A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013.

A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. 2013. Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Székhely: 1118 Budapest, Rimaszombati út 2. Tel: 1/606-7250 Fax: 1/606-7249 e-mail: dfk@deak-koll.sulinet.hu web: www.deak-koll.sulinet.hu

A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium pedagógiai programja Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 1.1 Eljárási rend... 4 2. HELYZETFELTÁRÁS, ÉRTÉKELÉS... 4 2.1 Fenntartói környezet... 5 2.2 Jogszabályi környezet... 5 2.3 Társadalmi környezet... 5 2.4 Tárgyi feltételek... 6 2. 5 Személyi feltételek... 6 2.6 A tanulói összetétel... 7 2.7 Az intézményi közösségek jog-érvényesítő rendszere... 9 2.8 Külső kapcsolatok... 9 2.9 Az ellenőrzési, értékelési rendszer... 10 3. ÉRTÉKREND, JÖVŐKÉP... 11 4. ALAPELVEK... 12 5. FEJLESZTÉSI TERV... 13 5.1 Vezetői feladatok... 13 5.2 Tanulókról való gondoskodás... 13 5.2.1 Különleges feladatok... 14 5.2.2 Konfliktus- és agressziókezelés... 14 5.2.3 A tanulók személyiségének fejlődése... 15 5.3 Pedagógiai feladatok... 16 5.3.1 Általános feladatok... 16 5.3.2.Pedagógiai munkát kiegészítő feladatok... 17 5.3.2.1 Nevelőtanári konzultáció... 17 5.3.2.2 Esetmegbeszélés... 17 5.3.3 A pedagógiai munka a kompetenciák fejlesztése területén... 18 5.3.3.1 A hatékony önálló tanulás, mint kulcskompetencia... 20 5.3.3.2 Idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia... 20 5.3.3.4 A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése... 21 5.3.3.5 Tanulói Önkormányzat működése, közösségi élet... 22 5.3.3.6 Egészséges és kulturált életmódra nevelés... 22 5.3.3.7 Környezettudatos magatartásra nevelés (természettudományos kompetencia)... 23 5.3.3.8 Önismeret, önfejlesztés... 24 5.3.3.9 Korszerű világkép kialakítására való nevelés... 24 5.3.3.10 Az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség, mint kulcskompetencia fejlesztése.... 25 5.3.3.11 Digitális kompetencia fejlesztése... 26 5.3.3.12 Matematikai kompetencia fejlesztése... 26 5.3.3.13 Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság... 26 2

A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium pedagógiai programja 5.3.3.14 Nemzeti, etnikai kisebbségi kulturális és anyanyelvi kommunikáció kompetenciának nevelése... 27 5.3.3.15 Drogprevenció... 27 5.3.3.16 Ifjúságvédelem... 29 5.3.3.16.1 A kollégiumi szociálpedagógus szerepe a nevelőtestületben... 30 5.3.3.16.2 A kollégiumi pszichológus szerepe a nevelőtestületben... 30 5.3.3.17 Tehetséggondozás, érettségi-felvételi előkészítő... 33 5.3.3.18 Hagyományőrzés és ápolás... 33 5.3.4 A pedagógiai munka dokumentumai... 33 5.3.5. A pedagógiai munka megvalósulásának terei... 34 5.3.6 A pedagógiai túlmunka... 34 6. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE... 34 6.1 A fejlesztőpedagógiai munka... 34 6.2 A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók fejlesztése... 35 6.3 Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló... 43 6.4 A mozgáskorlátozott tanulók... 44 6.5 A tanulásban akadályozott gyerekek integrációja a kollégiumban... 44 7. A PEDAGÓGIAI MUNKA HTÉKONYSÁGÁNAK SIKERKRITÉRIUMAI... 48 3

1. Bevezetés Az alábbiakban közreadjuk a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium pedagógiai programját. A nevelőtestület alkotó együttműködésével készült anyag meghatározza az intézményben folyó nevelőmunka sajátosságait és hosszú távú céljait. Megjelöli azokat az értékeket, amelyek alapját képezik az ideális nevelői attitűdnek. Az általános kollégiumi értékrenden kívül bemutatja az intézmény speciális jellemzőit, a pedagógiai tevékenység legfontosabb feladatait, valamint a diákokkal szemben támasztott követelményrendszert. A program egyben irányadón a szakmai munka tervezésekor, hiszen meghatározó szerepet játszik az éves intézményi és csoportmunkatervek elkészítésénél és értékelésénél. 1.1 Eljárási rend A pedagógiai programot az intézmény igazgatója készíti, a nevelőtestület tagjainak bevonásával. A kollégium biztosítja, hogy a tanulói önkormányzat gyakorolhassa véleményezési jogát, ezt követően a nevelőtestület az elkészített programról rendkívüli tantestületi értekezleten dönt. 2. HELYZETFELTÁRÁS, ÉRTÉKELÉS A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium (székhely: 1118. Rimaszombati u. 2.) Kelenföldön, a főváros XI. kerületének jól megközelíthető helyén fekszik, 400 diák befogadására alkalmas. A korábban vasutas diákotthonként működő intézmény harmincöt éves múltra tekint vissza, jogelődje a Komját Aladár Kollégium. Üzemeltetése fokozatosan önállósult, miután levált a ma Széchenyi István Gimnázium nevet viselő Mechwart András Szakközépiskoláról 1988-ban a gimnázium iskolaorvosi rendelője például ma is a kollégium épületében működik. Egyre több középiskola tanulói kaptak helyet az intézményben, amely 1993-tól koedukálttá vált. 1996-tól felvállalta a diszlexiás tanulók nevelését, fejlesztését, 2001/2002-es tanévtől a tanulásban korlátozott tanulók (F70), valamint mozgássérült fiatalok integrált ellátását is végzi. 4

2.1 Fenntartói környezet Deák Ferenc Középiskolai Kollégium pedagógiai programja A kollégium önálló jogi személy, önálló költségvetési intézmény. Alapítója Budapest Főváros Önkormányzata (Budapest V. Városház u. 9-11.), felügyeleti szerve Budapest Főváros Közgyűlése (Budapest V. Városház u. 9-11.) A kollégium fenntartója a KLIK, működtetője a Fővárosi Önkormányzat. A kollégium igazgatója a jogszabályban meghatározott területeken az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. 2.2 Jogszabályi környezet A pedagógiai program a következő jogszabályok figyelembe vételével készült: A 2011. évi CXX. törvény a Nemzeti Köznevelésről A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (többszöri módosítással) A kollégiumi nevelés országos alapprogramja (továbbiakban: Alapprogram) 2002. Fővárosi kollégiumi szakmai fejlesztési koncepció és feladatterv, 2000. A foglalkozások kerettantervének követelményei nemcsak a diákok számára határoznak meg elvárásokat, hanem fokozott követelményeket jelent a nevelőtanári munkában is. 2.3 Társadalmi környezet Az Európai Unióhoz történt csatlakozás, a gazdasági világválság, az országban tapasztalható társadalmi, politikai, gazdasági változások hatással vannak tanulóink gondolkodásmódjára, életére, életvitelére. Törekednünk kell, hogy diákjaink a kollégiumban eltöltött évek alatt megismerjék a közvetlen és a tágabb környezetükben történt változásokat. Képesek legyenek alkalmazkodni a kihívásokra, melyek egész életükre kihatással vannak, lesznek. Olyan általános és szakmai ismeretekkel, magatartásnormákkal kell rendelkezniük, melyek által a munkaerőpiacon konvertálhatóvá teszi őket. Nemcsak egy újszerű munkaerőpiac elvárásainak, de ezzel összefüggésben az információs társadalom kihívásainak is meg kell felelniük. A főváros adta kulturális környezet minden lehetőségét (színházak, múzeumok, kiállítótermek, és egyéb közintézmények) igyekszik a kollégium bevonni a pedagógiai program megvalósításának körébe. 5

