A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november

1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...4 A gazdaság helyzete...4 Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás...4 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...5 Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások...5 GYENGESÉGEK...6 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...6 A gazdasági állapota...7 Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás...8 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...9 Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások...10 LEHETŐSÉGEK...10 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...10 Gazdasági környezet...11 Társadalmi környezet...11 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...12 Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés...12 VESZÉLYEK...12 Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet...12 Gazdasági környezet...12 Társadalmi környezet...13 Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság...14 Jogi, politikai környezet: Városigazgatás, vállalkozásfejlesztés...14 2. STRATÉGIAI MEGFONTOLÁSOK...16 2.1 A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG HELYE A HAZAI KISTÉRSÉG RENDSZERBEN...16 2.2 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM TARTALMÁVAL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK...16 2.3 A KISTÉRSÉGI PROGRAMOK FINANSZÍROZÁSA...17 3. STRATÉGIAI JÖVŐKÉP, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ...18 4. FEJLESZTÉSI CÉLRENDSZER...19 2

Bevezetés A Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozása része annak az átfogó tervezési-programozási folyamatnak, amelynek végső célja, hogy Magyarország, mint Európai Uniós tagállam kidolgozza a (második) Nemzeti Fejlesztési Tervet, melyben az ország meghatározza az Európai Unió következő hétéves tervezési időszakában (2007-2013 közötti időszakban) rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának célkitűzéseit, programjait, költségvetési kereteit, illetve a végrehajtás konkrét feladatait. Az alulról építkezés jegyében a kistérségi fejlesztési elképzelések, illetve kezdeményezések a megyei és fokozottan a regionális törekvésekbe beépülve tudnak a nemzeti célok szintjén is megjelenni. Az Európai Unió fejlesztéspolitikai rendszerének keretein belül nem támogatható célkitűzéseket Magyarország egy átfogó nemzeti fejlesztési tervbe, az úgynevezett Európa Tervbe építetten kívánja felkarolni. A gazdaságfejlesztési koncepció és program eszköz arra, hogy a Nagykátai kistérség, illetve a kistérséget alkotó települések saját fejlesztési céljait, törekvéseit, kezdeményezéseit megfogalmazzák, ezeket elhelyezze a hazai fejlesztéspolitikai térben. A koncepció és program egyszerre kívánja megszólítani a kistérség lakosságát, önkormányzati, intézményi, civil és gazdasági szférabeli szereplőit, segítve a közös társadalmi, gazdasági, életminőségi, környezeti, stb. érdekek felismerését, és a felszínre került célok végrehajtási kereteinek, feltételeinek megfogalmazását. Ugyanakkor a koncepció és program feladata, hogy szakmai bázisát képezze a térségnek a megyei, regionális és nemzeti tervezési folyamatokban való eredményes érdekérvényesítésének is. A hazai fejlesztéspolitika alapvető sajátossága, hogy a közösségi fejlesztések, elsősorban uniós és központi költségvetési forrásokból finanszírozhatók, amely tény tervezési módszertani szempontból determinálja a koncepció és program tartalmát, kidolgozottságát és a javasolható intézkedések körét. Jelen dokumentum a Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepcióját tartalmazza, mely magában foglalja a kistérség: összefoglaló (stratégia) helyzetértékelését, a koncepció és programalkotás stratégiai megfontolásait, jövőképének meghatározását és a javasolt programstruktúráját, valamint a javasolt fejlesztési célrendszert. 3

1. A stratégiai helyzetértékelés (SWOT analízis) Erősségek (adottságok) Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet A térség erős rurális jegyeket, falusias karaktert mutató településekből áll. Önmeghatározásában a Kis Hortobágy, illetve a Pest megye Nyírsége kifejezések jelennek meg, melyek a természeti, táji értékre, falusi, mezőgazdasági hagyományokra és a természet-közeli állapot megőrzésének szándékára utalnak. A kistérség rendelkezik néhány olyan természeti adottsággal, vonzerővel, amelyek a térség fejlesztését elsősorban idegenforgalmi hasznosításuk révén közvetlenül szolgálhatják. A térség jelentős termál- és gyógyvíz készlettel rendelkezik. Regionális jelentőségű fürdők találhatók a következő településeken: Tápiószentmárton, Nagykáta, Tóalmás és Tápiógyörgye. A térség madárvilága különösen gazdag, a térségben előforduló védett állatfajok kétharmada madár. Az állatvilág összetétele alkalmas a vadászatra. A táj legértékesebb természetes élőhelyeit az 1998. júliusában létrehozott Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet foglalja magában, amelynek természetvédelmi kezelési feladatait a budapesti székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi. Tápió-vidék Budapest vonzáskörzetében helyezkedik el, de gyakorlatilag teljes területe a Budapesti Agglomeráción kívül esik. A Kistérség középső és keleti részén erősen érződik Jászberény, Cegléd, Újszász és Szolnok vonzása. Budapest és a többi város közelsége elsősorban a munkalehetőség és piacok tekintetésben érvényesül kedvezően. A gazdaság helyzete A turizmus területén számos adottsággal rendelkezik a kistérség, amelyek fejlesztése, illetve a jelenleginél nagyobb hatékonysággal történő hasznosítása az egész térség fejlődésére kedvező hatással lehet. Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás A Tápió-vidéki térségre a kismértékű népességnövekedés jellemző az aktív vándorlási egyenleg következtében. Pest megye átlagától eltérően a Tápió-vidék etnikailag egységesen magyar nemzetiségű, a nemzeti és etnikai kisebbségek aránya és létszáma alacsony a térség lakónépességéhez képest. A Tápió-menti közösségekben a civil szféra aktív jelenléte és szerepvállalása jellemző a helyi közösségi életben. 4

