Az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának (KAIG) 2007. évi tevékenységérôl

ADÓVILÁG 45 Az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának (KAIG) 2007. évi tevékenységérôl A KAIG 2007. január 1-jei megalakulása óta eltelt egy év, ideje egy leltárnak illetve számvetésnek a történésekrôl, eredményekrôl, illetve érdemes kitekinteni a 2008- ban elôttünk álló feladatokra. A KAIG alakulása, szervezete Az APEH-ról szóló, 2007. január 1- jétôl hatályba lépett 273/2006. (XII. 23.) sz. kormányrendelet, valamint az adózás rendjérôl szóló törvény (Art.) módosítása az APEH szervezetében jelentôs változásokat eredményezett, egyrészt tevékenységét új szervezeti felállásban folytatja, létrejöttek a régiós igazgatóságok (összesen hét), melyek a korábbi megyei igazgatóságok összevonásából szervezôdtek, nyolcadik igazgatóságként pedig országos illetékességgel létrejött a Kiemelt Adózók Igazgatósága (KAIG). Bár a KAIG nem jogelôd, illetve elôzmények nélkül alakult, mégis újnak tekinthetô a szervezet, hiszen sajátosan integrálja az APEH országos illetékességû elsôfokú hatósági tevékenységeit, és ezek között új feladatok is vannak. A KAIG létszáma a feladatokhoz igazodóan, a korábbi 174 fôrôl részben belsô létszám-átcsoportosítással, részben bôvítéssel 2007 elejétôl 500 fôre, majd 2007 végére 580 fôre emelkedett. Az új KAIG 2007 elején nem rendelkezett a megnövekedett létszámnak megfe- lelô épülettel, a kibôvített feladatkörnek megfelelô szabályozással. A feladatokat három szakigazgatók által irányított szakterület látja el, mindhárom szakterület esetében az egész ország területére kiterjedô illetékességgel. A szakterületek eltérnek a regionális igazgatóságok (adó- és illetékügy, ellenôrzés, végrehajtás) struktúrájától, mindegyik terület komplex feladatkört lát el: A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezô kiemelt adózók adóügyeit a fôváros és Pest megye területén már 1996 óta külön igazgatóság végezte, az új KAIG viszont már országos illetékességgel kezeli a jogszabályban meghatározott kiemelt adózók a 37/2006. (XII. 25.) PM rendeletben meghatározott adózói kör ügyeit. A kizárólagos illetékességi szabályok szerinti diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek és tagjaik általános forgalmi adó és jövedéki adó viszszatérítésének elbírálása, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá azok hivatásos és szerzôdéses állományú tagjai, köztisztviselôi és közalkalmazottai adóügyeiben, illetve az APEH alkalmazottai, valamint a külföldön bejegyzett vállalkozások és külföldi magánszemélyek adóügyeiben is a KAIG jár el. Koráb- ban ezt a tevékenységet az APEH Észak-Budapesti Igazgatósága látta el, az újonnan alakult KAIG lényegében változatlan formában vette át ezeket a feladatokat. A szakterület tevékenységét az Észak-Budapesti Igazgatóság adóügyi és mûködtetési területei látták el, ezeket a feladatokat fokozatosan 2007 év közepére átvette a KAIG. Az állami költségvetés érdekeit különösen károsító, veszélyeztetô, APEH elnök által elrendelt, új típusú az adózás rendjérôl szóló 2003. XCII. törvény 88/A. -ában meghatározott központosított ellenôrzésekkel az adóhatóság az országhatáron belüli és az országhatáron túlnyúló körbeszámlázásos ügyletek, értékesítési láncolatok, transzferár ügyek, színlelt szerzôdések koncentrált ellenôrzését valósítja meg. A központosított ellenôrzéssel foglalkozó szakterület irányítja országos illetékességgel a 2005 augusztusában létrehozott ún. Rapid csoportok tevékenységét is. A központosított ellenôrzéseket és a Rapid ellenôrzéseket együttesen mintegy kétszáz szakember végzi. A KAIG ezekre s feladatokra a szervezeten belülrôl és kívülrôl toborzott munkatársakat, akik jellemzôen jelentôs ellenôrzési gyakorlattal rendelkezô, szakirányú diplomával, gyakran több felsôfokú vég-