2.4 Tárgyi feltételek Deák Ferenc Középiskolai Kollégium pedagógiai programja A gazdasági és pedagógiai munkát korszerű infrastruktúra segíti. A 13 szintes, 35 éve üzemelő toronyépület egyes szintjein végigfutó folyosók egyik oldaláról nyílnak a lakószobák, másikról a kiszolgáló helyiségek (vizesblokk, műhelyek, raktárak). A célnak megfelelő, karbantartott, hidegmeleg vízzel ellátott szobákban négy-négy diáknak jut elhelyezés. Szintenként egy nevelőtanári kabinet és lakócsoportonként egy-egy tanulószoba található. Az épületben való közlekedést 2 lift segíti. A ház jelentős része felújításra szorul, mely az éves költségvetési támogatásból fokozatosan oldható meg. Az épület bútorzata folyamatosan megújul. Az ágyak és egyéb bútorok cseréje folyamatos. Az elkövetkező években szükséges az épület homlokzatának javítása, a vizesblokkok energiatakarékos üzemeltetésűvé alakítása és a szobák, tapétázása, festése, mázolása, valamint padlózatának teljes cseréje. A sajátos nevelési igényű tanulók szakpedagógiai ellátásához szükséges alapfeltételek biztosítottak. Az épület akadálymentesített. Az intézményhez megfelelő kapacitású konyha tartozik, melyet közbeszerzési pályázat útján kiválasztott cég üzemeltet. Az épületben belgyógyászati rendelő és betegszobák is találhatók. A szabadidő eltöltésére a könyvtár, a klubhelyiség, az Internetlabor valamint a tanulószobák is lehetőséget adnak. Az intézmény közel 9000 kötetes könyvtára gazdag folyóirattárral, videó és CD tárral egészül ki. Az állomány számítógépes feldolgozása és az országos adatbázisba kapcsolódása megtörtént. A könyvtár állományának fejlesztése pedagógiai igényeknek figyelembe vételével folyamatos. Az épületben egy kondicionáló szoba működik. A pince korszerűsítésével sportolásra, közösségi tevékenységek végzésére alkalmas helyiséghez jutottak a diákok. További sportolási lehetőségek a szomszédos iskolai tornaterem kölcsönzésével, valamint a közeli Nyéki Imre uszodába vásárolt bérletekkel egészülnek ki. Jelentős számítógépparkkal rendelkezünk, amely folyamatos korszerűsítést igényel. A diák-rádió jól felszerelt stúdióból sugározza hetente több alkalommal műsorát. A kollégium a 11/1994. MKM rendeletben meghatározott, az intézmény működéséhez szükséges minimumfeltételeknek megfelel. 2. 5 Személyi feltételek A pedagógusok zöme többszakos; kiegyensúlyozott a humán-reál végzettségűek aránya. Többségük megfelelő számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik. 6

Három fejlesztőpedagógus foglalkozik a diszlexiás gyerekek képességkompenzációján, s a tanulásban akadályozott fiatalok tanórára történő felkészítésével. A kollégium tanulóinak mentálhigiénés ellátásáról pszichológus gondoskodik, aki egyéni és csoport-terápiás foglalkozásokat tart. Szociálpedagógus végzi az ifjúságvédelmi, drog-koordinátori tevékenységet. A nevelőtestület nyitott az innovatív törekvésekre, bizonyítja ezt a kollégium története is. A kollégium pedagógiai tevékenységét az ügyviteli és technikai dolgozók segítik. Feladatuk az önálló gazdálkodás, a működés pénzügyi feltételeinek a biztosítása és a kollégium zavartalan működőképességének megtartása. Az igazgató egyszemélyi felelős munkáját segíti általános igazgatóhelyettes, aki munkaköri leírásának megfelelően önállóan végzi munkáját. Az igazgató döntéseinek előkészítésében részt vesznek a rendelkezéseknek megfelelően a közalkalmazotti tanács és a tanulói önkormányzat. Több olyan fórum is működik a nevelőtestületen belül, mely a színvonal emelkedést szolgálja és előkészíti a vezetői döntéseket, mint az intézményi demokrácia alapkövei: nevelőtanári konzultáció, esetmegbeszélő csoport, fókusz csoport, innovációs munkacsoport. Évente legalább két alkalommal tartunk közalkalmazotti értekezletet. A heti rendszerességgel tartott vezetőségi értekezlet az aktuális tennivalókat jelöli meg, illetve a végrehajtott feladatokat értékeli. Negyedévenként a közép, félévenként a hosszú távú feladatok kijelölése, a stratégiai fontosságú ügyek megtárgyalása szerepel a napirenden. Egy-egy alkalommal a tanulókat érintő témák tárgyalásakor jelen vannak a diákok képviselői is. Az ún. pedagógiai folyamatvizsgálatok értékelése szintén a vezetőségi értekezletek feladata. E mellett a közalkalmazott évenkénti ön- és vezetői értékelésére is sor kerül. 2.6 A tanulói összetétel Diákjaink zöme műszaki szakközépiskolában tanul. A szülők többségének célja az érettségi vagy egy szakma megszereztetése gyermekével. A középiskolai tanulmányok elkezdése mellett a serdülő gyermek egy olyan közösségbe kerül, ahol megtanulhatja a legfontosabb együttélési szabályokat. 14-23 éves tanulóink az ország különböző tájaiból, kisebb hányada a határainkon túlról érkezik a kollégiumba. Családi körülményeiket, szociális hátterüket tekintve, diákjaink jelentős részre, a hátrányos, leszakadó társadalmi rétegekből kerülnek ki. Taníttatásuk a családnak nagy megterhelést jelent. A kollégium megteremti az esélyt számukra, hogy a szüleikénél magasabb egzisztenciát teremthessenek maguknak. A tanulók iskolai megoszlása meghatározza a kollégium pedagógiai szerkezetét is. A speciális feladatok ellátására négy nagy területen történik a nevelés-oktatás. (Hagyományos középfokú 7