A foglalkoztatás területén alacsony a regisztrált és hat hónapnál nem régebbi munkanélküliek aránya. Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság 1999 őszén kezdődött el a Budapest Újszász - Szolnok vasútvonal rehabilitációja az eredeti, 100/120 kilométer/órás pályasebesség visszaállítása érdekében. A költségvetési forrásból (EIB kiegészítés 47 millió euró) megvalósuló, 22 milliárd forint összegű projekt keretében 2004-ben a Tápiószecső - Nagykáta vonalszakasz munkálatai elkészültek, és várhatóan 2006-ban fejeződik be a kivitelezés a Nagykáta - Újszász közötti vonalszakasz felújítását. A kistérséget feltáró, az EURO-VELO törzshálózathoz kapcsolódó kerékpárút előkészítése folyamatban van. Az önkormányzatok technikai infrastruktúrával való felszereltsége jónak mondható, az előző években megszerzett megyei támogatási keretekből, illetve saját és egyéb kormányzati pályázati forrásokból a kistérség önkormányzatainál nagyarányú műszaki infrastrukturális fejlesztések mentek végbe (új, korszerű számítógépek, szoftverek vásárlása, nyomtatók, faxok beszerzése, honlapok készíttetése, Internet-hozzáférés megteremtése, e-mail címek). Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások A települések számához képest viszonylag élénk határon túli és nyugat-európai testvérvárosi kapcsolatok jellemzőek, amelyek pozitív példát adhatnak az ilyen irányú kapcsolatokkal még nem rendelkező településeknek. A település megnevezése Testvértelepülés(ek) megnevezése Testvértelepülések elhelyezkedése Farmos --- --- Kóka --- --- Nagykáta Alfonsine Olaszország Pánd --- --- Szentlőrinckáta --- --- Szentmártonkáta --- --- Tápióbicske Csiliznyárad Csallóköz, Szlovákia Tápiógyörgye 1. Torockó 2. Dosolo 3. Rivarolo Del Re Ed Unitival 4. Zibidido San Giacomo 5. Wünnewil-Flamat Erdély, Románia Lombardia, Olaszország Lombardia, Olaszország Lombardia, Olaszország Svájc Tápióság --- --- Tápiószecső --- --- Tápiószele --- --- Tápiószentmárton --- --- Tóalmás Feldafing Bajorország, Németország 5

A települések többsége településszerkezeti terveiben egyenként jelentős nagyságú kereskedelmi-szolgáltató és ipari területeket jelölt ki a helyi és letelepülni szándékozó vállalkozások számára. Gyengeségek Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet A Tápió-mente sem természetföldrajzi, sem történeti, sem etnikai, sem közigazgatási vonatkozásban nem valódi területi egység. A Tápió-vidéken ezért egyelőre hiányzik a kialakult belső kohézió a települések között. A mérsékelten meleg, száraz éghajlat miatt a kistérség jelentős vízhiánnyal küzd, e vidéket is érinti még a Duna-Tisza közére jellemző talajvízszint süllyedés. A vízhiány, illetve a talajvízszint csökkenés egyaránt kihat a térség táji és természeti értékeinek megőrzési-, fejlesztési lehetőségére, valamint a mezőgazdálkodás fejleszthetőségére. A térség erdősítettsége alig haladja meg a 12%-ot, bár az Alföld egyes kistájaihoz viszonyítva ez magasabb érték, mégis jóval az országos és megyei átlag alatt marad. A Tápió-mente nem képez valódi térszerkezeti egységet, kohéziója gyenge: a Nagykátai kistérség valódi földrajzi társadalmi háttér nélküli, mesterséges, statisztikai képződmény. A kistérség nem rendelkezik erős, határozott profillal rendelkező térszervező központtal, a kistérségi központ (a kistérség egyetlen városa), Nagykáta, korlátozottan képes központi szerepkört ellátni. Nagykáta mellett kisebb-nagyobb mértékben részt vesz a térség kiszolgálásában Jászberény, Cegléd, Újszász, Szolnok, Cegléd, Monor és mindenekelőtt Budapest. A Budapesthez fűződő kapcsolatok egyoldalúak, csak a fővárosba tartó ingázásra terjednek ki. A kapcsolat más, pozitív hatásai gyengén vagy egyáltalán nem érezhetőek (pl. a térséget tágabb környezetével összekötő infrastruktúra fejlesztése elmarad a várt ütemtől). A kapcsolat sem gazdasági, sem pénzügyi szempontból nem vált kölcsönössé: kevés a belföldi és külföldi befektető, átlag alatti a Tápió-menti településeken termelt áruk jelenléte. A főváros nyomasztó túlsúlya a környéken a városfejlődésnek is gátja volt. A polgári városfejlődés is csak igazgatási központokat hívott életre (Nagykáta, Monor), ám ezekből mindmáig sokoldalú funkciókkal rendelkező valódi kisvárosok nem formálódtak. A térségen kívüli városok, és közöttük elsősorban Budapest, gátolják a helyi szolgáltatási szektor erősödését. A kistérség községei közepes méretűek vagy nagyok, néhány település (Sülysáp, Tápiószele, Tápiószentmárton) megközelíti a városodás küszöbértékeit. Így a községek nagyrésze alapfokon ellátott, ezért a városi központokkal fenntartott kapcsolatok lazábbak, a községek egymásrautaltsága is csekélyebb. 6