46 ADÓVILÁG zettséggel, nyelvismerettel rendelkeznek, sok közülük adószakértôi, könyvvizsgálói végzettséggel is rendelkezik. A KAIG épülete A korábbi Bartók Béla úti épület már nem tudta volna befogadni a KAIG új szervezetét. 2007 januárjában tudtuk megtekinteni jövendô irodaházunkat, a Dob utca 75-81. szám alatti épületet. Az épület a bauhaus jelentôs alkotása, 1936-37-ben épült ún. Postapalotának, a kor neves építésze, Rimanóczy Gyula tervezte. Hét postai intézménynek adott helyet, sokszori funkcióváltással több minisztériumnak is helyet adott az épület, utoljára Informatikai Minisztérium mûködött benne. Az 1938-ban beköltözô postai intézmények közül ma is az épületben mûködik (tulajdonképpen az APEH bérlôjeként) egy postahivatal és a világ egyik legjelentôsebb bélyeggyûjteménye, a 13 millió bélyeggel rendelkezô Bélyegmúzeum. Az épület kiválóan alkalmas a KAIG tevékenységének ellátására, ugyanakkor meglehetôsen lelakott állapotban találtuk, ezért a legszükségesebb felújítási munkákat végeztük el április közepéig, a beköltözésig. A felújítási munkák folytatódnak 2008-ban is, de most már a lakott állapot mellett. Összegszerûen és arányában is a legjelentôsebb a központi költségvetésben az általános forgalmi adó, a KAIG-hoz tartozó adózók befizetéseinek és kiutalásainak egyenlege 2007. év végére 42,5 %-os részarányt mutatott az országos összesenbôl. Az általános forgalmi adókötelezettséget alapvetôen a társaságok tevékenységével összefüggô forgalomnövekedés, árváltozás és szezonális hatások befolyásolták. Törvényi elôírások, illetve stratégiai okok miatt néhány társaság tevékenységének szétválasztására került sor az év folyamán, amely több villamos energia, gázszolgáltató, vasúti személyszállítást végzô adózót érintett. A vagyonátruházás - apportértékesítés - a felek között engedményezési megállapodással történt, az adókötelezettségek teljesítése pénzmozgás nélkül valósult meg. Magyarország EU-csatlakozását követôen ugrásszerúen megnôtt a fióktelep alapítása nélküli adózók száma 2003 végén 73 db volt, 2007 elején már ezer, év végén 1200 db, ezek a társaságok öszszességében jelentôs adóvisszaigényléssel fordulnak az APEH felé. A KAIG adózói által teljesített személyi jövedelemadó az országos befizetések 37,1 %-át tette ki. A 2007. évben az szja-t a rendszeres jövedelmek adóelôlegén kívül a nem rendszeres jövedelmek után elszámolt adók, valamint a bankok által teljesített kamatadó növelte. A társadalombiztosítási járulékok országos bevételének 29,1 %-a származott a KAIG-os adózók befizetésébôl, a társasági adónak 38,4 %-a. Ez utóbbi adónemben a nagy adózók adókedvezményei jelentkeznek csökkentô tételként. A társasági adónak közel a felét 44,7 %-ot a pénzügyi szektor teljesítette. A KAIG szakterületei Kiemelt adózók szakterülete A Kiemelt adózók szakterületéhez 2007-ben azok a gazdasági társaságok tartoztak, amelyek az adóévet megelôzô év utolsó napján nem álltak csôdeljárás, felszámolás, vagy végelszámolás alatt, és adóteljesítményük elérte a 2,2 milliárd Ft-ot, valamint a részvénytársasági formában mûködô hitelintézetek és biztosítók. Az igazgatóság illetékességi körébe tartozó adózók száma 2007. január 1-jén 631 db volt, az évközi változások (megszûnés, átalakulás, beolvadás, kiválás stb.) következtében az év folyamán ez csökkent, év végére 607-re csökkent. 2007. január 1-jével 265 adózó érkezett a KAIG-os kiemelt adózói körbe a következô táblázatokban szereplô régiós megbontásban. A KAIG 2007. évi adóbevételeinek alakulása A kiemelt adónemekben áfa, szja, tb járulék a KAIG adózói meghatározó arányt, összesen 35 %-ot képviselnek az országos bevételekbôl.