képzésben résztvevők, művészeti oktatásban résztvevők, sajátos nevelési igényű tanulók, érettségi utáni szakképzésben tanulók) Ez nem azt jelenti, hogy szegregáltan dolgozunk, éppen ellenkezőleg: a nevelés-oktatás folyamatait egységként kezeljük, s integrációs munkánk központi kérdésévé tesszük. A specifikumok figyelembe vételével a tanulássegítő tevékenység hatékony szervezését és működtetését teszi lehetővé a speciális pedagógiai munka. A tanulássegítő tevékenységünk differenciált, egyénre szabott, a közösségi tevékenység teljes integrációban történik. Arra törekszünk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, beilleszkedési, tanulásban akadályozott és magatartási problémával rendelkező) mozgássérült tanulók, az un. átlagos tanulókkal együtt éljenek, együtt szerveződjön mindennapjuk. Így elmondhatjuk, hogy a részleges integráció megvalósul kollégiumunkban! Kiemelt célunk: a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatásáról, életvitelük elősegítéséről való gondoskodás. A hátránykompenzáció kiemelt feladatot jelent kollégiumpedagógiai tevékenységünkben. Olyan társadalmi modellt nyújtunk diákjaink részére, melyben az együttélés, a bármilyen másság elfogadása természetes velejárója az életnek. A különféle részképesség-zavarral küzdő tanulóink az Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola diákjai. 12-16 fős lakócsoportokban foglalkozunk velük. A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következménye magatartási és /vagy tanulási zavarok komplex tünet-együttese tartozik. Fiataljaink nagy része az általános iskolai sikertelenségük miatt sok esetben mentálisan sérülten kerülnek hozzánk. Tanulási nehézségeik, impulzivitásuk különlegesen érzékeny, türelmes bánásmódot és fejlesztőpedagógiai tevékenységet igényel. Részképességeikben elmaradnak társaik fejlettségétől. A középiskolát csak a különleges kollégiumpedagógiai program útján tudják elvégezni. E nélkül menthetetlenül leszakadnának. Az élet más területén szorgalmasabbak, motiváltabbak lehetnek társaiknál. A kollégiumba kerülésük szinte megváltás számukra, szabadulás az általános iskolában összeszedett stigmáktól. Olyan emberi értékeik kerülnek felszínre, amelyek eddig nem voltak osztályozhatók, de igen értékesek, a többiek számára is példaértékűek. Célunk, hogy sikerorientált fiatalokká váljanak. Eltérő tanrendű iskolában tanuló diákjaink túlnyomó részét a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai teszik ki, átlagosan 50-60 tanuló évente. A művészeti szakképzés jellegéből adódóan az iskola vezetésével egyeztetve alakítjuk napirendjüket, úgy hogy a törvényi előírásoknak is eleget tudjanak tenni. Jellemző, hogy erősen motiváltak a szakmai képzés területén, kevesebb gondot fordítva az általános műveltségi területekre és a társas együttélésre. Az érettségi utáni középiskolai képzésben részt vevő tanulóink napi-és házirendje alkalmazkodik életritmusukhoz. Ezzel együtt fontos kollégiumi feladat közösségi nevelésük, és esetenkénti pályaorientációjuk segítése. Szükség esetén a 13-14. évfolyamos fiatalok is részt vehetnek a 8

fejlesztőpedagógiai tevékenységben. Sajátos nevelési igényű mivoltuk nem szűnik meg az érettségi, vagy szakmunkásvizsga után, csak életkoruknak megfelelő bánásmódot igényelnek! 2.7 Az intézményi közösségek jog-érvényesítő rendszere Korábban már szó esett a kollégiumi diákönkormányzatról, melynek tagjait a tanulói csoportokból delegált küldöttekből választják közgyűlésen. A röviden csak TÖNK-nek hívott önkormányzat rendszeres ülésein a diákokat érintő kérdéseket, valamint a szabadidős programok szervezési tennivalóit beszélik meg a küldöttek. Vezetőjük részt vesz a kollégium vezetőségi értekezletein, a nevelőtestület azon megbeszélésein, amelyek a tanulók életét közvetlenül érintik. Évente diákparlamentet is tartunk. Bevált fórum a Kérdések és válaszok délutánja, amikor is az intézmény vezetősége válaszol a diákok által megfogalmazott kérdésekre. A diákok szívesen vesznek részt a kollégiumi események szervezésében. Népszerűek a szakköri, sportköri, diákszínpadi, médiaköri programok. Heti 27 tevékenységből, lehetőségből választhatnak a tanulók. Minden lakócsoportban működik Tanulói Önkormányzat. A kollégiumi TÖNK a mozgatója a kollégium kulturális életének. A tanév eleji gólyatábor szinte teljesen az ő szervezésükben zajlik. A diákok között többnyire egymás segítése, a jó diáklégkör tapasztalható. Előfordul azonban durvaság is, de ezt nagyon nehezen, legtöbbször csak szülői jelzésből lehet megtudni. 2.8 Külső kapcsolatok A szülőkkel való kapcsolattartás pedagógiai munkánk fontos része. Valljuk, hogy a tanulók érdekében közös a felelősségvállalásunk a szülőkkel. Évente szülői értekezletet tartunk, továbbá fogadóórákat az iskolai fogadónapokon. Minden év februárjában Nyílt nap -ot meghirdetjük. E napon valamennyi pedagógus és szakmai segítő fogadó órát tart, majd a szülők bemutató foglalkozáson, órán vehetnek részt. Valljuk, hogy meg kell ismerniük szakmai munkánkat, melyek gyerekeik érdekében végzünk. A szülők részére tanévenként több írásos tájékoztató készül gyermekük kollégiumi teljesítményéről, a közösségben végzett munkájáról, tanulmányi eredményéről. Rendszeres a nevelőtanárok személyes, elektronikus és telefonos kapcsolata is a szülőkkel. Lényeges, hogy szülői igény esetén kollégiumi szék hozható létre. A társiskolák száma igen magas, jelenleg 40-50 intézményből vannak diákjaink. A partneriskolák nagy száma miatt az együttműködés érdekében az alábbi törzsiskolák pedagógiai programját kellett figyelembe vennünk: 9

Éves Kulcsesemény naptárt készítünk, mely segíti az intézmények közötti összehangolt munkát. A velük való kapcsolattartás az iskolákkal több szinten történik. Azokkal az iskolákkal, ahova hatnál több gyerek jár, igazgatói és nevelőtanári szinten is rendszeres a kapcsolat. Évente egy-egy alkalommal megbeszéljük a fontosabb kérdéseket a törzsiskolák igazgatóival, vezetőségével, a kollégium jelentős eseményeire pedig az igazgatók szintén meghívást kapnak. Hagyománynak számít az iskolai osztályfőnökök meghívása, amikor is az általános pedagógiai kérdések megvitatását személyre szóló konzultáció követi. A lakócsoport-vezető tanárok elsősorban az osztályfőnökökkel és a nehézséget okozó tantárgyak szakos tanáraival tartják a kapcsolatot. Problémás (gyenge képesség, rossz családi háttér, betegség, hiányzás) tanulóknál a kapcsolat szinte napi, heti információcserét jelent. A nevelőtanárok negyedévenként összegzik a diákok tanulmányi eredményeit, s ehhez is elengedhetetlen az adott iskola megkeresése. Szorgalmazzuk, hogy a nevelőtanárok minél több iskolai órára is eljussanak. Szakmai fejlődésünk érdekében kapcsolatot alakítottunk ki a Mérei Ferenc FPPTI-vel, az ELTE Bölcsészettudományi Karával, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karával, az ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karával, a veszprémi Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetével. Kétévenként országos szakmai konferenciákat, esetenként workshopokat szervezünk egy-egy témakör kiemelt megbeszélése érdekében. E rendezvényekre a szakma specialistáit kérjük fel előadóknak, résztvevőknek. Két vidéki kollégiummal (a szombathelyi Savaria Szakközépiskola, a keszthelyi Műszaki Szakközépiskola Kollégiuma) együttműködési szerződést kötöttünk pedagógiai és üdültetési területen. A kollégium sokrétű szabadidős tevékenységi rendszeréből adódik, hogy nagyon sok közművelődési feladatot ellátó intézménnyel van együttműködésünk. Szükség esetén nevelési tanácsadók, gyermekjóléti szolgálatok segítségét is igénybe vesszük. 2.9 Az ellenőrzési, értékelési rendszer A tanulók tanulmányi munkáját és a szobák tisztaságát naponta ellenőrizzük. Hasznos pedagógiai eszköznek tekintjük a rendszeres visszacsatolást a diákok számára. A vezetőség negyedévenként kér összegzést a kollégisták iskolai előmeneteléről. Ezt, elküldi a szülőknek is, továbbá naponta ellenőrzi a szilenciumon lévőket és a szobában tanulókat. Valamennyi diákkal egyéni fejlesztési tervet készít a lakócsoport nevelőtanára. Félévkor és tanév végén visszatérnek a célok, célkitűzések megvalósulását elemzik. Legtöbb diákunk a kollégiumban találkozik a teljesítményértékeléssel. Fontos számukra, hogy a négyszemközti interjú során csak rá figyel egy pedagógus! 10

