolgálta második erdőtörvény: már külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel 1938-ban megalakult Kaán Károly elnökségével az Országos Természetvédelmi Tanács 1939: a debreceni Nagyerdő természetvédelmi területté nyilvánítása

30 A természetvédelmi biológia mint tudomány Michael Soulé 1978-ban megszervezi az első Nemzetközi Konzervációbiológiai Konferenciát 1985-ben megalakul a Society for Conservation Biology A biodiverzitás megőrzése politikai prioritássá vált

31 A természetvédelmi biológia mint tudomány Tudományos folyóiratok és tudományos ismeretterjesztés

32 A természetvédelmi biológia Magyarországon Társaságok, szervezetek: MTA Biológiai Osztály, Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete Konferenciák: Ökológus kongresszusok, Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciák, természetvédelmi szemináriumok Folyóiratok: Természetvédelmi Közlemények, Tájökológiai Lapok

33 Mit vizsgáljunk? Melyek azok a globális problémák, amelyeknek a kulcspontja nálunk van? Melyek azok az ökológiai jelenségek, amelyek vizsgálatához Magyarország kiemelkedően jó modellterület lehetne? Melyek azok a kérdéskörök, amelyek elsősorban országos jelentőséggel bírnak, de a vizsgálatuk eddig valamiért mégsem indult el? Melyek azok az ökológiai "dogmák", amelyek revíziója időszerűnek látszik korszerű módszertannal?

34 Összefoglalás Alapelvek a természetvédelmi biológiában Minden tevékenységünket az evolúciós gondolat jegyében kell végeznünk Az ökológiai rendszerek természetéből adódik az állandó változás Az emberi faj része és része lesz az ökológiai rendszereknek

35 Összefoglalás Axiómák a természetvédelmi biológiában Az élőlények sokfélesége jó (biofília) A populációk, fajok idő előtti kipusztulása rossz Az ökológiai komplexitás jó Az adaptív evolúció jó A biológiai sokféleségnek immanens értéke van

36 Ajánlott irodalom Standovár T., Primack R.B. 1998: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp Margóczi K. 1998: Természetvédelmi biológia. JATE Press.