ADÓVILÁG 47 A kiemelt adózók adóztatási feladatainak ellátása komplexebb felkészültséget és speciális - az ügyféllel döntôen egyedileg foglalkozó - munkamódszereket követel meg. A kölcsönös együttmûködést és a napi kapcsolatok rugalmas fenntartását biztosítja a KAIG-on kialakított ügyfél-referensi rendszer (erre a relatíve kevés adózó teremt lehetôséget), melynek lényege, hogy minden adózó állandó ügyintézôhöz tartozik. Az adózókkal való folyamatos, interaktív kapcsolattartással, gyors ügyintézéssel az a célunk, hogy az adókötelezettség teljesítését elsôsorban az önkéntes jogkövetô magatartásra való ösztönzéssel érjük el, és az ügyintézés partnerkapcsolati formában valósuljon meg. A referensek elsôsorban az adóbevallásokkal, javításukkal, a folyószámlák egyeztetésével, a különbözô igazolások kiadásával segítik az adózók mûködését. A KAIG-on hagyományos ügyfélszolgálat nem is került kialakításra, a személyesen megjelenô ügyfelek száma minimálisra csökkent bár a közvetlen kapcsolat lehetôsége folyamatosan biztosított. A referensi rendszer mûködését a legkorszerûbb informatikai módszerek alkalmazása segíti. Az elvégzett ellenôrzések tapasztalatai alapján arra lehet következtetni, hogy fô céljaink általában azonosak a kiemelt adózók törekvéseivel, akik jellemzôen korrekt partnerként törekednek az adózási szabályok betartására. Az ellenôrzési kapacitás döntôen a legnagyobb adózói körben végzett utólagos átfogó ellenôrzésekre koncentrálódik, de emellett lényeges még a kiutalás elôtti ellenôrzés szerepe, illetve az állami garancia-beváltásokkal kapcsolatos ellenôrzések.. Ez utóbbiakkal kapcsolatos igény az elmúlt néhány évben lényegesen emelkedett. Az adózás rendjérôl szóló törvény elôírásai alapján a 3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezô adózó valamennyi adónemre kiterjedô, átfogó vizsgálata legalább 3 évenként kötelezô. A KAIG-os kiemelt adózók szinte teljes egészében ebbe a körbe tartoznak, a bankok és biztosítók között található néhány, amelyeknek költségvetési kapcsolatai nem érik el ezt az értékhatárt. A hároméves vizsgálati kötelezettség megfelelô számú ellenôrzési munkatársat és magas szintû szakmai felkészültséget igényel. A kiutalás elôtti adóellenôrzések a KAIG adózói körében is hangsúlyt kapnak, bár a kiemelt adózói kör stabilitása miatt nem fenyeget az a veszély, hogy az esetlegesen megállapított jogosulatlan igény utólagosan nem érvényesíthetô. Ugyanakkor a rendszeres átfogó ellenôrzések szempontjából módszertani oldalról kedvezôbb, ha a vizsgált idôszak nincs megszakítva, az összefüggések komplexen áttekinthetôk. A nagy összegû igényléseket természetesen ebben a körben is ellenôrizzük, azonban az ilyen típusú ellenôrzések legtöbbször a bizonylat és nyilvántartás ellenôrzés szintjén az igénylés jogosultsága miatt lezárulnak. A KAIG-os kiemelt adózóknál az egy vizsgálatra jutó idôfelhasználás magasabb az országos átlagnál, azonban ez párosul a feltárt adókülönbözetek lényegesen nagyobb összegével. A vizsgálatok darabszáma nem összehasonlítható a regionális igazgatóságokon végzett darabszámmal, ami elsôsorban abból