Az intézménynek 1995-től van ellenőrzési terve, melynek része a nevelőtanári tevékenység rendszeres vizsgálata. A pedagógiai vizsgálatok szempontjai: A csoport helye a kollégiumban Mennyire sikerült a csoportnak megtalálnia helyét, szerepét, milyen a csoport megtartó ereje? Elsősöknél a beilleszkedés problémái Tanulmányi munka eredményessége. Hospitálás Szabadidős tevékenység A csoport tanulói önkormányzatának működése Rend, tisztaság Tanár-diák, diák-diák viszony Nevelőtanári óra, napindító lakócsoport foglalkozás, Szakkörök szervezése, megtartása Külső programokon való részvétel A pedagógiai vizsgálatokat az igazgató és helyettese végzik. A vizsgálat lezárása után értékelésre kerül sor. A pedagógusok munkáját értékelő cél-, feladat-, visszajelző, majd ismételt visszajelzőcélmeghatározó interjúsorozatok révén végezzük. Ez a jellegében, módszerében új típusú értékelési mód egyénre szabott, emberközpontúbb, mint a korábbiak voltak. A pedagógusok bevonása az értékelésbe az önértékelés és a vezető által végzett tevékenység közelítését is jelenti. A pedagógiai munka értékelését az IMIP megfelelő szabályzata alapján évente végezzük, melyet a nevelőtestület elfogadott. 2013. szeptember 1-től alkalmazzuk a pedagógus életpályamodellhez kapcsolódó új értékelési rendszert. 3. ÉRTÉKREND, JÖVŐKÉP A kollégium megfelel a XXI. századi szakmai kihívásoknak: biztosítja az esélyegyenlőséget a leszakadó rétegek számára, igyekszik integrálni a sajátos nevelési igényű gyerekeket, fiatalokat, valamint törekszik a diákok pozitív énképének kialakítására és megszilárdítására. Célunk az elmúlt időszak pozitív folyamatainak továbbvitele és stabilizációja. A kollégiumpedagógus legfontosabb feladata, hogy biztonságot, segítséget adjon diákjainak a tanuláshoz. Képességeik, műveltségük, jellemük alakulását úgy segítse, hogy átérezzék az önfejlesztés, valamint a közösségbe tartozás fontosságát. Olyan kollégiumot vizionálunk, ahol a ránk bízott gyerekek, fiatalok kulturált környezetben élnek, ahonnan olyan életmódmintát és emberközpontú szemléletet visznek magukkal, melynek 11

segítségével alapvetően jobb, élhetőbb világot teremthetnek maguknak és környezetüknek. Diákjaink így válhatnak majd igazán értékteremtő tagjaivá a társadalomnak. Jövőképünk egy olyan kollégiumot körvonalaz, amelyben a diákok és az ott dolgozó munkatársak jól érzik magukat. Nevelőtestületünk tagjai alkalmasak arra, hogy a fenti célkitűzéseket megvalósítsák. 4. ALAPELVEK Alapelvünk az önfejlesztő aktivitás elősegítése. Minden fiatalnak tudnia kell, hogy sorsa alakításáért önmaga is felelős. Ehhez minden segítséget megkap, de céljai megvalósításáért képességeihez mérten neki is erőfeszítéseket kell tennie. A tanulók életrendjének szervezéséhez a Köznevelési Törvényben előírtak, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja szolgált alapul, felhasználva a Fővárosi szakmai fejlesztési koncepció és feladatterv ajánlásait is. A nevelés értékrendszerében a munka szeretete, a kulturális és természeti értékek védelme, az emberiség, és az egyén saját élete, környezete iránti felelősség a legfontosabb. A tanulók napirendjének meghatározásakor figyelembe vesszük a diákok egésznapi leterheltségét, az iskolai, a szülői, valamint a társadalmi elvárásokat. A legfontosabb életszükségletek kielégítésén túl megteremtjük a biztonságot, a nyugalmat. Biztosítjuk a tanulás körülményeinek zavartalanságát, a személyiség szabadságát, a megfelelő pihenőidőt és a szabadidővel való rendelkezés jogát. A tanulási tevékenység irányítását a leghatékonyabb módszerekkel segítjük. Az esélyegyenlőség és a felzárkózás lehetőségeinek garantálása kiemelt feladat. A szabadidős elfoglaltságok széles körét biztosítjuk, építünk a tanulók konstruktivitására. Ezzel kapcsolatban alapelvünk az önkéntes választási lehetőség és az egyéni képességek megismerése, fejlesztése. A kollégiumi tevékenységi rendszert úgy kell megszervezni, hogy minden egyes tanuló közreműködése nélkülözhetetlen láncszeme legyen a folyamatnak, melynek során megvalósítjuk közös céljainkat! Az új társadalmi kihívásoknak a nevelés akkor tud jól megfelelni, ha kijelöli a továbblépés útját. Az intézmény adottságaiból adódóan ez lehet általánosan kollégiumi szintű, de lehet egy-egy pedagógiai terület speciális feladata is. Az intézmény számára felvázolt jövőkép a dolgozók és a tanulók elégedettségi szintjének emelését jelöli meg. Törekednünk kell a pozitív érzelmi állapot megteremtésére, valamint arra, hogy a tevékenységek során az egyén szükségletformái fontos szerepet kapjanak, és céljai elérhetőkké váljanak. A nevelés fontos eszköze az az egyéni bánásmód elvének érvényesülése, a másik ember szükségletvilágába való beleélés képessége. Ahhoz, hogy az egyéni motiváció forrását diagnosztizálni lehessen, nyitottság és sok-sok kommunikáció szükséges. A hatékony nevelőmunka 12