A térség a fő közlekedési tengelyek holtterében helyezkedik el, megközelíthetősége és átjárhatósága egyaránt rossz. Országos, illetve nemzetközi vonzerővel bíró turisztikai termékek és adottságok száma csekély. A gazdasági állapota A Nagykátai kistérségben a vállalkozássűrűség nagyon alacsony. A kistérségben az 1000 főre vetített működő vállalkozások száma 51, mely érték nem éri el a Pest megyei átlag 60%-át és alig haladja meg a közép-magyarországi átlag 40%-át. Ennek magyarázata keresendő egyrészt Budapest munkaerő elszívó hatásában, illetve abban, hogy a kistérség lakossága szolgáltatási igényeinek jelentős részét a térségen kívüli városokban (Budapest, Jászberény, Monor, Cegléd) elégítik ki. A működő társas vállalkozások esetében a térség pozíciói még kedvezőtlenebbek. Az 1000 főre vetített működő társas vállalkozások száma 17, a Pest megyei átlag 41%-a és a középmagyarországi átlag mindössze 26%-a. A térségben a működő vállalkozások túlnyomó része tőkeszegény egyéni vállalkozás, a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek száma ehhez képest elenyésző. A lakosság vállalkozási kedve Tápiószecsőn, Kókán és Sülysápon a legélénkebb, ezt követi Nagykáta, Úri és Mende. A gazdasági aktivitás Tápiószentmártonban, Pándon, Bényén, Farmoson, Gombán és Káván a legalacsonyabb. A lakónépességre vetített vállalkozások számát tekintve a legtöbb vállalkozás Nagykátán, Sülysápon és Tápiószecsőn működik. A munkanélküliek körében magas a szellemi foglalkozásúak, valamint a pályakezdők aránya. A lakosság jövedelmi helyzete kedvezőtlen: a kistérségben a személyi jövedelemadót fizetők aránya alacsony (373 fő 1000 lakosra vetítve), amely 13%-kal alatta marad a Pest megyei átlagnak. A személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 32%-kal kevesebb a Pest megyei átlagnál. A személyi jövedelemadó kevesebb, mint fele a Pest megyei átlagnak. Budapestnek a térség foglalkoztatására gyakorolt hatása jelentkezik abban is, hogy relatíve kicsi az alkalmazottal nem rendelkező, önfoglalkoztatásra berendezkedett vállalkozások aránya. A kistérség vállalkozásai jövedelemtermelő képessége csekély, tőkeerejük minimális. A térségben ugyancsak kevés a nagyvállalatok száma. Az 50 főnél nagyobb alkalmazotti létszámmal és 2 millió eurónál (500 millió Ft-nál) nagyobb éves árbevételt elérő cégek száma mindössze 7. A működő társas vállalkozások ágazat szerinti megoszlása mutatja, hogy a mezőgazdaságnak továbbra is nagy szerepe van e térségben. A kedvezőtlen birtokstruktúra és az akut tőkehiány miatt a mezőgazdaság számára kitörési pontok még alig, csupán egykét pozitív példa esetében látszanak. 7

A mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági fokban áramlanak ki a térségből. Jól érzékelhető, hogy a turisztikai szolgáltatások területén rendkívül nagy a lemaradás, településenként 3 vendéglátóhely és/vagy szálláshelyet kínáló vállalkozás van. A kistérséget a csekély befektetői kedv, alacsony működő tőke bevonási képesség jellemzi. A térségben a telephely kínálat kicsi, nem található ipari park, illetve műszaki alapinfrastruktúrával ellátott iparterület. A 90-es évek elején elindult saját erős települési infrastruktúra-fejlesztés (elsősorban telefon- és gázhálózat kiépítése, közintézmények, középületek kialakítása, felújítása) dinamikája lelassult. Mivel a Tápió-menti önkormányzatok Pest megyei összehasonlításban reálértéken mérve is tőkeszegények, hiányoznak a további fejlesztésekhez (pl. belterületi és településeket összekötő utak, szennyvízcsatorna) szükséges saját források. Az önkormányzatokkal szemben ugyanakkor nagy az elvárás az infrastrukturális elmaradottság felszámolása területén. Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás A térségre az eltartó-képesség alacsony szintje jellemző. A helyi munkaerőpiac egyoldalú, a munkavállalók jelentős része ingázóvá vált (Budapestre, valamint Ceglédre, Szolnokra, Újszászra, Jászberénybe). A térség sajátos demográfiai, migrációs problémája, hogy a Budapestről az agglomerációba kitelepülő alacsony státuszú népesség egyik célterülete. A Tápió-mente népességének iskolai végzettsége, szakképzettsége, illetve az itt élő diplomások aránya még Pest megyei összehasonlításban is kedvezőtlen volt és ma is kedvezőtlen. A munkanélküliek aránya Pest megyében a Nagykátai kistérségben a Ceglédi és a Szobi kistérségek mellett az egyik legmagasabb, de sehol nem éri el az országos átlagot (6,2%). A térség adottságai nem kedveznek igazán az új vállalkozások idevonzásának, megtelepedésének. A helyi munkaerő alacsonyan iskolázott, képzett. Ez elsősorban a nem helyi vállalkozók számára taszító helyzet, ezzel magyarázható részben a külföldi tőke érdektelensége is e térség iránt. A vállalkozói mentalitás ebben a térségben gyenge, amely összefügg a korábbi foglalkozási szerkezettel (a bejáróknak kisebb késztetésük és lehetőségük volt a szocialista időkben részt venni a magán jellegű kiegészítő kisvállalkozásokban), az általános szegénységgel (a helyi lakossági megtakarítás alacsony szintű volt, ez gátolta a vállalkozások elindítását az átmeneti években), és a már sokat emlegetett alacsony fokú iskolázottsággal (amely az információszerzés, a gyors és rugalmas alkalmazkodás, a szakmaváltás, stb. feltétele). Az aktív vándorlási egyenleg pozitív jellege negatív tendenciát takar: a kistérségben nem a klasszikus szuburbanizációs folyamatok zajlanak, hanem kedvezőtlen népességcsere. A bevándorlók és elvándorlók ugyanis teljesen más társadalmi összetételűek. Az ide költözők alacsony iskolázottságot, kedvezőtlen munkaerőpiaci esélyeket, szociális rászorultságot 8

hoznak a térségbe. Az elvándorló népesség viszont csökkenti a kistérség versenyképességét is. Kedvezőtlen foglalkoztatási struktúra miatt gyenge a népességmegtartás képessége, a kistérség - elsősorban vasútvonal melletti települései - a fővárosi munkahelyek vonzásában saját területének népesség-eltartóképességéhez képest jelentősen túlnépesedett Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság Közlekedés Gyenge színvonalú a közlekedési összeköttetés (vasúti-közúti hálózat, tömegközlekedés) a külső központokkal, elsősorban Budapesttel, és kedvezőtlenek a térségben a közúti kapcsolatok is, rossz minőségűek a belső utak. Alacsony színvonalú a belső tömegközlekedés, a menetrend- és járatracionalizálások nem szolgálják e helyzet felszámolását. A Tápió-vidék közúti közlekedés szempontjából autópálya-hiányos helyzetben van, az M3- as és M5-ös autópályák szögfelezőjében levő térség Budapestről a viszonylag rossz állapotú 31. számú főútról vagy annak mellékútvonalain keresztül közelíthető meg. A közúti megközelíthetőséget segíti a 4. számú országos főútvonal közelsége. A legközelebbi település távolsága Budapesttől közel 30 (Tápiószecső), a legtávolabbi közel 90 km (Tápiógyörgye). A térség belső úthálózata is hiányos, sem az észak-déli irányú kapcsolatok, sem a településeket egymással sokirányúan összekötő utak nem biztosítanak teljes körű elérhetőséget, nem szolgálják hatékonyan sem a térség együttműködését, lehetséges funkciómegosztását, sem Nagykáta térségközponti kisvárosi fejlődését. A települések, valamint a kistérségi központ elérhetősége statisztikailag kedvező képet mutat. A nagy átmenő forgalom miatt ugyanakkor az elérhetőségi idő jelentősen megnövekedik. Települési infrastruktúra A szennyvízcsatorna hálózat hiányzik a térségből: a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya nem éri el a 10%-ot (6.3%). A helyzetet javíthatja, illetve megoldhatja a jelenleg előkészítés alatt levő, várhatóan 2007-től megvalósuló szennyvízcsatorna beruházásra irányuló Kohéziós Alap projekt. A keletkező háztartási szemét rendszeres gyűjtése megoldott, ugyanakkor a szilárd hulladékok legális lerakása, valamint a hulladékfeldolgozás jelenleg megoldatlan. A hulladékártalmatlanítás megoldása lehet a települések által benyújtott ISPA pályázat. 9