adódik, hogy a legkevesebb adózóval rendelkezô regionális igazgatóságon is a magánszemélyeken kívül 150-szer annyi adózó van, mint a KAIG Kiemelt adózói szakterületén. Ugyanezen oknál fogva nem lehetséges a regionális igazgatóságokon az ügyfél-referensi rendszert kialakítása. A helyszíni utólagos átfogó adóellenôrzés során általában 2-3 revizornak kell leellenôriznie a nagyobb cégeknél 20-30 - csak az adott területtel és az aktuális jogszabályokkal foglalkozó - szakember, könyvvizsgáló 2-3 évi munkáját. A kiemelt adózói kör nagyságrendjébôl, sajátosságaiból

48 ADÓVILÁG adódóan az ellenôrzési feladat nem hasonlítható össze reálisan a területi igazgatóságok változatos adózói állományából eredô, sokrétû ellenôrzési tevékenységével. Az adóellenôrzések idôigényességét más tevékenységekkel összehasonlítva szakmai követelményrendszerében, fajsúlyában inkább a könyvvizsgálói feladatokkal lenne összemérhetô. Központosított ellenôrzési szakterület A Központosított ellenôrzési szakterület az ún. nagy adóügyek (így például az országhatáron belüli és az országhatáron túlnyúló körbeszámlázásos ügyletek, értékesítési láncolatok) koncentrált ellenôrzését folytatja le. A központosított ellenôrzési területhez konkrét adózói kör nem tartozik, hanem különbözô ügycsoportokat vizsgál. Az igazgatóság az ellenôrzést egy eljárásban, több adózónál egyidejûleg is jogosult lefolytatni. Hatásköre valamennyi az APEH hatáskörébe tartozó adónemre (kivéve az illetékeket) és adózóra, míg illetékessége a Magyar Köztársaság egész területére kiterjed. A vizsgálatok a regionális igazgatóságok jelzései, a külsô szervek megkeresésére, saját kezdeményezés alapján, valamint nemzetközi jelzésre, több országra kiterjedô vizsgálatok alapján kezdôdnek meg. A hatékonyság növelése érdekében a szakterület kapcsolatot tart külsô szervekkel. Különösen fontos a kapcsolat a vámhatósággal és a rendôrséggel, illetve ezek nyomozóhatóságaival. Az együttmûködések célja a megalapozott ellenôrzések, és törvényi kereteken belül a gyors információ áramlás biztosítása. Az ellenôrzések végrehajtásánál fontos szempont a nemzetközi információcserében és a nemzetközi együttmûködésben rejlô további lehetôségek számbavétele, kiaknázása, valamint a nemzetközi tapasztalatok hazai alkalmazása. A központosított ellenôrzésekkel szemben támasztott elvárás a feketegazdaság visszaszorítása, a jogkövetô magatartás kikényszerítése, új adócsalási ügyletek, formák feltárása. A Központosított ellenôrzési szakterület 2007. december végéig 225 ügyet (ügycsoportot) vizsgált, melybôl 31 ügy a regionális igazgatóságoktól átvett ellenôrzés, 26 egyéb megkeresésre indult, 166 saját kezdeményezésû eljárás, valamint folyamatban van 2 nemzetközi megkeresésre indult ellenôrzés is. Az elnöki döntés alapján az elrendelt vizsgálatok száma 883, amelybôl 564 adóellenôrzés és 319 adatgyûjtési céllal kezdeményezett vizsgálat, a vizsgálatokkal érintett adózók száma 748, a revíziók eredményeként 2007- ben összességében 17,2 milliárd Ft adókülönbözet jegyzôkönyvben történô megállapítására került sor, az elsôfokú határozatban szankcióként 6,1 milliárd Ft