fontos lépése a tanulók magasabb rendű szükségleteinek megismerése, melynek legfontosabb elemei a szokások, életvezetési modellek (példaképek, eszményképek, magatartási minták), meggyőződések. Csökkentenünk, majd megszüntetnünk kell a szokásokat radikálisan korlátozó intézkedéseket, amelyek frusztrációt, negatív érzelmi állapotot idéznek elő. Fejlesztenünk kell a diákok jogérvényesítő képességét, és kompromisszumkészségét. Informáljuk a tanulókat azokról a lehetőségekről, amelyek emberi gazdagodásukat segítik elő, s rávezetik őket egy helyesebb életvezetésre. Az ilyen szükségletek érvényesítését szolgáló ajánlatok megnyugtatóak, pozitív érzelemkeltő és kapcsolatjavító hatásúak. Ahhoz, hogy a tanulók sikeresen fejezzék be tanulmányaikat, és magukkal vigyék a permanens tanulás és konstruktív életvezetés modelljét, további differenciálódásra és a körülmények javítására van szükség. 5. FEJLESZTÉSI TERV 5.1 Vezetői feladatok A jó pedagógiai klíma megteremtése érdekében legfontosabb feladatunk az identifikáció, a kollégium céljaival való azonosulás megteremtése. Célunk, hogy diák, pedagógus, gazdasági- és technikai dolgozó a maga szintjén ismerje az intézmény távlati törekvéseit, tudjon a vele szemben támasztott elvárásról, és ilyen szellemben végezze napi feladatait. Ennek érdekében információs és értékelő fórumokat kell szerveznünk, úgymint: kollégiumi közgyűlést, munkaértekezleteket, munkaközösségi megbeszéléseket. Ösztönözzük a szakmai munkacsoportok, módszertani feladatokat elemző közösségek létrejöttét, ugyanakkor tekintettel vagyunk a pedagógusok fizikai és mentális leterheltségére, életvezetési problémáira. Ez egyben magasabb fokú egyéni elégedettséget és a kollégium megtartó erejének erősödését is eredményezi. Tovább kell folytatnunk a nevelőtestületben a csoportfejlesztő tréningek szervezését. 5.2 Tanulókról való gondoskodás Alapelvünk: pénzügyi problémák miatt tanuló ne éhezzen. Célunk, hogy rendszeres étkezésben részesüljenek. Az a fiatal, aki éhezik, nélkülözi a gondoskodást, kriminalizálódhat. Ennek elkerülése alapvető kollégiumpedagógiai feladat. 13

A kollégisták napi háromszori étkezésben részesülnek. A három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) két-három menü választékot kínál, továbbá iskolai elfoglaltság esetén lehetőség van az étel hideg csomagban történő felvételére is. Az úgynevezett önkiszolgálás, mely a hálószobák tanulók általi napi rendben, tisztán tartását jelenti: nevelés eszköz. A környezeti és testi higiénés szokások kialakítása az életmód modell megtanításának része. Az épület három mosó-vasaló helyisége a hétvégén is a kollégiumban maradók számára jelentenek segítséget, az öt főzőkonyha pedig a kollégisták mindennapi szükségleteit szolgálja ki. Vasaló és hajszárító kölcsönzésére is van lehetőség. Alapfeladat a tanulók biztonságáról és egészséges fejlődéséről való gondoskodás. A kollégium köteles biztosítani, hogy a tanulók testi és lelki értelemben egyaránt biztonságban érezhessék magukat. 5.2.1 Különleges feladatok A diszlexiás tanulók az év eleji fejlesztőpedagógiai felmérés után a fejlesztendő tanulókat órarend szerint osztjuk be. A fejlesztőpedagógus munkája a tanulók egyénre szabott kezelését jelenti. Ez a tevékenység állapotfelméréssel kezdődik. A fejlesztőpedagógus a tanulóval tanúsított türelmes bánásmóddal teremti meg a bizalom légkörét. Ebben a környezetben a tanulók megérzik a személyiségükre való folytonos odafigyelést, mely a kölcsönös eredményesség záloga. A fejlesztésre szorulók létszáma szükségessé teszi három főállású fejlesztő pedagógus (9-12. évfolyam), valamint főállású pszichológus alkalmazását. A nevelőtanárok munkáját a sajátos nevelési igényű csoportok kis létszáma 12-16 fő teszi hatékonyabbá. Kollégiumunkban gyógy-testnevelőtanár is dolgozik, aki elsősorban a diszlexiás tanulók mozgáskoordinációját fejleszti. A létszámbővítés a törvényi lehetőségektől és személyi feltételek megteremtésétől függ. A felsőbb évfolyamos tanulóknál a könyvtári tájékozódást, a lényegkiemelést, a vázlatkészítést alakítjuk készséggé, majd a témák önálló feldolgozása, a kiselőadásra való felkészülés és a tételkidolgozás képességét segítjük. Az eltérő tanrendű iskolákba járó diákok kollégiumi tanulása elsősorban az esti időszakra tevődik, ezért ezeknél a tanulóknál különösen nagy szükség van a tanulási idő reális beosztására. A szakmai tárgyak prioritást élveznek a közismereti tantárgyakkal szemben. 5.2.2 Konfliktus- és agressziókezelés Az egyéni bánásmód elve érvényesül minden problémakezelés alkalmával. Pedagógiai eszközeink: resztoratív esetkezelés, egyéni megállapodás a tanulóval, esetmegbeszélés, kríziskonferencia. A kollégiumi nevelés területeinek fontos része a konfliktus-és agressziókezelés. A problémakör megjelenik stratégiai és operatív szinten egyaránt. Az esetek elemzése után, megkeresve a 14

legmegfelelőbb módszert. Kialakítjuk álláspontunkat arról, hogy milyen eljárást követünk, a legegyszerűbb elemző beszélgetéstől, a resztoratív módszerek alkalmazásán keresztül egészen a hagyományos értelemben lefolytatandó fegyelmi eljárásig. Nagy hangsúlyt fektetünk rá, hogy tanulóink megértsék, és magukévá tegyék a közösségi együttélés normáit, ehhez nyújt komoly segítséget a resztoratív pedagógiai szemlélet és esetkezelés. 5.2.3 A tanulók személyiségének fejlődése A tanulók személyiségfejlődése a kollégiumba lépés napjával új szakaszba lép. A szülőktől való elválás pillanatától egy önállósulási folyamat kezdődik életében. A szobatársakhoz való alkalmazkodás, a közös kulturális és sport- tevékenységek alkalmával kialakult csoportbeli szerepek jelentősen formálják a személyiségét. Nagyon fontos annak tudatosítása, hogy a kollégiumban töltött évek nem csupán az iskolai tanulmányok elvégzésének, hanem felnőtté válásának időszaka is. Ennek a tanulási folyamatnak az eredménye kell, hogy legyen az egymáshoz való alkalmazkodás képessége, az alkotó munka szeretete, a kulturált viselkedés, az emberi és a természeti értékek megbecsülése, az egészség értékként való tisztelete. Ezek az általános elvek hassák át a kollégiumpedagógia minden területét. A foglalkozások, az órák ébresszék rá tanulóinkat arra, hogy a jelenségek és a világ megismerése a felnőttkorukat meghatározó értékek kiválasztására szolgál. A választás lehetőségét fontos hangsúlyozni. Ez a folyamat nem mindig egyenes úton halad, hiszen magában rejti a tévedés lehetőségét is. A tanulók által elkövetett botlásokat, tévedéseket ennek tükrében kell felfogni, értelmezni. Megítélésüknél nemcsak a cselekedetet ítéljük meg, mint rossz szokást, hanem azt is megvizsgáljuk, hogy milyen magatartási minták, milyen meggyőződés áll a háttérben. Ez a szemlélet át kell fogja a munkánk egészét, de különösen fontos a fegyelmi bizottság tevékenységében. Az elmúlt években a fegyelmi bizottság működésére nemigen volt szükség. Nem a büntetést tartjuk megoldásnak, hanem az egyéni bánásmód elvén alapuló nevelést, személyiség fejlesztést. A resztoratív pedagógiai módszerek bevezetése új, eddig nem használt eszközök alkalmazását teszik lehetővé. A fegyelmezés struktúrájában jelenjen meg a tévedés szabadságának és a javítás lehetőségének a joga. Prioritása van a tanulók önszabályozó képességének fejlesztése. A szabályok ismerete kevés, ezek elfogadása szükséges. A leghatékonyabb az, ha a tanulók maguk is gyakorolják az csoport alkotmány - elkészítését. Csoportalkotmánynak hívjuk a lakócsoport, vagy emeleti lakócsoportok által készített normarendszert, mely az intézmény Házirend -jének figyelembe vételével készül, s az adott csoportközösség(ek) sajátosságaira épül. Az együttélésből származó konfliktusok pedig megoldhatók közösen hozott szabályok bevezetésével. 15