A településeken a szennyvizek közcsatornában való gyűjtése, kiépítése megoldatlan. A helyzetet az előreláthatólag 2007-ben induló Tápió-térségi Szennyvízberuházási Projekt oldhatja meg a közeljövőben. Jogi, politikai, pénzügyi környezet, szervezeti erőforrások A helyi önkormányzatok eddig kis sikerrel tudtak külső beruházókat vonzani a térségbe. Ugyanakkor a helyi gazdaság saját erőből nem képes a munkaerőpiaci feszültségeket oldani. A tudatos gazdaság-, vállalkozás- és térségfejlesztés területén hiányzik a települések által és regionális szinten is elfogadott és beágyazott, e funkciók koordinátori és generátori szerepkörét betöltő intézménye. A forráshiányos önkormányzatok nem képesek infrastruktúra fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. A térségnek jelenleg nincs önálló Tourinform irodája, de ennek megnyitása szerepel a megyei fejlesztési tervek között. A csökkenő központi állami támogatások kiváltására hiányzik a települések tőkepótlási terve. Lehetőségek Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet Budapest közelsége meghatározó a térség számára. A külső és belső körülmények megfelelő alakulása esetén ez a kistérség is szerves része lehet Budapest tágabb agglomerációjának, amelynek feltétele a tőke, a munkaerő, az áru és az információ zavartalan áramlásának megteremtése. A Közép-Magyarországi Régió az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége. A régióban koncentrálódik az országban bejegyzett külföldi tőke több mint 62%-a, a regisztrált vállalkozások 40%-a, valamint a foglalkoztatottak 30%-a és itt valósult meg a beruházások mintegy fele. A relatív fejlettség ellenére a Régió jelentős belső egyenlőtlenségekkel küzd, mely nagyrészt a Budapesti Agglomeráció és Pest megye külső területei közötti kettőségben csúcsosodik ki. A gazdasági szerkezetre az előrehaladott tercierizáció (szolgáltató szektor túlsúlya) jellemző, ami egyértelműen Budapest hatása. A szolgáltatások részesedése a foglalkoztatásban Budapesten 79%, Pest megyében az országos átlaghoz közeli 60,3%. 10

Gazdasági környezet Budapest, mint felvevő és beszerzőpiac adta lehetőségek tudatosabb és összehangolt kiaknázása (pl. mezőgazdasági termékek esetében, bio- és ökogazdálkodás területén az ehhez szükséges infrastruktúra kialakulásával és továbbfejlesztésével: hűtőház, aszaló, raktározás, logisztikai bázis, csomagolás és kiszerelés). A mezőgazdaságból helyben képződő hozzáadott érték növelése, a Tápió-vidéki termék, mint védjegy bevezetése, ismertté tétele. A környezetet kímélő, tájbarát ipari tevékenység tudatos kialakítása (olyan vállalkozások letelepítése és megjelenése, amelyek kapcsolódnak a helyi tudásbázishoz az élelmiszergazdaság, biotechnológia területén, valamint segítenek megoldani az élelmiszeripar fejlesztését feldolgozó, raktározó, elosztó funkciókkal, nagybani piac szereppel). A turizmus fejlesztése területén önálló turisztikai arculat kialakítása, a speciális helyi turisztikai termékek, szolgáltatások kihangsúlyozásával bel- és külföldön egyaránt. a budapesti turisztikai kínálathoz kapcsolódva, azt kiegészítve, azzal szorosan koordinált helyi idegenforgalmi fejlesztések (pl. kulturális, rekreációs) végrehajtása. Olyan speciális helyi gazdaságfejlesztési eszközök kialakítása és alkalmazása, amelyek javítják a vállalkozások versenyképességét. Társadalmi környezet Nagykáta, mint kistérségi központ térségszervező funkciójának erősítése, Nagykáta szerepének elismertetése a többi település között. A kistérség belső kohéziójának megteremtése rendszeres fórumok, megbeszélések, közös programok, anyagok készítésén keresztül. A kistérség funkcióinak, szerepének jobb beágyazása a térség, a megye és a régió életébe. A lakosság, a vállalkozások, intézmények bekapcsolása az információs társadalomba, a virtuális felületek és felhasználások fokozatos bevezetése e célcsoportok mindennapi életébe. A meglevő civil kezdeményezések, intézmények összefogása adott célok érdekében, a fokozottabb szerepvállalás előmozdítása érdekében. A Tápió-vidék, mint térség marketingtevékenységének elindítása, a kistérség adottságainak, lehetőségeinek megismertetése, az eddigi munka elmélyítése, hatékonyságának javítása, a térség imagének tudatosítása a belföldi és külföldi célközönség körében. 11

Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság Közlekedési infrastruktúra Belső és települések közötti úthálózat fejlesztése, rehabilitációja, a gazdálkodást segítő külterületi helyi érdekű utak kiépítése a tulajdonosokkal összefogva. Mind közlekedési, mind pedig turisztikai vonzerő szempontjából lehetőséget jelenthet a településeket összekötő kerékpárút, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nemrégiben készült el. A tömegközlekedés utasbarát jellegének kialakítása: a hatékonyság növelése, a menetrendek összehangolása és hozzáigazítása a lakossági és munkaadói igényekhez. Települési infrastruktúra A meglevő infrastrukturális hálózatok (gáz, telefon, kereskedelem) nagyobb arányú lakossági kihasználása promóciós programok segítségével, a szolgáltatók bevonásával. Nyilvános Internet hozzáférési helyek számának és felszereltségének javítása. Az (önkormányzati) oktatási intézmények informatikai eszköztárának fejlesztése. Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés Kistérségi szintű turizmusfejlesztő szervezet együttműködés létrehozása a szükséges koordináció érdekében. Az e-önkormányzat (e-közigazgatás) kiépítésének felgyorsítása, e-t@pio Kistérségi Internetes tartalomszolgáltató és ügyintézési rendszer bevezetése. Veszélyek Földrajzi környezet, természeti adottságok és térszerkezet A kistérség kedvezőtlen közlekedés-földrajzi helyzete konzerválódik. Gazdasági környezet Élesedő piaci verseny a kereskedelem területén, a helyi vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek. 12

Fejlesztések hiányában az idegenforgalmi potenciálokból nem lesznek (igazán) vonzó turisztikai termékek (illetve elvesztik vonzerejüket). A vállalkozásokat továbbra is a tőkeszegénység jellemzi, nem sikerül testre szabott finanszírozási programokkal az adott helyzeten változtatni. Az ipari és mezőgazdasági tevékenységek, a közlekedés terhelés erősödése összeütközésbe kerülhet a lakosság, a turizmus és a környezetvédelem érdekeivel. Az egyes gazdasági tevékenységeknek egymás közötti, illetve a lakókörnyezet és a környezet- és természetvédelem érdekeivel való összehangolása folyamatos tervezést és a környezettudatosság erősödését igényli. A helyi vállalkozások inaktív szerepet játszanak a kistérség fejlesztésében, napi problémáikon túl nem tudnak bekapcsolódni a fejlesztési tevékenységekbe, érdektelenekké válnak e terület iránt. Társadalmi környezet A fiatalok elvándorlása, a népesség elöregedése, kedvezőtlen lakosságcsere folytatódik. Az inaktív népesség számának növekedése, a foglalkoztatási helyzet stagnálása, esetleg romlása. A terület népességmegtartó képességének romlása. Párhuzamos fejlesztési kezdeményezések, elsősorban a települések közötti együttműködés hiánya miatt. A meglévő szaktudás elértéktelenedése, a szükséges szerkezetváltás elmaradása a szakképzésben. A szociális kiadások csökkentése (ellátatlanok számának növekedése, foglalkoztatási helyzet romlása). A kultúrára szánt közösségi források csökkentése (a humán erőforrás fejlesztés, illetve a turisztikai termékfejlesztés alapjainak megingatása). A civil szféra elkedvetlenedése, illetve kezdeményezéseinek ellehetetlenülése, s kivonulása a térségi feladatok megoldásából. Lemaradás az információs társadalom építésében. A térség érdekérvényesítő képességének csökkenése. A szomszédos turisztikai csomópontok (Budapest, Dunakanyar, Gödöllői dombság) árnyékában marad a kistérség. A kistérség turisztikai termékkínálatát nem lehet a nagyobb térség adottságaitól elvonatkoztatva, megkülönböztetve kialakítani, hanem csak azzal szoros kölcsönhatásban. 13

A kulturális örökség elenyészése (hagyományőrzők visszavonulása, az állagmegóvás, digitalizálás elmaradása). Műszaki környezet: Infrastrukturális ellátottság Az infrastruktúra fejlesztésre fordítható nemzeti forrásokat lekötik a nemzetközi és nemzeti jelentőségű hálózatfejlesztések. Így a térségi jelentőségű feladatokra nem maradnak támogatási források, a fejlesztési tervek végrehajtatlanok maradnak. Közlekedési infrastruktúra Forráshiány miatt a jelenlegi közlekedési helyzet konzerválódik, nem sikerül a lehetőségek kihasználása és az igények kielégítése. Települési infrastruktúra (közműellátottság, oktatás, egészségügy) A kulturális intézményeknek helyet adó ingatlanok állaga romlik a folyamatos fejlesztési források hiányában, az intézmények kedvezőtlen esztétikai állapotuk miatt elveszítik korábbi jelentőségüket. A műemléki épületek állaga romlik a műemlékvédelemre fordítható források hiányában, a műemlékek kedvezőtlen esztétikai állapotuk miatt elveszítik korábbi jelentőségüket. Jogi, politikai környezet: Városigazgatás, vállalkozásfejlesztés Az önkormányzatok fejlesztésre fordítható forrásai továbbra is limitáltak maradnak. Az önkormányzatok forrásai elsősorban a működtetésre, a kötelező települési ellátó, szolgáltató feladatok ellátására fordítódnak, és fennáll a veszély, hogy fejlesztési célokra nem marad megfelelő saját forrás. Megfelelő projektek hiányában a PPP típusú, illetve privatizációs lehetőségek kiaknázatlanok maradnak. A kistérség, mint igazgatási egység nem épül be a hazai közigazgatás struktúrájába. A vállalkozás, illetve térségmenedzsment ismeretek nem válnak ismertté, illetve nem integrálódnak a napi gyakorlatba, a menedzsment feladatok nem tudatosodnak az együttműködő partnerekben. Tőkehiány miatt a helyi vállalkozások nem képesek a megfelelő ütemben fejlődni. A helyi vállalkozások elsődlegesen külső forrásokból tudnak fejleszteni, és forrásabszorpciójukat intézményesen segíteni kell. A kistérségi fejlesztések nem koordináltak, párhuzamosságok alakulnak ki egy tudatos fejlesztő intézmény hiányában. 14