adóbírság, 6,7 millió Ft mulasztási bírság és 2,3 milliárd Ft késedelmi pótlék kivetése történt meg. A lezárt központosított ellenôrzések témánként A számítástechnikai alkatrészekre vonatkozó vizsgálatok esetében az összes megállapítás eléri a 11,2 milliárd Ft-ot (ennek egy része kiutalás elôtt visszatartott áfa!), ebbôl a tintapatronok illetve számítógép memóriák értékesítésével foglalkozó társaságok ellenôrzése során közel egymilliárd Ft a megállapítást tett a revízió. Cukorkereskedelemmel kapcsolatban folytak az ellenôrzések vámhatósági megkeresésre több egymással kapcsolatban lévô társaságnál, az importált cukor illegálisan került értékesítésre, így az áfa és a társasági adóban jelentôs adóhiányt tudott a revízió megállapítani. Ebben az ügycsoportban összesen 630 millió Ft adókülönbözet került megállapításra. Az autókereskedelemmel kapcsolatosan az adózók csalási mechanizmusának lényege egyrészt, hogy továbbértékesítik az autókat, többnyire magánszemélyek közbeiktatásával különbözet szerinti adózással, és ezzel kikerülik a végsô értékesítésnél jelentkezô általános forgalmi adó megfizetését. A másik jellemzô csalási technika, amikor a magyarországi fantomcégektôl befogadott számlák alapján azok beszerzéséhez kapcsolódó általános forgalmi adót levonják. Az eddig lezárult a vizsgálatokban összesen 1,4 milliárd Ft adókülönbözet került megállapításra. Egy kozmetikai termékek forgalmazásával foglalkozó hálózat esetében a revízió feltárta, hogy a számlakibocsátó társaságok (kb. 1500 db) ténylegesen nem végeztek gazdasági tevékenységet (az áru és a pénzforgalom is megkerülte a társaságokat), az értékesítési láncolatba illesztésük alapvetôen az adóelkerülést szolgálta. Az általuk kibocsátott számlák a feltárt körülmények alapján nem minôsülnek hitelesnek, így nem alkalmasak az elôzetesen felszámított ÁFA levo-

ADÓVILÁG 49 nására. E tevékenységi körben összesen 2,2 milliárd Ft adókülönbözet került jegyzôkönyvezésre. Egy takarítási szolgáltatási tevékenységre szakosodott vállalkozói csoport esetében a kiállított fiktív számlák elszámolása, az azokban szereplô áfa levonása képezte a vizsgálat tárgyát. Ezeknél a társaságoknál összesen 752 millió Ft adókülönbözetet állapítottunk meg. Raklapok forgalmazásával foglalkozó társaságok vizsgálata során 272 millió Ft adókülönbözet került megállapításra. További közel 600 millió Ft megállapítást tett a revízió színlelt szerzôdések feltárása, átminôsítése, palackgyártási tevékenység, kötöttáru kereskedelem, gépalkatrész-kereskedelem, vagyonkezelés, és ingatlanforgalmazás, építôipari tevékenység, gépjármû alkatrészgyártás ügycsoportokban. Az ellenôrzések gyakran újabb központosított ellenôrzések elindítására adnak okot, így az elôzôekben említett lezárt ellenôrzések, gyakran nem jelentik a társaságoknál az eljárás lezárását. A folyamatban lévô ellenôrzési ügyek jellege, nagyságrendje biztosítja azt, hogy 2008-ban is jelentôs megállapításokat tehet a szakterület (a cikk nyomdába-adásakor már 5 milliárd Ft-ot is meghaladta a 2008. évi feltárt adókülönbözet). A Rapid egységek ellenôrzései A feketegazdaság visszaszorítása