A tanulói önkormányzatok szerepét abban látjuk, hogy megtanulják a diákok az érdekérvényesítés szabályrendszerét, ezért szükséges a tanulócsoportokon belüli érdekérvényesítést javítani. A szabálytudatot jól fejlesztik a társasjátékok, ezért ki kell használnunk ezt a lehetőséget. A könyvtárban, a klubban és a csoportokban lévő játéktárat folyamatosan frissítjük. A napindító órákon rekreációs tevékenységek bővítése fontos feladat. A diákokra nehezedő teljesítménykényszer, megfelelési vágy egyre több olyan eszköz, módszer bevezetését teszi szükségessé, mellyel életük zavartalanabbá, sikeresebbé válik. A tanulók személyiségének fejlesztését a nevelőtanár-pszichológus-szociálpedagógus összehangolt munkája biztosítja. 5.3 Pedagógiai feladatok 5.3.1 Általános feladatok A hatékonyabb munkavégzés érdekében szükséges a pedagógiai feladatok további specializációja. A napi pedagógiai munka során előkerülő problémákra speciális, a probléma megoldását kutató fókuszcsoport -okat szervezünk. Ezeket a csoportokat és az ott folyó munkát a problémafelvető pedagógus irányítja. Az elemzések eredményeiről minden esetben tájékoztatják a vezetőséget és a nevelőtestületet. A nevelési tevékenységben kapjanak nagyobb nyilvánosságot a különféle életvezetési modellek. Jelenjen meg a téma kirándulásokon, nevelőtanári órákon, napindítón, játékos foglalkozásokon, csoportépítő tréningeken is. Fejlesztendő továbbá az empátia- és a kompromisszumkészség. Az alapvető könyvtárhasználati ismeretek elsajátítását már a 9. évfolyamban elkezdjük. A kollégiumi könyvtár folyamatos bővítése mellett fejlesztjük a szintkönyvtárakat. Szoktassuk rá a diákokat a kézikönyvek, hangos könyvek, DVD-k rendszeres használatára is. A tanulásmódszertani előadások ismeretanyagát a napi tanulásirányításban kell érvényesítetni. Arra törekszünk, hogy a tanulók minél többször adjanak számot szóban a megtanult tananyagról. A hátrányos helyzetű tanulóknak a közismereti tárgyakból a tanórai foglalkozásokon kívül felzárkóztató, korrepetáló órákat, biztosítunk. A nyelvtanulás segítése és a diszlexiás tanulók ellátása érdekében szükséges egy olyan hangzótárat létrehozni, melyben a legfontosabb szépirodalmi művek és az egyes történelmi korok zenei anyagai is megtalálhatók. Tanulóink kollégiumi foglalkozásainak beosztása hétfőtől péntekig: 14.00-16.00 szabadidős- és sporttevékenység, egyéni foglalkozások 14.00-19.00 fejlesztőpedagógiai tevékenység 14.00-21.00 pszichológiai, szociálpedagógiai tevékenység 16.00-18.45 kötelező szilencium, 16

19.0-21.00 szabadidős- és sporttevékenység Deák Ferenc Középiskolai Kollégium pedagógiai programja 5.3.2.Pedagógiai munkát kiegészítő feladatok 5.3.2.1 Nevelőtanári konzultáció Tartalma: - szintenként konzultációk a nevelőtanár párokkal, 1 pszichológus és a szociálpedagógus jelenlétében, - személyi lapok segítségével az egyes tanulók bemutatása, - a napi történések, aktualitások tükrében beszélgetések a tanulókról. Célja: - a tanulók szociális, mentális, pszichés problémáinak, hátrányainak feltérképezése, több szempontú áttekintése, - különböző - tanulókkal, csoporttal kapcsolatos - problémák megoldási folyamatának segítése, - nevelőtanári kompetenciák erősítése, ill. szükség esetén a segítő személyzet belépése az esetkezelésbe, - nevelőtanárok egymás csoportjába tartozó tanulók helyzetét részletesebben megismerhetik, ami szükséges lehet napi munkájukhoz. Módszere: - a nevelőtanár a személyi lap segítségével - különös tekintettel a tanulóval kapcsolatos egyéb észrevételek (társas kapcsolatai, csoporton belüli helyzete) pontra fókuszálva bemutatja a gyermekeket, - szükség esetén szakértői vélemények áttekintése, - sajátos nevelést igénylő gyermekek, helyzetek kiemelése, több szempontú (nevelőtanári, szociális, pszichológiai) megbeszélése. 5.3.2.2 Esetmegbeszélés Az esetmegbeszélés célja, hogy kiscsoportos formában védett közeget, biztonságos terepet biztosítson a nevelőtanárok számára az őket foglalkoztató szakmai kérdések felvetésére, megbeszélésére. A csoportban közösen vesznek részt nevelőtanárok, fejlesztőpedagógusok, a szociálpedagógus, a pszichológus és a vezetőség tagjai, így biztosított az egyes tanulókat körülvevő szakemberek közös szakmai koncepciójának kialakítása. Az egyes csoportokon titoktartási kötelezettség vonatkozik a résztevőkre. A csoport adott esetben, igény esetén szupervíziós funkciót is elláthat. 17

5.3.3 A pedagógiai munka a kompetenciák fejlesztése területén A kollégiumpedagógusok mindegyike pedagógiai szakképesítéssel rendelkezik. A délutáni-esti munkarend nem a legkedvezőbb körülmény a munkavállaláshoz, a fordított életformát csak az igazán elhivatott pedagógusok vállalják. Az új kollégák felvételénél figyelembe vesszük, hogy mely területre a legalkalmasabb az illető személyisége. A kollégiumi szabályok értelmezésében, az egységesebb pedagógiai követelményrendszerrel való azonosulásban mentorok segítik a beilleszkedést. A gyakorlattal rendelkező nevelőtanárok, mint mentorok a mindennapi gyakorlati tudnivalóktól az első önállóan megtartandó nevelőtanári óráig segítik az új munkatársak beilleszkedését. A pályakezdő tanárok mentorálása megoldott, szabályozott. A nevelőtestületi egység megteremtésére irányulnak a rendszeresen megtartott tanári tréningek, valamint a különböző házi továbbképzések. Két-három évenként a kollégium szakmai konferenciát szervez, melyek célja a korszerű kollégiumpedagógiai módszerek megismertetése. Kiadványaink, publikációink szintén a szakmai módszerek terjesztését szolgálják. A 2002/2003-as tanévben bevezettük a Kollégiumi Alapprogramot. A 2011-2012-es tanévtől projektrendszerben tartjuk az alapprogrami témakörök feldolgozását. A projektekre pedagógusokból munkacsoportok szerveződnek. E kisközösségek feladata az adott témakörhöz kapcsolódó kollégiumi tevékenység teljes megszervezése és lebonyolítása. A kollégium pedagógiai munkájának tervezésénél figyelembe veszi a 2012-ben hatályba lépett Köznevelési és Szakképzési Törvényt. Meggyőződésünk, hogy az egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kulcskompetenciáink: Anyanyelvi kompetencia; Idegen nyelvi kommunikáció; Matematikai kompetencia; Természettudományos kompetencia; Digitális kompetencia; Hatékony, önálló tanulás; Szociális és állampolgári kompetencia; Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség; A kollégiumi alapprogram rendszere a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban: A kollégiumi foglalkozások keretprogram-terve kötelező érvényűen meghatározza hét alapműveltségi terület témaköreit, s az évfolyamonként hozzárendelt foglalkozási órák számát. 18

TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés A témaköröket havi váltással dolgozzuk fel, így minden hónapban más-más témával foglalkoznak a tanulók. Betartva az évfolyamokra előírt időtartamot, epohálisan, tömbösítve, és a tanulók érdeklődéséhez és képességeihez igazítva szervezzük meg a tartalmak feldolgozását. A folyamat azzal kezdődik, hogy minden év szeptemberében a nevelőtestület tagjaiból, a hét témakörre megalakul a hét munkacsoport. E munkacsoportok szeptember 30-ig kidolgozzák részletesen a téma-hónapok programjait. Az aktuális tanév folyamán, minden hónap kezdetét megelőzően ismertetik a részletes programot. A program állhat: - tevékenységsorozatból, - előadásból, - kutatásból, - intézményen kívüli programokból, - kollégiumon belüli és kívüli kiállításokból, - vetélkedőből (ez általában projektlezárással köthető össze). Az alapprogram eseményeiről, foglalkozásairól, előadásairól összegyűjtjük az anyagokat, és a programokról készült fotókkal együtt archiváljuk, egy részüket a weboldalunkon megjelentetjük. Ez az anyag később is hozzáférhető, ezzel is segítve a pedagógiai munka fejlesztését. Azoknak a tanulóknak, akiknek iskolai elfoglaltsága nem teszi lehetővé a projektmunkába való bekapcsolódást, azok számára a lakócsoport nevelőtanára által szervezett foglalkozásokon kell részt vennie. 19

5.3.3.1 A hatékony önálló tanulás, mint kulcskompetencia A diákok változó létszámú lakócsoportba nyernek elhelyezést. A csoportvezető nevelőtanárok szervezik a diákok tanulmányi, korrepetálási és csoportszintű munkáját. A tanulók emellett szabadon választhatnak a kollégium által felkínált szakkörök és szabadidős tevékenységek közül. A kollégiumban a tanulássegítő tevékenység szervezésekor is szem előtt tartjuk az egyéni bánásmód elvét. Az sni-s diákok osztott, kis csoportokban, szaktanári segítséggel tesznek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek. A részképesség zavarral küszködő tanulókkal történő együtt tanulás adhat esélyt a sikeres iskolai teljesítményre. A tanulásban akadályozott fiatalok gyógypedagógus segítségével tanulnak. A 9. évfolyam tanulói megismerkednek a szaktudományokban való tájékozódás alapjaival. Könyvtári óra keretében módszertani kérdéseket beszélnek meg. Ugyanakkor, a helyes módszereknek a gyakorlatban való tudatosítása, a készségek alakítása mindennapos nevelőtanári tanulásirányítási feladat. Az első félévben valamennyi tanuló szilenciumon vesz részt pedagógusi irányítás mellett. A tanulmányi eredmény függvényében kapnak lehetőséget az önálló tanulásra. A szilencium idején a diákok a könyvtárat vagy számítógépet is igénybe vehetik. Tanévenként a változó igényeknek megfelelően heti 50-55 szaktantárgyi korrepetálási órát biztosítunk. A tanár feladataként határozzuk meg a tudás, a tanulás megszerettetését, a tanuló egyéni motivációs bázisának megtalálását, felelősségvállalásának erősítését saját sorsának alakításában. A tanulmányi munka eredményességét a tanulók többségénél a sikeres érettségi vizsga vagy a szakmunkás bizonyítvány jelenti. A szakközépiskolások 80 százaléka továbbtanul az OKJ-s képzésben. A szakmunkástanulók sok-sok segítséggel tudják csak befejezni tanulmányaikat. 5.3.3.2 Idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia A mai társadalom tagjainak, mint az Európai Unió teljes jogú állampolgárainak alapvető fontosságú az idegen nyelvek ismerete. Az iskolai nyelvoktatás óraszáma jelentősen növekedett, továbbá megváltozott az érettségi követelményrendszer. Kollégiumi programunkban ezt figyelembe kell venni, és minden lehetséges eszközzel segítenünk kell a nyelvtanulást. Ezzel egészíthetjük ki az iskolai idegen nyelvi oktatást. Két alapvető formát különböztetünk meg: az egyik a hagyományos korrepetálás tízfős csoportokban (illetve a diszlexiás tanulóknál ennél kisebb létszámú 1-2 fős csoportban). A hagyományos tanrendű iskolába járó diákok szakköri illetve tanfolyami formában vehetik igénybe az idegennyelvi programokat. A diszlexiás tanulóknak külön tanulássegítő anyagokat készítünk, illetve a használatban lévőket alkalmazzuk speciális módszerekkel. Figyelembe vesszük, hogy különösen nagy nehézségekbe ütközhet a tanulók nyelvtanulása. Hangsúlyt fektetünk a sok 20