Nem alakul ki (hálózatos) együttműködés a közös térségi fellépést kívánatos területeken (forrásszerzés, turizmus, térségmarketing), egyéni, nem egyeztetett végrehajtás válik jellemzővé. A települések, illetve a térségi intézményhálózat nem válik szolgáltatóvá, a helyi vállalkozások és lakosság kénytelen máshol kielégíteni ilyen irányú igényét. A térség lemarad a virtuális világ adata lehetőség kihasználásban, mivel nem jönnek létre és nem terjednek el az e-önkormányzati (e-közigazgatási) szolgáltatások. 15

2. Stratégiai megfontolások A koncepció- és programalkotás stratégia kereteit néhány olyan alapvető körülmény, illetve tényező befolyásolja, amelyek kiemelése szükséges. 2.1 A Nagykátai kistérség helye a hazai kistérség rendszerben A Tápió-vidék több szempontból is sajátos helyet foglal el a kistérségi rendszerben. A Kistérség főbb jellemzői: Budapest közelsége meghatározó a térség számára. A külső és belső körülmények megfelelő alakulása esetén ez a kistérség is része lehet Budapest tágabb agglomerációjának, amelynek feltétele a tőke, a munkaerő, az áru és az információ zavartalan áramlásának megteremtése. A térségi eltartó-képesség alacsony szintje jelenleg is jellemző. A helyi munkaerőpiac egyoldalú, a munkavállalók jelentős része ingázóvá vált (Budapestre, valamint Szolnokra, Újszászra, Jászberénybe). Gyenge színvonalú a közlekedési összeköttetés (vasúti-közúti hálózat, tömegközlekedés) a külső központokkal, elsősorban Budapesttel, és megoldatlan a térségen belüli összeköttetés is, rossz minőségűek a belső utak. A helyi önkormányzatok eddig kis sikerrel tudtak külső beruházókat vonzani a térségbe. Ugyanakkor a helyi gazdaság saját erőből nem képes a munkaerőpiaci feszültségeket oldani. A térség erős rurális jegyeket, falusias karaktert hordoz. 2.2 A gazdaságfejlesztési koncepció és program tartalmával kapcsolatos megfontolások A programozás alapvetően az önkormányzati és civil szféra kezdeményezéseire terjed ki, a hangsúly azokon a területeken van, ahol a kistérségi szint a legalkalmasabb, a leghatékonyabb beavatkozást biztosító területi szint az adott probléma kezelésére. A koncepció és program a vállalkozásfejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés, turizmus és foglalkoztatás területén a gazdasági szféra számára a problémák felvetésén, illetve megoldási javaslatokon kívül korlátozott, a piaci versenyt nem torzító elsősorban non-profit jellegű- a gazdaság fejlesztését segítő műszaki és humán infrastrukturális keretek fejlesztésére vonatkozó intézkedésekre tud javaslatokat megfogalmazni. Mivel a versenypolitika az Európai Unió gazdasági integrációjának egyik markáns eleme, a program gazdaságfejlesztési intézkedései a közösségi források szerep miatt- csak egy viszonylag jól kijelölt szűk mezsgyén haladhat. Ennek megfelelően a következő a területeken fogalmazhatók meg a gazdaságfejlesztési programok: 16

A programok kezdeményezője, pályázati alapok kedvezményezettje, gesztora és/vagy megvalósítója a kistérség lehet; a kistérség kezdeményezni, illetve támogatni tudja a térség egyes szereplői, pl. gazdasági társaságok, civil szervezetek, önkormányzati intézmények fejlesztését, forrásbevonását, beleértve a gazdaságfejlesztő szervezetek létrehozását is, és végül a gazdaságfejlesztési program megvalósulását segítő tervező, programozó és végrehajtó, valamint monitoring és értékelő kapacitás létrehozása és működtetése. A kistérségi gazdaságfejlesztési koncepció és programnak szervesen illeszkednie kell a tervezési hierarchiába, összhangban kell állnia a megyei, regionális és országos fejlesztési tervekkel, és komplementer jelleggel rá kell épülnie a kistérséget alkotó városok fejlesztési terveire. Mivel a hazai tervezési gyakorlatban egyszerre van jelen a felülről és alulról építkezés, és ezáltal a programozás egy iteratív folyamattá válik, a kistérségi gazdaságfejlesztési koncepció és program nem nélkülözheti a kellő rugalmasságot sem. 2.3 A kistérségi programok finanszírozása A kistérségi programok alapvető sajátossága, hogy a programok gesztorai és/vagy végrehajtói általában forráshiányosak, és alapvetően külső forrásokra, ezen belül is támogatási forrásokra épülhetnek. A kistérségi programok jelentős része olyan típusú fejlesztéseket irányoznak elő, amelyek hosszú megtérülése miatt hitelek vagy egyéb pénzpiaci források bevonására nem alkalmasak. Az a tény, hogy a kistérségi fejlesztések döntő közösségi (uniós, hazai központi és decentralizált) forrásokból származó támogatásokra, és jellemzően pályázati úton elérhető forrásokra épülhetnek, módszertani szempontból, a szóba jöhető intézkedések jellege és a kidolgozhatóság szintje szerint determinálják a gazdaságfejlesztési koncepció és program tartalmát. 17