érdekében 2005 augusztusában hozta létre az APEH és a vámhatóság az ún. Rapid csoportokat. A Rapid csoportok gépkocsival, laptoppal, mobiltelefonnal felszerelt gyorsreagálású egységek, amelyekben APEH-es revizor és pénzügyôr is dolgozik. A Rapid csoportok az Art. felhatalmazásait felhasználva egyszerre tudják a két hatóság eszközrendszerét alkalmazni, sôt folyamatosan lehetôség van már az ellenôrzés során is az információcserére. Például egy cigaretta vagy szeszesital-vásárláshoz kapcsolódó nyugtaadási kötelezettség elmulasztása megalapozhat egy jövedéki szabálysértési eljárást, áfa és társasági adó hiányának megállapítását. A Rapid csoportokat sem hagyta változatlanul az APEH átszervezése. A tevékenység eredményessége bizonyította az ilyen típusú ellenôrzések szükségességét, sôt az igények és lehetôségek alapján 2007-ben további csoportok felállítására került sor. Az egységek irányítását 2005-ben és 2006- ban az APEH Központi Hivatalában látták el, 2007-tôl viszont az irányítási feladat a KAIG-hoz került, a Központosított ellenôrzési szakterület igazgatójának közvetlen felügyelete alá. A hatékonyabb mûködés érdekében újabb változásra került sor 2007 októberében, a Rapid csoportok APEHes revizorai munkajogilag is átkerültek a KAIG állományába, ugyanakkor fizikai elhelyezésük vidéken továbbra is az APEH regionális igazgatóságain valósul meg, ezzel is segítve mozgékonyságukat. A Rapid egységhez tartozó ellenôrök 2007 júniusától az év végéig összesen 5460 ellenôrzést végeztek, ebbôl 462 db a központosított ellenôrzések segítésére, alátámasztására lett elrendelve, 2112 ellenôrzés a szerencsejáték-tevékenységgel kapcsolatban lett lefolytatva, a tényleges Rapid ellenôrzések száma 2763 db volt (ebbôl több mint ezer az év végi ún. Csillagszóró hadmûvelet részeként lett lefolytatva. A Rapid ellenôrzések közül 1525 irányult számla-, nyugtaadási kötelezettség ellenôrzésére, 467 árueredet vizsgálatra, 250 foglalkoztatotti ellenôrzésre, további 650 leltárellenôrzésre illetve egyéb célú ellenôrzésre. A Csillagszóró hadmûvelet és a szerencsejáték-tevékenységgel kapcsolatos ellenôrzése mellett említést érdemelnek még a gépjármûbontókkal, a baromfivágóhidakkal, a illegálisan importált technikai és egyéb eszközökkel, a vendéglátóipari tevékenységgel (éjszakai szórakozóhelyek, bárok, diszkók), a számítástechnikai kereskedelemmel, valamint a szerzôi jogvédelemmel (pl. CD-k, DVD-k illegális forgalmazása) kapcsolatos ellenôrzések. Az ellenôrzések közel felében megállapításra is sor került. A Rapid ellenôrzések során a vámhatóságon kívül fokozott együttmûködésre van szükség más hatóságokkal is, így elsôsorban a rendôrséggel (biztosítás stb.). A feltárt jogsértések az állami költségvetés mellett a legális tevékenységet végzôknek is jelentôs kárt okoznak, így az érintett területek érdekképviseletei, szövetségei (pl. ProArt Szövetség, ASVA, Gépjármûbontók Egyesülete, Baromfi Terméktanács) is hatékonyan segítik a revíziós tevékenységet. Több ilyen szervezettel formalizált megállapodás megkötésére is sor került, de írásos forma nélkül is eredményesek ezek a kapcsolatok.