szöveghallgatásra és a rendszeres ismételtetésre, keveset íratunk az iskolában is ez a követelmény. E tevékenységünk, több éven át tartó folyamatként, új kidolgozott módszert fog eredményezni, amely reményeink szerint hatékony lesz. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az aktuális iskolai tananyagot apró részletekre bontjuk, és ezeket a kis részleteket sajátíttatjuk el a tanulókkal, követve egy általunk kidolgozott folyamatábrát. Ennek alkalmazása segítheti a tanulókat az idegen nyelv megtanulásában, annak használatában való jártasság megszerzésében. Megismertetjük diákjainkat az általuk tanult nyelveket beszélő népek kultúrájával. Ez részben kiállítások rendezését, részben kiállítások és rendezvények látogatását jelenti. 5.3.3.4 A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése A beilleszkedést különösen nagy figyelemmel kísérik a nevelőtanárok. Az emberi együttélés szabályairól szó esik a napindító órákon, az alapprogrami foglalkozásokon. A szobaközösségek konfliktusait pedig kiscsoportos beszélgetésekkel, valamint szituációs játékokkal igyekszünk feloldani. A személyiségi jogok ismerete és védelme, valamennyi tanulót és intézményi dolgozót megillet! Állampolgári joga senkinek nem sérülhet! A minden tanév elején tartott gólyanapok alkalmasak arra, hogy a tanuló megismerje a kollégium sajátos légkörét, saját leendő társait és a felsőbb éveseket. Már itt megfogalmazódik a tanulók egy részében, hogy ő is olyan felsőbb éves diák szeretne lenni, aki hasonló otthonossággal vesz részt a közösség életében. A kezdetben kialakuló szobaközösségek többnyire erős kapcsolatot jelentenek a tanulók további kollégiumi éveire is. A csoportközösségek a napindító foglalkozásokon, az alapprogrami projektekben, a közös kirándulásokon, kulturális, valamint sportprogramokon kovácsolódnak össze. A napindító olyan lakócsoporttal együtt töltött időt jelent, amikor a diákok a szilenciumok előtt a nevelőtanárukkal vannak együtt. A Napindító, mint kollégiumpedagógiai tevékenység feladata: feloldani a fiatalokban felhalmozódott napi feszültséget. Rekreáció, beszélgetés, sportolás, levegőzés, társasjáték felhasználásával. A nevelőtanárok munkáját szakmailag alaposan kidolgozott pszichológusi és szociálpedagógusi segítség támogatja. A kollégiumi mi-tudat erősítését a kollégiumi hagyományok, a saját és a főváros más kollégiumainak vetélkedőin és sportrendezvényein való szereplés, a végzős diákok ballagási ünnepsége és az országjáró kirándulások is szolgálják. A 2009/2010-es tanévtől kezdve minden lakócsoport lehetőséget kapott arra, hogy kidolgozza saját csoportalkotmányát, amelyben a számukra problémát jelentő kérdésekben alkothatnak szabályt. Természetesen ezzel nem írhatják felül a Házirendet. Az együttélés normarendszer közös kialakítása a tanulói demokrácia egyik fontos eleme. Egymás igényeinek elfogadása, s annak a 21

mindennapi életben történő betartása az önálló életvitel sajátos tanulási formájának lehetőségét hordozza magában. Megtanulni elfogadni, hogy én is más vagyok, és mindenki más! 5.3.3.5 Tanulói Önkormányzat működése, közösségi élet A kollégiumi Tanulói önkormányzatába (TÖNK) a lakócsoportok 2-2 tanulót delegálnak, melyet a diákság közvetlenül választ meg. Tanácskozását hetenként tartja, munkáját patronáló nevelőtanár segíti. A kollégiumi diákönkormányzat tevékenységének területei: A tanulók véleményének, javaslatainak, igényeinek megfogalmazása, kifejezésre juttatása, Rendszeres megbeszélés a kollégium vezetőivel (igazgató, igazgatóhelyettes) s részvétel a félévi és tanév végi tantestületi értekezleteken, Önkiszolgáló tevékenység szervezése (ügyeleti tevékenység, körletrendezés) Közhasznú munkák szervezése (felújító, javító tevékenység), Érdekképviselet (étkezési bizottság működtetése, képviselet a kollégiumi tanulmányi, kulturális és fegyelmi bizottságban), Kollégiumi rendezvények szervezése, irányítása, aktív részvétel ezekben, Közösségi hagyományápolás (diáktábor, Gólyatábor, Fordított napok, Deák-hét), Országjáró kirándulások szervezése, városnézések, múzeumlátogatások,) Külső kapcsolatok (fővárosi és vidéki kollégiumok önkormányzata), Fővárosi szintű rendezvényekbe való bekapcsolódás Kollégiumok közötti sport- és kulturális találkozások), A tanulócsoportok önkormányzatai a tanulás, a magatartás valamint a tisztasági, higiéniai állapotok értékelését végzik, ezen kívül ellátják a tanulói érdekérvényesítés feladatait. A kollégiumi szintű tanulói önkormányzatához hasonlóan ők is rendszeresen részt vállalnak egy-egy kollégiumi rendezvény egészének vagy egy részének lebonyolításában. 5.3.3.6 Egészséges és kulturált életmódra nevelés A gólyanapok keretében az új kollégisták egészségügyi felvilágosításban részesülnek, nem sokkal később pedig balesetvédelmi oktatáson vesznek részt. A környezeti higiéniára nagy gondot fordít a nevelőtestület. Rendszeresen megköveteljük a diákoktól, hogy tartsák rendben, takarítsák szobájukat. Munkájukat naponta értékeljük. Minden évben szobadekorációs verseny serkenti a tanulókat az egészséges, tiszta környezet igényére. A tanulók öltözködése, ápoltsága jónak mondható. 22

Az éttermi menüválasztás lehetőséget ad az egészségesebb táplálkozásra, betegség esetén pedig a speciális diétákra is. A tömegsport szerepe kiemelkedő jelentőséget kap az esti szabadidős programok között. Tanulóink bármilyen sporttevékenységet is végezzenek, sokat tesznek egészségükért. Meggyőződéssel valljuk, hogy a sport a fiatalok gondolkodásmódját jó irányba formálja, eltereli figyelmüket a káros szenvedélyekről. A sportolás minden korosztály számár fontos. Sni-s tanulóink miatt kiemelt jelentőséggel bírnak a mozgáskoordinációs, az idegrendszeri működést pozitívan befolyásoló mozgásformák egész sora. A labdajátékoktól az úszáson át, az aerobic, társastánc, küzdősportok, a gyógytestnevelésen keresztül óriási a választás lehetősége. A budapesti kollégiumok közötti versenyben évek óta jó helyezést ér el a kollégiumi válogatott. Küzdősportból két öntevékeny szakkör működik, emellett a sakk és az asztalitenisz szerepel még a kollégiumi sportolási lehetőségek között. A lányok az aerobik iránt tanúsítanak érdeklődést. Diákjaink egy része rendszeresen dohányzik. A nevelőtanári órákon rendszeresen téma az egészséges életmód. A káros szenvedélyek megelőzését szolgálják azok a rendezvények, előadássorozatok, melyek lehetőséget adnak a diákok számára, hogy szakemberek segítségével sok szemközt, nyíltan beszéljenek az őket foglalkoztató kérdésekről. Az intézmény pszichológusa vállalja egyéni foglalkozások vagy csoporttréningek levezetését. A diszlexiás tagozatban napi egy óra rekreációs tevékenységre fordítható, ennek keretében a tanulók elsajátíthatják a relaxáció technikáját. A kollégistáknak lehetőségük van napi rendszerességű kondicionáló testnevelésre is. 5.3.3.7 Környezettudatos magatartásra nevelés (természettudományos kompetencia) A környezettudatos életforma kialakításában fontos szerepet tölt be a diákok kulturált, otthonos lakókörnyezetének kialakítása. A lakószobák, az emeleti folyosók, lépcsőházak tanulók által történő díszítése a folyamat egyik legfontosabb tényezője. A saját maguk által létrehozott otthonos környezetet megbecsülik, óvják, fejlesztik. A lakószobákban, a közös helyiségekben és a folyosókon igen sok növény van, ezeket a diákok ápolják. Tanulóink egy része környezetvédelmi szakmai képzésben vesz részt. A kollégiumi szervezésű országjáró kirándulások alkalmat adnak a természeti értékek megismerésére és megbecsülésére. Intézményünk természetvédelmi szemléletformáló tevékenységét jelentősen bővítheti a szorosabb együttműködés, kapcsolattartás az ország nemzeti parkjaival. Fontosnak tartjuk, hogy ismeretterjesztő előadásokat, szakvezetett túrákat szervezzünk diákjaink számára. 23