3. Stratégiai jövőkép, fejlesztési koncepció A Nagykátai kistérség jövőképének elemei: lakónépessége számára a települések sajátos rurális karakterének megőrzés mellett egészséges, élhető lakókörnyezet és minőségi szolgáltatásokat biztosít; gazdasága eredményesen tud bekapcsolódni az összeurópai gazdasági folyamatokba, így a tudás-alapú gazdaság kiépítésében, és ezáltal biztosítja a helyben való és megfelelő színvonalú jövedelemtermelést; vonzó környezetet és szolgáltatásokat nyújt mind a befektetők, mind a turisták részére; gondosan óvja természeti és táji értékeit és épített környezetét, fejleszti a környezettudatosságot; és a nagyobb térségi együttműködések aktív részesévé válva őrzi sajátos hagyományait, karakterét. A Nagykátai kistérség átfogó gazdaságfejlesztési stratégiai céljai: a helyi gazdaság fejlődéséhez, versenyképességének erősítéséhez szükséges gazdasági és infrastrukturális környezet biztosítása; a gazdasági szerkezetváltás elősegítése nagyobb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek fejlesztése révén; munkahelyteremtés, a meglévő potenciálok bázisán további erőfeszítések befektetők, külső működő tőke vonzására; valamint a fenti folyamatokat támogató, kistérségi gazdaságfejlesztési intézményrendszer megalapozása. 18

4. Fejlesztési célrendszer 1. PRIORITÁS: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Kistérségi fejlesztési célok: A helyi vállalkozások támogatása, ennek keretében: vállalkozások felkészítése az EU szabályozási és piaci, versenyképességi követelményeire az információs gazdaság megalapozása az innováció transzfer és menedzsment feltételeinek megteremtése 2. PRIORITÁS: A MŰKÖDŐ TŐKE VONZÁSA Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A működő tőke vonzása, és ezen belül a kistérségi telephelykínálat bővítése 3. PRIORITÁS: MEZŐGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Versenyképes agrárágazatok fejlesztése Agrártermékek feldolgozása és kereskedelme, ezen belül: Tápió-vidéki termék minőségi védjegy bevezetése Agrárlogisztikai szolgáltatások fejlesztése Biomassza hasznosítás 4. PRIORITÁS: A MINŐSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: Turisztikai vonzerők és ráépülő termékek fejlesztése, ennek keretében: Aktív turizmus termékcsomagok kialakítása, értékesítése A kulturális és rendezvény turizmus kínálatának bővítése, összehangolása Az ökológiai értékek bemutatásának bővítése A falusi-tanyasi turizmus, mint turisztikai termék kialakítása

A turizmus fogadási feltételeinek fejlesztése, ezen belül: Szálláshelyek kapacitásának és minőségének fejlesztése A térségen belüli és kifelé irányuló közlekedési kapcsolatok javítása ajánlott turista útvonalak Turizmus marketing tevékenység fejlesztése Közös kistérségi portálként is működő- turisztikai honlap kialakítása Közös kistérségi turisztikai arculat kialakítása és megjelenítése 5. PRIORITÁS: FOGLALKOZTATÁS Kistérségi stratégiai fejlesztési célok: A foglalkoztatás feltételeinek javítása, ezen belül: Munkaerő piaci egyeztető fórum létrehozása 6. PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KISTÉRSÉGI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE Kistérségi stratégiai fejlesztési cél: A gazdaságfejlesztés kistérségi szintű koordinációjának erősítése egy Kistérségi Gazdaságfejlesztési iroda létrehozásával 7. PRIORITÁS: A GAZDASÁGFEJLESZTÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA Kistérségi stratégiai fejlesztési cél: A közúti közlekedés fejlesztése A közüzemi csatorna- és szennyvíztisztító hálózat fejlesztése 20

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM KONCEPCIÓJA P R O G R A M O K Vállalkozás - fejlesztés Muködő toke vonzása Élelmiszer - gazdaság fejlesztése Turizmus - fejlesztése Foglalkoztatás javítása Gazdaságfejlesztési intézmények F O R R Á S O K Fejlesztési támogatási források Kistérségi Társulás forrásai KISTÉRSÉG Önkormányzati források (önerő is) Külső források mobilizálása Belső források mobilizálása Gazdaságfejlesztési infrastruktúra 21