50 ADÓVILÁG Kizárólagos illetékességi szakterület A Kizárólagos illetékességi szakterülethez többek között a külföldön bejegyzett vállalkozások, diplomáciai szervezetek, külföldi magánszemélyek és a jogszabályban meghatározott szervezetek tartoznak. Korábban 2006. év végéig ezt a feladatkört az APEH Észak-budapesti Igazgatóságához tartozó szervezeti egység látta el. A szakterülethez tartozó jogi személyek száma 1 634, melybôl több mint ezer a külföldi székhelyû vállalkozás. A fennmaradó adózók 40 %-a költségvetési szerv, illetve ide tartoznak még a diplomáciai testületek és egyéb (nemzetközi) szervezetek. A jogi személyeken kívül a területhez tartozó aktív magánszemélyek száma meghaladja a 136 ezer fôt, melynek döntô hányada munkaviszonyban (ide értve a köztisztviselôi, a közszolgálati, és a különbözô fegyveres testületeknél meglévô szolgálati jogviszonyokat is) áll. A szakterület legfôbb sajátossága, hogy a kizárólagos illetékességi körbe tartozó adózókkal kapcsolatban az állami adóhatóság valamennyi tevékenységét adóügyi (bevallás, folyószámlakezelés, tájékoztatás, ügyfélszolgálat stb.), ellenôrzési, végrehajtási önállóan látja el. A Külföldiek Adó-visszatérítését Intézô Fôosztály 2007. évben több mint tízezer kérelmet bírált el, amely mintegy 250 ezer számla tételes átvizsgálását jelentette. A regionális igazgatóságok illetékügyi területeirôl és munkaügyi központoktól érkezô megkeresésekre, valamint a magánszemélyek igénylései alapján összesen 38 ezer adóazonosító jelet képeztek a szakterületen, jelentôs részben külföldiek illetékköteles tevékenységével (pl. ingatlanvásárlások) kapcsolatban, ez mintegy 80 %-kal több a 2006. évben megképzett adóazonosító jelek darabszámához viszonyítva. Mi várható 2008-ban? A KAIG a korábban is meglévô feladatok mellé újakat is kapott 2008-tól, azaz nem csak az adótörvények szabályváltozásaira kell felkészülnünk, hanem az új feladatokra is.. Az új Áfa törvény bevezette az engedélyhez kötött csoportos áfa-alanyiság fogalmát. Az APEH-ról szóló kormányrendelet módosítása alapján ezt a hatáskört a KAIG látja el, sôt a csoportos adóalanyiságot választó csoporttagok és maga a csoport is a KAIG illetékességi körébe kerülnek át (a Kiemelt adózói szakterülethez). Február közepéig ez több mint 150- nel növelte meg az adózók számát a szakterületen. A központosított ellenôrzések 2008- tól a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos adózási cselekményekre is kiterjedhetnek (továbbra is elnöki elrendeléssel). Új részlegként került felállításra a szakterületen a Pénzügyi csoportok ellenôrzési osztálya, amely nem önmagában a bankok és biztosítók ellenôrzését fogja végezni (erre illetékességgel a KAIG Kiemelt adózói szakterülete rendelkezik), hanem a pénzügyi szférában részben adótervezési okok miatt kialakított csoportokat (ennek tagjai a bankokon és a biztosítókon túl például az ingatlankezeléssel, a számítástechnikai szolgáltatással, a befektetésekkel, a lízingügyletekkel, az ingatlanértékeléssel, az ügynöki hálózattal kapcsolatos tevékenységek, társaságok). Egy-egy ilyen vizsgálatnál a cégcsoporttal üzleti kapcsolatban álló vállalkozásoknál is megjelenhetnek az ellenôrök, ami természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy e cégeknél is jogsértést vélelmeznének, de a gazdasági tevékenység teljes körû feltárása érdekében egy eljárásban sok cég vizsgálatára lehet szükség. Nem ritka, hogy ugyanazon ügyleteket eltérô módon értelmeznek, könyvelnek, számolnak el a gazdálkodók, jelentôsen megnyirbálva ezzel a költségvetést megilletô adóbevételeket, más esetekben az értelmezés és a könyvelés szinkronban van ugyan egymással, de a két- vagy többoldalú vizsgálatból derülhet ki, hogy az adó- és számviteli (továbbá a pénzügyi tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályokban Hpt., Bit., Tpt., Mpt., Öpt. stb. meghatározott) szabályok jogszabályokkal ellentétes értelmezése vezet adóelkerüléshez. A központosított ellenôrzések nem állnak meg a vállalat kapujánál, szükség esetén kiterjeszthetô az ellenôrzés más szervezetekre, személyekre, sôt nemzetközi megkeresés alapján külföldi szervezetekre és személyekre is, akár a menedzsment tagjainak magánbefektetései is górcsô alá kerülhetnek. A Kizárólagos illetékességi területen a külföldi székhelyû vállalkozások adóvisszatérítési kérelmeik fokozottabb ellenôrzését kell megvalósítani, beleértve a számlakibocsátók (és azok számlakibocsátói stb.) vizsgálatát is. Az ilyen típusú mélységi ellenôrzéshez a központosított ellenôrzések elrendelésével lehet hatékony segítséget nyújtani. DR. JUHÁSZ ISTVÁN